A' hideg víznek mint sok nyavalyákban gyógyító szernek tsudái. : Nemorvosok számára

H i d e g V í z n e k

m i n t

Sok nyavalyákban gjógyító szernek

T s u d á i.

V v

Nemorvosok számára.

B O G T O R R I T T E R

Német munkája után.

•I • • •

1 8 3 6.

K a s s a i L i t t e r a t u r a - l n t é s e t b r n

Természetre ü g y e l j , szokd meg béérni kevéssel.

Légyen mérsékleti ételed es italod.

Jobb ital a ' kristály patakokban tsergedező víz Mint ó bor, mely arany billikomodba pezseg.' Szomjad' eloltja ez, és kisegít sok testi bajodból/

'S késő vénségig nyiíjtja az életedet.

A^: bor is orvosság, 's jóltévő sok nyavalyában,, Lassú méreggé válik , ha rendes ital.

Rozs vagy búza kenyér, zöldség, ^:s más egysze- rű étek, Hús de kevés hozzá éhed elütni elég.

Éhséget szerez a' munkásság és nyugodalmat;

Jó ízűn soha sem nyúgoszik a' ki hever.

Minden drága szerek közt legjobb fűszer az éhség, Nem szerez olly száj ízt frantzia tzifra szakáts.

Bár melly hatalmas gyógyító erejű is a' hideg víz sok nyavalyákban, még sem le-

%

het azt olly á l t a Ián os s z e r n e k tartani, hogy azt tapasztalt orvos tanátsa 's meg- egyezése nélkül is használni, 's ajánlani le- hetne. Minél mélyebben ható ereje van a' hi- degnek's az azt magában rejtő víznek, annyi- val nagyobb vigyázást kiván az emberi gyen- ge Organismus ezen gyógyító szer használá- sára nézve.

Lenhotséh Mihály.

Előszó .

E z e n kÖnyvetske tzimje, melly a

1

hideg vizet mint fsak nem á l t a l á n o s s z e r t ajánlja, némelly olvasóknak talán vissza fog tetszeni; mások, szerzőjét elhízottnak, vak- merőnek fogják kiáltani. De ha meggon- doljuk, hogy ezen hathatós szer által a' ré- gibb , újabb és a' legújabb időkben sok- féle és ollyan nyavalyákgyógyítattak meg, mellyeken a'leghatalmasabb szerek semmit sem fogtak; kéntelenek leszünk általlát- ni 's megesmerni, hogy a' víz bizonyos te- kintetben á l t a l á n o s s z e r nevet érde.

mel, melly hez biztosan lehet folyamodni többnyire minden nyavalyák ellen, mellye- ket meggyógyítni, vagy ha az nem lehetsé- ges enyhítni, vagy megelőzni akarunk. Ez mindenféle akármi idejű és rangú szemé- lyeknél alkalmaztatható, a

1

föld kerekségén mindenütt kapható, mellyet más még legje- lesebb szereinkről is, mellynck száma fáj- dalom! teménytelen, nem lehetne mondani.

Már a' német orvos — Doctor I l o f f -

m a n F r i d r i k több mint száz eszten-

dővel ez előtt így szóllott: ha van valami

a' természetben a

1

mi az általános gyógyí-

tó S/.er nevet megérdemli, Ítéletem szerint

bizonyosan a' közönséges víz az, mert az

minden természetű és idejű embereknek "s mindenkor jót tesz; mivel m á s o d s z o r annál jobb ovó szert a' betegségek ellen le- hetetlen találni, 's mivel bar ma ds z o r az éles és huzamosan tartó nyavalyákban ok- vetetlen segít, 's végre n e g y e d s z e r az orvos mindenféle tzélzatainak (indicatio) megfelel.

így gyógyított meg Doctor R e i s s hideg curájával kevés vagy minden patikai szerek nélkül 1812 óta több ezer kanyaró- ba, 's kárlátba, veres kanyaróba, him- lőbe, Szent Antal tüzébe, 's más gyulasz- tó nyavalyába esett embereket könnyen, gyorsan és szerentsésen.

Doctor I l u f e l a n d az ujabb időben azt mondja : „a

1

vízben kétség kivűl sokkal több és felségesebb erő lappang, mint e-' dig gyanítottuk — valamelly (sudálatos élesz- tő erő. Minden ital vízzel új élet ingert nye- lünk le. Megérdemli tehát ezen egyszerű mód, hogy azt kivált a' forró nyavalyák-

• ban közönséges orvosi gyakprlatunkba fel- , vegyük."

Vallyha mindenek, kiknek szívén fek-

szik, az emberiség java ezen egy nagy em-

bernek tiszta szándékból eredt szavait szí-

vekre vennék, 's valamikor tsak lehet, kö-

vetnék !!

Elsó Tztkkely.

A' g y o m o r é s a l t e s t n y a v a l y á i é»

a z a z o k b ó l s z á r m a z ó b a j o k .

J ó l érzem ezen kifejezések széles érteimüségét, 's ezt tsak a' nyelvbeli szokással lehet menteni.

Ertem ezek alatt a' g y e n g e e m é s z t é s t , a ' t a k o n y n a k é s a' s a v a n y n a k t e r m é s z e t e l l e n v a l ó m e g g y ű l é s é t a ' b é l c s a - t o r n a e l s ó ú t j a i b a n , t a r t ó s h a s m e - n é s t , mellyet a' béltsatornának nem belső el- evr ¿edése , hanem tsak felmagasztalt ingerlé- kenysége tart fenn, a ' (hasonlóképen nem orga- nicus, hanem dynainicus eredetű) beteges b ő - v é r ű s é g e t , és r e n d e t l e n v é r k e r e n - g é 81 a z a l t e s t b e n , következéseivel együtt a' k a p u é r r e n d s z e r d u g ü l á s a i t é s az a r a n y e r e t . Továbbá ide számlálom az é m a 1 y- g é s t , és h á n y á s t , g y o m o r g ö r c s ö t , k o - l i k á t ; a' h y p o c o n d r i á t és a' hysteriát is ide lehet számlálni, mivel azok többnyire a¹ hi- bás emésztés következései, 's fészkek az altest.

Idegeiben van. Most már ezen nyavalyák formáit küíün külön veszem e l ő , 's a' mennyire ezen könyv határai megengedik, megmagyarázom.

1

G y e n g e g y o m o r , g y e n g e e m é s z t é s .

Tsak addig egésséges a'gyomrunk, mi'g azt, és akaratunktól nein függő munkait, vagy leg- alább az éhség és szomjúság érzésén kívül, gyom- runkat 's annak munkásságát nem érezzük. A' kl ellenben , ha egyébaránt az ételben és ital- ban mértékletes, az az a' jóllakás határán túl nem l é p , és a' kemény és híg ételek tulajdonsá- gaira nézve egyszerű és egésséges ételeket vesz magához, 's mégis az emésztés alatt rosszul érzi i n a g á t , felböfögést, nyomást, fájdalmat 's

tb. érez ; a' ki továbbá mikor a' gyomor megle- hetős erős is eltaknyosodásban és gyomor égetés- ben szenved , néha erős éhség lepi m e g , néha semmi étel kivánása s i n t s , vagy egy mérséklett ebéd után is elnehezedik, annak a' gyomra gyen- ge és beteg.

Ezen tulajdonképpen való gyomor betegség okai igen különbözők; p. o. az étel idejében va- l ó r e n d e t l e n s é g , igen öszve elegyített mesterké- zett ételek és italok, az azokban való mértéklet- lense'g; sok ivás az asztal f e l e t t ; tsupa hideg vagy tsupa ineleg ételek és italok; különösen sok kávé, t h e ; jég, vagy fagylalt forró nyári napok- ban; mérgelődés, bosszúság; erős mozgás az étel után ; külső nyomás a'fiiző és más kemény ruhák által; mértéklellen pipázás, kivált étel után mind- j á r t . 's tb.

A' mi ezen gyomor gyengesége g y ő g y í - t á s á t illeti; ¡gyek az ember fris l vizet apró- donkint egymás u t á n , és egyszerre nem sokat, hanem tsak kis portziókban de sokszor és isme- t e l t e .

Mossa r e g g e l , délben, és estve a' szivgöd- i ét és az egész altestet fris vízzel.

Kívülről erősítse a¹ gyomrát hideg vizzel va- ló borogatás, és dörgölietés által.

Igyék reggel egy findzsa tiszta f e k e t e k á v é t , délre egyék egy kevéssé ritka marhahús levest elzettel savanyítva, egy darabka borjú vagy mar- h a h ú s t , zsemlyével. — D é l u t á n egy kevés nyers gyümöltsöt*). — Estvére egy darabka hideg hust etzettel megsavanyítva.

Har ma dik Tzikke ly,

A' t a k o n y n a k a' b é l c s a t o r n a e l s ó ú t j a i b a n t e r m é s z e t e l l e n v a . l ó

m e g g y ü l é s e.

Minden nedvességek közt legjobban felol- vasztja a' taknyot a' hideg viz; sőt átaljaban az egymástól igen különböző testeket i s ; mivel az minden nedvességek között legvékonyabb. A' ki erről meg akar győződni, tegyen p, o. egy '^to-

") A' nyer« gyümölU a' gyenge gyomrot terheli., é, sa- vanyúságot szerez. Innen a' gyenge gyomr'.iaUnak a' gytlmöltsöt nem nyersen, hanem főre vagy fojtva egy koré« jó borral és fűszerrel kell cdni.

fordítójigy-

j á s sárgáját hidegvízbe, egyet e'gett borba, egyet b o r b a , serbe , etzetbe, 's tb. 's megfogja látni, hogy az a' t o j á s s á r g á j a , melly a' vízben volt, legelőször 's legtökéletesebben felolvadt.

