A körülmények – itt és most
Az MP problémakezelõ program kiscsoportos „Én, a barátaim és az osztály” címû önismereti foglalkozásának egy-egy epizódját mutatták be a történetek. A szereplõk – Nándi, Erzsi és Gergõ – résztvevõi a 12 tanulóból álló beszélgetõ körnek.
A helyszín:egy osztályterem.
Idõtartam:120’ 2 tanóra+2 szünet egyben (olykor több, fõszabály, hogy mindenki sor-ra kerül, egy tanuló kb. 7–15’.).
A részvevõk körei (lásd a 13. ábrán):
Øaz osztály két – a hierarchikus szociometriával korábban azonosított baráti együttes – a „társkapcsolati” és a „fizikai erõre orientáltak”,
Øvalamint a felnõtt csoportvezetõk: a pszichológus és az osztályfõnök.
A részvétel önkéntes.
49
A foglalkozás egy ún. „jóindulat szerzõdéssel” indult, amely rögzítette, hogy a jobb csa-pattá válás érdekében beszéljük meg kinek-kinek a helyzetét, meghatározva a kívánatos válto-zásokat és a módszert, a kért és felajánlott segítséget. Emellett a csoport elfogadta a foglalko-záson érvényes kommunikációs szabályokat (pl. aki kritizál, jó tulajdonságot is mond, minõsítgetés helyett a tények és az érzések nyelvén beszélünk stb. A következõ oldalon a fog-lalkozásról beszámoló jegyzõkönyvben láthatók e szabályok részletesen.).
Az osztály mint dinamikus erõtér, együttmûködõ és versengõ alcsoportok:
A modellosztály erõtere
13. ábra
ÉN, A BARÁTAIM ÉS AZ OSZTÁLY – 7A
kiscsoportos beszélgetés azEgyütt egy csapatbanközösségépítõ program keretében, 20XX május–jú-nius
A mai beszélgetés egy újabb lépés az „Együtt egy csapatban” programban magunk elé tûzött cé-lok teljesítése irányába.
Tárgya:
vKérdések és kiegészítõ információk, az alapfogalmak – szerep, mértékadó szerep, szerephie-rarchia, kiemelkedõ figyelem, népszerûség, társas kapcsolatok erõssége, funkcionális, illetve értékcsoportok, baráti társaságok – tisztázása, hogy az osztálytükör és az egyéni profil érthe-tõvé váljon.
vVélemények és kritika a tükör fõ megállapításaival – mûködés, értékek, kapcsolatok, az érint-kezés feszültségei – kapcsolatban.
vBeszélgetés kinek-kinek a szociometriai profiljáról, az általa kiváltott jó és kínos érzésekrõl, csalódásokról, megõrzési és változtatási tervekrõl – barátok, szerepek, esetleg a játszmák terén.
Érintkezési szabályok a pszichológiai foglalkozáson
ØA foglalkozás idejére (2 óra szünet nélkül) együtt maradunk, közben senki nem távozhat.
ØA kiscsoport az elején eldönti, fogad-e „vendégeket” vagy nem. Ha igen, úgy nekik is végig jelen kell lenniük, külön foglalnak helyet, és csak a belsõ tagokat követõen szólnak hozzá.
ØVéleményt egymásról, kritikát a magunk nevében mondunk (egyes szám elsõ személyben), konkrétan fogalmazunk a tények és tapasztalatok nyelvén és az érzéseinket nyíltan vállalva, nem általánosítunk, nem minõsítgetünk, szavainkért felelõsséget vállalunk.
ØMindenféle durvaságtól szóban és tettben tartózkodunk: úgy és akkor bírálunk, hogy közben elismerjük és kimondjuk társunk számunkra szimpatikus tulajdonságait is.
ØSzemélyes vonatkozású benyomásainkat, kritikát, javító szándékú ötleteinket akkor osztjuk meg érintett társunkkal, ha meggyõzõdtünk róla, hogy kész azt meghallgatni, erre nem kény-szeríthetjük õt.
