A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKRÁLIS EMLÉKEK

A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKRÁLIS EMLÉKEK

KiskunfélegyházaterületemárazÁrpád-korbanlakottvolt,eztgazdagrégésze- tileletanyagbizonyítja.Márebbőlakorbólisvanbizonyítékakeresztényvallás elterjedtségére,mivelmellkeresztekiskerültekelősírokból.

Később,SzentIstvánkirályII.törvényénektemplomépítésrevonatkozó cik- kelyénekhatására ittis felépültazelsőtemplom,bár mégnemtalálták mega pontoshelyét.Kétmonostortisemlítenekazoklevelek,mindkettőtamai,közeli Bugachatárában.

Újfejezetetanomád,pásztorkodókunok13.századiletelepedésejelentett,ez meghatároztaatelepüléstovábbiéletét,ésmégamáraiskihat.

Kiskunfélegyházaelőször 'Feledhaz'névenZsigmondkirály 1389-esokleve- lébenszerepel.Ekkorakirályaközépkorifalutésakörnyékénlévőkunföldek egyrészétfeleségének,Borbálánakajándékozta,ettőlkezdveazittélőketkirály- nőikunoknaktekintették.

Avidék atörök-kor elején, 1526-banelnéptelenedett,és pusztavoltFélegy- házaegészenaz1743-asújratelepítésig.Afőkéntjászéspalócbetelepülőkegyet- len reménye a fejlődésre a településen keresztülhaladó széles főút volt. Ez a templomés a piactérközötthaladt át avároson. Azúj lakók is erősidentitás- tudatú vidékrőljöttek, mégis átvették a kim identitást, melybennagy szerepe volta redempciónak.1 Ajász-kimredempció újraszabadalmaskerületté2tette, amúgy is előnyös helyzetét erősítette a mezővárosi ranggaljáró évi négy or- szágosvásár. MáriaTerézia1774.február4-énemelteazakkormégviszonylag fejletlen települést a mezővárosokközé. Avásárok tartásávala városnakmeg- élénkültaforgalma,ésgyorsultfejlődése.MégaJászsággalhatárosFelvidékkelis alakultakkikereskedelmikapcsolatai.

Ugyanakkor a betelepülők erősen katolikus vidékről érkeztek, és vallásos buzgalmukmegmaradtújlakhelyükönis.3

1 I.LipótajászokésakunokrégikiváltságaitsemmibevéveeladtaaterületetaNémetLovagrend- nek.Oknemnyugodtakbele,éskérvényeikhatására1745-benengedélytkaptak,hogypénzzelmeg- váltsákmagukat,ki-kilehetőségeszerint.Ezaredempció,mellyelméganincstelenirredemptus(aki nemtudottpénztadni)isjobbhelyzetbekerült,mintatöbbiterületfeudálisánkötöttjobbágyai.

2 Lakóiszemélyükbenszabademberekésmentesekaföldesúriszolgáltatásokalól.

3 SokakszerintezzelérdemeltékkiazerősenkatolikusMáriaTeréziakirálynőtőlatámogatást,ésfő- képpamezővárosirangmegelőlegezésétis.

Kiskunfélegyházánazújlakosokhelyzeténekmegszilárdulásávalmegindult aszakrálisobjektumoképítéseis.Azútmentikeresztekrőlmárszületettegyjeles monográfiaFeketeJánostollából,melyetcsakegy-kétdologgallehetmakiegé- szíteni.Ezenokbólcsakösszegzésszerűentérekkiezekre,akiegészítésekkivéte- lével. Általánosságban azonban elmondható, hogy általában a még meglévő keresztekállapotaviszonylagjó,deahozzájukkapcsolódóhiedelmekfelkutatá- samamárszintelehetetlenfeladat.FeketeJánosmégéppenamegfelelőidőben dolgoztafeleztaterületet.

Márazújratelepüléstőlkezdvevannakpontosadatainkavallásosépületekről.

Azelsőmisét1743-banmégsátorbanmutattákbe,de 1745-benmárvoltegyfa- templomatelepülésközpontjában,melyetSzentIstvánkirálytiszteletéreszentel- tek. Eztfaragómolnároképítették,ésnádtetejevolt.MaNepomukiSzentJános szobraálletemplomrégihelyén,emléketállítvaneki.Későbboltárkövétéserek- lyéjétazépülőtemplomoltáraalátemették.

