K II. – Átmeneti övezet; K IV. – Nemzetközi hatókörű) K I. Intenzív hegyvidéki terület
Jellemzés
Intenzív rekreációs használatnak kitett terület, számottevő turisztikai használat jellemzi, a ter-mészeti környezet túlterhelt, az épített infrastruktúra a terter-mészeti környezettel konkurál, törté-netileg a város legelső és legjelentősebb rekreációs célterülete.
Ezek a területek a Soproni hegyvidék Sopronhoz legközelebb eső két kilométeres sávjában találhatók. Ebben az övezetben jelentős gépjármű forgalom figyelhető meg, a turisztikai szuprastruktúra is ide koncentrálódik. A belterületi zöldfelületi fejlesztési területtípusok közül egyértelműen együtt kezelendő a III. Hegyvidék, intézményi területtípussal, elhelyezkedé-sük miatt.
Az I. területtípusra vonatkozó SWOT elemzést a 17. táblázatban mutatom be.
17. táblázat: I. külterületi területtípus rekreációs-tér fejlesztési SWOT elemzése Erősségek
– A városhoz legközelebbi rekreációs te-rek, jelentős történelmi hagyományokkal.
– Ismertségük miatt nem kívánnak nagyobb promóciós beruházást.
– Ideális megközelítési lehetőségek.
– Városi parkokhoz közelítő minőségű és mennyiségű infrastruktúra.
Gyengeségek
– Tapasztalható a túlhasználat néhány jele:
taposási kár, ruderális fajok megjelenése, szemetesség.
– Az infrastruktúra túlfejlesztése miatt je-lentős fenntartási igényű épített elemek is felépítésre kerültek, használati amortizá-ciójuk fokozott.
Lehetőségek
– A lakosság bevonásának célterülete.
– Területi növekedése szükséges lenne.
– Összekötése a városon belüli rekreációs terekkel séta és kerékpárutak kijelölésé-vel a turisztikai értéküket jelentősen nö-velné.
– A Rák-patak völgyének rekreációs hasz-nosítása új megközelítési útvonalat je-lölne ki a terület számára.
Veszélyek
– A rekreációs igények növekedésével a természeti és az épített környezet is túl-terhelhető.
– Jelentős minőségromlás esetén a terület rekreációs szempontú elértéktelenedése is bekövetkezhet.
– Területi veszélyeztetettség a terjeszkedő településrészek miatt.
Fejlesztési irány
Végiggondolt, de visszafogott fejlesztéssel a legalkalmasabb területrészek a lakosság környe-zeti projektekbe való bevonására, a környekörnye-zeti nevelés elsődleges potenciális színterei. A terü-lettípus csak visszafogott infrastrukturális fejlesztések befogadására alkalmas, viszont területi növelése indokolt lenne, összességében deffenzív fejlesztési stratégia kialakítását visel el a te-rület.
K II. Átmeneti övezet területtípus Jellemzés
Gócpontokban, lakott településrészek közelében figyelhető meg, intenzív rekreációs és mális turisztikai használat jellemzi. A gócpontokban jelentős mennyiségű, azokon kívül mini-mális turisztikai infrastruktúrával.
Rekreációs területként nem rendelkezik történelmi hagyományokkal, a XX. század fejlesztései nyomán vált attrakcióvá. Jellemzően nincs messzebb a városhatártól, mint négy km, a gócpontoknál és a főbb útvonalakon számottevő gépjármű forgalommal kell számolni.
Használatánál jelentős szezonalitás tapasztalható, tovább terhelhető természetközeli területek kapcsolódnak hozzá.
A II. területtípusra vonatkozó SWOT elemzést a 18. táblázatban mutatom be.
18. táblázat: II. külterületi területtípus rekreációs-tér fejlesztési SWOT elemzése Erősségek
– Jelentős területi hányad.
– Viszonylag közeli gócpontok a lakott településrészekhez, könnyű megközelíthetőséggel.
