Az állami statisztikai hivatalok szervezésének kellékei

A statisztikai tevékenység végzésére szolgáló szerv:

1. legyen független. Ez a követelmény abból folyik, hogy mikor a statisztika a közállapotokat részrehajlás nélkül feltárja, voltaképen bírói ítél­

kezést is gyakorol a közállapotokra befolyással lévő kormányintézkedések fölött. Hogy ezt a bírói funkció­

ját páratlanul és szabadon gyakorolhassa, bírói függetlenségre, körülbelül olyanféle önálló szerve­

zetre van szüksége, amilyen az állami számvevő- széknek van, amely egyébként szintén bírói teendőt végez s másutt bíróságnak is hívják. Csak ily

híven tünteti föl s a kormányok parancsszavára nem titkol el oly tényeket, amelyek nyilvánosságra hozatala közérdek, nem szépíti a káros kormány- intézkedések hatását, nem fest Potemkin-falvakat

2. legyen központosított, úgy észlelési köre, mint személyzete tekintetében. Ez a kellék folyik a takarékosság, a végzett munka egyöntetűsége, elegendő számú szakképzett munkaerő alkalmazása s a munkamegosztás előnyeinek kihasználása elveiből.

3. legyen ellátva azokkal a hatalmi eszközökkel, amelyek a társadalom megismeréséhez szükséges adatok helyes és pontos megszerzését biztosítják.

Ily garanciák az adatszolgáltatási kötelesség tör­

vényes statuálása, az adatszolgáltatást megtagadók, valamint a hamis adatokat vallók ellen törvényes kényszerítő és büntető eszközök alkalmazása. A túlzásoktól azonban ezen a téren is tartózkodni kell, s viszont a társadalom tagjainak érdekét is meg kell óvni s az erre irányuló, zaklatástól, illetéktelen kiváncsiskodástól és károsodástól óvó intézkedések révén a közönség bizalmát is megnyerni a statisz­

tika céljainak. Mindezeknek példáját fogjuk látni a magyar statisztikai hivatal szervezéséről szóló tör­

vény ismertetésénél.

4. legyen kellő munkaerővel ellátva nemcsak adminisztratív és technikai munkák végzésére, hanem tudományos munkálkodásra is. Van a statisztika irodalmában egy felfogás, amely a statisztikai hiva­

talok szerepét csupán az adatok megszerzésében és előkészítésében látja, magántudósok részére, akiknek feladata ez anyagot tudományos célokra értékesíteni.

Ez a felfogás azonban nem állhat meg: a közvetlen és állandó összeköttetés a statisztikai anyaggal, az adatgyűjtés és feldolgozás kohójába való tiszta bepillantás a feldolgozás végeredményében együtte­

sen jelentkező tömegek alkotó elemeinek áttekintését, az adatok értékének és valódi jelentőségének töké­

letes ismeretét szüli s általában olyan előnyökkel jár, amelyeknek fontosságát a tudományos követ­

keztetések megállapítására csak az tudja igazán méltányolni, aki statisztikai tanulmányokkal foglal­

kozott s amely előnyöket azok; akik nem állanak vagy nem állottak a statisztika szervének szolgála­

78

tában, alig szerezhetnek meg. Ezeknek az előnyök­

nek a kétségtelen fennforgása, amit a statisztikai hivatalok vezetőinek a statisztika irodalmában vitt nagy szerepe is bizonyít, célszerűvé és természetessé teszi, hogy a statisztikai hivatalok bővében legyenek az ismeretek legkülönbözőbb ágaiban otthonos tudományos képzettségű munkaerőknek (jogász, orvos, mérnök stb.) s ezáltal a statisztikai anyagnak ne csak termelőivé, de fogyasztóivá is váljanak.

