Általános következtetések

A kutatás bebizonyította, hogy a vízi csigák, a kagylók populációi és közösségeik érzékenyen indikálják a környezeti tényezõk változásait.

Ökológiájuknak ismeretében a változásokra adott válaszaikat összefüg-gésbe hozhatjuk a hatótényezõkkel. Válaszként kell értékelnünk a közös-ségek összetételének módosulásait, az areálváltozásokat, a populációk

abundencia-változásait, vagy szélsõséges esetekben az állományok ki-pusztulását.

Az erdélyi folyók és vízgyûjtõ medencéinek puhatestû faunáját vizs-gálva és eredményeinket a szakirodalom adataival összehasonlítva, egy-értelmûen kimondhatjuk: az erdélyi folyók, kivétel nélkül, súlyosan szennyezettek, de más természetû emberi beavatkozás is károsította ter-mészetes állapotukat. Mindez nemcsak a vízminõség leromlásában nyil-vánul meg, hanem a folyószabályzások és a lecsapolások a folyómedret és árterületét alkalmatlanná tették a vízi élet számára. Egyes folyósza-kaszok drasztikusan degradálódtak.

A folyók állapotának leromlása a következõ okokra vezethetõ vissza:

– A duzzasztótavak és a környékükön felépített hétvégi házak lakói által gyakorolt civilizálatlan turizmus gyökeresen megváltoztatták a táj arculatát és minõségét.

– A forrásvidékeken gyakorolt intenzív erdõkitermelés és a rendezet-len körülmények közt gyakorolt fafeldolgozás miatt a hegyi patakok ára-dásai rendszertelené váltak, medrüket pedig a lassan bomló fûrészpor szennyezi.

– A folyók középsõ és alsó szakaszáról hiányzanak az egykori ligeter-dõk, nagy kiterjedésû mezõgazdasági területek határolják a folyómedret annak minden káros következményével (a lefolyó vizek bemossák a mû-trágyákat és a peszticideket).

– Kiterjedt mederszakaszok válnak alkalmatlanná az intenzív kavics-kitermelés következtében. Ez a tevékenység sok esetben az anyakõzetig mélyítette a medret, minek nyomán a környezõ területekrõl leszivárog a talajvíz és forrásként tör fel a meredek martok tövében (a Maroson 100 km-es szakaszon).

– A települések környékén a lakosság törmelék- és szemétlerakóhely-ként használja a folyómedret.

– Az alsó szakaszokon annyira közel épültek a töltések (gátak) a me-derhez, hogy ezáltal teljesen megszûnt az árterület.

– A színesfém-kitermelésbõl és -feldolgozásból származó bányavi-zek, nehézfémekkel és más toxikus anyagokkal, drasztikusan szennyezik az Olt, a Nagy-Szamos és az Aranyos felsõ szakaszát, valamint a Szamos Nagybánya alatti szakaszát.

– A kommunális és az ipari vízszennyezés annyira erõteljes, hogy ki-terjedt szakaszokon degradálta az életközösségeket és egyes fajok végleg elpusztultak.

– A szakaszos szennyezés elszigetelte a helyi populációkat, felszab-dalta az egykor a folyó hosszában elterjedt fajok életterét, ami azzal járt együtt, hogy egyes szakaszokra jellemzõ ökológiai formák kipusztultak, csökkentve az intraspecifikus diverzitást.

– A folyóvölgyekben még fennmaradtak értékes természetes állapotú területek és léteznek még tiszta vizû mellékpatakok, amelyek sürgõs vé-delemre szorulnak.

– A puhatestûek esettanulmánya bebizonyította, hogy a folyó csak az árterületével együtt alkot önszabályzó ökológiai rendszert. Következés-képpen a folyók védelme elképzelhetetlen az ártéri nedves területek re-konstrukciója nélkül.

– A megmaradt természetes területek csak akkor õrizhetik meg biodiverzitásukat, ha azokat a berkes, ligeterdõs folyóvölgyek ökológiai folyosókként kötik össze, biztosítva a flóra- és faunaelemek kicserélõdé-sét, vándorlását.

SZAKIRODALOM

ALDRIDGE, D. W.

1983 Physiological Ecology of Freshwater Prosobranchs. In: Russel-Hunter, W. D. (ed.): The Mollusca 6, Ecology.Orlando, San Diego, San Francisco, New York, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, Sao Paulo, Academic Press, Inc. 330–360.

BÁBA, K.