Most már az a' kérdés, hogy és mint szár- mazik a' taknyosság ? A' béltsatorna belső falán igen sok apró takony választó mirigyek t a n n a k , melyek az egésség állapotjában is, különösen az emésztés alatt gyengéd taknyot választanak el , melly az ételnek és emésztetnek általmenetelét.

könnyíti, és a' béltsatorna alsó részét az emész- t e t tsipőssége ellen védi. Ez a' természeti ta- kony elválasztás azonban nénielly betegség szer- ző okok által igen nevelkedhetik, de a' mi tsak részszerint történik. Leginkább a' g y o m o r , a' vastagbél, és a' végbél azon részek, mellyekben kivált az életkor közepe t á j á n , a' takony üre- gek gyuladásos vagy ingerlékeny állnpotja a ' takony elválasztásának szaporodását okozza.

Ha megvan a' hajlandóság az altest nyava- lyáira, akkor a ' meghűlés a' gyomornak nehéz

emésztésű kövér ételekkel megterhelése, gyako- ri élés a' szeszes italokkal, a1 gyomor taknyossá- gát okozhatják 's nevelhetik. A' hideg és ned- ves lakóhely különösen sokat tehet a ' taknyos nyavalyák származására.

G y ó g y í t á s . Este lefekvés előtt igyék a' batog egy pint f r i i vizet, tisztítsa ki egy.

szer'smiiid a ' száját, torkát és orrát. Reggel is tisztítsa ki a' száját, torkát és orrát az éjjeli takonytól, igyék éhomra egy pohár tzukros vi-

•et félórával a' reggelizés előtt.

Nap közben igyék rendesen, e's cura gya- nánt egynéhány pint friss v i z e t , minél többet an- nál jobb , 's minden ivás és evés után öblintse ki a' száját.

FIu a' béltsatornának felső része a' szájtél és toroktél fogva iilyen médon tisztán t a r t a t i k , akkor többé semmi taknyasodás nem történhetik.

Negy e dik T zikkely.

A* g y o m o r b a n és b e l e k b e n l é v ő s a v a n y ú s á g é s a z a b b ó l s z á r m a z ó

g y o m or é g e t é s .

A' gyomor egésséges állítpotjának a' bévett eledelek felolvasztására, 's megemésztésére oliy Szükséges gyomor nedvesség elválasztására a'leg- nagyobb befolyása van ; ez a' gyomor nedvesség rendes tulajdonságától 's természeti állapotjátéi könnyen ellávozhatik. A ' gyoniorbeli savanyúság sok más jelenségein kivfil, de a' mellyeket itt mind előszámlálni a1 hely nern engedi, különösen a' sok embereket annyira kinzó g y o m o r é g e - t é s t ( a ' mit a' köznép geleszta hugyozásnak ne vez) által mutatja ki magát.

A' gyomor nedvességben az egésség állapot- jaban is van valami savanyúság; de ez a' savanyú- ság a'betegség állapntjában nagyon nevelkedhetik- b^zen savanyúság okai, yagy a' gyomor nem emész- tésében vágynák, mint ez a' hypocondriában, hy- steriában és sok más nyavalyákban megszokott

esni; mellyekben a' bevett eledelek savanyú for- rásba niennok által; vagy pedig a' bevett sava.

nyú vagy más izű étel olly sok v o l t , bogy a' gyomor nem birt vele. A gyermekek különö- sen szenvednek a' gyomor savanyúságban , mert a' t e j könnyen savanyuságba megyen által.

A' ki ezen nem ugyan veszedelmes, és in- kább alkalmatlan bajtól meg akar sznbadúlni, ke- rüljön minden kövér eledeleket, különösen a' mellyeknek kövérsége már megromlott; továbbá az ollyanokat, mellyek könnyen valami forrásba mennek által, mint a' t e j e t ; az italok közül pe- dig sert. 's tb. A' ísetsemőket, kiknek gyomra annyoknak vagy dajkájoknak romlott lejét nem szenvedheti, el kuli szoktatni.

Igyék a' beteg jókor reggel egymás után két, három pint fris v i z e t , azután pedig óránként egész estig egy egy pintet.

Tsak kevés és vékony husievest egyék, zsem- lyét és érett jó leves gyíimöltsöt egyék, és igyék mindjárt reá fris vizet.

A' ki minden evés után mindjárt eleinte sok hideg vizet iszik: soha sem fog gyomorsavanyú- ságban szenvedni, 's annál fogva az alkalmatlan gyomor égetéstől megszabadul.

Ötödili Tzihhely.

T a r t ó s h a s m e n é s .

így nevezzük azon nyavalyát, mellyben a' czékletétel nem rendes formában p. o. hígan, tak-

ban kerül elő. A' hasmenés kivált ha tartós, ve- szedelmessé válhatik. Mindazáltal a' hasmenés gyógyításában igen vigyázóknak kell lennünk, mi- vel gyakran , mint más nyavalyák crisisei ke- rülnek e l ő , ' s a k k o r a' természet jóltévő munká- jának , mclly az ártalmas anyagok kitakarítását

arányozza, egyenesen ellene törekednénk, a' mi maga után gyakran igen veszedelmes következé- seket vonhatna« Ha a' hasmenés meghűlésből, n' gyomor megterheléséből, vagy nehéz emészté- séből származott, akkor sok hideg vizet kell inni, a' hasat hideg vizzel mosogatni és borogatni.

Ha a' nyavalya súlyosabb , fél oiáig hideg fürdőben üljön a' be^eg.

Hideg U'.ből kri-=te'lynWot v g y o n , 's tfirt-or>

az ételben szoros diaetát.

De ha fájdalom nints n' hasmenés mellett , akkor inkább hasznos mint káros, mert sok ár- talmas anyagot kitakarít a' testből, 's ekkor an- nyival több vizet kell inni.

Hasonló, hanem sokkal veszedelmesebb has- menés az úgy neyezett v é r h a s . Ez gyakoribb, a p r ó , taknyos, gyakran véres székletételekból áll, eros haskorgússal, erőltetéssel egyesülve. Ez rendszerint ősszel szokott előkerülni, és hűvös éjtszakni meghűléstől,'s éretlen gyümölts evésből származik.

Nap közben tsupa fris vizet kell inni jó bő- ven négy éránként egy kantát 's az által tiszítni kell a'gyomrot a¹ béltsatornába takarodó ártalmat

A' főt, mellet, az altestet, mosogatni kell folyvást friss vizzel.

Borogatni kell a' hasára hideg vízben mártott ruhát. Adjanak be I egynéhány kristályt hideg vízből, hogy a" béltsatorna álfáin kitisztáljon.

Egyék a' beteg sok érett gyümöltsöt, al- m á t , körtvélyt, tseresznyéf, szőllőt, sárga répát

's igyék mindég friss vizot.

A ' beteg szobáját mindennap kétszer ki kell szellőztetni, 's hideg vizzel meglotsolni.

Hatodik Tzikkely.

S z o r u l á s , k e m é n y s z é k .

Ez a' baj a' másikkal éppen ellenkező. Itt sok függ a' szokástól, életmódtól, életidőtől, és nemtől. Úgy tapasztaljuk p. o. hogy a' sokat ülő embereknek keményebb széke vnn , mint azok- nak, kik a ' szabad levegőn dolgoznak ' s s o k moz- gással j á r ó munkát űznek. Tapasztaljuk, hogy az asszonyoknak rendesen regtelkedőbb széke van, mint a' férjfiaknak. Ataljában minden egésséges embernek van napjában egy széke; még pedig többnyire reggel; de vannak ollyan emberek, kik k é t három napig is elvannak a' nélkül, mások- nak ellenben kétszer háromszor van napjában 's a' mellett egésségesek.

A ' szorulást okozza többnyire a' kevés testi mozgás, a' kevés ital, az előre görnyedt testtel való ü l é s ; továbbá a' m á j megkeményedés e ; a*

béltsatorna gyengesége, e's emésztés műszereinek restelkedése.

Mikor a ' székletétel kemény és s z á r a z , azt a1 természeti nedvesség nem léte okozza.

Igyék tehát a' beteg egynéhány pint fris vi- zet 's kerüljön az alatt minden más italokat.

Egyék sok érett leves gyűmöltsöt, és gyen- ge zöldséget, mindeniket nyersen fővetlen, 's egy kevés etzettel és olajjal.

Ha a' kemény székletétel mellett szorulás is v a n , a' kemény székletételéről mondottakat ide is lehet alkalmaztatni. E' mellett mosogatni és dörgölni is kell a' hasat fris vizzel gyakran és erősen.

Egy két hideg víz kristályt kell vonni.

Jó mély hideg lábvizet vegyen vagy lábait mélyen bolsássa a' beteg hideg vizbe, vagy már- vány vagy hideg és nedves padlaton j á r k á l j o n .

Az igen makats szorulásban, a' hol a' bél- gyuladástől és fenétől lehet félni semmit sem kell enni, hanem tsak friss vizet inni j ó bőven, 's vagy lábait és kezeit néhány pertzenetig j ó mé- lyen hideg vizbe bedugva tnrtani, ezt kétszer há- romszor napjábnn ismételni, vagy pedig egész tes- tével hideg kád fürdőbe ülni, vngy pedig egy két igen hideg víz kristélyt venni.

