E (xGY tu d a to m tó l m é g ed d ig t ű n d é r i t e t t ír ó n k n a k , a ’ M a g y a r N yelv k im iv e lte té sé ró 'l i r t M o n d o la t-C z ím ü I r a m a t ty a á l ta la m A já n la t-L e v é lle l, és V e z é rsz ó v a l k is é rte tv e ; legsiil p e d ig J e g y z é k e k k e l m e g b ő v itv e k észe n v a n , ’s csak s a jtó t v ár.
B elb ecse k ü lc z im jé b ő l is k é tlh e tle n , úgy, h o g y a k á rm e lly I té k e s B e s z é le ttu d ó s n a k p r ó b á já t k iá llia tja . U g y a n is, az A ny- b e s z é lle tn e k m e g tis z tá lá s á n ’s k is z é le s itté s i k in é z e tje in kív ü l, E lő z m é n n y e i e n n e k az egész T ü n d é r — és T ü n e tv ilá g is, az O k — E rk ö lts — V ilió — és F ő d g ö m b é r té k s é g g e l; a ’ B e tű — T s u p a — és M o z to n y tu d á k sá g g a l, ’s az E s m é r e tts é g e k ’ k ü lö m b B e k e n c z e iv e l e g g y ü tt. E lő - ||fo r d u ln a k eb b en , m o s t r e n d s z e rb e n , (4g) m a jd p ó tu l, a ’ T e tts z ic z é n e k tö b b n e m e i ; úgy a ’ M ü v ö d e lm e k — O rg o n a já rtó k — a ’ K é tla k u — a ’ R o n ts á r d — N e h é z m é rc z e , ’s tö b b e ’félék is. K ü lin ik é p sé g e n ag y o b b tiz e n k e ttő d r é t lé sze n , A n g y a lb ő rb e k ö tv e, ü g y es Ö n tő tő l n y e r t b e tű k k e l, ’s a ’ le g tsi- sz o lta b b Ízzel n y o m ta tv a ; — c s a k h o g y az iv e k ’ s z á m á t e lő re m e g n e m h a tá r o z h a to m .
A ’ lesz r á m n éz v e sz o rg o m n a k , ’s a z o n f á r a d n a k — m e l
lyel a' te le v é n y M ű sz ó k at, a ’ k ü lö n ö lt s z ó já ra to k a t, s z á jm ó d o k a t, vag y a ’ m á r p essed e ző félb e n lé te le z ő sz a v a in k a t, ’s e z e k n e k g y ö k e it fe lfü ty é sz te m — le g b e ts e sb viszj u t a l n i a : h a a ’ H a z a ’ A ty á i b ő k e z ű sé g e k e t n y ilv á n ítv á n , a lk a lm a t n y u jtn a k a r r a , h o g y e z e n s z o rg s z e ré n y e m ’ r itk a , ’s F ö ld e m iim ’ tu d tá r a is első M ive, m e n tü l n ag y o b b H a m a r r a l és C s ín n a l k ö z v im á ly ra lé p h e s s e n . H is z e lé k e n y vagyok, h o g y m in d e n R é n y — || ’s ér- (4 9) d e m te li H az afi, k in e k N y e lv e ’ k its is z o lá s a sz ív én fek szik , M oe- c z e n á sz i b u z g a lo m m a l fogja g e d é ln i fe lté te m e t. A n n y iv a l is in
-60 H ÍR E S Z T E L É S .
k á b b : m iv e l k é p z e lm é s z i gó'gőm a ’ r e n d e s e lő fiz e té s’ k iz s a r o lá s á t t i l t j a ; e ’ m e lle tt a ’ p é l d a m á n v o k ’ á r r á t , je ls é g e s s e n illy e n r i t k a S z ó fe k te té s se l, ’s N yősténittésse.1 s z e r z e tt m u n k á b a n fel
sz a b n i, v ag y tse k é lly b e h a tá s o m m a l t ő ’s é rk e d n i p u lly á ts k a s á g - n a k t a r t o t t a m : liiv a ta lb e li h u lla d é k o m , v ag y ts o r o g ts e p p e m p e d ig a n n y i n in ts e n , se m m a g a m e r á n t olly s a n y a r n e m v a gyok, h o g y — a ’ m e lly I r a m ú to k k a l É l t e m ’ k a litk á s ó r á j i t ö l
te m , a z o k n a k e lte r je s z té s é r e ( a ’ v á r t re p k é n y e s p o h á r h e ly e tt) — m é g tö b b száz T ü n e t f o r in tja im a t is v ig y á z ta la n u l sze- re n ts é z z e m .
