TarTalom 3219/2019. (IX. 24.) aB végzés

(1)

az alkotmánybíróság határozatai

a z a l k o t m á n y b í r ó s á g h i vata l o s l a p j a

TarTalom

3219/2019. (IX. 24.) aB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról ... 1546 1001/2019. (IX. 20.) aB Tü.

határozat

az Alkotmánybíróság háromtagú állandó tanácsának össze-

tételéről és a tanácsvezető személyéről ... 1550 1002/2019. (IX. 20.) aB Tü.

határozat

az Alkotmánybíróság öttagú állandó tanácsainak számáról,

összetételéről és a tanácsvezetők személyéről ... 1551 2001/2019. (IX. 24.) aB Tü.

határozata

az Alkotmánybíróság állandó bizottságainak összetételéről

és a bizottságok elnökeinek személyéről ... 1553

(2)

aZ alKoTmÁNYBÍrÓSÁG TaNÁCSaINaK a maGYar KÖZlÖNYBEN KÖZZÉ NEm TETT

HaTÁroZaTaI ÉS VÉGZÉSEI

• • •

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3219/2019. (IX. 24.) AB VÉGZÉSE

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a gyulai közigazgatási és munkaügyi bíróság 7.kpk.27.044/2017/8. számú végzése alap- törvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

i n d o k o l á s

[1] 1. A személyesen eljáró indítványozó (dr. Cséffai Attila Csaba) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi Cli. tör- vény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a gyulai közigazgatási és munkaügyi bíróság 7.kpk.27.044/2017/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megálla- pítása és megsemmisítése iránt. A támadott bírói döntéssel összefüggésben az abban felülbírálni kért, a békés megyei kormányhivatal által 31.913/2016. számon, továbbá a békés megyei kormányhivatal békéscsabai Járási hivatala mint elsőfokú hatóság által 41.994/2/2016. számon meghozott végzések megsemmisítését is kérte.

[2] kérelmét az indítványozó az Alaptörvény b) cikk (1) bekezdése, valamint XXiV. cikk (1) bekezdése rendelkezé- seinek sérelmére alapította.

[3] 2. Az indítványozó az ingatlanán fennálló jelzálogjog törlését kérte a békés megyei kormányhivatal békés- csabai Járási hivatalától. A kérelmet saját maga fogalmazta meg, és nem a földhivatalokban rendszeresített formanyomtatványon nyújtotta be. Az elsőfokú hatóság a jelzálogjog törlésére irányuló kérelmét – hiánypótlás- ra való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül – elutasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXli. tör- vény (a továbbiakban: inytv.) 39. § (4) bekezdés e)–f) pontjai alapján {„a bejegyzés iránti kérelmet a hiány pótlására való felhívás nélkül vissza kell utasítani, ha […] e) a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, vagy […]

f) a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz az eljárás megindításához szükséges nyomtatvány kérelmet nem csa- tolták”}. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntést az inytv. 39. § (4) bekezdés f) pontjára vonatkozó azonos indokok alapján, a kérelemhez csatolt okirat érdemi vizsgálatára vonatkozó indokolási rész hatályon kívül he- lyezése mellett, helybenhagyta.

[4] Az indítványozó bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a gyulai közigazgatási és munkaügyi bíróság a támadott végzésében nemperes eljárásban elutasította. A bíróság helytállónak ítélte meg az eljáró hatóságok azon gya- korlatát, miszerint formanyomtatvány alkalmazását várták el az indítványozótól. Az indítványozó a sérelmezett hatósági döntés(ek) felülvizsgálata iránti kérelmében előadta azt a – később az alkotmányjogi panaszában is kifejtett – álláspontját, miszerint az inytv. és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXli. törvény végrehaj- tásáról szóló 109/1999. (Xii. 29.) FVm rendelet (a továbbiakban: inytv. vhr.) rendelkezései alapján az eljáráshoz szükséges formanyomtatványokat jogszabályban kell megalkotni és a magyar közlönyben ki kell hirdetni. mivel a minisztérium honlapján fellelhető nyomtatványok ezen feltételnek nem tesznek eleget, azoknak jogi kötőere- jük sincs; az eljáró hatóságok döntései így, álláspontja szerint, sértették az inytv. 39. § (4) bekezdés f) pontját,

