Haj dúBi har me gye a re gi o ná lis egye tem mel ren del ke ző me gyék so rá ban a má so dik leg erő sebb meg kö tő erő vel bír: az itt érett sé gi zők 68%a ter ve zi hely ben foly tat ni fel ső fo kú ta nul má -nya it. Ugyan ak kor az is igaz, hogy az in nen Bu da pest re tar tó hall ga tó je löl tek (akik 22%-ot tesz nek ki) mind csa lá di hát te rük, mind pe dig ered mé nyes sé gük te kin te té ben fe lül múl ják a me gyét vá lasz tó kat. A más me gyé ket vá lasz tó 10%-nyi ki sebb ség azon ban (akik fő leg a szom szé dos me gyék fő is ko lá it cé loz zák meg) sok kal ros szabb hát tér rel és ered mé nyek kel bír, mint a hely ben ma ra dó több ség. A sze lek tív el ván dor lás nak te hát mind két (po zi tív és ne ga -tív) pó lu sa ki raj zo ló dott, ami egyéb ként az or szá gos (ku mu lált) ada tok ról nem mond ha tó el, hi szen ott át la go san in kább a más me gyék be tar tókkö ve tik a fő vá ros ba ké szü lő ket, és az adott me gyé ben ma ra dókmu tat nak ked ve zőt le nebb ké pet. Ez a kü lönb ség fel te he tő en Haj dú-Bi har me gye gaz dag és szé les fel ső ok ta tá si kí ná la tá val ma gya ráz ha tó.
A me gyé jük höz hű fel vé te li zők ről leg in kább az mond ha tó el, hogy a Haj dú-Bi har me gye i ek kö ré ben át me ne tet je len te nek a két má sik cso port kö zött (ők van nak egyéb ként a leg töb ben is), ered mé nyes sé gük és tár sa dal mi hát te rük te kin te té ben is alul ról sú rol ják az át la got. Me gyei vi -szony lat ban te hát nem sok kal hát rá nyo sabb hely ze tű az itt ma ra dást vá lasz tó hall ga tó ság, bár a leg ma ga sabb hát rá nyos hely ze tű je lent ke zői arán nyal ren del ke ző, s a me gye hall ga tó i nak mint egy har ma dát ki te vő SzabolcsSzatmárBereg me gye i ek to vább „ront hat ják” a tény le ge
-–0,2 –0,1 0 0,1 0,2
Eredményesség Társadalmi háttér
Helyben maradók Budapestre tartók Más megyékbe tartók
–0,4 –0,2 0 0,2 0,4
0,3
–0,3
19A ten gely met sze tek mind két vál to zó te kin te té ben a Haj dú-Bi har me gyé ben la kó fel vé te li zôk re vo nat ko zó át la got je lö lik.
„A jók mennek el?”
sen fel vé telt nyer tek ös sze té tel ét. Ugyan ak kor, ha or szá gos ös sze ha son lí tás ban szem lél jük a hely ben ma ra dó kat, az lát szik, hogy az át lag hoz ké pest fel tű nő en rossz csa lá di hát tér rel ren del kez nek, hi szen 18,4%uk ka pott hát rá nyos vagy hal mo zot tan hát rá nyos hely ze te mi att több let pon tot az or szá gos 11,4%os át lag hoz ké pest. Mind amel lett ez a hát rá nyo sabb hely ze tű hall -ga tó je lölt-so ka ság ered mé nyes sé gét te kint ve ke vés bé van le ma rad va az or szá gos át lag tól, hi szen ezen fel vé te li zők pont szá mai csak nem el érik az át la gos pont szá mot, még úgy is, hogy fel ső fo kú nyelv vizs gá ért csak fe le an nyi an tart hat tak igényt több let pon tok ra, mint az or szá gos át lag. (Bár a fel vé te li pont át la got a szo ci á lis ala pon meg sze rez he tő több let pon tok is fel jebb húz hat ják.)
