Ázsia határai, nagysága, fekvése

. Ázsia éjszaki határát az Éjszaki-Jeges tenger képezi, kelet felé a Nagy vagy Csendes világtengerre néz, délen és délnyugaton az Indiai-Oceán mossa, nyugat felé a Földközi tenger (Atlanti Óceán) és Európa

száraz-földje határolja. Nagysága 44Vs millió . Éjszaki csúcsa a C s e l j u s k i n fok (az éjszaki sarkkörön túl), déli

csúcsa a B u r u fok (majdnem az egyenlítő alatt) ; keleti végpontja a K e-1 e t i f o k , nyugati végpontja a B a b a fok. Ezen négy pont határozza meg

S c b o l t z . Földrajz. II. 8

Ázsia földrajzi fekvését, ha számba nem vesszük a földrészt környező szá-mos szigeteket és szigetcsoportokat, melyek közül a hová tartozás különö-sen az Aegsei tengerben és Ausztrália felé nagyon kérdéses.

2. Vízszintes tagoltság.

Ázsia éjszaki határvonala — az Éjszaki-Jeges tenger partvidéke — meglehetős egyhangú. Az Ob és Jenizei öbölszerü torkolatai, a Cseljuskin fokban végződő tömör félsziget s az Uj-Sziberiai szigetcsoport képezik ezen

— a partokon feltorlódó jéghegyek miatt — különben is forgalmi tekintet-ben jelentéktelen partvidéknek egyedüli lényegesebb változatait.

Gazdagabbnak, sőt a tengerpartot kisérő szigetek nagyságát és so-kaságát tekintve, legváltozatosabbnak jelentkezik a keleti part. Itt látjuk legelőször is a Csukcsi és Kamcsatkai félszigeteket. Az utóbbitól keletre húzódó Aleuták képezik a Behringi, a délfelé sorakozó Kurilok pedig az Ochocki tenger zárvonalát. Szachalin elválasztja az Ochocki tengertől a — keletre a Japáni szigetcsoport által bezárolt — Japáni tengert, melynek déli határát Korea képezi. Korea, azután a Lucsu szigetcsoport és Formóza körül zároljak a Sárga tengert, melyből a Foktani szoroson át a Dél-Khi-nai tengerbe jutunk. Ennek a szárazba mélyebben nyúló részei a Hainan szigete által elzárt Tong-King és Hátsó-Indiába nyúló Siami öblök. A Dél-Khinai tenger keleti határain van a Filipinek szigetcsoportja, azoktól délre a Szuluh, Banda és Molukk szigetek, melyekhez nyugat felé a Kis- és Nagy-Szunda szigetek csatlakoznak, szétszórva a Nagy-Szunda tengerben s annak ki-sebb részei által egymástól elválasztva.

Ázsia déli részén három, nagykiterjedésű félsziget van. Hátsó és Elő-indiát elválasztja — a Nikobarok, Andamandok szigetcsoportjával s Ceylon szigetével tarkázott — Bengáliai öböl. Az Elő-Indiát délnyugatról kisérő Maledívek és Lakedívek már az Arabs-Persa tengerben feküsznek ; ennek jelentékenyebb öblei az Ormuzd szoros által vele összekötött Persa öböl s a Bab el-Mandeb szoros által vele összeköttetésben álló Veres-tenger, melyből a mesterségesen ásott Szuezi csatorna a Földközi tengerbe vezet.

Ázsia nyugati része Natoliának neveztetik. Dél felől ide tartozik a Szyriai tengerben fekvő Cyprus, nyugat felől pedig az Aegasi tengerben fekvő Sporádok. Éjszak felé határolja a Marmara — s a Boszpórus által

vele összekötött Fekete tenger. · , Európa szárazföldje felé határul a Fekete tenger és Kaspi tó közötti

területen: vagy a Kaukázus hegysége, vagy a tőle éjszakra húzódó horpa-dás vétetik, azután pedig az Ural folyó és az Ural hegység.

Ázsia külsejének szemlélésénél feltűnik déli három félszigetének nagy hasonlatossága Európa három déli félszigetéhez: Hátsó India = Balkáni félsziget (számos sziget, gazdag tagoltság); Elő-India = Apennini félsziget

115 (Éjszakon termékeny alföld, belseje hegyvidék, délen gazdagon megáldott nagyobb sziget). Arábia = Pyrenseusi félsziget (vízben szegény, fensíki jellegű).

3. Függélyes tagoltság.

Ázsia függélyes tagoltságának egyik főjellemzője a nyugatról kelet felé, majdnem SOOOTí/m hosszúságban, hol nagyobb — hol csekélyebb szé-lességben húzódó feusíki öv Ezen öv legszűkebb az Amu-darja ós Indus völ-gyei között, hol csak a Hindukus hegység képezi az Elő- és Közép-Ázsiái fensíkok közötti kapcsot.

