Magyar Statisztikai Társaság

(1)

6. szám.

———559-—— 1936

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

XIV. évi rendes közgyűlés. —— Xl Ve Assemble'e générale annuelle.

Résume'. La Société Hongroise de Statistigue a tenu le 9 juin 1936, sous la présidence de M.

Aloyse Kovács, Président, sa XIer Assemblée

générale annuelle. M. Désiré Elekes,

général, ayant rendu compte de Ilactivilé de la Société en 1935—36, M. Jules Mike, trésorier, présenta son rapport financier, et M. Louis Thir- secrétail'e

r 1 11 g,

aux comptes. Le nombre des places de membres ordinaircs a été porte' de 115 a 118. —— Ont été membres ordinaires: MM. Alexis B o é r-fils, Etienne C s e k e g, Ervine H a c lc e r, Mathias Matolcsy, Ladislas Pap, Louis Zehery;

membres honoraires étrangers: MM. Charles B r ü—

scliweiler, Déméter Calitsunakis, Valen—

tiu D 0 r e, Edouard Dana ]) u r a n d, P. E il y e secre'taire, lui le rapport des commissaires

él us :

G r an ui II c, Stanley L y 0 n, Guillaume M o r- gentoth, Bel'til Nyström, Margers Skul- je n e c k s. Sur la proposition de M. Charles Bal á s, une commission fut institue'e comme groupe hongrois de I'U n i 0 n [ nt e rn ati o n ale pour I'Étude scientifiaue des pro- blómes de population. M. Charles Balás a été élu présídent de cette commission; M. Louis 'I' Iz i r r i n y fut nommé pour y remplir les ionc- tions de secrétaire.

*

A Társaság, miután az 1936 június 2—ára összehívott közgyűlés hatáxrozatképtelen volt, jú—

nius 9-én tartotta meg XIV. évi rendes közgyűlését.

Az ülésen Kovács Alajos, a Társaság elnöke elnökölt, aki megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a Társaság az elmult munkaévben a rendelkezé—

sére álló szerény eszközökkel, de komoly munká- val igyekezett nemes feladatainak megfelelni.

Elekes Dezső főtitkár beszámolt a Társaság 1935—36. munkaévi működéséről. Mike Gyula pénztáros a pénztári jelentést, Thirring Lajos tit—

kár pedig a számvizsgáló jelentést terjesztette elő, melyeket a közgyűlés tudomásul vett.

Ezután a Társaság a választható rendes ta- gok létszámát 115—ről IIS—ra felemelve, ifju Boél' Eleket, Csekey Istvánt, Hacker Ervint, Matolcsy Mátyást, vitéz Pap Lászlót és Zehery Lajost rendes taggá, Karl Briiscluveilert, Demeter Calitsuna- kisi, Valentino Dore't, Edward Dana Durandot, P.

Edge Granvillet, Stanley Lyont, Wilhelm Morgen—

rothot, Bertil Nyströmöt, Margers Skuljeneckset pedig tiszteletbeli taggá választotta meg. Majd újraválausztotlta választmányi taggá Altenburger Gyulát, Dobrouits Sándort, Illyeialvi I. Lajost, Né- methy Károlyt, Pataky Tibort és Tormay Bélát, számvizsgáló bizottsági taggá Ajtay Józsefet, Bán- laky Adorjánt és Kresz Károlyt. Végül a közgyűlés Balás Károly indítványára tudomásul vette a Nemzetközi Népességtudományi Unió magyaror—

szági csoportjának a fl'ársaság keretében bizottság formájában való megalakulását s a Csoport el- nökévé Balás Károlyt,

választotta meg.

titkárává Thirring Lajost

XIV. ünnepi ülés Veszprémben. —— XlVe séomoe solennelle, a Veszprém.

La XlVe séance solennelle a été tenue le Ill juin 1936 (: Veszprém. Les participants budapes—

tois — environ une soixantaine — sont arriue's pour la plupart en autobus la oeille, ayant fait une excursion au bord du Balaton et dans le Ba- kony. A Tihany, ils ont visité llabbaye et ltln- stitut des recherches biologiaues; a Tapolca, la grotte Tavas. —— Le 14 falu, ils sont allés d'abord L'oir les curiosítés de Veszprém. La séance solen—

nelle fut ouverte ensuite, devant une assistance nombreuse, comprenant les représentants des mi- nistéres et de plusieurs institutions, a 11 Iieures du matin, dans la salle des fétes de la préfecture. M.

