t ö r v é n y
egyes egészségügyi tárgyú tör vények módosításáról*
Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény módosítása
1. § Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény (a to váb bi ak ban: Eütv.) 11. §-a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„A be teg fek võ be teg-gyógy in té ze ti el he lye zé se so rán jo go sult más sze mé lyek kel akár írás ban, akár szó ban kap -cso la tot tar ta ni, to váb bá lá to ga tó kat fo gad ni, va la mint általa meg ha tá ro zott sze mé lye ket a lá to ga tás ból ki zár ni.”
2. § Az Eütv. 29. §a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„Az egész ség ügyi szol gál ta tó, il let ve a fenn tar tó kö te les a pa naszt ki vizs gál ni, és en nek ered mé nyé rõl a be te get a le he tõ leg rö vi debb idõn be lül, de leg fel jebb har minc mun -ka na pon be lül írás ban tá jé koz tat ni.”
3. § Az Eütv. 33. §ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet -ke zõ ren del -ke zés lép:
„(2) Az egész ség ügyi szol gál ta tó ve ze tõ je a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül, a fenn tar tó har minc mun ka na pon be lül ér dem ben meg vizs gál ja a be teg jo gi kép vi se lõ ész re vé te le it és az zal kap cso la tos ál lás fog -la lá sá ról õt tá jé koz tat ja.”
4. § Az Eütv. 58. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki:
„(7) Ha a vé dõ ol tás ra kö te le zett sze mély a vé dõ ol tás adá sá val össze füg gés ben sú lyos egész ség ká ro so dást szen -ved, meg rok kan vagy meg hal, õt, il let ve ál ta la el tar tott hoz zá tar to zó ját az ál lam kár ta la nít ja.”
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fo gad ta el.
5. § Az Eütv. a 98. §-t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 98/A. §-sal egé szül ki:
„Egyes különleges ellátási igényt kielégítõ egészségügyi szolgáltatások
98/A. § A spe ci á lis el lá tá si igé nyû cso por tok ré szé re egész ség ügyi szol gál ta tás nyúj tá sá ra az egész ség ügyi mi -nisz ter kü lön jog sza bály ban fog lalt mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ cent ru mo kat je löl ki, mely egész ség ügyi szol -gál ta tá sok mû kö dé sé nek fi nan szí ro zá sá ra kü lön jog sza bály ren del ke zé sei irány adó ak.”
6. § Az Eütv. 101. §-a az aláb bi (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi § szá mo zá sa (1) be kez dés re vál -to zik:
„(2) Az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szóló kü lön jog sza -bály sze rin ti el sõ fo kú dön té sek el len fel leb be zés nek he lye nincs, a dön tés fe lül vizs gá la ta ke re set tel kér he tõ a bíró -ságtól.”
7. § Az Eütv. 103. §ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A pszi cho te rá pia több fé le mód sze ren ala pu ló, tudományosan meg ala po zott, a pszi chés és pszi cho szo ma -ti kus za va rok ese tén al kal ma zott, egyé ni vagy cso por tos for má ban, több meg ha tá ro zott idõ tar ta mú te rá pi ás ülés ben tör té nõ, or vo si, pszi cho ló gu si vagy pszi cho te rá pi ás el já rá sok vég zé sé re jo go sí tó szak irá nyú vég zett ség gel végez -hetõ te rá pi ás el já rás.”
