SVE: Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között az ellenőrzések fokozatos eltörléséről közös határaikon, 1985.
Bevezető gondolatok
A téma aktualitása, az értekezés fő célkitűzései
Az értekezés felépítése
A ne bis in idem elv belső alkalmazási lehetőségeinek további bővítése szempontjából jelentős történelmi momentum, hogy At. az idem alkotmányos koncepciója nemzeti és transznacionális szinten.
Az értekezés módszertana
- A jogtörténeti értelmezés
- Összehasonlító jogi módszertan
- Teleologikus jogértelmezés
- Egyéb alkalmazott jogértelmezési módszerek
Ez rendkívül igaz az identitás fogalmára vonatkozóan, így a széleskörű tudományos érdeklődés hatására számos olyan álláspont látott napvilágot, amelyek következtében nem meglepő, hogy még a joggyakorlat sem tekinthető egységesnek. Az összehasonlító jogi módszertan segítségével tehát az azonosság fogalmát úgy értelmezem, hogy az összehasonlítás alapját képező jogszabályi rendelkezések bemutatása után összegzem az összehasonlítás eredményeként megállapítható következményeket a rész szerint. -összefoglaló. .
A tettazonosságról
A vádelv relációjában megjelenő érdekek
Ugyanakkor túlzás lenne a vádemelés, ha egyrészt a bíróságot kötné a minősítés kérdése, másrészt ha az ügyész által vád tárgyává tett tények összekötött. teljes részletességgel a ténykérdésekről. Az ügy lezárására akkor van ok, ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a jogi elemeket, így a vád tárgyát képező cselekmény pontos leírását, és a vád emiatt nem alkalmas érdemi elbírálásra 58.
A vádelv és a bizonyítás összefüggései
A bíróságra vonatkozó konkrét szabályokat ugyanezen cikk (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a bíróság a tényállás tisztázására irányuló kérelem alapján szerez bizonyítékot. A (3) bekezdés előírja, hogy kérelem hiányában a bíróság nem köteles bizonyítékot beszerezni és megvizsgálni. Ennek másik jele, hogy a Be. már nem a „tényhelyzet alapos és teljes, a valóságnak megfelelő tisztázását célozza”, hanem a Be. 2) kimondja, hogy "a büntetőeljárásban a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak reális tényekre kell alapoznia határozatait."80.
A tettazonosság törvényi szabályozása; a vádelv érvényesülése
- A tettazonosság jogtörténeti vizsgálata
- A Bp.-t megelőző szokásjog
- A Bp. szabályozása
- Az 1951. évi III. törvény szabályozása
- Az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet szabályozása
- Az 1973. évi I. törvény szabályozása
- A régi Be. szabályozása
- A Be. szabályozása
- Ténybeli kötöttség
- Minősítésbeli kötetlenség
Felhívhatja az ügyész figyelmét arra is, hogy az ügy adatai alapot adnak arra, hogy más személyt a vád tárgyát képező cselekményhez szorosan kapcsolódó bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ebben az összefüggésben a vádirat módosításának nincs hatása a vádemelés jogszerűségére, mivel a bíróság nem az ügyész jogi minősítéséhez, hanem a vádbeli tényálláshoz kötődik, köteles azokat kimeríteni, de az nem tud tovább bővülni. 120. számú ügyi határozat, amely alapján az ügyészi vádirat ismerteti - többek között - a vád tárgyát képező cselekményeket, a Ptk.
Az azonosság fogalmának jelentősége a német büntetőeljárási törvényben
Így de lege ferenda javaslatként megfogalmazom azt a nem kötelező érvényű jogi minősítés szabályát, amely a vádemelés kapcsán garantálja a tényállás jogi megítélését, a Be tekintetében. ponthoz a következőket szeretném kiegészíteni. 2) a következővel: "A vádról a bíróságnak kell döntenie, az a vádon túl nem terjedhet ki, de - ha e törvény másként nem rendelkezik142 - a tényállás jogi értékelése során az állítások nem kötelező erejűek." . Az anyagi igazság feltárásának igénye a mai napig áthatja a német büntetőeljárás lényegét, és - legalábbis a magyar eljárásjogi gondolkodáson keresztül nézve - az anyagi igazságra való törekvés elsőbbségi érdeknek tűnhet az elkülönítés elvével szemben. funkciók .
