A Biblia olvasója az ószövetségi könyvekben számos zenei utalással találkozhat. A prózai szövegek között néhol felbukkan egy-egy metrikus verselésű szakasz, amelyhez ének, sőt esetenként tánc is járult. Legismertebb példái: Mózes hálaadó éneke, Mirjám éneke (2Móz 15,1-18., 15,21.), Debóra éneke (Bír 5,2-31.), Anna hálaéneke (1Sám 2,1-10.). A prófétai révület gyakori megjelenésének többféle leírásával találkozhatunk, amikor hangszerek kíséretével énekelve-táncolva hirdették az Igét, azaz prófétáltak.1 Sok helyen olvashatjuk különféle hangszerek nevét, ismereteket szerezhetünk az éneklő-hárfázó Dávid zenéjének gyógyító erejéről,2 a frigyláda előtti extatikus táncáról.3 A Krónikák második könyve aprólékos részletességgel írja le Salamon templomának felszentelési ceremóniáját, külön kihangsúlyozva benne a hangszeres és az énekes léviták szerepét:
[…] fölállt az oltártól keletre valamennyi énekes lévita, tehát Ászáf, Hémán és Jedútún a fiaikkal és testvéreikkel együtt fehér ruhába öltözve, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal, és velük együtt százhúsz harsonát fújó pap. / A harsonásoknak meg az énekeseknek egyaránt az volt a tisztük, hogy összehangolva zengjék az ÚR dicséretét és magasztalását. Amikor hangosan szóltak a harsonák, a cintányérok és a hangszerek, és dicsérték az URat, mert ő jó, és örökké tart szeretete, akkor a házat, az ÚR házát felhő töltötte be […]4
1 „[…] egy csapat prófétára bukkansz, […] Lant, dob, fuvola és citera lesz náluk, ők maguk pedig prófétai révületben lesznek./ Akkor megszáll téged is az Úr lelke, velük együtt prófétai révületbe kerülsz, és más emberré leszel.” (1Sám 10,5-6)
„De most hozzatok ide egy lantost! Amikor a lantos zenélni kezdett, az Úr keze megérintette a prófétát. / Így szólt: Ezt mondja az Úr:[…]” (2Kir 3,15-16)
További hasonló igehelyek még: 1Sám 10,10-12, 1Sám 19,20-24.
2 „És valahányszor megszállta Sault Istennek az a rossz szelleme, fogta Dávid a lantot, és pengette a kezével. Saul ilyenkor megkönnyebbült, jobba lett, és a rossz szellem eltávozott tőle.” (1Sám 16,23).
3 „Dávid és Izrael egész háza pedig szent táncot járt az Úr színe előtt mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével.” (2Sám 6,5)
4 2Krón 5,12-13.
10.18132/LFZE.2013.10
Kiss Csaba Márton – Quam pulchra es et quam decora… Az Énekek éneke a zenetörténetben 12 A legtöbb zenei kapcsolatot azonban a Zsoltárok könyvében találhatjuk.
Dávid, Saul gyógyítója, a későbbi király, a hagyomány szerint 150, a feliratok száma alapján 73 ének szerzője.5,6 A zsoltárok mintegy harmadában konkrét zenei előadói utasítások is szerepelnek, mint például ilyenek: „A karmesternek: Húros hangszerre”, „Fúvós hangszerre”, „Mélyhangú húros hangszerre”, stb. Néhol korabeli nótajelzések is megjelennek: „A karmesternek: „ >>A szőlőtaposók<<
kezdetű ének dallamára.”, „ >>A hajnali szarvas<< kezdetű ének dallamára.”, „
>>A liliomok<< kezdetű ének dallamára, stb.7
Az Énekek éneke legkorábbi zenei vonatkozásaival kapcsolatban ugyanakkor csak feltevésekre hagyatkozhatunk. Mivel zenei lejegyzés akkoriban még nem létezett, ezért nincsenek, nem lehetnek közelebbi ismereteink arról, milyen dallamokat társítottak az Énekek verseihez. Annyi azonban kijelenthető, hogy ezek a szövegek már eleve számos zenei kapcsolattal rendelkeztek, legtöbbjük bizonyára zenével együtt született, szólalt meg. Ezzel kapcsolatban Komoróczy Géza egyik tanulmányában ezt olvashatjuk:
Mi sem lehet természetesebb, mint hogy e dalok szőlőskertekben, a bor házában, menyegzőkön, vagy az éneklés egyéb alkalmain, a szövegükben foglalt helyzetekben hangzottak el. Azzal, hogy a szent könyvek kánonjába emelték őket, a nép ajkáról szakították le. De az igazsághoz tartozik az is, hogy a kánon és a vallásos-allegorikus értelmezés mentette meg a szöveget.8
Más kérdés az, vajon a zsinagógai használatban hogyan deklamálták, a felolvasók milyen melodikus elemekkel látták el Salamon énekeit. Idelsohn szerint bizonyos, hogy a zsinagógai gyakorlatban más bibliai könyvek mellett ezekhez is társítottak korabeli dallamokat.9 A Tórát a kezdetektől fogva, tehát évezredek óta deklamálva olvasták, a dallam a szöveg lejtésének megfelelően emelkedett fel,
5 Pávich Zsuzsanna: Az ószövetségi zene gyökerei, szakrális és világi kibontakozása, hatása az európai művelődésre. PhD Disszertáció, Károli Gáspár Református Egyetem. 2008. (Kézirat).
