2077.
Eredete Ótörök eredetű bú közszavunk -s melléknévképzős alakjából már a XII. században belső tulajdonság jelölésére gyakori egyénnév lett. Apanévi családnevének jelentése ’Bús nevű személy fia, leszármazotta’. A családnév ugyanakkor közvetlenül a közszóból is kialakulhatott.
Elterjedtsége A nyelvterület déli, délkeleti részén gyakoribb előfordulású.
Névváltoztatás A XIX. században egy Buzsik nevű család Búsfi változatban vette föl.
Busa
Típusa Apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Busa 1109, Búsa, Bussa 14. Más változatokkal együtt összesen: 1137.
Eredete Eredhet régi, ótörök átvételű bú köznevünkből, melyből s melléknévképzővel alakult személynév. Ennek -a kicsinyítő képzős v-agy birtokjeles -al-akj-a válh-atott cs-aládnévvé. Az így -al-akult cs-aládnévnek -az első esetben -a jelentése ’Búsa ~ Busa nevű személy fia, leszármazotta’, a második esetben pedig ’Búsé, Bús nevű személy fia, leszármazotta’.
Lehetne külső tulajdonságra utaló családnév is a régi, bizonytalan (talán magyar hangulatfestő) eredetű, ’erős, testes, nagy fejű, széles homlokú’ busa közszóból, erre a jelentésre azonban csak a XVII. századtól maradtak fönn közszói adatok.
Elterjedtsége Budapesttől délre gyakoribb.
Buza
Típusa Apanévi eredetű vagy foglalkozásra utaló, magyar családnév.
Változatai Buza 1360, Búza 357. Más változatokkal együtt összesen: 1731.
Eredete Gabonanövényünk, a búza ótörök eredetű neve gyakori személynévvé vált az Árpád-korban, mivel a búza igen nagy értéknek számított, a népnyelvben néhol még ma is az „élet” szinonimája. Az egyéni névből apanévi családnév (patronimikon) lett ’Buza nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel.
Ugyanakkor a sok búzát termesztő, esetleg búzával kereskedő is megkaphatta jelképesen, és akkor foglalkozási családnévnek kell tekintenünk.
Elterjedtsége A Buza a Dunántúl nagy részén, elsősorban a Kisalföldön, a Búza pedig a Dunától keletre, főleg Szeged és Miskolc környékén gyakori.
Kettős nevei A Búza-Kiss (12) névkapcsolatban néhányszor előfordul.
Névváltoztatás Csak Buzás és Buzási névre magyarosítottak a XIX. században.
Buzás
Típusa Foglalkozásra utaló, magyar családnév.
Változatai Buzás 4604, Búzás 542, Buzas. Más változatokkal együtt összesen: 5177.
Eredete Ótörök eredetű búza szavunk ’valamiben bővelkedő, valamivel ellátott, valamivel foglalkozó’ jelentésű -s képzős alakja igen korán följegyzésre került. Foglalkozásra, búza termesztésére, búzakereskedésre utaló családnévvé vált.
Elterjedtsége A Dunán túl a rövid -u-s változata, a keleti nyelvterületen, főleg Erdélyben a hosszú -ú-s forma a gyakoribb.
Névváltoztatás Néhányan, Berger, Braschek, Mertl nevűek magyarosítási céllal új névül választották a XIX.
században.
Büki
Típusa Helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Büki 1754, Büky 54, Bűki 13, Bűky, Bükki 130, Bükky 10, Bűkki; Biki 73, Biky, Bikki 282, Bikky. Más változatokkal együtt összesen: 2334.
Eredete Ismeretlen eredetű bük ~ bükk ~ bik ~ bikk fanevünkből természetes módon helynév (erdőnév), majd Borsod, Somogy, Sopron, Vas, Zala, Zemplén vármegyében a bükkös erdő mellett fölépült település neve lett.
Bármelyikhez járulhatott ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, és származásra, lakásra, birtokra utaló családnévvé vált.
Elterjedtsége Nyugati nyelvterületünkön, Vas, Zala, Somogy megyében gyakoribb.
Névváltoztatás Egy Buchwalt nevű család a XIX. században a Büki formát vette föl névmagyarosításakor.
