törvény
a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl*
A piacgazdaság mûködéséhez szükséges, hogy a gaz-dálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükrõl megbízható és valós információkat hozzanak nyilvános-ságra, a jogszabályokban meghatározott módon. A nyilvá-nosságra hozott információk megbízhatóságát növeli a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat.
Tekintettel a gazdasági folyamatok határokon átívelõ jellegére és hatásaira, indokolt, hogy a könyvvizsgálói te-vékenység a nemzetközileg elfogadott szakmai elõírások figyelembevételével kerüljön szabályozásra, egyidejûleg megteremtve a nemzetközi együttmûködés törvényi felté-teleit is.
Az Országgyûlés elismeri a könyvvizsgálók jogát a szakmai önkormányzathoz, egyúttal biztosítja a közérdek megfelelõ érvényesülését a könyvvizsgálói közfelügyelet kialakításával.
Ennek érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja és alkalmazási köre
1. §(1) E törvény célja, hogy meghatározza a – közérde-kû tevékenységnek minõsülõ – jogszabályi kötelezettsé-gen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalma-zandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékeny-ség megfelelõ ellátását.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nem jog-szabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevé-kenység ellátása során is.
(3) A törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára (a továbbiak-ban: kamara),
b) a kamarai tag könyvvizsgálóra, c) a könyvvizsgáló cégre,
d) a kamara által jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra,
e) az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevõre, f) a könyvvizsgáló jelöltre,
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 11-i ülésnapján fogadta el.
g) a külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkezõ könyvvizsgálóra, ha Magyarországon kíván jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet vé-gezni, valamint
h) a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságra.
Értelmezõ rendelkezések 2. §E törvény alkalmazásában
1. Audit bizottság: a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló készítés és a beszámolóra vonatkozó jogszabá-lyi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folyamatát figyelemmel kísérõ szerv.
2. Csoportkönyvvizsgáló:az a kamarai tag könyvvizs-gáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely az összevont (konszo-lidált) éves beszámoló könyvvizsgálatát végzi.
3. Egyeztetõ testület: a kamarán belül mûködtetett ál-landó fórum, amelynek célja elõsegíteni a kamarai tagok egymás közötti, valamint a kamarai tagok és nem kamarai tagok közötti szakmai természetû viták rendezését.
4. Érintett állami szerv:a pénz-, tõke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintõen a Pénzügyi Szerveze-tek Állami Felügyelete, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintõen az Állami Számvevõszék.
5. Gazdálkodó: a számvitelrõl szóló törvényben meg-határozott fogalom.
6. Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvényben meghatározott fogalom.
7. Gazdálkodó szervezet (szervezet): a gazdálkodó szervezet és a gazdálkodó szervezetnek nem minõsülõ kül-földi illetõségû szervezet.
8. Harmadik ország: az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam.
9. Harmadik országbeli könyvvizsgáló: olyan termé-szetes személy, aki nem kamarai tag könyvvizsgáló, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettsé-gen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosí-tó engedéllyel.
10. Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó:
jogi formájától függetlenül olyan szervezet, amely nem könyvvizsgáló cég, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevé-kenység végzésére jogosító engedéllyel.
11. IFAC:Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (In-ternational Federation of Accountants).
12. Jogsegélyszolgálat:a kamarai tagok egyéni érdek-védelmét elõsegítõ kamarai szolgáltatás.
13. Kamarai tag könyvvizsgáló: az a természetes sze-mély, aki a kamara engedélyével jogszabályi kötelezettsé-gen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogo-sult a Magyar Köztársaság területén.
14. Könyvvizsgáló cég:jogi formájától függetlenül az a gazdálkodó szervezet (szervezet), amely a kamara
engedé-lyével jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult a Magyar Köztársaság te-rületén.
15. Könyvvizsgáló cég kapcsolt vállalkozása:jogi for-májától függetlenül bármely olyan gazdálkodó szervezet (szervezet), amely közös tulajdonlás, ellenõrzés vagy ve-zetés révén kapcsolatban áll a könyvvizsgáló céggel.
16. Könyvvizsgáló jelölt:a szakmai kompetencia vizs-ga elõfeltételeként elõírt szakmai gyakorlatát teljesítõ, ok-leveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezõ ter-mészetes személy.
17. Könyvvizsgálói hálózat:az a nagyobb kiterjedésû struktúra,
– amelynek célja az együttmûködés, és amelyhez a ka-marai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, va-lamint
– amelynek célja egyértelmûen a nyereség vagy a költ-ségek megosztása, vagy amely közös tulajdonban mûkö-dik, közös ellenõrzéssel vagy vezetéssel, közös minõség-ellenõrzési politikával és eljárásokkal, közös üzletstraté-giával rendelkezik, közös márkanevet használ, vagy meg-osztja a szakmai erõforrások meghatározó részét.
18. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvényben meghatározott fogalom.
19. Közérdeklõdésre számot tartó gazdálkodó:
a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapír-jait az Európai Gazdasági Térség valamely államának sza-bályozott piacán kereskedésre befogadták,
b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklõdésre számot tartónak minõsít.
20. Különbözeti vizsga:olyan vizsga, amelyet magyar nyelven kell teljesíteni, és amely a Magyar Köztársaság te-rületén folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges isme-retek ellenõrzésére terjed ki.
21. Mentor: az a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzõ kamarai tag könyv-vizsgáló, aki a könyvvizsgáló jelöltet a szakmai tapaszta-latok elsajátításában segíti.
22. Nemzetközi könyvvizsgálati standardok: azok a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok [International Standards on Auditing (ISA)] és kapcsolódó állásfoglalá-sok, valamint egyéb standardok, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak.
23. Szabályozott piac:a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom.
24. Szakmai kompetencia vizsga: annak ellenõrzése, hogy a könyvvizsgáló jelölt a számára elõírt szakmai gya-korlati idõ alatt megfelelõ szakmai tapasztalatot szerzett és ismereteit képes valós körülmények között alkalmazni.
25. Szakmai szolgáltatás: a jogszabályi kötelezettsé-gen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és az egyéb szak-mai szolgáltatás.
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
3. §(1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötele-zettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerûségének, megbíz-hatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gaz-dálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl,
b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszûnésekor a külön jogszabályban elõírt érté-kelési, ellenõrzési, véleményezési (záradékolási) felada-tok ellátása,
c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.
(2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettsé-gen alapuló könyvvizsgálói tevékenysékötelezettsé-gen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás
a) a gazdálkodó mûködésének átvilágítása, értékelése, b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszûnésével, folyamatos mûködésével, gazdál-kodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénz-ügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó szá-mítástechnikai, szervezési szakértõi tevékenység, szakvé-lemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ide-értve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértõi tevé-kenységet is,
c) a számviteli, ellenõrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
d) a könyvviteli szolgáltatás.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogállása, feladatai
4. §(1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a kamarai ta-gok önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelke-zõ köztestülete. A kamara székhelye: Budapest.
(2) A kamara országos hatáskörû jogi személy, amely feladatainak ellátására jogi személyiséggel nem rendelke-zõ központi szerveket és területi szervezeteket hoz létre.
(3) A kamara jogosult arra, hogy a Magyar Köztársaság címerét a kamara épületein, helyiségeiben elhelyezze, va-lamint hivatalos iratain és bélyegzõin feltüntesse.
(4) A 2006/43/EK irányelv alkalmazásában a jogsza-bályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékeny-ség ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a minõség-biztosítás, a fegyelmi eljárások, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, valamint a nemzetközi együttmûködés tekintetében a kamara minõsül illetékes hatóságnak.
(5) A kamara
a) ellátja a jogkörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek intézését,
b) megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belsõ minõségellenõrzésre vonatkozó nemzeti standar-dokat,
c) meghatározza az okleveles könyvvizsgálói szakké-pesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, ellátja a vizsgáztatási feladatokat, és a képzés irányításával, fel-ügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat, meghatároz-za a smeghatároz-zakképesítés tartalmi kereteit, smeghatároz-zabályozmeghatároz-za a képzés-ben közremûködõ szervezetek feladatait, gondoskodik a feladatellátás minõségbiztosításáról,
d) szervezi és felügyeli a könyvvizsgáló jelöltek képzé-sét, meghatározza a könyvvizsgáló jelöltek képzési prog-ramját, a szakmai kompetencia vizsga követelményeit, le-bonyolítja a szakmai kompetencia vizsgát,
e) meghatározza a különbözeti vizsga követelményeit, lebonyolítja a különbözeti vizsgát,
f) szervezi és felügyeli a kamarai tag könyvvizsgálók kötelezõ szakmai továbbképzését, gondoskodik a feladat-ellátás minõségbiztosításáról,
g) véleményt nyilvánít a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos kér-désekben,
h) dönt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek fegyelmi ügyében,
i) a hatáskörébe tartozó ügyekben együttmûködik más államok illetékes hatóságaival.
