törvény
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról*
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény
mó do sí tá sa
1. § A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ebtv.) 5/B. §-ának e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2008. de cem ber 15-i ülés nap ján fo gad ta el.
[E tör vény al kal ma zá sá ban]
„e) gyó gyá sza ti se géd esz köz: a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz közel lá tás, va la -mint a gyógy szer for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény 3. §ának f) pont ja sze rin ti esz -köz,”
2. § Az Ebtv. 21/A. §ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A 21. § (1) be kez dé sé nek aa) és d) pont ja sze rin ti ha tó ság ál tal – a kü lön jog sza bály sze rint – ki emelt, in di -ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás ban ré sze sí tett gyógy sze rért a biz to sí tott do bo zon ként, gyó gyá sza ti se géd esz kö zért pe -dig vé nyen ként a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott össze gû dí jat fi zet.”
3. § (1) Az Ebtv. 83. §a (2) be kez dé sé nek o) pont ja he -lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
[Fel ha tal ma zást kap a Kor mány]
„o) a rész le ges té rí té si dí jak meg ál la pí tá si mód sze ré nek, az egyes díj té te lek kép zé sé nél szá mí tás ba ve he tõ költ ség -ele mek nek, va la mint a dí jak be fi ze té sé re és el szá mo lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok nak, a té rí té si dí jak egész ség ügyi szol gál ta tó ál ta li meg ál la pí tá sa sza bá lya i nak, il let ve egyes el lá tá sok rész le ges té rí té si dí já nak,”
[meg ha tá ro zá sá ra.]
(2) Az Ebtv. 83. §-a (2) be kez dé sé nek t) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
[Fel ha tal ma zást kap a Kor mány]
„t) az egész ség ügyi tech no ló gi ák egész ség biz to sí tá si fi nan szí ro zás ba tör té nõ be fo ga dá sá nak alap el vei, fel té tel -rend sze re és rész le tes sza bá lyai, va la mint a már be fo ga dott tech no ló gi ák kö ré nek fe lül vizs gá la tá ra és mó do sí tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok,”
[meg ha tá ro zá sá ra.]
(3) Az Ebtv. 83. §-ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ f)–g) pon tok kal egé szül ki:
[Fel ha tal ma zást kap az egész ség biz to sí tá sért fe le lõs mi nisz ter, hogy az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben ha tá roz za meg]
„f) az eu ró pai egész ség biz to sí tá si kár tya, il let ve a TAJszá mot iga zo ló ok mány ki adá sá val kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá sért fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si dí -jak meg fi ze té sé re vo nat ko zó ren del ke zé se ket,
g) a mun kál ta tó ál tal kez de mé nye zett, a mun ka vál la ló ke re sõ kép te len sé gé nek fe lül vizs gá la tá ra irá nyu ló kü lön jog sza bály sze rin ti el já rá sért fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak kö rét, mér té két, va la mint a díj fi ze té sé re vo nat -ko zó egyéb ren del ke zé se ket.”
Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény
mó do sí tá sa
4. § Az egész ség ügy rõl szó ló 1997. évi CLIV. tör vény (a to váb bi ak ban: Eütv.) 3. §-a a kö vet ke zõ y) pont tal egé -szül ki:
[E tör vény al kal ma zá sá ban]
„y) egész ség ügyi te vé keny ség: az egész ség ügyi szol gál ta tás ré szét ké pe zõ min den te vé keny ség, ki vé ve azon te vé -keny sé ge ket, ame lyek vég zé sé hez nem szük sé ges
ya) egész ség ügyi szak ké pe sí tés vagy
yb) egész ség ügyi szak ké pe sí tés sel ren del ke zõ sze mély szak mai fel ügye le te.”
5. § (1) Az Eütv. 58. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép:
„(1) A ke ze lõ or vos a kö te le zõ vé dõ ol tás el ha lasz tá sá ról dönt, ha
a) a vé dõ ol tás ban ré sze sí tés a be teg egész sé gi ál la po ta miatt nem le het sé ges, vagy a vé dõ ol tás a be teg egész sé gét vagy meg lé võ be teg sé gét vár ha tó an ká ro san be fo lyá sol -ná és
b) a vé dõ ol tás be adá sá hoz fû zõ dõ köz egész ség ügyi ér -de ket nem ve szé lyez te tõ idõn be lül az a) pont sze rin ti kö rül mény olyan vál to zá sa vár ha tó, amely a be teg vé dõ ol tás -ban ré sze sí té sét le he tõ vé te he ti.”