C
Czakó
Típusa Tulajdonságra utaló vagy apanévi vagy helynévi eredetű, magyar vagy szláv családnév.
Változatai Czakó 4907, Czako 52, Cakó 52, Cako. Más változatokkal együtt összesen: 5033.
Eredete Két név egybeesése. Az első az ismeretlen eredetű, esetleg belső keletkezésű, hangutánzó cakó ’gólya’
jelentésű tájszóra vezethető vissza, amely külső vagy belső tulajdonságnévként, metaforikusan keletkezett (olyan magas, hosszú lábú, hosszú nyakú vagy olyan hűséges párjához, fészkéhez, mint a gólya). Feltehetőleg először ragadványnévvé vált, majd családnév lett belőle. A cakó azonban köznévként oly kicsiny területen (a nyelvterület északkeleti részének néhány településén) használatos, hogy ily gyakori családnévvé nemigen válhatott.
A másik név eredete néhány Szta- kezdetű szláv keresztnévre vezethető vissza, amelyek közül a Sztaniszláv (megmagyarosodva Szaniszló alakban) gyakorivá is vált (jelentése ’váljál, legyél’ + ’dicsőség’, vagyis ’légy dicső!’). A mássalhangzó-torlódás kétféleképpen oldódhatott föl: vagy a -t- kiesésével, vagy pedig az -szt- hangkapcsolat cvé való összeolvadásával (affrikáció, mint például a szláv kosztka szóból a magyar kocka). Ez a -c-vé válás azonban már a délszláv nyelvekben is megtörtént, s a -ko/-kó kicsinyítő képző lehet magyar is, szláv is.
Egyelőre eldönthetetlen, hogy a Cako ~ Cakó becenevet vettük át a délszlávból, vagy a lengyel Sztaniszláv keresztnevet, s az a magyarban rövidült, affrikálódott, képződött a mai Cakó alakká. Bármelyik is történt, sok helyütt egyéni, abból pedig apanévi családnévvé vált. Jelentése ’Czakó nevezetű személy fia, leszármazotta’.
Ugyanakkor a madárnévből vagy a személynévből településnév is lett Gömör vármegyében. Így a családnév előzménye lehetett helynév is, amiből minden végződés nélkül lett Czakó családnév.
Elterjedtsége A Dunától keletre, különösen Erdélyben gyakoribb.
Névváltoztatás Többen, Zeisler, Zwick, Czirkelbach, Blau, Fried, Friedmann nevűek fölvették magyarosítás céljából a XIX. században.
Czeglédi
Típusa Helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Czeglédi 2704, Czeglédy 251, Ceglédi 444, Czegledi, Ceglédy, Cziglédi 18, Cziglédy; Zeglédi. Más változatokkal együtt összesen: 3434.
Eredete Cegléd város neve (továbbá Heves, Pest, Somogy vármegyében valaha volt települések neve) valószínűleg magyar fejlemény ősi ugor eredetű, ’egyfajta fűzfa’ jelentésű *č¿gol™ ~ ciglë szavunkból. A -d képzőnek volt
’valamiben bővelkedő’ jelentése is, így a településnevek eredeti jelentése ’fűzfákban bővelkedő hely, füzes’.
Mindegyikből keletkezhetett eredetre, származási helyre utaló családnév ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel.
Az ide tartozó családnevek nagy száma és Alföld környéki elterjedése arra utal, hogy többségük a Duna–Tisza közötti város nevéből keletkezett.
Elterjedtsége A Tiszántúl keleti részén, Hajdúságban, Debrecen környékén gyakori.
Névváltoztatás A XIX. században sokan, Czverna, Czetzko, Czufall, Zillich nevűek vették föl névmagyarosításukkor.
Czene
Típusa Apanévi eredetű, szláv családnév.
Változatai Czene 1383, Cene 123; Czane; Czina 172, Czine 531. Más változatokkal együtt összesen: 2240.
