M
ON DŐL ATOM AT, mellyet a Közöny újjságok oüy magosra ditsértek fel, ’s a miről köztünk is volt már a beszélgetés beszédje, a minapság elígért szövi szerént imé Szépnéségednek felajánlom ; kiilmiképségét olly idomra szabván, hogy dolgozás-, erszénykédbe is belé illjen. Kellemid, mellyeket kikészítésül kap
tál, hiszelékennyé tesznek, hogy előtted koránt sem úgy nézek ki, mint ha feltétemnek személlytzim, vagy sajátkeresés lett volna rugástolla. Oh nem ! nem vagyok olly pulyátska — nem akarok nyelvemmel to sér-\\kedni. Önrí ékeidnek, ritka kecseidnek emléke (VI)
ez; Cyane' színét felly iílhaladt szép szemeid’ kegyeltjének — ’s ha szabadna neveznem ( de megengedj, ha ojkor-ojkor nem bí
rok Fantáziám’ fogja lenni) Madonnámnak szentelve. — Ha a viszontvizitek’ unalma közül, vagy a hangbetüzetbe belé fá radva, Zongorád’ mellől kertilaködnak kies virúlmánnyára ki- mozgol: sok hihetőssel reményiem, hogy ezen tudományossan kitisztított Anybeszéletnek olvasása elméd’ búgondjait felejtés
bejutásra fogja sürgetni. ||
Láttasd aztat Vértestnémmel is, mihelyt talabor agfáid’(VII)
humorodon árnyaiban vele öszvekezelve, a' virágos ákhátzgyer-3
lialíisaa J ó z s e f : M ondolat.
34 ED ES ANGYALNEM
kék’ sorrendéi közt szokástok szerént fel 's alá bitzegtek. A leg
ifjabb olvasottság' lajtorjáján áll One is veled eggyiitt: vigyázd le, tetszeni fog előtte Könyvmunkámnak lapos gúnyolja, s pengő szójátéka; — fakadozó örömét nem rejthetvén, tsaknem kiömöl majd neveltében, ha hogy, miolta elférj esed ett, szomor- kásabbá nem lett. Hallom, hogy Titokirász a’ Férje. En a jó (Vili) XJrkát még || nem esmérem — szeretném, ha nem nősznék meg
véle : a mitől, tsak jól álljanak eggyiitt, nem is félhetnek ; fő képp’ ha a' békerontó scarapna nyelvektől menekedve, az enge
dékeny ny őst énke mellett, a kegyes Férj sem fog lenni félté
keny. ■— Szives köszöntiszteletjeket riszonlom, s szepelkedem, hogy mivel annyit felkér egeinek: mentői előbb megkarolásokra szökhetvén, az örömkönnytseppek’ egynéhányat közt, ötét és Ónét, sok tüzessel, atyfi- módra feltsókolhassam.
