zik a közép-kelet-európai országokban a Central and Eastern Eurobarometer elnevezésű kérdőíves felvé- telt, melyben a kérdések egy része megegyezik az előző felmérés kérdéseivel, így a válaszok összeha- sonlíthatók. A megkérdezések során a jólét foga- lomkörébe sorolják a politikai részvételt, a demokra- tikus rendszerrel való elégedettséget, a média iránti bizalmat, a média használatát és különböző oktatási kérdéseket is.
A New Democracies Barometer vizsgálat a kelet- európai átalakulások során lezajlott változásokat méri fel. A társadalmi jólétre vonatkozó kérdések szerepel- nek a Nyugat-Európában végzett felvételekben is. A kérdések között az életszínvonalon kívül szerepel a háztartások gazdasági helyzetével való elégedettség, a társadalmi részvétel és a migráció témája is. A már említett International Social Survey Programme idő- ben és térben összehasonlítható adatokat gyűjt minden öt évben, nyugat- és kelet-európai országokban egy- aránt. A kapott válaszok fontos információkat nyújta- nak politikusoknak és kutatóknak az EU-tagállamok és a csatlakozni kívánó országok összehasonlításában.
A legfontosabb témák: az állami támogatás, a szociá- lis háló, a társadalmi egyenlőség, a család, a nemek szerepének változásai, a munkaorientációk, a vallás, a környezet és a nemzeti identitás. A World Values Survey az élet különböző területein előnyben részesí- tett értékek széles spektrumát vizsgálja a világ külön- böző országaiban. A Nemzetközi Bűnügyi Felmérés a közbiztonsággal és a bűnözéssel foglalkozik és eddig három alkalommal végezték el.
A második csoportba tartozó megkérdezéseket egyszer hajtották végre, de ezek eredményei fontos információkat jelentenek a jólét mérése számára. A bécsi intézet vizsgálati körébe vont, a nyugat- és ke- let-európai országokban egyaránt elvégzett, fonto- sabb felmérések a következők: Társadalmi osztály- szerkezet és osztálytudat, a Reader’s Digest Eurodata 1990 vizsgálata, az Európa érverése (Pulse of Europe) elnevezésű vizsgálat, Nemzetközi társa-
dalmi igazságosság projekt, Társadalmi rétegek Ke- let-Európában 1989 után és a Gazdasági átalakulás társadalmi következményei.
A harmadik csoportba a nemzeti szintű ismételt keresztmetszeti vizsgálatok tartoznak. Ezek a lakos- ság jólétének alakulását mérik, főként objektív, né- mely esetben pedig szubjektív mutatók alapján. A bécsi Paul Lazarsfeld Gesellschaft für Sozial- forschung vizsgálati körébe vont ilyen megkérdezé- sek a következők.
– Nagy-Britannia és Észak-Írország: társadalmi attitű- dök Nagy-Britanniában és Észak-Írországban;
– Csehország: gazdasági várakozások és attitűdök;
– Finnország: finn életszínvonal, társadalmi gondolko- dás Finnországban;
– Németország: német jóléti felmérés; általános társa- dalmi felmérés Németországban;
– Hollandia: életfeltételek Hollandiában; kulturális vál- tozások Hollandiában;
– Norvégia: életszínvonal Norvégiában;
– Lengyelország: általános társadalmi felmérés Len- gyelországban; a lengyelek, életfeltételek és törekvések; a lengyel társadalom szerkezete és tudatossága;
– Svédország: életszínvonal Svédországban; országos felmérés az életfeltételekről Svédországban;
– Spanyolország: latinobarometer, a Társadalmi Reali- tásokat Kutató Központ felmérése.
A bécsi intézet projektjében a jövő fontos fel- adata a különböző felmérésekben levő adatok, in- formációk összehasonlíthatóságának növelése. Va- jon az adatok ugyanazt a jelenséget mérik-e a külön- böző országokban? Mérik-e az időben lezajló válto- zásokat? Az egyes országokban ugyanarra a kérdés- re adott különböző válaszok valóban különbségeket jeleznek, vagy csak nyelvi problémákra, mintavételi különbözőségekre, a kérdezők eltérő magatartására vezethetők vissza? Mindezek megválaszolandó kér- dések az „Összehasonlítható adatbázisok a kérdőíves megkérdezéseken alapuló kutatásokban” c. projekt teljesítése során.