Eredete Minden szláv nyelvben megtalálhatjuk a Sztaniszláv ’váljál, legyél’ + ’dicső’, Sztanimir ’váljál, legyél’ +
’béké(s)’, Sztanivoj ’váljál, legyél’ + ’harc(os)’, Sztanivuk ’váljál, legyél (olyan, mint a) farkas’ jelentésű keresztneveket, amelyeknek a délszláv nyelvek egy részében (szlovén, horvát, szerb, makedón) Cana ~ Cena ~
Cane ~ Cene ~ Cine ~ Cina kicsinyítői alakultak ki, s igen korán bekerültek a magyar személynévkincsbe. Itt először egyéni nevekké, majd azokból gyakori apanévi családnevekké váltak. Jelentésük ’Czene, Czine, Czina nevű személy fia, leszármazotta’.
Elterjedtsége A Dunától keletre általában, de különösen Hevesben és Szeged környékén gyakoribb.
Czibere
Típusa Tulajdonságra vagy foglalkozásra utaló, magyar vagy német családnév.
Változatai Czibere 1193, Cibere, Cziebere, Czibre, Cibre; Czibula 386, Cibula 16, Cibulja, Czibola 38, Czibolya 442, Cziboja, Czibely, Cziboly. Más változatokkal együtt összesen: 2105.
Eredete Két név egybeesése, jóllehet ezek össze is függhetnek egymással. Az egyik név közszói forrása egyes kutatók magyarázata szerint szlávból való átvétel (de a szláv nyelvekbe a németből került), mások szerint magyar alakulat. Mindkét esetben az ’egyfajta savanyú leves’ jelentésű, tájnyelvi cibere szó jött létre. Ebből mint kedvelt étel neve vált szimbolikus ragadványnévvé, a ragadványnévből vagy az előző motivációval közvetlenül családnévvé.
A másik név a német nyelvben alakult ki a latin eredetű, ’hagyma, hagymácska’ jelentésű cepulla szóból, mely a középfelnémetben zibolle alakban honosodott meg. Ebből Zibel ~ Ziebel ~ Zibele családnevek lettek
’hagymatermesztő’ vagy ’hagymakedvelő’ indítékkal. Az -l- > -r- változás (likvidacsere) a magyar nyelvbe való bekerülés után, a XVIII. századi tömeges betelepítések idején történt.
Elterjedtsége Különösen a Duna–Tisza közén, de a Hajdúságban, Debrecen környékén is gyakori.
Czifra
Típusa Tulajdonságra utaló, magyar családnév.
Változatai Czifra 2089, Cifra 147, Cziffra 40, Ciffra. Más változatokkal együtt összesen: 2290.
Eredete Az arab eredetű és ’számjegy’ jelentésű ¨ifr szó a középkor folyamán került a latinba ziphra alakban és
’számjegy, jegy’ jelentésben. Ebből a legtöbb európai nyelvben, így a magyarban is kialakult a ’dísz’ jelentés.
Közszóként a XVI. században tűnt föl, családnévként a XVII. század óta vannak rá adataink. A névadás motivációja a föltűnő, díszes öltözet lehetett.
Elterjedtsége A Dunától keletre, Nógrád, Bács, Szabolcs megyében, de Erdélyben is gyakoribb.
Czigány
Típusa Apanévi vagy tulajdonságra vagy népre utaló, magyar családnév.
Változatai Czigány 1278, Cigány 36, Czigany, Czigán; Czygan; Zigány, Zigán, Zigan. Más változatokkal együtt összesen: 1330.
Eredete Két név egybeesése. A korábbi az ótörök eredetű személynév, a Sïq™n lehetett, amely a ’sima hajú’
jelentésű sï™n s™č kifejezésből alakult. A magyarban szabályosan változott (affrikálódott) a szókezdő sz- c-vé (mint pl. szirok > cirok). A Cigán ~ Cigány személynév gyakori családnév lett, s -d kicsinyítő képzős alakjából településnév is keletkezett (Cigánd).
A másik eredeztetés a XV. században nagyobb tömegben betelepülő (ma romának nevezett) cigány lakosság népneve. Ez a délszláv (bolgár) eredetű, román közvetítésű cigány közszó. Előbb metaforikusan, a cigányokhoz hasonló külső-belső tulajdonság alapján (viselkedés, kóborlás, öltözködés; barnább bőr, fekete haj, szakáll stb.), illetve a családnevek kötelező viselése (1787) után konkrét megnevezésként is családnévvé válhatott.