Azelsőkőtemplom,amiazelsőközépületis,aSarlósBoldogasszonytemplom, vagyis az Ótemplom. 1749-ben kezdték építeni, és 1753-ban már állt. Tornyát rosszulépítették,ezértegyévrerá leomlott,ésújrakellettrakni,amire 1770-től kerültsor.4Csak1761-benszenteltefelavácipüspök.Későbarokkstílusú.Nevét onnan kapta, hogy főoltárának képén Mária és Erzsébet találkozása látható, melyaratás idejéreesett. Kétkülsőoldalfülkéjébenamagyarszentekkétleghí- resebbje, Szent István és Szent Erzsébetszobra található.Azóta is áll apiactér közepén,egyiklegjelentősebbkulturálisemlékünkésidegenforgalmilátványos- ságunk.

Abarokkkorbanfellángolt aszokás,hogyaszerencsétlenségek,betegségek ellen védő, valamint fogadalmi emlékeket, szobrokat állítsanak. Ilyen Félegy- házánaSzentháromság-oszlop(1-2.kép). ASzentIstvántemplomközelébenlévő szobor valószínűlega pestisjárvány utáni fogadalmiemlék a későbarokkide- jéből. Pestises emlékműnek is szokták nevezni. Készítője nevét és készítésének pontosidejétnemlehettudni,decsak1886-bantettékfeloszlopára,maihelyére.

TalapzatátJablonszkyVinczeésJablonszkyAndorkészítette.

A Béke téren, a Sarlós Boldogasszony templom előtt található a Fájdalmas Krisztus(3. kép)szobor,melyetaköznyelvBánkódóKrisztusnaknevez.Festettho- mokkő szobor,melyet 1774-ben faragtak,és 1775-ben állítottak a helyére. Fel- újításaótakezébenottvanazaranynádszális,mertahogyaBibliamondja:„A megroppantnádatnemtörile,apislákolómécsbeletnemoltjael,míggyőzelemre nemvisziazigazságot."(Mt12.20)6

Avárosegyikbüszkesége,aNepomukiSzentJánosszobor(4.kép).AVárosháza előttitérközepénállavárosvédőszentjénekszobra.1799-bentettékerreahelyre,

4 Ezzsindelytetősvolt,és1803-bankapottrézborítást.

5 IlletveazÓszövetségbenisvanhasonlóutalás:Ézsaiás42.3

122

ahol a városalapítók fatemploma állt. A szent különös tisztelete minden bi- zonnyal még az idetelepült jászoktól maradt ránk. Később eltávolították (1950-ben), és csak 1994-ben, felújítása után kerültvissza ide, régi helyére. A szobortalapzatátledöntésekoraföldbesüllyesztették,amitottishagytakminda mainapig.Sokakszerintezisaztbizonyítja,milyenbarbármódonjártakelvele, deértelmezhetjükúgyis,hogyezzeljelképeseneltemették,mintazelkorhadtfa- keresztekhamvaitszokás.AszobrotMayerJánoskőfaragóésRitterJánoskép- faragókészítette. Különlegessége abbanrejlik, hogysehol aközelben nincs,és nemisvoltvízfolyás,etekintetbentudtommalegyedülállóamagyarNepomuki SzentJános-emlékekközött. Lététegyedülabetelepültjászokmagukkalhozott tiszteletéveltudommagyarázni.

Az 1800-as évek elején épült fel a város Kálváriája (7. kép) Pintér Mátyás adományából. Akkori helyéről azonban 1828-ban, a terület átalakítása miatt elköltöztettékmaihelyére,aKözel-Szőlőbe,ésaz1829-ben,aHétfájdalmúSzűz tiszteletérefelszenteltKálváriakápolnánhelyeztékel(5-6.kép).6Ezaféligföldbe süllyesztett, a Koponyák hegyét imitáló épületfélköríves szentélyű, és mint a szobrok,fehérrevanmeszelve.Kétsorban7-7stációoszlopvezethozzá,melyeket felújítottak, ésellátták újtűzzománcképekkel. AKálváriaföldjéreegynagyés szépen faragott székelykapu vezet, melyet az erdélyi Korondtól, testvérváro- sunktól kaptunk. A kommunizmusban tönkrement, szarvasmarha-legeltetésre használtterület végre újra szépenkialakítotthely. Mamár egyetlenhibájának róhatófel,hogykivágtákazösszes,öregolajfát(helyesen:ezüstfa),snemültettek helyette,ezértmostegyetlenegysemtalálhatóott,holottezmindenkálváriajel- legzetességelenne.

