232 SZEMLE
világháború kirobbanása további lökést adott a háborús előkészületeknek, és minden in- tézkedés a gazdasági mozgósi'tást szolgálta.
Az ipar háborús előkészületeinek ered—
ményeként 1939—ben a termelés volumene 21 százalékkal nőtt. Ez a mesterségesen elő- idézett konjunktúra — a fegyverkezési beru- házások erőltetett ütemű megvalósitása mi- att - 1940 nyarán hirtelen megszakadt. az ipari fejlődés visszaesett. Ezt azonban 1941 nyarától (a Szovjetunió elleni hadbalépéstől).
a hadigazdaság kiépülésének újabb. most már kiteljesedő szakasza követte. Ezzel pár—
huzamosan épült ki még erősebben az állam közvetlen beavatkozása a termelésbe. Az ál—
lami megrendelések értéke 1938—tól 1944-ig 16 milliárd pengő volt, a nemzeti jövedelem- nek évi átlagban 25 százaléka. Az állami be—
avatkozás azonban kiterjedt a magánbank—
hitelek ellenőrzésére, a nyersanyagelosztásra, a mezőgazdasági termékek fogyasztásának szabályozására is.
A két világháború közötti negyedszázadot értékelve megállapítható. hogy hazánk Euró—
pa leglassabblan fejlődő országai közé süly- lyedt. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évente csupán 0.8 százalékkal nőtt (a világ—
háború előtti évtizedekben évi 3 százalékkal).
Az ország gazdasági elmaradottsága tehát fokozódott. A lassú növekedési ütem és a konzerválódó közepes fejlettségi szinvonal el- lenére a gazdaság szerkezetében változások következtek be. A változások legfőbb jele az iparosodás előrehaladása. A nemzeti jövede—
lem termelésében a mezőgazdaság részese—
dése két évtized alatt 42 százalékról 37 szá- zalékra csökkent, az iparé pedig 30 százalék—
ról 36 százalékra nőtt. Az 1943/44. gazdasági évben azonban már az ipar jutott túlsúlyba a nemzeti jövedelem termelésében.
A nemzetgazdaságban megfigyelhető kon- zerváltság a társadalmi viszonyokra is jellem—
ző volt. Bár bizonyosátalakulások a társa- dalom szerkezetében is bekövetkeztek, ezek a rendszer kereteit nem változtatták meg. A kapitalista osztályrendet feudális maradvá- nyok, a nemesi—úri társadalom születési elő—
jogokon aiapuló elemei és a hagyományos paraszti viszonyok hatották át. Ilyen körül- mények között vált a második világháború végére hazánk olyan országgá, amelyben
minden ellentmondást csak gyors és radiká— ' lis változásokkal lehetett megszüntetni. Az új szakaszt a teljes összeomlást követő felsza- badulás hozta meg. '
Berend T. lván és Szuhay Miklós könyve igen alapos, jelentős munka. A vizsgált kor—
szakra voinatkozó ismereteket ilyen teljesség- ben, valóban összefoglaló jelleggel más szerzők előttük nem rendszerezték. Ez a mű- vük is híven tükrözi, hogy kutatásaik során igyekeztek a fellelhető statisztikai anyagot minél nagyobb mélységben feldolgoznijés
mondanivalójukat a legapróbb részletekig ci gazdasági—társadalmi valóság tényeivelüin- dokolták. Ennek elismerése mellett sem ta—
gadható azonban, hogy az aprólékos részle— , tezés bizonyos fokig rontotta a mű tartalmi "
szinvonalát. Ezért a kötetet —— a szerzőknek az élőszóban megfogalmazott ajánlásával'elé lentétben — kézikönyvként sem az egyetemi hallgatóknak. sem az igényes olvasóknak—
nem ajánlhatjuk egyértelmű határozottság-
gal. _ '
Dr. Hame/yó Ferenc
DR. ROMÁNY PÁL:
A TANYARENDSZER MA
Új falu. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1973.
125 old.
Az olvasó aktuális társadalmi probléma múltjával, jelenével és perspektivájával is- merkedik meg ,,A tanyarendszer ma" című, dr. Csizmadia Ernő által lektorált könyv el- olvasásakor. E tanulmány tulajdonképpen tartalmazza mindazokat az ismereteket, ame- lyek a kérdéses témával kapcsolatosak. A könyv gondolatmenete világos, nyelvezete egyszerű.
A szerző a témát három részre bontja. Az első rész a tanyák kialakulásának történetét ismerteti. Fő okként a gazdasági szükségsze- rűséget jelöli meg: gazdasági helyzete kész—
teti a parasztot a községi—városi lakóhelyé—
től való elszakadásra és a tanyai életmódra történő berendezkedésre. A mezőgazdasági- lag művelt területek kiterjesztésének, a távoli legelőterületek feltörésének időszakára nyú- lik ez vissza. Ezeknek a távoli területeknek a rendszeres megművelését ugyanis már nem lehetett biztosítani a belterületi lakóhelyről.