– Jelentős terhelhetőség.
Gyengeségek
– A ritkán használt infrastrukturális elemek leromlása.
– Csekély és gyenge minőségű turisztikai szintű információ, elenyésző online promóció.
Lehetőségek
– További infrastrukturális fejlesztés megengedhető.
– A város északi lakóterületei mellett kialakítandó zöldfelületi rendszerelem lehetősége.
– A várost elkerülő autópálya szakasz és a lakott területek elhatárolására szükséges erdőtelepítés részben bevonható a zöldfelületi fejlesztésekbe.
Veszélyek
– Védett területek közelsége.
– Északi területi rekreációs övezet kialakítása tulajdonviszonyi akadályokat rejt.
Fejlesztési irány
A terület offenzív fejlesztési stratégiát is megenged, kevéssé érzékeny terület.
A legjelentősebb zöldfelületi fejlesztési potenciált hordozó területtípus, Sopron északi városperemi lakóövezetei számára itt alakítható ki a térségükben szinte teljesen hiányzó rekreációs terület, egyszersmind a várost övező zöldfelületi rendszer kiterjesztésének az egyetlen jelentős területi övezete. A terület internetes bemutatása nem megoldott, pedig jelentős terhelés megosztást eredményezhetne a helyszín promótálása.
K III. Extenzív hegyvidéki terület típus Jellemzés
Infrastruktúrával kevéssé feltárt, turisztikailag nem frekventált, rekreációs szempontból sem túlterhelt. Védett és természetközeli területek tartoznak ide, összefüggő erdő, kisebb arányban gyep, rét, legelő gazdálkodás jellemzi, minimális gépjármű forgalmi hatással. A városhatártól jellemzően 4 km-nél messzebb találhatók.
A III. területtípusra vonatkozó SWOT elemzést a 19. táblázatban mutatom be.
Fejlesztési irány
A terület diverzív fejlesztési stratégiát kívánó, természeti szempontból érzékeny, infrastruktu-rális szempontból terhelhető terület.
Ez a terület lenne a legalkalmasabb a nagy turisztikai terhelést jelentő időszakokban a városhoz közelebbi területek tehermentesítésére, megfelelő közlekedési infrastruktúrával, a természeti értékeket bemutató tanösvényekkel.
19. táblázat: III. külterületi területtípus rekreációs-tér fejlesztési SWOT elemzése Erősségek
– Kiemelkedő természeti attraktivitás.
– Alacsony arányú turisztikai infrastruk-túra.
Gyengeségek
– Gyalogos turistaút hálózata elégtelen.
– Kerékpárút hálózata szakadozott.
– A területről alig érhető el információ.
Lehetőségek
– A bakancsos és kerékpáros turizmus szá-mára ideális célterület.
Veszélyek
– Érzékeny, védett területek közelsége.
K IV. Nemzetközi hatókörű területtípus Jellemzés
A lakott területtől távolabb elhelyezkedő, alkalmi turisztikai használatú, csekély mértékben re-kreációs használatú terület, időszakosan jelentős gépjármű forgalommal.
Sopron külterületén az egyetlen valóban nemzetközi hatáskörű attrakció, a Pán Európai Piknik helyszíne tartozik ebbe a kategóriába.
A IV. területtípusra vonatkozó SWOT elemzést a 20. táblázatban mutatom be.
20. táblázat: IV. külterületi területtípus rekreációs-tér fejlesztési SWOT elemzése Erősségek
– Nemzetközi léptékű attrakció.
– Rekreációs célú építmények.
Gyengeségek
– A helyi lakosság számára túl messze van a napi rekreációs igények szempontjából.
– A helyszín hosszabb rekreációs célú tar-tózkodásra nincs felszerelve.
– Zöldfelületi értéke elhanyagolható.
