6. FEJEZET – A DISSZERTÁCIÓ VÁLASZAI ÉS AJÁNLÁSOK
6.2 Összefoglaló válaszok és ajánlások
A kutatás hipotézisei és kérdései, így válaszai is összetettek. Három fontos területre lehet szétválasztani az eredményeket. Az egyik nagy témakör annak felmérése, hogy milyen a közoktatási típusú sportiskolai mintatanterv szerint tanuló sportosztályosok életmódja más csoportokhoz viszonyítva.
Ezen témakörhöz kapcsolódó feltételezéseim kiinduló pontja az volt, hogy a sportiskolai kerettanterv készítőinek ideáját bizonyítsam – vagy cáfoljam. A sportiskolai rendszer alapdokumentumai szerint az új típusú sportiskolai rendszer kiépítése kettős cél megvalósítása érdekében történt, melyből az egyik az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékekben. A másik természetszerűleg az, hogy az élsport utánpótlás bázisát jelentő versenysportot, versenysportolókat támogassa. Feltételeztem, hogy ha a célrendszerben oly nagy hangsúlyt fektetnek erre a témakörre, akkor a sportiskolai mintatanterv szerint tanulók egészségtudatosabbak lesznek a nem ilyen formában tanulókhoz képest. A korábbi publikációk elemzése során megfogalmazható, hogy erre a területre – ennek beválására irányuló országos kutatás még nem indult, így én ezt kívántam megvalósítani.
Ezen a területen leírt eredményeim teljes mértékben új eredményeknek számítanak.
Eredményeim nem mutatják egyértelműen, hogy a sportiskolai mintatanterv szerint tanuló diákok életmódja összességében egészségesebb, egészségtudatosabb lenne, mint a nem ilyen formában tanulóké. Statisztikailag meg nem erősített tendenciát több egészségmutatónál találtam, ám a többirányú vizsgált területek közül a középiskolások esetében csupán két helyen találtam jelentősebb különbséget más csoportokhoz képest, melyből az egyik a fogyókúrázás gyakorisága volt. Mindkét iskolai fokon azonban mégis az önminősített egészség kérdésében a sportiskolai mintatanterv szerint tanuló diákok jelentősen egészségesebbnek tartották magukat a nem sportiskolai mintatantervű csoporthoz képest. Úgy gondolom, hogy ez nagyrészt tudatosság kérdése, vagyis ők maguk vélhetően a sportolás, valamint az őket körülvevő környezet miatt egészségesebbnek tartják magukat.
Az egészségtudatosság kérdésében is fontos az ismeret, jártasság és készségek rendszere minden gyermek és serdülőkorú számára. A kérdéseim leginkább cselekvésekben megnyilvánuló, készségszinten működő magatartásformákra kérdeztek rá. Azokban a sportiskolai mintatanterv szerint tanulók nagymértékben hasonlítottak a sportiskolában nem sportiskolai mintatanterv szerint tanuló csoporthoz. Ezek alapján az eredmények alapján úgy
vélem, hogy bár a sportiskolai mintatanterv több egészségfejlesztő témakört tartalmaz, mégis a Bábosik által már korábban megfogalmazottak érvényesülnek (Bábosik és Mezei, 1994. 86-89. o.), vagyis hogy az egészséges életmódra nevelés feladatának megoldásában több más terület mellett az iskola légköre és hagyományai is meghatározóak. Abban az iskolában, ahol van sportiskolai mintatanterv szerint tanuló osztály, ott az iskola teljes vezetése kiáll az egészséges életmód megvalósítása érdekében és ezt a szemléletet nem csak a sportiskolai mintatanterv szerint tanuló diákok felé tükrözik, hanem mindenki felé. A sportiskolai mintatanterv szerint tanuló és nem sportiskolai mintatanterv szerint tanuló diákok egészséges életmódbeli szokásainak hasonlóságát indokolhatjuk az informális tanulás elméletével is. Így habár nem azonos a tanterv, a hasonló szemléletű iskolai minták feldolgozása, elutasítása vagy a személyiségbe épülése hasonló eredményt hozhat akár az egészségtudatosság kérdésében is. Ez alapján kérdésként merült fel bennem, hogy ha több olyan iskolát is megvizsgálnék a jelenleg általam használt egészséghez kötött kérdéssorral, ahol egyáltalán nincs sportiskolai mintatantervű osztály, akkor kapnék-e jelentős különbséget az általam kijelölt korosztályban az eddig felmért sportiskolai mintatantervű csoportomhoz képest.