(IX) Neked is Szivecsem ! neked is tüzelnek’ || már szemintetid' fáklyái; fakadoznak már ingerményidJ kellemteli bimbói, ’s nem igen távollévőségben állasz a ’ szent zsámolytól, mellyen Talarisba öltözve, bájaiddal átkupidolt Férjednek viszontgyó- nását igenezed, ’s mint kegyes Nő, az előpillantat’ hajnalit sze
relmed' idvezletéül tulajdonolod: szeress akkor nyugtalanság, birj unadék nélkül. 'S ám ! haszinte néked vétket tsinálna is
ÉD ES ANGYALNÉM! 35
valaki jobbod' megtagadásából: kora választással élet fekvésedet ne szerentsézd, hanem tsak az Isten gondnyomán ballagván, ollyanhoz К buzogj, a kinek megölelései között, a mindenkit sze- (X) vető Emberatytól háziságszerentsét, 's üdvösre való kinézetet is reménylhetsz.— Vágyaid' legmagasb Ideálja, a legnemesb Férj
fiú diszesítse akkor érdemteli nevévelaz elf érj esedett CZENCZLE mellett, czimlapját majd másod-izben kiadandó Mondolatom- nak, — mellyet, ha tsalatás nem lesz elÖtörésem, 's ha a kör- nyülmények megengedik, még egyszer, sok Bővítményekkel, 's a' Nemzet’ Géniuszának rajzával, dömötzkibe, vagy Tyruszi bár
sonyba gyongyölődve, || óhajtok nyújtani Földemiim’ kezébe. (XI)
Addig is múlasd magadat ezzel, a mi ha szinte nem egész- szen a virágévhez van is szelve, legalább az a' vigaszom: hogy Te, mint néha megboldogult Cinkelemnek, ama nagy Beszélet- tudósnak hasonérzelmű Leánya, töves reményeimre, 's kiszéle- síttési Kinézetjeimre nézve, az észnek névjében, ezen Literáriás igyekezetemnek megfogsz engedni. Es ha benne némelly hevenyé
ben penderedett tünkép bajzó gondjaidat elrepítvén, a feledség' szelíd kelyhéböl itat: akkora nézeteknek leg-\\lágyabbjóval be- (XII
szentelt eggy gyengés édes kézszoríttás, eggy áldott Madonna-tekintet, és mosoly szájkabihorod' tsókpengése, lészen fáradom
3*
36 ÉD ES ANGYALNÉM !
legédesb viszjutalma. — Oh CZENCZIM! ha betsül eléggé Nagysád ezt téhelyezetlen elhinni felőlem, ki látta akkor magát úgy szeretve, mint én l -— öszvebontom magam' feledtemben, 's az igézet' legfőbb pánkján őrjöng ödöngő eszméletem. Adieu Szépném !!
a ’ KIADÓ.
Apropos.' Az egészségedre fel vigyázz, ha sürget is evés- (XIII)
kivdntsod, ne lakmdrozz, ’s legsűl rövid estasztallal élj. Szobász- néd az itt-feledte korszavatot, órrkendöt, Idbtyiiket, és tsertséidet viszi; a' hoszszú nagy fátyol is vele niegyen. A' téhellyemet. nyi
rettyűt, és tolikésemet minél elebb küld haza. — Levigyázom:
ha a' fehérszeméllynédeszka, és ruhaszekrényed kész lesz-e’
Lutza-napzatra 1
Lassan megyünk eló, de hatalmasan — akármit mond Beótzia!---így lesz Magyar Iskolánk, Keletre viszsza, nem Nyugotra!
D a jk a ’ É l.
VEZÉRSZÓ.
G y a k r a n sz e n e lő m m e lle tt té p te m b a ju s z o m a t, ’s m in te g y az á lo m ’ bóclúlt k ó r ja it lá tn i k é n s z e rítte tv é n , s z e m e im e t k é t iz m o s ö k ö llel d ö rg ö lém . G y a k ra n eggy a g tö lg y lá b á n á l t é r d e m re b u k v a le, o lv a sám a ’ s z e n t H o m é r n a k K ö n y v e ib e n L y tu r g iá m ' S z a k á t: 's m a jd le g fo rró b b K é p z e m é n y im is m e g fag y ta k ; m a jd L e lk e m m a g a sa b b e rő k k e l d a g a d o z v á