Hetedik Tzikkely.

A r a n y é r .

Ezen nyavalya a1 vérnek az altest részeiben egyenetlen eloszlásából származik. Ezen rendet-

len eloszlása a' vérnek a' gyenge e's lassú emész.

te'ssel többnyire szoros egybeköttetésben áll. In- nen származik a' vérnek az nltest bizonyos ré- szeire való tolúlása meggyülése és a' vérfolyás.

így jelentgeti magát különösen n' közép- életkorban a' vérnek a' végbél hurka felé való t o l ú l á s a , melly nyavalya A r a n y é r név alatt ismeretes*

Az aranyér ké'féle, v a k és f o l y ó . A"vér azon vérerekben gyűl m e g , mellyek a' végbél nyilása körül vágynák . vagy azokban, mellyek a' vért a' szív felé visszaviszik ; akkor ezek a' végbél nyílásában és a' körül apróbb és nagyobb, szemmel és tapintással felvehető kék dagana- tok formájában tűnnek cin, ezt nevezzük v a k a r a ny c r nek. Do lin a' v ér n' kitágult vérerek- bnl a' végbél üregébe kiömlik, és a' végbél ál- tal kissebb vagy nagyobb mennyiségben, emész- tettél vagy a ' nélkül kitakarodik, akkor ezen nya- valya formát f o l y ó a r a n y é r - n e k nevezzük.

Ezen nyavalya ellen a' hideg víz a' legbi- zonyossabb s z e r , melly i t a l , mosdás, hónallyig érő fördó formában használtatik.

A' szorgalmatos vízívás minden esetben szük- séges, különösen pedig a k k o r , mikor a'nyavalya magát kemény vagy fájdalmas székletétel által j e - lentgeti. Igyék tehát a' beteg reggeltől fogva estig több pint friss vizet, és kerüljön minden más italokat.

Kerülje a1 sok keverést: ülést, meleg ágy- bélit, melly a' vér tólulását neveli.

A ' hideg mosások többnyire akkor használ.

tatnak, ha a' nyavalya a' hátgerincz fájdalmai ál- tal jelentgeti magát, a ' mikor a' hátnak hideg mo- sogatása a' lefekve's előtt, és a ' gyakori hideg víz ivás igen hasznosak-

Különösen a' hátát és farát a' betegnek hi- deg vízzel dörgölgetni k e l l , 's farát darab ideig friss vízzel megtöltött mély edényben tartani, míg tsak meg nem hűl.

A' honaljig e'rő fürdők akkor igen haszno- sok , ha a' nyavalya fészke a' mellben van , vagy n' főt háborgatja. Ezek a' mellre tódult, vagy a' főt háborgató aranyeret lefelé húzzák és folyó, vá teszik. Az elFéle fördőt napjában kétszer há- romszor kell használni a' lefekvés előtt.

Egj'ébarnnt javaslom mindennek, ki az arany érben szenved, hogy testét naponként gynkorol- j a , különösen tegyen mindennap nkáriniiiyen az

idő egy erős gyaloglást, pehely ágyban ne alud- j é k , 's a' mennyiben lehet kerülje a' kitömött vánkosokon való ülést.

NyoXtzadik Tzikkely.

É m e l y g é s és h á n y á s .

Ez gyakran úgy jelenik meg, mint más nya- valyák symptomája, p. o. a' hideglelésekhon, gyu- lasztó nyavalyákban, aranyérben, belső részek ke- ményedésében a' fő sérelmeiben, az asszonyok- nál a' terhesség ideje alatt 's tb. 's ha a' nya- valya elmúlt, ez is azonnal elenyészik. De gyak-

rabban származik ez a' rendetlen dinetából, a' inertékietlen ételből és italból, a' tsipős eledelek és mérgek bevétele után.

Egyszeri hányásra nent sokat kell adni, de ha többször 's kivált étel után k-rfil elő, akkor a ' mérséklett gyakori vízivás, 's ha ez nem se- g í t n e , a' gyomor tájékának hideg vízzel való bo- rogatása segítni fog a' bajon.

A ' némelly embereknél mindég reggel elő- kerülő hányás az első utak nagy taknyosságára m u t a t , melly ellen a' tsupa hideg víz ital reg- gelenként elégséges.

Kii e nt ze dili T zikliely.

G y o m o r f á j á s g y o m o r g ü r t s .

Ez míg kisebb mértékben van a'gyomor- ba való nyomás érzése, mikor súlyosabb a' gyo- mornak erős és fájdalmas öszvehuzódása (innen neveztetik gyomorgürtsnek) által mutatja ki ma- g á t , mellyel «'gyomor gödrébe való szorongatás, nehéz léiekzés, gyakran h á t f á j á s , különbféle bö- föge's, hányásra vagy njulásra való hajlandóság, vagy ezen jelenségek közül egy vagy többen egyesülnek.

A ' gyomorgörts többnyire más betegségek symptouiaja. Különböző természete és szerző okai szerint néha hányással vagy hasmenéssel, néha valnmelly vérfolyással, bő izzadással, vagy bőr- kiütéssel végződik.

Vigasztalására mindazoknak, kik a* gyomor- görtsben szenvednek, ez rendesen inkább fájdal- mas mint halálos nyavalya; kive'vén, mikor a' gyomornak orgnnicus hibáitól mint a' megkemé- nyedés (Scirrhus) fene 's tb. származik. Az, il- lyen esetekben a' gyomor fájás többnyíre a' be- teg életével végződik, Ha meggondoljuk, melly fontos része testünknek a' gyomor, tsudálkoz- nunk kell rajta , hogy az efféle halál gyakrabban neiu következik el.

A' gyomorgöHs okai a' gyomor más nyava- lyái okaival tulajdonképen egyre mennek k i , "s vagy a' gyomor tulajdonságán, vagy az abban lé- vő tsipős és természel ellen való anyagokon ala- púinak-

A' n y a v a l y a g y ó g y í t á s a : Kerülni kell legalább eleinte minden hevítő tüzesítő italokat.

Apránként egynéhány pint hideg kut vizet kell inni, reggel pedig különösen egy pohár f r i i tzukros vizet,

Jeget és havat kell lenyelni, ha kaphatni.

Mosogatni kell egész testét különösen a'szív- gödrét fris vízzel.

Borogatni kell a¹ gyomor környékét nedves hideg vizes ruhákkal.

/

Fekete tzukros kávét kell inni, és sok nyers gyümöltsöt enni.

Száját az étel után mindég kiöblíteni, V

•egy két korty hideg vizet lenyelni az étel emész- tés előmozdítására, 's lefekvés előtt ugyan ezt kell tselekedni.

Tizedik Tzikkely.

K o l i k a , b é l f á j á s .

Ezen nyavalya fe'szke néha a' vékony és s z ű k , néha a ' vastag és tágasabb kelekben van.

Néha hirtelen támad , néha pedig az étel kivánás nem léte a' gyomor gödrében bizonyos teliségnek é r z é s e , szorulás, vagy hasmenés előzik azt meg;

rendesen szúró , vágó, öszvezsugurító gyengébb vagy erősebb rendesen nem valarnelly helyen ál- landóul fészkelő bizonyos vagy bizonytalan idő- ben alábbhagyó vagy kiki "maradó fájdalmakkal van egybeköttetve.

Tartósságáról és kimeneteléről mind azt le- het mondani a ' mit a ' gyomorfájásról át aljában mondottunk. A" bélfájásnak több fajtái vannak mint gyulasztó kólika, a' gyomor tisztátalanságá- tól, epekólika az epekövektől, széikólika, gelesz- ta kólika és a' festők kólikája. 's tb.

A' gyomor tisztátalanságaitól származó kó- lika a' közönséges életben leggyakrabban kerül e l ő , 's akkor származik, mikor az ember vagy sok vagy ártalmas és emészhetetlen ételeket evett.

Igyék a' beteg két három pint jéghidegsé- gű friss kút vizet, 's utánna apránként többet.

Dörgölje az altestét egészen hideg vízzel.

Borogassa az altestét hideg vizes ruhával.

Vegyen hideg vízkristélyt.

Keveset e g y é k , 's kerülje a' kövér fűszer- számos , és savanyú ételeket.

A' ki napjában sok hideg vizet iszik, 'a al-

testét hideg vizzel gyakran mcgfrisíti, az sem meghűléstől, sem kólikától nem szenved.

Tizenegy edik Tzikkely,

H y p o c o n d r i a és I l y s t e r i a .

Nyűgös nyavalyák, az orvosoknak valóságos ostorai, mollyek sok ideges nyavalyákat szülhet- nek, rendesen beteges emésztéssel párosultak. A¹ h y p o c o n d r i a tulajdonképen ugyan azon nya- valyája a' felnevelkedett férjliaknak , nielly a' a' leányokat és asszonyokat h y s t o r i a név alatt kinozza ; mert sem a' szerző okai ezen két nya- valyának , sem a' beteg személyek nembeli kü- lönbsége , ezen két nyavalya valóságos különb- sége alapjaúl nem szolgálhat. Mind a' két nya- valya az idegrendszer szenvedésében á l l , melly annak szerfeletti érzékenysége és bomlott álla- p o t j a , az ideges jelenségek hirtelen való válto- zása, átaljában a' betegnek -nyavalyás állapotjára függesztett figyelme, 's szüntelen azzal való fog- lalatoskodása, és többnyire az altest belső részei munkásságainak restelkedése által mutatkozik.