Aloyse Kovács, président de la Société, ayant prononce' une allocation, M. Charles R 0 s o s, maire de Veszprém, souhaita la bienvenue a la Société. En—

suite, M. Désire' Laky, membre ordinaire, a fait une conference sur la statistirjue des sociétés ano—

nymes. _ Le Président, ayant exprime' les remer- ciements de la Société pour cette conference de haute valeur-,alevé la séance. Colle-ci futsnivie dtun

déjeuner, oü M. Louis Zehery, membre ordinaire, remercia la munícípalite' pour llaccueil aulelle a fait () la Société.

* A Társaság 1936 június

tartotta meg XlV. ünnepi ülését. Az ünnepi ülés a legszebb sikerrel folyt le. Veszprém m. város közönsége és vezetősége, élén Rosos Károly pol—

14—én Veszprémben

gármesterrol nagy megértéssel karolta fel az ün- nepi iilés ügyét. Az előkészítés és rendezés mun- kájában főleg Tekeres Lajos városi tanácsnok buzgólkodott nagy előzékenységgel és odaadással.

A Budapestről megjelent mintegy 60 résztvevőnek nagyobb része autóbuszokon tette meg az utat Veszprémbe, előző nap egy kellemes balatonparti és bakonyi társas körutat iktatva a vándorüle's programjába. A résztvevők Tihanyban megtekin- tették az Apátságot és a Magyar Biológiai Kutató- intézetet és Tapolcán a Tavas-barlangot. A 13-án este tartott ismerkedő vacsora után a budapesti

(2)

6. szám.

—— 560 — 1936

résztvevőket a Korona—, Erzsébet- és a Turista- szálló szállásolta el. 14-én délelőtt a város neveze—

tességeit tekintették meg.

Az ünnepi ülés 14—én, délelőtt 11 órakor vette

kezdetét a Vármegyeház dísztermében. Kovács Alajos elnök a következő megnyitó beszédet mondotta:

Kovács Alajos dr.: Elnöki meg-

n g i t ó.

Hagyományos szokásává lett a Magyar Statisztikai Társaságnak, hogy ünnepi üléseit lehetőleg a magyar vidék nevezetesebb váro- saiban tartja. Ezzel a Társaság egyrészt meg akarja erősíteni azokat a kulturális kapcsola- tokat, amelyek kell, hogy meglegyenek a fővá—

ros és a vidék között az irodalom, a művészet

és a tudomány minden ágában, másrészt fel akarja kelteni és hatékonnyá akarja tenni a vidék érdeklődését ami iiatal, de nagyrahiva- tott tudományunk: a statisztika iránt. A Sta—

tisztikai Társaságnak eddigi 13 ünnepi ülése közül 9—et tartottunk nagyobb vidéki váro- sainkban. még pedig időrendben: Szegeden, Debrecenben és Pécsett, a három egyetemi vá—

rosban, azután Miskolcon, Sopronban, Szolno- kon, Egerben, Győrött és utoljára Kecskemé—

ten. Az utóbbi városok közül Miskolcon, Eger—

ben és Kecskeméten látogatásunkat indokolta az, hogy ezeken a helyeken jogakadémia van, fel lehetett tehát tételezni, hogy előadásaink iránt megfelelő érdeklődés fog mutatkozni, vi—

szont Sopron, Szolnok és Győr olyan nagy mű—

veltségi és ipari központok, hogy ezekben a városokban szintén számíthattunk nagyobb—

számú hallgatóságra. Várakozásunkban nem is csalódtunk, a Statisztikai Társaság eddigi vi—

déki ülései mindig nagy érdeklődés mellett folytak le. Az idén választásunk egy kisebb, de kulturális tekintetben nagyjelentőségü városra, Veszprémre esett és nem lehetünk eléggé há- lásak a város érdemes vezetőségének, hogy ezt a mai látogatásunkat lehetővé tette. Ezzel a város és vármegye nagy megértést mutatott a mi Társaságunk törekvései és az általa képvi—

selt tudomány iránt, s talán szabad remélnünk, hogy mai ünnepi ülésünket bizonyos mérték—

ben szellemi ajándéknak is tekinti, másrészt mi a Társaság tagjai is felejthetetlen élmény—

nyel lettünk gazdagabbak e nagymúltú és ter—

mészeti szépségekben bővelkedő város megis- mérésével.