1958 Die Mollusken des Inundationsraums des Maros. Acta. Biol.

Szeged4. 67–71.

BIELZ, A. E.

1867 Fauna der Land- und Süsswasser-Mollusken Siebenbürgens.

Zweite aufl., Hermannstadt, Comissions-Verlag v. Filtsch BIELZ, M.

1843 Aufzählungen der Siebenbürgischen Land- und Süsswasser-Mollusken. Kronstädter Zeitung

BOETTGER, C. R.

1940 Zur kenntnis der subterranen Molluskenfauna Siebenbürgens.

Bull. us. Hist. Nat. Belge16. 1–42.

BOTNARIUC, N.–NEGREA, A.–TUDORANCEA, CL.

1964 Rolul moluºtelor în economia Complexului de bãlþi Crapina–Jijila. Hidrobiologia5. 95–105.

BURKY, A. J.

1983 Physiological Ecology of Freshwater Bivalves. In: Russel-Hunter, W. D. (ed.):The Mollusca 6, Ecology.Orlando, San Diego, San Francisco, New York, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, Sao Paulo, Academic Press, Inc. 281–330.

CLESSIN, S.

1887–1890 Die Molluskenfauna Oesterreich–Ungarns und der Schweiz. Lieferung 1–5, Nürnberg, Verlag von Bauer und Raspe CSIKI, E.

1906 Fauna Regni Hungariae – Mollusca. Budapest, Reg. Soc.

Scien. Nat. Hungariae DOMOKOS T.

1978 Az Anisus septemgyratus (Rossmaessler) faj növekedési vonalairól. Soósiana6. 45–50.

ELLIS, E. A.

1978 British Freshwater Bivalve Mollusca.London, New York and San Francisco, Academic Press

FEHÉR Z.–GUBÁNYI A.

2001 A magyarországi puhatestûek elterjedése. Az MTM Puhatestû-gyûjteményének katalógusa. Budapest, Magyar Természettudoményi Múzeum

FRIWALDSKI, I.

1856 Magyarország és Erdély édesvizi és földi puhányai. Magy.

Akad. Értesitõ 16.

FULLER, S. L. H.

1974 Clams and Mussels (Mollusca: Bivalvia). In: Hart C. W. Jr., Fuller, S. L. H. (eds.): Pollution Ecology of Freshwater Invertebrates.

New York, San Francisco, London, Acad. Press, 215–273.

GALLÉ L.

1998 Ekvilibrium és nem-ekvilibrium koegzisztencia életközösségekben. In: Fekete G. (ed.): A közösségi ökológia frontvonalai. Budapest, Scientia 11–33.

GORKA, S.

1916 A hazai édesvizi kagylók kopoltyújának és szájvitorlájának szerepe a táplákozásban. Állattani Közl.15. 281–318.

GROSSU, AL. V.

1962 Bivalvia, Fauna R.S.R.Bucureºti, Edit. Acad. 3. 3.

1986 Gastropoda Romaniae.Bucureºti, Edit. Litera, 1.

1987 Gastropoda Romaniae.Bucureºti, Edit. Litera, 2.

1993 The Catalogue of the Moluscus from Romania. Trav. Mus.

Hist. nat. „Grigore Antipa”33. 291–366.

GROSSU, AL. V.–NEGREA, A.

1975 Eine reliktere Gattung der rumanischen Fauna: Ferrissia WALKER, 1903. Malakologische Abhandlungen4. 21. 191–196.

1984 Nouvelles données sur la presénce du genere Paladilhia Bourguignat, 1805 (Gastropoda Prosobranchia, Moitesseridae) en Roumanie. Trav. Mus. Hist. nat. „Grigore Antipa”25. 47–49.

GYURKÓ ªT.–NAGY Z.

1965 Dynamik der Ernehrung des Semlings (Barbus meridionalis petenyi Heckel). Acta Zool.11. 121–136.

HARTMAN, W. N.

1974 Snalis (Mollusca: Gastropoda). In: Hartman C. W. Jr.–Fuller, S.

L. H. (eds.): Pollution Ecology of Freshwater Invertebrates. New York, San Francisco, London, Acad. Press, 275–312.

HORVÁTH A.

1957 Über die Molluskenfauna der Strecke zwischen Tiszabecs und Tiszafüred. Acta Biol. Szegediensis3. 1–2. 94–97.

ILLIES, J.–BOTOSANEANU, L.

1963 Proble`mes et méthodes de la classification et de la zonation écologiqes eux courantes surtout du point de vue faunistique. Mitt.

