A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A MAGYAR STATISZTIKA FEJLÓDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TENYEZÓK AZ 1980-AS ÉVEKBEN*

BÁLINT JÓZSEF

A statisztika és a statisztikai hivatalok fő feladatait, fejlődését, fejlettségi szint- jét befolyásoló vagy meghatározó tényezőkben a szocialista társadalmakban az 1980-as évekre nem várható fordulat, de fejlődés igen. Azt. hogy egy statisztikai

szolgálat milyen helyet foglal el az adott állam hierarchikus szervezetében, alap—

vetően a társadalmi—gazdasági rendszer típusa és fejlettségi foka határozza meg, Természetesen nem hanyagolhatók el a fejlődésre ható tényezők sorában a nemzeti és a nemzetközi stabilitás, a progressziv társadalmi és tudományos—műszaki ten- denciák erősödése vagy a retrográd hatások, gazdasági válság. háborúk stb.

Az, hogy ezeken a nagy, általános meghatározókOn belül konkrétan milyen

környezetben fognak létezni és dolgozni az egyes országok statisztikai hivatalai, messzemenően függ az adott ország vezető szerveinek igényeitől (informáciőigényé—

től), az igényelt információk jellegétől és tömegétől, statisztikájának szervezettsé—

gétől és kiépítettségétől. technikai tényezőktől, a statisztika és a tudományos kuta—

tás viszonyától és kapcsolataitól, továbbá a statisztika pénz- és káderellátottságá- tól és más, többé-kevésbé meghatározó körülménytől.

A magyar statisztikai munka lehetőségeit és a magyar Központi Statisztikai Hi- vatal környezeti tényezőit — amellett. hogy nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az intenzív nemzetközi kapcsolatokból táplálkozó befolyásoknak is — alapvetően Magyarország adottságai, a magyarországi sajátosságok határozzák meg.

Magyarországot statisztikailag fejlett országnak értékeljük. Ennek a vélekedés—

nek az az alapja, hogy statisztikai hivatala több mint 100 éves, és tevékenysége kez- dettől fogva összefonódott a nemzetközi statisztikai közösség fejlődésével. Hazánk—

ban a statisztika egyetemi szintű oktatásának 200 éves hagyományai vannak. Ma- gyarországon a statisztikai megfigyelés a társadalmi—gazdasági jelenségek szinte minden lényegesebb körére kiterjed, és a statisztikai hivatal elemzéseinek nagy sú—

lya van. A statisztika információinak. megállapitásainak, elemzési eredményeinek elfogadtatásáért nem kell ,,harcolni". mert a vezető szervek várják, igénylik a hivatal munkáját. objektivnak tekintik megállapításait. A hivatal tevékenységét az idő és a gyakorlat már messzemenően igazolta. mint értékes hozzájárulást az egész kormányzáshoz. különösen a társadalmi—gazdasági tervezéshez, másrészről pedig a tervekben megjelölt célokkal kapcsolatban elért eredmények számbavételéhez és ellenőrzéséhez. Éppen ezért a magyar statisztikai hivatal státusza nem vitatott, és anyagi ellátása. jövőbeli fejlesztése is viszonylag problémamentes.

* Az ENSZ Statisztikai Bizottsága és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Európai Statisztikusok Értekezletének 1977. március 21. és 25. között Washingtonban rendezett szemináriumóra készített dolgozat.

(2)

342 BÁLINT JÓZSEF

Magyarországon a társadalmi újratermelést csaknem teljesen nagy szocialista szervezetek végzik, és a társadalom szervezettsége más területeken is magas fokú.

A gazdasági—társadalmi szervezetek és bizonyos esetekben az állampolgárok adat- szolgáltatási kötelezettségét statisztikai törvény írja elő, gondoskodva arról is, hogy az adatok csak statisztikai célokat szolgáljanak. védi az adatszolgáltatókat (például tiltja az egyedi adatok nyilvánosságra hozását). Mivel az adatszolgáltatásra köte- lezettek az esetek nagy többségében állami és szövetkezeti vállalatok vagy olyan

társadalmi szervezetek, amelyek megfelelő számvitellel és nyilvántartással rendel—

keznek, az adatok megszerzése (szolgáltatása) nem jelent nehézséget. Részben ennek köszönhetően Magyarországra is érvényes az a megállapítás. hogy a statisztika fejlettsége általában meghaladja az adott ország gazdasági fejlettségét.