M in d e n k in e k e z e n a r á n y r a ö n k é n te s a k a r m á n y b ó l n y ilv á - n ita n d ó s z a b a d a já n la tty á n a k e lő je g y z é k é ü l sz o lg ál eggy k ü lö n ö s T ü n te tő . — P é ld á n y u l id e s z u r ju k az A já n la tle v é ln e k vég-]|
(50) s z a k á t is .* — K ö lt C r is p ia ’ V á rá b a n , a ’ n a g y V e te m é n y e d e le m ’ m e lle tt, 1 8 1 3 -d ik E s z te n d ő b e n , a ’ M a g y a r H ő s e k n e k F e lü lé s e ’ m ia tt, m iv e lé sb e v itt M in d e n e s G y ü le d e le m ’ N a p z a tjá n .
a KIADÓ.
* L á s d a z t e g é s z s z e n e z e n K ö n y v n e k e le jé n . — A S z a b a d a j á n l a t o k é r t v é g r e — n e m á l l h a t o m m e g, h o g y i t t e l h a l g a t o t t M o e c zc - n á s z i m n a k t a r t o z ó H á l á m’ a d ó j á t le n e f iz e s s e m : É l je n e k ő k a ' H a z a ' d í s z é r e, 's N y e l v ü n k ' v i r á g o z t a t á s á r a so k E v e k i g ! K e g y e l j é k , 's k e g y e lte s s é k m á s o k k a l i s M u n k á t s k á m a t , — m e lly e l ( h a E l ő é r z é - sem m e g n e m t s a l )
G yőztem ! — le rá z tá k czom bjaim a ’ fövényt — Iz z a d t fü rty e im e n szent olajág lebeg;
N evem ’ k iv ív tam m elly porából,
’S á lta l ad ám M arad ék aim n ak ,
---«Melly d iad al! r r i kevélly dicsősség!»
B e r z s e n y i
.-( 5 1 )
A ' NyelvmivelóV, szórg szerények' által, részint termeszte
tet t, részint öltöztetett újj Magyar szók’ mostani helyesitett Jelenléteinek értésére.
A.
* A b d a. Ábécé.
Á dáz. Vérengezö, dühös.
A d o m á n y le v é l. Donatio.
A gfa. Vén ja.
A g tö lg y ’ lá b á n á l. Vén tölgyfa tőrében.
Á g yugöm b. Agyugollyöbis.
Á g y u p ad . Battéria.
A k a rm á n y . Akarat.
A k h á tz g y e r ’kek. Ifjú ákhdtz fdtskdk.
A lagya. Elegia.
A lak. Kép, forma. (52)
* A la p itta n i. Fundare, statuere.
*A lk. Elementum.
^A lk alo m . Alku. Aptitudo. Occasio.
A lk o n y . Napnyugot. Az andalgö Fantáziának elszenderedése.
Á lla m á n y . Conditio.
Á llam ló s. Consistens.
Á llá sp o n t. Standpunkt.
* Á lla sztó ré sze k . Partes Constituentes.
Á lla ttsá g . Consistentia.
* A * azt jelen ti, hogy az illető szó benne van a Mondo- la tn a k S zentgyörgyitől eredő k éziratáb an . (V. ö. fent 13. 1.)
S Z Ó T Á R ,
62 SZÓTÁR.
SZÓTÁR. 63
64 SZÓTÁR.
B ü s z m é n y k e d n i. Büszkélkedni, fényleni.
(56) * B ü v ö lé s ’ T u d á k a s z s z o n y a i é jje le z ik . A' Boszorkányok járnak rajta.
c.
C o u s in é m . Cousiiie, Fr. Szó. Amitina mea.
C s e c s e s e s m é re tts é g . Zoologia hist. Mamin.
C sin . Csinosság. Cultura.
C só k d o sn i. Csókolgatni.
C só k p en g és. Csók tzuppanás.
C s o ro g ts e p p . Accidentia, Sóresz.
C y a n e. Búzavirág.
* C z é k á z n i. Szélig eljárni.
* C z ik k . Czikkelly. Paragraphus.
C z im b o ra s á g . Compania.
C z im e re s L ev é l. Litterae Annales.
D.
D a n a . Dali. Nóta.
D á r d a f é n y . Piskoltz. Antimonium. Spieszglanz.
D é d ő s. -Jóbapa. Atavus.
D é lin k é . Nympha.
(5 7) D e ré k . Nagy ember — bölts.
D e r ü n n y e . Hajnaltsillag.
D ia d a l. Diadalom.
D is z le tt. Elsiiltt. Successit.
D its te le n . Ingloriosum.