n , b á to rító fe lfe jtő d z e te k k is z te tte k , ’s — k e d v e m j ö t t fe llé p n i a ’ p á lly a fu tó i k ö z z é : n e h o g y m u lá k o n y n e v e m e t f e le jté s b e ju tá s l e p lezze, ’s t é tle n r e n y h e s é g e m é r t m é g sa lá p o lv a fo g jo n v a la h a a ’ g y a lá z a t já ro m fá ja a lá h a j ta n i . G y a k ra n é le tfe k v é s e m n e k elő- tu d á s á v a l k e d v s z e sz sz e n é se m e lle n s ú ly b a n á llv á n , ső t || n é h a a z t (2) fe lly ü lm é rv é n , n e m u g y a n a ’ p a s s ió k ’ lá n g o lá s a , h a n e m a ’ f á j
d a lo m ’ m é rg e fe l-fe lria d t L e lk e m b ő l v ád ló p a n a s z o k a t iilieg- z e tt ki. a)
F á jta k , ’s n e v e k e d ő h a m a r r a l n ő tte k az o n v aló év ő d é se im , h o g y m in t a ’ b u g o n d ta la n g y e re k n e k , k i ts a k b o g á ts fő k e t n y a- k az, ’s te tté n e k ru g á s to lla ts a k j á t é k : a ’ d ia d a lr a e lő sze k erző o ro s z lá n y h ő se k e t, ’s b o s z s z ú t lih e g ő I s t e n f i a k a t ; ú g y n é k e m , ki m o s t elő szsz ö r lé p ek , újj P a p , A p o ll’ z s á m o ly á ra : a z o n F e l k e n te k e t, k ik n e k F a n tá z iá ja b o r ú it a la k ú k é p p e l já r d a ll a ’ s z e le k n e k f u v a lla tib a n — sely p ts e v e g é s e m m e l s a rk b a k ö v e tn i, h a t a lm a m a t tu lm u llja . É s v a la h á n y s z o r a ’ Z e ü s z ’ p á n tz é lo z o tt L e á n y a , ’s a' k e lle m te li G r á tz iá k ’ M a g y a r K e d v e n tz e i, a m a duz- m a d t m o s to h a || b ö ltsessé g g el v iódó m a g a s L e lk ű ’s é rz e lm ű (3)
a ) A z é n F a n t á z i á m e g g y b o l d o g ta la n , e g g y s e m m i t t u d á T e r e m t ő ; r o n ts u lt h eg em p e d ig a ' v e s z e tt ö tle m é n y ' t i p o r v á n n y a , a ' m a g á b a f ő t t m é r e g já té k ' p é l d á j a v o lt.
40 Ve z é r s z ó.
VEZÉRSZÓ. 41
42 V EZÉR SZÓ .
VEZÉRSZÓ. 43
44 V EZÉRSZÓ.
V EZÉRSZÓ. 45
46 V EZÉR SZÓ ,
ezen , n e m m in d e n n a p s á g i S z ó fe k te té s s e l r é s z é n t ú j j ; r é s z é n t ||
n e m felü leg es e lő g o n d o sk o d á ss a l n y e r t M e s te rs z a v a k b a n - - á l ta la m , tö m ö t t r ö v id d e l k im u n k á lt V e z é rs z ó t és J e g y z é k e k e t s z e m r e b i r j a . ---’ A ’ szív’ le g titk o s b r e d ő jit n e m lá th a t v á n : le g y e n ez sz a b a d k é jje m s z e r in t t e t t v is z o n tg y ó n á s , és ez e n ta lp s z e r b e n le e n d h e tő é r z e lm im n e k ig e n is ig az N ü á n s z a ! — K ö lt a ’ T ú lv ilá g i T ö lg y k ir á ly n é m ’ a la tt, I k e r e k ’ H a v á n a k 1 -ső- j é n 1813.
a KIADÓ.
Szép Nyelvbövittés: népségedelem, ’s (18)
evevittés,
Százszaka, művödelem, és vetemé- nyedelem.
A’ gobóts, ifjonczok, a’ rentze, kö- röncze, vadonczok,
Es a’ társadalom, könyvecs, Ural- kodalom.
Tetszitzeség, badrász, Tábirász — már a’ hideg is ráz —
Püspökségedelem — B O S Z S Z F A L A T , E L S E N Y E L E M !
CSABAI A.
M O N D O L A T
A' M A G Y A R N Y E L V ’ K I M I V E L É S É E Ö L ,
ÉS AZT TÁRGYAZÓ
- KÜLÖMBFÉLE SEGÉDEKRŐL.
