• Nem Talált Eredményt

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén,

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

Készítette: Erős Ferenc Szakmai felelős: Erős Ferenc

2011. január

(2)

2

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 1. hét

Bevezetés

Erős Ferenc

Témák: A pszichológia mint tudomány tudásterületei, nézőpontjai

2.

Fő módszerei, szakterületei

3.

Elmélet és alkalmazás

4.

Hétköznapi (naiv pszichológia), a „vágyak” és „vélekedések” nyelve.

5.

Hétköznapi, versus tudományos pszichológia

6.

Magyarázat és megértés

7.

Empirizmus versus racionalizmus

Szakirodalom

Kötelező:

Pléh Csaba: A pszichológia örök témái. Történeti bevezetés a pszichológiába.

Osiris, Bp. 2008. I. fejezet. 15–30.

Oláh Attila (szerk.) Pszichológiai alapismeretek. Bölcsész konzorcium 2006.

http://mek.niif.hu/05400/05478/05478.pdf 10–78.

Ajánlott:

Rita L. Atkinson és mások: Pszichológia. Osiris–Századvég, Bp. több kiadás. I.

rész.

(3)

3

A pszichológia mint tudomány I.

A viselkedés (cselekvés)

Az érzésvilág (affektusok, emóciók)

A megismerés (kognitív folyamatok) kutatása, törvényszerűségeinek feltárása, a pszichikus folyamatok befolyásolása

A pszichológia mint tudomány II.

A pszichológia fő tudásterületei

A fejlődő, alakuló, változó ember (az újszülöttől az aggastyánig)

A társadalmi hálózatokban, gazdasági és politikai rendszerekben élő, cselekvő ember (Arisztotelész: zoon politikon, „társas lény”)

A beszélő, megismerő, gondolkodó, emlékező, alkotó, kreatív ember A lelki zavarban, krízisben szenvedő ember („páciens”)

A pszichológia nézőpontjai I.

Biológiai nézőpont: cselekedeteinket az agyban és az idegrendszerben folyó eseményekhez köti

Viselkedéstudományi (behaviorista) nézőpont: a szervezet külsőleg megfigyelhető tevékenységeire összpontosít (inger – reakció)

Kognitív nézőpont: mentális folyamatokkal foglalkozik (észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozatal)

Pszichoanalitikus nézőpont: a tudattalan motívumokra összpontosít

Fenomenológiai nézőpont: szubjektív élményekre, a választási szabadságra, az önmegvalósításra összpontosít

(4)

4

A pszichológia nézőpontjai II.

1. személyű pszichológia: („én”; szubjektum, önmegfigyelés, introspekció – belső állapotaink megragadása és kifejezése)

2. személyű pszichológia: („te”; dialogikus megközelítés; interszubjektivás) 3. személyű pszichológia: („ő”, a Másik mint objektum, szituáció, külső okság) Kulcsfogalmak: szubjektum, én, szelf, megértés, empátia, azonosulás

A pszichológia fő módszerei

Biológiai módszerek (pl. képalkotó eljárások)

Korrelációs és statisztikai módszerek

Sztenderdizált tesztek (kérdőíves és projektív) survey típusú módszerek Szisztemaikus megfigyelés

(5)

5

Esettanulmány

Klinikai, pszichoterépiás kikérdezés, beszélgetés („talking cure”)

(6)

6

Rohrschach-teszt ábrák

Szondi-teszt ábrák

(7)

7

Elmélet és alkalmazás a pszichológiában

Elméleti területek:

Pszichofiziológia, általános pszichológia Fejlődéslélektan

Személyiségpszichológia Szociálpszichológia

Alkalmazások: a nevelés, a gyógyítás, az emberi kapcsolatok, a munka, a vezetés és szervezés, a döntéshozatal világában

Magyarázatok fajtái a pszichológiában

neurobiológiai (neurokémiai) magyarázat evolúciós (genetikai) magyarázat

szociokulturális magyarázat kognitív magyarázat

Példák: agresszivitás, szexualitás (gender), elmebetegség (szkizofrénia)

Magyarázat és megértés

Oksági szemlélet, pozitivizmus: egyetemes törvényszerűségek – pl. a tanulás törvényei

Megértés: szövegértelmezés, hermeneutika, történeti, kontextuális összefüggések.

Jelentés. Beleélés szerepe. Dilthey megértő pszichológiája, Karl Jaspers egzisztenciális fenomenológiája. Lelki okság és testi okság

(8)

8

Naiv pszichológia

Hiedelmek vagy vélekedések: az ember olyan információhordozó állapotai,amelyek az észlelésből keletkeznek, s a megfelelő kapcsolatban lévő vágyakkal együtt értelmes cselekvésekhez vezetnek.

Julcsi Párizsban sétálgatott a Champs-Élysée-n. Egyszer csak megállt egy ékszerüzlet előtt, hosszasan nézegette a kirakatot, majd benyitott a boltba.

Julcsi azt mesélte, hogy Párizsban sétálgatott a Champs-Élysée-n. Egyszer csak megállt egy ékszerüzlet előtt, hosszasan nézegette a kirakatot, majd benyitott a boltba.

Julcsi azt álmodta, hogy Párizsban sétálgatott a Champs-Élysée-n. Egyszer csak megállt egy ékszerüzlet előtt, hosszasan nézegette a kirakatot, majd benyitott a boltba.

A naiv pszichológia attitűdjei:

Szándéktulajdonítás (intencionalitás)

Antropomorfizálás (állatok és élettelen tárgyak) Muzafer Sherif kísérlete a mozgó sematikus ábrákkal

A tudományos pszichológia az intencionális hozzáállás, a népi pszichológia eredetére próbál magyarázatot találni.

A kulcs: a MEGISMERÉS

(9)

9

Megismeréstudomány mint a mai pszichológia

fő iránya

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• Mill: az ember olyan lény, aki szükségleteinek lehető legnagyobb fokú kielégítésére törekszik, a lehető legnagyobb kényelemre és luxusra, a lehető

wundti fogalma és a „Bildung” (képzés, elsajátítás) Nyelv, kultúra, mítoszok, legendák, szokások, szertartások, orális hagyományok. a modern antropológia kezdetei

nem minden inger kelt érzetet, csak akkor lesz érzet, ha átlép egy bizonyos küszöböt: abszolút küszöb.. Két pont küszöb első vizsgálója (legkisebb távolság két

 Funkcionalizmus és pragmatizmus Amerikában (William James, John Dewey, James Titchener)..  James és a „tapasztalat” fogalma,

• Funkcionalizmus és pragmatizmus Amerikában (William James, John Dewey, James Titchener).. • James és a „tapasztalat” fogalma,

Előnyük viszont – teszi hozzá Freud – „a kórtörténet és a betegség tünetei közötti kapcsolat felszínre kerülése, melyet más pszichózisok biográfiáiban

Tömegpszichológia,. Én és ösztön-én, Túl az örömelven; Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok). • A felettes-én, az én és az

A Gestalt-pszichológia (alaklélektan), mint szintézis-kísérlet a szellemtudományos és az empirikus pszichológia között.. A fenomenológia