A tett azonosságának határai a bírói gyakorlatban
- Az elkövetés objektív körülményei
- A sértett személye
- A tettességhez szükséges ismérvek
- Elkövetési alakzat (a bűncselekmény stádiuma)
- Bűnösségi forma (szándékosság, gondatlanság, motívum, célzat)
- Elkövetői alakzat (tettesség, részesség, utólagos bűnkapcsolat, társas
- Egység-többségtani minősítés
- A folytatólagosság megítélése
- Büntethetőségre, büntetéskiszabásra vonatkozó körülmények
- Minősítő körülmények
Ezt támasztja alá a jelenlegi joggyakorlat, amely a sikkasztás kapcsán kifejti, hogy nem valósul meg a gyanúsítottat ért kár, ha a bíróság a vádiratban megnevezett gyanúsítottat vádolja a vádiratban foglalt bűncselekmény elkövetésével. A vád lényegét akkor sem érinti, ha a bíróság a jogerős határozatában a bűncselekmény más szakaszát (előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény) állapítja meg.
Tettfogalom a német ítélkezésben
- Exkurzus: A folytatólagosság megítélése
- A tett történeti lefutásának alternativitása
- A jogtalansági tartalom teljes félreismerése
- Részösszegzés
Anyagi jogi szempontból az ittas vezetés és a dezertálás (baleset helyszínéről való jogosulatlan távozás) összefügg egymással (valós anyagi értelemben), azonban a BGH álláspontja szerint nem csak egy ( tárgyi), de a két bűncselekmény olyan szoros belső kapcsolata (szubjektív, büntetőjogi) összefügg azzal, hogy a mulasztás jogellenessége és vétkessége a baleset körülményeinek figyelembevétele nélkül nem értékelhető megfelelően. Anyagi jogi feltétel, hogy két vagy több releváns jogi tény között ne álljon fenn tágabb értelemben vett normatív fokozati viszony (normatívák Stufenverhältnis),227 tehát a történeti tényeknek azonos objektív súllyal kell rendelkezniük.
A tettazonosság logikai és szemantikai vizsgálata
E fok kifejezésére MECSÉR példájában ugyanazon cselekményre vonatkozó vádemelési és ítéleti cselekményekről beszél, amelyek kapcsán a cselekmény egyes (lényeges és nem lényeges) elemeinek vizsgálata szükséges a cselekmény fennállásának megállapítása érdekében. az elkövető személye. Ebből következően a részleges azonosságot az előző tagmondat, az azonosság valódi jelentésének meghatározása adja, hiszen a cselekmény megítélésekor nem az azonosság a kritérium, hanem az, hogy a vádban és az ítéletben szereplő cselekmény ugyanarra vonatkozik. dolog. dolognak, így annak az esetnek van gyakorlati jelentősége, amikor a vád tárgyát képező cselekmény a bűncselekmények komplexumának csak egy részét tartalmazza, amelyet aztán a bíróság a bizonyítás eredményeként kiegészít, majd tárgyává tesz. ítéletének teljes körű elbírálásáig, így kimeríti a vádemelésből eredő kötelezettségei teljesítésére vonatkozó vádat.
Az identicus értelmezési keretei a jogtudományban
- Az azonosság tárgya mint a törvényi tényállás
- Az azonosság tárgya mint a cselekmény
- Az azonosság tárgya mint az elkövetési magatartás
- Az azonosság tárgya mint az akaratirány, az extrém-szubjektív teória
- Az azonosság tárgya mint a jogi tárgy
- A vegyes (kombinatorisch) teóriák
- Kumulatív vegyes teória
- Alternatív vegyes teória
- Az azonosság tárgya mint a tények azonossága
- Értékelő teória
- Megismerési teória
- Az azonosság tárgya mint a történeti esemény, a tág értelemben vett történeti
- A magyar judikatúra azonosság-fogalma
A történelmi eseményként való identitás tárgya, a tág értelemben vett történelmi helyzet azonossága a történelmi helyzet azonossága. Ebből kifolyólag azonban az azonosság fogalmának ilyen szűkebb körben történő meghatározása a ne bis in idem elv kapcsán a díjkimerülés lehetőségét is korlátozza.