В Á T O R 110G Y a’ Szájalásnak szabdáiban kevéssé ván
dorlóit legyek; sem Irományaimat az Iramat’ példájaiért kiadni ne merészeljem: mindazonáltal czékázó szemeimmel Magyar Izlelőtudományunknak körét elnézvén, és az abban találandó nötevények' és ültetmények’ sopárul való tenyé- szését, és élettelen nyöszörgését könnyűs szemekkel látván; — (20) azt is, hogy ezen előttem nem egész \\szen idegen Ötletre némi-
némü behatásom vagyon, magamban érezelvén: kirántani ezen őszinte M O N D O L A T O T f) készíteni, nullynek tár
gya : a ’ M a g y a r N y e lv ’ K im iv e lt e t é s é n e k s z ü k s é g e s , és k e- r i ilh e t e t le n v o lt a . Nehogy pedig valaki allíttományomnak lehettél hétbe vonnya; vagy hogy én ezzel valakinek szeme
(21) eleibe kék gőzt akarnék tsinálni, ál-\\líttsa: a' Segédeket is
elő-f ) H a l l j u k t s a k ! m i t Í g é r e r r ő l e g g y m a g y a r í t v á n - H a z a f i :
« lu e szn e k — ii g y m o n d — a b b a n a ' M o n d o l a t b a n so k r é g i M a g y a r í r ó i a t o k b ó l , és u j j V e r s e i te k b ő l, és a’ d o lo g h o z i l l ő f e l h o r d o l a t o k , l i l i o m l a g , és r ó ' s a l a g l e í r á s o k k a l v a ló v i r á y o s i t m á n y o k . T s u p á n ts a lc a ' te r m é s z e te s s z ó k k a l é le k a b b a n , e lk e r ü lö m p e d i g a ' te r m é s z e tie n s z ó k a t , v a g y a ' t e r m é s z e t- n é lk ü l v a l ó m o n d á s o k a t. X é m s o k a t é r t e b ben a T ó t l a g — é s N é m e tle g e m b e r.»
MONDOLAT. 49
fogom számlálni, mellyek a’ fel-tett Ötletet tárgyazzák. —
Te pedig oh Fébósz! ezen alkalommal éles szabású szeme
det, és arczulatodnak kemény és való vonásait a vidámsá
gig enyhítvén ; ’s a’ Mondákságnak mosoly szádat elf utotta bugygó tseppjeiből néhányat lihegő ajjkimra bájolván — engedd: hogy beszédem’ tiszta és bökkenős hangja, nem va- lamelly hínáros heverőhez, hanem a tsiklándlágyságot nyaló, vadontz lotsmoj tajtékot mammoló tiszta folly am’ löllyedék- jéhez hasonlittson!
Három dolgokról czélozok a’ fel-tett tárgyhoz képest.
Első tekinti: melly szükséges a Magyar Nyelvmivelés.
Második: kivégezi annak lehettét.
H arm adik: módjait és segédeit fedezi. 4 [Щ
I. CZIKK.
M i illeti az E lső t: Rendkívül és sajáttság volna nem érezni, és meg nem vallani: mennyi mivelésen kelljen által- menni Magyar Nyelvünknek, mig azt — eggy voltaképpen megmivelt Nyelvnek lehessen nevezni.
Ha magunkhoz ébredvén, a’ czammogó Időnek Szá
zadin viszszaléptselünk, és kaczagános Szittya Ikreink’ én
jének reggeletjére pislantunk — kik tsak a háborkozás’
édesdühös örömétől ragadtatva, mesteri gyilkolmányokat tettek ;g ) és kiket a’ hosszas táborkozás alatt az || utálatos(23)
motsok’ szurtos boritéka szennyezett: nem meg kell-e’ esmer- nünk, hogy minekutánn’ a’ Rolgár élet finomságok’ vegyes nyájassága ízlésünkét hajolván, némelly drágaság’ fénnyé elménket luxusra játtszotta ; ha most azoknak Szalum őszi annyi Századot viselte humorodott durvaságára visszavonat
nánk— leagyolva düh ennénk alá, és szemeink nehéz héjjak’
у) Midőn t. i. hörpöltdk egyymás' vérét a' pdrduezos Magyarok.