Ered mé nye ink alá tá maszt ják, hogy a me gye fel ső ok ta tá si in téz mé nye i nek igen meg ha tá ro zó a tár sa dal mi sze rep vál la lá suk. Az ál tal ugyan is, hogy sok fi a tal hely ben is meg ta lál ja a szá -má ra von zó kép zést, csök ken az agy el szí vás (brain drain), így a hely ben ki kép zett (és je len tős mér ték ben itt is ma ra dó), ma ga san kva li fi kált mun ka erő je len tő sen hoz zá já rul a tér ség gaz da sá gi hát rá nya i nak le küz dé sé hez (Teperics, é. n.). Ez a jó té kony ha tás pe dig túl lé pi a me gye ha -tá ro kat is. Haj dú-Bi har egye te mei és fő is ko lái ugyan is nem csak a me gye fi a tal jai szá má ra szol gál nak szel le mi köz pon tok ként, ha nem meg ha tá ro zó ak, sőt nél kü löz he tet le nek a kör nye ző, gyak ran in téz mény hi á nyos me gyék és ha tá ron tú li te rü le tek fi a tal jai szá má ra is. Elem zé -sünk saj nos nem ter jed he tett ki az agy cse re (brain change)kér dé sé nek kör be já rá sá ra, pe dig gaz da gí ta ná ered mé nye in ket, ha az „el ván dor lást” és a „be ván dor lást” együt te sen vizs gál hat nánk. Fel té te lez zük ugyan is, hogy a ha tá ron túl ról ér ke ző ér tel mi ség ke rül az in nen el ván dor -lók he lyé re.
Meg ál la pí tá sa ink az el ván dor lás ál ta lá no sabb men nyi sé gi mu ta tó i ra tud tak rá mu tat ni.
Emel lett a fi no mabb, mi nő sé gi ös sze füg gé sek meg is me ré sét is szük sé ges nek tart juk, er re vonat -ko zó ered mé nye in ket egy újabb ta nul mány ban ter vez zük be mu tat ni. Az ugyan is szét fe szí tet te vol na ta nul má nyunk ter je del mi korlátait, ha a sze lek tív el ván dor lást pél dá ul kép zé si te rü le ten ként, eset leg sza kon ként is meg vizs gál juk. Ugyan csak az ered mé nyek to váb bi ár nya lá sát szol gál ná, ha nem csak a fel vé te li szán dé kok ról, ha nem a tény le ges be ke rü lé si mu ta tók ról is be szá -mol hat nánk, és azo kat a szán dé kok kal ös sze vet ve mu tat hat nánk be. A sze lek tív el ván dor lás mö göt te se i nek mély re ha tóbb vizs gá la ta szin tén sze re pel a ter ve ink kö zött. Eh hez több vál to zós elem zé sek szük sé ge sek a tár sa dal mi hát tér, az ered mé nyes ség és a kí ná lat együt tes bevoná sá -val.20Az el ván dor lá si szán dék iga zi mi ért je i nek fel tá rá sá ra azon ban in kább kva li ta tív ku ta tá -sok nyúj ta ná nak le he tő sé get.
20Az ilyen jel le gû elem zé sek re nincs je len leg mó dunk rész le tes fel vé te li adat bá zis hi á nyá ban. To vább pon to sít hatnánk ered mé nye in ket, ha pél dá ul az ös szes nyelv vizs gá ért vagy a hát rá nyos, il let ve hal mo zot tan hát -rá nyos hely ze tért ka pott több let pon tok pon tos ér té ke it is el tud nánk kü lö ní te ni elem zé sünk ben.
Hi vat ko zá sok
Áb ra hám K., Ba ra bá si T. (2011): Mo dern Üz le ti Tu do má nyok Fő is ko lá ja. In: Koz ma T., Pa ta ki Gy. (szerk.): Ki sebb sé gi fel ső ok ta tás és a Bo lo gna -fo lya mat.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VIII. kö tet, Deb re cen University Press, 131–148.
