A szövegelemzést megalapozó megfontolások
Dávid Ferenc Rövid magyarázata (1567) már Krisztus lelki érkezését hangsúlyozza.7 Az 1572-75 között Erdélyben tartózkodó Jakob Palaeologus latin kommentárjában, amelyet Gerendi János olconai birtokára írt l. 1575. Ezután rövid áttekintést adok a Káldos által is idézett és az unitárius egyháztörténet 17. alapján Kolozsvárként kezelt kettőről. Amikor az unitáriusok a Jn 1:1-et a Jelenések 19:13 alapján tárgyalták, elutasították a „ Ige Isten vala ”, és ehelyett egy birtokos szerkezetet támogatott („Istentől volt az Ige”), ezzel tagadva Krisztus istenségét és eleve létezését.
Reformáció, egzegézis, Apokalipszis: Karádi Pál és a protestáns hagyomány
Bullinger munkássága – európai fogadtatását tekintve – az apokalipszist prédikációkkal magyarázó kor modern archetípusává vált. 513: "A próféták is ~ a magyarázók és hűséges tanítók és sok mártír, akiket itt a mennyben sokan megértenek". 59 a kinyilatkoztatáshoz, és bár minden hívő „lelki szolga”, az ige hirdetése csak azok számára engedélyezett, akiket az Egyház törvényesen kijelölt, és rendelkeznek a „missio ordinaria”-val. 235.
Kitekintés a 17. század eleji latin nyelvű nyomtatványokra
Az első fenevad hét feje azt a hét hegyet, amelyen Róma alapították, és a hét államformát jelképezi: a hét királyt. A nyolcadik fej nem lehet az Antikrisztus, mivel ő a parázna, és ez a támogató birodalom az Antikrisztus uralma alatt. Egyrészt a pápa az első fenevad hetedik feje, de külön vadállatként is kell jellemezni, hiszen az államot irányító hatalomgyakorlási formája lesz, amely eltér az előzőtől.
Ugyanezen okból említik a birodalmat a hét fej egyikeként, és az első fenevad képeként, amelyet a második, a pápa tanácsa készített. Az első fenevad fejét ért végzetes ütés az olaszországi lázadásokra utal, míg a fej gyógyulása I. Ottó német uralkodó hatalomra hívásával kezdődött. Mivel a sárkány a Római Birodalom, az első fenevad a pápaság , a kétszarvú vadállat pedig a belső, lelki ember, nem csak a pápát mutatja be, hanem a hamis orvosok seregét is.
Ezt nemcsak a tapasztalatból származó érv támasztja alá (a német herceget császárnak nevezik, birodalmát rómainak), hanem a Jelenések 17:8 szavai is: „a fenevad, amely volt, de nincs többé” a régi. Római Birodalom , amelynek "de megvan" ez a képe, a Germán Római Birodalom. Megjegyzi azonban, hogy az Antikrisztus elpusztítását bizonyos következmények követik, így a gonosz nem fog azonnal eltűnni a világból. Míg az első ítélet csak a hamis keresztényekre vonatkozik, addig a második ítélet során a gonoszok végleg a pokolba kerülnek, és megtörténik a halottak feltámadása.
Az első ítéletről alkotott elképzelésének nem mond ellent Krisztus felhőkben való eljövetele sem, mivel ez az eljövetel „az isteni hatalom egyedi megnyilvánulásának szimbolizálására szolgált”, amelyen keresztül Isten győzelmet és hatalmat ad népének az ezeréves időszakra. uralkodik. .311 De Explicatio locorum.
