Ezen a téren a vlagyimiri krónikások a bőség zavarával küzdöttek.
A Lavrentyij-évkönyv alapján Vszevolod időszakának csak a legfonto-sabb munkálatait soroljuk fel: 1188-ra újjáépítették Andrej Bogoljubszkij Uszpenszkij-székesegyházát, a Vlagyimir-szuzdali Fejedelemség legfonto-sabb templomát. Érdekesség, hogy az épület az évkönyvi szöveg szerint a következő tűzvészben nem szenvedett károkat, 1193-ban mégis tata-rozták.117 1191–1196 között szintén Vlagyimirban elkészült a
Rozsgyeszt-113 Az elnevezés (megnyírás, lenyírás) onnan származik, hogy a szertartás keretében a kis-korú fejedelemfiak haját valóban lenyírták. A. Ju. Dvornyicsenko és Ju. V. Krivosejev szerint ebben a szokásban és abban, hogy „az első hajat” a szláv–orosz mitológia po-gány istenségeinek szánták, az ősök tisztelete figyelhető meg: A. Ju. Dvornyicsenko – Ju.
V. Krivosejev: Ocserk pervij: Prinyatyije hrisztyiansztva. In: A. Ju. Dvornyicsenko – Ju. V.
Krivosejev – P. A. Szokolov – V. V. Saposnyik: Russzkoje pravoszlavije: ot krescsenyija do patriarsesztva. Szankt-Petyerburg (SzPb.), 2012. 62.
114 PSZRL. T. I. 409, 411.
115 Uo. 435.
116 Uo. 424–425, 437.
117 Uo. T. I. 407, 411. Martin Dimnik érdekes megállapítást tett a csernyigovi-kijevi Szvjatoszlav és a kortárs fejedelmek építkezéseivel kapcsolatban. Eszerint Szvjatoszlav Vszevolodovics Csernyigovban egy második fejedelmi palotát, valamint Szent Mihály- és Angyali üdvözlet-templomot (the Annunciation Church) építtetett. Az utóbbit a vlagyimir-szuzdali Vszevolod Nagy Fészek, a szmolenszki Dávid Rosztyiszlavics és a halicsi Jaroszlav Oszmomiszl mintának használta létező székesegyháza kibővítéséhez és újak építéséhez: Martin Dimnik: The Rus’ principalities. In: Maureen Perrie (ed.):
venszkij (Istenszülő születése)-kolostor temploma, amely valószínűleg kisméretű volt. 1193-ban befejeződött a szuzdali székesegyház tatarozá-sa. 1195–1196-ban a vlagyimiri erőd egyik kapuján felépült Joachim és Anna temploma. 1201-ben, kétéves munkával Vlagyimirban elkészült a Knyaginyin-kolostor Uszpenszkij-temploma. 1207-ben (minden bizony-nyal Vlagyimirban) szentelték fel a Szent Mihály-templomot. Úgy tűnik, Vszevolod életében épült a Szent Péterről elnevezett rosztovi kolostor is.118 Az építkezések közül nem mindegyik kapcsolódik közvetlenül a területet irányító fejedelemhez, mivel az egyházi épületek munkálatainak irányí-tásában – a fenti adatokat közlő Lavrentyij-évkönyv tanúsága szerint – a felesége, Konsztantyin nevű fia és Ioann püspök is részt vett.
Egyértelműen Vszevolod személyéhez kapcsolható viszont a Dmitrijevszkij (Demeter)-székesegyház. Művészettörténeti szempontból minden bizonnyal ez tekinthető az 1176–1212 közötti időszak legértéke-sebb épületének. Meglepő, hogy az első említése csak a fejedelem nek-rológjában található. Abból annyit tudhatunk meg, hogy ezt a gyönyörű templomot («церкoвь прeкрaсну»), amelyet Szent Demeter vértanúról neveztek el, Vszevolod a saját udvarában emeltette, csodálatos ikonokkal és freskókkal díszíttette, s itt helyeztette el a vértanú ereklyéit is.119 A szé-kesegyház építése 1194 és 1197 közé tehető.120
Mivel nem eredeti állapotában maradt ránk, 12. századi formájának felidézéséhez, ill. annak a maival való összevetéséhez a régészet és a művészettörténet segítségét kell igénybe vennünk: a templom ahhoz a négyoszlopos, egykupolás, háromapszisos típushoz tartozik, amely-hez Vszevolod apjának egyházi épületei, ill. bátyjának híres
Pokrov-The Cambridge History of Russia. Vol. I. Form Early Rus’ to 1689. Cambridge, 2006.
