ÉG’ TRUFAIA

Math ias K ir a l’ eg’ udóbe mene aj v r a k a l aj me jör e m u l a t n i , es m eg la tv an eg’ e m b e r t , bog*

Bu d a ra m e n e , sj agu ld a ho jja cj ak ö m a g a , m o n ­ da. B a li a houa mig ? m on d a a j , Buda ra. M o n ­ da csme t neki. H ou a uisjed á L u d a t ? Mo nda erre az em ber. A ’ S z e ks zá r d i A pa tur h aja su lt m e g , á K * - - - - an ia do t v öt te , es im oda á m e n ie g jo b e v is ze m a Lu d a t , m ag a aj emb er ne m visjen v al a L u d a t , hanem cj ak meg ösjíilt v a l a . A’ K ir al ’ ejt haluan mo n d a esinet n e k i , E ’ fele ag he b e t n ál un k holdal v e tn e c . M o n d a erre aj em ber. Nalunkis ve tte tt ec v a l a , de töb ki nem ke le e benne az ageb áriádnál. A ’ K ir a l’

ejt halu an nag ’ ö rö m e i aj V r a k h o j foltata , es

— 134 ^—

meg bes zelle n e k ic min t iart v o l n a á sjigin e m ­ berrel.

A z o n b a h o g’ mula tta c v o l n a , m eg teren ec B ud a ba , es a’ K ir a l‘ nem n iu kh a te c ad d ig , m eg a ’ piac jon meg hereee á sjigin e m b e r t , á k iu e l az vto n besje ll et v ala , es meg ta po ga tu a n á lo- nac á farat á kin az ember ül va la , m ond a ne ­ ki. Ba tia h o g ’ adod é tark a k a m o k a n a c á sín- get ? ( v al a pe dig aj ember lq u a ü s ti g ) A j sjigin emb er m ih e lt ejt hal la ottan hatra f o r d n l a , es fel foguan á lo n ac á fa r ka t m ond a á Ki ra ln ac . Jer be atia m fia á b o l t b a , m eg ar ulo c v e le d . K i t h o g ’ h al la á K i r a l ’ , be v iu e á sjigin emb ert á v arb a , es Öröc s z a b a d s a g o t ada n e k i , meg a- ia nde koj ua n ennek felette ötét.

fi’ fele trufai e o k a c v ad n ac á M a th ia s Ki- ralnac.

Ü R : mind f é r j e t , mind pedi g h a t a l m a t , ’s bi r to k o t je le n t : — lég régieb b Asiai h a n g , mel- ly e t El ein k onnant m ag o kk al E u r ó p á b a h o zt á k ; az itt virágz ó n y e lv e k b e n m in d azo n ál ta l n é m e lly bil iege találtatik , de idő n e k régisége m iatt n a ­ g y o b b részént h o m á ly b a b o rí t at ot tt . A z A rm e -

■ niai A ir férjet je g y e z. G ö rö g ö k , kik a’ Na pnyú- go tfelé T h ra k ia b a n ki kö lt öz ött Arm e n ia bé li e kt ö l ' eszik e r e d e t e k e t , a’ Férje t Av>;£, — e z e k t ő l szá rm az ó R o m a ia k p e di g V ir n e v e z té k . —

Vál-— '35 —

to z v a 7ta lá lju k ugya n az máss al h ang zó y bet űt u r a , — de e gy a’ v ég h a n g , és az é r t e l e m , és ezen okbúi az ige u gy a n az on kút forrásbúi ere- dett. — A ’ S yr ia i A s s - a r , A ss-u r , és a ’ mi nt a*

G ö rö g ö k az- u. f o g y a t k o z á s m ia tt k im o n d o t t a k A . s s - i r szinte e g y é rt e le m m e l b i r t ; r e m i s téve- l y í t h e t b e n n ü n k e t az v o c a l i s o k a. ú. i. v ál t o zá s a , m ert b i z o n y o s , h o g y a* S y r o k m ag o k a t A s s a r , a’ Z s id ó k ő k e t A ss ur , és a’ G ö r ö g ö k 2ú(ft a k n a k n e v e z é k . H ero dót I V . K ö n y v é b e n írja : „ O r r E'Áhqveg Afia^óci » pw/JgaVTO Tag Se

A

k u l í g y f o r d í t á ; D u m G r a e c i p ro e li at i sunt c n m A m a z o n ib u s , qua s S c y t h a e A e o r p a t a v o c a n t , q u o d n őm én p ot e s t tr ansferri v ir ic id a e . A eo r enim V i r u m v o c a n t , pata au te m oc c id e re .

Fe nt for go tt teh á t az Ú r , v a g y is A io r ige a*

mint a’ G ö r ö g H ero d ót írja már a ’ hajd an i S c y - t h á k n á l i s , m e ll y e t v a ló b a n azon harigal h al lo tt a H e r o d ó t , ha ki nem írta is. A ’ Gö rö gö k n e k ú.

betú jök nem lév én , k i k a’ kés őb bi idő ben v o c a - l i s o k n a k , és D ip h t o n g u s o k n a k ö s z v e ál lí t ás o k k a l,

’s nem m ás ké p ezen hangot je g y z e t te k . A ’ Sk>- th á k b ó l t e h á t , — m e ll y n e v e z e t alatt mi nden F- s z a k .— N a pk e le ti N e m ze te k e t értették a’ G ö r ö ­ g ö k — sz á rm a z v á n E l e in k , ezen igének min d h a n g j á t , m ind p e d i g ér t e lm é t mai n ap ig fea ta r­

tot ták.

