• Nem Talált Eredményt

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA"

Copied!
22
0
0

Teljes szövegt

(1)

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

(2)

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Készítette: Erős Ferenc

Szakmai felelős: Erős Ferenc 2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

1. hét

Bevezetés

Erős Ferenc

(6)

Témák:

1. A pszichológia mint tudomány tudásterületei, nézőpontjai

2. Fő módszerei, szakterületei 3. Elmélet és alkalmazás

4. Hétköznapi (naiv pszichológia), a „vágyak” és

„vélekedések” nyelve.

5. Hétköznapi, versus tudományos pszichológia 6. Magyarázat és megértés

7. Empirizmus versus racionalizmus

(7)

Szakirodalom

Kötelező:

• Pléh Csaba: A pszichológia örök témái. Történeti

bevezetés a pszichológiába. Osiris, Bp. 2008. I. fejezet.

15–30.

• Oláh Attila (szerk.) Pszichológiai alapismeretek.

Bölcsész konzorcium 2006.

http://mek.niif.hu/05400/05478/05478.pdf 10–78.

Ajánlott:

• Rita L. Atkinson és mások: Pszichológia.

Osiris–Századvég, Bp. több kiadás. I. rész.

(8)

A pszichológia mint tudomány I.

A viselkedés (cselekvés)

Az érzésvilág (affektusok, emóciók) A megismerés (kognitív folyamatok)

kutatása, törvényszerűségeinek feltárása, a pszichikus folyamatok befolyásolása

(9)

A pszichológia mint tudomány II.

A pszichológia fő tudásterületei

• A fejlődő, alakuló, változó ember (az újszülöttől az aggastyánig)

• A társadalmi hálózatokban, gazdasági és politikai

rendszerekben élő, cselekvő ember (Arisztotelész: zoon politikon, „társas lény” )

• A beszélő, megismerő, gondolkodó, emlékező, alkotó, kreatív ember

• A lelki zavarban, krízisben szenvedő ember („páciens”)

(10)

A pszichológia nézőpontjai I.

Biológiai nézőpont: cselekedeteinket az agyban és az idegrendszerben folyó eseményekhez köti

Viselkedéstudományi (behaviorista) nézőpont: a szervezet külsőleg megfigyelhető tevékenységeire összpontosít (inger – reakció)

Kognitív nézőpont: mentális folyamatokkal foglalkozik (észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozatal)

Pszichoanalitikus nézőpont: a tudattalan motívumokra összpontosít

Fenomenológiai nézőpont : szubjektív élményekre, a

választási szabadságra, az önmegvalósításra összpontosít

(11)
(12)

A pszichológia nézőpontjai II.

1. személyű pszichológia: („én”; szubjektum, önmegfigyelés, introspekció – belső

állapotaink megragadása és kifejezése) 2. személyű pszichológia: („te”; dialogikus

megközelítés; interszubjektivás)

3. személyű pszichológia: („ő”, a Másik mint objektum, szituáció, külső okság)

Kulcsfogalmak: szubjektum, én, szelf, megértés, empátia, azonosulás

(13)

A pszichológia fő módszerei

• Biológiai módszerek (pl. képalkotó eljárások)

• Korrelációs és statisztikai módszerek

• Sztenderdizált tesztek (kérdőíves és projektív) survey típusú módszerek

• Szisztemaikus megfigyelés

• Esettanulmány

• Klinikai, pszichoterépiás kikérdezés, beszélgetés („talking cure”)

(14)

Rohrschach-teszt ábrák

(15)

Szondi-teszt ábrák

(16)

Elmélet és alkalmazás a pszichológiában

Elméleti területek:

• Pszichofiziológia, általános pszichológia

• Fejlődéslélektan

• Személyiségpszichológia

• Szociálpszichológia

Alkalmazások: a nevelés, a gyógyítás, az

emberi kapcsolatok, a munka, a vezetés és

szervezés, a döntéshozatal világában

(17)

Magyarázatok fajtái a pszichológiában

– neurobiológiai (neurokémiai) magyarázat – evolúciós (genetikai) magyarázat

– szociokulturális magyarázat – kognitív magyarázat

Példák: agresszivitás, szexualitás (gender),

elmebetegség (szkizofrénia)

(18)

Magyarázat és megértés

• Oksági szemlélet, pozitivizmus: egyetemes törvényszerűségek – pl. a tanulás törvényei

• Megértés: szövegértelmezés, hermeneutika, történeti, kontextuális összefüggések.

Jelentés. Beleélés szerepe. Dilthey megértő pszichológiája, Karl Jaspers egzisztenciális fenomenológiája. Lelki okság és testi okság

(19)

Naiv pszichológia

Hiedelmek vagy vélekedések: az ember

olyan információhordozó állapotai,amelyek az észlelésből keletkeznek, s a megfelelő kapcsolatban lévő vágyakkal együtt

értelmes cselekvésekhez vezetnek.

(20)

Naiv pszichológia (folyt.)

• Julcsi Párizsban sétálgatott a Champs-Élysée-n.

Egyszer csak megállt egy ékszerüzlet előtt,

hosszasan nézegette a kirakatot, majd benyitott a boltba.

• Julcsi azt mesélte, hogy Párizsban sétálgatott a Champs-Élysée-n. Egyszer csak megállt egy

ékszerüzlet előtt, hosszasan nézegette a kirakatot, majd benyitott a boltba.

• Julcsi azt álmodta, hogy Párizsban sétálgatott a Champs-Élysée-n. Egyszer csak megállt egy

ékszerüzlet előtt, hosszasan nézegette a kirakatot, majd benyitott a boltba.

(21)

Naiv pszichológia (folyt.)

A naiv pszichológia attitűdjei:

• Szándéktulajdonítás (intencionalitás)

• Antropomorfizálás (állatok és élettelen tárgyak)

• Muzafer Sherif kísérlete a mozgó sematikus ábrákkal

A tudományos pszichológia az intencionális

hozzáállás, a népi pszichológia eredetére próbál magyarázatot találni.

A kulcs: a MEGISMERÉS

(22)

Megismeréstudomány mint

a mai pszichológia fő iránya

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

 Funkcionalizmus és pragmatizmus Amerikában (William James, John Dewey, James Titchener)..  James és a „tapasztalat” fogalma,

• Funkcionalizmus és pragmatizmus Amerikában (William James, John Dewey, James Titchener).. • James és a „tapasztalat” fogalma,

Előnyük viszont – teszi hozzá Freud – „a kórtörténet és a betegség tünetei közötti kapcsolat felszínre kerülése, melyet más pszichózisok biográfiáiban

Tömegpszichológia,. Én és ösztön-én, Túl az örömelven; Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok). • A felettes-én, az én és az

A Gestalt-pszichológia (alaklélektan), mint szintézis-kísérlet a szellemtudományos és az empirikus pszichológia között.. A fenomenológia

Az alaklélektan túlmegy azon a klasszikus gondolaton, hogy az egész több, mint részeinek. összessége: azt hirdeti, hogy az egészek a részekhez

Piaget szerint a gyereket úgy kell tekinteni, mint egy minden iránt érdeklődő tudóst, aki kísérleteket hajt végre a körülötte lévő világon, hogy megnézze mi történik.

Ha nincs megfelelő séma, a gyermek átalakítja a világról alkotott képét úgy, hogy lehetőleg egy már meglévő sémát módosít; e folyamat már akkomodáció. Az új