Int Limnol.12. 1–57.

IONESCU, M. I.

1933 Cîteva animale rare în fauna României. Bul. Soc. Nat. din România,4. 3–7.

JAECKEL, S.

1936 Zur Kenntnis der Molluskenfauna Rumäniens. Arch. Moll.71.

149–153.

JIKELI, C. F.

1878 Zur Molluskenfauna Siebenbürgens. Verh. Mitt. Siebenb. Ver.

Naturw. Hermannstadt, 28.

KISS, A.–PETRÓ, E.

1992 Distribution and Biomass of Some Chinese Mussel (Anodonta woodiana woodianaLea, 1834) (Bivalvia: Unionacea) Population in Hungary. In: Giusti, F.–Manganelli, G. (eds.):Abstr. 11-th Intern.

Malacol. Congr., Siena 1992, Siena, Unitas Malacologica 31–33.

KISS, J. B.–RÉKÁSI, J.–RICHNOVSZKY, A.

1995 Data on the Mollusc (Mollusca) Consumption of Birds in the Danube Delta, Romania. Aquila102. 99–107.

KOBELT, W.

1908–1910 Beitrage zur Kenntniss der Mitteleuropaischen Najaden.

Beilage z. Nachs. Bl. d. Deutsch. Malacol. Ges.

KIMAKOWICZ, M. v.

1883–1884 Beitrag zur Molluskenfauna Siebenbürgens. Verh. Mitt.

Siebenb. Ver. Naturw.Hermannstadt 33. 13–83, 34, 57–116.

MARGÓCZI KATALIN

1998 Természetvédelmi biológia.Szeged, JATE Press MÃLÃCEA, Ioan

1969 Biologia apelor inpurificate. Bucureºti, Ed. Acad. R. S.

Romania

McMAHON, R. F.

1983 Physiological Ecology of Freshwater Pulmonates. In: Russel-Hunter, W. D. (ed.): The Mollusca 6, Ecology.Orlando, San Diego, San Francisco, New York, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, Sao Paulo, Academic Press, Inc. 360–431.

MIHÃIÞÃ, A.

1970 Cercetãri saprobiologice în bazinul rîului Jiu. An. Univ.

Bucureºti, Biologie Animalã19. 101–107.

MOCSÁRY S.

1868 Adatok Nagyvárad és vidéke puhányainak ismeretéhez.

Nagyvárad. Természetrajzi Szemelvények,108–119.

1872 Adatok Biharmegye faunájához. Mathem. Termtud. Közlem.

10. 163–200.

1891 Újabb adatok Biharmegye Mollusca-faunájához. Magyar orvosok és természetvizsg. Nagyváradon tartott XXV. vándorgyül.

munkálatai. 455–456.

MODELL, H.

1942, 1949 Das natürlische System der Najaden. Arch. f. Moll.74, 78.

NAGEL, K. O.–BADINO, G.–CELEBRANO, G.

1998 Systematics of European naiades (Bivalvia: Margaritiferide and Unionidae): A Review and Some New Aspects. In: Burch, B.

J.–Heard, H. W. (eds.): Bivalvia I.Malacological Review,

Supplement 7, Ann Arbor, Michigan, Society for Experimental and Descriptive Malacology, 83–104.

PADISÁK J.

1998 A fitoplankton diverzitásának változásai a szukcesszió során:

egybevetés terresztris növényközösségekkel. In: Fekete G. (ed.): A közösségi ökológia frontvonalai.Budapest, Scientia, 87–104.

PAUCÃ, M.

1936 Les Mollusques pléistocenes de Bãile Episcopeºti. Bul. Soc.

Rom. Geol. 3. 130–142.

PETRÓ, E.

1984 The Occurence of Anodonta woodiana woodianain Hungary.

Állatt. Közl.71. 189–191.

PICOª, C. A.–CHENZBRAUN, E.

1968 Contribuþii la studiul metabolismului la Anodonta cygnaeaL.

Stud. ºi Cerc. Biol. Seria Zoologie5. 5. 493–499.

PÓNYI, J. E.–TUSNÁDI, GY.–VAGNER, E.–RICHNOVSZKY, A.

1974 Investigation with Computer ICL System 4 on the

Morphometry and Composition of the Population of Dreissena Shells From the Upper Sediment Layer of Lake Balaton. Anal. Biol.

Tihany41. 217–234.

RICHNOVSZKY A.