36 ^~

Ezen al ka lm at o s s ág g al H ero d ót A iurpatá s z a ­ vá n ak m áso dik ízit h as on ló vi sg ál ásr a v e g y ü k , — 1 P a ta hangnak , inelly által öld ök lést ért ett ek a*

S k y t h á k , nem kö n n yen talá lom n y o m d o k i t m a ­ g y a r n y e l v ü n k b e n , ha tsak azon már e l a v u l t , és a ’ n e ve tsé ges kö zm o n d á s o k h o z s zá ml ála n d ó k i f e ­ jezést T sete-.pa ti ezen ért elemre nem húzo m ; m e ll y n e k mind h a n g ja , min d értelme meg e g y e z , Her od ott ól feníartott n e v e ze tt e l. De bátor ö m a ­ ga e* han gnak eredetét S k y th á k n a k tu l a j d o n í t j a , gy a ko rlá sa m ind azo nál ta l G ö rö g ö k n e k is m in d e n ­ k o r tulajdon vol t : kik a’ nuTaocca, r.ano s za va k alatt v e r é s t , ö l d ö k l é s t , le gá zo lá s t értettek. U- gy a n ö tólök lá t t á n k ezen li a n g hasonló é r t e l e m ­ ben minden T ó t h Nem ze te k h e z által költ öz tet t- nek ; mert az O r o s z o k n á l B á t y , L e n g y e l e k n é l B i t , Cse he kné l B i t y , L u s a t u s o k n á l Bisc/i g y ö ­ kér s z a v a k k á v á l t a k , a ’ mint már fellebb a’ K o n báts ízben eziránt érte kez te m , m e ll y g y ö k é r s z ó ­ nak elei be té vé n a' T ó t za h a n g o t, h a s o n l ó k é p ­ pen l e v e r é s t , m egö lést ezen T ó t h N e m z e t e k n é l jelent. De a’ T setepati igé ne k első íze Tsete h a ­ s o nl ók épp en G ö rö g eredetűnek lái ta tik , kik a’

me gveretettet eT£7Ú7jsi mond ják. — Va n n a k H a­

zánkban több Pata né vv e l j e g y z e t t he ly s é ge k , úgym int G y ö n g y ö s - P a t a , D un a-P at aj ’ a a ’ t. v al - lyo n nem v a la m e ll y ütk öz etn ek emlékéül még a*

G ö rö g T s á s z á r o k bi ro d al m ai alatt így n e v e z t e t ­ t e k ? E 'k é pp e n mind az T se te p a ti, mind pedig P a ta j ela vú lt s z a v a k n a k ért elmét visza n ye rh e t- nénk , fel is találnánk gyö ke ré t a* Patskolom az

az v e r e m , — Putrkolorn a z a z l e g y a l á z o m , és P a tv a r i g é k n e k , mellyekHel inostis közön sé ges en é l ü n k , ho lo tt s zá rm a zá s án ak kútfejére mind éji­

dig nem ak a d h a t tu n k . L á s d OttrOkotsi Őrig. Búi ig.

II. Részi). 291. lap.

V E Z É R . Va l ó s á g o s M a g y a r ige , raellyböl s zá rm a zn a k v ezé rlem , v e z e te m , igék. A ’ T ö r ö ­ k ö k n é l lé v ő fö hadi T is z t s é g V iz ir korá nt sem kö lt s ö n ö zi tehát né kiink a* V e z é r n e v e t , han em in ká b b mi El einktől a’ T ö r ö k ö k h e z s z á l l h a t o t t ; k ik e t ügyis E l e in k é i n ém ell y T ö r t é n e t - I/ók k ö ­ zö ss é tenni kí v án n a k , — nem is le h e t a’ T ö r ö k n y e l v b e n e g y é b b s z a v a k a t t a l á l n i , m e l l y t k a’ V e ­ zér n é v v e l h a n g b a n , és értelemben m e g e g y e z n é ­ n e k , v a g y tőle s z á r m a z ó , és elágazó ig é k e t.

P E S T E N ,

Tr^t t n e r Má t y á s betűivel. 1812.

F CIG L A L A T

Intés a‘ Nye lv • Sz ár m az ás , és Szó-Nenr«CA kü lö m bs ég éró l.

P*g*

2 6. /z .

pag.

1 -só í z . J g y ú — 29 L á szló —- 93

2. — A n g y a l — .30 27. — L a t — 94

3- — A p á ti — 30 2g. — Ló — 95

4. — A pá t-ú r — 30 29. — L y u k — 9f>

5- ^— A p á t-fa lv i1 30 30. — M orca , v.

6. — A pát f ö l d e 3° M ar eh — 97

7- — A pá-cza — 31 31- ~ M a rh a — 10Q 8. — A postáng 34 3 2. “ M eg y er — 102 9- — Á r k u s — 36 33* Na ránts — 1 ÍO 10. ^— B e tű — 38 34. — Nemes — 1 Kcr

n . — B u d a — 54 35- — Néma — 112

12. — Beje de lem - 36. - N ém eth — H4 A sz o a y ■— 78 37- — O lvasni — 3«

!$. — Font — 78 38. “ Ö rdöqh — 116

ld. — G a lly a — 79 39. — O rosz — 1 '20

*5- ^— G a zd a — 80 40. — P én z — 121

16. Geda — 83 41. — Pesth — 54

17. — G isela — *4 42. — Püspök — 122

18. — G ön tzö l — 85 43. ~ ’ Sidó — 123 19. — G ön tzö l Sze 44. — Soltár — 123 kére -r— 85 45. — Solo.ana — 126 20. — G u ta — 88 46. — S z é k , S z é

21. — Harang — 90 kés F ej érvár — 127

22. — Íg é rn i — 9° 47- — Tata — 129

23* — Írás — 38 48- — Tréfa — 130

24. — Keszkenyó 9] 49- — Ür — 84

25. — Kot báts — 92 5°- ~ V ezér — 187

H IB ÁK , a *