116. Azt az orosz nyelvű művészettörténeti irodalom is elismeri, hogy a Szvjatoszlav által Csernyigovban építtetett hatoszlopos, öthajós, öttornyos Angyali üdvözlet-temp-lom és a Vszevolod által Vlagyimirban átalakíttatott Uszpenszkij-székesegyház szerke-zeti hasonlóságokat mutat: G. K. Vagnyer – T. F. Vladisevszkaja: Iszkussztvo Drevnyej Ruszi. M., 1993. 72.
118 Uo. T. I. 409, 411, 412, 413–415, 417, 433, 436–437. Azt, hogy a rosztovi Szent Péter-kolostor Vszevolod alatt már létezett, Pahomij rosztovi püspök nekrológja bizonyítja:
Uo. 439.
119 Uo. 436–437.
120 Voronyin, 352. Voronyin könyvének egy másik helyén az 1193–1197-es építést valószí-nűsíti: 398. (A szerző kronológiai adatait óvatosan kell kezelni, mert az ultramárciusi éveket nem számítja át márciusiakra.) Vagnyer – Vladisevszkaja, 73, 87–89.
temploma.121 A székesegyház, melynek anyaga mészkő, csaknem kocka alakú. Homlokzatának magassága csak 16 méter körüli, mégsem tűnik alacsonynak. Jelenleg elszigetelten áll, korábban azonban a fejedelmi ud-var épületegyüttesébe tartozott, és kiegészítő részekkel is rendelkezett.
Nyugati sarkainál kétszintes tornyok emelkedtek, amelyek a karzatra való feljutást biztosították, de ezeket mára lebontották. Erre a sorsra jutottak feltételezett, egyszintes galériái is. Belső díszítéséből csak egyes freskórészletek őrződtek meg a karzatok boltívein, de ezek az óorosz monumentális festészet legjobb alkotásai közé tartoznak. Híressé azon-ban külső díszítése tette, bár ez sem teljesen eredeti formájáazon-ban maradt fenn: a későbbi „restaurálások” alatt sok faragott követ újabbal helyet-tesítettek, ill. helyenként a sorrenden is változtattak. Homlokzatain a felső rész domborművei egy-egy szőnyeghez, a középső oszlopos sáv faragványai pedig a szőnyegek rojtjaihoz hasonlíthatók. (Az apszisokon csak oszlopos sávokat találunk.) A három homlokzat felső részén döntő módon ragadozó emlősök, madarak és stilizált növények sorakoznak: az 566 dombormű közül 470 állat- vagy növényábrázolás. A vallási téma elsősorban az oszlopos sávokban jelenik meg. A dekoráció alapvetően ornamentális és statikus.122
A székesegyház homlokzatának kompozíciói közül az egyik Nagy Sándor mennybemenetelét ábrázolja. Ugyanez megtalálható a Vszevolod által újjáépített Uszpenszkij-székesegyház díszítései között is. A szakirodalomban már évtizedekkel ezelőtt olvasható volt az az elképzelés, mely szerint valószínűleg mindkettő hasonló célt szolgált: a fejedelmi hatalom diadalát, ill. megdicsőülését szimbolizálta. Dávid ki-rály portréja több helyen megjelenik a Dmitrijevszkij-székesegyházon.
Az ő ábrázolását szintén a fejedelmi hatalom hangsúlyozásával hozták összefüggésbe.123 Hasonló elképzelés az utóbbi évek szakirodalmában
121 A Pokrov-templomot Andrej Bogoljubszkij vlagyimiri fejedelem (1157–1174) épít-tette. Az orosz nyelvű szakirodalomban Pokrov na Nerli néven szerepel. A kifeje-zés első része az Istenanya kendőjére, fátylára utal, amely a Bizánci Birodalomból származó keresztény hagyomány szerint egy alkalommal megmentette az ellenségtől Konstantinápoly városát. Az elnevezés második részében a Vlagyimir városához kö-zeli Nerl folyó bukkan fel. Ennek a partján áll a templom napjainkban is.
