A Z Á LLAMI S ZÁMVEVÕSZÉK VIZSGÁLATAI

Összefoglaló

Budapest Fõváros XIII. Kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenõrzésérõl (0759)

Az Állami Számvevõszék a stratégiájában foglalt célkitûzéseknek megfelelõen a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere átfogó ellenõrzésének programját a 2007. évtõl megújította, azt kiegészítette további – teljesítmény-ellenõr-zési – elemekkel. Az ellenõrzésre az Országgyûlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellen-õrzési program alapján került sor.

Az ellenõrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós forrá-sok igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerûsítési feladatokra, va-lamint az Önkormányzat a 2006. évben kialakította-e és megbízhatóan mûködtette-e a gazdálkodás belsõ kontrolljait, a feladatok szabályszerû ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, valamint a belsõ ellenõrzés. Utóellenõrzés alapján értékeltük, hogy az Önkormányzatnál megfelelõen hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevõszéki ellenõrzések megállapításait, szabályszerûségi és célszerûségi javaslatait.

Az Önkormányzatnál a 2004–2006. években a költségvetési egyensúly tervezési szinten nem volt biztosított, a költ-ségvetés végrehajtása során ugyanakkor költkölt-ségvetési hiány nem alakult ki, a költkölt-ségvetési bevételek mindhárom évben fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete a 2004–2006. évek kö-zött stabil volt, az éves költségvetések végrehajtása során a bevételek és kiadások éven belüli eltérõ ütemezése miatt szükségessé váló finanszírozást saját forrásaival biztosította. A mûködési célú kiadások teljesítésének folyamatos nyo-mon követésével, a polgármesteri hivatal, illetve az intézmények irányában érvényesülõ kiadáscsökkentõ intézkedések tervezettnek megfelelõ végrehajtásával biztosították a teljesített mûködési célú költségvetési bevételek többletét, melyet a felhalmozási célú kiadások, elsõsorban a kerületi beruházások finanszírozására fordítottak.

Az Önkormányzat 2007. I. negyedévéig összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére, felhasználására a belsõ szabályozottság és szervezettség tekintetében, mivel az önkormányzati szintû feladatok közül csak a pályázatfigyelést szabályozták. A pályázatkészítés és a támogatott fejlesztések lebonyolítási fel-adatainak rendjét, az ellenõrzés, valamint a pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat önkormányzati szinten 2007 márciusában szabályozták. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert kialakították és mûködtet-ték. A gazdálkodási és a közérdekû adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettségének az Önkormányzat eleget tett.

A polgármesteri hivatalban a költségvetés-tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatok, valamint a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenõrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelõ és szabályszerû végrehajtásában, azonban ezek mûködésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a szakmai teljesítésigazolás a gazdálkodás folyamatában – a szabályozás hiánya miatt – nem megfelelõen

mûködött. A polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett az infor-matikai feladatok biztonságos végrehajtásában, a kialakított kontrollok mûködésének megbízhatósága kiváló volt.

A belsõ ellenõrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása összességében alacsony kockázatot jelentett a belsõ ellenõrzés végrehajtásában, a belsõ ellenõrzés mûködésének megbízhatósága kiváló volt. A jegyzõ a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen beszámolt a folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, és a belsõ ellenõrzés mûködésérõl. A polgármester a Képviselõ-testület elé terjesztette az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szer-vek ellenõrzési tapasztalatairól készített éves összefoglaló ellenõrzési jelentést.

Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a 2004. évben, a zárszámadáshoz kapcsolódóan a normatív állami hozzájárulások igénylését és elszámolását a 2005. évben ellenõrizte. Javaslataink hasznosítására intézkedési ter-vet készítettek. A javaslatok 98%-a teljesen, 2%-a részben hasznosult, melyek eredményeként javult a költségter-vetés ké-szítésének rendje, a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának szabályozottsága, a belsõ kontrollrend-szer mûködésének megbízhatósága, a céljelleggel nyújtott támogatások szabálykontrollrend-szerûsége, valamint a belsõ ellenõrzés mûködése.