Az előző gondolathoz kapcsolódóan továbbá érdemes lenne megvizsgálni, hogy pontosan miben hasonlítanak és miben térnek el az egészségneveléshez kapcsolódó mintatantervek, programok a különböző típusú iskolákban.
A gyermekek és serdülők életmódjának másik fő elemeként az időparamétert, valamint annak összetevőit vizsgáltam. Azon feltételezésem egyértelműen bebizonyosodott, hogy a közoktatási típusú sportiskolák sportiskolai mintatanterv szerint tanuló diákjai jelentősen több időt töltenek iskolán kívüli sporttevékenységekkel heti szinten a másik két vizsgált csoporthoz képest. A különbségek középiskolás szinten még jelentősebbek voltak, mint az általános iskolásoknál.
Ezen időkülönbségből kiindulva vizsgáltam, hogy más időhöz kötött tevékenységre kevesebb időt tudnak-e fordítani a sportiskolai mintatanterv szerint tanuló sportiskolások.
Eredményként elmondhatom, hogy mindkét iskolai fokon a napi olvasásra használt időben
„maradtak jelentően alul” a sportiskolai mintatanterv szerint tanulók a többi vizsgálati csoporthoz képest, míg a középiskolások esetében ez kiegészül a tanulásra, illetve az egyéb kötött iskolán kívüli tevékenységekre fordított kevesebb idővel. Az időhöz kötött paraméterek területen egy fordított eredményt találtam, mégpedig a középiskolai csoportban a sportiskolai mintatanterv szerint tanuló diákok jelentősen többet töltöttek televízió nézéssel a velük párhuzamos osztályban tanuló nem sportiskolai kerettantervű társaikhoz képest.
Disszertációm második nagy témaköre a közoktatási típusú sportiskolai mintatanterv szerint tanulók szüleinek összehasonlítása más csoportok szüleihez viszonyítva. A többirányú feltételezéseimből két ponton kaptam jelentős különbséget ebben a hipotézis csoportban.
Eredményeim szerint a sportosztályos tanulóknál mind az édesapák, mint az édesanyák tekintetében igaznak bizonyult, hogy többen sportoltak vagy sportolnak közülük a többi vizsgálati csoport szüleihez képest. Mindezek mellett a sportosztályosok szüleinek megítélésre jelentősen magasabbnak bizonyult abban a kérdésben, hogy a sportot, a sportolást fontosabbnak tartják olyan értelemben is, hogy gyermekük életének része legyen, mint a nem sportosztályos csoport szülei.
Disszertációm harmadik nagy témaköre a családhoz köthető többféle mutató felmérése. Ennek részterületei a különböző alcsoportokhoz tartozó tanulók szüleinek néhány életmódelemének bemutatása, illetve jellemzése egyéb paraméterek alapján.
Több szerző szerint is jelentős hatást tud gyakorolni a család a gyermekek, serdülők életmódjára. Direkthatásnak tekinthetjük, amikor a szülők valamely életmódeleme összefüggést mutat a diák valamely életmódelemével. A vizsgált mintákban a korrelációs értékek alapján elmondható, hogy biztos, de gyenge pozitív kapcsolat van az anyák sportmúltja és a gyermekük heti sportolási gyakorisága között, de ilyen kapcsolatot korrelációs módszerrel nem tudtam kimutatni, amikor az apák sportmúltját vizsgáltam.
A mintáról a korrelációs értékek alapján elmondható az is, hogy biztos, de gyenge pozitív kapcsolat van az anyák BMI értéke és a gyermekük BMI értéke között, de ilyen kapcsolatot korrelációs módszerrel nem tudtam kimutatni, amikor az apák BMI értékkel való összefüggését vizsgáltam.
Dohányzás kérdésében azt találtam a tesztek alapján, hogy a nem dohányzó apák, illetve a nem dohányzó anyák gyermekei jelentősen kisebb dohányzási gyakoriságról számoltak be, mint a dohányzó vagy már dohányzásról leszokott édesapák és édesanyák gyermekei.