Ezen beteges állapotnak egyik rendes követ- kezése az, hogy a' külső behatások rendesen más- ként munkálódnak mint az egésséges embereknél, hogy a' betegeknek sem ezekről helyes képzete, sem állapotjárói helyes érzelme nints , és a' sokféle ámításoknak igen alá vágynák vettetve.

Felette nehéz ezen nyavalyn formáknak kime- n t ő rajzolatját adni, olly változandó leven forma-

j o k , hogy őket méltán nevezték a ' nayalyák P r o t e u s s á-nak. Mind e' mellett is megpró- bálom képeket lerajzolni, hogy a'nem orvosi kö- zönség i s , mellynek hasznára van főképen mun- kátskám szentelve , helyesebb képzeletet kapjon ezen nyavalyákról, mint a ' m i Ilyennel jelenleg bir«

Ezen nyavalyák fő különbsége más nyavalyák- tól abban á l l , hogy a' beteg testi állapotjára 's annak leglsekélyebb változására szerfelett és nyug- hatatlanul figyelmez. Az illyen betegek p. o.

emészteteket és vizelteteket szorgalmatosan vizs- gálják , és azt hiszik, hogy abból nyavalyájok állapotjára nézvo okosodnak; ha valahogy vala- melly orvosi könyv akad kezekbe , gondosan ol- vassák az abban leirt nyavalyákat, és ha v ala- inelly nyavalya syintomáját olvassák, azt mindjárt magokban képzelik; bélyege továbbá ezeknek a ' nyavalya veszedelmes változásától 's kimenetelé- től való félelem, nagy félénkség, a' léleknek az érzések és ámítások által elfoglaltatása ; pana- szolkodás a'nagy (tsak úgy tetsző') gyengesége fe- lől az izmoknak; haragosság minden ok nélkül, a1 tost különböző részeiben származó, 's ismét

tsak hamar elmúló fájdalmak és gnrtsök, inellyek a ' betegekben sokféle nyugtalanító képzeteket gerjesztenek ; ezek azon jelenségek , inellyek a ' a' hypocondriacus és hysterica személyekben gyak- ran előkerülnek. Ezen nyavalyák továbbá nyug- hatatlanság, szorongás, aggódás, szívdobogás, az ortzák halaványságának pirosságának gyakori vál- tozása , a' végtagok melegsége és hidegsége, de többnyire hidegsége, viszkelegsége, a ' bőrnek

égető Táj dal in a és viszketegsége; ha pedigp a ' n y a - valya sályosodik, gyakran a' szemek előtt repke- kő foltok és szikrák látása, a' látás meghomályo.

sodása , fül zúgás, nehéz hallás , a' hibás szaglás és izlés, nyughatatlan álom, szédelgés, ájulás által jelentgetik magokat, Mindazáltal a' felhő, zott symptoinák közül rendesen többen majd ezek liiajd amazok kapják a' beteget elő, többnyire hirtelen; ezen symptomák bizonytalan majd iö- vidobb majd hosszabb idő szakaszok után 's kü- lönösen az elme indulatjai 's szenvedelmes fel- .buzdúlások után kerülnek e l ő , 's gyakran több

más jelenségekkel együtt.

Ezen kívül a' hypocondria különösen gyak- ran az emésztés műszereinek gyengeségei el 's az altest belső részeiben lévő dugulásokkal jár, p. o.

rendetlen, néha e r ő s , néha gyenge étel kívánás- s a l ; változó szomjúsággal, «'gyomorban és al- testben nehézségnek és teliségnek érzésével, mind kettőnek felfut ódásnval, és felpuffadásával, sa- vanyú felböfögéssel, gyomor é g e t é s s e l , gyonior- görtsel, széllel, többször szorulással mint hasme- néssel, néha hányással, magánosság kedvelésével, többnyire ugyan szomorú, de néha futólag igen víg és vidám kodvéllycl, gyakran igen erős nemi ösztönnel, gyakran a' másik nem eránt nagy hi-

deg vérűséggel.

A ' hysteria (méhnnya baja, vapeurs), gynk- ran a' méh vagya' tojás fészkek nyavalyájával van egybeköttetve. Ennek jelenségei a' nemi fogla- latosságok folyvást való zavarodasa, és nemei Iv iuleges b a j o k , p. o. nz altestben való nyughatu!»

o se

lanság és korgás; a' méhanya időről időre való feldagadása, és mozgása; azon érzés ininfha az altestbcn valamellv golyóbis (globus hystericus) keringene, onnan a' nyakba felszállana, nyeldek- lől szorongatná , 's a' nyak feljniffadása , edé- nyeinek daganat j a által fulladással fenyegetne;

gyakran igen erős, gyakran semnii nemi ösztön; fél- oldalú vagy hideggel p á r o s u l t , vagy tsak egy bi- zonyos helyre szorult főfájás, mintha valamelly szeg volna b e l e ü t v e , (clavus hystericus), a' hir- telen és tsekély okra előkerülő l a n k a d t s á g , az úgy t e t s z ő , az az folyvást tartó tökélletcs eszmé- léssel egybekötött, vagy valóságos á j ú l á s o k , a, gyakran sokáig tartó tetsző halál; mindenféle görtsok és rángntúdzások , gynkian hirtelen vál- tozó beteges, könnyezéssel j á r ó nevetés minden eiköltsi ok nélkül 's tb. béllyegezik.

A' h* pocondriára-és hysterinra az ollvan sze- mélyek hajlandók, kik természettel igen inger- lékeny és változó kedvel birnnk, vagy a' kik ezt puha nevelés, heverés, vagy sok ü l é s , az'érzés- nek egy oldalú művelése, a' léleknek szerfölötti erőltetése 's több effélék által vonták magokra , továbbá a ' l é l e k tüzes indulatjai, szenvodelmei, a' ki nem elégített ditsőségre vágyás, megbántott kevélység, különösen a' szerentséllen szerelom, az eleven sőt tüzes nemi ösztön kielégítése nélkül, a¹ szereleinbeli feslettség, onania 's tb.

A ' n y a v a l y a g y ó g y í t á s a . Igye'k a' hat eg sok friss vizet gyomrának 's a' béltsntorná- imk tisztítása 's erősíiése végett. Tartóztassa

ínég magát minden meleg e's hevítő italtői kevés c's sovány ételekkel éljen.

Mosogassa és dörgölgesse egész testét tető- től fogva talpig friss vizzel, különösen fejét és alte tét jobbrabalra.

Förössze egész testét egymást felváltva kád- ban vagy folyóvízben, 's dörgölje ösvzevissza.

Vegyen hideg kristályt, 's borogasson ned- ves hideg ruhát altestére, 's járkáljon a' szabad levegőn.

A' mennyire lehet állva dolgozzék, 's a' be- it knek minden nyomását és szorítását távoztassa el-

T ize nket í ód i k Tz ik k e ly.

V é r f o l y á s o k .

Véifolyásnak neveztetik minden beteges vagy igen b ő , vagy valamelly szokatlan részből, vagy az egésség rendes állapotjában szokott időn kívül előkerülő kiürülése a' vérnek a' véredényekből.

A nem erős tsekély és tsak tseppenként va- ló vérzés v e r t s e p e g é s n e k , az igen erős bő , tés sebes vérfolyás pedig v é r ö m 1 é sneknevez- - teik.

A ' vérfolyn'soknt a' tudósok különbözőkép osztják f e l , de a' melly felosztásokat előszámlál- ni szükségtelen. Eleget tudunk, ha a' vérfolyá- sokat ollyanokra osztjuk fel, mellyek a' yéredé- nyeknek beteges munkásságából, és ollyanokra, mellyek azoknak valamelly orgánicas megsértésé-

bői p. or vágás, szúrás, szakadás 's tb. származnak.

A' vérfolyások gyakran a' testi alkotástél származnak ; ezek néha apránként nélia hirtelen származnak, néha különös híradók által jelentge.

tik előre magokat, az egyes vérfolyásokat gyak- ran saját jelenségek kísérik, 's különös jelensé- geket szülnek. Nénielly vérfolyásokot nehézség, nyomás- feszülés, fájdalom, forróság, égelés, do- bogás, 's azon részek, mellyekből a' vér folyni a k a^r, , munkásságának zavarodása előzi meg.

Többnyire a' vérfolyás a' beteget megijesz- t i , félelembe nyughatatlanságba e j t i , mellyből azután sokféle bajok, 's betegségek következnek.

Most én a' legnevezetesebb 's a' közönséges életben gyakrabban előforduló vérfolyásokat aka- rom rövideden érdekelni, 's ezen nyavalyákról egyenként Milamit, ha mint keveset is beszélni.

Tizeu íi ar m adik T&ikkely.

0 r r v é r f o l y á s .