Elterjedtsége Dunántúli, különösen Zala megyei gyakorisága az első magyarázathoz kapcsolható.
Czigler
Típusa Foglalkozásra utaló, német családnév.
Változatai Czigler 622, Cigler 10; Zigler 14, Ziegler 354, Cziegler 56. Más változatokkal együtt összesen: 1056.
Eredete A német ’vályogvető’, ’téglás, téglaégető’ jelentésű ziegler szó foglalkozásnévi eredetű. Mint ilyen már a német nyelvben gyakori családnévvé vált. A magyar családnévkincsbe való tömeges bekerülése a XVIII. századi betelepítések következménye volt.
Elterjedtsége A Dunán túl, a Balatontól északnyugatra és Baranya megyében gyakori.
Névváltoztatás Néhányan Téglási névre magyarosították a XIX. században. Legismertebb azonban Gárdonyi Géza Zieglerről valló írói névváltoztatása.
Czimmermann
Típusa Foglalkozásra utaló, német családnév.
Változatai Czimmermann 246, Czimmerman 99, Czimermann 17, Czimermán, Czimerman 17, Cimerman, Cimmerman, Cimmermann; Zimmermann 549, Zimmerman 29, Zimermann, Zimerman. Más változatokkal együtt összesen: 1001.
Eredete A német közszó eredeti alakja zimmermann, jelentése ’ácsmester’. Foglalkozásnévből családnév lett, és német telepesek révén Magyarországra került. A magyar helyesírás szabályozatlansága következtében igen sok írásváltozata alakult ki.
Elterjedtsége A XVIII. században ide települt németek körében, különösen a Tisza–Duna közén, Nemesnádudvaron gyakori.
Névváltoztatás Néhányan Faragó névre magyarosították a XIX. században.
Cziráki
Típusa Helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Cziráki 988, Cziráky 117, Ciráki 27, Czyráki; Sziráki 1291, Sziráky 32, Sziraki. Más változatokkal együtt összesen: 2473.
Eredete A görög eredetű, ’isteni, Istenhez tartozó’ jelentésű £ [Küriakosz] név a latinban Cyriacus lett, majd a magyarban a latin -us végződés elhagyása után Cirják ~ Cirák ~ Szirák ejtésű keresztnévvé vált. A korábban hiányzó C- hangot Sz- helyettesítette, vagy C- > Sz- hangcsere (dezaffrikáció) mehetett végbe a magyarban.
Mások szerint a szláv Szirák név nem keresztnévi eredetű, hanem ’szegény’ vagy ’szolga’ jelentésű közszóból jött létre. Ebben az esetben két különböző név a Cirák és a Szirák.
Az azonban vitathatatlan, hogy bármilyen eredetű is a személynév, mind a két (Cirák és Szirák) helynévforma magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül puszta személynévből) keletkezett. Sopron vármegyében Cirák, Borsodban és Nógrádban pedig Szirák alakban rögzült a településnév. Mindegyik megkaphatta az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzőt, s eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle.
Elterjedtsége A Cziráki a Dunán túl, a Sziráki a Felvidéken gyakoribb.
Névváltoztatás Névmagyarosításra csak egy Tamasovszky család használta a Cziráki, s egy Kiszla nevű a Sziráki formát a XIX. század folyamán.
Czirják
Típusa Apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Czirják 1362, Czirjak, Cirják 54, Cirjak, Czírják, Czirák 118, Cirák; Czirjék 27, Czirjek; Szirják 41, Szirák 110, Szirak. Más változatokkal együtt összesen: 1762.
Eredete A görög eredetű és ’isteni, Istenhez tartozó’ jelentésű £ [Küriakosz] név a latin Cyriacus keresztnéven keresztül az egész keresztény világban elterjedt, így az Árpád-kori Magyarországon sem volt ritka. A magyar nyelvben a latin -us végződés minden esetben elmaradt. A különböző alakváltozatok kialakulásában többféle hangváltozás is szerepet játszott. Például magánhangzó-harmónia jött létre -á- > -é- hangcserével (Czirják
> Czirjék), az -rj- mássalhangzó-torlódás egyszerűsödött a -j- elhagyásával (Cirák ~ Szirák), a szókezdő c- hangot sz- helyettesíthette.