Különösen fejlett hazánkban és a szocialista országokban is a termelőága-

zatok statisztikája, annak eredményeként. hogy a túlsúlyban társadalmi tula jdonban

levő termelőegységek rövid időközönként. egységes statisztikai fogalmakra és osz- tályozásokra épülő beszámolójelentésekben számolnak be eredményeikről.

Az 1973. évi statisztikai törvény egyik célkitűzése. hogy a magyar állami sta—

tisztika az országos információs rendszer részeként sok tekintetben generáló és in—

tegráló funkciókkal felruházva működjék.

Tekintettel arra. hogy a magyar statisztika itt ábrázolt ismérvei egyrészt hosz—

szabb fejlődés és gyakorlat eredményeként. másrészt a közelmúlt években kormány- zati szándékként alakultak ki, jogosnak érezzük azt a feltételezést, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és jellemző lesz az 1980-as években is.

További kiinduló feltételezésnek tekintjük. hogy

— Magyarországon tovább épül és szilárdul a szocializmus mint termelési mód, és ennek megfelelően fejlődik a magyar társadalom;

— az eljövendő 15—20 év alatt az 1975. évinek 2.5-3—szorosára nő az ipari termelés 1.5—2-szeresére a mezőgazdasági termelés, 2.5—3—szorosára az építőipari termelés, továbbá 2—2.5-szeresére az egy főre jutó nemzeti jövedelem;

— e célok elérése csökkenteni fogja a gazdaságilag fejlett országokhoz viszonyított elmaradásunkat;

-- a jelzett gazdasági növekedés feltételezi és megköveteli a társadalmi munkameg- osztás fejlődését;

—— a társadalmi termelés méreteinek növekedése és a társadalmi munkamegosztás fejlődése szükségszerűen együtt jár a termelési és irányítási szervezet fejlődésével;

— nagy eredményeket ér el az ország a tudományos—technikai haladás terén, és ennek következtében lényegesen magasabb fokú lesz a társadalom munkájának hatékonysága:

—- az ország legfelsőbb szintű vezetése döntéseihez fokozódó mértékben fogja hasz—

nosítani a statisztika által produkált, az objektív valóságot és az ok—okozati összefüggé—

seket feltáró statisztikai információkat; továbbá ez a legfelső szinten mutatkozó igényes- ség példamutató lesz a vezetés minden szintjén. a területi egységek és a termelő—gaz- dálkodó egységek szintjén egyaránt;

-— a béke Európában és a világbéke fennmarad, és ez lehetővé teszi országunk békés fejlődését és a nemzetközi kapcsolatok általános, jó irányú fejlődését, amely megfelel a Helsinkiben elfogadott megállapodásnak;

— a nemzetközi munkamegosztás szerepe tovább növekszik — ez különös mértékben áll Magyarországra —. és ennek hatásaként egyre nagyobb igény merül fel a külgazdasági hatások (árak, kelet—nyugati kereskedelem alakulása, nemzetközi gazdasági együttműkö—

dés stb.) megfigyelésére;

—- a világ (és országai) számára az elkövetkező időszak az előrehaladás korszaka

lesz, amelyben az emberiség nagy problémáinak a megoldása felé teszünk lépéseket, és pozitív eredményeket érünk el a szükségletek kielégítése, az emberi környezet védelme, továbbá a nem természeti katasztrófák megelőzése és elkerülése felé.

A sajátosságok ellenére úgy véljük, hogy a magyar fejlődés nem egyedi, hanem egy bizonyos típust képvisel, ezért e magyar tapasztalatok és tendenciák szé-

lesebb körre is általánosíthatók. Az egyes témákban véleményünk a következő.