(3)

és az inytv. vhr. 60. § (1) bekezdését is. A bíróság az inytv. 26. § (1) bekezdése és az inytv. vhr. 60. § (1) bekez- dése szövegeinek értelmezésével rámutatott, hogy az ügyben a törvényi felhatalmazásban írt „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelem” volt (lett volna) alkalmazandó. A nyomtatvánnyal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket az inytv. vhr. rendelkezései úgy pontosítják tovább, hogy az 1. mellékletben megállapítják a nyomtatványnak a közigazgatási hatósági eljá- rás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényben (jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi Cl. törvényben) foglaltakon túli kötelező adattartalmát, és kimondják, hogy a for- manyomtatványt a miniszter rendszeresíti, és a minisztérium, valamint a szakigazgatás a hivatalos honlapján (földhivatali portál) közzéteszi. mindezek alapján a bíróság döntése szerint a hatóságoknak meg kellett követel- niük, hogy a kérelem az indítványozó által vitatott formanyomtatványon kerüljön benyújtásra. megállapította a bíróság, hogy az indítványozó a formanyomtatvány kapcsán „jogalkotási kérdéseket vitat, azonban az ügyben eljárt első és másodfokú szerv, mint ahogy a bíróság is, jogalkalmazó szerepet tölt be, így jogalkotási kérdések- ben nem jogosult véleményt alkotni”; mivel pedig a jogszabály egyértelműen azt írja elő, hogy a minisztérium honlapján és a földhivatali portálon megjelentetett formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, amit az indítványozó nem teljesített, a hatóság jogszerűen utasította el a kérelmét.

[5] Az indítványozó a bíróság döntésével szemben az Abtv. 27. §-a alapján terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.

szerinte az ügyben hivatkozott formakérelem a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján nem létező jogszabály, mert jogszabály mellékleteként a magyar közlönyben nem került kihirdetésre. mint álláspontja szerint jogilag nem létező formanyomtatvány, sem az érvényessége, sem a hatálya, sem a közzétevő személy jo- gosultsága nem állapítható meg. Ugyanakkor a jogalkalmazó szervek, így a hatóságok és bíróságok, a minisz- tériumi és földhivatali honlapokon közzétett – nézete szerint tehát jogilag nem létező – nyomtatványokat kötelező normaként követik, ami a jogbiztonság sérelmét okozza. nézete szerint továbbá az az eljárás, amely az interneten közzétett nyomtatványoknak kötelező jogi erőt tulajdonít, tisztességtelen, az így hozott hatósági döntés révén pedig sérül az Alaptörvény XXiV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjoga. A jogbiztonság tárgyában az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 52/2004. (Xii. 10.) Ab határozatára, valamint a tisztességes hatósági eljárás sérelme tekintetében az 5/2017. (iii. 10.) Ab határozat- ra. Érvelésében utalt továbbá az Alaptörvény t) cikk (1) bekezdésében foglaltakra is.

[6] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai és tartalmi felté- teleit vizsgálja. Ezekkel kapcsolatban a következőket állapította meg.

[7] 3.1. Az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek [Abtv. 30. § (1) bekezdés, valamint 52. § (1b) bekezdés) a)–f) pontok] eleget tesz.

[8] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőben terjesztette elő.

[9] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt formai követelményeknek eleget tesz, mivel megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (Abtv. 27. §); az Alap- törvény sérülni vélt rendelkezéseit [b) cikk (1) bekezdése, valamint XXiV. cikk (1) bekezdése], melyek tekinteté- ben a támadott végzés(ek) alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést is tartalmaz; valamint kifejezett kérel- met fogalmaz meg a gyulai közigazgatási és munkaügyi bíróság támadott döntése, valamint azzal össze függésben a bíróság által felülvizsgálni kért hatósági döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmi- sítésére.