122 Voronyin, 398–399, 406, 409–411, 422–424, 431–434.
123 Uo. 437.
is olvasható,124 sőt többen egyenesen arra az álláspontra helyezkedtek, miszerint Vszevolod, mint korábban fivére, Andrej Bogoljubszkij, az európai uralkodókhoz hasonlóan új Dávidként, új Salamonként akarta magát látni.125
Vszevolod idején világi jellegű építkezésekre is sor került. Az 1190-es években készültek el a Szuzdalt, Vlagyimirt és Perejaszlavl Zalesszkijt védő erődítmény falai.126 A Lavrentyij-évkönyv fenti információi alapján egyértelmű, hogy Szuzdal és Perejaszlavl Zalesszkij erődítménye fából ké-szült. A tárgyalt időszakban a faszerkezetet földsánc tetejére állították. A vlagyimiri vár falait kőből építették,127 legalábbis részben. A földsáncot itt általában laza, homokos agyagból emelték. Eredeti magassága több mint 7 méter lehetett. Az ásatások alapján kiderült, hogy a sáncra épített mész-kőfal alapja 1–1,7 méter volt. Ilyen szélesség esetén magának a falnak még valamivel keskenyebbnek kellett lennie. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a vár fala sík vidéken helyezkedett el, előtte pedig nem ástak árkot, levon-hatjuk a következtetést: az erődítmény inkább díszítő jellegű volt, mint katonai.128
A fejedelmi család egyes tagjai külön épületeket emeltettek maguknak.
Vszevolod feleségének palotája a hagyomány szerint Vlagyimir északi szélén, a novgorodi út mellett állt.129 Konsztantyin, a rangidős fiú külön
124 Sz. M. Novakovszkaja-Buhman: Car David v reljefah Dmitrijevszkovo szobora vo Vlagyimire. In: Drevnyerusszkoje iszkussztvo. Vizantyija, Rusz, Zapadnaja Jevropa:
iszkussztvo i kultura. Poszvjascsajetszja 100-letyiju szo dnya rozsgyenyija Viktora Nyikityicsa Lazareva (1897–1976). Szankt-Petyerburg (SzPb.), 2002. 183. A szerző az isteni eredetű, erős cári hatalom témájáról ír a Dávid „cárt” ábrázoló domborművek kapcsán. A vlagyimir-szuzdali politikai viszonyok ismeretében ezzel a terminológiával nehéz lenne azonosulni.
125 B. A. Uszpenszkij: Car i imperator. Pomazanyije na carsztvo i szemantyika monarsih tyitulov. M., 2000. 13–14, 18. Novakovszkaja-Buhman, 183.
126 PSZRL. T. I. 409, 411, 412.
127 Voronyin, 352.
128 A vlagyimiri sánchoz és mészkőfalhoz: P. A. Rappoport: Ocserki po isztorii vojennovo zodcsesztva Szevero-Vosztocsnoj i Szevero-Zapadnoj Ruszi X–XV vv. M. – L., 1961.
100, 102, 130. Érdemes megjegyezni, hogy északkeleten az egyetlen olyan kőfallal rendelkező erődítmény, amely katonai szempontból is jelentékenynek tekinthető, a bogoljubovi vár volt. Itt a 7 méteres, vörösessárga agyagsánc tetején a tufából mészkő-habarccsal készített fal szélessége kb. 2,5 méter lehetett: Uo. 100, 130. A bogoljubovi vár Andrej Bogoljubszkij Vlagyimir melletti rezidenciáját védelmezte.
129 Voronyin, 353.
udvart tartott fenn a fejedelemség központjában.130 Vszevolod fejedelem udvaráról az 1177., 1184. és 1192. évi események leírásánál, valamint a nek-rológjában is olvashatunk.131 Az épületegyüttes később elpusztult, és a ré-gészet segítségével sem rekonstruálható, ezért a Radziwill-évkönyv egyik miniatúráját hívjuk segítségül. Ez a márciusi évszámítás szerinti 1192. év eseményét, a vlagyimiri tűzvészt ábrázolja. Balra a munkálatokat irányító fejedelem ül, s összesen három ember vesz részt a tűzoltásban. Részben vagy teljesen három építmény látható: egy fal, egy bástyaszerű és egy két-szintes, kis toronnyal ellátott épület, talán Vszevolod palotája. Mindhárom annyira stilizált, hogy nem teszi lehetővé helytálló következtetés levonását.
Mivel az évkönyvi szöveg szerint a fejedelmi udvar megmenekült, a képen viszont a tetőkön és az ablakokban lángnyelvek látszanak,132 elképzelhető, hogy az ábra egyszerűen az égő Vlagyimir egy részét mutatja. Tehát a Radziwill-évkönyv alapján sem tudunk képet alkotni Vszevolod reziden-ciájáról. Csak annyi bizonyos, hogy ott helyezkedett el a Dmitrijevszkij-székesegyház mint udvari templom.