(3)

A MAGYAR STATISZTIKA FEJLÖDÉSENEK KÖRNYEZETI TENYEZÓI

343

A KORMÁNYOK SZEREPE AZ 1980-AS ÉVEKBEN

A ,,kormányzat" kifejezést szélesebben értelmezzük. mert e körbe bevonjuk mindazokat az irányító szerveket. amelyeknek döntési hatásköre van. Igy a Magyar Szocialista Munkáspártvezető szerveit, a kormányt és az országgyűlést is. Ugyan—

itt'gondolunk a vezetés további szintjeinek a statisztikával szemben várható maga- tartására is, abból a meggondolásból, hogy például a megyék vezetéSe a felső szintű vezetés által kijelölt keretekben támaszt igényeket a statisztikai hivatal és az országban működő további statisztikai szervek munkája iránt.

Az olyan típusú országokban. amelyhez Magyarország is tartozik. ahol a sta- tisztikát a vezetés eszközének tekintik (minden szinten), a kormány —- tehát a veze—

tés — és a statisztikai hivatal közötti együttműködés állandó, folyamatos, szoros.

A kormány tevékenysége során a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját való—

sítja meg. Ebből keletkeznek a vezetés feladatai. amelyeknekrmegoldásához nélkü- lözhetetlenek a statisztika adatai és információi.

A felső vezetés munkája — egyszerűsítve — elsősorban a döntések meghozata- lára és a végrehajtás ellenőrzésére irányul. A döntések megvalósításáért részben a minisztériumok és más irányító szervek, de főképpen a különböző gazdálkodó

szervek, vállalatok a felelősek.

Országunkban, amely gazdaságilag közepesen fejlett, de társadalmilag jól szervezett, a vezetés természetesen már eddig is informált volt, az informáltságnak azonban különböző fokozatai vannak. Várható. hogy a jövőben egyre inkább ren- delkezésünkre állnak azok az elméleti ismeretek és technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik a jelenleg is megnyilvánuló olyan igények teljesítését, hogy

mekkora a népgazdaság fejlődése;

hogyan érvényesül az egyensúly követelménye;

a rendelkezésre álló erőforrások, munkaerő, termelőeszközök, természeti kincsek, a tudományos eredmények felhasználása milyen hatékonyan történik;

az átfogó népgazdasági tervek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg, egyes rész- letei nem bizonyulnak—e lazának vagyxtúl ,feszítettnek;

a népesség demográfiai viszonyai kielégítők—e, valamint biztosított—e a munkaerő utánpótlása népgazdasági méretekben stb.

Magyarországon és feltételezhetően mindenütt a kormányzat informá—ciószük- ségleteit a döntések előkészítésének és a végrehajtás ellenőrzésének adatigényei határozzák meg. A döntés'valójában a döntések láncolatának összefüggő rend—

szere, ezt előzi meg a hosszabb vagy rövidebb távú gazdaságfejlesztési tervek és a társadalomfejlesztési tervek elkészítése. A döntéseket helyzetelemzések készítik elő. Várható, hogy ezeket egyre szélesebb és mélyebb statisztikai bázison. az öko—

nometria és a statisztikai elemzés magasszintű eszközeinek igénybevételével kell végezni, mert a felső vezetés már nem elégszik meg nyers adatokkal, hanem a dön—

téseknél az ok—okozati összefüggéseket, a kölcsönhatásokat, az átgyűrűző hatá- sokat is figyelembe kívánja venni.

Az ellenőrzés funkciója a döntések helyességének. a jelenségek alakulására gyakorolt befolyásának észlelése, a hibák korrigálása és új döntések előkészítése.

Ezek az igények a statisztikától további alkalmazkodást, beilleszkedést kíván- nak. Feltételezzük, hogy a kormány— a vezetés — a statisztikától minden országban egyre inkább azt várja, hogy az adatok olyan csoportosításban készüljenek,

— hogy a társadalmi—gazdasági tervek teljesítésének mérésére alkalmasak legyenek.