Agr (é. n.): A Deb re ce ni Egye tem Ag rár- és Gaz dál ko dás tu do má nyok Cent ru má nak hi va ta los hon lap ja: Cent rum el nö ki kö szön tő.
For rás: http://portal.agr.unideb.hu/centrum/centrumelnoki_koszonto/index.html. A le töl -tés idő pont ja: 2012. 02. 26.
An dor M., Liskó I. (1999): Is ko la vá lasz tás és mo bi li tás.Is ko la kul tú ra-köny vek, OKTK.
Bacskai K. (2011): A királyhelmeci „vá ro si egye tem” ese te. In: Koz ma T., Pa ta ki Gy. (szerk.):
Ki sebb sé gi fel ső ok ta tás és a Bo lo gna -fo lya mat. Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VIII. kö tet, Deb re cen University Press, 77–92.
Belényi E. H., Fló ra G., Hausmann A., Szol ár É. (2010): Új ra te remt ve ön ma gát. A partiumi ma gyar egye tem épí tés két év ti ze de. In: Koz ma T., Ceg lé di T. (szerk.): Ré gió és ok ta tás:
A Partium ese te. Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VII. kö tet, Cen ter for Higher Education Research and Development, Deb re cen, 33–41.
Blaskó Zs. (2008): Tár sa dal mi egyen lőt len sé gek új ra ter me lő dé se a mun ka pi a con. Szá zad vég, 49. szám. 95–126.
Bor dás A. (2011): Schola Comaromiensis. In: Koz ma T., Pa ta ki Gy. (szerk.): Ki sebb sé gi fel ső -ok ta tás és a Bo lo gna -fo lya mat.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VIII. kö tet, Deb re cen University Press, 93–118.
Bourdieu, P. (1978): A tár sa dal mi egyen lőt len sé gek új ra ter me lő dé se. In: Ferge Zs., Léderer P.
(szerk.): Ta nul má nyok.Gon do lat Ki adó, Bu da pest.
Bourdieu, P. (2003): Va gyo ni struk tú rák és rep ro duk ci ós stra té gi ák. In: Me leg Cs. (szerk.):
Is ko la és tár sa da lom.Di a lóg Campus Ki adó, Bu da pest–Pécs, 73–88.
Ceg lé di T. (2009): Hát rá nyos hely ze tű te het sé ges hall ga tók a Deb re ce ni Egye te men. Educatio, 2008/IV. 597–604.
Ceg lé di T. (2010): Szak kol lé gi um ban és te het ség gon do zó prog ram ban részt ve vő hall ga tók ös sze -ha son lí tá sa a Deb re ce ni Egye te men.Or szá gos Ne ve lés tu do má nyi Kon fe ren cia, Bu da pest.
Ceg lé di T., Fónai M. (2012): A Deb re ce ni Egye tem Te het ség gon do zó Prog ram já nak ha tá sa a tár sa dal mi egyen lőt len sé gek csök ken té sé re.Kéz irat.
Econ (é. n.): A Deb re ce ni Egye tem Köz gaz da ság tu do má nyi Ka rá nak hi va ta los hon lap ja:
A Kar ról.For rás: http://www.econ.unideb.hu/a-karrol-10.html A le töl tés idő pont ja: 2012.
02. 26.
Felvi (é. n.): In téz mé nyi elem zé sek.For rás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/
jelentkezok_es_felvettek/intezmenyi_elemzesek_2011 A le töl tés idő pont ja: 2012. 03. 01.
Fé nyes H., Pusz tai G. (2004): A kul tu rá lis és a tár sa dal mi tő ke kontextuális ha tá sai az is ko lá -ban. Sta tisz ti kai Szem le,82. évf. 6–7. szám. 567–582.
Ferge Zs. (1980): Tár sa da lom po li ti kai ta nul má nyok.Gon do lat Ki adó, Bu da pest.
