GAZDASÁGTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ
6. Âz értelmiség, napszámosok, cselédek, tanulók, szegények és árvák részletezése hitfelekezet szerint (1777-ben)
V á r o s Papok kath. egyéb Duna jobbpartja
Sopron ... ...
Ruszt—. ... ...
Kőszeg __.,.__
Győr ... — — Komárom Székes-Fejérvár
Ouna balpartja Pozsony ... ...
Szent - György Bazin... ... ...
Modor ... ...
Nagy-Szombat Szakolcza Trencsén... ...
Besztercebánya Zólyom ... ...
Breznóbánya...
Libetbánya ...
K o r p o n a . . . — Körmöczbánya Selmeczbánya Bélabánya ...
Bakabánya ...
Esztergom ...
Duna-Tisza köze B u d a . . . Pest ...
Szeged ... ...
Zombor Újvidék Tisza jobbpartja
Bártfa ... ...
Kis-Szeben ...
Eperjes — ...
K é s m á r k . . . ...
Lőcse... ._. ...
Kassa... — ...
Tisza balpartja Felsőbánya ...
Nagybánya ...
Szatmár-Németi Debreczen ...
30 13 2 102 15
81 1 4 1 130 5 31 10 2 1 1 4 7 í 1 2
299 10
28 3 3 3 10 13
Szépmüvé-szetek tanítói
ath. egyéb kath.jegyéb kath. egyéb | kath.
13 2 7 4 9
75 4 2
? 2 2 28 3 3 3 1 7 10 1
20 42 6 2
Tisztvise-lők, hiv. és
közszolgák
Napszámosok férfi
20
10 4
4 2 12 7
44 4 89 132 49 65
493 46 11 35 9 98 112 37 1«
33 5 55 131 28 15 23 56
192 184 96 30 25
61 35 82 57 48 136
40 . 40
32 237
31 16
83 9 11 22
39 1 21 6
6 1
13 14 20 26
28 3 10 7
1 2 46 49
424 215 622 522 1025
2044
? 3
? 71 329 108 63 25 25 3 111 8 4 31 2S3
3094 1399 302 70 34
67 119 78 196 548 30
318 300 32 4
328 63 388 324 30
473
? 40 ? 28 13 45 38 88 14 34 . 2 127
103
21 7 85 39
21 4 17 129 6 68
274 321 60 1258
103 239 584 79 1122
388
? 7 96 9 407 302 145 37 18 2 51 83 8 62
3184 893 35 50 10
71 9 121 266 16 560
6 192 9 1
egyéb 58 67 324 80 31
127 9 62 9 32 103 102 40 23 21 22
2 43
163 5 4 80 15
14 2 171 24 7 71
14 4 74 14 181
Cselédség , férfi
kath.
263 26 97 298 390 57
1200 52 14 46 356 145 73 101 45 55 5 243 124 24 21 85 24
210 58 694 100 47
72 117 39 39 48 122
19 50 32 15
egyéb 98
5 29 57 26 4
74 14 17 6 7 55 39 33 38 51 23 16 23 2
4 90 94 5 41
39 8 13 19 19
12
10 54 53 645
kath.
593 55 185 701 379 474
1952 63 189 81 576 238 149 319 48 89 73 10 391 188 50 238 19
784 680 402 69 129
239 165 461 351 183 662
35 80 32 16
Tanulók Idegen tanulók Szegények közintézetben Kolduló szegények Árvák
ő fiú r leány fni leány férfi nő férfi nő fiú leány
egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath. egyéb kath.. egyéb
434 ' 178 193 83 124 324 204 39 14 12 58 54 37 29 54 38 .4 5
20 15 5 21 11 —1 — — — 5 —¡ 5 4 — — — — — 2 — 2
75 57' . 1 — 203 — — — . 12 —! 6 ' — 17 3 21 8 20 — 4 —
194 329 . 86 — 179 — · 21 — 30 — 21 — 22 1 32 2 86 39 191 82
184 139 248 77 122 27á — — -r- 8 —i 24 — 66 50 46 28 104 18 49 9
7 191 13 78 2 124 — 7 20 11 33 36 2 36
437 764 283 437 170 464 281 83 12 141 59 92 1 120 21 170 37 72 24 118 36
3 24 22 11 11 100 — — — 2 — 3 5 3 — 2 — 5 4 5 • 5
64 99 35 21 20 — — — — 1 1 6 1 8 — 19 7 10 9 11 6
85 28 129 15 120 1 80 — 17 3 2 3 4 8 5 5 4 5 6 7 8
40 32 — 700 — 12 — 12 — . 12 — 32 — 36 — 109 — 80 ' —
36 261 2 34 3 52 — 1 6 — 6 — 45 4 57 5 15 2 13 6
54 43 68 8 7 193 63 • — — 4 — 4 — 4 • — 3 1 — — • — 1