Balassa J ó zsef: Mondolat. 4
50 MONDOLAT.
alatt beesvén tsont fejünk' udvába: a' gyengeség' pihentet nyögnénk, és ollyá lennénk, mintha a' biivölés' Tudák- aszszonyai éjjeleznének.
Ha azért a' Polgárittás' kellemjeit annyira érezzük, mintha Elyzion' viránnyán bitzegnénk: mi nagy ennenség volna ennek kecseit Utóinktól irigyleni! — Melly szór eggy-
(24) ségben álljon pedig a || Nyelv' mivelése a' Nem’ Polgárittá- sával: következik, hogy
II. CZIKK.
Beszédem' Második Készében nyilvánítsam. Ha Ne
münk' Történeteinek Évkönyvein általhatunk, és ötét a' sza
badban, az álnok boszszútételinek kitéve, szegénységben, és az előidőnek miveletlen ség ében szemügyeljük: látjuk, hogy a' rideg, és sivatag Hajlag' alól kitzombolt Ikreinknek, mint jószágok és eszközeik — úgy képeik is melly kevesek, állangó sopárok, és együgyilek voltak; és mint vagyonjok szaporodott, úgy gondolmánnyaik is, és azokat fejező sza vaik inkább inkább sokasodtak, terjedtek, és szaporodtak. — Ma-
("25) gasztalódna azért Hollósi Mátyás Király, ö’ || Nagy! ki nem tsak birtokainak határozatát terjesztette: hanem a' Béke csendjének szürkülettye után — midőn a' korán eggy édes Hajnal pólyáit bontván, a’ komoj setét' felhőit szét-üzvén, és a' bontzolt humorványok' közzül a kellemes vimállyt fej
teni kezdé — a’ Tudományok’ villám fáklyáját is Ne
münkbe felszúrá!
De — mit én tsak magokról a Bégiekről ? Nem sok
kal hatóbb-e’ állittományomnak alapittására miveletlen El- dődjeink’ állapotját, és nyelvét vimállyba jött Időnk' ke- tseivel öszvehasonlitani! Eggy érzéketlen résztélén ség fa - gyaszt-meg testünkben minden tsepp vért, és Lelkünk barna gyászban szomorog képzelődésében : mint jöttek által a’
te-MONDOLAT. 51
mérdek halmokban mercdezö vad havaso-\\kon h) mint fá- vaddal gyűjtögették a' vadonnak forgáts-szeprét, 's a komoj fenyvesek' zúzás ágait a' sziklák' görtsös martjain — a' di
dergő éjjezet' hidegjének enyhítésére, rongyos köntöseiknek czondrái alig fedvén pőreségeket! Mint oltották szomjokat néhány vénhültfa alatt a' fo lly amnak lotsából; mint tük
rözte üstökös képeket a tó' hínáros színe! Mint mentek min
den győzhető hadi erköltsok mellett, a' körültök pezsgő áská
lódó kémfellegek között, a' Fődirákságnak, és T itk o s s á g nak esméret-\\lensége miatt nyakra 's főre veszedelemre; mint (~7)
vesztek folly árokba a Vizépittések' nemtudása miatt — szó
val : tsuda, hogy annyi búval nyomozva, nem lettek teljes
séggel más idegen Nemek' tiporványi!