—— és ahogyan az irányítás hierarchikus szintjei a statisztikai információellátást meg—

követelik, továbbá amellett, hogy a statisztika a tervezés báziSául szolgál, foglalja össze

(4)

344 BÁLlNT JÓZSEF

és fedje fel az éppen lezajlott periódus jelenségeit, eredményeit és a periódusban érvé- nyesülő tendenciákat.

A fentieknek megfelelően véleményünk az. hogy a kormányok. a felső vezetés fokozódó elvárásai erősíteni fogják a statisztikai hivatalok munkájának az elem-

zések irányába történő továbbfejlődését még akkor is. ha egyébként rendelkeznek

más értékelő, elemző apparátussal. Továbbá a statisztikai hivataloknak állandóan fokozníuk kell az adatok előállításának gyorsaságát, pontosságát és megbízható—

ságát. A statisztikai szolgálatoknak feladataik ilyen irányú fejlődésére fel kell ké- szülniök, alkalmassá kell tenniök önmagukat is. Intézkedéseket kell foganatosítani

annak érdekében. hogy szakmailag magas fokon képzett szakember gárda álljon rendelkezésre, általánossá kell tenni a számítástechnika legfejlettebb eszközeinek

alkalmazását a statisztikai munka gyorsaságának növelése érdekében és fokozot-

tan támaszkodni kell más tudományágak eredményeire a statisztika hatékonyságá-

nak növelése érdekében. A szocialista országokban számításba kell venni azt is.

hogy a közvélemény tájékoztatásának szerepe növekedni fog a szocialista demok—

rácia továbbfejlődésével. Ezzel egyidejűleg tovább növekszik a nyilvánosságra ho- zott adatok köre is.

A STATISZTIKA SZEREPE MÁS TUDOMÁNYÁGAKKAL ÖSSZEFUGGÉSBEN

A statisztika - mint a kutatásokban alkalmazott módszer —- szerepe ismert. A statisztikát a tudományágak a maguk kutató—alkotó munkájában széleskörűen

igénybe veszik mindenütt, ahol a jelenségek nagy számából általános összefüg-

gésekre. törvényszerűségekre lehet következtetni. Újabb jelenség, hogy a tudo—

mányágak — a számítástechnika hatékonyabb felhasználása érdekében —- egyre inkább alkalmaznak statisztikai módszereket.

Ez a fejlődés, ha nem is egyenletesen és arányosan. lényegében végbement a statisztika tudományos intézményeiben és a statisztikai hivatalok munkájában egy—

aránt. Országunkban ez ideig ez volt a jellemző, és úgy véljük, ez az irányzat nem változik meg. hogy a gyakorlati munka szükségletei ösztönöztek a statisztika esz—

köztárának a más tudományágak eredményeivel történő bővítésére.

A tudományos kutatások és a statisztika kölcsönhatása mind a természettuda- mányok. mind pedig a társadalomtudományok területére vonatkoztatható. Természe-

tesen a statisztikához legközelebb eső közgazdaságtudomány és a demográfia esetében a tudományos kutatások során ez az összefüggés sokkal nyilvánvalóbb.

A jelenségek számokkal történő kifejezése és statisztikai módszerekkel történő

kezelése számos tudományterületen adott és ad újabb lehetőséget olyan új tudo—

mányágak megalapozására és kifejlesztésére. mint például a demometria, az ant—

ropometria, a biometria, a pszichometria. az urbanometria.

Minden országban alapvető probléma a gazdasági tervezés tökéletesítése, a

termelés hatékonysága, a gazdaságirányitás eredményessége, az ágazati kapcso-

latok, a termelési szerkezet, a munkaerő—felhasználás. illetve ezek vizsgálata és az

eredményeknek a gazdasági növekedés szolgálatába állítása, a gazdasági jelen—

ségek hatása a társadalomra. a társadalmi jelenségek alakulása stb. A gazda—

sági méretek növekedése és az egyre bonyolultabb összefügések arra ösztönöznek, hogy a szakértők a statisztika eszköztárát még inkább szélesítsék, a szaktudomá- nyok művelőit pedig arra, hogy ezeket igénybe véve újabb eredményekre jussanak.