A szülő életmód szemléletéhez tartozik, hogy mennyire tartja fontosnak, hogy gyermeke valamilyen rendszerességgel, de sportoljon. Ebben a kérdésben a korrelációs értékek azt mutatták, hogy van kapcsolat a szülő által közvetített gyermekre vonatkozó „sport-fontossági mutató” és a diák által választott „sport-„sport-fontossági” mutató között.
A szülő életmódja és szemléletmódja tehát több ponton befolyásolta mintámban is a gyermekek és serdülők életmódját.
A szülők iskolai végzettségéhez kötődő és az ezzel összefüggő vizsgálataim abból a feltételezésből indultak ki, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők rálátásuk alapján is esetleg tudatosabban nevelik gyermekeiket, melynek látható eredményei lehetnek a diákok egészségtudatosságában, időszervezésében. Részeredményeim ezt csak kevés ponton támasztották alá. A korrelációs számítások eredményei azt mutatták, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei szignifikánsan kevesebbet töltelek televízió és video nézéssel, de más területen nem volt kimutatható kapcsolat.
Családi légkör kérdésének vizsgálata újdonságnak számított dolgozatomban más dolgozatokhoz képest. A diákok életmódja és a komplexebb családi légkör között néhány ponton találtam összefüggést. A korrelációs vizsgálat értékei azt mutatták, hogy a gyermekek, serdülők sporthoz való viszonyulása és az általuk adott családi légkört mutató pontszám között biztos, de gyenge pozitív kapcsolat van, vagyis a magasabb komplex család érték esetén „pozitívabb” sporthoz való viszonyulást mértem a megkérdezetteknél.
Ezt a komplex családi légkört feltételezhetően több dolog befolyásolja, de eredményeim alapján bizonyos, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei komplexebb családi légkört éltek meg mintámban.
Már az eredmények legelső összesítésénél szembetűnő volt számomra, ahogy azt a szakirodalomban is megtaláljuk, úgy itt a való életből vett példák is igazolják, hogy mára már a gyermekek egy részének nem élnek együtt az vérszerinti szülei, nagyarányú az „egyedül nevelés”, illetve a valamilyen formájú új kapcsolat keresése. A vizsgált sportiskolás általános iskolás gyermekek megközelítőleg 33 %-a nem él együtt csak egyik vérszerinti szülőjével, míg a középiskolásoknál ez 30 % körüli. Véleményem szerint ez is hatással van a gyermekek életmódjára. Az eredmények azt mutatják, hogy a családi együttélési forma szerinti bontás nem mutat különbséget abban a tekintetben, hogy a gyermekek mennyire élik meg komplexnek vagy egyszerűnek családjukat.
Más megközelítésben viszont azt találtam, hogy azok a diákok, akiknek vérszerinti szülei együtt élnek, szignifikánsan kevesebb „problémás” tünetet éltek meg (például fejfájás, gyomorfájás, fáradtság, idegesség), mint azon gyermekek, akiknek vérszerinti szüleik nem élnek együtt.
A részeredmények további sorolása helyett zárógondolatként megfogalmazható, hogy a diákok életmódjának alakulásáért többen, együtt vagyunk felelősek. A korábbiakban említetteken kívül még több jelentős tényező is lehet, s ezek közül az egyikre egy általam nem olyan régen hallott vidéki nagyváros polgármesterének innovatív szemléletet és megvalósítást tükröző előadása mutatott rá. Elöljáróban megjegyzem, hogy egyes iskolák diákjainak és szüleinek sportos, időparaméteres és egészség eredményeit már elkezdtem összehasonlítani a
„nagy áltaghoz”, s esetenként néhány vagy több mutatóban eltértek attól. Az előbb említett előadás ezen különbségek egyik lehetséges okára mutatott rá.