Ehhez a lakóhelyet kellett ,,kivinni" a föld- területre, a munkahelyre és ott a községtől, a közösségtől távolabb berendezkednia gaz- dálkodásra és az ebből következő sajátos családi életformára. E folyamat nem egy- szerre, hanem a XVlll. század elejétől kezdő- dően a XlX. század végéig több szakaszban ment végbe. A szerző itt szembeszáll azok- kal a felfogásokkal, amelyek a török hódoit- ságot okolják a tanyarendszer kiaiakulásáért.
,.Joggal feltételezhető -— irja a szerző -.-.
hogy a mezőgazdasági szórvány település török hódoltság nélkül is kialakult volna.
ahogyan több országban ez megtörtént, jól—
lehet színét sem látták töröknek..." (9.
old.) A gazdaságtörténéslek ezt a sommás megállapítást valószinűleg vítatnák, vagy a két dolgot nem választanák el ilyen határo- zottan. A gazdasági feltételek kialakítás—ában
— az apró falvak elpusztitásában és a nagy határú települések létrejöttében — ugyanis/a ' török hódoltságnak jelentős volt a szerepe.
SZEMLE 233
*A gazdasági tényezők kényszerítő hatását a hatósági tilalmak nem tudták ellensúlyoz- ni. A központi és a helyi hatóságok ugyanis nem jó szemmel nézték az ellenőrzési ha- táskörükből kieső/tanyai települések szapo- rodását. Szigorúbbnál szigorúbb tiltó ren—
delkezésekkel igyekeztek gátat vetni a tanyák szaporodásának, de eredménytelenül. Egy idő után kénytelenek voltak tudomásul venni létezésüket. Ezzel azonban a tanya nemcsak mint településforma ment feledésbe, hanem az ott élő emberek gondjai—bajai sem érde- ,keltérk többé a hatóságokat.
A tanyákkal és az ott élők problémáival érdemlegesen a felszabadulás után kezdtek foglalkozni. [A szocializmus építésének útjára éppen csak rálépő társadalmunk sok ezer- nyi gondja között is fontosságának és súlyá—
nak megfelelően felelősséggel nyúlt hozzá a tanyakérdéshez. Ezt jelzi az 1949-ben meg- alakított Tanyai Tanács. amelynek fontos fel- adata volt — többek között ——- a tanyai né—
pesség sorsának könnyítését szolgáló javas- latok kidolgozása.
A tanulmány második részében már a mai helyzetet vizsgálja a szerző. A termelőszö—
vetkezetek megalakulásával alapvetően megváltozott a tanyák környezete és lénye—
gében maga a tanya is. A gyökeresen új társadalmi folyamatok a több mint száz éve mozdulatlan tanyarendszer felett sem men- tek el nyomtalanul. Átalakult a tanyák kör- nyezete és megváltozott a tanyai népesség is; egyrészt kicserélődött és lényegesen csök- kent létszáma, másrészt az ottmaradottak új igényeket támasztanak a tanyával szemben.
Ha aitanya ezeket az igényeket nem tudja kielégíteni, akkor megindul az elvándorlás.
vagy legalábbis megerősödik az elköltözési szándék. Ezek a változások a .,mai" tanyák különböző típusait alakították ki. Ezek a tí- pusok a szerző szerint a következők:
—- kisüzemi tanyák, ahol még az egyéni gazdál- kodás (: hagyományos családi szervezetben folyik.
-- háztáji tanyák, amelyeknek gazdái mezőgazda—
sági termelőszövetkezetekben dolgoznak. de otthon még folytatják a hagyományos kisparaszti életfor- mát (a legtöbb mai tanya ebbe a típusba tartozik),
— az önellátó tanyák gazdái mór kiváltak a me—
zőaazdaságból. de lakásuk körül még különböző méretű mezőgazdasági termelést folytatnak.
—-az átmeneti tanyák már csak lakásként, az alföldi városok körül többnyire szükséglakásként használt régi tanyai épületek.
*-—a kerti tanyák új típusú és új építésű tanyák.
lakóik a belterülettel való egybeépülésre és ezzel a szolgáltatásokkal való jobb ellátásra számítanak,
— az átalakult tanyák már sem lakásnak, sem a gazdálkodás helyének nem tekinthetők, mert meg—
üresedtek, és népfrontklubnak vaay kereskedelmi te—
vékenységnek helyet adva szolgálják a környező ta- nyák népességét.
A szerző a továbbiakban a Városépítési Tudományos és Tervező intézet felvételére támaszkodva adatokkal is bemutatja a to—
nyák mai helyzetét.
