Az állcsontok és a fogak betegségei

A szervezetet érő stesszhatásokra a szervezetben kiváltott fiziológiai változások nemcsak a csontvázrendszeren hagynak nyomot, de szájpatológiai elváltozásokat is okoznak. A fogazat stresszre utaló indikátora a maxillában és a mandibulában kialakuló cysta, ill. abscessus, a caries, a zománc hypoplasia, az antemortem fogvesztés.

A szájpatológiai vizsgálatokat általában vizuális megfigyeléssel, fogászati szonda, pontvilágító és nagyító használatával végzik, amelyek kiegészülhet mikroszkopikus technikákkal.

Acaries (fogszúvasodás, 8.33. ábra) kialakulásában Powell (1985) szerint három fő tényező játszik szerepet:

bakteriális, környezeti és egyéni tényezők. A szájban lévő mikroorganizmusok által termelt savak fogszúvasodást kiváltó hatása már régóta ismert (Müller 1980). Főleg a lactobacillusok és a streptococcusok hatására lebomló szénhidrátok savas terméke demineralizálja a fogakat. Külső tényezők, mint pl. a táplálék fehérje és lipid tartalma védi a fogakat a caries kialakulásától, míg a szénhidrátok cariogén hatásúak. A fogazat anomáliái növelik a caries kialakulásának és a fogkopásának valószínűségét, mint például az occluziós zavarok, a fogtorlódás, a számbeli (hyperdontia), nagyság- és alakbeli, helyzeti rendellenességek (8.34. ábra).

8.33. ábra: Caries.

Paleopatológiai vizsgálatok

Cariesnek tekintendő minden olyan foglézió, amelynél a szonda hegye beleakad a fogzománcba (Tóth 1981).

Caries osztályozása:

a caries a dentint nem éri el;

a dentin állományáig hatoló, de a pulpa még zárt;

a pulpába behatoló caries;

a fog állományának fele elpusztult;

csak a foggyöker(ek) maradt(ak) meg;

többgyökerű fogak egy része még megmaradt.

A carieseknek – a traumás hatásokon kívül – jelentős szerepe van az antemortem fogvesztésben. Idősebbeknél a foglazulás és a fogüreget megnyitó fogkopás is fokozza a fogvesztést.

A fog és a fogágyi betegségek következtében alakul ki acystavagy tályog (abscessus) a maxilla és a mandibula radicularis üregei felett (8.35. ábra)

8.35. ábra: Cysta/abscessus az állkapocs nagyőrlő fogánál.

A szájhigiénére adhat felvilágosítást afogkő(kemény foglepedék), amely a foglepedékbe beépülő ásványi sók hatására kialakuló meszes képződmény (8.36. ábra).

8.36. ábra: Maxilla fogain látható fogkőlerakódás.

A fogzománc képződése a fog csúcsától a fognyak felé haladva történik. A zománchypoplasia a különböző gyermekkori betegségeknek, a fehérje- és vitaminhiányos (A, B, C-vitamin) táplálkozásnak a következménye (8.37–38. ábra).

A különböző fogak eltérő időbeli fejlődése miatt a zománchypoplasia előfordulási gyakorisága és mértéke eltérő a különböző fogtípusokon.

8.37. ábra: Mindkét fogív fogain erősen kifejezett hypoplasia nyomai.

Paleopatológiai vizsgálatok

8.38. ábra: A zománc hypoplasia mintázata alapján a fogfejlődést zavaró tényező jelentkezéséhez tartozó életkor becslése (a felső és alsó állcsont maradandó fogazatában a becslés a szem-, metsző-, nagyőrlőfogakra

megadva – életkor években kifejezve).

A vizsgált minta reprezentativitását az archeológiaidentálindex(ADI) fejezi ki, amely a vizsgálható fogak számának az antemortem meglévő fogak számának százalékában kifejezett értéke. A vizsgálandó fogak száma: a megmaradt és azonosítható fogak száma; antemortem fogak száma: az optimális fogszámból levonva az antemortem vesztett fogak számát. Az optimális fogszám általában juvenis korúaknál 28, adultus–senilis korúaknál 32.

A népesség fogainak egészségi állapotát a CRE és a CE index értékével jellemezhető:

Ajánlott irodalom

Aufderheide, A.C. és Rodriguez-Martin, C.. (1998).The Cambridge Encyclopedia of Human Paleopathology.

Cambridge University Press, Cambridge.

Józsa, L.. (2006).Paleopathologia. Elődeink betegségei. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió.

Marcsik, A. és Pap, I.. (2000).Paleopathological research in Hungary. Acta Biologica Szegediensis. 44. (1–4).

103–108.

Ortner, D.J.. (2003).Identification of pathological conditions in human skeletal remains. Academic Press, San Diego, USA.

Ortner, D.J. és Putschar, W.G.J.. (1985).Identification of Pathological Conditions in Human Skeletal Remains.

Smithsonian Contributions to Anthropology; 28. Smithsonian Institution Press, Washington.