A sokszor hangoztatott „nincs sport önkormányzatok nélkül, nincs önkormányzat sport nélkül” szlogent ezen városban igen komoly megvalósítás övezi. Felismerték, hogy az önkormányzatnak érdeke és egyben kötelessége fejleszteni a sportot, hogy rávegyék a fiatalokat és a kevésbé fiatalokat is a mozgásra, nem csak az egészséges életmód, hanem a közösségépítés jegyében is. Amint az a prezentációból kiderült, jó példa több is lehet a sport és egészség innovatív fejlesztésének a települési gyakorlatban, de fontos hogy ezt az egész városvezetés kiemelkedően fontos küldetésének tartsa. Lényeges, hogy egy elhatározás megszülessen, a vezetés rájöjjön arra, hogy bár sok mindennel lehet baj, de ha az egészséggel van baj, az a legnagyobb probléma. Ennek kezelésére a legegyszerűbb eszköz a sport és a testnevelés ezen városvezető szerint, hiszen egészséges életmód nélkül egy ország féllábú, egy település egy önkormányzat pedig példát mutathat abban, hogy a sportot, a szabadidős lehetőségeket kiemelt területként kezeli. Tehát a tágabb – városi kontextusok különbségeinek vizsgálata is egy lehetséges irány lehet annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy egy – egy gyermek és serdülő csoport életmódelemei és ezekhez kapcsolódó döntéseik mennyiben térnek el másokétól.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Szüleimnek, mert lehetőséget biztosítottak a tanulásra.
Dr. Pápai Júliának, aki elindított a tudományos érdeklődés útján.
Kovács Tamás Attilának, aki rámutatott a kételkedés szükségességére.
Dr. Boreczky Ágnesnek, aki disszertációm kezdeti körvonalazódásánál látott el tanácsokkal.
Dr. Gombocz Jánosnak, aki disszertációm befejezéséhez nyújtott segítséget.
Munkahelyi feletteseimnek, akik kutatási idő biztosítottak a disszertáció folytatásához.
Dr. Szabó Attilának, aki elindított a disszertáció statisztikai elemzésénél.
Szemeszrky Renátának, aki végig kísért az egyszerűbb és összetettebb statisztikai lépések útvesztőiben.
Lehmann Lászlónak, a sportiskolai kutatás lehetőségének biztosításáért és támogatásáért.
Minden közreműködő iskola igazgatójának, segítő tanárának, diákjának és szüleiknek a kutatásban való részvételért.
Férjemnek, aki a dolgozatírás utolsó éveiben lelkesített munkában.
IRODALOMJEGYZÉK
Ábrahám Júlia (2010): Rekreációs alapok. Jegyzet az OKJ-s rekreációs sportszakemberképzés számára. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért felelős Államtitkárság ISBN 978-963-06-9839-9
Andorka Rudolf (1992): Bevezetés a szociológiába. Aula Kiadó, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 315-335.
Aszmann Anna (1997, szerk.): Iskolás gyermekek egészségmagatartása 1986 – 1993.
Anonymus Kiadó, Budapest
Aszmann Anna (2003, szerk.): HBSC Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Bábosik István (1994): A nevelés folyamata és módszerei. Leopárd Könyvkiadó Kft., Budapest
Bábosik István (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Bábosik István és Mezei Gyula (1994): Neveléstan. Telosz Kiadó, Budapest
Bálint Mónika és Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély, 1: 3–27.
Ballók Sándor, Vingender István, Sipos Kornél, Tóth László és Nagy Sándor (2009): Sportoló fiatalok drogfogyasztási tendenciái a társadalmi változások tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle. 3-4. 10. évfolyam. 39-40. sz. 6-9.
Bauer Béla és Szabó Andrea (2005, szerk.): Ifjúság 2004. Gyorsjelentés. Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda. ISBN 963 2172 01 9
Benkő Zsuzsanna és Lippai László (2001): Teljességigény egy egészségműhelyben Egészségfejlesztő mentálhigiénikus képzési spektrum a szegedi egyetemen Új pedagógiai szemle 2001/05. 36-53.
Blasszauer Béla (1997): A medicina célja: új prioritások meghatározása.
Szenvedélybetegségek V. évf. 4. sz. 301.
Bodzsár Éva és Zsákai Annamária (2012): Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Országos növekedésvizsgálat 2003 – 2006. Plantin kiadó, Budapest
Boreczky Ágnes (2004): A szimbolikus család. Gondolat kiadó, Budapest
Boreczky Ágnes, Földes Petra, Gyebnár Viktória és Solymosi Katalin (2007): Családok távolból és félközelből. Gondolat Kiadó
Buda László (1997): Az alternatív medicina társadalmi és lélektani hátteréről. Komplementer medicina 1/1., 7-17.
Csányi Tamás, Vári Péter és Leitem Ágnes (2009): Sportiskolás és nem sportiskolás prepubertás gyermekek testösszetételének összehasonlítása bioimpedancia méréssel.
MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE 10:(38) 20.
Cseh-Szombaty László (1990): Családi viszonyok. In: Andorka Rudolf, Kolosi Tamás és Vukovich György (szerk.) Társadalmi riport 1990. TÁRKI, Budapest. 487-500.
Cseh-Szombaty László (1991): A családi értékek változása, és ennek hatása a családi funkciók alakulására. In: Utasi Ágnes (szerk.) Társas kapcsolatok. Gondolat, Budapest.
19.
Cseh-Szombaty László (1979): Családszociológiai problémák és módszerek. Gondolat Kiadó, Budapest 10-33.
Csíkszentmihályi, M., Rathunde, K. és Whalen, S. (2010): Tehetséges gyermekek. Flow az iskolában. Nyitott Könyvműhely, Budapest
Csikszentmihályi, M., Rathunde, K. és Whalen, S. (1993): Talented teenagers: The roots of success and failure. New York, Cambridge University Press
Daróczi Etelka és Kovács Katalin (2004): Halálozási viszonyok az ezredfordulón: társadalmi és földrajzi választóvonalak. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Kutatási Jelentései 77., ISBN 963 9597 02 3, Budapest
Edgar, D. (2007): Globalization and Westren Bias in Family Sociology. In: Jacquline Scott, J., Treas, J. és Richards, M. (szerk.): The Bleckwell Companion to the Sociology of the Families. Blackwell Publishing, Malden, MA, USA. 3-16.
Egészségfejlesztés XLV. évfolyam 1-2. és 3. szám, 2004
Egészségfejlesztés XLVI. évfolyam 1-2. és 3. szám, 2005 Egészségfejlesztés LII. évfolyam 1-2., 3., 4., 5-6. szám, 2011 Egészségfejlesztés LIII. évfolyam 1-2., 3., 4., 5-6. szám, 2012
Ewles, L. és Simnett, I. (1999): Egészségfejlesztés gyakorlati útmutató. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Forrai Márta (2011): Az érzelmi intelligenciának, a megküzdő-képességnek és a családi háttér szerepének vizsgálata és a tanulmányi eredményességgel történő összehasonlítása a különböző típusú iskolákban tanulóknál. Doktori disszertáció
Freid Mónika (2012, szerk.): Magyarország számokban, 2011. KSH, ISSN 2063 - 0190 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz11.pdf Letöltve: 2013.08.02.
Giddens, A. (2000): Szociológia. Osiris Kiadó. Budapest. 68., 378-379., 697., 704.
Gombocz János és Trencsényi László (2007): Változatok pedagógiára. A nevelés
„műkedvelőinek” művelőinek, kedvelőinek. OKKER Kiadó, Budapest
Gordos Ágnes (2000): A kulturális és a társadalmi tőke szerepe az általános iskolás cigány gyermekek iskolai előmenetelében. Az egészség-magatartást vizsgáló 1998-as kutatás részeredményeinek gazdaságszociológiai elemzése. Új Pedagógiai Szemle 2000/07 93-101.
Grezsa Ferenc (2001): Az Oktatási Minisztérium Mentálhigiénés Szakértői Bizottságának tevékenysége. Új Pedagógiai Szemle 2001/05 71-75.
Hamar Pál (2009): A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv Testnevelés és sport műveltség területének tantervelméleti és módszertani áttekintése. Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet Szakmai Konferenciája, Budapest (2009)
Hamar Pál és Huszár Ágnes (2009): A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervek tantervelméleti vonatkozásai. ISKOLAKULTÚRA 19:(10). 39-49.
Harangi Ferenc, Lőrinczy Katalin, Lázár Anett, Örkényi Mária, Adonyi Mária és Sebők Béla (2007): A gyermekkori asztma prevalenciájának alakulása Baranya megyében 2003 és 2006 között. Orvosi Hetilap. 2007/szeptember, 1643-1648.
Harcsa István (2008, szerk.): Az életkörülmények és az életmód dinamikus jelzőszámai. KSH Harsányi László (2000): Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Pécs
Hawkes, R. S. (1991): Recreation is the family. In: Bahr, S. J. (szerk.): Family Research: A Sixty-Year Review, 1930-1990. (Vol. 1.) Lexington Books, New York. 387-433.
Howell D. C. (2010): Statistical Methods for Psychology. 7th edition, Wadsworth, Cengage Learning, 660.