1971 Über die Molluskenfauna der Natrongewässer der

Ungarischen Tiefebene. Sizungsberichten der Österr. Akademie der Wissenschaften, Mathem.-naturw. Kl. Abt. I, 179. 8–10.307–311.

RICHNOVSZKY A.–PINTÉR L.

1979 A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója.Budapest, VÍZDOK.

ROSSMÄSSLER, E. A.

1835–1920 Iconographie der Land- und Süsswasser-Mollusken (fortgesetzt von W. Kobelt und Fr. Haas). Wiesbaden-Berlin, Kreidel’s C. W. Verlag

ROTARIDES M.

1941 Erdély csiga faunájának állatföldrajzi érdekességei. Állatt.

Közl. 37. 1–2. 92–112.

1943 Eine neue Paladilhiopsis-Art (Gastr. Prosobr.) aus einer siebenbürgischen Höhle, nebst einer Bestimmungstabelle der ungarischen Paladilhiopsis-Arten. Fragm. Faun. Hung. 6. 25–28.

SÁRKÁNY E.

1977 Elõzetes tanulmány a Maros folyó Unionidae kagylópopulációira vonatkozóan. Aluta 1976–77. Muz. Sf.

Gheorghe, 273–287.

SÁRKÁNY-KISS, A.

1983a Contribuþii la cunoaºterea populaþiilor ºi asociaþiilor de gastropode acvatice din valea rîului Mureº, sectorul Izvorul

Mureºului – Tg. Mureº. Marisia11–12, Stud. scient. nat. 1. 105–113.

1983b Note preliminare la cunoaºterea faunei de moluºte dulcicole a vãii Mureºului între Tîrgu Mureº ºi Arad. Marisia, 11–12.Stud.

scient. nat.1. 121–123.

1986 Die Verbreitung, Dynamik und die Rolle der Art Ancylus fluviatilis O. F. Müller in den Zoozönosen der Gewesser des Mures Fluss-Bassins. Proceedings of the 8th Int. Malacol. Cong.

Budapest, 1983.Budapest, Unitas Malacologica, 235–238.

1986 Anodonta woodiana(Lea, 1834) a New Species in Romania (Bivalvia, Unionacea). Trav. Mus. Hist. nat. „Grigore Antipa”28, 15–17.

1988 Rãspîndirea, structura, dinamica ºi rolul populaþiilor de moluºte în ecosistemele acvatice de-a lungul rîului Mureº ºi a unor afluenþi.Ziridava17. 313–315.

1992 The Mollusk Fauna of the River Mureº as Bio-indicator of Pollution. In: Giusti, F.–Manganelli, G. (eds.): Abstr. 11-th Intern.

Malacol. Congr., Siena, 1992.Siena, Unitas Malacologica, 502–503.

1995 Malacological Survey on the Mureº (Maros) River. In: Hamar, J.–Sárkány-Kiss, A. (eds.): The Maros/Mureº River Valley.

Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series,193–201.

1997a Structure and Aspects of Dynamic of the Unionid Associations of the Criºul Alb/Fehér-Körös River at Ineu. In:

Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Criº/Körös Rivers’ Valley.

Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 203–207.

1997b The Present-Day Situation of the Unionidae (Mollusca, Bivalvia) in the Transylvanian Tributaries of the Tisa River (Romania). Trav. Mus. Hist. nat. „Grigore Antipa”37. 213–224.

1999a Study on Aquatic Molluscs in the Upper Tisa River. In:

Hamar, J.–Sárkány-Kiss, A. (eds.): The Upper Tisa Valley. Szeged, Tiscia Monograph Series, 359–364.

1999b The Ocurrence and Significance of Moss Animals (Bryozoa).

In: Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Someº/Szamos River Valley. Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 193–195.

2000 Changes of the Molluscs Community in Flood Area During Succession. In: Gallé, L.–Körmöczi, L. (eds.): Ecology of River Valleys. Szeged, Tiscia Monograph Series, 49–52.

SÁRKÁNY-KISS, A.–BOLOª, F.–NAGY, E.

1997 Freshwater Molluscs from the Criº/Körös Rivers. In: Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Criº/Körös Rivers’ Valley.

Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 195–202.

SÁRKÁNY-KISS, A.–CSENTERI, I.

1983 Ervorschung betreffend die Ökologie der Population von Unio crassus decurvatusRossm. aus dem Bach Niraj. Marisia 11–12.

Stud. scient. nat.1. 115–120.