5. legyen meg a zavartalan és eredményes működéshez megkivántató kellő anyagi ereje. Ez egyike a legfontosabb gyakorlati szempontoknak, amelynek elhanyagolása különösen két irányban szül káros következéseket. Vagy képtelen a statisz­

tika szerve a társadalmi élet valamennyi fontos jelenségére kiterjeszteni észlelését s ezzel sötétségben hagy nagy jelentőségű kérdések tekintetében s utat enged oktalan, hibás, sőt veszedelmes és költséges törvényhozási vagy kormányintézkedéseknek, vagy észlelése elég széleskörű ugyan, de a szükséges részletességű feldolgozásra s általában az észlelés eredményeinek értékesítésére nincs pénz. Ez még szinte nagyobb hiba mint az előbbi, mert a fel nem használt adatok épen annyit érnek, mintha nem is észleltettek volna s beszerzésük csak felesleges költséggel s az adatszolgáltatók ok nélkül való zaklatásával járt.

6. végre különösen az 1. és 3. pontban felsorolt kellékek szükségessé teszik, hogy a statisztikai hivatalok szervezete törvényen nyugodjék.

Szoktak a statisztika központi szerve mellé sta­

tisztikai tanácsot is állítani, a tudomány és gyakor­

lati közigazgatás embereiből. E tanács működésének szükséges és hasznos volta felől a nézetek meg­

oszlanak. Nálunk nem vált be : az 1868-ban létesí­

tett országos statisztikai tanács az 1897. évi XXXV.

t. czikk életbeléptével megszűnt. Úgy látszik, hogy a külömböző élethivatáséi, az idegen hivatásköröket érintő észlelésekkel szemben avatatlan, közömbös, vagy elfogult tagokból alakult állandó tanácsoknál jobb szolgálatot tehetnek az esetről-esetre összeállí­

tott szaktanácsok, amelyek egy-egy nagyobb fontos­

ságú észlelés előkészítése céljából az érdekelt szak kiváló embereiből ideiglenesen alakíttatnak.

Ami a felsorolt kellékek megvalósítását illeti,

a következőket jegyezzük meg : a központosításra való törekvés eltagadhatatlan, de azért sok olyan állam van, amelyben a statisztikai tevékenység több szerv közt oszlik meg, vagy pedig fenáll ugyan egy központi hivatal, de azért egyes kormányzati ágak is fejtenek ki speciális statisztikai munkásságot. A statisztikai szervek széttagoltságának jellemző pél­

dája Ausztria, amelyben a statisztika főszerve a kultuszminister alá tartozó Statistische Centralcom­

mission, de e mellett van a kereskedelemügyi minisztériumnak statisztikai osztálya, munkás­

statisztikai és közbenső áruforgalmi statisztikai hivatala, a vasúti minisztériumnak vasúti sta- ф tisztikai osztálya, s emellett más minisztériumok,

• mint az igazságügyi, a földmivelésügyi és pénzügyi minisztériumok is fejtenek ki statisztikai munkás­

ságot. Hasonlóan nincs egységes központi szerve a statisztikának Angliában, Franciaországban, az Egye­

sült Államokban; ellenben központi szervet találunk hazánkban, Olaszországban, a Németbirodalomban, egyes német államokban, a svájczi kantonokban, Svédországban, Norvégiában, a Balkánállamokban, Oroszországban stb.

A statisztika szervének bírói függetlensége sehol sem talált meghonosításra, ha csak az angol parla­

menti és királyi bizottságokat nem számítjuk ide.

E bizottságok azonban nem állandó szervei a sta­

tisztikának, esetről-esetre küldetnek ki egyes társa­

dalmi kérdések mélyreható tanulmányozása végett, széles jogkörrel, de nem állandó jelleggel. Így aztán a statisztikai hivatalok valamely szakminiszter alá vannak rendelve ; nálunk a kereskedelemügyi miniszter, Ausztriában a fent elősorolt miniszterek a lá ; a többi államok központi szervének a főható­

sága vagy a közgazdasági vagy a belügyminiszter.