(6) A kamara a tagok képviseletében különösen az aláb-bi feladatokat látja el:
a) megalkotja a kamara alapszabályát, továbbá a kama-ra önkormányzati szabályzatait,
b) mûködteti a kamarai tag könyvvizsgálók és a vizsgáló cégek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyv-vizsgálói tevékenysége minõségbiztosításának rendszerét,
c) véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabá-lyokat, amelyek a könyvvizsgálók mûködésének, tevé-kenységének feltételeit meghatározzák, a kamara felada-tait és mûködését közvetlenül érintik,
d) a számviteli szabályozásért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára javaslatot tesz azokra a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan, akik a mi-niszter által kinevezett testületekben a kamarát képviselik,
e) együttmûködik a kamara alapszabályában meghatá-rozott állami szervekkel, hatóságokkal és részt vesz a szakmai szervezetek munkájában,
f) szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszer-tani segítséget nyújt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szer-vezésével elõsegíti, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájukat az e törvényben és a más jogszabályokban elõírtak szerint végezzék,
g) részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgá-lói szervezeteivel,
h) az IFAC Etikai Kódexének figyelembevételével ki-dolgozza a kamarai tagokra, a könyvvizsgáló cégekre vo-natkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartá-sukat,
i) mûködteti az egyeztetõ testületet és a jogsegélyszol-gálatot,
j) figyelemmel kíséri a könyvvizsgálók, a könyvvizs-gáló cégek szakmai tevékenységét, megteszi a szükséges intézkedést, ha tudomást szerez arról, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tevékenységével, ma-gatartásával jogsértést követ el, vagy a kamara alapszabá-lyának, illetõleg a kamara önkormányzati szabályzatainak rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik,
k) a könyvvizsgálók érdekeit érintõ intézkedésekrõl, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a szakmai tevékenységgel összefüggõ fejleményekrõl folya-matosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen ren-delkezésre bocsátja.
(7) A kamara gondoskodik arról, hogy az e törvény alapján megalkotott szabályzatai folyamatosan és bárki számára szabadon hozzáférhetõek legyenek a honlapján.
Kamarai hatósági eljárások
5. §A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta-lános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkal-mazni – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – a következõ ügyekben:
a) felvétel a kamarába, valamint a kamarai tagság meg-szûnésének megállapítása,
b) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése gazdálkodó szervezet (szerve-zet) számára, valamint az engedély megszûnésének meg-állapítása,
c) felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzé-kébe, valamint törlés ezen jegyzékekbõl,
d) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, valamint a szüneteltetést követõen a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése,
e) kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég mi-nõsítésének megadása, a minõsítés visszavonása,
f) felvétel az okleveles könyvvizsgálói képzési prog-ramba, továbbá a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe, valamint az azokból való törlés,
g) az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képezõ vizsga, a szakmai kompetencia vizsga, valamint a különbözeti vizsga engedélyezése,
h) külföldi oklevél, bizonyítvány elismerése az okleve-les könyvvizsgálói képzési programban történõ részvétel céljából,
i) tanulmányok elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban,
j) okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésének, folytatásának engedélyezése gazdálkodó számára, oktatási tevékenység végzésének engedélyezése természetes sze-mély számára, valamint az engedélyek visszavonása,
k) minõségellenõrzés lefolytatása
[aza)–k)pontokban írtak a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás].
6. §(1) A kamara a kamarai hatósági eljárás tekinteté-ben az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel jár el.
(2) A kamara a hivatalból indított eljárás során nyilatko-zattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.
(3) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.
(4) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. A kamara a nyilvántartásokat folyamatosan napra készen tartja.
(5) A kamarai hatósági eljárásokban a nem magyar nyelvû iratok hiteles magyar nyelvû fordítását is a kamara rendelkezésére kell bocsátani.
7. §(1) Az egyes kamarai hatósági eljárásokban elsõ fo-kon az e törvényben kijelölt testület jár el.
(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet írásban, vagy elektronikus úton az e célra rend-szeresített nyomtatványon lehet elõterjeszteni.
(3) A kérelemrõl 30 napon belül, testületi ülés hiányá-ban a 30 nap letelte utáni elsõ testületi ülésen, legkésõbb azonban 60 napon belül kell határozni.
(4) Az eljáró testület elnöke a (3) bekezdés szerinti ha-táridõt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Errõl értesíteni kell a kérel-mezõt.
(5) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezõt a kérelem beérkezésétõl számított 20 napon belül – megfe-lelõ határidõ megjelölésével és a mulasztás következmé-nyeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni.
(6) Az eljárás végzéssel megszüntethetõ, ha a kérelme-zõ a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget és az erre megállapított határidõ meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
8. §(1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsõfokú döntés ellen a döntés közlésétõl számított 15 na-pon belül a kamara elnökségéhez fellebbezhet. A fellebbe-zést az elsõ fokon eljáró testülethez kell benyújtani.
(2) Az elnökség a fellebbezésrõl 60 napon belül határoz.
(3) Az elnökség a (2) bekezdés szerinti határidõt indo-kolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg-hosszabbíthatja. Errõl értesíteni kell a fellebbezõt.