Hagyományok találkozása: Conciones vetustae ex Apocalypsi
Az itt közölt művekben - az Antithesis pseudo Christi...-ben, amely 1568-tól az olasz vallási menekülteket célozta meg, a De regno Christi utolsó fejezetében 1569-től, valamint Dávid Ferenc 1571-es, Maga nagy Istene című művében, amely megrajzolja. Paweł művéből - az anabaptista társadalometikai nézetek csak átmeneti, legyengült és megszelídült formában voltak jelen, és csak olyan mértékben, ameddig a lengyelekkel a „közös nyelv” fenntartható maradhatott.325 Ezt jól magyarázza Dávid Ferenc Rövid magyarázata (1570). ), ahol Krisztus 1570-ben várt második eljövetele nem a mennyei Jeruzsálem volt, mint földi megvalósulása, hanem szellemileg reprezentálja. Ugyanakkor megújul a föld és az ég, és a régi Jeruzsálem helyébe az új mennyei Jeruzsálem lép, amelyben a hívek ezer évig boldogan élnek Krisztussal. Ezért az új teremtés alatt nem az első teremtéshez hasonlót kell érteni, hanem inkább az erkölcs megújulását, amely az apostolok idejében kezdődik és az utolsó ítélettel ér véget.337 A Conciones vetustae.
Méliusz szerint az új Jeruzsálem az egyházat, a választott népet és az eklézsia lakóhelyét jelenti a mennyben, amely a világ megújulása után nem az ég fölött lesz, hanem a földön (hiszen föld és ég akkor egy). paradicsom. Mert tetszett az Atyának […], hogy minden teljesség benne lakjék, és általa mindent megbékítsen önmagával, engesztelve keresztényei vére által, mindazokat, akik a földön vannak, mindazokat, akik vadon élnek a mennyben. Mi a nagyobb nemesség, mint az ördög, ez az álnok világ, és uralkodni a test minden rendezetlen [értsd: szélsőséges] vágyán és kényeztetésén.
Beszéljünk most, Deo volente „Isten akarata szerint”, az élet fájának negyedik, ötödik és hatodik terméséről.” 398. 65: „Eddig az élet fájának gyümölcseiről beszéltünk, amelyek az Úristen ad az igazaknak még ebben a világi életben is [.. .] Most következik.. A puritán szerző hat különböző prédikációban magyarázza a szöveget (Ef 5,14): a szöveg első részében ("Ébresztjétek fel azokat, akik alszanak") ), az első, a középső ("és feltámad a halálból"), a második, az utolsó ("és Krisztus megvilágosodik tőled") és mások ezen vitatkoznak, de hasznosságuk munkaként kiegészíti egymást.
105.450 Míg az első három strófa és a mű kolofonja ("egy regresszív néppel versengésben") a hitehagyottak elleni szándékról árulkodik,451 az ördög szerepének nagy hangsúlyozása (37. sor), kísértése (237-244 és 257-260. sor) és a bűnök miatti kétségbeesése a középkori ars moriendi tipikus jellemzői közé tartozik.
Apokalipszis, mártíromság, apológia: az unitárius egyház helyzete a 18. században 112
Te, ó király, lásd: és íme, egy nagy állókép, egy nagy és kifejező szemű kép állt előtted, és képe szörnyű volt. Ennek a képnek a feje tiszta aranyból, a melle [értsd: láda] és a keze ezüstből stb. 115 A táblázat alapján egyértelműen meghatározottak a tematikai egységek: az unitárius hit hitehagyása és apológiája (2-6), Krisztus utolsó ítélete (7-8), a zsarnoki uralkodók üldözése és Isten gondviselése, végül Dániel hitvallása. magyarázat (17-23). a) Apokalipszis, történelem, választások.
„A Sátán első javaslatáról” című részével megcáfolja a pápistává vált emberek kifogásait, fenntartva az eredeti szöveg okokat felsoroló hitehagyott párbeszédének szerkezetét ("Kétlem, hogy pápista leszek-e... ") és az igaz hívő, aki válaszol rá. Majd ennek szemléltetésére tömör, de részletes összehasonlítást ad a „trinitáriusok” és az unitáriusok nézeteiről a Szentháromságról, Istenről, Krisztus személyéről, természetéről, eleve létezéséről, üdvözítő erőről és a Szentlélekről. Itt minden hittétel alatt olvasható a felekezetek különböző álláspontjainak listája, majd a katolikus, evangélikus és református vélemény cáfolata, valamint az 565-ös egységcikk indoklása.