A hatékony védelemhez való jog garanciái
- A magyar szabályozás
- A hatékony védelemhez való jog próbája Strasbourgban
- A vádtól eltérő minősítés lehetőségének értékelése
- A német szabályozás
- Részösszegzés
A vádemeléstől eltérő minősítés lehetőségéről szóló bírósági közlés a büntetőeljárásban részt vevő személyekkel, és az ebből adódóan - a körülményektől függően - alkalmazható halasztás az egyik konkrét kifejeződésnek tekinthető. az anyagi védelem385, másrészt a tisztességes eljárás és a hatékony védelemhez való jog pilléreként. A terhelttől eltérő minősítés lehetőségére való hivatkozás tekintetében a Be. szabályozásával is – nemcsak peiusban, hanem a fent leírtak fordítottja esetén meliusban is.
A vád bíróság általi átalakítása, valamint a vádmódosítás – a vád
- A magyar szabályozás
- A német szabályozás
- Részösszegzés
Az a körülmény, hogy az ügyész a vádat csak a vád tárgyát képező és azokkal összefüggő tényállás tekintetében változtathatja meg, lényegében korlátokat szab az ügyészségnek, a vádmonopólium birtokosának, ugyanis ebből a szempontból a vádhoz való kötődés követelménye az ügy tágabb értelmében. A szabályozás tehát korlátozza az ügyész mérlegelési jogkörét, ugyanakkor nagyobb garanciákat biztosít a vádlott és a védő számára.405 Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mit ért a jogalkotó azon, hogy „azokra a tényekre tekintettel, amelyek a a vád tárgya és azzal kapcsolatos”.
A tettazonosság megsértésének jogi konzekvenciái
- A vádon túlterjeszkedés
- A vád ki nem merítése
- A német szabályozás
Említsünk még egy eljárási hibát, amikor az elsőfokú bíróság nem meríti ki teljesen a vádakat. A tényálláshoz való kötődés a másodfokú eljárásokban igen szigorú, ezért főszabály szerint a Be. 1) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényekre támaszkodik, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan.
A ne bis in idem elv, az azonosság-fogalom a jogerőn túl
A ne bis in idem elv hazai szabályozása
- A ne bis in idem elv szabályozás-története
- A ne bis in idem elv hatályos szabályozása
438 Míg a Be. A (7)-(9) bekezdés a ne bis in idem elvét szabályozza a fellebbviteli jogban, amelyre a későbbiekben részletesebben kifejtjük. 439 A vádirathoz hasonlóan a ne bis in idem elv értelmezésekor sem kívánom tovább tárgyalni az azonosság kérdését.
A magyar joggyakorlat idem fogalma a 6/2009. BJE tükrében
- A természetes egység
- A természetes egység a tettazonosság tükrében
- A természetes egység az extenzív tettazonosság tükrében
- A törvényi egység
- A folytatólagosság
- Összetett bűncselekmény
- Összefoglalt bűncselekmény
- Üzletszerűség
- Érték-egybefoglalás
- Alaki halmazat
- Anyagi halmazat
- Az „eljárásjogi egység”
Az elkövető személye szempontjából különösen ellentmondásossá válik a bűncselekmény eljárási alkalmazása abban az esetben, ha az egymástól független, egyébként tárgyi halmazt alkotó cselekmények bűncselekménynek minősülnek. a kisebb bűncselekmények esetében az ügyészség csak bizonyos százalékot rótt fel. Ez azt jelenti, hogy a második mondatban egy speciális szabály fogalmazódik meg, amely adott esetben az anyagkészletre vonatkozik, amely - az eset körülményeitől függően.
A kétszeres eljárás tilalma – perfüggőség vagy az ügyek egyesítésének
A perújítás elkerülése érdekében a bíróságnak tehát törekednie kell arra, hogy a jogegységet alkotó résztörvényeket egy eljárásban értékelje, és ennek érdekében egyesítse az ügyeket. Ha a folytatódó eljárásban az ügyek egyesítésére azért nem kerülhetett sor, mert a vádemelés és a nem jogerős ítélet az egyes résztörvény nem jogerős elbírálását követően más résztörvény(ek) miatt rendes jogorvoslat során érvényes volt, s) törlésével és új bírósági eljárás elrendelésével az ügyek azonos szintű összevonásával biztosítani kell a folytonossági körbe tartozó valamennyi résztörvény egységes elbírálását.