A helyszíni ellenõrzés megállapításainak hasznosítása mellett a jogszabályi elõírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg a polgármester és a jegyzõ részére. A jelentés megálla-pításainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az idõközben megtett intézkedésekkel a ja-vaslatok egy részét megvalósították. Javasoltuk, hogy a polgármester tájékoztassa a Képviselõ-testületet az ellenõrzés megállapításairól, segítse elõ a javaslatok megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében.

Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló

a Pénzügyminisztérium fejezet mûködésének ellenõrzésérõl (0801)

Az Állami Számvevõszéknek (ÁSZ) a Pénzügyminisztérium (PM) fejezetre vonatkozó ellenõrzése a 2003. évi koráb-bi átfogó ellenõrzése utáni idõszakot fogta át. Ennek keretében kiemelt figyelmet fordítottunk a PM feladatai közül az ál-lamháztartási reformmal, az államháztartás informatikai rendszereivel, fejlesztésével, az államháztartás belsõ pénzügyi ellenõrzésével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá áttekintettük az intézményekre vonatkozó fejezeti irányítási és fel-ügyeleti funkciókat.

Az állam és a nagy elosztórendszerek 2006-ban meghirdetett reformjának megalapozásához a PM nem elemezte azo-kat az okoazo-kat, körülményeket, amelyek a költségvetési egyensúly megbomlásához vezettek, illetve a folyamat szem-pontjából kockázatot jelentenek. A minisztérium elkészítette a költségvetési szervezetek jogállására, a közpénzügyekre, illetve a vagyongazdálkodásra vonatkozó törvénytervezeteket. Bevezetésük alapjaiban megváltoztatná az államháztar-tás mûködését.

A költségvetési felelõsségrõl és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvény tervezete célkitûzésében egyezik az ÁSZ közpénzügyi szabályozási téziseivel. Az ún. szabályalapú költségvetési politika érvényesítésének köve-telménye azonban a költségvetési gazdálkodás megújításához nem elegendõ. A reformfolyamat teljessé tételéhez szük-séges például a forrásszabályozás átalakítása, a differenciálatlan feladat- és hatáskör-telepítésbõl fakadó hatékonysági problémák megszüntetése, az állami feladatok konkrét tartalmának meghatározása, a költségvetés elszámolási szabá-lyainak kidolgozása, amelyek külön jogszabályok megalkotását igénylik.

A PM a vonatkozó kormányhatározatban elõírt, az állami vagyonnal kapcsolatos szabályozás-elõkészítési feladatot végrehajtotta. A 2007-ben elfogadott törvény szerint az egységes vagyonkezelõi feladatok ellátására egy új részvénytár-saságot kellett létrehozni. Ezen szervezetre vár az állami vagyongazdálkodásban tapasztalható hiányosságok megszün-tetése.

Az államháztartás információs rendszerén belül a Kincstár szerepe kiemelt. Az elavult, sem technológiai, sem adattar-talom, sem mûködési jellemzõk szempontjából nem egységes informatikai rendszerek helyett 2007-ben homogénebb, korszerûbb rendszer kialakítása, a fejlesztési feladatok központosítása kezdõdött meg. Az államháztartás információs rendszerét hosszú távra meghatározó Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) uniós forrásból tervezett 12 Mrd Ft-os költségvetését, az egyes részfeladatokra elõirányzott költségek arányát részletes számításokkal és adatokkal nem támasztották alá, nem indokolták a projekt leszûkítését a központi költségvetésre, illetve nem elemezték az államháztar-tás kimaradó alrendszerei késõbbi csatlakozási lehetõségét.

A Magyar Köztársaság költségvetésével kapcsolatban ellátott hagyományos tervezési, zárszámadási feladatok terüle-tén az ellenõrzött idõszakban sem értek el jelentõs elõrehaladást az átláthatóság érdekében, tovább nehezítve a közpén-zek felhasználásának nyomon követhetõségét, a hasznosulás megítélését.