Lehetőségek
– Bekapcsolása a turisztikai rendszerbe:
megközelítési irányok bővítése, útvona-lak zöldfelületi fejlesztése
– Köztes állomások kiépítése.
Veszélyek
– Időszakos túlterheltség.
Fejlesztési irány
A terület offenzív fejlesztési stratégiát kívánó elem, viszont mind felszereltsége, mind megközelíthetősége alapján jelenleg nem alkalmas a helyi lakosság rekreációs igényeinek a kielégítésére. A helyszín bekapcsolása a helyi rekreációs rendszerbe csekély anyagi, jelentős élőmunka befektetésű tevékenységet feltételez, így a lakosság bevonására alkalmas helyszín.
3.4. Szociometriai vizsgálatok
A zöldfelületi stratégiai tervezés egyik fő hiányossága az érintettek, vagyis a lakosság megkérdezésének elmaradásában látom. Annak bizonyítására, hogy van lehetőség a fejlesztési tervek megalapozásakor a lakosság véleményének kikérésére, állítottam össze egy kérdőívet (5. melléklet), amiben kifejezetten az erdei közösségi terek fejlesztésével kapcsolatban fejezhették ki a lakosok a véleményüket, az anyag és módszedrtan fejezetben ismertetett minta összetétellel.
A kérdőíves felmérés eredményeinek és kiértékelésének megkönnyítése érdekében a korábban ismertetett, általam felállított Környezetre Vonatkoztatott Életminőség Modell összefüggéseit használtam. A modellben elkülönített három értékelési szint („létezés”, „birtoklás”, „szeretet”) és az objektivitás – szubjektivitás, mint motivátorok kategóriái közötti összefüggéseket vizsgáltam kérdés csoportpárok segítségével. Az objektivitási kérdések a már megvalósult cselekvésekre, míg a szubjektivitást vizsgálók az irányított véleményalkotásra vonatkoznak, az egyes kérdéseket a részletes vizsgálati pontoknál ismertetem.
A három értékelési szint esetében a következő felosztást alkalmaztam:
• Létezés: a fizikai jólét, fiziológiai igények kielégítésének módjaira vonatkozó kérdések.
• Birtoklás: az ego megnyilvánulásai, birtoklási vágy kifejezése, megtanult ismeretekre, a környezettel szembeni elvárásokra vonatkozó kérdések.
• Szeretet: vonzalmak - tetszések, büszkeség és általában érzelmekkel kapcsolatos kérdések.
Mindhárom szinten vizsgáltam a kapcsolatot a fejlesztésekben való részvételre vonatkozó kérdésekkel, mivel ezek motivációja igen különböző lehet (5. melléklet).
A kérdőívek feldolgozása során az alkalmazott χ2 próba miatt az alábbi általános kódolási szabályokat használtam:
• Az egymást egyértelműen kizáró válaszok, lehetőségek esetében a statisztikai táblaérték minimum értékének a legnegatívabb attitűdöt tükröző választ feleltettem meg, míg a legpozitívabb hozzáállások kapták a legmagasabb értéket.
• A többszörös válaszlehetőségű kérdéseknél a válaszok számát kódoltam a bevitt értéknek.
A kérdőív feldolgozása során, abban az esetben, ha az értékelhető válaszok száma az egyes válasz kategóriákban túl alacsonynak bizonyult a statisztikai vizsgálathoz, akkor a szélső válaszértékekből válaszcsoportokat hoztam létre összevonással. Az alábbi kérdések (az 5.
mellékletben található kérdőív kérdésszámai) esetében alkalmaztam az összevonást:
• a 3. kérdés esetében a két külföldi cél választ,
• a 8. kérdésnél az információszerzésre vonatkozó válaszokat,
• a 11. kérdésnél a két pozitív válaszlehetőséget,
• a 13. kérdésnél a két negatív válaszlehetőséget,
• a 14. kérdés esetében a három és annál több fejlesztéstípust támogatókat,
• a 15. kérdésnél két pozitív válaszlehetőséget,
• az életkor esetében két-két szélső és a középső kettő korcsoportot,
• az anyagi helyzet esetében két-két szélső csoportot kellett összevonnom.
