1883. november 26.: Szekszárdon, a Szent László (ma: Babits Mihály) utca 13. számú házban szü-letett. Apja id. Babits Mihály (1844–1898), a szekszárdi királyi törvényszék bírája, anyja, Ke-lemen Auróra (1855–1945).
1889. szeptember: megkezdi tanulmányait a szekszárdi katolikus elemi iskolában. Két héttel ké-sőbb a szülők átíratják a budapesti lakásukhoz közel eső Mária utcai elemi iskolába.
1891. február 28.: id. Babits Mihályt ítélőtáblai bírónak kinevezik Pécsre. A család a Makár utcában bérel magának lakást. Babits Mihály alapfokú tanulmányait a pécsi belvárosi iskolában fejezi be. Ezt követően a Zirc-Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnázium növendéke.
1898. május 12.: meghal id. Babits Mihály. Az özvegy két kisebbik gyermekével, Babits Angyallal (1886–1932) és Babits Istvánnal (1895–1983) visszaköltözik Szekszárdra. Babits Mihály a gimnázium befejezésére Pécsett marad. Kelemen Mihály nyugalmazott főtörzsorvosnál, ke-resztapjánál kap szállást, kosztra a szomszédba, Kelemen Mihály testvéréhez, Kelemen Tek-lához és férjéhez, Buday BéTek-lához jár. Megbarátkozik a család gyermekeivel, Buday Dezsővel és Buday Kálmánnal.
1898. szeptember 3.: a Szekszárd és Vidékében Robur aláírással megjelenteti Julius Sturm egyik versének fordítását.
1900. Első szerelem címmel versciklust ír egy szőke lányhoz.
1900. szeptember 23.: a gimnáziumi önképzőkör alelnökévé választják.
1901. március 3.: lemond az alelnökségről.
1901. június 20–24.: „bene maturus” minősítéssel érettségizik.
1901. szeptember–1905. május 26.: a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem hallgatója.
Tanulmányait magyar–francia szakon kezdi meg. Nagybátyjánál, Kelemen Imrénél lakik az Aréna (ma: Dózsa György) út 11-ben. Az egyetemen megismerkedik György Oszkárral, Ju-hász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral, akik költői babérokra számítanak, és Zalai Bélával, aki filozófus akar lenni.
1901 őszétől nyolc féléven át tagja a Négyesy László által vezetett „Magyar stílusgyakorlatok” el-nevezésű kollégiumnak. Barátaival együtt itt olvassa fel műfordításait, verseit és bírálja má-sok alkotásait.
1901 ősze és 1902 tavasza között elkészíti az Egy tél Budapesten című tizenkilenc darabos verscik-lusát.
1903. Induló című verse (a végleges cím: A zengő szobor dala) megjelenik a Szekszárdon kiadott Garay János Nagy Képes Naptárban.
1903. március: elkészül a későbbi címe szerinti alkotás A lírikus epilógja.
1903. szeptember 30.: az Új Világ című lapban Bodnár Zsigmond professzor, megkérdezése nélkül, megjelenteti Az orosz irodalom című írását.
1903. december 18.: alapvizsgát tesz magyar és latin nyelv és irodalomból.
1904. elkészül az In Horatium, a Helios, A Spinoza-szobor előtt, az Óda a bűnhöz, a Strófák a wartburgi dalnokversenyből, a Recanati és A világosság udvara.
1905. elkészül az Aliscum éjhajú lánya. Kosztolányi sürgeti, jelentesse meg költeményeit.
1905. május 26.: „szakvizsgálat” magyar, latin és görög nyelvből.
1905. szeptember 30.: a Zirc-Ciszterci Rend Bajai Katolikus Főgimnáziumban elkezdi a gyakorló-évet. Szuper Mihály nyugalmazott honvéd századosnál lakik a Petőfi utca 56. számú ház-ban.
1906. február: megjelenik Ady Endre Új versek című kötete. Kosztolányi „émelyítő”-nek nevezi a kötetet, a szerzőt „kiállhatatlan és üres poseur”-nak írja. Babits a február 21–22-i válaszleve-lében szintén „émelyítő”-nek mondja Adyt.
1906. május 15.: pedagógiai záróvizsgát tesz. A vizsgán szerzett gyenge minősítés ismeretében tu-domására hozzák, „hogy a Rend a következő tanévben nem tart igényt szolgálataira”.
1906. október 3.: helyettes tanárként a szegedi főreáliskolába helyezik.
1906–1908: a Szeged és Vidéke című újságban jelennek meg színikritikái, cikkei, versei, műfordítá-1908. március 3.: a Szeged és Vidékében olvasható az Erkölcs és iskola című írása. Ebben helytele-sai.
níti az iskolákban uralkodó szellemet. A cikk válasz volt a tankerületi főigazgató, Szele Béla korábbi írására.