(Ism.: Dévai Péter)
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 2002. ÉVI. 3. SZÁM
Kretschmerová, T.: Népesedési tendenciák Csehor- szágban 2001-ben.
Roubiček, V.: Termékenységi és abortuszráta Csehor- szágban településnagyság-csoporttól függően.
Rabušic, L.: A népesedéspolitika néhány feltételezésé- ről.
Steinbachová, L.: Éhínség 1771/72-ben.
Holčik, J.: Vitassuk meg a népesedéspolitikát.
Srb, V.: Csehország népességének alakulása és népese- déspolitikája.
Kučera, M.: A cseh népesedési politika vitájának figye- lembevétele.
Ružková, J. – Škrabal, J. – Pištora, L.: Csehország la- kásállománya.
A BIRMINGHAMI EGYETEM FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 1. SZÁM
Liew, L. H. – Siriwardana, M.: A kereskedelem libera- lizálásának hatása egy többrégiós gazdaságra interregionális játékelméleti keretben.
Ackrill, R. et al: Szociális biztonság, szegénység és gazdasági átmenet: elemzés Bulgáriára, 1992–1996.
Schoors, K.: A csatlakozás előtt vagy után kell-e elfo- gadniuk a közép- és kelet-európai országoknak az eurót?
Koleva, P. – Vincensini, C.: A kezességi alapok fejlő- dési pályája: a nyugati típusú intézményi befektetők felé ? Csehország és Bulgária esete.
A FRANCIA GAZDASÁGI
ÉS PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A STATISZTIKAI ÉS GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 1. SZÁM
Laferrére, A. – Blanc, D.: Hogyan befolyásolja a la- kásépítési támogatás a lakásbérlést?
Le Minez, S. – Roux, S.: Bérkülönbségek az első állás- tól számított teljes életpálya során.
Margolis, D. N.: Tömeges elbocsátások és a munkába való visszatéréshez szükséges idő.
Duhautois, R.: Összhangban van-e az állások újra el- osztása a konjunkturális ciklussal Franciaországban?
A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 1. SZÁM
Gal, I.: A felnőttek statisztikai műveltsége: jelentések, összetevők és felelősség.
Singpurwalla, N. D.: Néhány szellemes ötlet az esély birodalmában.
Aldrich, J.: Hogyan lett a likelihood és az azonosítás bayesi?
Smith, M. et al: Hosszú távú trendek becslése a tro- poszféra ózonszintjeiben.
Pfeffermann, D.: Kisterületi becslés – új fejlemények és irányok.
Riviére, P.: Mi teszi az üzleti statisztikát speciálissá?
2002. ÉVI 2. SZÁM
Dawid, A. P.: Hatásdiagrammok oksági modellezéshez és következtetéshez.
Lindley, D. V.: Látni és csinálni: az okság koncepciója.
Singpurwalla, N. D.: Az okságról és az oksági mecha- nizmusokról.
Van den Hout, A. – Van der Heijden, P. G. M.:
Randomizált válasz, statisztikai felfedés-ellenőrzés és téves osztályozás: áttekintés.
Clark, R. G. – Steel, D.G.: A háztartás mint mintavételi egység használatának hatása.
A FRANCIA DEMOGRÁFIAI INTÉZET FOLYÓIRATA 2002. ÉVI 2. SZÁM
Charbit, Y.: A platoni város: történelem és utópia.
Brugeilles, C. – Cromer, I.: A férfi és a nő ábrázolása a képeskönyvekben, avagy hogyan járul hozzá a gyermekiro- dalom a nemi szerep kialakulásához.
Kouamé, A. – Schellekens, J.: A vidék fejlődése és a családnagyságról alkotott vélemény Elefántcsontparton.