SÁRKÁNY-KISS, A.–FODOR, A.–PONTA, M.

1997 Bioacumulation of Certain Heavy Metals by Unionidae Molluscs. In: Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Criº/Körös Rivers’ Valley.Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 209–219.

SÁRKÁNY-KISS, A.–MACALIK, K.

1997 Ecological Condition and the Recommended Red List of the Criº/Körös River System. In: Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Criº/Körös Rivers’ Valley.Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 381–395.

1999 The Ecological State of the Eastern-Tributaries of the Tisa River – Based on Characteristics of the Physico-chemical Parameters, the Flora and Fauna. In: Kate Lajtha and Kristin

Vanderbilt (eds.): Proceedings of the ILTER Regional Workshop 22-25 June, 1999Budapest, Hungary, Budapest, 1. 97–99.

1999a Bioacumulation of Certain Toxic Metals by Fish and Unionidae Shells in River Someº/Szamos. In: Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Someº/Szamos River Valley.

Szolnok–Szeged–Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 269–273.

1999b Conclusions of the Someº/Szamos Rivers’ Researches. In:

Sárkány-Kiss, A.–Hamar, J. (eds.): The Someº/Szamos River Valley.

Szolnok–Szeged–Târgu Mureº,Tiscia Monograph Series, 343–347.

SÁRKÁNY-KISS, A.–SÎRBU, I.

1998 Beitrage zur kenntnis der Unioniden (Unionidae, Bivalvia, Mollusca) aus den flüssen Niraj, Târnava Mare und Târnava Micã in Siebenbürgen, Rumanien. Mauritiana(Altenburg), 16. 3.

565–572.

1999 Aspects Concerning the Structure and the Biometry of Some Freshwater Mollusk Communities from the Tur River (Romania).

Acta Oecologica6. 1–2. 63–75.

2000 Modificãri ale structurii comunitãþilor de moluºte acvatice în lacurile din Câmpia Transilvaniei, sub influenþa impactului

antropic. Studii ºi Comunicãri–ªtiinþele naturii1. 141–146.

SÁRKÁNY-KISS, A.–SÎRBU, I.–BÁBA, K.

1999 Freshwater Mollusc Species from the River Someº / Szamos, Related to Their Ecological Conditions. In: Sárkány-Kiss, A.–

Hamar, J. (eds.): The Someº/Szamos River Valley.Szolnok–Szeged–

Târgu Mureº, Tiscia Monograph Series, 197–202.

SÁRKÁNY, ZS.–DORDEA, M.–SÁRKÁNY-KISS, A.–

FODOR, A.–PONTA, M.

1995 The Importance of Mollusc Communities as Pollution

Indicators in the White Criº River. In: Guerra, A.–Rolan, E.–Rocha, E. (eds.): Abst.12 – th Intern. Malacol. Congr. Vigo 1995.Vigo, Unitas Malacologica, 255–256.

SÎRBU, I.–SÁRKÁNY-KISS, A.–HULEA, O.

2000 Expansion of the Adventive Species Anodonta woodiana (Lea, 1834) (Mollusca, Bivalvia, Unionidae) in Central and Eastern Europe. Acta Oecologica7. 1–2, 49–57.

SÎRBU, I.–SÁRKÁNY-KISS, A.–PETRESCU, M.–LAZÃR, M.–BUIAN, G.

1999 Contribution to the Knowledge of the Freshwater

Molluscfauna from Upper and Middle Olt River Basin. Transylv.

Rev. Syst. Ecol. Res.1. 111–122.

SOÓS LAJOS

1943 A Kárpát-medence Molluska faunája.Budapest, Magyar Tudományos Akadémia

1956 Csigák I. Gastropoda I. In: Székessy V. (ed.): Magyarország állatvilága. Fauna Hungariae19. 3. Budapest, Akadémiai Kiadó.

ÚJVÁRI, I.

1972 Geografia apelor României. Bucureºti, Ed. ªtiinþificã WAGNER, J.

1941 Die Grundlage der Weichtiere des Gutin-Gebirges. Állatt. Közl.

38. 197–210.

1943 Az 1942. évi erdélyi kutatóutak malakológiai eredményei.

Állatt. Közl.40. 35–49.

ZSADIN, V. I.

1952 Molliuski presneh vod CCCR. Moskova, Leningrad, Ed. Akad.

CCCR

In document ERDÉLY FOLYÓINAK TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS A REKONSTRUKCIÓ MEGALAPOZÁSÁRA (Pldal 136-147)