Általában előnyben van Ázsiában a fensík és hegyvidék az alföld felett (tehát Európa ellentéte) ; a kettő úgy viszonylik egymáshoz, mint 3 : 1 . Ázsia hegységeire nézve jellemző, hogy legnagyobb részük a fensíkok széleit képezik s így annál meredekebben ereszkednek alá a túlsó oldal al-földjeire. Így a kisázsiai felföld határát éjszakon a Pontusi-hegyek, délen és délkeleten a Taurus és Antitaurus képezik. A Szyriai sivatagot a Liba-non és AutilibaLiba-non, az Arábiai fensíkot az arabs tengerparti hegység ha-tárolják. Az Arméniai felföld az Ararat hegységre támaszkodik, az Iránit pedig az abból délfelé kiágazó Persa hegykoszoru, éjszakon az Elburs és a vele összekötött Hindukus, keleten pedig a Szolimán hegység határolja. A Közép-Ázsiái felföld határait képezik éjszak felé a Thian-.San, a Dsungariai Ala-Tau, az Altai-Szajáni- és Jablonoi hegység, mely utóbbinak éjszakkeleti folytatása a Stanovoi hegylánc, a Lena melléki felföld alapját képezi. A Thian-San a Pamiri felföld által össze van kötve a tibeti fensíkot szelő Küen-Lün hegységgel, ez a Dapsang és Karakorummal s ezek ismét a Hi-maláyával, mely a Közép-Ázsiái fensíkok és magas térségek déli határvona-lát képezi.

A Küen-Lün hegységgel közvetlen és közvetett összeköttetésben állók a Khinai felföldtől éjszakra, nyugatra és délre húzódó hegyek, melyeket együttvéve a Khinai hegyek nevével jelölhetjük. A Kkinai hegység déli ágai összekötvék a Hátsó-Indiát párhuzamosan szelő hegyláncolatokkal — úgy hogy Ázsia területein külön álló emelkedést csak Elő-India hegyei, az Ural (Kaukazus) s a szigetek vulkanikus származású hegycsoportjai képeznek.

A Kaspi tó ázsiai partvidékének egy része mélyföld; ehhez csatlako-zik éjszakkelet felé az Ob és Jenizei partjain a Szibériai alföld, melynek keleti folytatását a Jégtenger melléki Tundrák képezik. Nagyobb kiterje-désű alföldek még a khinai alföld, a Hoangho és Jaugtszekiang alsó folyása mellett s a Brahmaputra-Ganges és Indus által öntözött vidék, Elő-India éjszaki részein. Kisebb kiterjedésű alföld továbbá a Tigris és Euphrat mel-léke s a nagyobb folyók torkolata körüli területek. Ázsia legmélyebben fekvő része a Holt tenger katlana.

. 8*

4. Vízrajz.

Ázsia, az azt négy felől határoló tengereken kívül, bővelkedik sok, részben nagy kiterjedésű tavakban, melyek között a Kaspi és Arai tó a leg-nagyobbak. A kettőn kívül említendők: Balkas, Kossogol, Baikal, Pojang, Tung-Ting, Kuku noor, Lop noor, Szent tavak, Hamun, Holt tenger, Ur-miai, Van, Gokcsa és Tűs CsölJi.

Folyói közül az Ob, Jenizei és Léna az Éjszaki Jeges-tengerbe ömle-nek. A Nagy Óceán rendszeréhez tartozik az Amur, Liao-bo, Pei-bo, Vei-ho, Hoang-bo, Jangtszekiang, Szikiáng, Mekong és Menam folyók. Az Indiai Óceánba folynak : A Szalven, Iravaddi, Brahmaputra, Ganges, Maha-nádi, Godaveri, Tapti, Narbada, Indus, Szat-el Arab. A Földközi tengerbe közvetlenül vagy közvetve következő folyócskák ömlenek : A Leontes, Oron-tes, Szeihun, Mender, Hermus, Menderes, Granikus, Szakaria, Kyzil-Irmak, Csaruk és Rion.

Nagy végtére Ázsia területén azon folyók száma, melyek nem a nyílt tengerbe, hanem az előbbiekben felsorolt tavak valamelyikébe ömlenek.

Ilyenek: Az Ural, Terek, Kur, Kyzil-Uzen, és Atrek (Kaspi tóba). Az Amu-darja és Szir-Amu-darja (Arai tóba). Az Ili (Balkas), a Tarim (Lop), a Hilmend (Hamum), a Jordán (Holt tenger).