Kulturális tekintetben jelentékeny város- nak mondtam az imént Veszprémet és ezt joggal tehettem, mert hiszen Veszprémnek már a 12. században nagyhírű székesegyházi iskolája volt, amely nemcsak egyházi, de világi tárgya- kat is tanított és a hasonló iskolák közül messze kiemelkedett. Ma is sok iskolája van Veszprémnek és jellemző, hogy lakosságában több mint 12% -ot képvisel az értelmiségi elem, ami erősen meghaladja a megyei városok át—

lagát, a 7'5%-0t, de még a törvényhatósági

városok közül is csak az egyetlen Sopron ver—

senyezhet vele. Magában a fővárosban is csak ugyanolyan az értelmiség szerepe, mint Veszp—

rémben. Ez a város tehát —— ezt mint statisz—

tikusok állapítjuk meg —— elsőrendű focusa a magyar.műveltségnek nemcsak történelmi hagyományai szerint, de a jelen állapot szem,-—

szögéből nézve is.

Egy hires német ,statisztikusnak. Schlő—

zernek van egy közismert meghatározása: ,,A.

statisztika álló történelem, a történelem folya- matos statisztika". Sokat vitáztak ezen a mon—

dáson, annyi bizonyos, hogy a statisztika első sorban a jelen állapotait tárja fel, a multat csak azért, hogy a jelennel való összehasonlí—

tás lehetővé váljék. Viszont ez az összehason—

lítás egy sugárkévével bizonyos mértékben megvilágíthatja a jövőt is, ha a vetítés biztos kezekben van. Fontosabb szerepe a statiszti—

kának az, hogy a meglévő állapotnak, ha jew lenlegi népesedési, gazdasági és társadalmi helyzetnek feltárásával, a jelenségek egymás:

közti összefüggésének kutatásával és a mutat-4 kozó szabályszerűségek megállapításával egy—

részt előbbre vigye a tudományt, másrészt iránytűt adjon a kormányzatnak, a nemzet ve- zetésére hivatottaknak a kezébe, hogy intézke—

désük ne legyen sötétbe ugrás, hanem olyan elhatározás, amelynek következményeivel bib tos statisztikai adatok alapján számolni lehet.

Azért, látjuk folytonosan nőni a statisztika te—

kintélyét, azért történik az, hogy minden fontosabb kományintézkedés, nagy törvényho—

zási elhatározás előtt megkérdezik a statiszti—

kát, mi az eddigi helyzet és mi Várható a vál—

toztatástól. El lehet—e képzelni pl. az egyke elleni küzdelmet, a tüdővész, vagy a csecsemőhalandó- ság pusztítása—nnak meggátlására irányulú in- tézkedéseket előzőleg tanulmányozott és fel—

használt statisztika nélkül? A választójog re- formját, a birtokviszonyok javítását, a telepí—

tést a nélkül, hogy a megfelelő statisztikai anyagot nem ismerjük? Lehet—e egy kereske—

delmi szerződést kötni bármely idegen ország—

gal a statisztika kikapcsolása mellett? De még egy magánvállalat sem nélkülözheti a statisz—

tikát, ha terveit nem akarja homokra építeni.

A kormányzat és a gazdasági élet a legna—

gyobb fogyasztója tehát a statisztikának, de éppen mert a felhasználás folytán mindíg töb- ben és többen kerülnek kapcsolatba a statisz—

tikával, mindinkább tágul azok köre is, akik-

nek érdeklődését felkeltik a statisztikában fel—

fedezett nagyszerű szabályszerűségek és sokak—

nak értelmét megragadja az ismeretek terjesz—

tésének az a gyorsasága és könnyűsége is.

amely a statisztikát annyira jellemzi. Ennek tulajdonítható, hogy ma már a napilapoknak alig van olyan száma, amely valami statiszti—

kai hirt, vagy adatot nem tartalmazna, alig hangzik el társadalmi. vagy gazdasági kérdé—

(3)

6. szám

—561—— 1936

sekkel foglalkozó beszéd. amely a statisztikát mint érvet, vagy iitőkártyát ki ne használná.