Vagyon ellemben okunk magunknak örvendeni, és mostani állapotunkban szerelmeseknek lenni, ha a' mai Budai és Pesti Városnak, s' Hazánk' más Főhelyeinek ma
gassali felkapó Palotáira i) tekintünk: mellyek ízes bőkezű
séggel kipipesittettek; mellyeknek kapuszabású ajtai, és ab
lakaifelett redősrántzos leplegek puff adóznak—fa la i hallat
lan érdemű festétekkel büszménykednek; szóval, mellyekben a' Napkeleti, és Ara-\\beszk-iz a Nyúgotival a' legnagyobb ( - 8)
kellemmel van összezagyválva. Ha belépünk azon Angolig' inyire szabott kies kertekbe, mellyeken keresztül kóválygó csatornák felett a vizifák boltot borúinak; ha elnézzük, mint mulatoznak ezekben enyelgéssel a' sűrű erdődzet’ nyíl- lámjai között édes Bajnéink; mint üvöltöz puha testeken nyúlámló slepjek ; mint haboznak susogva nyakaikon
cso-h ) M e t ly n e k 8 u cso-h a d a r s z á l a i a ’ f e n n le b e g ő I s te n e k ' o r s z á g á t é r ik .
52 MONDOLAT.
móba omlott selyem száljaik; melly édesden keveredett nyu- lámba dilinek a' kószák alá dűlt árnyék' bosszújára, a’ na
pos pamlag' zöldellő zsámolyán ; — és mint meg annyi
(29) Nimlányok к ) pijhe szárnyakon re-\\pülvén a bőv üregébe, és öröm-élek özönével hijjábavalósittódván, gyengéded hiú
sággal miképp' kupp ált aljuk a Napnak kívántsi sugárit pongyola mellyeknek dörömbölt fedezetén! I)
De, hogy forda nélkül szóljak — tekintsük akár a' komoj es erköltsös Tudományokat; akár a csinos, és káp
ráztató foglalása müveket, ha őszinték akarunk lenni, meg
kell vallanunk: hogy ezeknek eddig lett kimivelése nyilvá- nossan alapúja álhttományomnak lehettét. Halgatok a villon felly ül ülő f ő Valóról, és az ájtatosságot tárgyazó
Ira-(30) matok-\\ról: mivel Tudományunknak és Nyelvünknek ezen
része ( Eldődjeink' kegy eszek' ditsösségére mondód jó n !) m) több évektől fogva legnagyobb szorgalommal mivelődött. Te
rek az Okértekségre. — Ennek tárgyai nem fsak az égen függő, és karingoló ragyogó Gömbék n) hanem minden
(31) Onnözetek, Valólatok, Jelenle-\\tek, és Tünletek is, mellyek a' Végtelenletnek tevéjén lettenek, — ezeknek állasztó részeik
kel, miséglő okaikkal, módi vagyonságaikkal, önnözeti tér
te) D e l i n k é k , v a g y T ü n d e r k é k , — k i k le g á z o lv á n m a g o k r ó l t a k a r ó
MONDOLAT. 53
lueszetekkel és létetvényeikkel eygyütt; mellyeket az oklóte- hettség azon Valólatoktól, mellyéknek jelenléte érző szertete
meinket megilleti, hozzálmányaikkal eggyütt különöl. o) —
Ide tartozik a' Ter-\\mészetedmény is, p ) az Ásványokkal,(32)
Zeitekkel q ) és Erzényekkel eggyütt; ehez igen nagy kötőléke van a’ Titkátsoklól nagyravitt Testmagértékségnek: melly- nek a Lakáladalomnak boldogságára befolyó más kamat
ja it elhalgatván; tsak azok is, mellyeket Szerácsaink a’
Szeredekben használnak, elég tanúmányúl szolgálhatnak, r) ||
A tsupatudákságnak, külketudákságnak, és mosztony- (33)
tudákságnak tömkelegéibe méllyebben belé nem czombolváns)
54 m oNd ö l a t.