ØMeghallgatjuk egymást, azokat is, akik lassabban vagy nehezebben fogalmaznak, nem vá-gunk egymás szavába.
ØTiszteletben tartjuk társaink érzéseit, érzékenységét, esetleges könnyeit, józanul tudomásul vesszük, ha véleménye a miénktõl eltér.
ØNyitottan fogadjuk, amit rólunk jó szándékkal mondanak a többiek, kifejezzük, ha nem ér-tünk egyet. Mindenkinek joga van passzolni, ha valami fájdalmasan érinti, ha le akar zárni egy témát.
ØJelen nem lévõ társainkról a velük személyesen átélt tapasztalataink tükrében beszélünk, a problémák megoldásának igényével jóindulatúan, a vádaskodás és mószerolás mellõzésé-vel.
ØA beszélgetésen elhangzó személyes közléseket a belsõ ügyeknek kijáró diszkrécióval kezel-jük.
Jó munkát kívánunk: Járó Katalin és Sarkadi-Nagy Szilvia iskolapszichológusok Budapest, 20XX. május 14.
A beszélgetés információs bázisa és a fókuszba kerülõ téma:a korábban meghallgatott osz-tálytükör, az osztály szociogramja,17valamint a tanulók egyéni szociometriai profilja és egyé-ni szociogramja, amit elõzõleg mindenki zárt borítékban megkapott, s erre a beszélgetésre ma-gával hozott. A profil tartalmazzaaz adott, a kapottésa kölcsönösérzelmi választásokat, valamint azt, ki-ki milyen aktivitással, milyen szervezeti és kortársi szerepekben számon tar-tott az osztály közvéleménye által (mértékadó szerep, szerep, tartalék szerep), mennyire fi-gyelnek rá a társai (jelentõség, presztízs, érzelmi befogadottság).
A fenti esetbemutatók erre a szociometriai jellemzésre épültek, ez határozta meg, milyen téma kerülta fókuszbaaz egyes tanulók kapcsán.
Mint láthattuk:
vNándiesetében azagresszivitása,a másokat fárasztó, nehezen kezelhetõ viselkedése került a fókuszba, amit kiegészített az indítékainak megértésére tett kísérlet és a javas-latok, melyek a változtatás irányát villantották fel.
vErzsikapcsán a jó ügy érdekében jó szándékkal ismétlõdõverbális, kapcsolati ag-ressziótémája merült fel, láthatóvá vált döbbent szembesülése az általa másokban ki-váltott hatással, mely kreatív önismereti felfedezéshez juttatta.
vGergõzárkózott csendessége, visszafogottsága,peremhelyzete és provokáltáldozati szerepe,amikor Nándi õt szemeli ki verekedésre. Társai jobban megismerik, korábban ismeretlen képességeirõl értesülnek, felismerik, hogy valójában nem egyoldalúan a fiú passzivitásáról van szó, hanem arról is, hogy õk nem figyeltek rá a kellõ mértékben.
Megtapasztalhatták, hogy közelrõl nézve Gergõ képes halk, de határozott önérvényesí-tésre (beszél az érzéseirõl, rosszulesik neki, ha piszkálják, a lányoktól figyelmet, Nán-ditól pedig nyugalmat kér).
Az önismereti csoportmunka belsõ történései: feltételek és lehetõségek
Az önismeret forrásai:Minden tanuló számára az osztály hierarchikus szociogramja (lásd 7./a szociogram, a 12. ábrán a 45.oldalon), valamint a kézbe kapottszociometriai profilja (szerepek, befolyás, presztízs, népszerûség, befogadottság). Nándi és társai a csoporton szem-besült közvetlenül szemtõl szembe a többi társuk – a jelenlévõk és közvetítve más csoportbe-liek, valamint az osztályfõnök – véleményével, egyrészt jó tulajdonságainak visszaigazolásá-val, másrészt kifogásolt viselkedésének kritikájával.