Nem akar a többi tudományágak lekicsinylése lenni, de kérdezem, akad—e pl. a napilapokban annyi történelmi, földrajzi, filozófiai, termé- szettudományi vagy akármilyen más tudo- mányágbeli cikk, hír, mint amennyi statiszti—

kai cikk és adat megjelenik? A többiek ke- vés kivétellel csak a szakfolyóiratok hasábjain találhatók, ellenben statisztikával a napilapok állandóan tele vannak tűzdelve, ami azt bizo- nyítja, hogy a statisztikának nagyobb a nép—

szerűsége és a számokon keresztül való perci—

piálása az eseményeknek és jelenségeknek mindíg megszokottabbá válik. A ma embere sokkal reálisabb gondolkozású, mint az elmúlt

nemzedékek voltak, a mai ujságolvasó ember- nek egy szám többet mond, mint a régieknek egy költői hasonlatokkal ékes szónoklat. Ma ,,a számok beszélnek" sokkal gyorsabban, pon—

tosabhan és érthetőbben és sokkal inkább ta- lálnak meghallgatásra, mint a régi táblabíró világban, amely irtózott a számoktól. Száz év—

vel ezelőtt még az volt az elv Magyarországon, hogy lehetőleg titkolni kell minden számadatot, hogy ellenségeink ki ne ismerjék erőinket és gyengeségünket. Ennek az elzárkózásnak, amelynek a nemesi kiváltságok féltése is volt egyik oka, következménye lett azután, hogy ellenségeink a magyarság erejét lebecsülték, azt állították, hogy a szlávok száma Magyar- országon jóval meghaladja a magyarok szá- mát, ennélfogva a magyarokat nem illeti meg a vezető szerep. Fényes Eleknek kellett jönni, hogy tiszta képet kapjon az akkori világ Ma—

gyarország nemzetiségi viszonyairól. Fényes Elek községről-községre menő adataival bebi- zonyította, hogy a magyarság számbelileg is a legerősebb faj Magyarországon, annyira, hogy száma majdnem eléri az utána következő há- rom legnagyobb nemzetiség: az oláh, tót és né- met egyiittes létszámát.

A magyar statisztikának azóta is legnagyobb problémája a nemzetiségi kérdés. Azo- kon az általános szempontokon felül, amelyeket az imént említettem, és amelyek a statisz—

tikának minél szélesebb körben való kiterjesz- tését indokolják, nekünk magyaroknak még—

egy igen fontos okunk van arra, hogy a sta- tisztikát el ne hanyagoljuk, ez a nemzetiségi viszonyok alapos ismereteinek szükségessége nemcsak a trianoni határokon innen, hanem még inkább azon túl. Rendkívüli erőssége a magyar statisztikának az, hogy a nemzetiségi viszonyok sehol a világon nincsenek olyan mélyrehatólag megvilágítva, mint nálunk. Ez képessé tesz bennünket arra, hogy igazunkat minden vonatkozásban a számok kérlelhetetlen logikájával bizonyítsuk és hogy könnyedén megcáfoljunk olyan ellenséges vádakat és visszaverjünk olyan támadásokat, amelyeket kitalált számadatok vagy rossz-akaratú ferdíté- sek alapján szegeznek ellenünk. Büszkén, meg-

elégedetten és a jól végzett munka tudatában jelenthetjük ki, hogy mi, a Magyar Statisztikai Társaság a Központi Statisztikai Hivatallal karöltve és munkáját kiegészítve ezen a téren is megtettünk mindent, ami tőlünk tett és jog—

gal hivatkozhatunk arra, hogy abban a ked—

vező fordulatban, amely a revízió kérdésében a nyugateurópai nemzetek elfogulatlan közvé—

leményében kétségtelenül beállott és amely for- dulat mindnyájunk vágyát fokozatosan köze—

lebb hozza, a magyar statisztikának és kivált- kép a Magyar Statisztikai Társaságnak igen nagy része van. Aki csak egy pillantást vet a Társaság francia nyelvű folyóiratának testes köteteire és azok tartalmára, meg kell hogy ál—