Fónai M., Már ton S. (2010): A te het ség gon do zó prog ram hall ga tó i nak pro fes szió-ké pe. In:
Koz ma T., Ceg lé di T. (szerk.): Ré gió és ok ta tás: A Partium ese te.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VII. kö tet, Cen ter for Higher Educational Research and Development, Deb re cen, 147–153.
„A jók mennek el?”
Fónai M., Pus kás O., Szűcs E. (2012): A Deb re ce ni Egye tem ak tív hall ga tói – vé le mé nyek és el vá rá sok a kép zés ről és a mun ka erő pi ac ról, 2010–2011. In: Fónai M., Szűcs E. (szerk.):
A Deb re ce ni Egye tem „Dip lo más Pá lya kö ve tő Rend sze ré nek” főbb ered mé nyei és ta pasz -ta la -tai 2010–2011.Deb re ce ni Egye tem, 121–140.
Forray R. K. (1992): A kö zép is ko lá zás ex pan zi ó ja és az in téz mé nyek dif fe ren ci á ló dá sa. In:
Forray R. K., Koz ma T. (szerk.): Tár sa dal mi tér és ok ta tá si rend szer.Aka dé mi ai Ki adó, Bu da pest, 69–80.
Gá ti A. (2010): Tár sa dal mi hát tér és mo bi li tás. In: Garai O., Hor váth T., Kiss L., Szép L., Veroszta Zs. (szerk.): Dip lo más pá lya kö ve tés IV. Friss dip lo má sok 2010.Educatio Tár sa -dal mi Szol gál ta tó Nonprofit Kft. Fel ső ok ta tá si Osz tály, Bu da pest, 155–176.
Gazsó F., La ki L. (1999): Esé lyek és ori en tá ci ók (Fi a ta lok az ez red for du lón).OK KER Ki adó Kft.
Györ gyi Z. (2010): Mun ka erő-pi a ci esé lyek, mun ka erő-pi a ci stra té gi ák. In: Garai O., Hor váth T., Kiss L., Szép L., Veroszta Zs. (szerk.): Dip lo más pá lya kö ve tés IV. Friss dip lo má sok 2010.Educatio Tár sa dal mi Szol gál ta tó Nonprofit Kft. Fel ső ok ta tá si Osz tály, Bu da pest, 37–58.
Hausmann A., Szol ár É., Ta kács T. (é. n.): Partiumi Ke resz tény Egye tem – egye tem egy sa já tos múl tú tér ség ben. Kéz irat.
Hollósi H. Zs. (2010): A szat már né me ti Ki he lye zett Ta go zat hall ga tói ös sze té te le. In: Koz ma T., Ceg lé di T. (szerk.): Ré gió és ok ta tás: A Partium ese te.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VII. kö tet, Cen ter for Higher Education Research and Development, Deb re cen, 42–51.
Horn D. (2010): A kis gim ná zi u mok sze re pe a sze lek ci ó ban. In: Ko lo si T., Tóth I. Gy. (2010):
Tár sa dal mi Ri port 2010.TÁRKI, Bu da pest, 408–429.
Koz ma T. (2004): Kié az egye tem? A fel ső ok ta tás ne ve lés szo ci o ló gi á ja.Új Man dá tum Könyv -ki adó, Bu da pest.
Koz ma T. (2010): Fel ső fo kú ok ta tás és re gi o ná lis át ala ku lás. In: Koz ma T., Ceg lé di T. (szerk.):
Ré gió és ok ta tás: A Partium ese te.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VII. kö tet, Cen ter for Higher Education Research and Development, Deb re cen, 15–27.
Koz ma T. (2011): Ki sebb sé gi in téz mé nyek a Bo lo gna -fo lya mat ban. In: Koz ma T., Pa ta ki Gy.
(szerk.): Ki sebb sé gi fel ső ok ta tás és a Bo lo gna -fo lya mat.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VIII.
kö tet, Deb re cen University Press, 45–74.