A statisztikának és a szaktudományoknak ez a kölcsönhatásban való fejlődése és

minden bizonnyal megállapíthatóan a fejlődés felgyorsulása várható.

(5)

A MAGYAR STATISZTIKA FEJLÓDÉSÉNEK KÖRNYEZETl TENYEZÖI _ 345

A STATISZTIKAI MUNKA MÓDSZERElNEK FEJLÖDÉSE

Az elmúlt évtizedekre is jellemző volt a statisztikai megfigyelés körének növe- kedése. A társadalmi—gazdasági fejlődés gyorsulása információéhséget szül. ezzel indokolható a statisztikai megfigyelés egyre szélesedő kiterjesztése. Annak ellenére, hogy újabban megnőtt az integrált információk iránti igény, a társadalmi—gazda—

sági fejlődés előrehaladása következtében a statisztikai megfigyelés spektrumának további bővülésére lehet számitani.

Ebben a helyzetben egy statisztikai hivatal —- mint a statisztika központi irá- nyitó szerve és szervezője -— kétféle álláspontra helyezkedhet:

-— az állandóan fejlődő világot úgy .,dolgozza fel", hogy a statisztikai megfigyelés bővülését újabb és újabb adatgyűjtemények publikálásával igazolja; ez a magatartás — amelyet extenzívnek neveznénk —— megfelelő szelektálás bevezetése nélkül szükségszerűen információrobbanáshozvezetne: több információt termelnének, mint amennyit el lehetne ..fogyasztani",

— előtérbe helyezi a megfigyelt jelenségek elemzését, és részben szakmai ismeretek alapján, részben az adattömeg magasfokú megmunkálásához, feldolgozásához szükséges statisztikai módszertani—technikai ismeretek segítségével kevés adatba sok információt sűrit (ezt neveznénk intenziv magatartásnak); ez az információkat is megfelelően differenciáló

munka nem képzelhető el a matematikai statisztika, az ökonometria és a számítástechnika

eszközeinek alkalmazása nélkül.

A magyar statisztika módszertani továbbfejlesztését

— a valószínűségelmélet,

—— a matematikai statisztika,

— a faktoranalízis alkalmazása az elemzésben,

-- a bonyolultabb számítások gyors megoldását lehetővé tevő elektronikus számító- gépek. (: nagytömegű adat kezeléséhez tudományos alapokat adó informatikai módszerek

rendszeres, a napi statisztikai gyakorlatban való még fokozottabb felhasználása révén kívánjuk megoldani.

Feltételezzük, hogy ehhez hasonló célkitűzések fogalmazódnak meg általában is a statisztikai hivatalok számára.

E célkitűzések megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fej—

lettebb módszerek és eszközök napi gyakorlatban történő felhasználására, kézen—

fekvő ugyanis, ha vannak is szakértők, akik a statisztika legbonyolultabb elméleti és módszertani kérdéseiben is járatosak. ez még nem jelenti az átlagos statisztikai tevékenység magas szinvonalát. A következő évtizedtől a munka átlagszinvonalának

emelkedését kell elérni.

A statisztika módszertani fejlesztése újabb és újabb módszertani eredmények generálója lesz, és így lehetővé teszi olyan szakstatisztikai rendszerek kiépítését.

mint például:

—- az integrált társadalomstatisztikoi rendszer,

— a környezeti statisztika egységes rendszere,

— folyamatos népesség- (és munkaerő-) statisztika.

Adott a lehetősége annak is, hogy a statisztikai módszereket a társadalmi ter- melés legkülönbözőbb területein a szokásos megfigyeléseken túl további jelensé- gekre is kiterjesszék, és ennek révén végezzenek teszteléseket. minőségellenőrzést, alkalmassági vizsgálódást. normameghatározást, műszaki tervezést stb.

A kölcsönhatások révén a felhasználási terület kiszélesedése a statisztikai mód—

szertan további fejlődését fogja kiváltani.