Ez alatt értjük az orrlyukait betakaró' tak- nyoshártya edényeiből kitakarodó vér kiürülését Itt szorgalmatosan meg kell különböztetni, hogy a' vér az orralyukaibői vagy a' tüdőből lélegző gégéből, gyomorból vagy a' nyelőtsőből j ö u - e . Ezen esetek közül mindegyikben az orron taka- rodhatik ki a ' v é r . Az orr vérfolyás gyakran több előjelek által jelentgeti magát m i n t : főfájás, szé- delgés, bóddlás, szemkáprádzás, fülzúgás, fováb-

bá au orrnak szárazsága, forro'sága, veressége és viszketegsége által. Ezen bajok az orrvérfolyás megjelenésére, enyhülnek vagy egészen elonyész- nek, a' mikor a'vérfolyás is kivált a ' t s e n d e s ma- gatartás mellett egy vagy egyéhány lat vér el- vesztése után megáll. Néha folyvást tart míg a' be- teg bizonyos mennyiségű vért el nem veszt, és gyak- ran ha semmi segítség hozzá nem jártil, a'vér ál«

talános elvesztését vonhatja maga után.

Az illyen esetben az ábrázatot és a1 hom- lokot hideg vízzel kell mosni mindjárt,

A' beteg szijjon fel sok friss vizet az orrába.

Dörgöljön a' nyakába sok friss vizet.

Borogassa hideg vizes ruhával a' szemérem testét.

Gyakran megesik azonban, hogy kivált az ifjú és bővérű személyekben igen sok vér van, niel- lyet a' természet ki akar tnkarítni; ez eránt nem kell mindjárt nyughatatlankodni, tsak friss vizet kell a¹ beteggel i t a t n i , hogy az által a' vér tö- mege r i t k u l j o n ; sok fris vizet kell az orrábafel- szivatni, hogy a' véredények az által erősöd- j e n e k .

Ti zen negyed ik T z i-k k e ly.

A

1

s z á j b ó l é s t o r o k b ó l v a l ó v é r - . f o l y á s r ó l , a' h á n y á s é s k ö h ö g é s

á l t a l .

Gyakran nehéz megosmerni, hogy a' neve- i t részek közül mellyikből foly a' vér- A' vér

folyhat az Ínyből, a ' s z á j üregéből, az artznk bel- ső falából, a' nyelvből; a ' s z á j padlásból, a ' n y e l - deklőből, a¹ mit ha ezen részeket jól megvisgál- juk azonnal észrevehetünk- Ha a¹ vértódúlás nagy,

akkor a' Vérfolyást megelőző feljebb említett je- lelvhez hasonló jelenségek mutatkoznak.

De ha a' vér a'tüdőkből akar kijönni (vérkö- pés) arra köhögés kívántatik, melly által a' vér a' tüdőkből t s lélegző gégéből kitakarodik. A' vérköpést nehéz lélegzetvétel, a' melyben való ne- hézség és nyomás érzése, nyughatatlanság, szív- dobogás, a' test a' többi részin egymást felváltó forróság és hideg, édes szájíz, és valamelly édes matéria kiköhögésc 's tb. előzik meg. Ila ezen

h í r a d ó j e l e k e t kiürítés követi, a'vér rendesen híg piros és habzó.

D e nem illyen akkor n1 vér, mikor a' gyo- morból vagy a' szomszéd részekből, p. o. éjiéből, májból, a' belekből 's tb. (vérhányás) kerül ki.

Ezen esetekben valamelly fekete megaludt, igen ritkán piros hígvér ürül ki a' hányás által. A ' v é r - hányást, mint minden vérfolyást, bizonyos jelek előzik meg. A' nevezetesebbek : a' hibás étel- kívánás és emésztés, gyomor nehézség, gyomor- görts, valamelly teliség érzése a' gyomor gödré- ben, és felfúvódás, forróság a ' g y o m o r t á j é k á n , szempillantásnyi könnyebbülést szerző fölböfögés, hányásra való erőlködés, véríz a ' s z á j b a n , nagy nyughatatlanság, hideg enyves izzadtság.

Mind ezen esetekben igyék a' beteg napjá- ban több pint friss vizet.

Gyakran öblögesse, mosogassa magát hideg víz . el.

11 >rognsson hideg vizes ruhákat melyére és a' szívgödrébe-

A' vérhányáskor borogassák a¹ gyomor tájé- k á t , és az egész hast nedves hideg hosszú kendő- Vei, mellyet gyakran kell változtatni.

A' meleg és hevítő italokat kerülni kell, va- lamint a' hust és más igen tápláló ételeket is.

Tizenötödili. T zilikely.

A' Mtí I) a n y a v ó r f o l y á s a.

Éltünk ez nlatt nem tsak minden a^! havi és gyermekágyi tisztulás idején kívül származó vér- folyást a' méhanyából, hanem ezeket is mihelyt túl a' rendin vágynák, soká t a r t a n a k , 's az á l t a l a' testnek ártalmára vágynák. Az efféle vérfo- lyás a ' t e r h e s , nem terhes, és a' szülő asszonyo- kat is előveheti. Mind ezen esetekben vagy a' méhanya és nádrahüvely, vagy, de a ' mi ritkább e s e t , tsak a'nádrahüvely edénnyeiből jöhet a' vér.

A' méhanya vérfolyás hírmondói a' hát, — tzomb

— tsipő — és hasfájás, az altestben vnlamelly te- liségnok érzése, vagy annak valóságos felpuffadá- sa a' vér tolóiás a' szemérem részek felé, gyako- ri ösztön a' vizellcsrc, az alsó tagok nehézsége, egymást felváltó forróság, és hideg , főnehe'zség és fájdalom szédelgéssel és fülzngásal, gyomor ne.

bézség és fájdalom émelygéssel és hányással, ne-

héz lélegzetvétel, nyughntatlansn'g , szívdobogás, 's tb. Ha ezen jelenségek a' havi tisztulás ide- j e alatt is t a r t a n a k , akkor a¹ rendes havi tisztu- lás szerfelett valósága vagy hosszas tartása által méhanya vérfolyóssá szokott változni.

A' pulia nevelésen, a' képzelő tehetségnek románok olvasása által való felhevűlésén kivül,mel- lyek a' nemi ösztönnek jókori kifejtődzését esz- közlik, sok ártalmas befolyások vannak még, mel- lyek méhanya vérfolyást okozhatnak p. o. a gya- kori és nagy tűzzel űzött közösülés, különösen ke- véssel a' havi tisztulás előtt, nlatla vagyutánna, őnszeplősítés, a' hevítő ingerlő tisztulást élőmoz- dító has vagy vizellet hajtó szerekkel való vissza- élés, a' test erős mozgásai, különösen tántzolás, futás 's tb.

A' n y a v a l y a g y ó g y í t á s a : Az egész al- testet meg kell kenegetni gyengén vnlamelly hi- deg vízbe mártott, kendővel vagy spongiával,

Az altestet és a' szemérem részeket hideg vízzel kell borogatni.

Hideg vizet kell a' méhbe befetskendeztetni.

Hideg vízbe mártolt ruhát ekertset a1 nádra- hüvelybe dugni, mellyre az öszvehuzza magát 's tekertset kinyomja.

L e h e t egyszersmind hideg lábvizet venni.

Sok hideg vizet kell a' betegnek inni adni, melly őtet megújítja 's életét megmenti.

De mind ezen szereket tsak kevés ideig kell használni, mert különben gyengítnek 's az altestnek veszedelmes meghűlését Vonhatják magok után.

Ti zenhato dik Tzikkely.

K ö s z v é n y és R h e u m a .

Ezen jelenségeire nézve gyakran igen hason- ló nyavalyáknak nints jobb orvossága a ' külső'a belsőkép alkalmazott hideg víznél. A' bőr gyen- geségén nlapúló beteges érzékenységét némelly em- bereknek az idő minden változásai eránt semmi olly bizonyosan meg nem gyógyítja, mint a' hi- deg vízzel való lotsolás, hideg fürdők, és Iábvizek.

A ' köszvény gyógyításában fő dolog a' rosz nedvességnek kitakarítása egyszer'smind a' bőr erősítése, élesztőse, 's mind ezen két tzélt a' hideg vízivás, 's a' feljebb nevezett fördők által ellehet érni.

Már a' Cadet de Vaux által esméretessélett meleg víz cura is, rnelly szerint a¹ naponkint ti- zenkét itze meleg víz ivásra a' köszvény néhány nap múlva meggyúgyúl, mutatja, hogy a' víz hatal- mas szer. Itt azonközben m e g k e l l j e g y e z n ü n k , hogy mivel semmi nyavalya , és így a' köszvény sem származik egyszerre, az ¡Ily gyógyítás mód- n a k , meliy a'köszvényt egyszerre elűzi, a' test- r e nézve igen ártalmasnak kell lenni, a' mit bi- zonyítnak is több példák; továbbá, a1 hol a ' kösz- vényt magát illyen módon elűzték, a' melegvíz- nek saját tulajdonsági által, a' gyomor 's átaljá- ban az emésztés műszerei rendkívül elpetyhüdtek, és gyengültek, úgy hogy az illyen betegek meg- Bzabadúltak ugyan a ' köszvénytől , de azonban

3

gyomor gyengeségben 's nagy fázékonyságban szen- vedtek. Ha már a' gyomor és az emésztés alsó műszerei meggyengülnek, abból ismét s/.íikségeské- pen rósz nedvességek készülnek, 's ismét líj nya- valyának alapja van megvetve.