AkiskunságiszakrálisemlékeksajátoscsoportjaaKiskunságiMadonnák6Ezek mindenbizonnyalaLőcse,Eperjes,ésKassaközpontúbarokkfaszobrászatha- tásárajötteklétre.EmellettaNyitramegyeiSasváriBoldogasszonyszobrátem- lítik előképeként, ahová gyakran zarándokoltak a jászok és a palócok.7 Még Félegyházaújraalapításautániseljártakerreaszenthelyre. ígyhozhattákma- gukkal1815körülazokatamintákat,típusokat,melyekjellemzikaKiskunMa- donnákat(8.kép).

Ezeka puhafábólfaragott szobrokáltalábankörülbelül 31-37cm magasak, szembenéző,állóMáriátábrázolnak,kinekbalkezébenülagyermekJézus.Ru- hájukhosszanredőzött.Fejükönkoronavankereszttel,ésígycsakaJászságban ésaKiskunságbanábrázoljákaSzűzMáriát. EbbennemcsakazÉgKirálynőjé- nekszimbólumarejlik,hanemaredempciótelősegítőMáriaTeréziaképeis.

EzekafaragottMadonnáktöbbtípusbasorolhatóak,8ésmamártudományo- sanmegdőltazafeltevés, hogyegyetlenfaragótól,illetvefaragóiskolátólszár- maznának.Többidősemberelmondásábólkitűnik,hogyilyetbárkifaraghatott,

6 AlegátfogóbbképeteddigerrőlSÜMEGI 2000.51.adta.

7 JORDÁNSZKY1836,20-24;BÁLINT-BARNA1994.168-169.

8 SÜMEGI2000.51.oldaltól.RészbeneltérővéleménytfogalmazmegBarna Gábor1993.207-212.

akikedvetérzettrá,ígynéhánybizonyíthatóanegyszerűpásztoremberalkotása.

Szóbeli közlésekből aztis tudjuk, hogy ezeketa szobrokat elkészültükután a templombanmegis áldatták. GyakranJézuska kezébennyitottkönyvlátható a kinyüvárútotttudásszimbólumaként. RitkábbtípusaaPieta,mikorMáriácskaa márhalottJézusttartjaölében.Nagyobbrészükeredetilegalakóházakhomlok- zatifülkéjébenállt(9. kép),ésonnanőrizteaházat. Haalakásonbelülvoltakel- helyezve, kedvelt helyük az almárium volt, vagy pedig mivel a hátoldaluk laposravolthagyva, a falra is szerelhettékőket az úgynevezettszent sarokban.

Ezeka kiskunságikatolikusemberekMária-tiszteleténekjelképei,és emellette vidékparaszthajlékainakkultusztárgyai.

Afélegyházikatolikusokmár 1745-tőlkezdveszerettekvolnaalkalmasidő- benékíteniegyfogadalmitemplomotvédőszentjüknek,SzentIstvánnaktisztele- tére. Állítólagabetelepülőjászokés palócokSzentIstvánkirályhozhasonlóan felajánlottákföldjüket,boldogulásukataSzentSzűzoltalmába.

Végül 1802-ben tették le az új templompénztár alapjait, de csak 1873-ban kezdtékelépíteniafőutcán,azakkoriszénapiaconaSzentIstvántemplomot. Ezt Pártos Gyula tervezte neoreneszánsz stílusban. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja koronáját a Magyarok Nagyasszonyának. 1880-ban szenteltefelavácimegyéspüspök,debelsőterétcsak1938-39-benfestettékki.

Melletteállítottákfel2005.augusztus 20-ánvárosunklegújabbbüszkeségét, SzentIstvánszobrunkat(10.kép).ErégenáhítottbronzszoborHunyadiLászlóma- rosvásárhelyiszobrászművészalkotása. Ahelyipolgárokösszefogásaáltalszü- lethetettmeg, aKultúráért HatárokNélkül 2001.Alapítvány segítségével, míg azelkészítésévelmegbízotthelyimesterembereksemazanyagért,semmunká- jukért nem fogadtak el pénzt. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyház- megye érseke szentelte fel ünnepélyes keretek között. E nemességet, erőt sugárzószoborkarddalajobbjábanábrázoljaSzentIstvánt,mígmásikkezében az országalma pihen. Védelmezőként magasodik fölénk, mutatja, hogy amit megalapítottakeresztáltal,aztakardáltalőrzimeg.