17 Az osztálytükör bemutatásakor a szociogramot mindenki megtekinti, a csoportra vonatkozó dokumen-tumok tanulmányozása csoportos keretek között folyik, ezek nem kerülnek ki a tanterembõl, viszont a személyre vonatkozó információkat, pl. a címzett borítékban kézhez kapott szociometriai profilt a ta-nulók megkapják, hazavihetik és megõrizhetik, ha akarják.
Az önérvényesítés lehetõsége:mindenkinek módjában állt és ösztönzést kapott rá, hogy a kriti-kát vitassa, érvelhetett, magyarázhatott, indokolhatott a beszélgetés során, megajánlhattak változást, kérhettek felnõtt és társ segítséget, módjukban állt aktívan részt venni a többi cso-porttagról szóló beszélgetésben.
53 Hogyan diagnosztizálhatók a magatartási problémák pedagógiai helyzetben?18
Elsõsorban a pszichológusok számára erõs a kísértés, hogy Nándit klinikai diagnózissal il-lessük, mint hiperaktív, impulzuskontroll-hiányos, magatartási zavarral küzdõ, szociopá-tiára hajlamos gyereket, ún. „fimotát”. Ezt elvbõl, szemléleti okok miatt, s mindenekelõtt a tervezett beavatkozás szociálpszichológiai és nem klinikai jellege miatt nevelési kör-nyezetben nem tesszük. Pedagógiai szinten viszont fontos tudatosítani, hogy Nándi min-den jel szerint SNI, a problémáinak rendezése sajátos módszereket igényel. Megoldandó feladat ugyanakkor valamiképpena probléma azonosítása, megnevezése a közösség felé is. Ennél elkerülendõ a megbélyegzõ jelleg. A tanuló viselkedését és törekvéseit a társak szemüvegén át érzékletesen megragadószociometriai szerepmegnevezése alkalmas le-het erre. Konkrétan Nándi esetében:erõorientált,aki befolyásra, fölényre törekszik, s eh-hez egyetlen eszköznek gondolja a verekedést, piszkálódást, s közben nem mérlegeli, nem is érzékeli, hogy másoknak fájdalmat okoz és félelmet kelt, viselkedését sajátos ideo-lógiával igazolja maga és mások elõtt.
Aszociometriai diagnóziskomponensei:
l a tanuló értéktételezése,
l méltányos indítékai,
l viselkedéses eszköztárának zavaró és elfogadható elemei,
l magatartásának negatív társas következményei.
Azintervenció javasolt iránya:
1. Más eszközök tanulása annak érdekében, hogy társas szükségleteit, vágyait a csoport és az intézmény normáinak megfelelõ úton kielégítve érhesse el.
2. Társai megértsék, elfogadják és támogassák ebben.
A szociometria, s közelebbrõl a HSza csoportdiagnózisnak és az intervenciónak egy sa-játos tárgyilagosszociálpszichológiai nyelvezete.
18 A keretben itt és a továbbiakban, kilépve a folyó szövegbõl, tartalmilag mégis kapcsolódva hozzá a munka folyamán felmerülõ kételyeimmel kapcsolatos gondolataimat hangosítom fel, kollégáimmal folytatok párbeszédet az MP-ben rejlõ kockázatok és veszélyek csökkentésének lehetséges módjairól.
18 A keretben itt és a továbbiakban, kilépve a folyó szövegbõl, tartalmilag mégis kapcsolódva hozzá a munka folyamán felmerülõ kételyeimmel kapcsolatos gondolataimat hangosítom fel, kollégáimmal folytatok párbeszédet az MP-ben rejlõ kockázatok és veszélyek csökkentésének lehetséges módjairól.
vNándipl. meggyõzte a többieket, nem gyûlöli azokat, akiket piszkál.
vErzsikikövetelte a választ arra, amit nem értett a felmérésben.
vGergõhatározott önérvényesítõ lépései révén átformálta a képet, ami a többiekben élt róla, visszautasította a jogtalan kritikát, kért figyelmet, nyugalmat stb.