1908. július 23.: „rendes tanár”-nak nevezik ki a Fogarasi Főgimnáziumba. Visszavonultan él. Kol-légái közül barátságot köt Ambrózy Pállal, Fridrich Andrással és László Bélával. A társasá-gukhoz tartozik Kontesveller Károly gyógyszerész. Viszonya van a Ciba cukrászda kisasszo-nyával. Ennek a kapcsolatnak az emléke a Sugár című vers.
1908. szeptember 1.: megjelenik A Holnap antológia Ady 39, Babits Mihály 5, Balázs Béla 3, Dutka Ákos 15, Emőd Tamás 7, Juhász Gyula 12, Miklós Jutka 6 versével.
1908. november 16.: a Nyugatban megjelenik a Himnusz Irishez és a Messze, messze…
1908. november 19.: Osvát Ernő a következő levelet küldi Babitsnak: „Tisztelt uram, kérem, küldje el nekem összes műveit. Híve Osvát Ernő.”
1909. április: megjelenik első verseskötete, a Levelek Iris koszorújából. A kötetről bírálatot ír Lukács György, Schöpflin Aladár, Szilágyi Géza.
1911. március: megjelenik a második verseskötete, a Herceg, hátha megjön a tél is!
1911. augusztus: az újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára. Rákospalotán vesz ki la-kást a Fő út 2-ben.
1912. november 13.: a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tisztviselőtelepi Gimnáziumba helyezi át. Másod-unokatestvére, Dienes Valéria és férje, Dienes Pál matematikus segítségével lakást vesz ki nem messze az iskolától, a Szabóky utca 54. számú házban.
1912. november: megjelenik az Isteni színjáték első részének, a Pokolnak a fordítása.
1913. december 16.: a Nyugatban megjelenik A gólyakalifa.
1915. augusztus 16.: a Nyugatban megjelenik a Játszottam a kezével című verse. Az alkotás miatt országos hírlapi hajsza indul a költő ellen.
1916. január: szolgálattételre berendelik a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóságra. A Főigaz-gatóság mentesíti a munkavégzés alól.
1916. március 26.: a Zeneakadémián felolvassa Húsvét előtt című versét.
1916. május: megjelenik harmadik verseskötete, a Recitativ.
1916. június: a Reviczky utca 7. számú házba költözik.
1916. október 31-éig a vallás- és közoktatásügyi miniszter betegség címén szabadságolja.
1917. március 1.: megjelenik a Nyugatban a Fortissimo. A lap példányait a „közbotrány okozásra alkalmas” vers miatt lefoglalják, s eljárás ellene indul.
1917. november 9.: a vallás- és közoktatásügyi miniszter szolgálattételre a VI. kerületi főgimnázi-umba osztja be.
1917. december 15.: tagjai sorába választja a Petőfi Társaság.
1918. július–augusztus: Balázs Bélával, Benedek Marcellal, Jászi Oszkárral, Lengyel Menyhérttel, Schöpflin Aladárral, Szabó Ervinnel Európa Lovagjai címmel kiáltványtervezetet készíte-1918. szeptember: beadja nyugdíjazási kérelmét.nek.
1918. november 1.: megjelenik a Nyugatban Az első pillanatban című írása. A Dante-fordításon dolgozik. A Nyugat szerkesztője lesz.
1918. november: a köztársaság kikiáltása után több írói, újságírói testület tagjává választja.
1919. január: megkapja a nyugdíjazásáról szóló hivatalos értesítést.
1919. február 15.: az Új Világban megjelenik Az igazi haza (Cikk a Szózatról) című írása.
1919. március 25.: a Tanácsköztársaság kormánya kinevezi egyetemi tanárnak a budapesti egye-temre.
1919. április 8.: megkezdi a tanítást. „Az irodalom elmélete” címmel főkollégiumot tart. Meghirdeti az Ady költészetét értelmező stílusgyakorlat-órákat.
1919. június 8.: a Vasárnapi Újságban megjelenik a Szálló nap után című verse.
1919 ősze: a Tanácsköztársaság bukása után egyedül szerkeszti a Nyugatot. Nem vállal közösséget az új politikai és irodalmi szervezkedésekkel.
1919. november: a Nyugatban megjelenik a Magyar költő kilencszáztizenkilencben című írása.
1920. január 1.: a Nyugat szerkesztésébe bekapcsolódik Osvát Ernő.
1920. január: megjelenik műfordításkötete, a Pávatollak.
1920. február 21.: a Petőfi Társaság rendkívüli közgyűlése kizárja a tagok sorából.
1920. február: megjelenik első novelláskötete, a Karácsonyi madonna.