La dá nyi J. (1994): Ré teg ző dés és sze lek ció a fel ső ok ta tás ban. Educatio,Bu da pest.
Law (é. n.): A deb re ce ni Ál lam és Jog tu do má nyi Kar hi va ta los hon lap ja: A deb re ce ni jo gász -kép zés múlt já ról, je le né ről – és jö vő jé ről.For rás: http://www.law.klte.hu/ A le töl tés idő -pont ja: 2012. 02. 26.
Neuwirth G., Szemerszki M. (2009): Te het ség gon do zás a kö zép is ko lá ban, te het sé gek a fel ső -ok ta tás ban. Educatio,2009. nyár. 204–218.
Né meth Sz. (2011): A Deb re ce ni Egye tem hall ga tói von zás kör ze te. A jövő tu dó sai, a vi dék jö -vő je – doktoranduszok kon fe ren ci á ja. Deb re cen.
Nyüs ti Sz., Ceg lé di T. (2010): A há rom ver sen gő di men zió. Kí sér let a hall ga tói tí pu sok ki ala kí -tá sá ra a ta nu lás, a sza bad idő és a mun ka di men zi ó ja men tén. In: Koz ma T., Ceg lé di T.
(szerk.): Ré gió és ok ta tás: A Partium ese te.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VII. kö tet, Cen ter for Higher Educational Research and Development, Deb re cen, 93–101.
Ok tó be ri sta tisz ti kák (é. n.): A Deb re ce ni Egye tem ok tó be ri sta tisz ti kái.
For rás: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/369 A le töl tés idő pont ja: 2012. 02. 26.
Ör kény A., Sza bó I. (2001): A si ker zá lo ga. Ma gyar or szá gi és ro má ni ai kö zép is ko lás ok élet -stra té gi á i nak ér té kei. Eduactio,2001/3. 472–492.
Papszt M. (2010): Fel ső ok ta tá si hall ga tók jö ve del mi vá ra ko zá sai. Fel ső ok ta tá si MŰ HELY, 2010/III. 53–68.
Polónyi I. (2003): Egy új kar be ágya zó dá sa a ré gi ó ba. Kö szön tő fé le ta nul mány a deb re ce ni köz gaz dász kép zés ala pí tá sá nak 10 éves év for du ló já ra. Competitio,II. évf. 2. szám. 2003. nov.
Pusz tai G. (2010a): In téz mé nyi hoz zá já ru lás egy hát rá nyos hely ze tű fel ső ok ta tá si tér ség hall -ga tó i nak ta nul má nyi ered mé nyes sé gé hez. In: Ju hász E. (szerk.): Har mad fo kú kép zés, fel -nőtt kép zés, regionalizmus.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, V. kö tet, Cen ter for Higher Education Research and Development, Hun ga ry, Deb re cen, 25–32.
Pusz tai G. (2010b): A hall ga tói kap cso lat rend szer és a ta nul má nyi ered mé nyes ség össze füg gé -sei. In: Bu da A., Kiss E. (szerk.): In ter disz cip li ná ris pe da gó gia, ta ná rok, ér tel mi sé gi ek.
Kiss Ár pád Ar chí vum Könyv so ro za ta, Deb re ce ni Egye tem Ne ve lés tu do má nyok In té ze te, Deb re cen, 173–184.
Ró bert P. (2000a): Mi ért (nem) meritokratikusak a mo dern tár sa dal mak? Szá zad vég,7. évf. 23. sz.
Ró bert P. (2000b): Bő vü lő fel ső ok ta tás? Ki jut be? Educatio,2000/I. 79–94.
Stark G. (2011): Ma gyar nyel vű ta ní tó- és óvó kép zés a Babeş–Bolyai Tu do mány egye te men a hall ga tók és az ok ta tók szem szö gé ből. Pe da gó gia online – Hungarian Educational Research Jo ur nal,1. évf. 1. sz.