Elterjedtsége Az ország keleti részén, Hajdúságban, Szabolcsban gyakoribb.
Cs
Csaba
Típusa Apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csaba 1772, Caba, Czaba. Más változatokkal együtt összesen: 1784.
Eredete Az ótörök nyelvekben a čaba szónak a jelentése egyesek szerint ’ajándék’, mások szerint pedig ’pásztor’
volt. Bármelyik jelentésében könnyen vált személynévvé. Még a Honfoglalás előtt bekerült a magyar névkincsbe, s igen gyakori lett az Árpádok és Anjouk korában. Így később sokfelé apára utaló családnév is válhatott belőle.
Jelentése ’Csaba nevű személy fia, leszármazotta’.
Elterjedtsége A nyelvterület keleti felében, a Tiszán túl és Erdélyben gyakoribb.
Névváltoztatás A XIX. században egy Csiszmár nevű család magyarosított erre.
Csabai
Típusa Helynévi vagy apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csabai 2309, Csabay 82, Csabaji, Cabai, Cabaj, Czabai 139, Czabaj, Czabay; Csabi 71, Csábi 778. Más változatokkal együtt összesen: 3396.
Eredete Az ótörök nyelvekben a čaba szónak a jelentése egyesek szerint ’ajándék’, mások szerint pedig ’pásztor’.
Bármelyik könnyen vált személynévvé. A névdivat hatására még a Honfoglalás előtt bekerült a magyar névkincsbe, s igen gyakori lett az Árpádok és Anjouk korában. A személynévből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) Arad, Baranya, Békés, Borsod, Pest, Pilis, Somogy, Tolna és Valkó vármegyében településnév alakult. Ezek bármelyikéhez ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző járulhatott, s így eredetre, származási helyre utaló családnévvé váltak.
A személynév gyakorisága miatt számba jöhet az -i birtokjel is a nevek végén, s akkor a családnév jelentése
’Csabáé, Csaba nevű személy fia, leszármazotta’.
Ide soroltuk a Csabi és Csábi neveket is, amelyekből a két magánhangzó, az -ai találkozásának (hiátus) megszüntetése érdekében az -a- kiesett. Igaz, hogy volt több Csab és Csáb nevezetű településünk is Hont, Nyitra és Zala vármegyében, amelyeknek bármelyikéből közvetlenül kialakulhattak ez utóbbi családnevek. Az mindenképp valószínű, hogy ezeknek a településneveknek is a Csaba személynév az alapja, tehát méltán kerültek ebbe a névcikkbe a Csabi ~ Csábi családnevek.
Elterjedtsége A Dunától keletre általános.
Névváltoztatás Néhányan, Czabel, Csopf és Stern nevűek magyarosítás céljából fölvették a a XIX. században.
Csák
Típusa Apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csák 2280, Csják, Csjak, Csiák 47, Csiak, Csak, Czák 35, Ciák, Ciak. Más változatokkal együtt összesen:
2373.
Eredete Az Árpád-korban nagyon gyakori és még az Anjou-korban is többször előforduló Csák személynevünk, illetve az abból alakult Csák nemzetségnév eredete vitatott. Lehet az ismeretlen jelentésű, nyugati szláv (lengyel, cseh) Čak személynév átvétele. Azonban az ótörökből is a magyarba kerülhetett több hasonló alakú személynév:
Čaq ’csúnya, értéktelen’ vagy Čaqa ’kisgyerek, kisborjú, kisbárány’ jelentéssel. Bármelyikből lehetett apanévi családnév ’Csák nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel.
Elterjedtsége Az Alföldön, különösen Szentes környékén, de a Dunántúl keleti felében is gyakori.
Névváltoztatás Több Viller és Ruszcsák nevű vette föl magyarosítás céljára a XIX. században.
Csáki
Típusa Helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csáki 4129, Csáky 351, Csjáki 33, Csiáki 13, Csiaki 36, Csaki, Csjaki, Csyáki, Cziáki 10, Cziáky 26;
Csákai 45, Csákay 14. Más változatokkal együtt összesen: 4722.
