MAGYAR KÖZLÖNY 89. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2013. június 4., kedd
Tartalomjegyzék
178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról 54274 1301/2013. (VI. 4.) Korm. határozat A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott
testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat
módosításáról 54276 36/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54276 37/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54277 38/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54278 39/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54279 40/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54280 41/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54281 42/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54282 43/2013. (VI. 4.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság határozata 54284
III. Kormányrendeletek
A Kormány 178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány által az Alaptörvény 53. cikke alapján kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezelése során ellátja a számára megállapított humanitárius jellegű feladatokat.
2. § A Tanács működése ülésszakokra tagozódik. Az ülésszak a veszélyhelyzet kihirdetésekor kezdődik, lezárását a Tanács határozza meg azzal, hogy az ülésszak legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapig tarthat.
3. § (1) A Tanács tagjai a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) megállapodást kötött szervezetek (a továbbiakban: szervezeti tag).
(2) A Tanács tagjai az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kijelölt állami vezető, c) a Tanács elnöke.
(3) A Tanács elnöke a miniszter.
4. § A szervezeti tag tagsága megszűnik, ha
a) a szervezeti tag a megállapodást az abban meghatározottak szerint felmondja,
b) a szervezeti tag nem tesz eleget az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet szerinti részletezettségű adattartalommal a befolyt adományok felhasználására vonatkozó közzétételi kötelezettségének,
c) a szervezeti tag jogutód nélkül megszűnik.
5. § (1) A Tanács feladatai a szervezeti tagok függetlenségét, önállóságát nem érintve:
a) dönt az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló NMHH rendelet szerint létrejött, a 1357-es hívószámon működő „Nemzeti Összefogás Vonala” adománygyűjtő vonalra (a továbbiakban: Adományvonal), továbbá az ahhoz tartozó számlára érkező adományok elosztásáról, koordinálja azok felhasználását,
b) összehangolja a szervezeti tagok veszélyhelyzetben folytatott karitatív segítségnyújtását, c) figyelemmel kíséri a veszélyhelyzetben folytatott adományozási gyakorlatot.
(2) A szervezeti tagok saját adománygyűjtő vonalainak működtetése a 3. § (1) bekezdése szerinti megállapodás alapján a veszélyhelyzet időtartama alatt felfüggesztésre kerül.
6. § (1) A Tanács a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik, üléseit a Tanács elnöke hívja össze.
(2) A szervezeti tag Tanácsban való képviseletére a szervezet képviselője által írásban felhatalmazott személy jogosult.
7. § (1) A Tanács üléseit az elnök vezeti.
(2) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést újra össze kell hívni.
(3) A Tanács a döntéseit a Tanács ülésén jelen lévő tagok felének támogató szavazatával hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, tárgyát, a jelenlévők nevét, a határozatképességre vonatkozó adatokat, a szavazás eredményét. A Tanács döntéseinek eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy tag hitelesíti.
(5) A Tanács működtetésével kapcsolatos titkársági teendőket a miniszter által vezetett minisztérium látja el.
(6) A Tanács működésének részletes szabályait az általa jóváhagyott ügyrend tartalmazza.
(7) Az elnök a Tanács ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat.
8. § Az Adományvonal számlaszámára érkező támogatások forrásai:
a) belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, adományai,
b) más államtól vagy nemzetközi szervezettől származó támogatások,
c) a számla-egyenleg után a számlavezető pénzügyi intézmény által fizetendő kamat,
d) telekommunikációs szolgáltatók által utalt, az Adományvonal hívószámra érkezett adományok.
9. § Az Adományvonal bevételei kizárólag a szervezeti tagok veszélyhelyzetek kezelése során ellátott humanitárius jellegű feladataival kapcsolatos kiadásokra használhatók fel.
10. § Az Adományvonal számlaszáma feletti rendelkezésre kizárólagosan a Tanács elnöke jogosult.
11. § A Tanács tagjai és meghívottjai a Tanácsban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.
12. § A Tanáccsal kapcsolatos kommunikációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
14. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követő tíz napon belül a Tanács elnöke összehívja a Tanács alakuló ülését. Az alakuló ülésre a 2. § nem alkalmazható.
(2) Ha e rendelet hatálybalépésekor veszélyhelyzet áll fenn, a Tanács ülésszaka – a 2. §-ban foglaltaktól eltérően – a Tanács ülésének soron kívüli összehívásával kezdődik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
IX. Határozatok Tára
A Kormány 1301/2013. (VI. 4.) Korm. határozata
a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat módosításáról
1. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat a következő új sorral egészül ki:
(Testület neve Felelős miniszter)
Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács EMMI 2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Az Országos Választási Bizottság 36/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z.
magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 3-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő első hónap első napjáig teljes körűen hozzák nyilvánosságra a „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című 2013-évi pályázatra beadott összes pályázatot?”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikke rögzíti az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A 8. cikk (2) bekezdése szerint „Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter ellátja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének
szakmai irányítását. A törvény 5. §-ában foglaltak szerint az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult. Az Fdvtv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a miniszter, illetve a miniszter által megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.