A tettazonosság, a ne bis in idem és a jogerő összefüggései
- A kétszeres eljárás, a jogerő feltörése
- A magyar szabályozás
- A német szabályozás
- Részösszegzés
Fontos kiemelni, hogy a jogeredményt követően felmerülő új bizonyítékok (jogszerű nova) alapján a gyanúsított terhére új eljárás nem indítható. Tekintettel arra a tényre, hogy abban az esetben, ha a jogerős ítélet meghozatala után új bizonyítékok merülnek fel, lehetőség van a gyanúsított költségére új eljárás lefolytatására abban az esetben, ha a tárgyi igazságot olyan mértékben aláásták, hogy nagyobb az érdeklődés. be, majd változtassa meg a
Értékelés
A tradíciókra épülő, az anyagi igazságszolgáltatás érvényesítését célzó német jogrendszer, amely a perbeli függőség elvét érvényesíti, rendkívüli jogorvoslatot tesz lehetővé az alperes költségére szűk körben, és ezen az állandó jogrendszeren is alapul. Mindezek segítségével megállapítható, hogy az identitás fogalma a magyar büntetőeljárásban olyan eljárási jogintézmény, amelyet ténykérdésként kell megítélni a szűk értelemben vett történelmi tények azonosságának összehasonlításával. értelem (a vele elválaszthatatlanul összefüggő körülmények összessége nélkül) a vád és a végső döntés vonatkozásában, míg a ne bis in idem elve szerint az azonosság alapja az egység- és többségelmélet cselekvésfogalma, amely inkább meghatározza az identicust, mint jogi dolgot. cselekmény" fogalmát ontológiai alapon, mint történelmi tényt, míg a Be. (3) és (4) bekezdése szerinti "cselekmény" egy anyagi jogi egység - többségi aktus - axiológiai, normatív alapú fogalmaként definiálható.
Az alkotmányos azonosság-fogalom
A ne bis in idem elv elméleti alapjai az intranacionális szinten
Az alkotmányos tartalom
- Az alapjog hatálya
- Az alaptörvényi tilalmat kitöltő szakjogi tartalom és az alapjog viszonya
- Az alkotmányjogi jogérvényesítés
- Az alapjog tartalma
A kettős elítélés alkotmányos tilalmát megelőzően az AB többször is alkotmányos értelemben értelmezte a ne bis in idem elvét,594 azonban az alkotmányos szabályozást követően alkotmányjogi panasz alapján még nem tette ezt meg. Fontos kiemelni, hogy az Alkotmány rendelkezése csak a ne bis in idem eljárásjogi elvet érinti, de ez mennyiben kérdőjelezhető meg az Alkotmány rendelkezésének megfogalmazásából.
Az alkotmányos idem fogalom értelmezési kérdései és modelljei
- Az idem crimen értelmezés (USA)
- Az idem factum értelmezés (Németország)
- Részösszegzés
Az amerikai szabályozáshoz hasonlóan a GG rövid, általános fogalmat ad a ne bis in idem tilalom értelmezésére. A tényállás szerint a BVerfG előtti ügyben számos alkotmányjogi panasz érkezett a ne bis in idem alapjog sérelmének megállapítására, ugyanazon a területen, amelyeket egyesített és egy határozatban értékelt.
Az alkotmányos idem fogalom
- Az azonosság meghatározása
- Az EJEB és az EUB hatása az idem fogalmára
Ezzel kapcsolatban a korábban bemutatott modellek arra is rámutattak, hogy a tényértelmezés magasabb fokú védelmet nyújt az alapjog jogosultjai számára, mint az idem crimen értelmezés. Ahhoz, hogy az EJEB koncepciója teljesen érthetővé váljon, szükséges az EU Bíróság mintájának bemutatása is, pl. mit ért az Európai Bíróság ugyanazon kereseten, mint az SVE 54, az e fejezetben szereplő értelmezési kérdések támogatásával összefüggésben is.
Az alkotmányos idem terjedelme a nemzeti szinten
- Bűncselekmény és szabálysértés viszonya
- Bűncselekmény és fegyelmi jogsértés
- Bűncselekmény és közigazgatási jogsértés
Ennek megfelelően a Felügyelő Bizottság megvizsgálta (anyagi jogi szempontból), hogy az állatvédelmi bírság milyen szankciónak minősül. A második, hogy az AB a határozat kihirdetésekor nem csak a ne bis in idem elvét vette alapul, hanem a jogállamiság és a jogbiztonság elvét is.
Az EJEB és az EUB Chartát értelmező gyakorlatának hatása az AB nemzeti szintet
Ez azt jelenti, hogy ha az AB megállapítja a szankció büntető jellegét, akkor ne bis in idem eljárási törvényt nem alkalmazhat, mivel ez ebben az esetben nem ismerhető el. Ehelyett ebben az esetben a ne bis in idem anyagi jogot, azaz a jogállamiság elvéből levezetett beszámítás elvét kell alkalmaznia.