Meron, M. – Widmer, I.: A női munkanélküliség kés- lelteti az első gyermek érkezését.
Konietzka, D. – Kreyenfeld, M.: A női munka és a há- zasságon kívüli termékenység Németországban az 1990-es évek folyamán: összehasonlítás Kelet és Nyugat között.
Ladier-Fouladi, M.: Család Iránban a demográfiai inf- lexió és a gondviselő állam születése között.
A BOLOGNAI, PÁDOVAI ÉS PALERMOI EGYETEMEK FOLYÓIRATA
2001. ÉVI 2. SZÁM
Celant, G. – Pesarin, F.: A feltételes elemzés definiciójáról.
Okafor, F. C.: A nemválaszolás kezelése lépcsőzetes mintavételnél.
Barzanti, L. – Corradi, C.: Megjegyzés a kamatláb struktúrabecsléséről monoton simító szplájnok esetén.
Ricci, R.: A statisztika tanítása a középiskolában: egy kulturális és oktatási kérdés.
Singh, H. P. – Tracy, D. S.: Az átlag becslése véletlen nemválaszolás esetén mintavételes felvételekben.
Kumar Pradhan, B.: Módosított láncregressziós becs- lések több segédinformáció felhasználásával.
Paggiaro, A.: Keverék modell hosszú távú munkanél- küliség elemzésére.
Meintanis, S. G.: Az illeszkedés jóságának tesztjei em- pirikus karakterisztikus függvényből származtatott Cauchy- eloszlásokhoz.
Brown, J. A. – Boyce, M. S.: Felvételi terv pillangók megfigyeléséhez.
Apolloni, B. és mások: Egy neurális háló alapú eljárás a szarvasmarhaondó mozgóképességének előrejelzéséhez.
Strand Vidarsdottir, U. – O’Higgins, P.: Geometrikus alaktan és a variációk elemzése az arcformában: a biológiai megállapítások robusztussága a két- kontra egyoldalú, illet- ve hiányzó iránypontokkal kapcsolatban.
Vannella, G.: Többváltozós módszer a lucaniai tenger- szennyeződés statisztikai gazdasági-környezeti elemzései- hez.
2001. ÉVI 3. SZÁM
Monari, P. – Stracqualursi, L.: Hiteles kalibrálás szak- értői információkkal kombinálva: néhány javaslat a teljesít- ménymutató varianciabecslésére.
Arenas, C. – Albalet, R. – Mestres, F.:
Nemparaméteres alkalmazás nukleotid helyettesítésekre DNS-sorozatokban.
Rampichini, C. – Salvini, S.: A munka és a termelé- kenység kapcsolatának dinamikus vizsgálata Olaszország- ban.
Pillati, M.: Neurális hálók osztályozási problémákban:
egy bináris szegmentációs módszereken alapuló megoldás.
Moretti, E. – Pace, R.: Kivándorlás, letelepedési vagy visszatérési projekt ?
Lovaglio, P. G.: Módszertani javaslat kisterületek kö- zötti térbeli kapcsolatok vizsgálatára aggregált adatokból kiindulva.
Nogales, A. G. – Oyola, J. A. – Pérez, P.: Az invarian- cia és majdnem invariancia egyenértékűségéről bayesi né- zőpontból.
Calia, P. – Strazzera, E.: Mintakiválasztási modell sza- vazatok megóvásához kontingens értékelési elemzésekben.
D’Epifianio, G.: Nonprofit szervezetek teljesítményei- nek összehasonlító értékeléséről. Esettanulmány egyetemi struktúrák értékelésére.
Andolina, P.: Fuzzy megközelítés faktor-modell felépí- téséhez.
Barzi, F. et al: Többdimenziós permutációs tesztek is- mételt mértékekre: alkalmazások daganatnövekedési gör- békre állati modellekben.
Grassi, M. – Rezzani, C. – Biino, G.: A főkomponens- elemzés mint mérési hibamodell néhány tulajdonsága.
A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 2. SZÁM
Mindošová, M.: A 2002-re vonatkozó állami statiszti- kai adatgyűjtési program és létrehozásának folyamata.