* D itsv á g y . Ditséretre való vágyás.
D o lg o z á se rsz é n y k e . Strickbeutel.
D o lo g isá g . Neutrum .
D ö g ö n y e g . Stílét es páltza.
Dömötzki. Veres tafota.
Dörgő. Jupiter.
Duska. Hospitii haustus.
SZÓTÁR. 65
E lh u lla n i. Eggy embernek hadban elesni.
E lig é rts z ó . ígéret, fogadás.
6 6 SZÓTÁE.
tentium in mente Cognitorum, Intellectorum, Scitorum; dis
tinctius Intellectorum, distinctius Scitorum Complexus — Scientia.
SZÓTÁR.
6 8 SZÓTÁR.
Gántsfa. Verhaue — mikor az Erdőt az ellenség előtt bevágják.
Garad. Lábos, Tiegel.
•‘Gedélni. Allicere,
SZÓTÁR. 69
G ó th fa l. Gothusok' épületeinek maradványi.
+ G öm be. Sphaera. Égitest.
70 SZÓTÁR.
♦H aj lag. Clima, Éghajlat. Himmelstrick.
* H e m z s e rd e . Legio.
SZÓTÁR. 71
Ip a ln i. Eltitkolni, tagadni, kérdésbe vonni.
■►Iramat. Scriptura, Opus.
72 SZÓTÁK.
■►Kegy. Kegyelem. Gnade. Kegyesség. Pietas.
K eg y e let. Szivárvány. Arc-en-ciel.
SZÓTÁR.
-►Kets. Reiz. Venustas. Lepor. Elegantia. Deliciae. Anmutli.
K ez esk ö n y v . Assecurantz Buck.
-►Kézkönyv. Liber Manualis.
K éj. Szabad akarat, Jókedv valamihez. Jószánta valakinek.
K ifesz ű lt. Erőltetett, i s m é t : Kiderült.
7 4 SZÓTÁR.
SZÓTÁR.
76 SZÓTÁR.
SZÓTÁR.
7 8 SZÓTÁB
SZÓTÁR. 79 még ezt a Szarvasmarhák kőzzül kifelejtettétek halhatatlan Munká it okban!
8 0 SZÓTÁR.
SZÓTÁR.
8-2 SZÓTAB.
SZÓTÁR.
8 4 SZÓTÁR.
SZÓTÁR. 85
8 6 SZÓTÁR,
SZÓTÁR. »7
► Tsiklándlágyság. Itt per Allegoriam parton termő gyenge füvet tesz.
8 8 SZÓTÁR.
SZÓTÁR. 89
Zeines. Lágyan készült irha.
*Zengemény. Opera.
Zomántzfogsort láttatni. Megnevettetni.
Zongora. Klavier.
+Zőte. Vegetabile.
Zsebbegeny. Brieftasche. Pugillaris.
Zseni. Fr. szó. Genie. Eszláng.
Zsinár. Hijjábavaló.
Zsugorgatott hadsereg. Keserv-Armee.
J.
Jámborát. Virtus.
Járdalni. Járkálni, szállongani.
Járomfa. Iga. Joch.
*Játtábor. Lager.
Jegyzék. Jegyzés — és jó szó is : mert tsak ollyan, mint Fazék, Főzelék, Szerdék ’s a’ t.
* Jelenlet. Phaenomenon.
*Jelségessen. Specifice.
Jól állani eggyütt. Gut stehen mit einander.
Jótett. Virtus, — mell у jobb is a' Kénynél, ’s Jámborainál. (100) Y.
H'adontz. Természeti, eredeti, mesterség által nem változtatott.
*Vágtsó. Comma.
Vágy. Vágyás.
Vaklani. Vakoskodni.
Valaliolottolás. Ubicatio.
Vallásmotozás. Inquisitio.
*Való. Serius, severus.
*Valólat. Etís.
*Vándorlott. Jártasköltes.
Várda. Hadi sereg, tábor.
Vároltalom. Besatzung.
Vártvagyon. Activa, — sensu politico.
90 SZÓTÁR.
Vendégajakú. Idegen nyelvű, nyelvhez nem értő — Nyelvrontó.
Vénhült. Elvénhedett, vénült.
SZÓTÁR. 91
Yiszfigyelés. Reflexio, sensu Phil.
Viszhang. Echo.
Viszonlani. Reciprocare.
Viszontgyónás. Költsönös vallástétel.
Viszontság. Viszontagság.
Viszontvizit. Költsönös látogatás.
Yiszjutalom. Recompense.
*Yizépittés. Hydraulica.
Vonat. Linea.
FÜGGELÉK.