[10] 3.2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogad- hatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerí- tését, valamint a 29. § és a 31. § szerinti feltételeket.

[11] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó mint az alkotmány jogi panasz benyújtásának alapjául szolgáló bírósági eljárás kérelmezője nyilvánvalóan érintettnek tekinthető.

[12] Az indítványozónak nem áll rendelkezésére további jogorvoslati lehetőség, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában és az Ügyrend 32. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek eleget tesz.

(4)

[13] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíró- ság erre tekintettel a befogadhatóság tartalmi feltételeivel összefüggésben az indítvánnyal kapcsolatban a követ- kezőket állapította meg.

[14] Az Alkotmánybíróságnak az indítványozó által a jogbiztonság sérelme kapcsán korábbról idézett megállapítá- sai arra mutattak rá, hogy az állam a saját működése, illetve a területén tartózkodó (működő) személyek jogviszonyai tekintetében a normatív, mindenkire kötelező előírásokat jogszabályok formájában köteles megalkotni. Erre tekintettel, a garanciális szempontokra utalással, de nem az egyes hatósági eljárásokhoz szükséges és rendszeresített formanyomtatványok tekintetében tett megállapításokat, hanem azt mondta ki, hogy a jogal- kotási eljárás garanciális előírásainak hatálya alá nem eső, jogot értelmező vagy követendő magatartást előíró egyéb eszközök (leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértel- mezések) útján történő irányítás gyakorlata alkotmányellenesnek tekintendő. Ezzel szemben, éppen az indítvá- nyozó által is idézett 52/2004. (Xii. 10.) Ab határozat maga is azt állapította meg a különböző eljárásokban jogszabály által kötelezően használni/alkalmazni rendelt – technikai típusú szabályzatok, iratminták, valamint az azokhoz kapcsolódó tájékoztatók és – formanyomtatványok vonatkozásában, hogy azoknak normatív tartal- ma nincs, így az ilyen dokumentumok kiadása nem tekinthető jogalkotásnak.

[15] mindezekből megállapítható volt, hogy az indítványozó által felhozott, alkotmányjogilag is értékelhető érvek nyilvánvalóan nem támasztják alá azt a megállapítást, miszerint az ügyében a jogalkalmazók által hiányolt for- manyomtatványt jogszabályi formában kellett volna megalkotni és kihirdetni, sőt, azzal éppen ellentétesek.

Az indítványozó – tévesen – magára a formanyomtatványra tekint a jogalkalmazók által követett „kötelező normaként”, nem pedig az annak alkalmazását előíró, ténylegesen is jogszabályi formában megalkotott rendel- kezésekre [inytv. 26. § (1) bekezdése, 39. § (4) bekezdés f) pontja, illetve inytv. vhr. 60. § (1) bekezdése]. Ezen – ténylegesen is jogszabályban megjelenő – előírások a jogalkalmazókra nézve valóban kötelező, félre nem tehető előírásként, éppen a miniszter által rendszeresített, a megfelelő honlapokon közzétett formanyomtatvány útján történő benyújtást írják elő a kérelem (érdemi) elbírálásának feltételeként. A szabályozás egyértelműen fogalmaz, értelmezési nehézségeket, jogbizonytalanságot – mint azt az ezzel kapcsolatos egybevágó hatósági és bírósági gyakorlat is bizonyítja – nem okoz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntéssel szemben nyújtotta be. noha a fentiek értelmében az általa előadottak esetleg értelmezhetőek lennének az ügyében alkalmazott jogszabályi rendelkezések tekintetében is, beadványa az ezek vizsgálatát lehetővé tevő, az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított, egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vizsgálatára irá- nyuló indítványt nem tartalmaz; a fentebb kifejtettek okán pedig az Alkotmánybíróság az Abtv. 28. §-ának al- kalmazásával a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára hivatalból történő áttérést nem látta szükségesnek.