Az efféle bajoknak egészen elejét veszi a' hideg víz c u r a , 's annál fogva a' nyavalyát leg- sikeresebben kigyógyítja,

Mivel a' hideg víz minden szívós nedvessé- get feltud oszlatni, a¹ tsípóseket szelidítni, a ' b o - ron keresztül mélyen b e h a t n i , dugulásokat., da- ganatot oszlatni, a' természeti kiürüléseket , kü- lönösen a'kipárolgást előmozdítni, innen látniva- ló, mi módon mutathatja ki a' köszvény gyógyí- tásban, mellyben valamelly szívós és tsipós a ' h n j - lásokban, kötőlékekben,'s azokat betakaró hártyák- ban és edényekben meggyűlt's fenn akadt nedvesség a¹ legközelebbi oka a'szenvedő rész fájdalmának, daganatjának és hnsznavehetetlenségének, jólté- vő munkálatját. Már a' mi ősatyánk Hipocrates azt állítja, hogy a' hidegvíz a'szenvedő részekre lolsolva a' daganatot és fájdalmat enyhíti a¹ kösz- vényben is; nz újabb időkben H a h n, F l o y e r , R e u s , 's több más Orvosok is sok példát említ- nek arra, hogy a' köszvényben szenvedők egyedül és tsupa hideg vízzel gyógyultak ki.

A ' beteg ha megakar gyógyulni, ne siessen a1 gyógyítással, hanem kezdje egyszerű életmó- don a' dolgot, igyék eleinte kevés hideg vizet, ké- sőbben pedig n y o l t z , sőt tiz itzét

Ámbár ezen gyógyítás mód az erősebb vi- zelési, kigőziilgést és izzadást előmozdítja, 's ez

által a' romlott nedvességek nagy része már kita- karodik, mindazáltal még ezzel ritkán van vége a' curának, hanem többnyire szükség még izzadást szerezni, de nem ollyan izzadásokat, inellyek a' bőr petyhüdtsége, hanem inkább annak felmagasz- talt munkássága által eszközöltetnek. Illyen ízéi- ből a' beteg ágyban fekszik, 's a' kiszabott por- tzio vízét megissza. Mihelyest izzadni kezd, ki- veszik az ágybői , szalmára fektetik, tététől fog- va talpig hideg vízzel valamelly kerti öntözőből meglotsolják, hirtelen pamut paplanba t a k a r j á k , 's azon vizesen ismét ágyba teszik.

Ez a' bánásmód félfél óra múlva négyszer ötször ismételtetik; ezután a" beteg az ágyba ma- rad, míg a' nagy mértékben elkövetkező izzadtság- nak vége nints.

Meg kell még jegyezni, hogy ha a' beteg meggyógyult i s , minden estve tartozik egész testét hideg vízzel megmosni, vagy hideg fürdőt venni, legalább a' gyógyulás elején meg kell ezt tenni, hogy minden visszaesésnek eleje vétessék.

Tizenhetedik Tzikkely.

G y e r m e k i n y a v a l y á k .

Akármelly név alatt kerüljenek is ezek elő p. o. szeingyuladás, himlő, vérköpés , torokgyu- ladás, anglus nyavalya, sárgaság, s k a r l á t , száj- kisebesedése, serophulák, öszvenövés, a'gyengébb részek p. o. a. lábakközi kisebesedé»e, geleszták ,

3*

fogfájás 's tb. mindnyájokat meglehet a' hideg víz által részint előzni részint gyógyít ni.

A ' most született tsetsemőnek legelőször is a' száját kell gyakran törülgetni egy hosszúkás nedves, vízbe mártott pamatsal, 's gyengén nyúl- kálván belé, k i k e l i tisztílni, a'lélegzés előmoz- dítására, 's a' szájkisebesedés megelőzésére vagy meggy é g j ítására.

Akkor az egész szívós nyálkával bevont tes- tét a' tsetsemőnek langyos vízzel kell megmosni, 's ezt az első nyoltz napban gyakran ismételni.

De a' kilentzed naptól fogva a'gyermeknek hideg kút vízzel kell egész testét tététől fogva egész talpig megmosni, kímélve kell azonban a' még széllyel álló főtsontokkal bánni, 's a' nedves és hideg spongiával törülgetni kell elől hátúi a' melyét és hasát, h á t á t , farát le egész a' láb á j hegyéig.

A ' g y e r m e k sikoltást fel sem kell venni, ke- vés napokig tart az t s a k , 's nem hal meg b e l e ; ezen hideg mosás erős egésséget alapít meg, 's sok alkalmatlan bőr — é s ideg nyavalyáknak eleit . veszi.

Eleinte kivált a' főt igen gyengén kell mos- ni, hogy valmelly tserép forma héj ne borítsa be, melly az annyira szükséges kigőzölgést akadályoz- t a t j a , ' s a z állal főfájást szerez.

Ila a' tsetsemő teste kisebesedik , gyakran meg keli mosni friss vízzel.

Minden szoptatás után ki kell a' gyermek száját tisztítói, hogy a' benne maradt toj meg ne savanyodjék.

Ha a¹ gyermek erősen sír, hideg vízzel kell az ábrázatját megmosni, hogy a' sós künytseppek valamelly bőr vagy szemnyavalyát ne okozzanak.

A' görbe lábakat mindjárt a' szülés után az által lehet meggjágyítni, ha hideg vizet dörgölget- nek rá gyakran apránként egyenesre tekergetik, gyengén húzogatják, a¹ mit az elsőbb napokban leg- alkalinatosabban lehet tenni.

A ' mi a¹ többi gyermeki nyavalyákat, sáp- padtságot, vérköpést 's t. illeti, ezeket úgy kell gyógyítni mint a' felnevekedett embernek ugyan a on nyavalyáit.

T i zenny olt z a d ik Tzikkely.

A s s z o n y i n y a v a l y á k .

Ha az asszonyi n»m minden nyavalyáit előakar- náilk számlálni, arra egy kiilön könyvet kellene írni. Mert azon kívül, hogy a' férjfiak nyava- lyái az asszonyi nemmel tsak nem mind közök , ennek még különös saját nyavalyái vágynák. A ' közönséges életben tsak ezen utolsókat értjük az asszonyi nyavalyák a l a t t ; a' legnevezetesebbek ezek k ö z t : a' snppadtság, rendetlen havi tisztán lús, feliéi-folyás, méhanya leesése, hysteria (eze - utolsóról már volt szó).

Tiz enkilentzedik Tzikkely.

S á p p a d t s a g .

Ezen nyavalya tsupán az asszonyi nemet bánt- ja , '6 mind n' leányokat különösen a' kifejtődzé*

idejekor, mind az asszonyokat megszokta látogat- ni, 's magát halavány tsak nem tej fehérse'gű vagy sárgás bőr, felfúvódás vagy soványság, az iz- mok gyengesége, igen kevés és tsak valamelly nyál- kás nedvesség elválasztásában álló vagy épen sem- mi havi tisztulás (terhesség idején kivűl) 's gyak- ran igen különös kívánságok által jelentgeti.

A ' sápadtság természete a ' t keletien vérké- szítésben áll, mellyben a' vér veres része hibázik, innen van a'tökéletlen 's megakadályoztatott ki- fejtődzése az egész testnek, inelly épen nem elég- gé erősödött meg a r r a , hogy a' nemi részek ki- formálására 's a' nemi foglalatosságok gyakorlására megkívántató erőt kifejtse, 's organicus anyagok- kal tartsa.

Huszadik. T z ik k e ly,

R e n d e t l e n h a v i t i s z t ű l á s .

I t t sokféle esetek adhatjákmagokat elő, mert k havitisztűlás vagy egészen bibázhatik, vagy igen is nagy mértékben lehet. Az első ismét kétféle formában jelenik meg: vagy ki marad a¹ tisztulás rendes időn túl 's ezt a' havitisztűlás e l m a r a - d d s á nak nevezzük; vagy a' folyaniatjában meghá- borítatik, félben szakad, 's ezt nevezzük a' havi tisztulás f e n a k a d á s á nak. Akánnellyik eset adja elő magát, zavarodásoknak kell szükséges- képen történni az asszonyi testben.

Huszonegyedik Tzikkely.

F e h é r f o l y á s .

A' fehérfolyás a' nádrahüvelybú'l sőt magából a'méhanyábél kiszivárgó, nyálkás, ragadó gyakran téjforma, először szelíd és szagatlan, de aprán- ként tripőssé váló sos és undorító szagú nedvesség kifolyásában áll, minden bujakorsági megfertőz- tetés nélkül. A' fehér folyás különösen a' nagy városokban j á r j a a1 leányokat és asszonyokat;

többnyire igen maknts, a' gyógyulás után á' leg- tsekélyebb okra is újra előkerül.

A' ki szépeink közül ezen nyavalyában szen- ved, kerülje a' hevítő, nnnál fogva gyengítő ita- lokat, különösen a' theázó társaságokat, hogy gyomrát's az emésztés eszközeitelne gyengítse.

Kerülje a'sok ülést, hogy szorulásba ne es- s é k , dolgozás közben üljön egyenesen, álljon fel g y a k r a n , hogy se a' látást se a'szemek látó ere- j é t ne gyengítse, se félszeggé ne legyen, se al- testére ne nehezkedjék, se á' kis belekben szo- rulást ne okozzon.

Igyék ha nem kívánja is napközben sok hi- deg vizet, hogy vérét rítkítsa, elevenebb keren- gésbe hozza, s a' nedvességeit megjobbítsa.

Mossa meg reggel estve nemző részeit, 's járkáljon a' szabad levegőn.

Legalább egyszer hetenként mossa meg egész testét tetőtiil fogva talpig hideg vízzel 's u' gyó- gyító erejű friss vizet dörgölje be erősen.