Fenti jogszabályban foglaltak értelmében egyértelműen megállapítható, hogy a „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című 2013-évi pályázatra beadott összes pályázat nyilvánosságra hozatalára az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter jogosult.
Ennek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe.
Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) pontja alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § a) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Fdvtv. 4. § (1) bekezdésén, 5. §-án, 8. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 37/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z.
magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 3-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő első hónap első napjáig teljes körűen hozzák nyilvánosságra a „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című 2013-évi pályázat kapcsán a pályázatok elbírálása során készült összes iratot és dokumentumot?”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikke rögzíti az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A 8. cikk (2) bekezdése szerint „Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter ellátja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai irányítását. A törvény 5. §-ában foglaltak szerint az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult. Az Fdvtv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a miniszter, illetve a miniszter által megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.
Fenti jogszabályban foglaltak értelmében egyértelműen megállapítható, hogy a „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című 2013-évi pályázat kapcsán a pályázatok elbírálása során készült összes irat és dokumentum nyilvánosságra hozatalára az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter jogosult.
Ennek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe.
Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) pontja alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § a) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Fdvtv. 4. § (1) bekezdésén, 5. §-án, 8. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 38/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Vecsei József (a továbbiakban: beadványozó) által az Országos Választási Szövetség képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 7-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el a 2011. évi CCIII. törvényben a pártok számára biztosított országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe – a nemzetiségi listákat kivéve –, csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikke tartalmazza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A 8. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy milyen tárgyban nem kerülhet sor országos népszavazásra. A 8. cikk (3) bekezdés c) pontja a következőképp rendelkezik:
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
…
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;”
Előzőek alapján – tekintettel arra, hogy eredményes népszavazás alapján a választójogi törvények módosítása válna szükségessé – a feltett kérdés tiltott tárgykörre vonatkozik, így a kérdésben nem tartható népszavazás.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontján, az Nsztv. 2. §-án, és a 10. § b) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 39/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Vecsei József (a továbbiakban: beadványozó) által az Országos Választási Szövetség képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 7-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el a 2011. évi CCIII. törvény, 7. §, – a nemzetiségi listákat kivéve –, 8. § (1), bekezdésben a pártok számára biztosított országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikke tartalmazza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A 8. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy milyen tárgyban nem kerülhet sor országos népszavazásra, a c) pont a következőképp rendelkezik:
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
…
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;”
Előzőek alapján – tekintettel arra, hogy eredményes népszavazás alapján a választójogi törvények módosítása válna szükségessé – a feltett kérdés tiltott tárgykörre vonatkozik, így a kérdésben nem tartható népszavazás.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie, és a magyar nyelv nyelvtani szabályainak meg kell felelnie. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés azon része, hogy „az Országgyűlés törölje el a 2011. évi CCIII. törvény, 7. §, – a nemzetiségi listákat kivéve –, 8. § (1) bekezdésben a pártok számára biztosított országos listaállítási jogot” nehezen értelmezhető, a Bizottság véleménye szerint felesleges írásjeleket tartalmaz, míg a 7. § megjelölés hiányos, nem illeszkedik a szöveg többi részéhez.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 40/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az a személy, aki a 2013-évben kiírt „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című pályázaton nyert, és nem fizet be a Magyar Vöröskereszt részére havonta annyiszor félmillió forintot ahányszor nyert az említett pályázaton, bűntettet követ el és húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”
A bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia:
szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie. Az Országos Választási Bizottság álláspontja
szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az alkotmányos büntetőjog fenti követelményének.
A Bizottság álláspontja szerint a kérdésben megjelölt büntetni kívánt cselekmény, a hozzá rendelni kívánt szankció és a kettő közötti összefüggés nem felel meg a fentiekben megfogalmazott alkotmányos büntetőjog követelményének. Ennek következtében a kérdés tiltott tárgykört Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban:
Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés a) pontját érintené.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést is egységbe von, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglaltak szerint beadványozó egyrészt azt kívánja kötelezővé tenni, hogy a pályázaton nyert személynek a Magyar Vöröskereszt részére havonta annyiszor félmillió forintot kell megfizetnie, ahányszor nyert a pályázaton, másrészt ezen fizetési kötelezettség nem teljesítését bűncselekménnyé kívánja nyilvánítani. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind a fizetési kötelezettség előírására, mind annak nem teljesítése esetén bűntetté nyilvánítására igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét.
Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Fdvtv. 4. § (1) bekezdésén, 5. §-án, 8. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 41/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy ha valaki a dohányzás káros hatásai miatt meghal, akkor az Ő teljes temetési költségének a felét az Ő lakóhelyéhez legközelebb található dohányterméket forgalmazó üzlet tulajdonosának kell állnia?”
A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmet élvez, korlátozására csak közérdekből, olyan módon kerülhet sor, hogy a korlátozás mértéke arányban álljon a jogalkotási cél fontosságával. A Bizottság álláspontja szerint az a kezdeményezésben szereplő fizetési kötelezettség, mely az üzlet tulajdonosát terhelné, csak távoli kapcsolatban áll a közérdekű célokkal és így e kötelezettség aránytalan. A kérdés Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XIII. cikkében megfogalmazott tulajdonhoz való jogot sértené, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében tiltott tárgykörnek minősül.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés olyan feltételhez kötné a temetési költségek felének megfizetését, melynek megállapítása különösen összetett és bonyolult igazságügyi orvosszakértői kérdés. A Bizottság álláspontja szerint „a dohányzás káros hatásai miatt” történő halálozási ok fogalma nem kellően körülhatárolt, túlságosan tág, így nem egyértelmű. Nem dönthető el egyértelműen a kérdés megfogalmazásából az sem, hogy a halál időpontjában vagy dohányzás idején kell figyelembe venni a lakóhelyhez legközelebbi dohányüzletet a költségfizetési kötelezettség megállapítása során.
Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen tartalmú kezdeményezést támogat aláírásával, és a jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén pontosan milyen jogalkotásra lenne köteles.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel kérdésben nem lehet népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény XIII. cikkén, 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 42/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z.
magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 16-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy ha valaki a dohányzás káros hatásai miatt megbetegszik, és ezért gyógyszeres kezelésre szorul, akkor az Ő teljes gyógyszer költségének felét az Ő lakóhelyéhez legközelebb található dohányterméket forgalmazó üzlet tulajdonosának kell állnia?”
A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmet élvez, korlátozására csak közérdekből, olyan módon kerülhet sor, hogy a korlátozás mértéke arányban álljon a jogalkotási cél fontosságával. A Bizottság álláspontja szerint az a kezdeményezésben szereplő fizetési kötelezettség, mely az üzlet tulajdonosát terhelné, csak távoli kapcsolatban áll a közérdekű célokkal és így e kötelezettség aránytalan. A kérdés Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XIII. cikkében megfogalmazott tulajdonhoz való jogot sértené, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében tiltott tárgykörnek minősül.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés olyan feltételhez kötné a gyógyszerköltségek felének megfizetését, melynek megállapítása különösen összetett és bonyolult orvosszakértői kérdés. A Bizottság álláspontja szerint „a dohányzás káros hatásai miatt” történő megbetegedés fogalma nem kellően körülhatárolt, túlságosan tág, így nem egyértelmű.
Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen tartalmú kezdeményezést támogat aláírásával, és a jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén pontosan milyen jogalkotásra lenne köteles.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel kérdésben nem lehet népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény XIII. cikkén, 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
Az Országos Választási Bizottság 43/2013. (VI. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z.
magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2;
fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. Beadványozó 2013. május 3-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy annak a személynek, aki a 2013-évben kiírt „Nyilvános koncessziós pályázati kiírás dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére” című pályázaton nyert, kötelezően biztosítania kell azt, hogy az általa birtokolt trafik légterében az ammónia koncentráció mértéke 10 és 25 ppm közötti legyen, ellenkező esetben a trafikot birtokló személy, bűntettet követ el és húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”
A bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia:
szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az alkotmányos büntetőjog fenti követelményének.
A Bizottság álláspontja szerint a kérdésben megjelölt büntetni kívánt cselekmény, a hozzá rendelni kívánt szankció és a kettő közötti összefüggés nem felel meg a fentiekben megfogalmazott alkotmányos büntetőjog követelményének. Ennek következtében a kérdés tiltott tárgykört, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontját érintené.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglaltak szerint beadványozó egyrészt azt kívánja előírássá tenni, hogy a pályázaton nyert személynek kötelezően biztosítania kell, hogy az általa birtokolt trafik légterében az ammónia koncentráció mértéke 10 és 25 ppm közötti legyen, másrészt bűncselekménnyé kívánja nyilvánítani ennek be nem tartását. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind az előírás kötelezővé tételére, mind annak be nem tartása esetén bűntetté nyilvánítására igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét.
Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Fdvtv. 4. §
(1) bekezdésén, 5. §-án, 8. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke
A Magyar Közlönyt a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A Szerkesztőbizottság elnöke: dr. Biró Marcell, a szerkesztésért felelős: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva.
A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 2–4.
A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhető el.
A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető.