Eredete Az Árpád-korban nagyon gyakori és még az Anjou-korban is többször előforduló Csák személynevünk, illetve az abból kialakult Csák nemzetségnév természetszerűleg sok településnévnek vált alapjává. A név eredete vitatott. Lehet ismeretlen jelentésű, nyugati szláv (lengyel, cseh) Čak személynév átvétele. Azonban az ótörökből is a magyarba kerülhetett több hasonló alakú személynév: Čaq ’csúnya, értéktelen’ vagy Čaqa ’kisgyerek, kisborjú, kisbárány’ jelentéssel. Ezekből több településnév keletkezett magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) Baranya, Fejér, Győr, Szerém, Temes, Trencsén, Valkó vármegyében. Bármelyikből meg a Sopron vármegyei Csaka ~ Csáka falu nevéből is kialakulhatott az eredetre, származási helyre utaló családnév
’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel. A Csaka formájú településnevek -i képzős alakulataiban az -ai magánhangzó-találkozást (hiátust) a nyelv az -a- kivetésével szüntette meg.
Elterjedtsége A Dunától keletre, különösen Erdélyben gyakoribb.
Névváltoztatás Igen sokan, többek között Csakó, Csapek, Steiner, Szloboda nevűek magyarosítottak erre a XIX.
században.
Csákvári
Típusa Helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csákvári 994, Csákváry 44. Más változatokkal együtt összesen: 1045.
Eredete Egyetlen Csákvár nevű településről tudunk (Fejér vármegyében). Nevének első eleme a Csák nemzetségnévből való, amely vagy az ismeretlen jelentésű, szláv Čak, vagy az ótörök eredetű és ’csúnya, értéktelen’ jelentésű Čaq, vagy az ugyancsak ótörökből ’kisgyerek, kisborjú, kisbárány’ jelentéssel átvett Čaqa személynévből ered. Utótagja az iráni eredetű ’erősség, megerősített hely’ jelentésű magyar vár szó, vagyis itt volt a Csák nemzetség megerősített központja. Ehhez a településnévhez járult az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, s eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle.
Elterjedtsége A Duna mentén végig és a Dunán túl, főleg a Kisalföldön gyakoribb.
Csala
Típusa Apanévi vagy helynévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csala 1486, Csalah 19, Csála, Czala 10. Más változatokkal együtt összesen: 1533.
Eredete Alapja a vitatott eredetű, Árpád-kori Csal ~ Csala személynév. Egyesek szerint a magyar csal igéből alakult a név -a névszóképzővel. Mások szerint az ótörök, ’öreg, ősz ember’ jelentésű Čal vagy az ugyancsak ótörök, ’hibás, fogyatékos’ jelentésű Čala személynév átvétele. Az -a végződése lehet kicsinyítő képző, akkor a személynév és az abból alakult apai családnév jelentése ’Csala nevű személy fia, leszármazotta’, ha pedig birtokjel az -a, akkor a jelentése ’Csalé, Csal nevű személy fia, leszármazotta’.
Több helységnév is alakult a Csala személynévből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) Arad, Fejér, Sopron, Tolna, Valkó vármegyében. Ezekből családnevek válhattak minden végződés nélkül, ’Csala nevű településről vagy településre való’ jelentéssel. (Vannak Csalai (55) és Csalay családneveink is, amelyek megerősítik a puszta helynévből való magyarázatot.)
Elterjedtsége A nyelvterület keleti felében, Csongrád megyében Szeged és Szolnok környékén gyakoribb, de Fejér megyében és a Balatontól északra is sokszor előfordul.
Csanádi
Típusa Helynévi vagy apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csanádi 1678, Csanády 233. Más változatokkal együtt összesen: 1912.
Eredete Ismeretlen eredetű és jelentésű, Árpád-kori Csan- ~ Cson- ~ Csun-, esetleg San- ~ Son- ~ Sun- tövet tartalmazó -d kicsinyítő képzős személynevünkből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) sok településnév lett Bodrog, Csanád, Győr, Közép-Szolnok, Pest, Tolna, Torda, Torontál vármegyében. Ezek bármelyike kiegészülhetett ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel, ami által eredetre, származási helyre utaló családnévvé vált. Jelentése ’Csanád nevű helységből való’.