A1 fehér folyásban szendvedók, különösen

egész altesteket nemző részeikkel együtt hideg vízzel mosogassák meg, vagy ereszkedjenek ho- naljig hideg vízbe.

Huszonkettődül Tzikkely.

M a g ö m l é s ( P o l l u t i o ) Ez alatt a' nagy bőségben elválasztott f é r j - fiúi magnak akaraton kiviil való kiürülését értjük.

Ezen kiürülés eleinte sok éjtszakákon vagy egy éjtszaka is többször történik buja almadozások közt, '8 a' férjfiúi tag felmeredése mellett egyes kiömlésekben a ' m i d ő n a'nyavalya é j j e l i m a g - ö m l é s n e k neveztetik; későbben nappal is n' bu- j a ingerlésekre/ a' testiséget érdeklő fehér sze- mély vagy valamelly buja kép látására, 's tb. 's ez neveztetik n a p p a l i m a g ö m l é s n e k ; vég- re folyvást és tseppenként is minden buja inger- lés nélkül tsupán a' mechanica ingerlésre j á r á s lovaglás vagy székletétel közben 's tb. minden buja érzelem 's a' férjfhíi tag felmeredése nélkül is ; — ez a' t ö k é 1 e t e s m a g ö m l é s *

Szerző okai ezen nyavalyának: az onania, túl a1 rendin űzött közösülés, visszaélés a' bujaság- ra serkentő és vizeltet hajtó szerekkel , sympa- thica ingerlése a' nemző részeknek, a' gyomor tisztátalanságai geleszták "s tb. által.

Ezen nyavalyát követő apránként kifejtődző jelenségek : a ' t e s t i lelki munkák gyengesége, tom- paság, levert tekintet, gyenge látás, rosz omész-

t e s , soványság, fe'rjíiiíi tehetetlenség, az alsó tagok gyengesége 's végre a' hátgerintz kiszáradása.

Az illycn beteg borzasztó képét mutatja az embernek; minden kedve elvész tsak hamar a ' m u n - kától, gyűlöl és kerül minden társaságot, fáradt lom- ha teste tsak nyugodalmat óhajt.

A ' n y a v a l y a g y ó g y í t á s a . Naponként többször mosni kell a' beteg fejét, melyét, és al- testét hideg vízzel.

Különösen s' szenvedő részekbe eró'ssen bekell dörgölni a' leghidegebb kútvizet.

Üljön a ' b e t e g altestével hideg vizes kádba maradjon benne egy éráig, míg egészen meg nem hűl 's meg nem kékül.

Öntözze egész testét gyakran erősen még az öszvehúzó és erősítő hidegvíz a' gyengült részek- nek természeti erejét vissza nem adja.

Tartóztassa meg magát minden meleg heví- tő és forrd italoktól, 's minden zsiros füszerszá- mos és savanyú é t e l e k t ő l , igyék tsnpa tiszta hi- deg v i z e t , egyék vékony marhahús levest, zsem- l y é t , leves g j ümöltsöt részint nyersen részint sül- ve, nyers salátát, főtt, vagy nyers sárga répát, Ugorkát egy kevés olajjal, igyék reá tzukros vizet.

H uszonliarmadik T zihhcly

Á l m a t l a n s á g .

Töbhnyire a' roaz emp;ztés 's az abból szár- mnzó a' béltsatorna első útjain meggyűlt tiszta-

talanságoknak következése; gyakran nyavalyák syinptomája , mint a'hideglelésekben, több ideges nyavalyákban 's tb.

Igyék a ' b e t e g tiszta kútvizet gyomrának és beleinek kitisztítására.

Kevés és könnyű ételeket egyék, mint vékony húslevet, zsemlyét, gyümöltsöt, 'sigyék reá vizet.

Öblögesse ki orrát, száját minden étel után hideg vízzel.

Estve menjen sétálni az elfáradásig.

L e f e k v é s előtt vegyen egy ineleg láb- és hi- deg fő főidőt, hogy a' meleg lefelé takarodjék.

Igyék utánna egy pohár hideg kút vizet, fe- küdjék l e , 's takarodzékbe erősen.

Dörgölt esse fejét száraz ineleg puha kézzel gyengén , 's fíisűltesse gyengén.

Lábat és lábaikráját dörgöltesse gyengén va- lamelly lágy kezű személyei.

Muzsikáltasson magának messziről, hogy a' muzsika tsak gyengén 's kellemesen halljék vagy valanielly vízzuhogásra hallgasson, lefekvéskor ha lehet se ne olvasson, se ne gondolkozzék semmi fon- tosnbb tárgyról *s tüstént oltsa el a' gyertyát.

Mind ezen próbatételek után igyék egy korty friss vizet 's aludjék el.

Huszonnegyedik Tzikkely.

A ' l á b a k b ü d ö s i z z a d á s a.

Ez igen nyőgös és undorító nyavalya, melly n' különben igen palle'rozott 's szeretetre méltó

embereket is a' társaságban kiállhatatlanokká és kedvetlenekké teheti. Ez a' savós nedvességek- nek a ' b ő r rendszeren különösen az alsó végtago- kon szerfeletti bővséggel való kitakarodásaban áll.

Ezen izzadságnak elűzésében nagyon vigyá- zóknak kell lennünk; mert gyakran kritikus tisz- tálós a z , vagy a'betegnek saját természetére tar- tozik, az az benne mintegy második természetté vált, a1 mikor a'vissza verése veszedelmes kö- vetkezéseket vonhatna maga után. De többnyire- a' tisztátalanságból származik az, 's ekkor a' víz- nek jótékony erejét használnunk kell.

Megkell tehát tététől fogva talpig mosakod- nunk, különösen meg kell keményen dörgölni lá- bainkat, 's lábujainkat egyenkint, lábunk talpát és sarkunkat hidegvízzel, 's o' mellett erős testi mozgást kell tenni a¹ szabad levegőn.

Kerülni kell mindent, a' mi illyes nyavalyá- kat okozhatna. Könnyedén kell tehát a' lába- kat betakarni, 's folyvást hűvösben tartani.

Huszonötödik Tzikke ly.

T y ú k s z e m .

A' tyúkszem apró kemény daganatok formá- jában ostorozza az emberi nemzetet, mellyek a¹

lábájakban tűnnek elő, magokat a' búsba erősen befészkelik, 's néhn egész a¹ tsonthártyáig hatnak, hol ágy f á j n a k , mintha szeg volna bele ütve, in- len van a' deák nevek: clavi (szegek)

Alig van az orvosi szerek egész tárában ol-

lyan szer, luellyet ezen alkalmatlan nyűgös 's ki- vált a' szép nemet felettébb kínzó vendégek elűzé- sére ne ajánlottak volna már. 'S azon egyszerű, azon felséges szer, a ' h i d e g víz senkinek sem tu- dott eszébe jutni, bár több régi orvosok magasz- talták már gyógyító erejét.

A' ki a¹ tyúkszemtől megakar szabadulni, mossa először hideg vagy meleg vízzel , azután pedig minden irgalom nélkül tőből vágja ki, ha vérzik is; s azután mosogassa friss és erős bor-

etzettel vagy sós vízzel erősen, 's hagyja megszá- radni.

A' makats ismételésután utoljára tsak ugyan leválnak, 's akkor gyökerestől ki lehet őket venni.

Ha vigyázatlanságból a' lábújat is megtalál- ta az ember vágni, tüstént friss vízzel kell erő- sen kimosni a' vérző helyet, úgy nem sokára meg- gyógyűl, de ha a' szárazon h a g y j á k , veszedel- mes gyuladást kaphat.

Illyen módon a' benőtt tyúkszemeket is kön- nyű kivenni, ha felső színeket egy éles késsel vé- konyra szeldeli, vízzel megdörgöli, tompa késsel kihúzza 's éles késsel levágja az ember.

Huszonhatodik Tzikké ly.

H i d o g v e t t e t a g o k .

A' megfngyásnak kissebb mértéke a'vérnek a' véredényekbe megdugúlása és a'természetnek az ellenvaló munknlódasa által okozott gyuladas- ban áll. A' fagyott tagok gyógyítását tehát a'

természeti melegnek és nedvességek kerengésé- nek ezen véredényekben vald helyre állítása által kell eszközölni. De hogy esik az, "fogják néinelly olvasóink kérdezni, h<>gy melegítheti 's éleszthe- ti fel ismét a' hideg víz a1 fagyott tagokat? Hogy a'víz, hó és jég hidege meleget szerezzen, ez ugyan a természettel ellenkezni látszik; de a' tapasz- talásból t u d j u k , hogy a ' hólapták kezünket utol.

j á r a igen felhevítik, hogy a³ kik télben a¹ hideg vízben kéntelenek dolgozni, a' hideget végre nem

is é r z i k , sőt igen meleg a' kezek. x Mert a' víz, hó vagy jég által a' meleg itt kö-

tött állapotban van, ' s t s a k a k k o r szabadul ki, mikor a' víz, hó, vagy jég dürgölés által más testtel, p. o.

a' mi testünkkel érintésbe j ó n , s megmelegíti.

Ennek az újra felmelegítésnek a' mint közönsége- sen tudva van, apránként kell t ö r t é n n i , mert különben a'legveszedelmesebb következéseitől le- hetne félni. Ha valamelly igazán meg nem fa- gyott, hanem tsak erősen megfázott tagot hirte- len megmeiegítnek, könnyen erős gyuladásba esik, megveresedik vagy kékül, feldagad, a ' Iegtüze- sebb szúró vagy lüktető fájdalmakat érezni benne.