Az államháztartás belsõ pénzügyi ellenõrzésének fejlesztésével kapcsolatos feladatait a PM érdemben nem oldotta meg. A Kormány számára készített éves jelentéseiben rámutatott ugyan a humánerõforrás mennyiségi és minõségi prob-lémáira, de nem tett lépéseket azok megoldása érdekében. Elmaradt a belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer rendszerszem-léletû újragondolása, a nemzetközi tapasztalatok adaptálása, a pénzügyi belsõ kontrollrendszerek és a belsõ ellenõrzés viszonyának tisztázása, szabályozása, az ÁSZ módszertanával végzett megbízhatósági ellenõrzések integrálása a belsõ ellenõrzési, illetve a kontrollrendszerbe. A PM belsõ ellenõrzési szervezete nem teljeskörûen, illetve nem az éves zár-számadás számvevõszéki ellenõrzésének határidejére figyelemmel végezte el a fejezeti jogosítvánnyal fel nem hatalma-zott intézmények beszámolóinak az ÁSZ-módszertan szerinti megbízhatósági ellenõrzését.

Nem bizonyult sikeresnek az informatikai terület irányítási funkcióinak 2006-tól a PM Informatikai Szolgáltató Köz-ponthoz (PMISZK) telepítése, a fejezet érintett intézményei között nem rendezték egyértelmûen a feladat- és erõforrás-megosztást. A PMISZK létrehozásához megjelölt stratégiai célok eléréséhez szükséges feltételeket nem biztosította a PM, pl. a jogszabályi környezet módosítását, a feladat-, felelõsségi és hatáskörök pontos meghatározását, a tervezett lét-szám-átcsoportosítást.

A VP és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) közötti, a vám- és adóbevételek hatékony beszedését támo-gató együttmûködést hátráltatja, hogy az adatcsere az állományok szerkezetét, formátumát, az adatátviteli technológiát tekintve nem került egységesítésre.

Az APEH-nél és a Kincstárnál végrehajtott regionális átszervezések alapvetõ célkitûzései a PM elõzetes hatékonysá-gi, megvalósítási, mûködtetési útmutatásának hiányában is megvalósultak. Az átszervezéssel egy idõben integrálták az APEH-be a Szerencsejáték Felügyeletet, illetve az illetékhivatalokat. Az illetékhivatalok integrálásánál nehézségek je-lentkeztek az informatikai rendszerek átvételénél és mûködésénél, továbbá az illeték megállapításának, nyilvántartásá-nak az adóhatóság adóügyi rendszeréhez illesztésénél. Az integrációval az ellenõrzési és vagyongyarapodási feladatok-hoz az adó- és illetékfizetés adatai összehasonlíthatókká váltak, az egységesített mûködéssel és a jogalkalmazással nö-vekszik a mûködési és behajtási hatékonyság.

A korábbi ÁSZ-ellenõrzések javaslatait az intézmények vezetõi hasznosították, intézkedtek azok realizálása érdeké-ben. Nem – vagy csak részben – valósultak meg azonban a Kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek tett javaslatok (a költségvetési tervezés szakmai megalapozottságának erõsítése, az államháztartás belsõ pénzügyi ellenõrzésének fejlesz-tése, az elõirányzat-maradványok határidõre történõ felülvizsgálata).

Jelen ellenõrzésünk megállapításai alapján javaslatot teszünk a pénzügyminiszternek az államháztartással összefüggõ jogszabályok elõkészítésénél a szükséges hatástanulmányok elkészítésére, valamint az elõirányzat-maradványok kelet-kezése okainak rendszerszerû feltárására. A KGR-projekttel kapcsolatban javasoljuk a lényeges kockázati tényezõk ér-tékelését, a projekt költségvetésének részletesebb számításokkal való alátámasztását. Szükségesnek tartjuk a fejezeti in-formatikai irányítási és felügyeleti funkciók PM-ben történõ hatékonyabb ellátása feltételeinek biztosítását, továbbá a vám-, illetve adóhatóság közötti adatcsere rendszereinek korszerûsítését.

Az ellenõrzések hatékonyabbá tétele érdekében javasoljuk, hogy a pénzügyminiszter vizsgálja felül az államháztartás pénzügyi belsõ ellenõrzési rendszerének szabályozását a nemzetközi tapasztalatok adaptálása, a pénzügyi belsõ kont-rollrendszerekkel való viszony, valamint az ÁSZ módszertanával végzett megbízhatósági ellenõrzések integrálása érde-kében, továbbá tegye teljeskörûvé a fejezet felügyelete alá tartozó intézményeknél a megbízhatósági ellenõrzéseket.

Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.