H o g y l e h e t a
1h o l t n a k t e t s z ő k e t é l e t r e h o z n i .
1 T e t s z ő h a l á l a' v í z b e f u l a d á s á l t a l .
Ilogy a' vízbe fűlt embert életre hozhassuk hirtelen, de okosan kell segíteni r a j t a . Nagy vigyázással kell a1 szercn'sétlent a'vízből kihúzni,
's olly móddal, hogy fővel fölfelé legyen, mert ha a' feje lefelé tsiing, minden próbatétel a ' s z a b a -dítására hijába való. Meleg napon helyben , az az a' víz partján kell vele mindent elkövetni, ál-tal ázott ruhájából kikeli mindjárt vetkeztetni, ol-dalvást fektetni egykeyessé felemelt fővel, gyap-jú darabokkal vagy ruha rongyokkal megtörűlget-ni, szárasztamegtörűlget-ni, de minden nyomást és zötsköléwt kerülni, annyival inkább a' vízbe fúltnak régen szokásba volt felfordítását, melly által a' halál ' "gy gondolt o k á t , a' melybe és gyomorba tódulj:
vizet akarták kitakarítani. Ha az idő rósz , két
erős ember vigye a' szerentsélient a' legközelebbi házba, ott vetkeztessek le hir'olen, tegyék ágy-ra , vagy asztalágy-ra , tisztítsák meg különösen szá-j á t és orrát a' beletapadt iszaptél. Erre nézve j ő lesz szájába és orrlyukaiba egy kis fotskende-zővel hideg vizet fetskendeztetni. Ekkor a1 (es-tét apránként fel kell melegíteni, illy tzélliúl a' szobát ha hideg van, be kell f ű t e n i , dörgölni egész testét folyvást, hideg vízzel, 7s ha a ' t e s t nem akár melegedni, melegített téglákat kell talpára és szemérem tájékára r a k a t n i , 's melcg»ruhávnl kell egész testét folyvást dörgölni, Hogy a' meg-rekedt levegőtől felfúvódott nltnste lelohadjon, hideg víz krisfyét kell neki adni. Fia még se mu-t a mu-t j á k magokamu-t az élemu-t jelenségei, akkor egy erős ember fújjon bele a' megfúliba. újra meg újra, de vigyázzon hogy a' melyére tám^zkodvan meg ne nyomja azt, az első levegő bészíváskor nem kell a' beteg orrát bedugni, a'szájban meggyűlt iszap kitakarítása végett.. Megcsvénez a' levegő behívás-kor az orrát be kell fogni. De ha még így sem jőne vissza az élet, azért nem kell felhagyni a' próbával 's folytatni kell még egy két éráig.
Ha pedig a' szerentsétlen éledez , tiszta fi is vi-zet kell adni neki kanalanként 's az által a' fe-szülést a7 nyakba mérsékelni, ha pedig egészen életre j ö t t , gyenge tápláló ételekot is kell ne-ki adni.
2 . T e t s z ő h a l á l a7 f a g y á s á l t a l . Ha valaki kemény hidegben megfagyott em-berre talál, a7 világért se vigye fűtött szobába ,
hanem temesse el egészen ha van héha, tsak szá-j á t és orrlyukait hagyván szabadon, nyomszá-ja
erő-sen testéhez a' havat, 's újítsa gyakran rajta a1 havat, ha olvadni kezd. Ila kevés hő van, leg-alább dörgölni kell vele a'szerentsétlennek egész t e s t é t , ha pedig éppen nints h ó , jeges vízben mártott ruhával kell melyéi és tagjait dörgölgétni.
A' hideg vizet apránként .meleggel kell felváltani.
De a' mint a' test néműnémú melegedés és moz-gás jeleit kezdi adni, akkor a'szerentsétlent elébb meleg ruhákkal kiszárasztván sem nem igen me-l e g , sem n e m i g e n hideg ágyba keme-lme-l tenni 's egész testét szárazon dörgölgétni, tsupán szív gödrére tévén egy etzeteg vízbe mártott de isme'tt kinyo-mott pamatsot. Ha illyen módon életre j ö n , ne tegyen tovább egyebet , hanem maradjon darab ideig nyugodalonftan az ágyban 's igyék közbe közbe tiszta hideg vizet.
3. T e t s z ő h a l á l a a' f e l a k a s z t o t t a k "
n a k é s m e g f i í l t a k n n k .
Az illyen személyek valamíg rajtok rothadás jelei nem látszanak, tsak tetsző holtak s követ-kezendő módon megszabadíttathatnak*
A' felakasztott vagy megfúlt személyt tüs-tént le kell vágni ,,'s minden erősen a' testhez ál-ló vagy szorító ruháktól megszabndítni, szabad levegőre vinni, ágyba fektetni, de úgy hogy a' fe-j e egy kevéssé felfe-jebb essék. Azután fris vizet
kell erősen dörgölni és több izben ortzájára , fe-jére, nyflkaro, »¡oivéfe is öntözni '« levegőt fújni
belé ha szükséges. Azután fecskendezővel hideg vizet kell szájába és orrába erősen fetskendeztetni.
A' félre finiorodott lélegző gégét és a"5megdagadt nyákot etzetes vízbe márJtott kézzel dörgölni kell erősen körös körül, hogy mind kettőt puhítsuk 's hajlékonnyá tegyük. Egy lúdtoll pelyhes he-gyivel tsiklándoztatni kell az orrát, száját, torkát egész a' nyeldeklőn alól, hogy erős ingerlés tá-madjon» Szíve környékét vízzel dörgölni 1 kell erősen, :s hideg víz kristélyt adni. Ha végre magához jön a' szerentse'tlen, hideg yízet kell neki adni kanalanként, hogy a' feszülés a' nyak- <
ban mérsékeltessék, azután pedig gyenge le-vest vagy t e j e t .