8. § Az Eütv. 112. §-a (6) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
[Hi va tal ból ér te sí ti a mû kö dé si nyil ván tar tást ve ze tõ szer vet]
„b) a 116. § (3) be kez dés sze rint to vább kép zõ hely nek mi nõ sü lõ in téz mény a (4) be kez dés c) pont ja sze rin ti továbbképzések el vég zé sé rõl, to váb bá a 104. §ban meg -ha tá ro zott nem-kon ven ci o ná lis el já rá sok kö ré be tar to zó szak ké pe sí tés meg szer zé sé rõl,”
9. § Az Eütv. 149/A. §-a (3) be kez dé sé nek d) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A RET fel ada tai]
„d) a ka pa ci tás-sza bá lyo zás ban és a több let ka pa ci tás be fo ga dá sá ra irá nyu ló el já rás ban való kü lön jog sza bály sze rin ti köz re mû kö dés”
10. § Az Eütv. 160. §ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del -ke zés lép:
„160. § Sür gõs szük ség ese tén, ha a ku ta tás ala nyá nak, vagy a 16. § (1)–(2) be kez dé sek sze rin ti sze mély nek a beleegyezése nem sze rez he tõ meg, ki zá ró lag a sür gõs szük ség ben nyúj tott el lá tás ra vo nat ko zó, a ku ta tás ala nyá nak egész sé gét vár ha tó an köz vet le nül szol gá ló és elõ ze tesen en ge dé lye zett ku ta tá si ter ven ala pu ló ku ta tás vé gez -he tõ, fel té ve, hogy a ku ta tás ha son ló ered mé nyes ség gel
a sür gõs szük ség ben lévõ sze mély ku ta tás ba tör té nõ be vo -ná sa nél kül nem vé gez he tõ el.”
11. § Az Eütv. 165. §-a a kö vet ke zõ új c)–d) pon tok kal egé szül ki:
[E fe je zet al kal ma zá sá ban]
„c) egye dül ál ló vá vált nõ: az a nõ, aki nek há zas tár si (élet tár si) kap cso la ta a rep ro duk ci ós el já rás meg kez dé sét köve tõen szûnt meg;
d) egye dül ál ló nõ: az a nagy ko rú nõ, aki a rep ro duk ci ós el já rás meg kez dé se kor nem áll há zas tár si, élet tár si kap cso -lat ban.”
12. § Az Eütv. 167. §-a a kö vet ke zõ új (4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re mó do sul:
„(4) Egye dül ál ló nõ ese té ben a rep ro duk ci ós el já rás ak kor vé gez he tõ el, amennyi ben a nõ élet ko ra vagy egész ségi ál la po ta (med dõ ség) kö vet kez té ben gyer me ket ter mé sze tes úton nagy va ló szí nû ség gel nem vál lal hat. A rep ro duk ci ós el já rás meg kez dé sé re, a tá jé koz ta tás ra, a be le -egye zõ nyi lat ko zat ra e fe je zet ren del ke zé sei meg fele lõen irány adók. A rep ro duk ci ós el já rás so rán tes ten kí vül lét re jött és be nem ül te tett emb ri ó val kap cso la tos, e fe je zet sze rin ti ren del ke zé si jo got az egye dül ál ló nõ gya ko rol ja az -zal, hogy ren del ke zé si jo gá ról köz ok irat ban vagy tel jes bizonyító ere jû ma gán ok irat ban le mond hat.”
13. § (1) Az Eütv. 168. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) A rep ro duk ci ós el já rás csak a ké rel me zõk – tá jé -koz ta tá su kat köve tõen tett – együt tes írás be li be le egye zõ nyi lat ko za ta alap ján kezd he tõ meg, il let ve – egye dül ál ló nõ ese tén – a ké rel me zõ írás be li be le egye zõ nyi lat ko za ta ese tén foly tat ha tó. A 171. § (4) be kez dés sze rin ti nõi ivar sejtado má nyo zás ese tén a rep ro duk ci ós el já rás meg kez -dé sé nek, il let ve foly ta tá sá nak fel té te le az ado má nyo zó – a (6) be kez dés sze rin ti tá jé koz ta tást köve tõen tett – be le -egye zõ nyi lat ko za ta, ille tõ leg a 171. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott együt tes nyi lat ko zat.”
(2) Az Eütv. 168. §-a a kö vet ke zõ új (6) be kez dés sel egé szül ki:
„(6) A 171. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott mó don tör té nõ nõi ivar sejt-ado má nyo zás ese tén a fel aján lás és az ado má nyo zó nyi lat ko zat meg té te lét meg elõ zõ en a be avat -ko zást vég zõ or vos, ille tõ leg or vos cso port tag ja, va la mint egy, a be avat ko zás ban részt nem vevõ or vos az ado má nyo zót szó ban és írás ban tá jé koz tat ja a be avat ko zást meg elõ -zõ en az ado má nyo zót érin tõ ke ze lé sek rõl, a be avat ko zás jel le gé rõl, koc ká za ta i ról, kö rül mé nye i rõl és az ado má nyo zás ra vo nat ko zó jog sza bá lyi ren del ke zé sek rõl. A tá jé koz ta tás ra az e tör vény ben fog lalt ál ta lá nos sza bá lyok is meg -fele lõen irány adók.”
14. § Az Eütv. 171. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel
az in té zet be tör té nõ ide ig le nes fel vé te lét ak kor, ha a 199. §
-sé gi ál la po ta vagy élet ko ra nem zár ja ki – meg hall gat ta és meg gyõ zõ dött ar ról, hogy a be avat ko zás nak kény szer tõl, fe nye ge tés tõl, meg té vesz tés tõl men te sen veti alá ma gát.”
24. § Az Eütv. 215. §ának (1) be kez dé se he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Azt a be te get, aki nél szerv vagy szö vet át ül te tés or vo si lag in do kolt, és meg fe lel a kü lön jog sza bály ban fog lalt fel té te lek nek, fel kell ven ni a szerv, il let ve szö vet tí pu -son ként ve ze tett or szá gos vá ró lis tá ra. A fel vé telt a szerv-vagy szö vet át ül te tés in di ká ci ó ját fel ál lí tó egész ség ügyi szol gál ta tó kez de mé nye zi.”
25. § (1) Az Eütv. 247. §-a (1) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki:
[Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy]
„h) a nemkon ven ci o ná lis el já rá sok ra vo nat ko zó sza bá -lyo kat”
[ren de let ben meg ál la pít sa.]
(2) Az Eütv. 247. §a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (4)–(5) be kez dé sek szá mo -zá sa (5)–(6) be kez dés re vál to zik:
„(4) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy a nem-kon ven ci o ná lis te vé keny sé ge ket, az egyes tevékenységek vég zé sé re jo go sult sze mé lyek kö rét, va la mint e te vé keny sé gek vég zé sé vel, a ké pe sí tés megszer zésével össze füg gõ szak mai sza bá lyo kat ren de let ben ál la -pít sa meg.”
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló
1997. évi XLVII. tör vény módosítása
26. § Az egész ség ügyi és a hoz zá juk kap cso ló dó sze mé -lyes ada tok ke ze lé sé rõl és vé del mé rõl szóló 1997. évi XLVII. tör vény (a továb biak ban: Eüak.) 2. §-ának a) pontja he lyé be a kö vet ke zõ ren delke zés lép:
[E tör vény ha tá lya ki ter jed]
„a) min den egész ség ügyi el lá tást nyúj tó, va la mint an -nak szak mai fel ügye le tét, el len õr zé sét vég zõ szer ve zet re és ter mé sze tes sze mély re, to váb bá az irá nyí tott be teg el lá tás szer ve zé sét vég zõ szer ve zet re (a továb biak ban: egész ség ügyi el lá tó há ló zat), va la mint min den olyan jogi sze -mély re, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szerve zetre és ter mé sze tes sze mély re, amely vagy aki egész ség ügyi és sze mély azo no sí tó ada tot ke zel (a továb biak ban: egyéb adat ke ze lõ szerv),”
27. § (1) Az Eüak. 3. §ának i) pont ja he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:
[E tör vény al kal ma zá sá ban]
„i) adat ke ze lõ: a be teg el lá tó, az in téz mény ve ze tõ, az adat vé del mi fe le lõs, to váb bá köz egész ség ügyijár vány -ügyi köz ér dek bõl az 5. § (3) be kez dé se sze rin ti tisz ti or vos, il let ve köz egész ség ügyi fel ügye lõ, va la mint az n) pont
sze rin ti el lá tás szer ve zõ, to váb bá a 22. § sze rin ti ese tek ben az ott meg ha tá ro zot tak sze rint, az Or szá gos Nyug díj biz to -sí tá si Fõ igaz ga tó ság és az Or szá gos Egész ség biz to -sí tá si Pénz tár, va la mint ezek igaz ga tá si szer vei (a továb biak ban együtt: tár sa da lom biz to sí tá si igaz ga tá si szer vek) és az egész ség ügyi ada tok nél kül, a 3. § b) pont já ban meg ha tá -ro zott sze mély azo no sí tó adat te kin te té ben – az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ról szóló 1991. évi XI. tör vény 5. § (1) be kez dés e) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat el lá tá sa ér de ké ben – az Ál la mi Nép -egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továb biak ban:
ÁNTSZ).”