Parimuchová, M.: A statisztikai osztályozások és no- menklatúrák harmonizálása a nemzetközi szabványokkal.
Papaj, K.- Mindošová, M.- Horváthová, M.: Az elekt- ronikus statisztikai adatgyűjtés.
Jastrabík, P.- Svondrk, M.- Novota, D.: Információ- technológiák a Szlovák Statisztikai Hivatalnál.
Tóthová, T.: A foglalkoztatottság elemzése Szlovákia másodlagos szektorában 1994-től 2001-ig.
Michalík, I.: A statisztika feladata az erdőgazdaság ke- zelésében.
Králiková, Á.: Regionális statisztikák a regionális poli- tika megvalósítása során.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MATEMETIKAI STATISZTIKAI INTÉZETÉNEK
FOLYÓIRATA 2001. ÉVI 4. SZÁM
Jones, G. L. – Hobert, J. P.: Valószínűségeloszlások feltárása Markov-lánc Monte Carlo-módszerrel.
Billera, L. J. – Diaconis, P.: A Metropolis-Hastings al- goritmus geometriai értelmezése.
Mira, A.: A Monte Carlo Markov-láncok teljesítmé- nyének rendezése és javítása.
Roberts, G. O. – Rosenthal, J. S.: Optimális skálázás különböző Metropolis- Hastings algoritmusokra.
2002. ÉVI 1. SZÁM
Hansen, M. H. – Kooperberg, C.: Szplájnadaptáció ki- terjesztett lineáris modellekben.
Bühlmann, P.: Bootstrapek idősorokhoz.
Graubard, B. L. – Korn, E. L.: Következtetés szuper- populációs paraméterek esetén mintavételes felvételekkel.
Katz, R. W.: Sir Gilbert Walker és kapcsolat az El Nino és a statisztika között.
A BOLGÁR STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2001. ÉVI 6. SZÁM
Conev, V.: Miért nem sikerült a múlt században úgy kezelni a statisztika általános elméletének lényegét mint tu- dományos területet ?
Balev, I.: Bulgária demográfiai jellemzői (eredmények a 2,5 százalékos mintából).
Khristov, E.: A strukturális különbségek alaptípusainak összegző mutatói a gazdasági és társadalmi felvételekben.
Sugareva, M.: Statisztikai eloszlások közötti távolsá- gok becslésének módszereiről.
Atanasov, D.: Eljárások többdimenziós skálázásra MATLAB-bal.
2002. ÉVI 1. SZÁM
Jakimova, E.: Időmérleg-felvétel – 2001/2002, a 2001- es cenzus alapján.
Slavejjkov, P.: A bolgár népesség etnikai strukúrája.
Genova, T.: Vállalati tendenciafelvétel.
Georgiev, S.: Módszerek hiányzó adatok pótlására.
2002. ÉVI 2. SZÁM
Radilov, D.: Statisztika az információs társadalomban:
a jövő kihívásai.
A termelői árak megfigyelése a mezőgazdaságban (Módszertan).
Minchev, V. et al: Európai működő tőke befektetések és a cégek közötti kapcsolatok Bulgáriában.
Dimitrova, R. – Mileva, B.: A folyamatos szakmai kép- zésből származó adatok minőségének becslése és elemzése (CVTS2 projekt).
Zlatanov, S.: Bulgária demográfiai kilátásai: a stacionernépesség-módszer alkalmazása.
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 7. SZÁM
Ausztria kutatásra és kísérleti fejlesztésre fordított ösz- szes nemzeti kiadása – 2002. évi becslés.
Egészségügyi interjú felvétel: egészségügyi szolgálta- tások igénybevétele; 1999. szeptemberi mikrocenzus.
Egyeztetett minimális bérindex, 2002. június.
Fogyasztóiár-index, 2002. június.
1999/2000-es háztartásiköltségvetés-felvétel: a refe- renciaszemélyre vonatkozó különböző koncepciók hatása és az ekvivalencia skála.
2001-es vágóhídi statisztika.