A kérdésről lásd még: Okok, honnan jön, hogy manapság mások nem igazán az unitáriusok közé kerülnek, hanem egyes unitáriusok mások közé kerülnek. A 136. ábra azt mutatja, hogy az unitáriusok a vallási nyomásra nemcsak a gyülekezet hitének erősítésével válaszoltak, hanem kifelé kommunikáltak és állandóan vitatkoztak az elnyomókkal szemben. Eszerint az unitáriusok joggal tekinthetik testvérnek Jánost, hiszen ők is Krisztus kezébe adták magukat.
Ezután következik a polémia a Szentháromságot tagadókkal, ahol az unitáriusok sokkal sötétebb kontextusban jelennek meg, mint Fosztó Uzoni idézett része.
Textustól a kontextusig: Uzoni Fosztó István Jelenések-kommentárja
Hogy a szolgálatod alatti szorgalmas munkád "gyümölcse", az általad kiadott ötven prédikáció és azok jelenlegi olvasata eloszlatta a "velem született véleményem" veleszületett véleményem sötét felhőjét az átcímkézett "kitett" könyvvel szemben, örülök, hogy köszönöm. Ne légy apokaliptikus!" Az emberek előítéletesek a Jelenések könyvével szemben, mert titkos könyvnek tartják, ráadásul "rossz véleménnyel vannak azokról, akik körül dolgoznak, hogy nem luxus és dominó "fény Istenben"" 605 GEJZA József, Sacrarum Dissertationum..., Ms. 145 Frissebb eredményeket, értelmezési módszereket igyekszem közvetíteni Uzoni Fosztó István munkásságán keresztül.
Fosztó Uzoni egyetért Henry Hammond véleményével, miszerint a hét templom Ázsia prokonzuli hét fővárosa volt. A könyv keletkezésének idejét illetően Uzoni Fosztó új érvet mutat be az unitárius, anyagi kultúrán alapuló hagyomány mellett. A példák alapján különösen hangsúlyossá válik, hogy Fosztó Uzoni a Jel 1.4 értelmezésében kerüli Enyedire utalást, helyette Vitringa fordítását adja.
Egyedül Henry Hammond állt ki mellette, akire Uzoni Fosztó 1653-as Fosztó és annotációiban is többször hivatkoztak. Kétségtelen, hogy Fosztó Uzoni több ponton eltér Vitringa következtetéseitől, de sok hasonlóságot találunk a módszertani értelemben és nemcsak a szerzői kérdés fentebb bemutatott részletes kritikai érvelésében. A szó szerinti jelentés mindig elsődleges, csak akkor lehet lemondani róla, ha ellentmond a „józan észnek”, vagy ha isteni jelek bizonyítják, hogy a szöveget hasonlatos példabeszédnek kell tekinteni.653 A történelem számára a legalkalmasabb jelentés tehát a sensus literalis szerint van összhangban. és meg kell találni a szerző szándékát.
Összességében azt láthattuk, hogy Fosztó Uzoni István a Vitringa által kidolgozott egzegetikai módszer, a racionális-történeti-tipológia érvényesítésével, valamint a bibliofilológia újabb eredményeinek átvételével: az antikvárium és a XVII.
Összegzés, további kutatási lehetőségek
174 Varga Derzsi György és Uzoni Fosztó István kísérőszövegei, amelyek egyértelműen jelzik a prédikátorok és hívek távolságát a könyvtől. Johannis evangelistae et apostoli, szerző anonymo conscripta.695 Csiki István tehát különös érdeklődést mutatott a Jelenések könyve iránt, s példánya időben közel áll Ajtai Kovács Jakab prédikációs könyvéhez. De Ajtai Kovács apokaliptikus képei is megfelelő alapot adnak a mindennapi nehézségek, természeti katasztrófák, betegségek vagy a katonai megszállás értelmezéséhez.