(6)

346 BÁLINT JÓZSEF

Módszertani fejlődés fog megnyilvánulni azokban a tartalmi változásokban is.

amelyeket a statisztikai fogalmak, nómenklatúrák, osztályozások. továbbá a statisz—

tikai mutatószámok fejeznek ki. Ez módot ad arra. hogy általános érvényű és tar- talmú kategória— és fogalomrendszerek alakuljanak ki. amelyeket mind a statisz—

tika, mind a számvitel és a tervezés stb. elfogad és alkalmaz.

A közelmúltban megkezdődött és jelenleg is tartó folyamatban a statisztikai munka módszerei nagyarányú fejlődésének vagyunk tanúi. A módszertani fejlesztést a statisztikai munka gyorsaságónak és egyidejűleg pontosságának fokozása igér- nyelte, és döntően három jelenség határozza meg:

— az adatok és elemzések iránti igények rohamos növekedése.

— az alkalmazott matematika fejlődése,

— az elektronikus számitógépek alkalmazása.

Úgy véljük. hogy a továbbiakban is az várható. hogy ezek az összetevők fogják alapvetően meghatározni a statisztikai módszerek fejlődését.

A_ STATISZTIKA ADATSZOLGÁLTATÓI.

A STATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÓI

A) A statisztikai adatszolgáltatók. Magyarországon statisztikai adatokat a nép—

gazdaság különböző ágazataiba sorolt. a gazdaság szocialista szektor'ába tartozó vállalatok. szövetkezetek. intézmények és költségvetésből gazdálkodó szervek, valamint a lakosság (személyek, háztartások) szolgáltatnak.

A statisztikai adatgyűjtések rendjét törvény szabályozza. A statisztikai adat—

szolgáltatás, ha azt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy az állami statisztika rendszerébe tartozó egyéb szervezet (minisztérium) vezetője rendeli el, kötelező.

A lakosságot adatszolgáltatásra -- esetenkénti felhatalmazás alapján — csak a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kötelezheti. Léteznek úgynevezett önkéntes rendszerű adatgyűjtések is. llyen esetekben az adatszolgáltatók figyelmét felhívják, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező; az adatszolgáltatásra felkért szervezetek, személyek az adatszolgáltatás elől elzárkózhatnak.

A statisztikai adatszolgáltatók körében és struktúrájában az 1980——as években jelentős változás várhatóan nem fog bekövetkezeni. Lényegesen javulnak viszont az ügyviteli (számviteli, nyilvántartási) munka feltételei,_a korszerű számítástechnika eszközeinek és rendszereinek széles körű elterjedése folytán. Valószinű továbbá.

hogy néhány jelenleg is érvényesülő tendencia erősödni fog. igy például erre szá- míthatunk a következő esetekben. '

- A statisztikai megfigyelés néhány esetben nem kérdőíves rendszerű adat- gyűjtéseken, hanem a társadalmi, gazdaságiaktusokról közvetlenül kiállitott, azaz elsődleges bizonylatok számbavételén alapszik jelenleg is igy Valósul meg pél- dául a népmozgalmi események, a külkereskedelmi forgalom. az idegenforgalom

egyes jelenségeinek számbavétele Várható. hogy az 1980-es évekre az ,,elsődleges

bizonylatokon" alapuló statisztikai számbavétel a társadalmi és gazdasági élet

további területeire fog kiterjedni f

Fokozódó jelentőséget tulajdonítunk a népgazdasági alapnyilvántartások rend—

szere kiépítésének. Már működik a népességnyilvántartás, a földnyilvántartás és rész-

legesen néhány más regiszter Ezek a rendszerek automatikusan képesek szolgál—

tatni a statisztika számára szükséges adatokat is.

—— A gazdasági folyamatok bizonyos korlátozott körében (elsősorbana pénzügyi folyamatokban) lehetőség kínálkozik arra, hogy ezekről a folyamatokról ne az ipari. mezőgazdasági, kereskedelmi stb. szervezetek, hanem az állami bankrend!

(7)

A MAGYAR STATlSZTlKA FEJLÖDÉSÉNEK KÖRNYEZETI TENYEZÖI 347

szer útján informálódjunk. Ilyen típusú adatgyűjtések lehetősége a jövőben a szó- mítástechnika eszközeinek további terjedésével éslfelhasználásával kedvezőbbé válik.