1861-benKalmárJózseflettaKiskunKerületekkapitánya,akifeleségével,Fa- zekasAnnával9nagyonsokatadakozottavárosjavára.Ennekegyikeredményea Kalmárkápolnafelépítése.(11.kép)EztaSzentháromságtiszteletéreszenteltékfel, demindenkicsakmegálmodóirólkapottnevétismeri.1875-76-banépült,éseztis Pártos Gyula tervezte, szinténneoreneszánsz stílusban. Ez letta mindig aján- dékozóKalmárcsaládtemetkezésihelye.Későbbakápolnaudvarátelkerítőfaso- rompóhelyettazözvegytőlvasdíszkerítéstkapott,ésártézikutatisfúratottelé 1897-ben.Eföléemeltekegyöntöttvasangyalszobrot,ígyelneveztékeztAngyalos kútnak(12.kép).Magasöntöttvastalapzatonállazimádkozóangyal,mígalattaa

9 Errőlazasszonyrólmaradtfennadatkéntazútmentikeresztekállításáhozkapcsolódókeresztanya- ságszokásais.Sajnosazpontosannemderülki,miisvoltakeresztekkeresztanyjánkfeladataaszen- teléskorésaztkövetően.

124

négyoldalonlévőoroszlánfejekszájánfolyikatisztaivóvíz.Mindezkészítésekor, mikorakutakvizegyakranfertőzöttvolt,igazikincslehetett.

1899-benfelállítottakaz Újtemplom mellettegySzentCsaládszobrot (13. kép).

EnnekelhelyezéseaSzentháromságszobormintájáratörtént,rászimmetrikusan atemplommásikoldalán.Vasráccsalkerítettoszlop,melynektetejénJézus,Mária ésJózsefszobraáll.

AzOtemplomelőttállóMagyarokNagyasszonya-szobrot(14. kép)SzabóFlórián tanító állíttatta Trianon tragédiájának emlékezetére. A mészkő szobor Corte Guidonalkotása.Azemlékműátadása1929.november24-én,mígszentelésede- cember 26-án Szent István napján volt. ToldyJenő apát-plébános tiltakozott a szoborellen,mivelatáblája10megörökítiállíttatójanevét,melyethivalkodónak gondolt,így1930-banvárosrendeletilegátvetteazegyháztólaszobrot.Sajnosez is aztaszéthúzástmutatja, melyekkoreváros egyháziésvilágivezetőiközött volttapasztalhatóakorabeliiratokalapján.

Atelepüléssacralisemlékeitbemutatvaelérkeztemaleginkábbfeldolgozott fejezethez,azútmentikeresztekelmúltmajdnemhúszévnyitörténeténekbemuta- tásához.

1799-benállítattákazelsőkőkeresztet,azúgynevezettőskeresztet, vagyMor- vái keresztet. Ez lett a mintája az elkövetkező, főképp magánszemélyek által rendelt kereszteknek. A kezdetektől fogva meglévő azon törekvések ellenére, hogykeresztetcsaktartósanyagból,tehátnefábólállíttassanak,méga 20. szá- zadból is van példa rá. Nagy bánatomra erről nem sikerültmég képetkészí- tenem,deaFeketeJánosáltal14-esseljelzett, 1922-bőlvalóCsanyiútifakereszt mais áll, bár nagyonrosszállapotban. Míga kőkereszteket főképpPesti mes- terekkészítik,afakeresztekethelyiparasztspecialisták,vagyazittvirágzószél- malmok faragómolnárai. Krisztus testét nem fából készítik el, hanem pléhből vágjákkiésfestik.Ezenaterületensajátságos,hogyavízvetőketnemdíszítik.

FeketeJános 1980-ban elkészülttanulmánya óta elteltidőbencsak egyetlen keresztetállítottak: 1990-ben a fatimai szobor Kiskunfélegyházára vándorlásá- nakalkalmából,aTiszaalpárfelévezetőútra.Ezegyszerűkőkereszt,kicsiöntött fémKrisztussal,talapzatánálmárványtáblahirdetiállításánakokát.

Emellettegykőkeresztet,azúgynevezettTarjányikeresztetnemrégennagyon szépen felújítottak. Ezta család Németországba költözött leszármazottaiszor- galmaztákilletvefizették.Lám,őknemfelejtenek!