349 98 89 56 59 58 24 4 5 — — — — 13 16 39 34 23 10 46 41
90 24 17 4 5 ,— — — — 2 2 8 — — — — 1 — 1 - —
38 6 24 13 32 93 — — — 1 — 4 — — 1 — 1 2 4 3 2
30 5 31 1 15 — — 1 3 1 5· — — — —
26 46 7 12 2 77 — — — 7 — · — — 2 1 — — 10 10 6 7
29 363 93 138 27 64 20 4 7 14 2 23 5 60 4 73 7 — 2 3 2
112 172 106 126. 41 96 100 — • — — — 1 — 2 4 2 3 — 2 — 3
5 13 3 — — — — . — • — — — — — 1 — * 9 1 — — • — - —
11 24 36 12 24 — — — 3 — 1 — 7 3 3 — 3 2 2 2
— 84 — — — 38 — 10 28 18 . 21
56 987 9 148 29 634 30 21 361 289 268 15 198 28
130 450 102 200 60 490 6 20 14 35 — 42 — 270 2 227 1 150 19 140 6
1 212 40 80 22 245 12 • — — 8 — 5 — 33 2 15 3 24 2 8 1
60 80 40 15 10 50 20 — 9 — — — — 40 30 20 30 10 16 7 13
105 48 186 ; i 13 — 22 — - 4 6; • 6 6 37 40 30 31 9 11 8 1&
28 94 81 52 59 47 β 1 8 17 6 5 3 43 27 34 18
31 41 53 8 36 71 " 3 — — 2 — 5 — 1 — 1 — 3 2 2 3
44 131 105 31 25 137 138 — 5 5 4 ir 4 29 2 22 5 63 52 87 70
63 49 147 24 67 87 202 2 8 3 2 10 3 1 — 6 1 5 24 4 13
95 140 179 36 75 104 111 7 9 2 — 4 — 14 2 4 . s 2 5 1С 5
.61 48 36 32 22 416 18 24 — 12 22 18 8 16 3
16 60 115 36 52 — 3 S 15 11 16 24 21 18
92 102 84 40 64 26 3 — — 2 — 4 — 2 36 4 22 2 9 3 11
82 20 217 9 197 45 10 . — 2 — — 1 4 6 7 11 21 9 15 8
? 25
625 78 1127 19 723 52 258 4 28 20 30 1 14 15 9 ? 8
? ?
ADATOK.
LÓZS VÁROS ÚRBÉRI SZERZŐDÉSE 1635-BÖL.
T r a n s a c t i o
inter generosum dominum Adamum Viczay tanquam dominum terres-t.rem ab una, parte vero ab altera inter cives oppidi Loós, authoritate illustrissimi domini Nicolai Eszterházy de Galantba, regni Hungáriáé palatini, praeside magnifico domino Paulo Eszterházy etc. arbitris vero magnifico domino Ladislao Révai, admodum reverendo domino Stepjiano Jauriensi, abbate Szekszardiensi et de Hahott, necnon lectore ecclesiae Jauriensis, generoso ac egregio Valentino Récsei, Joanne Vittnyédi et Georgio Angyal anno 1635 die 30. Januarii facta et in certa puncta redacta.
1. Hogy esztendő által, minden héten, aki egész helyes polgár, két napi szolgálattal tartozzék gyalogul az földes urnák, barmával pedig és szekerével egy napot. Az félhelyes pedig gyalogul egy napot, barmával pedig és szekerével tartozzék mással egyben fogni, és akivel együé fogott, az is félhelyes levén, ketten tartozzanak egy héten egy napot szolgálni.
Takarásnak idején, valameddig az aratásnak és buzabetakarásnak, úgy mint buzabehordásnak ideje tart, az egészhelyes maga befogván mar-háját, egész héten szolgáljon; az félhelyes csak felényit, úgymint háronj napot, ha maga fog be, ha pedig mással, aki félhelyes, azok is ketten egész hetet szolgáljanak. Az zsöllér esztendő által minden héten csak egy napot szolgáljon, de Szent-Iván-naptól Szent-Mihály-napig két-két napot minden héten, mely zsöllért, ha levéllel küldené valahova az földesúr, azon az héten más szolgálatot az földesúr nem veszen, szol-gálatja heti számban bevétettetvén.
2. Az szántóföldek ganajozása, azmint annak előtte szokás volt, hogy az heti szerben vétettetett, most is az szerént bevétettessék, és az régi mód szerént viseltessék.