1920. március 31.: a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fegyelmi tanácsa az Igazi haza (Cikk a Szózatról) című írása és az egyetemi tanárság elfogadása miatt „nyugdíjá-nak elvesztésé”-re ítéli.
1920. augusztus: kiadják az Isteni színjáték második részét, a Purgatóriumot.
1920. december: megjelenik a Nyugtalanság völgye című verseskötete.
1921. január 15.: feleségül veszi Tanner Ilona költőt, aki később Török Sophie néven publikál.
1921. március 8.: Bécsen át Velencébe és Firenzébe utaznak nászútra. Firenzében kezdi írni a Ha-lálfiait.
1921. július 1.: a Nyugat közli a Timár Virgil fia című regényét.
1921. július: Szekszárdon írja a Halálfiait.
1921. szeptember 26.–1922. január 17.: a Pesti Naplóban megjelenik a Halálfiai első változata 66 folytatásban.
1921. december: a „rendőrség toloncházi osztálya” beidézi, eljárást indít ellene, s nyilvántartásba veszi „mint a fennálló társadalmi rendszerre veszélyes egyént”.
1922. február: Fenyő Miksa közbenjárására Vass József miniszter törölteti a nyilvántartásból.
1922. február: a Pajor-szanatóriumban kezelik.
1922. július: Szilasi Vilmoséknál időznek Freiburgban.
1922. december: megjelenik az Isteni színjáték harmadik része, a Paradicsom.
1923. január 1.: a Nyugat Petőfi-számának élén megjelenik a Petőfi koszorúi. A verset, egy előadás szövegébe illesztve, 1922. december utolsó napjaiban mondja el először.
1923. január–február: egészsége megrendül, a betegséget nem tudják pontosan diagnosztizálni.
1924. március 27.: házat vesznek Esztergomban. Ettől kezdve húsvéttól szeptemberig általában itt élnek.
1924. november 8.–1925. január 24.: ízületi bántalmakkal és szívizomgyulladással kezelik a Bálint-klinikán.
1925. augusztus 6–31.: vendégségben Szilasiéknál Feldafingben.
1925. október: megjelenik a Sziget és tenger.
1926. december: kéri a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a nyugdíját megvonó korábbi fegyel-mi határozat felülvizsgálatát és a nyugdíj újbóli megállapítását.
1927. január 18.: meghal Baumgarten Ferenc Ferdinánd. Vagyonát a magyar írókat támogató ala-pítványra hagyja. Az alapítvány „irodalmi kurátora” a végrendelet szerint Babits Mihály.
1927. február 16.: Berzeviczy Albert a Kisfaludy Társaság ülésén a magyar irodalom megosztottsá-gáról beszél.
1927. április 1.: a Berzeviczy-beszédre válaszul a Nyugatban megjelenik A kettészakadt irodalom című tanulmánya.
1927. július 14.: A Toll című lap közli Kosztolányi írását, Az írástudatlanok árulása. Különvéle-mény Adyról címmel. Babits a Pesti Naplóban állást foglal Ady mellett.
1928. január: a korábbi minisztériumi fegyelmi döntést hatályon kívül helyezik. Január 1-jétől újból folyósítják a nyugdíját.
1928. március 12.: megszületik Török Sophie testvérének, Tanner Bélának és Babitsék cselédlá-nyának a gyermeke, akit március 14-én magukhoz vesznek, s szeptember 5-én hivatalosan örökbe fogadnak.
1928. április 20.–május 22.: körutazás Itáliában.
1928. július 7.: a vallás- és közoktatásügyi miniszter aláírja a Baumgarten Alapítvány alapítólevelét.
Ezzel megkezdődik az Alapítvány működése.
1928. október 5.: megjelenik a Versek. 1902–1927.
1928. december 5.: Ambrus Zoltán elnökletével megalakul a Baumgarten Alapítvány tanácsadó testülete.
1929. január 18.: kiosztják a 4-4000 pengős Baumgarten-díjakat. Díjat kap: Elek Artúr, Erdélyi Jó-zsef, Farkas Zoltán, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Szini Gyula, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő.
1929. január–február: lázas influenzával kezelik.
1929. február 25.–március 4.: utazás Berlinbe; 27-én előadás a Collegium Hungaricum szervezé-sében, 28-án a közoktatási miniszter ebédet ad a tiszteletére.
1929. november: megjelenik Az istenek halnak, az ember él című verseskötete.
1929. december1.: Móriczcal együtt átveszi a Nyugat szerkesztését.
1930. január 10.: A Tollban József Attila megtámadja Az istenek halnak, az ember él című kötetet.
1930. február 4.: a Kisfaludy Társaság tagja.