A magyar személynév magyarázatára fölmerül a szláv nyelvekben általános csern ~ crn ’fekete’ jelentésű közszóból alakult személynév vagy a délszláv Šana (< Dušan, Krišan, Aleksandar, Šandor) becenévi (hypocoristicus) átvétele is. Föltételezhető még a ’nagy, erős’ jelentésű ótörök Čoň [Csony] személynév bekerülése a magyar névkincsbe. Ezeknek bármelyike kiegészülhetett az említett magyar -d képzővel. Mindegyiknek található megfelelője az Árpád-kori nevek között, különösen a Chunad ~ Chanad alakokra van sok példa. Bármilyen etimológiájú is a név, a -d képző csak magyar lehet, s a puszta személynévből való helységnévadás is magyar szokás volt, csak magyar névadók által mehetett végbe.
A családnév alapja lehetett a Csanád személynév -i birtokjeles alakja, jelentése ’Csanádé, Csanád nevű személy fia, leszármazotta’.
Elterjedtsége Az Alföldön, valamint a Dunán túl Nagykanizsa környékén gyakoribb.
Névváltoztatás Néhány Annabring, Grebeldinger, Klauber, Rappersberger, Rosenberg, Scholcz nevű család vette föl névmagyarosítási céllal a XIX. században.
Csányi
Típusa Helynévi vagy apanévi eredetű, magyar családnév.
Változatai Csányi 5485, Csanyi 18, Csani, Csáni, Csány 84. Más változatokkal együtt összesen: 5915.
Eredete A helynév alapjául szolgáló Csány személynevünk vitatott eredetű. Egyesek szláv átvételnek tartják a cseh Čanibor keresztnévből. Ugyanakkor élt a ’fehér’ jelentésű čaan [cs™gh™n] szó is személynévként az ótörökben, aminek magyar fejleménye törvényszerűen Csán ~ Csány. Bármelyik etimológiát fogadjuk is el, magyar személynévből, magyar névadással (puszta személynévből minden végződés vagy összetétel nélkül) alakult több Csán ~ Csány település neve is a Történelmi Magyarországon Abaúj, Baranya, Csongrád, Heves, Közép-Szolnok, Torda, Zala vármegyében. Ezek mindegyikéhez járulhatott ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, s belőlük eredetre, származási helyre utaló családnév lett.
Ugyanígy családnévvé válhatott a Csan ~ Csán ~ Csány egyénnév is -i birtokjellel, s akkor jelentése ’Csané ~ Csáné ~ Csányé, Csan ~ Csán ~ Csány nevű személy fia, leszármazotta’.
Kettős nevei A Csányi-Tóth (26) és a Csányi-Molnár (17) nevekben is többször előfordul.
Elterjedtsége A Dunán túl gyakoribb, de Szeged környékén sem ritka.
Névváltoztatás Igen sokan, Mrecsányi, Pozicsányi, Bühler, Czinner, Schwarcz, Valykó nevűek választották névmagyarosítás céljára, egy Csanya nevű pedig valószínűleg esztétikai okból vette föl a XIX. században.
Csapó
Típusa Foglalkozásra utaló, magyar családnév.
Változatai Csapó 5280, Csapo 83, Chapó 78, Chapo, Czapó. Más változatokkal együtt összesen: 5452.
Eredete Ősi hangutánzó eredetű csap igénk folyamatos melléknévi igenévi alakja foglalkozásnévvé vált (’kötélcsapó, posztógyártó’). Mint a legtöbb foglalkozásra utaló szó, ez is sok családnévnek szolgált motivációjául.
Elterjedtsége A Dunán túl gyakoribb, de Erdélyben kevésbé használatos, mert ott a Kalló ~ Kallós (ugyancsak
’posztógyártó’) az elterjedtebb.
Névváltoztatás Néhány Zapf, Politzer, Schabesz, Strichovanecz nevű vette föl magyarosítás céljából a XIX.
Névváltoztatás Néhány Zapf, Politzer, Schabesz, Strichovanecz nevű vette föl magyarosítás céljából a XIX.