[16] Az indítványozó idézte az Alkotmánybíróság 3071/2017. (iV. 19.) Ab határozatában foglalt azon megállapítását, mely szerint – összhangban az 5/2017. (iii. 10.) Ab határozatban foglaltakkal – az Alaptörvény XXiV. cikk (1) be- kezdése alapján abban az esetben lehet helye megsemmisítésnek, ha a sérelmesnek tartott döntés közigazga- tási határozat felülvizsgálata tárgyában született, és abban a bíróság (alaptörvény-ellenességet is előidézően) jogszabálysértő határozatot hagy helyben, ezzel mintegy „elfogadva” az alaptörvény-ellenességet (indokolás [12]). mivel a jelen ügyben a fentiek szerint a közigazgatási döntés jogszabálysértő volta nem merül fel, így a bíróságnak a döntés felülvizsgálatára irányuló kérelmet elutasító döntése tekintetében az Alaptörvény XXiV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmének megállapítása is kizárt.

[17] mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott bírósági döntésben foglaltakkal kapcsolatban az indítványozó által előadott érvek alapján nem volt feltárható a bírói döntést érdemben befo- lyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi kérdés, ezért az indítvány nem felel meg az alkot- mányjogi panasz érdemi elbírálása tekintetében a törvényben (vagylagosan) előírt tartalmi feltételek egyikének sem.

[18] 4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz befogadására, mivel az nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet

(5)

az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekez- dései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) alapján visszautasította.

budapest, 2019. július 9.

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Salamon László s. k., Dr. Szabó Marcel s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: iV/1844/2017.

• • •

(6)

aZ alKoTmÁNYBÍrÓSÁG NormaTÍV HaTÁroZaTaI, ValamINT aZ EGYÉB SZErVEZETI,

mŰKÖDÉSI ÉS SZEmÉlYI ÜGYEKBEN HoZoTT HaTÁroZaTaI

• • • AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELjES üLÉSÉNEK 1001/2019. (IX. 20.) AB Tü. hATÁROZATA

az alkotmánybíróság háromtagú állandó tanácsának összetételéről és a tanácsvezető személyéről 1. Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló Cli. törvény 49. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva – az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (ii. 27.) Ab tü. határo- zat 5. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsának összetéte- léről és a tanácsvezető személyéről a következő határozatot hozta:

A háromtagú tanács tagjai:

Dr. Sulyok Tamás tanácsvezető alkotmánybíró, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró, Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró.

2. Az Alkotmánybíróság e határozatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése alapján a magyar közlönyben közzé kell tenni.

3. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Alkotmánybíróság teljes ülésének az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsának összetételéről és a tanácsvezető személyéről szóló 1003/2016.

(iV. 21.) Ab tü. határozata hatályát veszti.

budapest, 2019. szeptember 17.

Dr. Sulyok Tamás s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Czine Ágnes s. k., Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Horváth Attila s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., Dr. Juhász Imre s. k., Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Salamon László s. k., Dr. Schanda Balázs s. k., Dr. Szabó Marcel s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Szalay Péter s. k., Dr. Szívós Mária s. k., Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: XViii/1450/2019.

közzétéve a magyar közlöny 2019. évi 156. számában.

• • •

(7)

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELjES üLÉSÉNEK 1002/2019. (IX. 20.) AB Tü. hATÁROZATA

az alkotmánybíróság öttagú állandó tanácsainak számáról, összetételéről és a tanácsvezetők személyéről

1. Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi Cli. törvény 49. § (1) és (7) bekez- désében meghatározott jogkörében eljárva – az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (ii. 27.) Ab tü. határozat 5. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az Alkotmánybíróság öttagú állandó taná- csainak számáról, összetételéről és a tanácsvezetőinek személyéről a következő határozatot hozta:

Az Alkotmánybíróságon három öttagú állandó tanács működik.