3.4.1. A „létezés” értékelési szint
„Létezés” értékelési szint esetében az alábbi kérdéscsoportokat alakítottam ki:
Objektív kérdésnek tekintettem:
– az erdőjárás gyakoriságára,
– az erdőben végzett tevékenységekre, – és az anyagi jólétre vonatkozó kérdéseket.
Szubjektív kérdésnek tekintettem:
– a látogatási motivációt, – a belépődíj megítélését.
Vizsgáltam továbbá a környezeti fejlesztésekhez való hozzáállás és azokban való részvétel összefüggéseit.
Statisztikailag igazolható szignifikáns összefüggést találtam az erdőjárás gyakorisága, valamint a tevékenységek száma és a fejlesztésekkel kapcsolatos két kérdés között, valamint az anyagi jólét és a belépődíj megítélése között (21. táblázat).
21. táblázat: „Létezés” kérdéscsoport válaszai közötti összefüggések (Khi2 próba) (N=251) Objektív kérdések
Látogatás motivációja nincs összefüggés nincs összefüggés nincs összefüggés
Belépődíj megítélése nincs összefüggés nincs összefüggés van összefüggés (χ2 = 5,09, df = 2, p = 0,08)
Fejlesztések támogatása van összefüggés (χ2 = 23,31; df =
Az összefüggés vizsgálat alapján levonható eredmények:
1. A látogatás motivációja nem mutat összefüggést az objektív jellegű kérdésekkel, tehát az erdei környezetben végzett rekreáció nem mutat direkt anyagi jellegű összefüggést, sem jóléti, sem jólléti szinten.
2. A belépődíjak megítélése közvetlen összefüggést csak az anyagi jólét megítélése felé mutat, tehát valószínűsíthető, hogy az erdei környezeti térítéses szolgáltatások megítélése nem ja-vítható jelentősen külső motiváló tényezők bevonásával, mint a környezeti nevelés, termé-szeti ismeretek elmélyítése, környezetfejlesztés stb. Az összefüggés arra is utal, hogy a megkérdezettek vélemény alkotását jelentősen befolyásolja az anyagi jólétük.
3. A fejlesztések támogatása érdekes módon nem függ az anyagi helyzettől, amire magyará-zattal szolgál, hogy a fejlesztésekben való részvétel és az azokban való tevőleges, tehát nem anyagi részvétel összefüggést mutat, tehát a válaszadók kevéssé feltételezték, vagy nem vállal-nák, hogy az erdei környezetben végzett fejlesztés anyagi terhet jelentsen számukra.
4. A fejlesztések támogatása és az erdőjárás között értelmezhető összefüggéseket a 22. táblázat foglalja össze. A táblázat sorai 1-től 5 felé haladva egyre gyakoribb látogatást mutatnak (1 = ritkábban, mint évente; 2 = évente; 3 = havonta; 4 = hetente; 5 = naponta). Az 1. oszlop a fejlesztések ellenzését, míg a 2–4 (2 = egy fejlesztés; 3 = 2 fejlesztés;
4 = 3 vagy több) oszlopok az egyre több fejlesztést támogatók arányát jelzi.
22. táblázat: Az erdőjárás gyakorisága és a fejlesztések támogatása közötti válaszmegoszlás (N=237)
2-Way Summary Table: Observed Frequencies (Munka1 in létezés vizsgálat) erdojaras1
A fejlesztéseket leginkább ellenzők az évente és ritkábban erdőbe látogatók közül kerülnek ki (37. ábra), tehát az elfogadás mértékét jól lehet javítani az erdei programokba való bevonással, személyes élménynyújtással.
37. ábra: Erdőjárás gyakorisága és a fejlesztések ellenzése közötti összefüggések