Tehéntejtermelés és -felhasználás 2001-ben.
Rövid távú statisztikák a bányászatban és feldolgozó- iparban: előzetes eredmények 2001-ből.
Idegenforgalom, 2002. április.
Idegenforgalom a 2001/2002-es téli időszakban.
Polgári repülés 2001-ben.
Az osztrák társadalombiztosítási intézmények költség- vetései 2000-ben (a nemzeti számlák értelmében).
Építés és állótőke-felhalmozás lakásokra és egyéb épü- letekre vonatkozóan az ESA 95 szerint.
2002. ÉVI 8. SZÁM
A népesség társadalmi-gazdasági csoportjai 2000-ben.
Egészségügyiinterjú-felvétel: az egészséget befolyáso- ló személyes viselkedés, az egészségesség gyakorisága, kockázati tényezők; 1999. szeptemberi mikrocenzus.
A vízgazdálkodás termelése 2001-ben.
Külkereskedelem 2001-ben, végleges eredmények.
„Besorolási értesítő” a 2000-es szövetségi statisztikai törvény szerint.
AZ OROSZ ÁLLAMI STATISZTIKAI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 6. SZÁM
Plyshevskijj, B. P.: A termelékenység és munkabér di- namikájának összefüggése.
Litvinceva, G. P.: Árak és a termelés jövedelmezősége az orosz gazdaság szektoraiban.
Belousov, A. R.: Leckék a válság utáni növekedésből.
Jarnykh, Eh. A.: Egy népesség-nyilvántartás módszer- tani szempontjai.
Moiseenko, V. M.: A vándorlás adatforrásai Oroszor- szágban: fejlődés és kilátások.
Minbaev, M. T.: Módszerek fejlesztése a lakossági mikrocenzus-adatok interpretálására.
Dibirdeev, V. I.: A közvélemény formálása a 2002-es összorosz népszámlálásra.
Az Orosz Föderáció fő társadalmi-gazdasági mutatói, 1997–2002.
Daurenbekov, A.: Astana város demográfiai prioritásai az ország régióinak rendszerében.
Shmelev, V. B. – Shumilova, M. M.: A karél fiatalság véleménye a 2002-es összorosz népszámlálásról.
Timofeeva, R. A.: Állami szerepvállalás a statisztikai tevékenységben.
Tarasenko, N. V. – Kriulina, E. N. – Ponomarenko, V.
F.: Komplex értékelésű becslési módszer gyakorlati megva- lósítása falusi önkormányzatok társadalmi-gazdasági fejlő- désének becsléséhez.
Okhrimenko, A. A.: Felsőfokú végzettségű személyek ok- tatásának módszertani megalapozása és statisztikai elemzése.
Sotnikov, A. N.: Az ár dinamikus modellezése és előre- jelzése válogatott termékekre.
2002. ÉVI 7. SZÁM
Sokolin, V. L.: A 2002-es összorosz népszámlálás elő- készítési folyamatáról.
Sedova, E. I. – Kachanova, N. N.: Az áru erőforrásmér- leg összeállításának módszertana és válogatott eladott ter- mékek volumenének számítása.
Kozlov, N. V.: Az árukészlet-változások elemzésének módszere.
Danchenok, L. A.: A fogyasztói árak statisztikai kutatá- sának módszertani szempontjai.
Tamashevich, V. N. – Leshkevich, V. V.: A nagykeres- kedelmi szervezetek összeírásának módszertana.
A kiskereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozá- sok mintavételes felvételének kérdőívei.
Ekhlakova, V. A. – Rastjagaeva, N. V.: A kiskereskede- lemmel foglalkozó egyéni vállalkozások felvételének ered- ményei a szverdlovszki régióban.
Olejjnik, O. S. – Tarasova, A. A. – Domovec, I. F.: Ipa- ri egyéni vállalkozások statisztikai felvétele a volgogradi régióban.
Mkhitarjan, V. S. – Kuchmaeva, O. V.: Statisztika és közgazdaságtan a közgazdasági oktatásban.