For rás: http://pedagogia-online.hu/herj/2011/07/stark-gabriella-maria-magyar-nyelvu-tanito-es-ovokepzes-a-babes-bolyai-tudomanyegyetemen-a-hallgatok-es-az-oktatok-szemszogebol/
A le töl tés idő pont ja: 2012. 02. 26.
Süli-Zakar I. (2006): Partium – A ha tá rok kal szét szab dalt ré gió. In: Ju hász E. (szerk.):A „Re gio-ná lis Egye tem” ku ta tás zárókonferenciájának ta nul mány kö te te. Ré gió és Ok ta tás so ro zat, II. kö tet, Doktoranduszok Kiss Ár pád Köz hasz nú Egye sü le te. Deb re cen, 25–42.
Szemerszki M. (2009a): Hall ga tók az át ala ku ló fel ső ok ta tás ban. In: Jancsák Cs. (szerk.): Pil la -nat fel vé te lek a Kár pát-me den cei if jú ság ról.13–27.
Szemerszki M. (2009b): Az Eurostudent fel mé rés ma gyar or szá gi kap cso ló dá sai. In: Hrubos I.
(szerk.): Mű hely ta nul má nyok.NFKK Fü ze tek 2. Bu da pes ti Corvinus Egye tem Köz gaz da -ság tu do má nyi Kar Nem zet kö zi Fel ső ok ta tá si Ku ta tá sok Köz pont ja, 42–70.
Szemerszki M. (2010): Re gi o ná lis el té ré sek a har mad fo kú to vább ta nu lás ban. In: Koz ma T., Ceg lé di T. (szerk.): Ré gió és ok ta tás: A Partium ese te.Ré gió és Ok ta tás so ro zat, VII. kö tet, Cen ter for Higher Educational Research and Development, Deb re cen, 71–92.
Szemerszki M. (2012): A fel ső ok ta tás ba je lent ke zők jel lem zői. In: Szemerszki M. (szerk.):
Az érett sé gi től a mes ter kép zé sig. To vább ta nu lás és sze lek ció. Ok ta tás ku ta tó és Fej lesz tő In té zet, 21–52.
Szol ár É., Hausmann A. (2008): A Partiumi Ke resz tény Egye tem. Mes ter és ta nít vány,2008/3.
51–64.
Teperics K. (2006): A deb re ce ni fel ső ok ta tás de mog rá fi ai hát te re. In: Süli-Zakar I. (szerk.):
„Tá jak – Ré gi ók – Települések…” Tisz tel gés a 75 éves Enyedi György aka dé mi kus előtt.
Didakt Kft., Deb re cen, 309–317.
„A jók mennek el?”
Teperics K. (é. n.): Deb re cen ok ta tá si von zás kör ze te.Kéz irat.
For rás: http://terd.unideb.hu/doc/de_okt_vonzask.pdf. A le töl tés idő pont ja: 2012. 03. 01.
Teperics K. (2005): Deb re cen ok ta tá si von zás kör ze te. In: Czimre K. (szerk.): Kis köz ség től az eurorégióig – Prof. Dr. Süli-Zakar Ist ván tisz te le té re szer zett ta nul má nyok gyűj te mé nye.
Didakt Kft., Deb re cen, 58–71.
Veroszta Zs. (2010): A mun ka erő-pi a ci si ke res ség di men zi ói friss dip lo má sok kö ré ben. In:
Garai O., Hor váth T., Kiss L., Szép L., Veroszta Zs. (szerk.): Dip lo más pá lya kö ve tés IV.
Friss dip lo má sok 2010. Educatio Tár sa dal mi Szol gál ta tó Nonprofit Kft. Fel ső ok ta tá si Osz tály, Bu da pest, 11–36.
Szerzôink
ISSN 1789-1922 Minden jog fenntartva.
A kiadvány adatainak bármilyen formában történő nyilvános közzétételéhez vagy felhasználásához a kiadók előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
© ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
© ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar