t ö r v é n y
az állategészségügyrõl*
A tör vény al kal ma zá si köre 1. § E tör vény sza bá lyoz za:
a) az ál lat – ide ért ve a va don élõ ál la tot is – tar tá sá nak, te nyész té sé nek, sza po rí tá sá nak, szál lí tá sá nak, for gal ma zá sá nak, le vá gá sá nak, le ölé sé nek, az élel mi szer (a szõ lõ -ter mesz tés rõl és a bor gaz dál ko dás ról szóló 2004. évi XVIII. tör vény ha tá lya alá tar to zó ter mé kek ki vé te lé vel) és az ál la ti ere de tû ter mék elõ ál lí tá sá nak, tá ro lá sá nak, szál lí -tá sá nak, for gal ma zá sá nak, az ál la ti ere de tû mel lék ter mék elõ ál lí tá sá nak, fel dol go zá sá nak, ár tal mat la ní tá sá nak (a to -váb biak ban együtt: ál la ti ere de tû mel lék ter mék ke ze lé se), gyûj té sé nek, tá ro lá sá nak, szál lí tá sá nak, for gal ma zá sá nak, fel hasz ná lá sá nak, a ta kar mány elõ ál lí tá sá nak, tá ro lá sá nak, fel hasz ná lá sá nak, szál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak ál lat -egész ség ügyi és hi gi é ni ai fel té te le it;
b) az ál lat egész sé gé nek meg õr zé sé re, egész sé gi ál la po tá nak vizs gá la tá ra, az ál lat gyó gyí tá sá ra vo nat ko zó kö -ve tel mé nye ket;
c) ál lat gyó gyá sza ti ter mék for ga lom ba ho za ta lát, az állat gyógyászati ké szít mény gyár tá sát, gya kor la ti ki pró bá lá sát, for gal ma zá sát, tá ro lá sát, fel hasz ná lá sát, az állat -gyógyászati ké szít mény ha tó anya gá nak gyár tá sát;
d) az ál lat egész ség ügyi la bo ra tó ri u mi te vé keny sé get;
e) az ál lat be teg sé gek kór oko zó i val (a továb biak ban:
kór oko zó) foly ta tott egyes te vé keny sé ge ket; va la mint f) az a)–e) pon tok ban fog lalt te vé keny ség e tör vény sze rin ti en ge dé lye zé sét, ál lat egész ség ügyi, élelmiszerhigié niai, biz ton sá gi, ta kar mányhi gi é ni ai, biz ton sá gi el len õr zé sét, a fer tõ zésköz ve tí tõ anya gok nak és esz kö zök nek jár -vány ügyi és hi gi é ni ai szem pont ból tör té nõ el len õr zé sét.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E tör vény al kal ma zá sá ban
1. ál lat egész ség ügy: az ál lat tar tás, te nyész tés, sza po rí tás, le vá gás, le ölés, szál lí tás, for gal ma zás jár vány -ügyi, gyó gyá sza ti, ál lat-hi gi é ni ai, sza po ro dás-bi o ló gi ai és ta kar mány-hi gi é ni ai fel ada ta i nak, az élel mi szer-elõ ál lí tás, -tá ro lás, -szál lí tás, -for gal ma zás jár vány ügyi és hi gi é ni ai fel ada ta i nak, az ál la ti ere de tû mel lék ter mék ke ze lés, gyûj tés, tá ro lás, szál lí tás, for gal ma zás, fel hasz ná lás fel ada ta i nak, a zo o nó zi sok kal kap cso la tos fel ada tok, az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek elõ ál lí tá sá val, for ga lom ba ho za ta -lá val, for gal ma zá sá val, tá ro -lá sá val, fel hasz ná -lá sá val és az ál lat gyó gyá sza ti ter mé kek kel kap cso la tos fel ada tok, va la mint a fel so rolt fel ada tok irá nyí tá sát, szer ve zé sét, esz köz -el lá tá sát, to váb bá az e f-el ada tok kal össze füg gõ ku ta tást, kép zést is ma gá ban fog la ló te vé keny sé gek összes sé ge;
2. ál lat egész ség ügyi la bo ra tó ri um: az ál lat be teg sé gek meg ál la pí tá sát vagy ki zá rá sát, a fer tõ zött sé get, il let ve a fer tõ zés tõl való men tes sé get bi zo nyí tó ki egé szí tõ di ag -nosz ti kai vizs gá la tot, az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek vizs gá la tát, az ál la tok egész sé gét ká ro sí tó kór oko zók kal kap cso la tos to xi ko ló gi ai vizs gá la tot, va la mint ana li ti kai, mik ro bi o ló gi ai, ra di o ló gi ai, élel mi szerhi gi é ni ai, biz ton sá gi, ta kar mányhi gi é ni ai, biz ton sá gi célú vizs gá la tot, il let ve ezen te vé keny sé gek bár me lyi két vég zõ laborató -rium;
3. ál lat egész ség ügyi ha tó ság: a 25. § (1) be kez dé sé nek a)–i) pont ja i ban meg je lölt szer vek;
4. ál lat-for gal ma zás: ál lat üz let sze rû te vé keny ség ke -re té ben tör té nõ ér té ke sí té se;
5. ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény (gyógy szer): bár mely anyag vagy anya gok ke ve ré ke, ame lyet ál la tok be teg sé ge i -nek ke ze lé sé re vagy meg elõ zé sé re ké szí te -nek, to váb bá bár mely anyag vagy anya gok ke ve ré ke, amely far ma ko ló gi ai, im mu no ló gi ai vagy me ta bo li kus ha tá sok ki vál tá sa ré vén az ál la tok va la mely élet ta ni funk ci ó já nak hely re ál lí tá sa, ja ví tá sa vagy mó do sí tá sa, il let ve or vo si di ag nó zis fel ál -lí tá sa ér de ké ben al kal maz ha tó;
6. ál lat gyó gyá sza ti ter mék: ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény, ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény ha tó anya ga, ál lat egész ség ügyi
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. de cem ber 19-i ülés nap ján fo gad ta el.
bi o cid ter mék, ál lat gyó gyá szat ban haszná latos gyógy ha tá sú
(4) Te nyész tés, vagy sza po rí tás cél já ra csak olyan,
(4) Az (1) be kez dés c) és e) pont ja i ban elõ írt tá jé koz ta
to váb bá a 36. § (2) be kez dés a) pont ja sze rint el jár ni, és az
14. § (1) Az ál la ti ere de tû mel lék ter mék fel dol go zá sá -nak, ár tal mat lan ná té te lé nek költ sé gét – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – az ál la ti ere de tû mel lék ter mék tu laj do no sa, ha pe dig a tu laj do nos is me ret len, a te le pü lé si (ke rü -le ti) ön kor mány zat vi se li. Ha a tu laj do nos is mert té vá lik, a költ sé ge ket kö te les a ön kor mány zat nak meg té rí te ni.
(2) Az ál lo más ál tal jár vány ügyi in téz ke dés ként el ren -delt ár tal mat lan ná té tel költ sé ge it az ál lam vi se li.
A marhalevél
15. § (1) Az ál lat tar tó – jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben – a ló, sza már, ösz vér, szar vas mar ha, bi valy, ser tés, juh, kecs ke, va la mint zárt kö rül mé nyek kö zött te nyész tett, va don élõ, ha sí tott kör mû ha szon ál la tok ál lat -egész ség ügyi for ga lom ké pes sé gé nek iga zo lá sá ra kö te les mar ha le ve let vagy an nak meg fe le lõ, kü lön jog sza bály sze -rin ti ok ira tot (a továb biak ban együtt: mar ha le vél) vál ta ni és ke zel tet ni.
(2) A mar ha le vél ki vál tá sa elõtt az ál la tot az állategész -ségü gyi és ál lat te nyész té si jog sza bá lyok ban elõ ír tak sze rint tar tó san meg kell je löl ni.
(3) A mar ha le vél ke ze lé sé ért a kü lön jog sza bály ban meg ál la pí tott mér té kû dí jat kell fi zet ni.
(4) A mar ha le vél ke ze lé sé ért fi ze ten dõ dí jat az ál lat tar tó kész pénz ben kö te les a mar ha le vél ke ze lé sét vég zõ szerv nek meg fi zet ni. A be fi ze tett díj a mar ha le ve let ke ze lõ szerv sa ját be vé te le.
(5) Kedv te lés bõl tar tott ál lat for ga lom ba ho za ta li en ge -déllyel ren del ke zõ mik ro chip pel je löl he tõ meg. A je lö lést ál lat or vos vé gez he ti.
Az állat, illetve az állati eredetû termék szállítása és forgalmazása
16. § (1) Ál la to kat össze gyûj te ni, szál lí ta ni csak az ál la -tok egész sé gé nek ve szé lyez te té se nél kül, jog sza bály ban elõ írt mó don sza bad.
(2) Az ál la tot vagy az ál la ti ere de tû ter mé ket csak a kü -lön jog sza bály ál tal elõ írt ok irat tal együtt le het szál lí ta ni.
(3) Ál lat vá sárt, ál lat ki ál lí tást, ál lat ver senyt, ál lat be mu ta tót – ide ért ve az ál lat tal tör té nõ mu tat vá nyos te vé keny sé -get – tar ta ni az ille té kes jegy zõ ál tal en ge dé lye zett he lyen és idõ ben le het.
(4) Aki ál latfor gal ma zá si te vé keny sé get foly tat, az ál ta la for gal ma zott ál la tok ról kö te les – a kü lön jog sza bály -ban meg ha tá ro zott tar tal mú – nyil ván tar tást ve zet ni, azt az ille té kes ha tó ság ré szé re an nak ké ré sé re be mu tat ni, va la -mint a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint az ille té kes ál lo más nál ma gát nyil ván tar tás ba vé tet ni.
(5) Ide gen ál lo mány ból, il let ve kül föld rõl szár ma zó ál -la tot – a 18. §-ban fog -lal tak figye lembe véte lével – a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint kell el kü lö ní te ni (ka ran té noz ni).
17. § (1) Az ál lat vagy az ál la ti ere de tû ter mék bel sõ piaci ke res ke del me, va la mint be ho za ta la so rán az ál lat egész ség ügyi ha tó ság el vég zi a kü lön jog sza bály ban meg -ha tá ro zott el len õr zé se ket.
(2) A ál lat vagy az ál la ti ere de tû ter mék be ho za ta lát – kü lön jog sza bály sze rint – a vám ha tó ság ak kor en ge dé -lyez he ti, ha az elõ írt ál lat egész ség ügyi el len õr zé se ket az ál lat egész ség ügyi ha tó ság el vé gez te és azok ked ve zõ ered -ménnyel zá rul tak (me lyet ál lat egész ség ügyi bi zo nyít vány ta nú sít).
18. § A mi nisz té ri um ab ból a cél ból, hogy Ma gyar or -szág te rü le té re ne ke rül jön olyan ál lat, il let ve ál la ti ere de tû ter mék, amely nem fe lel meg a ma gyar ál lat egész ség ügyi kö ve tel mé nyek nek, kü lön jog sza bály sze rint egye di leg meg ál la pít ja a kö zös sé gi szin ten tel jes kö rû en nem sza bá -lyo zott (a továb biak ban: nem har mo ni zált) ál lat faj és ál la ti ere de tû ter mék
a) Eu ró pai Unió más tag ál la má ból Ma gyar or szág ra – mint ren del te té si hely sze rin ti tag ál lam ba – tör té nõ szál -lí tá sá nak ál lat egész ség ügyi és hi gi é ni ai fel té te le it;
b) har ma dik or szág ból Ma gyar or szág ra – mint ren del te té si hely sze rin ti tag ál lam ba – tör té nõ be ho za ta lá nak ál -lat egész ség ügyi és hi gi é ni ai fel té te le it.
Az állatgyógyászati készítmények
19. § (1) Ál lat gyó gyá sza ti ké szít ményt Ma gyar or szá gon elõ ál lí ta ni, la bo ra tó ri u mon kí vül ki pró bál ni csak en ge déllyel, az or szág te rü le té re be hoz ni, va la mint for ga lom ba hoz ni, for gal maz ni és fel hasz nál ni – a kü lön jog sza -bály ban meg ha tá ro zott ké szít mé nyek ki vé te lé vel – csak Ma gyar or szá gon tör tént törzs köny ve zé si el já rás után, for -ga lom ba ho za ta li, il let ve for -gal ma zá si en ge déllyel sza bad.
Ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény ha tó anya gát elõ ál lí ta ni csak en ge déllyel sza bad.
(2) Gén tech no ló gi á val mó do sí tott szer ve ze tet tar tal ma -zó ál lat gyó gyá sza ti ké szít ményt csak a kü lön jog sza bály sze rint le het elõ ál lí ta ni, ki pró bál ni, az or szág ba be hoz ni, for ga lom ba hoz ni, for gal maz ni, il let ve fel hasz nál ni.
(3) Az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény ha zai törzs köny ve zé sé nek, elõ ál lí tá sá nak, az or szág te rü le té re tör té nõ be ho za ta lá nak, la bo ra tó ri u mon kí vül ki pró bá lá sá nak, for ga -lom ba ho za ta lá nak, for gal ma zá sá nak és fel hasz ná lá sá nak fel té te le it kü lön jog sza bály ál la pít ja meg.
(4) Az ál lat or vos kü lön jog sza bály sze rint jo go sult a törzs köny ve zett, va la mint a ha tá lyos Gyógy szer könyv ben sze rep lõ ké szít mé nyek és anya gok ren de lé sé re.
(5) Az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek for gal ma zá sa en -ge dé lye zé sé nek sza bá lya it kü lön jog sza bály ál la pít ja meg.
20. § (1) A törzs köny ve zett ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé -nyek ha zai gyár tó i nál, for gal ma zó i nál és fel hasz ná ló i nál, be ho za tal ese tén az elsõ ha zai tá ro lás he lyén, to váb bá a törzs köny ve zett ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek ha tó anya -gá nak gyár tó i nál az ál lo más, il let ve az Ál lat gyó gyá sza ti Ol tó anyag-, Gyógy szer- és Ta kar mány-el len õr zõ In té zet (a továb biak ban: ÁOGYTI) – kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint – vé gez el len õr zést.
(2) Az el já ró ál lat egész ség ügyi ha tó ság az el já rá sa so -rán té rí tés men te sen min tát ve het. A ké szít mény bir to ko sa el len min ta vé te lé re tart hat igényt.
21. § A 30. § (1) be kez dés g) és a 32. § e) pont já ban meg ha tá ro zott be teg ségfel szá mo lá si, men te sí té si és mo -ni tor ing prog ra mok vég re haj tá sá hoz szük sé ges anya go kat és tár gya kat csak a ke rü le ti fõ ál lat or vos ren del het.
A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos hatósági feladatok
22. § (1) Az ál lo más jo go sult a sza bály sér té si vagy bün te tõ el já rás so rán le fog lalt, el kob zott ál lat el he lye zé se cél -já ból, a tu laj do nos költ sé gé re – erre vo nat ko zó szer zõ dés alap ján, té rí tés el le né ben – ál lat tar tó he lyet igény be ven ni.
(2) Az el kob zott ál la tot – a ve szé lyes, va la mint ter mé szet vé del mi ol ta lom alatt álló, vagy nem zet kö zi ter mé szet -vé del mi egyez mény ha tá lya alá tar to zó ál lat ki -vé te lé vel – az ál lo más té rí tés nél kül át ad hat ja ál lat vé del mi célú ci vil szer ve zet nek.
(3) A ve szé lyes, a ter mé szet vé del mi ol ta lom alatt álló, vagy nem zet kö zi ter mé szet vé del mi egyez mény ha tá lya alá tar to zó, el kob zott ál la tot az ál lo más té rí tés nél kül át ad hat ja ál lat kert nek, ter mé szet vé del mi ha tó ság nak.
Többéves nemzeti ellenõrzési terv
23. § (1) Az ál lat egész ség ügyi ha tó ság – az in teg rált több éves nem ze ti el len õr zé si terv ré szét ké pe zõ, kü lön jog sza bály sze rin ti – több éves nem ze ti el len õr zé si ter vé nek (a továb biak ban: Terv) tar tal maz nia kell az ál lat egész -ség ügyi ha tó ság el len õr zé si el já rás rend jét a jár vány ügy, élel mi szerhi gi é nia, ál lat vé de lem te rü le tén és az ál lat gyó -gyá sza ti ter mé kek kel, ta kar má nyok kal kap cso lat ban.
(2) A Terv nek a mi nõ ség biz to sí tás el ve it al kal maz va koc ká zatazo no sí tá son, elem zé sen, ke ze lé sen kell ala -pul nia.
(3) A Terv el ké szí té se, vég re haj tá sá nak meg szer ve zé se és irá nyí tá sa a mi nisz té ri um fel ada ta.
24. § (1) A Terv vég re haj tá sá nak el len õr zé sét a mi nisz -ter ál tal fel ál lí tott, 9 tagú El len õr zõ Tes tü let vég zi, amely az or szá gos fõ ál lat or vos fel ügye le te alatt áll. Az El len õr zõ Tes tü let tag ja it a mi nisz ter ne ve zi ki, 3 fõt a mi nisz té ri um,
22 fõt az Or szá gos Ál lat egész ség ügyi In té zet (a továb -biak ban: OÁI), az Or szá gos Élel mi szer-vizs gá ló In té zet (a továb biak ban: OÉVI) és az ÁOGYTI kép vi se lõi kö zül.
(2) Az El len õr zõ Tes tü let mû kö dé sé nek rész le tes sza bá -lya it a mi nisz ter ren de let ben ál la pít ja meg.
Az állategészségügyi igazgatás szervezete 25. § (1) Az ál lat egész ség ügyi igaz ga tá si fel ada to kat a) a mi nisz ter;
b) a mi nisz té ri um;
c) az ál lo más (mely nek élén az igaz ga tó fõ ál lat or vos áll);
d) a ke rü le ti hi va tal (mely nek élén a ke rü le ti fõállat orvos áll), ál lat egész ség ügyi ha tár ál lo má si és élelmiszer -higiéniai ki ren delt ség (mely nek élén a ki ren delt ség-ve ze tõ fõ ál lat or vos áll);
e) a ha tó sá gi ál lat or vos;
f) az OÁI (mely nek élén a fõ igaz ga tó fõ ál lat or vos áll);
g) az OÉVI (mely nek élén az igaz ga tó fõ ál lat or vos áll);
h) az ÁOGYTI (mely nek élén az igaz ga tó fõ ál lat or vos áll);
i) az ön kor mány zat jegy zõ je;
j) a Ma gyar Ál lat or vo si Ka ma ra (a továb biak ban: ka -ma ra);
k) a jo go sult ál lat or vos; va la mint l) a ma gán ál lat or vos
lát ja el.
(2) Az (1) be kez dés b)–h) pont ja i ban fel so rol tak együtt al kot ják az ál la mi ál lat egész ség ügyi és élel mi szerel len õr zõ szol gá la tot, amely nek élén a mi nisz té ri um ál lat egész ség ügyi fel ada ta i nak el lá tá sá ért fe le lõs rész le gé nek ve ze
(2) Az (1) be kez dés b)–h) pont ja i ban fel so rol tak együtt al kot ják az ál la mi ál lat egész ség ügyi és élel mi szerel len õr zõ szol gá la tot, amely nek élén a mi nisz té ri um ál lat egész ség ügyi fel ada ta i nak el lá tá sá ért fe le lõs rész le gé nek ve ze