(4) Az elnökség a fellebbezési eljárás során hozott dön-tést a fellebbezõvel és azokkal, akikkel az elsõfokú döndön-tést közölték, az elsõ fokon eljáró testület útján közli.
(5) Az ügyfél a közigazgatási perekre (Polgári perrend-tartásról szóló törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint – a kézhezvételtõl számított 30 napon belül – az el-nökség határozata ellen keresettel, az elel-nökség önálló fel-lebbezéssel megtámadható végzése ellen kérelemmel for-dulhat a bírósághoz.
9. §(1) Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért – a 94. § (3) bekezdése, a 104. § (3) bekezdése és a 105. § (3) bekezdése szerinti eljárás kivételével – az ügy-félnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi szám-lájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazga-tási szolgáltaigazga-tási díj a kamara bevétele.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege természetes személy ügyfelek esetén 25 000 fo-rint, gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 50 000 forint.
(3) Az elsõfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés díj-köteles, melynek díja a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a.
(4) A díjfizetés tárgyára az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában, valamint a 31. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat, a díj visszafizetésére az Itv. 32. §-ában foglal-takat, a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített állami adóhatóság helyett a kamarát, az illeték helyett díjat kell érteni.
II. Fejezet
A KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓ Kamarai tagság keletkezése
10. §(1) Természetes személyként jogszabályi kötele-zettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvéte-li bizottsága jár el.
11. §(1) A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következõ feltételeknek:
a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötele-zettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleve-les könyvvizsgálói szakképesítéssel,
c) a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül sike-resen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e köte-lezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül,
d) büntetlen elõéletû,
e) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztvise-lõi jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegû jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen ala-puló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének idõ-pontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
f) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gaz-dálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közremû-ködésre tagként, vezetõ tisztségviselõként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység meg-kezdésének idõpontjától nem lesz kötelezett [ide nem ért-ve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékû, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötele-zettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatko-zó könyvvizsgálói felelõsségbiztosítással rendelkezik,
h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormány-zati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezõnek isme-ri el,
i) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
j) nem esik a 12. §-ban felsorolt kizáró okok alá, k) az elõírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(2) Az (1) bekezdése)ésf)pontja szerinti feltétel telje-sítésétõl – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természe-tes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmezõ a kamarai tag könyv-vizsgálói minõségébõl adódó feladatait megfelelõen el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdése)ésf)pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek ér-vényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezett-ségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelõ ellá-tását.
(3) Az (1) bekezdésg) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezett-ségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(4) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki igazolja, hogy az Európai Gaz-dasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyv-vizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel ren-delkezik és megfelel az (1) bekezdésa)ésd)–k)pontjaiban
foglalt követelményeknek, valamint az e törvényben meg-határozott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette.
12. §Nem vehetõ fel a kamara tagjai közé az,
a) aki a közügyektõl vagy az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbün-tetés hatálya alatt áll,
b) akit a bíróság szándékos bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétõl, illetõleg a végrehajthatóság megszûnésétõl számított öt évig,
c) akinek a – szándékos bûncselekmény elkövetése miatti – szabadságvesztés büntetés végrehajtását próba-idõre felfüggesztették, a próbaidõ leteltétõl számított há-rom évig,
d) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gond-nokság hatálya alatt áll vagy gondgond-nokság alá helyezés nél-kül is cselekvõképtelen,
e) akit a kamarából fegyelmi eljárás keretében kizártak, az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított három évig,
f) aki az életmódja vagy magatartása miatt a könyvvizs-gálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra ér-demtelen.
13. §(1) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki megfelel az alábbi feltéte-leknek:
a) nem tartozik a 11. § (4) bekezdésének hatálya alá, b) igazolja, hogy rendelkezik egy harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettsé-gen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosí-tó engedéllyel,
c) megfelel a 11. § (1) bekezdéséneka), valamintd)–k) pontjaiban foglalt követelményeknek,
d) az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette,
e) igazolja, hogy eleget tesz a 2006/43/EK irányelv 4., valamint 6–13. cikkeiben megállapítottakkal egyenértékû követelményeknek,
feltéve, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyv-vizsgálói tevékenység végzését engedélyezõ harmadik or-szág viszonossági gyakorlat alapján hasonlóan jár el a kamarai tagokkal szemben.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében, a kamara kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelõs miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályo-zásért felelõs miniszterrel egyetértésben alakít ki.
14. §(1) A kamara felvételi bizottsága a tagfelvételi járást felfüggeszti, ha tudomására jut, hogy a kérelmezõ el-len közvádra üldözendõ bûncselekmény elkövetése miatt
14. §(1) A kamara felvételi bizottsága a tagfelvételi járást felfüggeszti, ha tudomására jut, hogy a kérelmezõ el-len közvádra üldözendõ bûncselekmény elkövetése miatt