Ezen kedvellen syinptoinákkal következik azután a ' h i d e g által elébb erősen üszveházott edényeknek a' hirtelen megmelegedés által okozott sebes és erős kitágálása, valamint a' nedvességeknek a' felhevült részbe való erős és sebes tólálása. Ha a' megfagyás kissebb mértékben van abból daga- natok származnak, ha nagyobb mértékben igazi g)okulás, a' nedvességek kiömlése, a'tzellás szö- vetbe , ete*edés tb. Hu valamelly igazán meg-

fagyott tagot hirtelen megmelegítnek, akkor ezen symptomák erősebbek, inellyekből hideg fene kö- vetkezhetik. Ha a' további niuUtás után az erős hidegben, erősen befűtött szobába lépünk: ha- sonló jelenéseket vehetünk testünkön észre. Azon tagoknak , niellyek a' hidegnek legjobban kivol- tak téve p.o. az ábrázatnak, a' ke/.eknek, a' lá- baknak a' bőre megdagad , megveresedik és f á j . Veres foltok ütögetik ki magokat r a j t a , mellyek a' vér kiömléstől származnak. Bádgyattaknak, ál- mosoknak érezzük magunkat, szédelgünk, fejünk fáj, füleink zúgnak; sőt ájulás, vérköpés ?s melly gyuladás is következhetik az efféle vigyázatlan- ságbál.

A' ki az efféle kedvetlen következésektől ment akar lenni, jóltészi, ha a'következendő za- bályokra vigyáz.

Ha a ' s z e r e n t s é t l e n s é g megesett, "s egyes tagainkat u. m. k e z ü n k e t , l á b u n k a t , fülünket vagy orrunkat a' hideg megvette, dörgöljük szor- galmatosan friss pelyhes hóval, vagy jeges vízzel, 's ezt ismételjük mind addig, míg a' romlott hi- degvette tag ismét ineg nem veresedik. Ez a' legjobb kenőts fagyás ellen. A' kinek a" lábát a' hideg megtsipte, szaladgáljon egynéhány nap reg- gel estve a' friss hóban, mossa lábait hideg vízzel, húzza fel a' tsizmáját vagy lábbelijét 's ismét járkáljon tovább.

A' kinek a' lábát tökéletesen megvette a' hideg, úgyhogy lábújai setét kékek és érzéket- lenek, lábszárai megdagadtak, kék foltosok és fáj- dalmasok, tegye u lábait egy jeges vízzel tele

mély dézsába , maradjon benne egy óráig , míg a ' fájdalom nem szűnik, vegyen ismét egy illyen labvízet, maradjon benne két ó r á i g , 's tétessen hozzá jeget és havat.

Ekkor a' fekete lábújabk apránként megve- resednek, a' kék foltok a' lábszárakról eltűnnek, a 'daganat és fájdalom alább hagy, egynéhány il- lyen l a t víz után a' láb helyre áll.

Huszonhetedül T zilihely.

A' h i d e g d a g a n a t o k .

Ez egy igen gyakori 's igen nyűgös baj, melly a' megfagyásnak kissebb mértéke után szokott meg- maradni ; kissebb mértéke ezen nyavalyának áll egy nem igen nagy veres daganatban, melly tűzes- séget és verességet okoz, de hideg vízzel ápoltatván kevés időre egészen elenyészik. Ha a' nyavalya nagyobb fokra hágott a' daganat nagyobb setétebb veres, a'fájdalom felette kínos. Harmadik fokán végre a' nyavalyának a' daganaton apró hólyagok formálódnak, mellyek megrepednek, kisebesed- n e k , '8 a' nem gondolás vagy rosz velebánás mel- lett igen veszedelmes fekélyé válhatnak.

Miképen származnak a' hideg daganatok már feljebb említettük, t, i. a'megfázott résznek hir- telen felniefegedése, vagya' felmelegedett résznek hirtelen megfázása által. Ezért laginkább az ollyan 'agokon kerűlpek elő, mellyek a'levegő mérséke hirtelen változásainak leginkább kivannak téve t. i.

az orron, füleken, ajakakon, kezeken, leggyak-

rabban pedig a' lábokon. Logkönnyebb ettől úgy megőrí/.kedni, ha az ember igen melegen nem öl- tözködik, magát hideg vízzel mosogatja, keine'ny hidegről igen meleg szobába, különösen a7 kenien- tzehcz nem megy.

A ' hideg daganatok ellen ajánlott szerek kö- zű! egy sints ollynn hathatós mint a' hideg víz.

Kerülni kell tehát a' meleget, kivált a¹ forró meleget, a⁷ hidegvette daganatokat lágy friss pely- hes hóval vagy jeges vízzel dörgülgetni, és az első fájdalmat bátran kiállani.

Borogatni kellujra meg újra hideg vizes ruhák- kal, 's mihelyt megmelegedtek, ujakkal váltani fel, 'a mind addig nem kell megszűnni, míg minden jő rendben nints, a7 mi nem sokára megesik.

A' fájdalmas tagokat különösen a* végtagokat fe'l éráig jeges vízbe kell tenni, 's a7 mellett dör- gölgetni.

Ilus zonyolt zadik Tzikkely.

,

N y a v a l y a t üt és.

Ez a' nyavalya rendesen általános görtsök, és mind a' külső mind belső érzékek foglalatosságinak félbeszakadása által mutatkozik.

A7 paroxysmus előljáró postái g y a k r a n : a ' főnehézsége, főfájás, szédelgés, álmatlanság, vagy nagy álmosság, nyughatatlan álmok, az altest fel- fuvódása, a7 látás, hallás, szaglás 's tb. tsalódási, szomorúság, kedvetlenség, harngosság, gyakran a7

végtagokból a⁷ hátgerintzbe, vagy a¹ hátgerinta-

bői nz agyvelóbe menő meleg vagy hűvös szellet- nek (aura epileptica) vagy hangya hizserge'snek vagy electrica ütésnek érzése.

A' pnroxysniii8 többnyire a'beteg felsikoltá- sán kezdődik , mellyro hirtelen előre egy két lé- pésnyire tántorogván vagy karikába forogván le- rogyik, 's sa nem eszmél, se nem érez. E k - kor következnek rendesen általános erősebb vagy gyengébb rángatod/ások, egyes részeknek külön- böző arányban mozgatása, tsavarása, a' hüvelyk befelé húzódása, nehéz súlyos rendetlen sebes li- hegő lélegzetvétel^, a' száj tajtékzása, fogak tsi- korgatása, férjfiiíi tag felmeredése, a'paroxysmus vége felé gyakran a ' vizellelnek, sőt a ' m a g n a k is elmeneto. A'.paroxysmus tsak egynéhány többnyi- re 15 — 16 pertzentésig, ritkán tart félóránál tovább, 's apránként való megszűnésen végző- dik; a'jelenségek fentebb nevezett következése*

apránként szűnnek meg, a' beteg jó kedvű 's eleven egész a'következő paroxysmusjg, vagy pedig kis- sebb vagy nngyob mértékben szenved a1 gyenge lá- tás, szemknpradzás , szédelgés , t á n t o r g á s , vagy tompa főfájás miatt.

Bajosan lehetne ollyan szert t a l á l n i , mellyet a ' nyavalyatörés ellen már ne használtak Volna.

Azonban ritka szer 'stsalc ritka esetben foganatos a' nyavalya törés ellen; hathatós abban biztosabban bizonyosan egyik sem használ mint a' tiszta hideg k á t víz.

Ha a ' b e t e g n¹ fenn említett híradójelek közül

cg y e t vBgy többet érez, nyeljen le mindjárt mohon egy pár pohár hideg vizet, mossa förössze magát ve-

4 • •

le, dörgölgesse vele melyét, hogy a gonosz nyava.

lya ki ne ronthasson.

De ha mar kirontott, a' betegnek különösen a ' feje't kell elővenni, ábrázatját és ortzáját száraz meleg kézzel, azután pedig hidegvízzel dörgölget- n i , tartani kell a' beteg feje't, hogy valamibe ne üsse, 's n' nyélvét meg ne harapja.

Melyét és kezeit hidegvízzel erősen mosogat- ni k e l l , akkor a' görts a' melyből és az. ujjakból elmúlik a' nélkül, hogy szükség volna a' hüvelyk

ú j j á t felfeszítni vagy a' melyét lenyomni.

Adni kell néki még egy pár pohár hLdeg vizet is inni: 's arra szorítni, hogy nap közjWn n e igyék egyebet mint 4 — 6 pint hideg kút vizet, hogy egész testét napjában kétszer mossa vagy förössze meg, 's napjában közbe kristályt vegyen.

Egyébaránt egyszerű és könnyű ételekot egyék, p. o. egy findzsa vékony tejet, vékony husievet, da- rabka ösztövér borjú vagy marha hust, híg tojást, zsemlyét, éreH leves gyümoltsöt, "a igyék utánna mindég friss vizét.

Huszonli ileti tze dili Tztk kely.

S z é l ü t é s .

Szél ütés alntt értjük az izmok mozgó tehet- ségének elvesztését; a' test egy vagy több részeiben a' nngy gyegenséget, vagy ezen tehetségnek ap- ránként közbe közbo való elvesztését k e z d ő d ő s z é l ű t é s n e k nevezzük*

A1 szélütést jól meg kell különböztetni a'