Pálfi, Gy., Marcsik, A., és Pap, I.. (2012).A short history of paleopathological research in Hungary. In: Buikstra, J.E., Roberts, Ch. A. (Eds) The global history of paleopathology. Oxford: Oxford University Press.

405–415.

Perizonius, W.R.K.. (1981).Diachronic dental research on human skeletal remains excavated in the Netherlands.

I. Berichten van de Rijksdienst voor het Oudhedkundig Bodemonderzoek, 31. 369–413.

Regöly-Mérei, Gy.. (1962). Az ősemberi és későbbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Schultze, C.. (1970).Developmental abnormalities of the teeth and jaws.In: Gorlin, F.R., Goldman, H.H. (Eds) Thoma’s oral pathology. C.V. Mosby, St. Luis. 96–183.

Steinbock, R.T.. (1976).Palaeopathological diagnosis and interpretation. Charles C. Thomas Publisher, Springfield, Illinois.

Gyakorló feladatok

http://antropologia.elte.hu/fejezet8/index.html

Paleopatológiai vizsgálatok

Régészeti feltételek

A temető teljes feltárása.Mennyiségileg teljesen feltártnak tekinthető egy temető, ha benne minden megtalált sírt feltártak és a biztonsági ásatási szelvényekkel a temető határa minden irányba meghatározott. Minőségileg azonban csak akkor teljesen a feltárás, ha a temetőnek, illetve minden sírnak elkészült a pontos geográfiai, topográfiai meghatározása (helyszínrajz, temetőtérkép, stb.), rendelkezésre állnak a sírok általános régészeti adatai (sírszám, sírhossz, sírmélység, tájolás, stb.), a sírok tárgyi mellékleteinek dokumentációja (ásatási napló, sírrajz, fénykép, stb.) és a rítusok és egyéb jelenségek leírása. Archeológiai értelemben vett feltártságot tekintve az 50 %-os, vagy annál kisebb archeológiai értelemben vett feltártságú temető tárgyi forrásanyagai nem felelnek meg a részletes demográfiai elemzés, rekonstrukció követelményeinek.

A lelőhely, a temető kronológiájának, időrendjének ismerete.Bármely lelőhely, temető tárgyi forrásanyagának demográfiai elemzésekor alapkövetelmény annak a korszaknak, kornak ismerete, amikor az kialakult.

Többrétegű temetők rétegek szerint különválasztott sírjainak tárgyi forrásanyagát ajánlatos önálló egységként kezelni, illetve demográfiailag értékelni.

A temető típusának, struktúrájának ismerete. Rítus szempontjából megkülönböztethetők a csontvázas és a hamvasztásos temetők, melyek lehetnek egyaránt „természetes” (népességük nagyobbrészt biológiai kapcsolatokban állt egyénekből, családokból jött létre), illetve „mechanikus”. A mechanikus temetőkben az egy helyre temetkezést valamely rendkívüli esemény (csatamezők tömegsírjai) vagy vallási szokások (templomok kriptái) határozták meg.

Azokban az esetekben, amikor a teljes feltárás magvalósítása akadályokba ütközik, a 9.1. ábrán látható részleges feltárási módok nyújthatnak lehetőséget arra, hogy a temető nagysága, általános és belső időrendje, valamint a temető szerkezeti struktúrája felmérhető legyen.

9.1. ábra:A tervszerűen végzett részleges féltárások mintái Éry, Kralovánszky, Nemeskéri szerint.

Több régészeti periódust magukba foglaló temetők részfeltárásai forrásanyagának elemzéseiből nyert eredmények érvényessége megkérdőjelezhető.

9.1.1. Embertani feltételek

A paleodemográfiai kutatások antropológiai feltételei egyrészt tárgyiak, másrészt módszertaniak. Csak olyan minták alkalmasak paleodemográfiai vizsgálatokra, melyek mennyiségükben és minőségükben is ténylegesen reprezentálják a történeti múltban létrejött temető népességét. Amennyiben a minta részleges, csak akkor értékelhető, ha ismeretes, hogy az hány százalékát reprezentálja az eredeti, teljes népességnek.

Optimális körülmények között az antropológiai teljesség az jelentené, hogy a teljesen feltárt temető minden sírjából rendelkezünk teljes vázzal, illetve mindazon vázcsontok feltárásra kerültek, amelyek az elhalálozási kor és a nem megállapításához szükségesek. Maradéktalanul teljes sorozatok azonban csak elméletileg képzelhetők el. Demográfiai értékelés szempontjából már igen kitűnőek azok a „relatíve” teljes antropológiai sorozatok, melyek az eredetileg benépesült temető 80–90%-át reprezentálják. A régészetileg teljesen feltárt temetők esetén is gyakran előfordul, hogy hiányos az antropológiai sorozat, pl. a kedvezőtlen talajviszonyok miatt). A demográfiai értékelés szempontjából az anyaggyűjtésben követendő legfontosabb elv, hogy a temető minden sírjából rendelkezzünk antropológiai lelettel.

A paleodemográfiai vizsgálatok másik lényeges feltétele a csontvázleletek elhalálozási korának és nemének egységes módszer szerinti becslése.