(2) Az Eüak. 3. §-a az aláb bi n) pont tal egé szül ki:
„n) el lá tás szer ve zõ: az irá nyí tott be teg el lá tás szer ve zé -sé re vál lal ko zó egész -ség ügyi szol gál ta tó.”
28. § (1) Az Eüak. 4. §-a (1) be kez dé sé nek a)–b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Az egész ség ügyi és sze mély azo no sí tó adat ke ze lé sé nek cél ja:]
„a) az egész ség meg õr zé sé nek, ja ví tá sá nak, fenntartá -sának elõ moz dí tá sa,
b) a be teg el lá tó ered mé nyes gyógy ke ze lé si te vé keny sé gé nek elõ se gí té se, ide ért ve a szak fel ügye le ti te vé keny -sé get is,”
(2) Az Eüak. 4. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Az egész ség ügyi és sze mély azo no sí tó adat ke ze lé sé nek cél ja:]
„d) a nép egész ség ügyi [16. §], köz egész ség ügyi és jár vány ügyi ér dek bõl szük sé ges sé váló in téz ke dé sek meg -tétele.”
29. § (1) Az Eüak. 5. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:
[Az egész ség ügyi el lá tó há ló za ton be lül az egész ség ügyi és sze mély azo no sí tó adat ke ze lé sé re – amennyi ben e tör vény más ként nem ren del ke zik – jo go sult]
„d) az el lá tás szer ve zõ adat elem zés sel meg bí zott al kal -ma zott ja.”
(2) Az Eüak. 5. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki:
[Az egész ség ügyi és sze mély azo no sí tó ada tot – az e tör -vény ben elõ írt fel té te lek fenn ál lá sa ese tén –]
„g) a te rü le ti vé dõ nõi el lá tást nyúj tó egész ség ügyi szol gá lat fel adat kö ré be tar to zó eset ben a vé dõ nõ, a kü lön jog -sza bály ban meg ha tá ro zott eset ben az is ko la-vé dõ nõ”
[to váb bít hat.]