lapítsa, hogy az ott közölt cikkek és tanulmá—

nyok nem maradhattak hatás nélkül azokra a külföldi komoly körökre, amelyek e folyóira- tot állandóan olvassák. Ezentúl is főtörekvése lesz Társaságunknak, hogy a statisztikai tu—

dományt tovább fejlessze, azt az Örvendetes érdeklődést, amely újabban a statisztika iránt a társadalom minden rétegében megnyilvánul, erősítse és különösen a külföldi közvéleményt igazságunkról kellőképpen tájékoztassa és jó- indulatát felénk fordítsa. Eddigi szép sikereink után remélhetjük, hog önzetlen munkánknak eredménye egyik irányban sem fog elmaradni.

Ezzel a Magyar Statisztikai Társaság 14. ünnepi ülését megnyitom.

A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Roses Károly, Veszprém m. város polgármestere üdvözölte meleg szavakkal a Társaságot.

Elelces Dezső főtitkár jelentette, hogy az ün- nepi ülésre a hatóságok és intézmények a követ- kező megbizottak által képviseltették magukat:

Miniszterelnök: Benes Zoltán min. tanácsos, kül-

ügyminiszter: Baranyai Zoltán követségi tanácsos, belügyminiszter: Marton Gyula miniszteri tanácsos,

Frimmel Gyula miniszteri

Guothfaluy keres-

pénzügyminiszter: osz—

tálytanácsos, iparügyi

Dorner Zoltán miniszteri osztálytanáesos,

kedelmi és közlekedésügyi miniszter: Nánássy Já- nos miniszteri tanácsos, vallás— és közoktatásügyi

miniszter: v.

miniszter: Antalfía Antal miniszteri tanácsos, igazságügyininiszter: Zehery Lajos miniszteri ta- nácsos, Országos Statisztikai Tanács: Dobrovíts Sándor miniszteri tanácsos. Központi Statisztikai Hivatal: Kovács Alajos h. államtitkár, a, Hivatal elnöke, Magyar Tudományos Akadémia: Laky Dezső egyetemi ny. r. tanár, az Akadémia l. tagja, József Nádor Műszaki és Gazdaság'tudományi Egyetem: Bud János v. miniszter, egyetemi ny. r.

tanár, Budapest székesfőváros: Illyefalví I. Lajos kormányí't'ítanácsos, Budapest székesfőváros Sta- tisztikai Hivatalának igazgatója, Veszprém vár- megye: v. Jékcy Ferenc főispán, Veszprém m. Vá—

ros: Hosos Károly polgármester, Magyar Gazdaság- kutató intézet: Varga István egyetemi magántanár, az intézet igazgatója Magyar Földrajzi Társaság:

40

(4)

6. szám.

Kovács Alajos h. államtitkár, Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete: Bűlák Imre vm. tiszti főorvos.

Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés: Kul- csár Károly, az Egyesülés elnöki tanácsának tagja, Országos Stefánia Szövetség: Orosz Dezső egyetemi magántanár, főorvos, Budapesti Mérnöki Ka—

mara: Nagymihályi Ferenc mérnök, Darányi lg- nác Agrártudományos Társaság: Ihríg Károly egyetemi ny. rk. tanár, Szent István Akadémia:

Lukcsics József prelátnskanonok, egyetemi ny. r.

tanár, József Nádor Műszaki és Gazdaságtudo- mányi Egyetem Statisztikai és Gazdaságpolitikai Szemináriuma: Schweng Lóránd adjunktus, Magyar Racionalizálási Bizottsag: Kelemen Móric ü. igaz- gató.

Ezután Laiky Dezső r. tag nagy tetszéssel fo—

gadott ünnepi előadása következett a részvénytár- sasági statisztikáról, melyet folyóiratunk más lie—

lyén közlünk.

—— 562 —— 1936

Kovács Alajos elnök köszönetet mondott az értékes előadásért. Az előadó a közgazdasági élet fontos tényezőjének, a részvénytársaságoknak Vi- szonyait nagy szaktudással tárta fel. Láttuk, mily nagy volt a válság pusztítása e területen, de ki- csendült az előadásból egy szebb jövő reménysége is, amelyben való bizakodással Veszprém város közönségének, vezetőségének s a megjelenteknek a Magyar Statisztikai Társaság köszönetét tolmá- csolva, az ünnepi ülést bezárta.