(34) nézzen meg valaki tsalc eggy Ját-\\tábort, és bámulással fogja tapasztalni: miként eggy Tábornok’ vezedezése alatt, eggy egész Töm.örbrn hemzseregvén, vagy Hemzserdébe, vagy Cso- pordába — többet mint nyoltz vagy kilentz-száz lódarabokat a’ rajtok lévő Lovanczok, kik pedig többnyire tsak Had- rontzok : eggy parancsszóra jobbra balra, külömbféle hosz- szátákra,t) négyegletekre, és tömpögletekre hölyköltetnek.
M it szóljak az egész Várdának a szurdantsokkal, tsögyil-kokkal, és kivált jelségessen a Rontsáfdal való gyakorlat
ibb 30) tyáról? и) — К így az egészErzedménynek, Nyelvém-\\ségnek,
MONDOLAT. 55
Nyutszamságnak — szóval: az || egész Tcttsziczének x) teréj- (37)
jelről felhordott okalapokkal is előjöhetnék, ha magamnak Lelkiesméretet nem tsinálnék, j| vagy Olvasóimat hoszszal- (38)
5 6 M ON D OLAÍ.
III. CZIKK.
Mondolatomnak Harmadik és utolsó Czikkjére. Hogy pedig onnan eredjek, a’ mi ezen egész Ertekségnek alapja — érezvén, mennyi hibázik Nyelvmivelésünk’ kiegészítésére:
igyekezem elsőben is azon gáncsot felvilágosítani, mellyel a’
Deák Nyelvhez való ragaszkodás, némelly Nyelvémeseknek fejekben terjesztettel. E n ugyan nem kívánom magamat va- lamelly éles vérié, de a mellett tsakfelületes értékségü B aj
társai az ellihellésig öszveküzdelni ; arról mindazáltal jót-
O) állok, és állíttományom’ sike-\\rébe fejemet kötöm-fel, hogy ezennel igaza nem lévén, ha még olly nagy Ügyész volna is e' perben, tsak ugyan ö fogná a rövidebbet vonni. Igaz ugyan az, hogy mins a* mohón kapó, úgy a’ késedelmesen irtózó — eggyaránt röviden jönnek: de mind ezek mellett is nem egyéb Oskolairókálkodásnál, a’ I,alánnyelv, bilin- tseit annyira nem kívánni kivetkezni. — Minek nékiink az idegen hangozatú Secretarius, Negotiator, Chemicus, Apo
theca, Notarius, Guillotin 's a’ t ? mikor ajjkink' mozdu
lattá) ával eggyezőbb hangú Titoknok, Alkúnyok, Titkács, Szered, Tábirász, Nyaktiló ’s több hasonló helyes szóval élhetünk.
Ugyan azért, hogy Tárgyamhoz jobban közelüljek:
V) legelső,’s legfőbb eszköze lenne Nyelvünk’ kiművelésének, ||
ha mennél elébb eggy tökéletes Szótár készítődne. z)
Férj-z J E g g y M y e lv m iv e s n e k n e m elé g t s a k a ' f o g l á t s o k r a , 's ö n n ö n - (/ő sö k re v i g y á z n i ; h a n e m t u d n i k e ll m é g a ' kevésbe' s z o k á s o s k i f e ’je - zé te k e t i s . E z e n s z e m p o n tb ó l s z a b a d le g y e n i t t e g y n é m e lly e l m eg em - l i t n i , a z A b d a ' r e n d i s z e r é n t ; a p r ó d , a r á n y o s s á g , b a l h a p o h á r , b e
é g e tt h í m , b i z v á t t s á g , b ö lts k o , d ö g e n y e g , e g g y ü g y ü f o g a d á s , e lm é s z f u tó , e iő s z ő n y e g , e n g e d m é n y , é r d i, f a r a g m á n y , f i t z k ó , f o n á k s á g , f ő t a g - r é s z e k , g a r a d , g í r a , g o ly ó , g u l a t s , g u n y n e v e z e t, h a g y o m á n y , h a n g
-MONDOLAT. 57
fiák nem ditsvágytól, hanem Hazaszeretettől hevítve, Tudo
mánnyal ékesítve, előítéletektől menekedve: mint megannyi Tudományos Képmutatók, egész Nemünktől Tellycdelmet || (Щ
szókat is, mint is Hazánknak külömbféle tájain gyakorlat
ban lévő Szóllatokat — ujjabb reszelő alá kellene venni. E z melly adakozó kútfő lenne: megtett szik a’ Néme'ek’ példá
jából, kiknél az Oszterákok, Bajorok, Poroszok, és többek —
mennyire külömbféle szájmódokkal bírnak I még is azon eggy tudós Nyelvet írnak, és olvasnak.