Huszár Ágnes és Hamar Pál (2010): Tanító és testnevelő tanár szakos hallgatói vélemények a közoktatási típusú sportiskolákról. In: Herbszt Mária és Tóth Sándor Attila (szerk.) VIII.
Nemzetközi Tudományos Tantárgy-pedagógiai Konferencia: Baja, 2009. november 19-20.
Konferencia helye, ideje: Baja, Magyarország, 2009.11.19-2009.11.20. Baja: Eötvös József Főiskola , 2010. 577-581. (ISBN:9789637290732)
Huszár Ágnes és Hamar Pál (2011): Közoktatási típusú sportiskolák működésével kapcsolatos testnevelő tanári vélemények. In: 41. Mozgásbiológiai Konferencia: Program, előadás-kivonatok. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2011.11.10-2011.11.11.
Budapest: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, 33.
Huszár Ágnes, Boldizsár Dóra és Hamar Pál (2011): Testnevelő tanári vélemények a közoktatási típusú sportiskolai rendszerről. VIII. Országos Sporttudományi Kongresszus.
2011. május 18-20.Győr. Magyar Sporttudományi Szemle. Program és előadás kivonatok.
42.
Huszár Ágnes és Hamar Pál (2008): Közoktatási típusú sportiskolai kerettantervek dokumentumelemzése. In: 38. Mozgásbiológiai konferencia: Program és előadás-kivonatok. Konferencia helye, ideje: Jászberény, Magyarország, 2008.10.16-2008.10.17.
Jászberény: Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, 22.
Huszár Ágnes és Hamar Pál (2009a): Tanító és testnevelő tanár szakos hallgatói vélemények a közoktatási típusú sportiskolákról. VIII. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia, Baja (2009)
Huszár Ágnes és Hamar Pál (2009b): Hazai és külföldi sportiskolai kerettantervek dokumentumelemzése. In: 39. Mozgásbiológiai Konferencia: Program. Előadás-kivonatok. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2009.11.05-06. 18.
Huszár Ágnes és Hamar Pál (2009c): Testnevelő tanár szakos hallgatói vélemények a közoktatási típusú sportiskolákról. MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE 10:(38 (2)) 31.
Joubert Kálmán (2007): Anorexiás gyermekek és serdülők. Korfa. NKI Népesedési Hírlevél.
2007/1-2., 6-8.
Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor és Kovalovszky Miklós (1989, szerk.): Magyar értelmező kéziszótár. A - K. Akadémiai kiadó. Budapest. 183., 255., 277.
Kádár László (2006): Asztmás gyermekek az iskolában. Magyar Sporttudományi Szemle.
2006/2., 42-43.
Kalabiska Irén, Uvacsek Martina, Ihász Ferenc, Ember Andrea és Frenkl Róbert (2008):
Különböző életmód faktorok hatása a testméretekre magyar és ukrán középiskolásoknál.
Magyar Sporttudományi Szemle. 2008/3. 3-7.
Keczeli Danica (2011): Sporttehetségek kiválasztása és gondozása a Debreceni Sportiskolában (DSI). Magyar Sporttudományi Szemle, 2011. (12. évf.) 3. (47.) sz. 4-7.
Keczeli Danica, Ráthonyi-Ódor Kinga, Szabó Eszter és Borbély Attila (2011a): Pszichológiai tényezők vizsgálata a Debreceni Sportiskola növendékeinél. In: 41. Mozgásbiológiai Konferencia: Program, előadás-kivonatok. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2011.11.10-11. Budapest: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, 25.
Keczeli Danica, Ráthonyi-Odor Kinga, Szabó Erika és Borbély Attila (2011b): A Debreceni Sportiskola (DSI) sporttehetség gondozási programja. In: 41. Mozgásbiológiai Konferencia: Program, előadás-kivonatok. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2011.11.10-11. Budapest: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, 25.
Keresztes Noémi és Pikó Bettina (2006): A dél-alföldi régió ifjúságának fizikai aktivitását meghatározó szociodemográfiai változók. Magyar Sporttudományi Szemle. 2006/1., 7-12.
Keresztes Noémi és Pikó Bettina (2008): Fiatalok sportolási és táplálkozási szokásainak összefüggése Donovan koherencia-elmélete tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle.