3. Az bécsi szekerezés, az mint ennekelötte, szintén úgy ennek-utánna is viseltessék, egész városul két szekeret adván az földesúrnak, és nem többet. Hogyha Ujhelyben kívántatnék pedig szekerezés, afféle elküldetietett jobbágy onnéjd házul, semmit ne szolgáljon; hogyha pedig valamely szekerezésre készerejtetett jobbágy az heti számot megszol-gálta volna arra az hétre, melybén útra küldetik, elmenjen ugyan az útra, de ahelyett az következendő héten semmit ne szolgáljon. Ezen-kívül minden egyébféle szekerezés az heti szolgálatban számláltassák és tudattassék, az egy malomban váló vitel kivül, a szerint továbbá is
11*
164-megirattatik. Hogyha pedig az földesúr valamely héten az jobbágynak munkát és dolgot nem adna, avagy adhatna, avval annak az héten köteles szolgálatja el ne múljon, hanem más időben és más alkalmatos-sággal ugyan beszolgálja, azmint az földesúrnak kívánsága és paran-csolatja helyeztetni fogja az szolgálatok.
4. Az karácson fáját minden helyes polgár az fölül megirt szol-gálat módja szerént minden egyéb szolszol-gálat kivül tartozzék bevinni, nem többel, hanem kiki egy szekérrel.
5. Az malomszerben való szolgálat ennek utánna abban maradjon, hogy valamikor az szükség kívánja, az heti szolgálat kivül szerrel tartozzanak az malomban vinni és visszahozni, és az, hogy számba be ne vétettessék, minthogy nem elegendő fáradság, az napi dolgozásnak elvesztésére.
6. Derék aratáshoz, az mint annak előtte is megtartattatott, az egész város minden cselédestül, ha úgy kívántatnék, egy nap az földes-úrnak aratni elmenjen, és az földesúr akkor nekik étellel tartozzék.
7. Hogyha az cséplést az pajtában idegenek, avagy az helyben valók föl nem fogadnák, tartozzanak az zsöllérek renddel csépölni részében egy:egy asztagot az régi szokás szerént.
8. Az szántásban az régi szokás szerént mind őszre, mind tavaszra, minden helyes polgár tartozik egy holdat megszántani, bevetni és bebo-ronálni. Az félhelyesek pedig ketten egybefogván hasonlóképpen tartoz-nak egy-egy holdat ; azt pedig úgy, hogy ahol kívántatik, és az földesúr parancsolja, akár Ivánban, akár pedig más helyen. Ezt pedig úgy értsék, hogyha mikor az heti szekerezésért az lósi határban, és nem másutt, egy nap szántatni akar az földesúr, azmint az szekerezésre befognak, azszerént egy nap tartozzanak szántani, minden egészhelyes egy nap, ha maga fog be, ha pedig ketten, két nap tartoznak; az félhelyes felé-nyivel tartozik, mely ebbeli szántásra való tekéntetbül földesurok is nem veszen kilenczedet az jobbágyságon, hanem csak az dézmát az régi szokás szerént, azt is krajczárossan.
9. Az szolgálatban pedig az ország törvénye szerént oly rend tartassék, hogy mindjárt napfölkeletkor fogjon be, és déltájban egy óráig etetvén, viszontag napnyugotig dolgozzon. Ugyanezent tartsák meg, az gyalog munkások is az gyalogszer járásban.
10. Az szőlőktül az régi szokás szerént az hegyvám és pénzen vett tized megadattassék.
11. Az szőlőhegybül ebédre és vacsorára való gyümölcsöt az hit szerént való hegymester illendő és képe szerént, az régi szokás szerént maga vigyen be az földesúrnak. Hogyha pedig az földesúrnak szolgája, avagy akárki más bemenvén valamely szőlőben, kárt tenne, mindjárt megfogattassák, és a földesúr kezében bevitettessék, kit az földesúr érdeme szerént tartozzék mindjárt megbüntetni; holott pedig vele nem bírna az hegymester, avagy az szőlőnek gazdája, panaszolja be az földesúrnak, és az tartozzék elővenni és megbüntetni.
12. Az borfoglalás az földesúr akaratjából az régi szokás sze-rént legyen, és azmint valójában jár, az szesze-rént fizesse meg az árát az földesúr azon bornak árábul, ha másonnan mindjárt szerét nem tehetné, observálván azt, hogy mihelyest az bor elkél, ottan az bor ára
meg- 165-adattassák. Ha az. bor árában pedig még az földesúr ide hátra adóssa maradt volna, számot vetvén vele, tartozzék megadni az földesúr az hátra maraet adósságot. Hasonlóképen, ha kinek az bucsuzás alatt törvény nélkül valamijét elvette volna az földesúr, és az valóságosan viceispán, szolgabíró és esküdt uramék előtt megpróbáltatnék, comperta rei veritate visszaadattassék.