N e m tzélfo/om u g y a n s e n k in e k s z a k á lli/á b a n k a p n i is — m é n es m e g /? Is te n ? ? ! — kiválót az b ö tü irá k s á g fö lö tt, az m e j m é g o ll g y ö n g e lá b o n n áll az S z itty á k n y e lv ö k re n é z v é s t ; h a n e m n iin d - h o g v az h e te s í r á s o lta n az m u n k á b o , m in d az fű s z e rs z á m az ételb e : i n néjd n e m t a r t í o t t a m ö d ő v e s z té ssn e k , ’s fölösleg v á ltó n a k , holott im m á r o n az M a g y a r N y elv k im iv e lé s s é rn l térő M u n - k á e s k á m o t e l/v ég e zv é n , e z z e n F ü g g e lé k b e az sz o v a k n a k h e l/e s le ir á s s á t is foltatóla gossan edgy k é t szó v al é rd e k e lte m . E z te í k e v á n ja m in t az föl t e t t tz é h /, m in / az jo ó r e n d m eg// ta r t á s s á mey'et k ö te le s s é g e m n e k is ö sm é re m .
D e v is z o n to g tz é tf/o m m a l e te n k e z n e mostanság m in d ern ? e d g y e s J e d z é s e k r e iig y e ltn i, mell náUomndl föllengősset? elmét?, T u d ó s s o k n a k az gondy?/a. K ik pedig/? m in d en n ém ?? T ö rv é n y e i
det az sz ó k sz e rk /Jz te té ssé n e k , avagy hogy az O r t o g r a /iá n a k eszökbe?? venn?/i akar gyök : ig a z é tty u k e ő k e t R E Y A Y n d h ez, P A - P A Y 'ndhez ; seőt ( k it eltő b b k ö ll v a la e m lé tte n e m ) S Y L V E S T E R - liöz, mellnek ölég/? d its ir e té r e v á l t i k : miképpen h o m á ltb o d ő lt régin N y e lv ü n k e t meg/? jo h é tv á n , és elseő lön, az k i R é g u ltá k köz zé sz o ré tv a, z s in ó r m é r té k g y a tá n t a n n á a z t at O n o k á y in a k eleybeye.
M it sz ó lta k az P u r is tá k r ó l, N y e lv s z é p é ttő k riil, B ő v é ttő k - rő l ? az J o tt is tá k r ó l , Y -is tá k r ó l ? ? m it az F o rd éttó k r??!, E p?dtők- rő l, R o n tó k r n l &c ? ? ? — mellek, m in d az h a n g y á t h a l h a ta tla n sz á m m o l n y ü sy e n e k edy ?7dő ??lta a ’ M ag y y ar H eltik o n ?/ altáb o . M id ta m — m in d az csig a, ki aleglan k é m s z a rv á y a t b á n e sá k , ü s té n t h o m /á b o v o n y u l — d in e k az tu d ó s s p ö rlm z kedvűik van??,
FÜ G G ELÉ K . 03
á m lia r íz o lia n a k ! É n lio g y edjik F él?/n ek sem v écrsek , sem n e m u jje tto k , se v el/bk öszvo n e m b o ts á itk o z o m ; de kezdeni se b e m b e n gyu/cván, k o rh e /k o d v a s z á m o tí is nem tá ito m : h a n e m , m ie r í az v iliá g b a m a s t ez, m a id am asz tecczik ; és to p a sz - ta l/v á n , h o g y vac/nak ó’lb g en n , k ik n e k az bátyok kanál is jo b : i n nénd ez kiss M u n k á cc sk ám b o , m e l/n e k elejb é je le s s R é z k é p e ti is m etízen?/i h a íta m , m in i az szovak fo rm á /ü íí?/á ra , m in i az b e /e s Irá s s ro nézvést az leg/t tse n t/o ssab b ü zle ítí, és 1 egh p a llé - ro z o ttí/a b b Iró k h e z magamat a lk a lm a s z ta tta m ; — a k á r P u r i s tá k , a k á r F o rd c ttó k a v a g g y J o tt is tá k &c. azok lő tte k lé g y je n .
Távol?/ lé tíe m miát az N y o m ta tiá ssb o is n é m e li H IB Á K esstek , kiből az h e a n y o s s a b b a k a ti O lv assó in k ili-k é p en w meg/?, ja v e tta n y i m éh/tc^tassa'A ;: *
L a p . S or. H ib a. O lvasd.