- • Csatornái a forgalmi tekintetben oly fontos Császár- és Afrika felé határt képező Szuezi csatornán kívül — csak egyes az esőt gyéren élvező területek termékenyítésére vannak szánva. (Pandsab, Ganges, Amu-darja, Szir-darja, Tarim, Szat-el-Arab, Hilmend stb. területei.)

5. Égalji viszonyok. Állat· és növény-világ.

Ázsia éghajlata nagyon különböző. Már csak roppant kiterjedésénél fogva is (három földövön vonúl át) egyes területeinek égalji viszonyai fe-lette nagy eltéréseket tüntetnek fel; hozzá járul a feuföldek sajátságos el-osztása, a mi a légáramlatra s az evvel legszorosabb összeköttetésben álló csapadékra igen nagy befolyással van.

Ázsiában a földterület nagy tömegességénél fogva a szárazföldi éghaj-lat az uralkodó. Ennek egyik főjellemvonása a csapadék csekély mennyi-sége, vagy teljes hiánya — a miből egyes, részben sivatag területeknek nö-vényekben és állatokban való szegénysége következik. Ezekkel éles ellen-tétben áll azon vidékek állat- és növénygazdagsága, melyek kellő esőzésben részesülnek. Tanúbizonyságot tesznek erről Éjszak-Ázsia rengeteg, részben őserdei, Japánnak szerfelett gazdag flórája, Keleti Khina bámulatos termé-kenysége, de mindenek felett Elő- és Hátsó-India s a bozzájok tartozó szi-getek növény- és állatgazdagsága, melyre nézve azok földünk felületének bármely más területével bátran kiállhatják a versenyt.

117

6. Ázsia népei és államai.

Ázsiában a földünk felületén élő összes emberiség nagyobb fele lakik.

Ezen roppant néptömeg (834 millió) a kaukazusi, mongol és malaji törzs-höz tartozik.

A kaukazusi törzshöz tartoznak: az indusok, a persák, örmények, arabok és zsidók, — tehát leginkább délnyugati Ázsia lakói; ide tartoznak továbbá az Európából bevándorolt gyarmatosok is.

A mongol törzshöz tartozó népek : a khinaiak, japániak, Hátsó-India lakói, a tibetiek, mongolok, mandzsuk, tunguzok, kirgizek, törökök s Éj-szak-Ázsiának a finn nyelvcsaládhoz tartozó népei. A mongol törzs e sze-rint Ázsiának éjszaki, közép, keleti és délkeleti részein lakik. Mint hódítók a törökök Elő-Ázsiába is hatoltak és ott állandóan letelepedtek.

A malaji törzshöz tartozó népek, Malaka félszigetének s az indiai szigeteknek ős lakói.

Ázsia lakói között aránylag igen csekély a keresztény vallást követők száma. A keresztények összes száma az oro6z és angol hittérítők bámulatos buzgalma dacára, aligha 15 milliónál többre tehető. Nagyobb eredményt vívott ki a mohamedán vallás, mely Elő- és Dél-Ázsia nagy t e r ü l t é n elter-jedt, úgy hogy a mohamedánusok száma a 100 milliót is felülhaladja. Ha hozzá tesszük, hogy a zsidók is aligha többre mint IV2 millióra rúgnak, úgy Ázsia többi a 700 milliót felülhaladó lakossága pogány. (Legszámosabbak a Brahma és Budlia vallását követők.)

A lakosok főfoglalkozása az állattenyésztés és földművelés; amazt az itt még jelentékeny számban levő s legelőről legelőre vándorló nomádok űzik, az utóbbi különösen Ehinában és Elő Indiában nagyon kifejlődött.

A bányászat még alárendelt jelentőségű, de évről-évre nagyobb virágzásnak indul, mivel Ázsia egyes részeinek ásványokban való bámulatos gazdag-sága, különösen az itt mind nagyobb számban letelepedő "európaiakra nagy vonzerőt gyakorol.

A műipar — Japán, Khina, Kasmír, Persia és Szyriától eltekintve, hol annak egyes ágai évszázadok óta mély gyökeret vertek ·—· meglehetős elhanyagolt. Nagy hátrányára szolgált ennek Ázsia népeinek elzárkózott-sága, továbbá a kellő közlekedési eszközök majdnem teljes hiánya, vagy a létezőknek kezdetleges volta.

Ázsia népei következő, részint független, részint az európaiak által befolyásolt vagy elfoglalt területek szerint csoportosíthatók össze :

1. Ázsiai orosz birtokok ... 16,400.000 14,560.000 lakos 2. Japán ... ... ... 379.000 » 34,300.000 » 3. A khinai birodalom és

mel-léktartományai ... ... 11,800.000 » 434,600.000 »