Az ünnepi ülés után társasebéd volt, amelyen a Magyar Statisztikai Társaság köszönetét a Ven- déglátó városnak Zeller-y Lajos r. tag tolmácsolta.

Délután a vándorgyűlés résztvevői a Veszprémről és környékéről készült kultnrtilmet nézték meg, majd még Veszprém szebb részeit az autóbuszokon körtiljárva, kedves emlékekkel tértek vissza Buda- pestre,

Könyvjubileumok.

Livres jubilaires.

A Szemle 1931. évfolyamában annak a munká- nak hatvanéves megjelenési évfordulójáról emlé—

keztünk meg, mely nemcsak mint a honismeret egyik legelső —- s ma is még forrásmunkaszámba menő —— korszerű terméke, hanem a régebbi leíró és a mai értelemben vett tudományos statisztikai irodalom időszakának az utóbbi szellemében meg- írt talán legfontosabb határkiive: Keleti Károly ,,Hazánk és népe"című nagysikerű könyvéről.1) Az 1935—1936. esztendőben statisztikai irodalmunk két korábbi úttörő munkája, nagy értéke jubilált:

Bél Mátyás ,,Notitia Hungariae novae historico—

geographica" c. könyve, mely 1935—ben első kötete megjelenés-ének Irétszázéves fordulójához érkezett és Fényes Elek ,,Magyarországnak, s a hozzákap—

csolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben" c. könyve, mely 1936-ban lett százéves.

Bél Mátyás 1735 május 18-án keltezte 1735——

17442 folyamán két részben, öt testes és igen szép kivitelű kötetben megjelent nagy művét. Mint a Szemlében a Bél életét és munkásságát méltató ön—

álló munkúk nyomán már említettük,?) hatalmas,

de teljesen be nem fejezett művében Magyarország 48 megyéjéről szándékozott minden vonatkozásra kiterjeszkedő, teljes képet adni; munkája címének

1) L. M. Stat. Szemle 1931. évf, 1153—1154. l.

2) V, ö Bél Mátyás születésének 250. évfordu—

lójára. M. Stat. Szemle 1934. évf. 230—232.1.AZ itt idézett munkákon kívül 1. még Bodor Antal: Bél Mátyás emlékezete. A Földgömb 19136. évf. 81—81].

megfelelően nem statisztikai mű, még annyira sem, mint a statisztika irodalmának 18. század eleji külföldi termékeinek többsége. Bél nem nyujtja tárgyának adatszerű' ismertetését, azonban hazánk akkori népességi állapotának igen részletes jellem- zésével és általában a tárgyalt megyék (főleg Po- zsony vm.) viszonyainak rendkívül sokoldalú le- írásával olyan forrásmunkát alkot, melyet ha nem is jellegénél, de legalább tartalmánál fogva a sta—

tisztika irodalomtörténete is joggal soroz első komoly hajtásai közé.

Fényes Elek csaknem pontosan egy évszázad- dal később, 1836 április 12-én írta alá az 1836—

1840. években hat kötetben közreadott könyvének előszavát. Ez a könyv élete főműve. Tudományos értéke igen nagy, bár erősen a leíró statisztika vo—

násait tükrözi. A hatalmas és ha nem is tökélete- sen pontos, de mindig megbízható anyagot közlő mű máig a táblabíró világ Magyarországról a leg- többet forgatott és mindenképpen pótolhatatlan forrásmű. Minthogy a könyvet a statisztikai irodalom behatóan méltatta 5 Kovács Alajos dr. a Szemle hasábjain kétízben is megvilágította ritka értékét?) e helyütt elég,ha megjelenésének centená- ris sfo-rdulójáról a legbecsesebb statisztikai forrás- műveknek kijáró kegyelettel emlékezünk meg.

1) L. Kovács Alajos: Fényes Elek statisztikai munkássága. M. Stat. Szemle 1924. évf. 340—346.l.

—— Fényes Elek emléktáblájának leleplezése Új—

pesten. M. Stat. Szemle. 1935. évf. Still—811. l.