35 2 — 3 Hadszaszakasz Hadszakasz
37 10— 11 párhuzantosan párhuzamosan
38 10 muzsikköszönösdi muzsikösszönösdi
39 9 — 10 Ny elvmiv eléseink' Nyelvmivelésünk’
4 4 8 — 9 író, társát író-társát
— 11 ( ö mondja.) ( ö mondja)
45 5 örvendezh essenek örvendhessenek
46 4 — 5 Magyaritvánt Magyarítván
47 6 J e g y z é se k k e l J e g y z é k e k k e l
48 1— 2 p o tu l p ó tu l
— 2 —3 M ü v ö d e lm e k e M ü v ö d e lm e k
48 17— 18 F ö ld e m ü m F ö ld e m iim
50 15 ( tsal.J (tsal)
2 Á la p itta n i. Á la p itta n i.
— 19 Minueet. Minuette.
5 3 2 A rm á s Á rm ás.
— 11 Emanere, Emanare,
* Az itt elsorolt sajtóhibákat e kiadás szövegében kijaví
tottuk.
94 F Ü G G ELÉ K .
L a p . S o r. H ib a . O lvasd.
53 15 Uneinge weicht. Uneingeweiht
58 9 Planum. Entwürf. Planum. Entwarf.
60 4 E r e z e ln i. E re z e ln i.
— 13 Anmal. Animal.
64 5 Summum. Ens. Summum Ens.
65 5— 6 Sphoera. Sphaera.
67 20 Weitläufigkeit. Weitläuftigkeit.
73 4 K ő. K in ts . K ő. Kints.
— 18 Peripheria. Periphaeria.
77 19 Plat—fond Plat-fond.
78 4 Meisterfaft. Meisterhaft.
79 9 M u z sik ö sz ö n ö sd i. M u z sik ö ssz ö n ö sd i.
8 0 16 N é p se g e d e le m . N é p sé g e d e le m .
81 8 N y élv m iv es. N y elv m iv es.
B R E K E K E ! B R E K E K E !! B R E K E K E !!!
K L O Á X ! — T U Ú !
JEGYZETEK.
E jegyzetekben a Mondolatn&k a Nemzeti Múzeumban levő kézirati példánya és a kinyom tatott szöveg közti eltéréseket ál
lítjuk össze. Előbb a nyom tatvány szövegét közöljük, s a kettős pont után következik a kézirat megfelelő részlete. Az eltérés gyakran jelentéktelen, de néhol a rosszúl másolt vagy félreértett szöveget csak a kézirat megtekintése világosítja meg. B. J.
19. 1. 6. sor legyek : légyek; 8. sor, n e: nem ; 9. s. Izlelőtudomá-nyunknak: — tudom ányom nak; 10. s. találandó:
találódó; 11. s. nóteve'nyelc: növőtények.
'20. 1. 1. sor Ötletre: ötletb e \ behatásom: behatásom ; 9. s. akar
nék: akarok.
21. 1. 7. sor elfutotta: elfutottak; 9. s. engedd: hogy beszédem*:
engedjen hogy beszédem nek; 11. s. h e v e r o h e z : pes- h ett heverőhöz; 13. s. fo llya m ': folyam ú; 14. s.
képest u tá n : izzadozni; 15. s. a’ Magyar Nyélvmí- velés: a’ Magyar, nyelv mívelése.
22. 1. 1. sor fedezi: feje zi; 3. s. 1 . Czikk hiányzik: 6. s. kelljen:
kell m ég; 11. s. Századin: Százainn.
23. 1. 2. sor kell-e' elm ernünk: kell-é esm érn ü n k ; 3. s. minek-utánn' a' Polgár élet finomságok: m inekutánna a’
Polgári élet fin u m ság g al; 7. s. Századot: Százados.
24. 1. 3. sor I I . Czikk h iá n y zik ; 4. s. Második Részében: másod Itészletébenn; 7. s .a z álnok boszszntételinek : az al
kok* bosszútéteinek; 12. s. képeik: tűnképeik; 13. s.
állangó sopárok, és eggyügyüek voltak: állangósok, sopárok és eggyűgyű voltok; 16. s. inkább előtt:
m ind; 17. s. M agasztalódna: . . , magasztalódjon.
* Ez a h elyes; v. ö. a szótárban alk а. ш. elementum.
96 JEG Y Z E T E K .
sor sziklák': szikláknak; 10. s. (jyözhetö: győzhetlen.
sor nyakra 's főre: nyakra fő re; 4. s. annyi búval nyo
m agokra bízván átlohadok Mondolatomnak utolsó tzik k ely ére; 9. s. Nyelvmiveléseink': Nyelvmivelé-
JEGYZETEK. 97
81. 1. 3. sor N ó 'tö u é n y : Növőtény.