Figyelemre méltó a_tanyák állapotát és felszereltségét tárgyaló fejezet. Megtudhat- juk belőle, hogy—a tanyai nepessegszámot- tevő csökkenése ellenére is t—9óOFutján az al—
földi tanyák? 40 sizázalékátlbővtt'ették- vagy felújították. 1960 ésil9ó9 között a tanyáknak csak 10 százalékát bbntották le vagy enged,—
ték tönkremenni. A technika fejlődése. 'ha vontatottan is, de a tanyákra is eljutott. Egy- re több tanyán található háztartási gép, minden ötödikben palackos gázzal főznek, csaknem mindegyikben van ,rádió'; Kevés vi—
szont a kiépített közlekedési út: a tanyák—
nak csak negyedrésze fekszik kiépített út mentén. A fő közlekedési eszköz ezért.a ke- rékpár, és terjedőben van a motorkerékpár.
A legnagyobb'gondot azonban a villamosí- tás hiánya okozza. Az alföldi tanyáknak csak alig több mint egytizede villamosított. Ért—
hető, hogy a villamosítás iránti igény a leg- nagyobb.
A társadalmi—gazdasági változások a ta- nyai termelésben és jövedelmi forrásokban is éreztetik hatásukat. A tanyai gazdaság fő termelési ága az állattartás, ezen belül a sertés- és baromfitartás. Számottevően csök- kent a tehén- és a növendékmarha—tartás.
Például az alföldi tanyák 40 százalékban már nem tartanak tehenet és felében nö- vendékmarhát sem. A jövedelmek is szeré- nyebbek a közvélemény által feltételezettnél.
A tanyai népesség jövedelmének nagyobbik része a közös gazdaságból származik. de a család típusától és a szövetkezet anyagi helyzetétől függően ez is szóródik, Mind na- gyobb arányú a nem mezőgazdasági forrás—
ból származó jövedelem (az összes jövede-
lemnek 30 százalékára tehető). Ez is jelzi a tanyai életmód változását, a keresők egyre nagyobb hányadának az iparba, a közleke- désbe. a kereskedelembe áramlását. Mind- ezek kihatnak az életmódnak olyan jelensé- geire is, mint az iskoláztatás, az olvasás. a művelődés. Ez utóbbiaknál az eredmények mellett a még meglevő súlyos gondokra is felhívja a szerző a figyelmet.
Az eredmények és a gondok. a megoldott és a megoldandó feladatok különbözőkép- pen érintik az egyes vidékek tanyai népes- ségét. Általános tendencia a tanyák számá- nak és népességének csökkenése, de ezzel
egyidejűleg a fennmaradást segitő tényezők is érvényesülnek. Ezeket is figyelembe véve a tanyavilág átmenetisége alatt történelmi időszakot kell érteni. A településnek ez a for- mája az Alföldre még sokáig jellemző lesz.
A szerző az ezredfordulóra még 200000 kö- rüli tanyai népességgel számol.
A harmadik részben a szerző a következő évtizedekben is még tanyán élő népesség érdekét szolgáló feladatokat veszi sorra.
Sok régi. a tanyai életmód fejlődését gátló jogi szabály van még ma is érvényben. Eze-
234 szeme
ket felül kellene vizsgálni és szükség esetén módosítani. A közgazdasági szabályozók sem teszik érdekeltté az érintett vállalatokat.
intézményeket a tanyai életforma kedvező irányú változásában. Ezeknél is fontosabb azonban (: tawnyaproblémával kapcsolatos szemlélet megváltoztatása. Bármilyen jó el—
képzelés és stratégia kudarcra van ítélve, ha azt az érdekeltek. jelen esetben :: tanyai népesség tudta és beleegyezése nélkül akar- ják megvalósítani. A fennálló lehetőségeket és megvalósításuk módját ezért elsősorban a tanyán élőkkel kell megismertetni és elfo- gadtatni. Ez önmagában is igen szivós szem- léletformáló munkát jelent. A szemléletfo-r- málás mellett cselekedni kell minden olyan kérdésben, amelynek megoldására a feltéte-
lek már megértek. Ebben a tevékenységi komplexumban fontos szerep vár a tanácsok— ( ' ra. a mezőgazdasági nagyüzemekre, afkeéf reskedelmi szervekre és még jónéhány álla-l mi vállalatra. Különösen sürgetők a felada—' tok az öregek és a betegek miatt a szociális , ellátás javításában és a közművelődés tei-
lesztésében. , ' , __
A könyv Függeléke — mintegy a téma ösz—
szefoglalójoként — az , MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága és a Bács—Kiskun megyei Tanács 1971. december 22-i együttes ülése—, nek, a megye tanyai lakosságának jelent—egi * helyzetével és várható változásával kapcso;
latos határozatát közli. — ' ' "