Az alkotmányos idem fogalom a transznacionális szinten
Ennek megfelelően a külföldi ítélet a kettős büntethetőség megsértése miatt a magyar jogban nem érvényes, így nem lehet eljárást kizáró hatása, i. nem szakmai nem alkotmányjogban nem no bis in idem hatály tulajdonított a. a kettős büntethetőség elve hatálya alá tartozó külföldi ítélet hatályon kívül helyeződik. Meggyőződésem, hogy a transznacionális szintű egyéb jogterületekkel kapcsolatban a nemzeti értelmezéstől eltérően nemcsak az eljárásjog, hanem az anyagi jog sem érvényesülhet ne bis in idem.
Értékelés
A jogállamiság elvét követve az anyagi jog ne bis in idem elve kiterjedhet az At. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a ne bis in idem anyagi jog csak nemzeti szinten alkalmazható.
A transznacionális azonosság-fogalom
A transznacionális ne bis in idem elv alkalmazásának kihívásai
- A joghatósági kollízió
- Eljárásjogi akadályok
- Egyéb okok
Az alábbiakban bemutatott valamennyi jogi eszköz csak a res iudicata konstellációját veszi figyelembe, mint a ne bis in idem elvét. Ennek megfelelően a joghatósági viták speciális esete az a konstelláció, amikor egy joghatósági ütközés következtében megjelenik a ne bis in idem elvének szükségessége is,693 amely mára az európai jog egyik központi problémájává "fejlődött". büntetőjog.694.
A transznacionális ne bis in idem kapcsán megjelenő érdekek
A transznacionális ne bis in idem előfeltétele
Az Európai Unió 19997-es tamperei csúcstalálkozóján15 a bûnügyi együttmûködés „sarokköveként” jelent meg, amely késõbb különféle politikai dokumentumokban is megjelent, például a hágai és a stockholmi program célkitûzései kapcsán. Mára az elv a bűnügyi együttműködés egyre több területét veszi át, ennek szellemében több kerethatározat is megfogalmazódott.716 A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az alapító szerződések immanens része. az EUMSZ 67. cikke.
A ne bis in idem elv fejlődéstörténete
- A nacionális ne bis in idem internacionális garanciarendszere
- A horizontális-transznacionális ne bis in idem elv
- Exkurzus: A klasszikus vertikális-transznacionális ne bis in idem elv
- Az Európai Unió Alapjogi Chartája, a dimenziókat átfogó szabályozás
A kilenc cikkből álló megállapodás első öt cikke a ne bis in idem elv tervezett szabályozásával foglalkozott. A rendelet csak transznacionális joghatósági összeütközések esetén oldja meg a ne bis in idem elv kérdését, a schengeni szerződő felek vonatkozásában is.
Az azonosság-fogalom meghatározása az Európai Unióban
- Az idem crimen értelmezés
- Exkurzus: Az idem crimen értelmezés gyakorlati jelentősége
- A jogtárgyazonosság elmélete
- Extrém jogtárgyazonosság
- Exkurzus: A jogtárgyazonosság gyakorlati jelentősége
- Az elsőként eljáró állam joga szerinti értelmezés
- Az idem factum értelmezés a joghatóság vizsgálatával
- Az EUB autonóm definíciója
- A Van Esbroeck ügy
- A Van Straaten ügy
- A Gasparini ügy
- A Kretzinger ügy
- A Kraaijenbrink ügy
A BÖSE álláspontja szerint az EU ne bis in idem tartalmi alapja az idem factum értelmezés kell, hogy legyen, amelyet egy normatív elemmel is ki kell tölteni, ami az SVE 54. §-a. Ez a nézet nem merül fel az egyedi jogtárgy károsodása esetén, így az idem factum elmélet is helyénvaló.
Az esetjog jellemzői
A SVE 54. cikk tettfogalmának hatása
- A Charta bűncselekmény fogalma
- Az EEP kerethatározat cselekmény fogalma
- A SVE 54. cikk hatása az EPPO rendeletre
- Az SVE 54. cikk hatása az EJEB gyakorlata
- A magyar jogra gyakorolt hatás
- A jogalkotásra gyakorolt hatása
- A jogalkalmazásra gyakorolt hatása
Összegzés