2008/1., 14-19.
Keresztes Noémi, Pluhár Zsuzsanna és Pikó Bettina (2003): A fizikai aktivitás gyakorisága és sportolási szokások általános iskolások közében. Magyar Sporttudományi Szemle.
2003/4., 43-47.
Keresztes Noémi, Pluhár Zsuzsanna és Pikó Bettina (2005): Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában. Mentálhigiéné ás pszichoszomatika. 2005/április, 35-51.
Kishegyi Júlia és Makara Péter (2004, szerk.): Az egészségfejlesztés alapelvei. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.
Kovács Klára (2013): Sportoló közösségekhez tartozás mint társadalmi védőfaktor. Educatio.
22. évf. 2. sz. 264-270.
Kovács Tamás Attila (2004): A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia
Kovács Viktória Anna, Gábor Anita, Fajcsák Zsuzsanna és Martos Éva (2010): Sportolási szokások és inaktív életmód óbudai általános iskolások körében. Orvosi Hetilap.
2010/április, 652-658.
Kovács Eszter és Pikó Bettina (2009): A család egészségvédő hatása serdülők körében.
Mentálhigiéné és pszichoszomatika. 2009/szeptember, 223-237.
Költő András és Zsíros Emese (2013): Serdülők lelki egészsége. Educatio. 22. évf. 2. sz. 187-200.
Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Lajos Attila (2005): Az egészségtudatosság sajátos vonásai a 14-18 éves korosztályban, különös tekintettel az élelmiszerfogyasztásra. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő
Lehmann László (2003): Az alapfokú sportoktatási intézmények sportpedagógiai koncepciója.
A sportpedagógia, mint alkalmazott sporttudomány és alkalmazott pedagógia.
(Szakanyag) Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest, 2003.
Lehmann László (2005): Az új típusú sportiskolai rendszer kiépítésének előzménye, helyzetértékelése és jövőképe. (belső szakmai anyag) Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest, 2005.
Lehmann László (2007): A közoktatási típusú sportiskolai módszertani központok és a sportiskolai kerettanterv bemutatása. Tudomány a Sportoló Nemzetért Konferenciasorozat. „Testnevelés és sport az utánpótlás-nevelésben”., Szeged, 2007.
május 22., Szegedi Tudományegyetem
Lehmann László (2010): A sportiskolai rendszer tervezett monitoringja. Budapest, 2010.
szeptember 29., Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet
Lehmann László (2011a): Az új típusú sportiskola bemutatása (közoktatási és egyesületi típusú). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézet, Műszaki Pedagógia Tanszék, Közoktatási Vezető és Pedagógus - szakvizsga Szakirányú Továbbképzési Szak. Szakdolgozat, 2011.
Lehmann László (2011b): A sportiskolai rendszer, a sportiskolai típusok és formációk meghatározása és viszonyrendszere, a sportiskolák jogi és tartalmi szabályozása. Nemzeti Sport Intézet, Sportiskolai program
Lehmann László (2011c): A sportiskolák új rendszere. A Sportiskolai program monitoringja.
Országos szakmai értekezlet. Nemzeti Sport Intézet, Sportiskolai Program. Budapest, 2011. október 19.
Lehmann László (2013): A sportiskolák új rendszere. A Sportiskolai program monitoringja.
http://www.nupi.hu/download/sportiskola/Lehmann_Laszlo_Sportiskola_Ertekezlet.pdf Letöltés: 2013.02.10.
Lehmann László, Kovács Árpád, Mateevics Anita és Székely László (2013): A MOB Sportiskolai Program beválás-vizsgálatának eredményei (2007-2012) kérdőíves lekérdezés alapján. X. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2013. május 30 – június 01. Nyíregyháza. Magyar Sporttudományi Szemle. Program és előadás kivonatok. 37.
Losonczi Ágnes (1977): Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben.
Társadalomtudományi Könyvtár sorozat. Budapest. Gondolat. 317-324.
M. László Ferenc (2013): „Magyarországon kényszerszinglik élnek” – fékezhető-e a magyarság fogyása? http://hvg.hu/itthon/20130807_Speder_interju_csokkeno_nepesseg Letöltés: 2013.08.15.
Martonné Tamás Márta és N. Kollár Katalin (2001): A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata. Iskolapszichológia 25. Budapest, 5-52.