82. 1. 18. sor O s k o la i r ó k á l h o d á s : Oskolai rókáskodás.
91. 1. 14. sor S z o m o r ó z a : Szomorótza.
93. 1. 13. sor S c i e n t i a : Documentum.
94. 1. 18. sor T e s t m a g e r te k s é g : Testvegyértékség.
102. 1. 8. sor V i r á l y : Y irány.
A nyom tatvány Szótárából hiányzanak a következő szavak :
F o r g d t s s z é p r e , apró forgáts hulladék.
I r o m á n y, scriptum .
K o m o l y , serius, severus.
L e t le n i , existantiain continuare.
M o n d o t t a m , dixi, peroravi.
P órese'g, pongyolaság, mezítelenség.
R e d ő s - r d n tz o s , rántzokba szedett.
S z d j o l n i , orare, perorare.
S z i t t y a , Scytha.
T z í m , Titulus.
U v ö lte n i, suhogni.
V i á r d a , hadi sereg, tábor.
%
Balassa József: M oadolat. 7
FÜGGELÉK.
L á c z a i g ú n y ir a ta K a z in c z y e lle n .
BEVEZETÉS.
Kazinczynak egyik legelkeseredettebb ellensége Láczai Szabó József ref. pap s előbb pápai, majd 1808-tól kezdve sá
rospataki főiskolai tanár volt. Láczai a rimes verselést védte ; a Hazai és külföldi Tudósításokban (1806. 51. sz.) értekezést is írt «A magyar versekről», s «.4 gém» ez. epigrammában pró
bálta gúnyolni a rímes versek ellenségeit. Kazinczy őt gúnyolja a «Tövisek és Virágok» Lúdhattyú ez. epigrammájával; ezt Láczai nagyon zokon vette, s azontúl üldözte Kazinczyt, a hol csak lehetett. A Mondolatnak ő volt Patakon a legbuzgóbb terjesztője, előadásaiban is bántotta Kazinczyt s az itt közölt durva gorombaságokkal telt gúnyiratnak is csak ő lehet a szerzője.
Szemere Pál hallotta, hogy Láczai tanítványai előtt is csú
folja, sérti Kazinczyt. 1814-április havában Sárospatakon át
utazva, nem állhatta meg, hogy e miatt fel ne keresse Láczait.
E látogatásáról ápr. 9-én értesíti Kazinczyt. «Voltam Láczai- nál. Bémenvén a konyhára, kérdék egy asszonyt, kit feleségé, nek gondoltam, hogy hol van a tiszteletes uram ? Hidd be Mari, mondá ez a szolgálónak, s maga is, a szolgáló is kifor
dultak, s egyedül hagyattam a várás nyugtalanságában. Belép az ajtón egy figura, ujatlan lajbliban s felgytirt ujjú, vagy in
kább karú inggel. Ez ő, vagy nem ? Köszönék s viszontagolá, Mondom, ki vagyok ; szobát nyit s beereszt s leültet és kérdi:
9 9
S hol jár ezen a mi földünkön az úr ? --- - — Második oka, hogy tiszt, uramat meglátogatám, az volt, hogy rettenetest hal
lottam tiszt, uram felől, s tudni akartam, még pedig önön ma
gától, ha való-e, hogy pesti barátaimnak elbeszélhessem. Mi az ? kérdé. Tiszt, uram a tanítványai előtt azt mondá, a kevély
ség nemeiről beszélvén : a tudósok kevélysége, mint a szép
halmi poétáé s több eff. Én mondottam volna? Bizony nem emlékezem. Nem emlékezem, hogy kineveztem volna. Az mégis jut eszembe, hogy az epigrammái morált előhoztam, de név nélkül; s azt mondám, hogy az ellenkezik a keresztyén morál
lal. Nem kell döfni, ölni senkit. Az vétek. Úgy tetszik, mond
tam azt is, hogy a magyar literátorok egymást mocskolgatják s ezt pallérozott gorombaságnak neveztem. Higyje el a tekint, úr, a széphalmi név nem említődött. Én Kazinczy urat tiszte
lem. Kérem, méltóztassék ezt nékie megmondani. Tisztelje ál
talam pesti barátait is. Én tudom, hogy vágynak a pápista atyafiak között is poéták. De stróphát-irót jót nem tudok egyet is Gyöngyösin kivül; s én az újságban arról szóllék s azért említettem csak a mieinket». (Szemere P. Munkái, III. k.
112.1.)