(2) Az Eütv. 58. §-a a kö vet ke zõ új (2)–(4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (2)–(7) be kez dés szá mo -zá sa (5)–(10) be kez dés re mó do sul:
„(2) Az el ha lasz tott kö te le zõ vé dõ ol tást a ha lasz tás ra okot adó kö rül mény meg szû né sét kö ve tõ en ha la dék ta la nul pó tol ni kell.
(3) A ke ze lõ or vos, a be teg vagy a be teg tör vé nyes kép -vi se lõ je a be teg la kó he lye sze rint il le té kes egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv nél kez de mé nyez he ti a vé dõ ol tás aló li men te sí tést, ha
a) a vé dõ ol tás ban ré sze sí tés a be teg egész sé gi ál la po ta miatt nem le het sé ges, vagy a vé dõ ol tás a be teg egész sé gét vagy meg lé võ be teg sé gét vár ha tó an ká ro san be fo lyá sol -ná, és
b) az a) pont sze rin ti kö rül mény vál to zá sa be lát ha tó idõn be lül nem vár ha tó.
(4) A (3) be kez dés sze rin ti el já rás alatt – an nak jog erõs be fe je zé sé ig – az adott vé dõ ol tás vo nat ko zá sá ban a (7) be kez dés sze rin ti írás be li fel szó lí tás nak vagy az adott vé dõ ol tás ha tá ro zat tal való el ren de lé sé nek nincs he lye. Ha a vé dõ ol tást ko ráb ban ha tá ro zat tal már el ren del ték, és ezen vé dõ ol tás vo nat ko zá sá ban el já rás in dul a (3) be kez dés alap ján, ak kor a men te sí té si el já rás jog erõs be fe je zé sé ig a vé dõ ol tást el ren de lõ ha tá ro zat nem hajt ha tó vég re. A men te sí tés tár gyá ban ho zott ha tá ro zat tal szem ben a be teg, a be teg tör vé nyes kép vi se lõ je vagy a ke ze lõ or vos él het jog or -vos lat tal.”
(3) Az Eütv. 58. §ának e tör vénnyel (7) be kez dés re át szá mo zott ere de ti (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:
„(7) Ha a vé dõ ol tás igény be vé te lé re kö te les sze mély e kö te le zett sé gé nek írás be li fel szó lí tás ra sem tesz ele get, az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv a vé dõ ol tást ha tá ro zat tal ren de li el. A ha tá ro zat el le ni jog or vos lat ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá
-lya i ról szó ló 2004. évi CXL. tör vény (a to váb bi ak ban:
Ket.) ren del ke zé sei irány adó ak, az zal, hogy az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv köz vet len jár vány ve szély fenn ál lá sa ese tén – a ve szély hely zet sze rint meg ha tá ro zott vé -dõ ol tá sok köre te kin te té ben – a ha tá ro za tot fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít hat ja. A fel leb be -zés re te kin tet nél kü li vég re hajt ha tó ság ki mon dá sa so rán – a Ket. 101. §ának (4) be kez dé sé ben fog lal tak ra fi gye lem -mel – meg fe le lõ tel je sí té si ha tár idõt kell megállapí tani.”
(4) Az Eütv. 58. §-a a kö vet ke zõ új (11) be kez dés sel egé szül ki:
„(11) A (7) be kez dés al kal ma zá sá ban köz vet len jár -vány ve szély nek mi nõ sül, ha az 57. § (2) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti vé dõ ol tás ké se del me má sok éle tét vagy tes ti ép sé gét tö me ge sen, köz vet le nül és sú lyo san ve szé -lyez tet né.”
6. § (1) Az Eütv. 94. §ának (4) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) Az (1) és (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl men tés -nek mi nõ sül – a sür gõs ség igé nyé tõl füg get le nül – az or vos ál tal ren delt
a) olyan men tõ fel adat, amely so rán a be te get leg alább men tõ á po lói fel ügye let tel a fel ta lá lá si he lyé rõl egész ség -ügyi in téz mény be szál lít ják (men tõ szál lí tás), vagy
b) a be teg leg alább men tõ á po lói fel ügye le tét igény lõ – gyógy in té zet bõl gyógy in té zet be tör té nõ – õr zött szál lí tá sa an nak ér de ké ben, hogy a be teg szál lí tá sa köz ben szük ség ese tén azon na li egész ség ügyi el lá tás ban ré sze sül hes -sen.”