Meleg Csilla (1997): Életminőség: egészségmegőrzés és egészségfejlesztés – Egy lehetséges iskolai modell. Új Pedagógiai Szemle 1997/06 54-61.
Meleg Csilla (1999): Az iskolarendszer és az oktatás szerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek közvetítésében – A dél-dunántúli régió példája. Új Pedagógiai Szemle 1999/04 64-75.
Meleg Csilla (2001): „EGÉSZ-SÉG”. Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés. Pécs
Meleg Csilla (2005): Egészségtámogató iskolai környezet. Új Pedagógiai Szemle 2005/11 58-70.
Mészáros János (2004): A testi fejlettség megítélése, az ifjúság fizikai állapota hazánkban. In:
Bíróné Nagy Edit (szerk.) Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs
Mészáros Zsófia, Vajda Ildikó, Mészáros János, Polydoros Pampakas, Sziva Ágnes, Osváth Péter és Zsidegh Miklós (2007): Korai gyermekfejlődés: a szocio-ökonómia státus hatásai.
Magyar Sporttudományi Szemle. 2007/4., 8-13.
Mészáros Zsófia, Zsidegh Miklós, Kiss Kálmán, Mike Mavroudes, Faludi Judit és Mészáros János (2009): A relatív testzsírtartalom és az állóképesség változása általános iskolás leányoknál. Magyar Sporttudományi Szemle. 2009/1., 11-15.
Mikulán Rita és Pikó Bettina (2008): Sportolók táplálkozási magatartásának vizsgálata étkezési szokásaik és testtömegük tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle. 2008/3., 8-11.
Nagy Ádám és Trencsényi László (2012): Szocializációs közegek a változó társadalomban. A nevelés esélyei: család, iskola, szabad idő, média. ISZT Alapítvány, Budapest
Nagy Beáta (2009): A munkavállalás és gyermekvállalás paradoxona. Bevezető gondolatok.
Szociológiai Szemle, 2009/3. 81-91.
Nash, J. B. (1932): Character Educatios through Physical Education. A.S. Barnes and company
Négele Zalán, Pápai Júlia és Tróznai Zsófia (2009): Korán és későn érő sportoló fiúk testösszetétele. VII. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2009. május 27-29. Magyar Sporttudományi Szemle. 2009/2. 10. évfolyam, 38. sz. Program és előadás kivonatok. 42.
Németh Ágnes és Költő András (2011, szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Németh Miklósné (2004): Egészségnevelési program az iskolában. A biológia tanítása módszertani folyóirat, Új Pedagógiai Szemle 2004/04. 3–11.
Paksi Veronika és Szalma Ivett (2009): Mikor vállaljunk gyereket? Szociológiai Szemle.
2009/3. 92-115.
Pál Katalin, Császár Judit, Huszár Anikó és Bognár József (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle 2005/06 25-32.
Pampakas Polydoros, Mészáros Zsófia, Photiou Andreas, Sziva Ágnes, Zsidegh Petra és Mészáros János (2008): Az emelt szintű testnevelés hatása 7-11 éves fiúk szomatikus és motorikus jellemzőire. Magyar Sporttudományi Szemle. 2008/1., 3-8.
Pápai Júlia, Tróznai Zsófia, Szabó Tamás és Négele Zalán (2009): Sportoló gyermekek érése és testösszetétele. VII. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2009. május 27-29.
Magyar Sporttudományi Szemle. 2009/2. 10. évfolyam, 38. sz. Program és előadás kivonatok. 44.
Pintér Attila (2004, szerk.): Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez.
3. sz. módszertani levél. Magyar Védődnők Egyesülete.
Polónyi István (2013): Egészség, oktatás és emberi tőke. Educatio. 2013. 22. évf. 2. sz. 135-146.
Pongrácz Tiborné és S. Molnár Edit (1992): Kik is azok a „sokgyermekesek”? Szociológiai Szemle. 1992. 2. 93-107.
Princzinger Péter (2010): A hiányzó (?) láncszem: az alapfokú sportoktatási intézmény.
(Szerény javaslat egy elvetett ötlet felelevenítésére.) In: Fazekas Mariann, Nagy Mariann (szerk.): Tanulmányok Bereményi Sándor tiszteletére. ELTE, Eötvös Kiadó, 2010., 351-368., ISBN 978 963 312 006 4