A csoporttámogatás megnyilvánulásai:
vNándiesetében a társak felidézik és megerõsítik jó tulajdonságait. Igyekeznek köze-lebb kerülni, megérteni agresszív viselkedésének indítékait (befolyásra vágyik a fiúk között a fizikai fölény eszközével, irracionális kényszerként üt). Mérlegelik, mi méltá-nyolható, és mit vitatnak, illetve utasítanak el nyíltabb és rejtettebb törekvéseibõl, el-gondolásaiból (verekedni menõ dolog mindenki szemében, a fizikai erõ, a félelemkel-tés az egyedüli, ami hatalmat biztosít). Kreatívan keresik, miképpen fordíthatja energiáit a csoport javára, konkrét javaslatokat érlelnek ki, helyzetbe hozva õt.
vErzsi– fontos konkrét, tényszerû személyes visszajelentéseket kap arról, miért nem méltányolhatóak úgy a jó szándékú igazságot osztó fellépései, ahogy elvárná.
vGergõ– ismeretlen tulajdonságaira õszintén rácsodálkozott a csoport, s még saját fi-gyelmetlenségét is belátta, több figyelmet ajánlott meg.
Kulcstörténés a változás irányába– a megoldásra váró feladat: lépések, kimenet.
vNándinakazzal kellett szembesülnie egy rá figyelõ, neki drukkoló meleg és megértõ közegben, hogy viselkedése és gondolkodása miatt az aktuális hangadókat követõ többség elítéli és kiközösíti, elvesztette korábbi vélt és valós kedveltségét, tekintélyét.
Ezt nehezen emésztette meg, igyekezett hárítani, a csoporton egy szerény vállalásig jut el, viszont örömmel elfogadta a neki szánt rá szabott felelõs megbízatást.
vErzsiszembesülve a kritikával már ott a csoporton „megvilágosodott”, komoly önis-mereti felfedezést tett.
vGergõ– mint tapasztalatunk szerint sok más peremhelyzetû tanuló – konstruktívan tu-dott élni a lehetõséggel, hogy egyszer végre a figyelem centrumába került.
A látható események, valamint a feltételezett lelki történések Nándi és társai esetében Nándi
ØPóza, ülésmódja, forgása a szék egy lábán, nagy feszültségrõl árulkodik, kifejezetten szokatlan számára a helyzet, zavarba ejtõ a társak és jelen lévõ felnõttek rá szegezõdõ tekintete, amit kerülni szeretne.
ØTekintete, válaszolási készsége – ambivalensen hárító „akarom is, nem is”, bár tehette volna, hogy elmegy, kivárta a sorát és maradt a foglalkozás végéig, s valahol a szíve mélyén szemlátomást jólesett neki a jóindulatú figyelem, a társak segítõkészsége.
ØBeszéde akadozó, nagyon nehezen fejezte ki magát, gyakran arra szorítkozott, hogy el-utasította vagy jóváhagyta a csoportvezetõ feltételezéseit, eközben nagyon ügyelt a pontos megfogalmazásokra, ragaszkodott hozzá pl., hogy nála mások provokálása akaratán kívüli automatikus reflex, mi csak úgy jön
ØKognitív, gondolati szinten a fejében egy „macsó” ideológia munkált, „az igazi férfiak naprakészen összemérik az erejüket”. Ez a provokációinak indítéka, meggyõzõdése, hogy ez, és kizárólag ez ad tekintélyt a fiúk között, számára nem érthetõ, ha valaki nem így gondolkodik. Õszintén meglepõdött, felfoghatatlan volt számára (disszonanciaél-mény), amikor a tréningen a felfogása szembekerült az osztály nézeteivel a „menõség-rõl”, s a kiscsoportos beszélgetés is az övétõl eltérõ nézetet erõsítette meg.