(2) Az Eütv. 94. §a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé -szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (5) be kez dés szá mo zá sa (6) be kez dés re mó do sul:
„(5) Men tés nek mi nõ sül to váb bá
a) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott élet men tõ te vé keny ség hez az azt vég zõ or vos, il let ve mun ka cso port szál -lí tá sa (pl. szerv át ül te tés),
b) élet men tõ or vo si esz köz és gyógy szer, va la mint át ül -te tés re ke rü lõ szerv sür gõs szál lí tá sa,
c) men té si ké szen lét biz to sí tá sa bal ese tek hely szí nén, to váb bá tö me ges bal ese tek és rend kí vü li ese tek kár he lyén a hely szín biz to sí tá sá nak, il let ve a ve szély hely zet el há rí tá -sá nak ide jé re (moz gó õr ség),
d) men té si ké szen lét biz to sí tá sa ren dez vény hely szí nén, té rí tés el le né ben, meg ha tá ro zott he lyen és ide ig (ren dez -vény biz to sí tás).”
7. § Az Eütv. 97. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„97. § (1) A be teg szál lí tás cél ja, hogy az or vos ren de lé se alap ján biz to sít sa az egész ség ügyi el lá tás hoz való hoz -zá fé rést ab ban a – men tõ á po lói fel ügye le tet nem igény lõ – eset ben, ha az egész ség ügyi el lá tás el ér he tõ sé ge más ként nem biz to sít ha tó.
(2) Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban az egész ség ügyi el -lá tás el ér he tõ sé ge ak kor nem biz to sít ha tó más ként, ha a be teg
a) szál lí tás ra szo rul, de egész sé gi ál la po ta nem indo -kolja men tés igény be vé te lét,
b) csak spe ci á lis test hely zet ben szál lít ha tó,
c) moz gá sá ban kor lá to zott, já ró kép te len, vagy egész -ségi ál la po ta nem te szi le he tõ vé tö meg köz le ke dé si vagy más szo ká sos köz le ke dé si esz köz hasz ná la tát,
d) fer tõ zés ve szély vagy kó ros ma ga tar tá sa miatt köz for -gal mú jár mû vet nem ve het igény be,
e) el lá tá sá nak ered mé nyes sé gét tö meg köz le ke dé si vagy más szo ká sos köz le ke dé si esz köz hi á nya vagy an nak igény be vé te lé bõl ere dõ ké se de lem vagy más té nye zõ ve -szé lyez tet né.
(3) Be teg szál lí tás kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint a gyógy in té zet bõl el bo csá tott be teg ott ho ná ba tör té nõ szál lí tá sa kor is igény be ve he tõ, ha az el lá tást kö ve tõ en
a) a be teg a (2) be kez dés a)–d) pont jai sze rin ti okok miatt a gyógy in té ze tet más mó don nem tud ja el hagy ni, vagy
b) a be teg nek a fek võ be teggyógy in té zet bõl az ottho nába tör té nõ el ju tá sa az el bo csá tá sá nak nap tá ri nap ján, il let ve más eset ben éssze rû idõn be lül más ként nem biz to sí -tott.”
8. § Az Eütv. a kö vet ke zõ 101/A. §-sal egé szül ki:
„101/A. § Az or vos tech ni kai esz kö zök kel és a gyó gyá -sza ti se géd esz kö zök kel kap cso la tos egyes el já rá sok kal – ide ért ve a szak ha tó sá gi el já rá so kat is –, to váb bá az egy szer hasz ná la tos or vos tech ni kai esz kö zök új ra fel hasz ná lá sá nak jó vá ha gyá sá val össze füg gõ el já rá so kért – az egész -ség ügyért fe le lõs mi nisz ter nek az adó po li ti ká ért fe le lõs mi nisz ter rel egyet ér tés ben ki adott ren de le té ben meg ha tá -ro zott – igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni.”
9. § Az Eütv. 108. §a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé -szül ki:
„(5) Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv ál tal e tör vény alap ján az egész ség ügyi szol gál ta tók mû kö dé si en ge -dé lye zé se kö ré ben ké re lem re le foly ta tott el já rá sért vagy igaz ga tá si szol gál ta tá sért – az egész ség ügyért fe le lõs mi nisz ter nek az adó po li ti ká ért fe le lõs mi nisz ter rel egyet ér -tés ben ki adott ren de le té ben meg ha tá ro zott – igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni.”
10. § (1) Az Eütv. 110. §ának (1)–(3) be kez dé se he lyé -be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Egész ség ügyi te vé keny ség – foly ta tá sá nak for má -já tól és mód -já tól füg get le nül – e tör vény és kü lön tör vény ren del ke zé se i re fi gye lem mel ön ál ló an vagy fel ügye let mel lett vé gez he tõ.