1930. október 8.: Írósorsunk és hagyományaink címmel tartja meg székfoglalóját a Kisfaludy Tár-saságban.
1931. január 25.: a Révai Kiadó egy kötetben bibliapapíron, vászon- és bőrkötésben megjelenteti az Isteni színjáték fordítását.
1931. február: Bartók Bélával együtt a francia becsületrend lovagja.
1931. június: megjelenik az Oidipus király és egyéb műfordításai és A torony árnyéka című novel-láskötete.
1932. november–1933. január: ízületi bántalmakkal kezelik. Alig tud mozdulni.
1932. december: Amor Sanctus. Középkori himnuszok latinul és magyarul.
1933. február 16.: átveszi Móricz Zsigmondtól a Nyugat szerkesztését.
1933. május: szívizomgyulladással fekszik a Herczog-klinikán.
1933. május: megjelenik a Versenyt az esztendőkkel! című verseskötete.
1933. június–augusztus: a János-szanatóriumban fekszik.
1933. december: megjelenik az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regénye.
1933. december: a milánói Genio Kiadó megjelenteti olaszul A gólyakalifát.
1934. június: megjelenik Az európai irodalom története.
1934. október 2–31.: látogatás Velencében, Milánóban, Luganóban, Locarnóban, Brissagóban (Szilasiéknál).
1934. december: egy rádióadás felvétele közben a hangtechnikus veszi észre nehézlégzését. Figyel-mezteti Török Sophie-t.
1927. április 12.: megjelenik a Halálfiai.
1935. április–május: vesebántalmakkal fekszik a Révész-szanatóriumban.
1935. szeptember: Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Brassóba, Fogarasra hívják irodalmi felolvasás-ra; a nagyváradi Familia című lap decemberre írótalálkozóra várja. Nem kap beutazó vízu-mot.
1936. június: a Szép Szó Mai magyarok, régi magyarokról című tematikus száma közli A legna-gyobb magyar. Töredék Széchenyiről című tanulmányát.
1937. január: társszerkesztőként Illyés Gyula is jegyzi a Nyugatot.
1937. február 11.: az orvosok megállapítják, nem asztmája van, a „gégében van valami”.
1937. április 17.: megállapítják, hogy a gégeszűkületet daganat okozza.
1937. május 14.: megkapja a főváros Kazinczy-érmét.
1937. augusztus 15.: a Pesti Naplóban megjelenik a Balázsolás.
1937. augusztus 18.: átköltöznek az Attila utca 65/b-be.
1937. szeptember: az Athenaeum megindítja a „Babits Mihály összegyűjtött munkái” elnevezésű tízkötetes sorozatát. Megjelenik az Összes versei című kötet.
1937. szeptember 13.: Rudolf Nissen, az isztambuli egyetem professzora megvizsgálja a gégéjét.
Egyhavi fekvőkúrát ajánl.
1938. február 10.: a Park-szanatóriumban Rudolf Nissen eltávolítja a légcső felső részére nehezedő daganatot, gégemetszést végez, a levegővétel megkönnyítésére és a váladék elvezetésére ka-nült helyez be. Elveszíti beszédképességét.
1938. május 15.: a Pesti Naplóban megjelenik a Tömeg és nemzet című tanulmánya.
1938. május vége: visszanyeri beszédképességét.
1938. július–augusztus: Esztergomban megírja a Jónás könyvét. Az alkotás a Nyugat szeptemberi számában jelenik meg.
1938. november 8-ától: sugárkezelést kap az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetben.
1939. augusztus: megjelenik Pajzzsal és dárdával című tanulmánya, (részben) válaszul Németh László Kisebbségben című írására.
1939. a milánói Corbaccio Kiadó megjelenteti olaszul a Kártyavárat, a Timár Virgil fiát és a Halál-fiait.
1940. március 30.: átveszi az 50 ezer lírás San Remo-díjat, mellyel a San Remo Bizottság azt jutal-mazza, aki „az olasz szellem külföldi megismertetése terén szerzett legtöbb érdemet”. A díj átvétele után Brissagóba utaznak Szilasiékhoz.
1940. május 2.: a Logodi utca 31-be költöznek.
1940. május 28.: orrszondát kap.
1940. november 18.: a gyomrába csövet vezetnek, ezen át táplálják.
1940. Szabó Zoltán felkérésére verset ír a Szellemi Honvédelem 1941-es Naptárába. A költemény, a szerkesztő szerint a Naptár „vezérverse”.
1941. március 3.: akadémiai székfoglaló, melyet Rédey Tivadar olvas föl.
1941. április: megkapja az Akadémia Weiss Fülöp-alapítványának díját.
1941. április–augusztus: Esztergomban.
1941. augusztus 4.: a budapesti Siesta-szanatóriumban meghal.