Salin, V. N. – Popova, A. A.: „A közgazdasági oktatás minősége Oroszországban” c. tudományos és módszertani konferencia.
Az Orosz Föderáció fő gazdasági és társadalmi muta- tói, 1997–2002.
Külföldi befektetések az orosz gazdaságban 2001-ben.
Zalpukarov, A.Z.: Az agrárreform Kirgizsztánban.
Polousova, G. Ju.: A térinformatika fejlesztése és használata a tulai regionális statisztikai bizottságban.
Prokopova, G. A. – Kuzina, N. K.: A regionális statisz- tika fejlesztése az altáji területen 1998 és 2001 között.
2002. ÉVI 8. SZÁM
Jakovlev, A. A.: „Fekete pénz” gazdaság Oroszország- ban: sajátosság és mérték, a közveszteségek becslése.
Rajjsskaja, N. N. - Sergienko, Ja. V. – Frenkel’, A. A.:
Inflációs változások elemzése, termelés, kibocsátás és pénz- ügyi hatékonyság az iparban.
Plyshevskijj, B. P.: A rubel valutaárfolyamának tartal- ma.
Shashlova, N. V. – Rodin, V. A. – Dumnov, A. D.: A kör- nyezetvédelmi kiadások statisztikai megfigyelésének mód- szertani kérdései komplex ökológiai és gazdasági keretben.
Nesterov, L. I. – Ashirova, G. T.: A természetes erőfor- rások becslésének módszerei nemzetközi statisztikák céljából.
Rasjannikov, V. G.: Sajátosságok Oroszország agrárszek- torának gazdasági növekedésében. A XX. század 30–90 éve.
Zhandarov, A. M.: A bűnügyi mutatók belső kapcsola- tának elemzése Oroszország régióiban.
Arseeva, T. V.: Nemek szerinti különbség az életszín- vonal-mutatókban a privolszki (Volga) körzetben.
Guseva, E. P.: A híres statisztikus, D.V. Szavinszkij élettörténete.
Davydjanc, D. E.: Ismérvek, mutatók és a társadalmi- gazdasági hatékonyság becslései.
Lermontov, Ju. M.: Nemzetközi pénzügyi standardok Oroszországban.
A NÉMET SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 7. SZÁM
Hartmann, N.: A nemzeti számlák felülvizsgálata, 1970–1990.
Klumpen, D.: Új trendek európai szinten, törvények és projektek.
Sommer, B. – Voit, H.: A népesség alakulása, 2000.
Breiholz, H.: A mikrocenzus eredményei.
Blang, D.: A külkereskedelmi volumen és indexek új számítása 2000-es bázison.
Lüüs, H. P.: Belföldi vízi szállítás, 2001.
Zifonun, N.: Egészségügyi kiadások, 1992–2000.
Michaelis, E.: Közadósság, 2001.
Engel, E.: Nemzetközi Statisztikai Kongresszus Ber- linben (2. rész).
2002. ÉVI 8. SZÁM
Schwartzenberg, M. – Geiert, C.: A 2002. szeptember 22-én tartandó 15. német Bundestag-választás alapjai és adatai.
Körner, T.: Folyamatelemzések: a Szövetségi Statiszti- kai Hivatal által használt eszköz a szervezet optimalizálásá- ra.
Heidenreich, H. J. – Herter-Eschweiler, R.: Longitudi- nális adatok a mikrocenzusból: alap az elemzés új módjai- hoz.
Hmielorz, A. – Pöschl, H.: Európai területi minta: a LUCAS projekt.
Spörel, U.: A szálloda- és vendéglátóipar mutatóinak alakulása 2001-ben.
Blang, D.: Kiegészítő becslések a külkereskedelmi sta- tisztikában az árukódok és tartományok szintjén.
Reim, U. – Reichel, B.: A közúti személyszállítás 2001- ben.
Weinmann, J.: Az új egészségügyi személyzeti elszá- molások.
Merz, J. – Zwick, M.: A 2002/2005-ös adóreform el- osztási hatásai a „Karlsruher Entwurf”-fal összehasonlítva.