Mind ezen segítő eszközöket a' környülállá-sokhoz, és az okosság szabályaihoz képest több érákig kell folytatni egymást felváltva, ismételv»
valamíg a' beteg egészen meg nem éled.
4. T e t s z ő h a l á l a a' s z é n g ő z v a g y m á s g ő z ö k ' s p á r á k á l t a 1 m e g f u l t t a k n a k.
Tsudálatosok az alvo emberre haté széngőz-nek munkalatjai. Hirtelen felserken a' beteg 's melyébe szorulást érez, felakar kelni, hogy az t ablakot kinyissa, ki is megy fekvő helyéből félig esz-mélve de égy édes álom részegsége által letsepülve, eszméletlen rogyik oda vissza. Semmi tnszigalás, mellyel reggel felakrják serkenteni, eszmélésre nem hozza a1 félholtat,* ábrázatja színe kékes különö-sen ajakai fekete tseresznye színűek. — A« il-lyen szorontsétlent szabad levegőre kell vinni,
hideg vízzel lotsolni. Aztán különösen
fejét,
áb-r á z a t j á t , melyét hideg kát vízzel kell mosogatni, friss szellőt hajtani reá. Fetskendezővél fris tisz-iü vizet kell erősen az orrába és szájába fetsken-(iuztctni le egész a' torkéig.Üres tsőveJ szellőit kell a' szájába f á j n i . hogy a' tüdejébe is behasson, 's hasát felfelé kell nyomkodni.
Szíve környékét, is friss vízzel kell dörgölget-m\ 's tiszta hideg víz kristályt beadni. Ha néhány önt múlva magához jön. tiszta hidegvizet kell neki adni kanalanként, "s mikor egészen magához j ö t t , vékony tápláló hús levest.
lap.
1. Tzikkely. Gyomor és altest; n y a v a l y á i ,
:s az azokból származó bajok. - 1 2. „ Gyenge gyomor, gyenge emésztés. 2 3. ,, A' takonynak a' béltsatorna első
líljain természet ellen való
ineg-gyíílése. - - - - - - - - 3 4. ,, Savanyuság a' gyomorban és a'
be-lekben, 's az. abból származó
gyo-mor égetés. . - - - 5 5. „ T a r t ó s hasmenés, - - - 6 6. „ S z o r u l á s , kemény szék. - - - - 8 7. Aranyér. - - - 9 8. „ Émelygés és hányás. - - - 11 9. ,, Gyomorfájás, gyoinorgörts. . - 12 10. Kólika , bélfájás. - - - 14 11. „ Hypochondria és Hysteria. - - - 15 12. Yérfolyások. - - - . - 19 13. „ Orrvérfolyás. - 20 14. ,, Yérfolyns a ' s z á j b á l , torokból a ' h á
-nyás és köhögés által. - - - - 21 15. „ Méhanya vérfolyás. - - - 23 16. ,, Köszvény és ltheuma. - - - - 25 17. Gyermeki nyavalyák, - - - 27
18. „ Asszonyi nyavalyák. 29' 19. v Sappadtság. - - - - - - - - 2 9
20. „ llendetlen havitisztűlás. - - - - 80 21. „ Fehérfolyás. - - - . - - :31 22. ,, Magömlés (pollutio.) - - - *«J2
22. ,, Álmatlanság. - - - 33
24, ,„ Biidös lábizzadtság. - - - 34
25. ,, T y ú k s z e m . * - - - - 35
2C. Hidegvette tagok. - - - 36
27. „ Fagydaganat. - - - - - - - 3 9 28. „ N y a v a l y a t ö r é s . - - - - 40
29. „ Szélütés. 42 30. ,, Szamárhurút. - - - - - - . 4 4 31. „ Influenza. - - - 47 '
32. „ A bőr kiüte'sekról átaljában, - - 47
38. „ Skárlát. 48 34. „ Veres kanyaró. - - - 5 0 35. „ Emberhimlő. - - - 5 2 36. ,, Az emherhimló megelőzése. 56 37. Az em'eerhinilő gyógyítása - - - 57
38. ,, Az emberhimlő kiirtása. - - - . 58
39. ,, Rúii. - - 59
40. „ K-iszvény' padngra. - - - - 60
41. Bujakórság függő daganatok. - - 62
A. Bujakőisagi kankó. 64 B. Bujakóriági lágyékdaganat., dob - 64 C. Bujakórsági riib« - - - 65
D. Bnjakórsagi függő daganat. 65
-42. Ideges hideglelés.- - - - 66
43. ,, Szent Vitus tántza. - , - . . 70 44. v,, Sorvadás, (heetiea) - - - 71
45. „ Vízibetegség. 76 46. ,, Veszettség. - - - - - - - - 7 9 47. „ Az ábrázat rántzairol. - - - - 82
„ hogy keli azokat kisimítni, meg-mutatása annak, hogy a* frisviz a' legjobb kendőző. - - - 83
1. Toldalék. Onszeplósítéa ( o n a n i a) és gyógyítása módja. - - - 86
2. ,, Hogy lehet a' holtnak látásokat életre hozni. - - - - - - - 88
% . '.i