Ezenkívül a’ legelső Tanodától fogva, minden Tano- dalmakban, Társadalmakban, sőt o’ Mindenményedelem- ben is, az Abdától fogva minden Kézkönyveket Anyanyel
Ütni, tsigázni, ’s. agyonverni nevetve szabad.
MONd oLa t.
(4-4) Né-\\pet felvilágosító szelíded érzeményekre gerjesztelö Romá
n o k é s más szivképzö Repűlöirások’ Szerzőit — jutalom- tételekkel, vagy valameliy tisztesség’ dandárjának Érdem- jelével, 's Czimerjével kellene gedélni v) hogy Nyelvünk’ (4-5) ékes II szállásának tsergedezni kezdő tsermellyit elmés mivé- inknek árjával pennánk’ méltósággal duzzadozó nagysá
gára nevelni törekedjenek. — Mellynekhogy Utóink örvend
hessenek: kívánom, ezen Iramatomnak minél több példá
id) mánnyai Hazafitár saink' kezekbe hatván — ne-\\mes M a
gyar Verseket az enyimhez hasonló lángolatba lobbant- hassák. Mondoltam, vagy — Zungottam.
58
A ' S z i t t y a T ü n ö n g y é n e k m i n d e n A l a g y á i , L a n t o l a g j a i , D a n á i ,
’s . M e z e n g y e i k ö z t — a’ k i a’ k e g y e tle n ü l s z é p e t n e m t o m p a é r z e n i — le g in k á b b é S t a n t z á j á t i r i g y e l h e t i :
A ’ p ád o n a ’ m a tsk a m e n t H A végig, A’ suton h a c zin tzo g o tt — egérke ’s a ’ t.
v ) «M é l t á n i s : m e r t a ' K ö n y v e t j ó l m a g y a r í t a n i , n em eseb b d o lo -g i t á s , m i n t a ' m a d z a -g o t s o d o r í t a n i , a ' p o s z t ó t n a d r á -g i t a n i , a ' d e s z k á t a s z t a l i t t a n i , a z á r p á t s e r i t t e n i , a s z i l v á t p á l i n k i t t a n i .
« H a é n N y e lm n iv e s le s ze k , i g y h e k t i k á b a sem esem , m i n d a v é n K ő m iv c s , k i t s a k a ' s o k k ö h ö g é st m i v e l i — — s ő t r e m é n y ie m , h o g y a ' N y e l v m i v e l é s e n g em m e g S z o l g a B i r ó s i t , s ó t m e g i s V ic z é I s p á -n y i t---O h m e ll у s z é p k ö s z ö n e te lö M o n d ó l a t o t h a l l a n a k én tő le m a z é n b e i k t a t á s o m k o r a ' V á r m e g y e’ H á z á b a n ; h a s o n ló f í u t s ú z o l a t o t J o g y ia k h a l l a n i tő le m a z én e l i k t a t á s o m k o r ; — a ' m i i l y e n ö r ö m m e l i k t a t n a k be, o il у ö r ö m m e l i k t a t n a k k i.» — Ä m i n t s z á l l a ' f e n té r é n - t e t t M a g y a r í t v á n H a z a f i H u n y a d i , K e d v e s B a r á t j á h o z i r t L e v e le’
u to l j á n . L á s d P ii s p . É l . 2 3 4 . I.