E tudósítás vétele után Kazinczy rögtön levelet írt Láczai- nak, melyben szemrehányást tesz neki vele szemben tanú
sított eljárása miatt; azután hosszan védi magát, s kifejti, hogy az ő epigrammái morálja nem ellenkezik a keresztyén morállal.*
A patakiaknak legdurvább támadása Kazinczy ellen az itt közölt pasquillus volt, melyet másolatban küldöztek szerteszét.
Kazinczy többször tesz rá ezélzást leveleiben s egész elkesere
déssel ír erről a méltatlan támadásról Dessewffynek 1815 decz. 14-én : «Annyira ment a kálvinista düh, hogy a Patakról oda innepre vagy koldulásra vagy vacatióra haza menő togá- tusoktól híreket szedtek a tiszteletes prédikátor urak s ezekből pasquillusok írattak : a többek közt, hogy az anyámnak özvegy
* E levél megjelent a S á r o s p a t a k i F ü z e t e k b e n 1859. évfolyam, 995. 1.
FÜGGELÉK.
7*
JOO FÜGGELÉK.
korában szerelmei voltak, holott minden tudja, hogy ezt az asszonyt idegen kar, azaz más kar, mint az atyámé, soha nem ölelte ; én austérabb erkölcsű asszonyt soha nem ismertem. Ez a pasquill nekem ismét megküldetett. Csudálom, mondám, hogy azok, a kik azt tanítják, hogy az isten az embert a maga képére teremté, magokat marhákká tenni nem szégyenük». (Des- sewffy levelezése, П. 57.)
Ez a gúnyirat eddig ismeretlen volt. Abban a kézirati kö
tetben akadtam rá, melyet az Irodalomtörténeti Közlemények Y. kötetében (307.1.) ismertettem. A könyv összeirója, egy deb- reczeni theologus, másolta bele ezt a bizonyosan közkézen forgó pasquillust a többi diáktréfa és trágárság mellé. Szerzője minden valószintíség szerint Láczai, a ki Kazinczyval egy idő
ben volt pataki diák, bár nála jóval fiatalabb. A gúnyiratot, mely egyes részeiben eléggé szellemes és ötletes, de határtala
nul durva és trágár, egész terjedelmében közöljük, csupán azt a pár szót hagyva el, melyekkel Kazinczy anyját bántja otromba durvaságával.
Balassa József.
Nyomorult Emberise! a magyar Literatura óljának fe l gyürkőzött marka köpő Szarkotrójja*
Ne háborodjon meg a te pitzin nagy lelked, hogy a két haza előtt esmeretes modestiádat meg sérteni nem kíván
ván, illy magad által választott titulusodonn és dilettant foglalatosságodnál fogva kívánlak megszóllitani. Azon se haragudj meg, ha talán mendikás tónusonn találod né- melly kifejezéseimet fogantattaknak lenni «quod nova testa capit, id veterata sápit». Te is podotz ** korodba mendikás czipón szedted meg trágyázott Urfi szívedbe a’ Helikoni
* V. ö. a Tövisét> és Virágok első epigram m áját: Hercules.
** Czélzás Kazinczy egyik ifjúkori m unkájára : Az amerikai podocz . . . stb. 1776.
FÜGGELÉK. 101
virágok magvát. Esmerjuk mi is egymást ab avo; és tsak az a Külömbség köztünk, hogy te Alumnus Urfi fogakkal rágtad az alsó katona soron * a vérbélü mendikás kenye
ret, én pedig a felső katona sorról fingottam és poroztam akkor is fejed felibe szűrös mendikási impertinentziával.
De meg is nyertük méltó jutalmát akkori neveltetésünk
nek, mert téged a’ Fatum ezen ditsősséges titulusra és mél
tóságra emelt, én pedig originális gorombaságban meg
keményedtem így büntet a’ Nemezis, de talán nem lesz e’ mindég igy!
Most térek a dologra.
A Téli penésznek ki szellőztetésére a’ Vértes allyánn éppenn a’ Tárnoki V. Fogadóba találkoztam egy Fűszer
számos olaszszal és későbbenn egy bujdosó Pataki Deák
kal a’ kikkel történt, és téged kis fekete képű, de még feketébb lelkű nagy Férfi különösenn interessáló diskur- szusainkat pragmatice előadni régi esmerettségbeli köte
lességemnek esmertem. Boldog Egek! ki hitte volna, hogy a piszkos és szűrös Petiből valaha a’ nagy és ditsősséges kis Barna Ferkónak, ama Békák Arisztofánesz lelkű tol- máttsának Széphalmi Vintzének Korreszpondensz társa lehessen.