Akeresztekállapotaáltalábanviszonylagjó,deúgytűnik,tiszteletüklassan feledésbemerül.Egyre többetlátnivirágnélkülit, gazosföldút, esetlegcsinált- virággaldíszítettet.Általábanidősasszonyokigyekeznekfigyelniazútmentike- resztekre, gondoskodni időnként róluk, ahogy lehetőségük van rá, de sajnos

10A pontos felirat:Magyarok Nagyasszonya / Könyörögj értünk / A Te megcsonkítottNagy- magyarországod/Feltámadásábavetetttörhetetlenhittel/ÁllítottaSzabóFlóriánrom.kát./tanító az1929.évben

egyrekevesebbazilyenasszony.Ebbőlazakövetkeztetésttudomlevonni,hogy aközösségfigyelménekperifériájáraszorult,sazmamármásrairányul.

A pusztuló, de néprajzilag, művészileg igen értékes faragott fa keresztek megőrzésérőlaKiskunMúzeumgondoskodik.

Mindezekmellett, a kereszteket figyelmenkívül hagyva, a legtöbb sacralis emlékállapota kiválónakmondható, aztkellmegállapítanom, hogy ameglévő sacralisemlékeketigyekeznekmegőrizniKiskunfélegyházán,deritkánállítanak újabbat.

Irodalom

BarnaGábor

1993 AkiskunságiMária-szobrokeredetéről.NéprajziÉrtesítő75,207-214.

Bálint Sándor-Barna Gábor

1994 Búcsújárómagyarok(Amagyarországibúcsújárástörténeteésnéprajza).Bu- dapest,SzentIstván.

Bánkiné Molnár Erzsébet(szerk.)

1999 Kiskunfélegyházahelyismeretikönyve.Kiskunfélegyháza.

Feket eJános

1984 Kiskunfélegyháziútmentikeresztek.Ethnographia95. 80-106.

Iványosi -Szabó Tibor(szerk.)

1985 OlvasókönyvKiskunfélegyházatörténetéhez. Kecskemét.

JORDÁNSZKY Elek

1836 Magyarországban'sazahoztartozóRészekbenlévőbóldogságosSzűzMária kegyelem’Képeinekrövidleírása.Pozsony.

SÜMEGIGyörgy

2000 KiskunságiMadonnák.BibliothecaCumanica3.Kiskunfélegyháza.

SzentBiblia,(fordítottaKároliGáspár) 1996 MagyarBibliatársulat,Budapest

126

Szilvia Szikszai

SACRED MONUMENTS OF KISKUNFÉLEGYHÁZA

After the Turkish invasion (1526-1686) in 1743, Kiskunfélegyháza was resettled by Catholic settlers of Northern Hungary (Jász and Palóc people). The development of the settlement was determined by the Redemption (1745) and the event of gaining the title of market town (oppidum) (1774).

Thus, the sequence of public sacred monuments started at the end of the 18th century with the plague memorial, and later with the so called Image of Sorrows (Christ, as the Man of Sorrows) and the first stone roadside crucifix. The sequence continues with the statue of Saint John of Nepomuk - the patron saint of the town -, a popular saint of the time, and with the erection of a calvary and a statue of Saint Stephen (2005) up until today.

It is a specialty of Kiskunfélegyháza to place so called Cuman Madonna statues carved of wood into gable niches of dwelling houses.

3.kép:Bánkódókép,BánkódóKrisztus, FájdalmasKrisztus, 1775 1.kép:Szentháromság oszlop, barokk

5.kép:Kálvária,19.sz.eleje.

Fénykép:GulyásSándor

6.kép:Kálváriakápolna Fénykép:GulyásSándor

7.kép:Kálváriastációk, köröndi(testvérváros) székelykapu.

Fénykép:GulyásSándor

8.kép:KiskunMadonna 4.kép:NepomukiSzentJánosszobor,

1799

m

m

Ж' _ЕтЯЬ««

9.kép:FülkeazŐplébániahomlokzatán,1755 130

10.kép:SzentIstvánszobor,2005.

Fénykép:GulyásSándor 11.kép:Kalmárkápolna1875-76 Fénykép:GulyásSándor

12.kép:Angyaloskút 1897 Fénykép:

GulyásSándor 13.kép:SzentCsaládszobor1899

15.kép:Kereszt,Nefelejcsutca 14.kép:MagyarokNagyasszonyaszobor

1929

16.kép:Kereszt,Kossuthutca 132