Karád művének végén a főbb képek és értelmezési elemek másolója által összeállított betűrendes mutató található.696 A Fosztó Uzoni első kötetében a Terjedelem táblázat már tematizálja a Kinyilatkoztatások, az értelmezési eltérések, a tudományos összefoglalások képeit. , a mű főbb tanításai és a megjelenő példák 697 A második kötetben az Index táblázata a'. 176 Bár az exegetikai módszerekre való összpontosítás nem adott kellő alapot Dersi Gergely István és Derzsi Varga munkásságának részletes bemutatásához, értelmezésüknek csak a főbb irányvonalait mutattam be, és ennek tematikus elemzése további kutatásra érdemes. Másrészt részletes betekintést kaptunk Karádi Pál történeti metódusok előtti utat megnyitó történeti allegóriájának, Fosztó Uzon racionális-történeti tipológiájának alakulásába és működésébe.
A disszertáció fontos eredménye, hogy szinte minden fejezetben fel tudott mutatni egy-egy európai vagy magyarországi protestáns hagyományt, amelyből az unitárius kijelentések kibontakoztak. Míg Karádi Pál Servetus és Vehe-Glirius megfontolásai mellett a svájci reformátusok és Melius Juhász értelmezéseihez is alkalmazkodott, addig Ajtai Kovács Jakab nemcsak a mártirológia-fogalom puritán megközelítését tette magáévá, hanem egyenesen kölcsönözte anti- mártirológiai megközelítés. Katolikus és hitehagyásellenes nyilatkozatok Szőnyi Nagy István munkásságából. Fosztó Uzoni azonban a magyar reformátusokat a vallási tolerancia iránt érzéketlennek mutatta be, ellentétben a mérsékelt felvilágosodás módszereit és érvrendszerét megalapozó Saumurral és a felvilágosult ortodoxia eszméire nyitott európai református művekkel, amelyek eredményei alátámasztották. értelmező ortodoxia. keretet, amelyet Palaeologus és Bogáti Fazakas készített.
Természetesen rendkívül fontos lenne Karádi Pál teljes kommentárjának kommentárokkal ellátott kritikai kiadása, amely a további eszmetörténeti fejlemények elmélyült elemzésére is ösztönözne.
Forrás- és irodalomjegyzék
János NAGYILLÉS, udvalgt, skrev forordet og noterne Mihály BALÁZS, Bp.–Clojsvár, A Dunálál–Qui One Quint, 2003. HOFFMANN Gizella et al., Cluj, Transylvanian Unitarian Church, 2005 (Publications of the Archives and Great Library Transylvanian Unitarian Church, 4/1). Fra prinserne György Rákóczi Clujs tid, Unitarian Church of Transylvania, 2015 (Publications of the Great Library and Archives of the Unitarian Church of Transylvania.
Rákóczi György fejedelmei korából Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház, 2015 (Az Erdélyi Unitárius Egyház Nagy Könyvtárának és Levéltárának Kiadványai, 7), 365–. RUTTER Tamás, köt., beszélgetés, jegyzetek és fordítás az eredetihez képest DÁN Róbert, Bp., Helikon Kiadó, 1984 (Prométheusz Könyvek, 3). BALÁZS Mihály, Erdélyi antitrinitarizmus a 15. század hatvanas éveinek végén, Bp., Akadémiai Kiadó, 1988 (Humanizmus és reformáció, 14).
HOFFMANN Gizella et al., Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház, 2005 (Az Erdélyi Unitárius Egyház Levéltárának és Nagykönyvtárának Kiadványai, 4/1), XIII–XLIV. BITSKEY István, Humanista tudományosság és a barokk világkép: Pázmány Péter prédikációi, Bp., Akadémiai Kiadó, 1979 (Humanizmus és reformáció, 8). DÁN Róbert, Matthias Vehe-Glirius: Egy radikális antitrinitárius élete és munkássága összegyűjtött írásaival, Bp.–Leiden, Akadémiai Kiadó–Brill, 1982 (Studia Humanitatis: . A Renaissance Research Center kiadványa, 4).
LOVAS Borbála, Szövegtan és értelmezés kérdései Enyedi György magyar nyelvű műveiben: Prédikációgyűjtemény, PhD tézis, Bp., Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 2014.