ØA foglalkozás végén, szabódva ugyan, de ígéretet tett, hogy egy konkrét társát, akit ba-rátjának mond, kevésbé fogja gyötörni a jövõben.
ØA csoport után hosszan beszélgetett a csoportvezetõ pszichológussal, bemutatva kivé-teles kompetenciáját a számítástechnikai játékok világában.
Erzsi: Zaklatottan, támadóan indított, de mint „hivatásos kapcsolatorientált” lényt, akit izgat az osztály légköre, a személyes hatékonysága, õszinte kíváncsiság fûtötte, miért nem érthe-tõek a szándékai, az üzenetei.
Gergõ:Nyitott érdeklõdéssel várta ki a sorát, Nándi megbeszéléséhez mint megszólított ba-rát és egyben áldozat szólt hozzá, kifejezte, hogy elege van a szüntelen piszkálásból, de nem tette kétségessé az összetartozásukat, a többiek érdeklõdését és vele kapcsolatos szégyenét ér-zékelve, ellazult és felszabadultan mosolygott, készségesen adott felvilágosítást.
Társak, a többiek: viselkedés – belsõ történések
ØNyitott, jóhiszemû alapállás a szerzõdés tudatában. Kellemes emlékeket, értékes tulaj-donságokat gyûjtenek.
ØKonkrét én-üzenetek formájában adnak reális visszajelentést az okozott kellemetlenségek-rõl, károkról, furcsa tulajdonságokról társaiknak, közöttük Nándinak, Erzsinek, Gergõnek.
ØNándi motívumait elemezve átértékelték azt a sztereotípiát, „aki verekszik, az rosszin-dulatú, ellenséges, gonosz”, arra jutottak, hogy Nándi provokációi inkább reflexsze-rûen mûködõ önérvényesítõ, a befolyásának növelését célzó kényszerek, mint rosszin-dulat vagy gyûlölet, viszont érzelmei szegényesek, empátiára képtelen, reflexei ezért kontrollálatlanok. Új információk birtokában önkritikusan átértékelték Gergõt övezõ passzivitás elõítéleteiket is.
ØNándi viselkedése hátterének megértésére törekedve okokat, kiváltó tényezõket keres-nek: a komputeres játékokra gondolnak.
ØNándi személyiségéhez, vágyaihoz illõ konkrét megoldást javasolnak: játékmesteri pozí-ció a kiránduláson. Gergõnek fokozott odafigyelést, és meghívásokat helyeznek kilátásba.
ØEgyesek szóvá teszik, hogy az erõorientált fiúk széli pozíciója az ábrán nem reális, a tréning nyomán némileg igazságtalanul kerültek a peremre, holott Nándi változatla-nul egy központi tagja az osztálynak.
55
Az esetmegbeszélés etikai vonatkozásai – a védelmi háló Lépésrõl lépésre Nándi szemüvegén át
Igen elgondolkodtató Nándi státusának változása, a csoportfejlesztõ program folyamán befu-tott karrierje.
l Az induláskor rosszcsont, akivel tanárai elégedetlenek, akitõl társai félnek, akire fel-néznek, akit követnek, hatalma van.
l A tréning után az osztály korábban többértékû értékrendjében lezajlottegy profilmeg-határozás:felszabadultak és dominánssá váltak a verekedésellenes konstruktív erõk normái, s ennek fényében Nándi bûnbakká lett a peremen.
l Az önismereti csoporton megértett társ, akitõl változást várnak, akiben bíznak.
Egy-egy gyereknek a program folyamatában turbulensen változó pozíciója érzelmileg megle-hetõsen megterhelõ társas történés. Ennyire heves fordulatok, mint Nándi esetében, ugyan meglehetõsen ritkák, de szembe kell néznünk az ilyen mesterségesen, a mi beavatkozásunk ál-tal elõállított próbatételek etikai dilemmáival.