30. § (1) Az Eüak. 15. §-ának (2) be kez dé se he lyé be
e) já ró be teg-szak el lá tás,
„a) egész ség ügyi alap el lá tást, ille tõ leg já ró be tegszak el lá tást nyúj tó egész ség ügyi szol gál ta tó nak, il let ve egész -ség ügyi szol gál ta tó ezen el lá tá so kat nyúj tó rész le gé nek, va la mint gyógy szer tár nak a be teg for ga lom szá má ra nyit va álló he lyi sé ge i ben, to váb bá jel lem zõ en gyer me kek fek võ be tegszak el lá tá sát vég zõ egész ség ügyi szol gál ta tók épü -le te i ben;
b) óvo dák ban;
c) a b) pont ha tá lya alá nem tar to zó köz ok ta tá si in téz -mény nek a ta nu lók ál tal is hasz nált he lyi sé ge i ben;
d) gyer mek jó lé ti, gyer mek vé del mi in téz mény ben;
e) a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis intéz -mé nyek kö zös sé gi he lyi sé ge i ben;”
37. § Az Nvt. 4. §ának (7) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép, és e § a kö vet ke zõ (8)–(9) be kez dés sel egé szül ki:
„(7) Az is ko la szék, a kol lé gi u mi szék, az in téz mé nyi szék és az ál ta lá nos mû ve lõ dé si köz pon ti szék – a 2. § (2) be kez dé sé nek c) pont já tól el té rõ en – az in téz ményt nem do hány zó in téz ménnyé nyil vá nít hat ja. Eb ben az eset -ben az in téz mény te rü le tén do hány zó hely nem je löl he tõ ki. A nem do hány zó in téz ménnyé mi nõ sí tés té nyét jól lát ha tó és egy ér tel mû fel irat és jel zés al kal ma zá sá val az in téz mény nek a köz for ga lom szá má ra nyit va ál ló be já ra tá -nál, va la mint a köz for ga lom ál tal rend sze re sen igény be vett va la mennyi he lyi sé gé ben fel kell tün tet ni.
(8) A 2. § (2) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti eset ben az (1) be kez dés meg fele lõen al kal ma zan dó az zal, hogy he lyi -sé gen kí vü li do hány zó hely nem zárt lég tér ben is csak úgy je löl he tõ ki, ha a do hány zó hely az egész ség ügyi szol gál ta tást igény be ve võk szo ká sos vagy szük ség sze rû út vo na -lától meg fele lõen el kü lö nül.
(9) Az (1)–(8) be kez dés ben, va la mint a 4/A. §ban meg ha tá ro zott fel té te lek biz to sí tá sá ról a köz for gal mú in téz mény bel sõ sza bály za tá ban meg ha tá ro zott sze mély, a ren dez vény szer ve zõ je, a tö meg köz le ke dé si esz köz üzem ben tar tó ja, a köz ok ta tá si in téz mény ve ze tõ je, ille tõ leg a mun -kál ta tó gon dos ko dik.”
38. § Az Nvt. a kö vet ke zõ 4/A. §-sal egé szül ki:
„4/A. § (1) A mun kál ta tó a mun ka he lyet – kü lön te lep hely ese tén te lep he lyen ként – a (2)–(3) be kez dés ben fog -lal tak sze rint nem do hány zó mun ka hellyé nyil vá nít hat ja.
Eb ben az eset ben a mun kál ta tó ki zá ró la gos ren del ke zé se alatt álló lé te sít mé nyek ben, il let ve he lyi sé gek ben do hány zó he lyet ki je löl ni nem le het. A nem do hány zó mun ka -hellyé mi nõ sí tés té nyét jól lát ha tó és egy ér tel mû fel irat vagy jel zés al kal ma zá sá val, a mun ka hely nek a sze mély -for ga lom szá má ra nyit va álló va la mennyi be já ra tá nál, valamint a nem ki zá ró lag a mun ka vál la lók ál tal igény be vett va la mennyi he lyi ség ben vagy az ezek hez ve ze tõ köz
le ke dõ fo lyo só kon – va la mennyi igény be ve võ ál tal jól lát -ha tó mó don – fel kell tün tet ni.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti, nem do hány zó mun ka -hellyé nyil vá ní tás ról szóló dön tés
a) kol lek tív szer zõ dés sel ren del ke zõ mun kál ta tó nál a kol lek tív szer zõ dés ben,
b) az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó mun kál ta tó nál a mun ka vál la lók kez de mé nye zé sé re vagy ezek egyetérté
b) az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó mun kál ta tó nál a mun ka vál la lók kez de mé nye zé sé re vagy ezek egyetérté