(2) Egész ség ügyi te vé keny sé get ön ál ló an – kü lön tör -vény ben fog lal tak ra is fi gye lem mel – az adott te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí tó egész ség ügyi szak ké pe sí tés sel ren -del ke zõ és az adott szak ké pe sí tés te kin te té ben a kö te le zõ
to vább kép zé si kö te le zett sé gét tel je sí tett, a mû kö dé si nyil -ván tar tás ba be jegy zett sze mély vé gez het. Az ön ál ló an vég zett egész ség ügyi te vé keny ség – a (4) és (10) be kez dés ben fog lalt ki vé te lek kel – az arra fel jo go sí tó szak ké pe -sí tés nek a mû kö dé si nyil ván tar tás ba tör té nõ be jegy zé sé tõl kezd he tõ meg.
(3) A (2) be kez dés sze rin ti fel té te lek kel ren del ke zõ sze mély fel ügye le te mel lett vé gez het egész ség ügyi te vé keny -sé get az a sze mély,
a) aki a szak ké pe sí té se meg szer zé sé hez szük sé ges kép -zés ben vesz részt,
b) akit a mû kö dé si nyil ván tar tás ból a 113. § (1) be kez -dé se alap ján tö röl tek, a tör lés oká nak meg szû né sét vagy meg szün te té sét kö ve tõ en, a mû kö dé si nyil ván tar tás ba tör -té nõ vissza ke rü lé se ér de ké ben, az ah hoz szük sé ges ide ig,
c) aki a mû kö dé si nyil ván tar tás ban sze re pel, de az egész ség ügyi te vé keny ség vég zést több mint 3 éve szü ne tel te ti, a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek tel -je sí té sé ig, vagy
d) aki kü lön tör vény sze rint, meg fe le lõ szak ké pe sí tés nél kül az egész ség ügyi te vé keny ség vég zé sé ben köz re mû -kö dik.”
(2) Az Eütv. 110. §ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del -ke zés lép:
„(5) Egész ség ügyi te vé keny ség ben a (3) be kez dés a)–d) pont já ban em lí tett sze mély a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek meg fe le lõ sze mély fel ügye le te mel lett, an nak uta sí tá sa sze rint mû köd het köz re. A fel ügye le tet gya -kor ló sze mély uta sí tá si joga – ide nem ért ve a mun kál ta tói uta sí tá si jog gya kor lást – csak a szak ké pe sí té sé nek meg fe -le lõ kör ben gya ko rol ha tó.”
(3) Az Eütv. 110. §ának (15) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(15) A (3) be kez dés sze rint fel ügye le tet el lá tó sze mély kö te les a fel ügye le ti te vé keny ség el lá tá sát leg ké sõbb an nak meg kez dé sé tõl szá mí tott 10 mun ka na pon be lül a fel -ügyelt sze mély 112. § (4) be kez dé se a), f) és m) pont já ra vo nat ko zó ada ta i val együtt be je len te ni a mû kö dé si nyil ván tar tást ve ze tõ szerv nek. A fel ügye let so rán a fel ügye le -tet el lá tó sze mély a fel ügyelt sze mély ál tal ön ál ló an nem vé gez he tõ szak mai te vé keny sé gért tel jes fe le lõs ség gel tar to zik. A fel ügye le tet el lá tó sze mély a fel ügye le ti te vé keny ség el lá tá sá ért a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott to -vább kép zé si pon tok ra jo go sult.”
(4) Az Eütv. 110. §ának (16) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(16) A mû kö dé si nyil ván tar tást ve ze tõ szerv
a) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott, kül föl di ok le -ve lek és bi zo nyít vá nyok el is me ré sét vagy egész ség ügyi te vé keny ség gya kor lá sá ra irá nyu ló jo go sult ság el len õr zé -sét vég zõ szerv ré szé re an nak meg ke re sé se ese tén – az egész ség ügyi te vé keny ség vég zé sé hez szük sé ges egész -ség ügyi szak ké pe sí té sek meg szer zé sét iga zo ló ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok és a ké pe sí tés meg szer zé sé rõl szó ló egyéb ta nú sít vá nyok el is me ré se so rán, az el is me rés jog sza bály
ban meg ha tá ro zott fel té te le it ké pe zõ ada tok kö ré ben – tá -jé koz ta tást nyújt a mû kö dé si nyil ván tar tás ban sze rep lõ egész ség ügyi dol go zók ra vo nat ko zó, a mû kö dé si nyil ván tar tás ba fel vett ada tok ról, va la mint az azok ban be kö vet ke
ban meg ha tá ro zott fel té te le it ké pe zõ ada tok kö ré ben – tá -jé koz ta tást nyújt a mû kö dé si nyil ván tar tás ban sze rep lõ egész ség ügyi dol go zók ra vo nat ko zó, a mû kö dé si nyil ván tar tás ba fel vett ada tok ról, va la mint az azok ban be kö vet ke