13. Ha mi borok az elfoglalás után az jobbágyságnál megmarad-nak, és valamely idegen ember azokra reá árulna, szüksége lévén az földesúrnak azokra is, tartozzék az polgár inkább az földesúrnak pén-ziért adni, hogysem mint az idegennek ; nagyobb jussa levén reá, hogy az alkvás szerént az ára meglegyen az bornak, avagy mindjárt meg-adattatván, avagy az polgárral való végezés szerént, midőn legyen meg az bornak az ára.
14. Az borárulás csak az szerént marad, azmint ennek előtte volt, úgymint: Szent-Mihály-naptul fogvást nagykarácson-napig, kivévén az vasárnapokat. Az korcsomapénz is az elsőbbeni szokás szerént maradjon.
15. Az jobbágyságnak adaja az szerént legyen, azmint ennek előtte volt. Egész helytül 3 tikot, 2 kappant, 4 kenyeret, 5 tikmonyát és 2 réczét adjon. Az félhelyes félannyit, az zsellér semmit ne adjon.
16. Ha valaki meghal az jobbágyság közül, az előbbeni szokás szerént való hagyománynak érdeme tartassék meg, úgy mint az 400 bécs.
17. Mivelhogy úgy találtatik, hogy azmely rét neheztelésben vétettetett, fenékföld, és az aratás után való kaszálásra nézve semmi károkra nem következik az városiaknak az füelés, minthogy az vidékiek is nem neheztelik az pünkösdig való füelést. Azért az füelés úgy engedtetik meg az földesúrnak, hogy az házi szolgák lovait ott ne füeltesse, hanem csak az magáét és az'hozzá tartozó szolgál· lovait})
18. Az. földesúrnak házi és egyéb tulajdon szolgái, ha az város-ban az jobbágysághoz beszállanak is szállásra, de az jobbágyság se szénát, se abrakot, se ételt neki ne adjon. Hanem ha idegen vendég érkeznék az földesúrhoz, és be nem férnének az kastélyban és az istállókban, akkor szállással és szénával tartozzanak afféléknek az jobbágyok mentül mértékletesebben lehet. Több szükségeket azok is az kastélybél várják.
Ultimum. Midőn az földesúr avagy házasodik, avagy atyafiát házasejtja, avagy körösztölőt tart, mindenféle éléssel, arra illendőre és zabbal is tartozzék az jobbágyság de nem pénzzel.
Pro conclusione, confirmatione et totius transactionis ratihabitione legyen, hogy ha ki az két fél közül in communi et in particulari seor-sim et singillatim az városiak közül az megirt punctumok szerént szol-gálatát nem helyeztetné, az földesúrnak jussát be nem adná tehát azon minden okvetetlen az földesúr 12 forintot vehessen, toties quotiés az ellen cselekedvén. In communi pedig ha az város közönségesen vétene ugyanazon felül megirt dolgokban az földesúr ellen, tartóztatásban vévén szolgálatját és vakmerőségre dolgát, az földesúr ugyanazon megirt 12
У1) Idegen kézzel betoldva.
166-forintot seorsim et singillatim minden ez ellen vétett személyen min-den pör-patvar nélkül megvehesse. Holott pedig az földesúr az felül megirt purictumok azt az végezést meg nem tartaná, hanem az jobbágy-ságot ebben megbántaná és megháborgatná, coram vicecomite, judice nobilium et ipsorum assessore comperta rei veritate autoribus iisdem ter-vatis servandis, mindjárt afféle megbántódott jobbágy földesura szárnya alól elbucsuzhassék, és tartozzék elbocsátani, ha más valami módon nem complacálhatja az megmaradásra. Hogyha pedig az jobbágyság az földesúr akaratja és parancsolatja kivül notable és szenvedhetetlenké-pen az tisztviselőtül, avagy valamely szolgátul megbántódnék, avagy megkárosodnék, annak ürügyével az jobbágy el ne bucsuzhassék, de az földesúr azzal tartozzék, hogy efféle szolga megbüntettessék, és azon szolga marhájibul avagy fizetésébül az suadalmas jobbágy megelé-gejtettessék.
Èredeti fogalmazványa az Orsz. Levéltár kamarai osztályában.
Másolla Dr. Dory F erenea.
PESTVÁRMEGYE 1789. ÉVI KATASZTERI FÖLMÉRÉSE.
Másolta : HORVÁTH SÁNDOR.
(II. közlemény.) (Az I. közleményt lásd f. a 62—114. lapokon.)