Az olasz éppen az utolsó 10 garas ára borsot takarta bizonyos versel nyomtatott papirosba, hogy a’ Vendég Fogadósnénak adja. — Én szinte a’ ki bolondulok a’ szép versért és az újságért reá kiáltok, hogy adja ide inkább nekem, meg adom az árát a’ papirosnak is külön, tsak hogy valami szépet olvashassak. — De az olasz egész
* Katonasornak hívták a m últ század végén azt a sáros
pataki főiskolához tartozó épületet, melyben a diákok laktak ; a földszinten (alsó katonasor) voltak a jobb módnak, az emeleten (felső katonasor) pedig a mendikás diákok.
102 FÜGGELÉK.
tsomót elő rántván, ejj Uram ! úgymond, adom én az Űr több is egy pipa doliánért, úgyis már elfogyta borsa, nints bele tak arn i! tsak egynéhány hagyom magának segge tö
rülni. — Kezembe veszem! hatalmas Egek! mint meg örültem, ujjdonat ujj, és tsak egy évi szamár tsikójja a’
Magyar Literaturának: Tövisek és virágok tsak kevés nyom
tatványokban ! Széphalom 1811. Halja kend! hol lakik kend? kérdem az olaszt.
Olasz: kin Uram! lakom Udine; Frantzia Littoral, de télbe nints othon dóga akkor lakom Patak ! Schvartzon, kortsmánn, árúlom kávé, tzukor, fige, mandula, fiszer- szám.
E n : Hát tudja kend hol van Széphalom ?
Olasz: Tudja Uram! volta is ott kétszer Uhhelnál * túl, de soha oda nem menyem, nints ott nekem vásár, szína szalma eszik ott az Uraság is, ablakon hánynak ki a Kastilbúl magok szar, nem árulok én ott több fűszer
szám soha.
E n : Ott lopta hát kend ezt a papirost, mert ezt ott nyomtatták, pedig tsak keveset, nem is találni másutt tsak ott, meg egynéhány nagy Uraknál.
Olasz: Én nem lopta Uram soha, betsületes ember vágyom, esméri engem minden ember Patakonn, de nem is, ott nyomtak, mert azt Patakonn nyomták, bábagödribe, az András Uram azí feleség adta níkem sok, kit kros gyömbir, kit kros borsir volta nekem sok, de már min el- típte, borsa takarni, segge törülni.
E n : Ennye menykő a’ lelke olasza hogyan piszkolja ez az ujj literaturát! egy kettő három, j ú j ! éppen tíz, no halja kend, nem egy pipával, hanem minden vágott do
hányom oda adom kendnek! lessz nekem ezért tíz
szállá-S átoralj a -Uj h elv.
FÜGGELÉK.
dékozott Ötsém olly tíz Exemplárral hogy Kurvanyám bár, ha adnám tíz Leopoldus garasért! nézd !
dat is láttam ! Nem Ötsém hanem Eíjam helyett való Fijam leszel; és le itatlak ma Deák! ha addig élsz is! Bort
É n :Kurvanyád fijam, ha nem értem magyarázd meg,
103
104 FÜGGELÉK.
a mit te sem értessz igyunk r á ; tudod-é ? jó lesz így, úgy-e bizony.
jDeák: Jó jó én nem bánom tsak meg ne ártson és győzzön futkosni a Kellner. Ezen beszéd közt összve haj
tunk egy Exemplárt, hát minden tzököstől mokóstól tsak negyedfél árkus ! ej Fráter mondom a Deáknak, be rövid szar kis könyv ez ! az eb tsinálta tsakugyan nem sokkal ér többet egy pipa dohánynál, pedig kettő is jutott az olasz
nak eggyért.
D eá k: Ha rövid is tsak szép legyen ? annál kevesebbé tsalódunk meg az olvasásába; e felől ugyan azt Írták az Ausztriai Annalisokbann: is wenig, aber gediegenes gold.
K n : Mit tesz az ? hé ! Czigányul van é vagy llátzul ? D eá k: Ez németül van, azt teszi, hogy ha kevés is, de tsupa tiszta arany!
E n : Ejnye ebatta Németje be meg ditsérte, ha mégis tsupa bankó czédulának mondta volna! de hogy tudja ö azt'? hiszen tsak úgy ért ő a’ magyar nyelvhez, mint az Aranyhoz vagy az ábécéhez.
D eák: Dehogy megkövetem kelmedet! a Bétsi tudós Német, kivált az Annalisták irójja Armbruster, azt hiszi, hogy a’ mit az Magyar kivált egynéhány szarik is, mind az Arany tsak sárga legyen, egye meg! de hiszen majd meglássuk!
E n : Hogy hívják azt a németet ? hogy !
E n : Hogy hívják azt a németet ? hogy !