2. Az öttagú állandó tanácsok tanácsvezetői és tagjai:

Az 1. öttagú tanács tagjai:

Dr. Balsai István tanácsvezető alkotmánybíró, Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró,

Dr. Horváth Attila alkotmánybíró, Dr. Juhász Imre alkotmánybíró, Dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró.

A 2. öttagú tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András tanácsvezető alkotmánybíró, Dr. Pokol Béla alkotmánybíró,

Dr. Schanda Balázs alkotmánybíró, Dr. Szívós Mária alkotmánybíró.

A 3. öttagú tanács tagjai:

Dr. Szabó Marcel tanácsvezető alkotmánybíró, Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró,

Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró, Dr. Salamon László alkotmánybíró,

Dr. Szalay Péter alkotmánybíró.

3. Az Alkotmánybíróság e határozatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése alapján a magyar közlönyben közzé kell tenni.

4. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Alkotmánybíróság öttagú taná- csai nak számáról, összetételéről és a tanácsvezetők személyéről szóló 1002/2017. (iX. 12.) Ab tü. határozat, valamint az Alkotmánybíróság öttagú állandó tanácsai tanácsvezetőinek személyéről szóló 1002/2018. (iX. 21.) Ab tü. határozat hatályát veszti.

(8)

Dr. Salamon László s. k., Dr. Schanda Balázs s. k., Dr. Szabó Marcel s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Szalay Péter s. k., Dr. Szívós Mária s. k., Dr. Varga Zs. András s. k.,

közzétéve a magyar közlöny 2019. évi 156. számában.

• • •

(9)

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 2001/2019. (IX. 24.) AB Tü. hATÁROZATA

az alkotmánybíróság állandó bizottságainak összetételéről és a bizottságok elnökeinek személyéről 1. Az Alkotmánybíróság teljes ülése – az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (ii. 27.) Ab tü. hatá- rozat 23. § (6) és (8) bekezdésében foglaltak alapján – az Alkotmánybíróság állandó bizottságainak összetételét az alábbiak szerint határozza meg:

a) Ügyrendi bizottság

Elnöke: dr. Szalay Péter alkotmánybíró

tagjai: dr. Czine Ágnes alkotmánybíró, dr. Horváth Attila alkotmánybíró b) gazdasági és személyügyi bizottság

Elnöke: dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró

tagjai: dr. Juhász Imre alkotmánybíró, dr. Salamon László alkotmánybíró c) tudományos és nemzetközi bizottság

Elnöke: dr. Varga Zs. András alkotmánybíró

tagjai: dr. Pokol Béla alkotmánybíró, dr. Schanda Balázs alkotmánybíró

2. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában közzéteszi.

3. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Alkotmánybíróság állandó bizott- ságainak összetételéről és a bizottság elnökeinek személyéről szóló 2001/2018. (iX. 18.) Ab tü. határozat hatá- lyát veszti.

alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Salamon László s. k., Dr. Schanda Balázs s. k., Dr. Szabó Marcel s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Szalay Péter s. k., Dr. Szívós Mária s. k., Dr. Varga Zs. András s. k.,

• • •

(10)

Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság hivatalos lapja, mely elektronikus formában, időszakosan jelenik meg.

A kiadvány az Alkotmánybíróság döntéseinek gondozott, szükség esetén anonimizált változatú szövegét tartalmazza.

Az Alkotmánybíróság határozatainak egyes számai bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek az Alkotmánybíróság honlapján: www.alkotmanybirosag.hu

A szerkesztésért felel: dr. bitskey botond, az Alkotmánybíróság főtitkára layout: www.estercom.hu

kiadja a magyar közlöny lap- és könyvkiadó kft., budapest Viii., somogyi béla u. 6., www.mhk.hu Felelős kiadó: Papp tibor ügyvezető

hU issn 2062–9273