147.
6 Hitelesen azonban egyetlen zsoltár-vers sem köthető Dávid személyéhez.
7 Az alábbi bibliafordítás alapján: Biblia. Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése. (Budapest: A Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2007): 526-548.
8 Énekek éneke. Károli Gáspár; A Döbrentei Kódex névtelenje; Heltai Gáspár, Bogáti Fazekas Miklós fordításában. Sajtó alá rendezte és az utószót írta Komoróczy Géza. Illusztrálta Reich Károly. (Budapest: Magyar Helikon, 1970): 82.
9 Abraham Zebi Idelsohn: Jewish Music in Its Historical Development. (New York: Henry Holt and Company, 1929): 36-38.
10.18132/LFZE.2013.10
4. Quam pulchra es et quam decora 13 vagy ereszkedett alá. A Krisztus utáni 7-8. századból ismertek az első úgynevezett negina-jelek, amelyek a szöveghez tartozó dallam rögzítését hivatottak segíteni.
„A héber Biblia szövegét azóta ezekkel a hangjelzésekkel olvassák.”10
Mindenesetre a feltételezések szerinti egyik legrégebbi bibliai dallam-töredék éppen az Énekek éneke néhány részletét tartalmazza, amelyet Szabolcsi Bence egy 1400 körül spanyol illuminátorok által lemásolt és díszített kéziratos spanyol-zsidó képes Bibliában fedezett fel az egyik lengyelországi zsidó tudományos folyóirat 1937-es művészettörténeti cikke nyomán. (lásd 4.
fakszimile) Szabolcsi Bence felfedezte, hogy a cikkíró által pusztán „lapszéli díszítésnek” vélt szöveggel ellátott kotta valódi dallamot hordoz, amelyet az Énekek első soraira komponáltak. A magyar zenetudós aprólékos műgonddal rekonstruálta a kéziraton talált kottát, az alábbi eredményre jutva:11
10 Szabolcsi Bence: „Az archaikus héber recitativ és a negina-rendszer. Keleti dallamproblémák.”
In: Kroó György (szerk.): Zsidó kultúra és zenetörténet. Budapest: Osiris Kiadó – MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1999. 230-234.
11 Szabolcsi Bence: „Zsidó zenei nyelvemlék: A legrégebbi kótázott Biblia-dallam. In: Kroó György (szerk.): Zsidó kultúra és zenetörténet. Budapest: Osiris Kiadó – MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1999. 196.
10.18132/LFZE.2013.10
Kiss Csaba Márton – Quam pulchra es et quam decora… Az Énekek éneke a zenetörténetben 14 A liturgia és a zene között fennálló évezredes kapcsolatok rövid összegzéseként végezetül álljon itt egy mai kutató összefoglaló érvényű megállapítása:
Más – keleti, görög, szír, örmény stb. – liturgiák vizsgálata is világossá tette (s ezt ezentúl evidenciaként kezelhetjük), hogy az antikvitásban minden, ami ünnepi és közösségi jellegű volt, csak recitálva szólalhatott meg – mai fogalmaink szerint tehát énekelve. Ez mind a vallásos, mind a világi közéletre vonatkozott […]12
3.2 Nyelvi kérdések az Énekek éneke megzenésítéseinek