Egyes társadalmi jelenségekről közvetlenül és folyamatosan a lakosságtól szerzünk be statisztikai információkat. Az 1970—es évek közepén kialakult a háztar- tásstatisztika mellett a lakossági (önkéntes rendszerű) adatgyűjtések viszonylag kis mintákon alapuló rendszere, amelynek keretében folyamatos, differenciált témakörű adatgyűjtések folynak, mint például az életmód és életkörülmények vizsgálata, a szabadidő eltöltésének vizsgálata. Feltételezzük. hogy az ilyen típusú adatgyűjtések jelentősége az 1980-as években növekedni fog.

B) A statisztikai adatok felhasználói. A statisztikai gyakorlat során kialakult azoknak a felhasználóknak a köre, akik részére az állami statisztikai szolgálat saját adatgyűjtései és más információs források alapján adatokat és elemzéseket szolgáltat. Ezek:

1. a központi állami és társadalmi vezetés, a minisztériumok és országos hatáskörű

szervek, valamint a megyék vezető szervei;

2. a kijelölt társadalmi—gazdasági feladatok végrehajtásáért felelős szervezetek, 3. a tudományos kutató intézmények.

4. a hírközlő szervek. illetve a lakosság, 5. a nemzetközi statisztikai szervezetek.

Feltételezzük, hogy a statisztikai adatok főbb felhasználói az 1980—es években is a felsoroltak maradnak. Változásukra elsősorban nem az informálandók körében (összetételében) számítunk, hanem az információszolgáltatás arányaiban. Magyar- országon arra törekszünk, hogy nagyobb mértékben növeljük a tudományos kuta- tás céljait szolgáló információk körét, valamint a lakosság tájékoztatását. Feltéte- lezzük. hogy elsősorban a központi és helyi vezetés részéről a kibocsátott statisztikai adatok és elemzések témaköreiben. mélységében és az információszolgáltatás gyor—

saságában várható az igények változása. Úgy véljük, hogy a vezető kormányzati és társadalmi szervek döntéseihez igényelt statisztikai információk köre és összetétele (a fent mondottakkal összefüggésben is) a jelenleginél gyorsabban fog változni, a statisztikai tájékoztatás rendszerével kapcsolatos követelmények — elsősorban a

rugalmasság és az időszerűség tekintetében —- fokozódni fognak.

A statisztika felhasználóinak igénye heterogén. A tapasztalatok azt mutatják.

hogy a kormányzat inkább elemzéseket és integrált információkat igényel, míg a nemzetközi szervezetek az összehasonlítási célokra felhasználható adatokat és mu- tatókat. E sokoldalú igények kielégítése érdekében a magyar statisztikai hivatal

— számítástechnikai rendszerének fejlesztése során — megteremtette (: nagytömegű adatok számítógépes kezelésének feltételeit, és jelenleg a szakmai adatbázisok ki- építésén fáradozik. Ez a munka 1980-ra befejeződik, ami remélhetően módot ad a

különféle igények fokozottabb kielégítésére.

PE3IOME

CTarbn cerpmm Marepnan p.axnaaa, npeAcraBneHHoro Ha cocmasweMcx c 21 no 25 Mapra 1977 rona a BauermHe ceMuHape no BonpocaM cramcmueCKoü nenrenbnocm s npencmnuee necmune'me. ABTOp, nsnmoumücn npencenafeneM BeHr'epCKOl'O LleHTpanb—

Horo CTamcrmeCKoro ynpasneHmz, ao Beam-mü uacm csoeü crarbn Msnaraef rnaBHsie aanauu uamcmuecxnx ynpaaneHMü, nonuepknsan B BTOM acnexre 3Haueuue HYMA rocy—

napcveeHHoro pyxoaoAc-raa e unmopmauun.

B cneAyiomeM pasnene CTaTbH anrop noxasbisaeT ocoőeHHocm Aém'eanocm aeH- repcnoro LleH'rpaanoro CTGTHCTMHGCKOI'O ynpaaneHi—m. YCTBHBBHHBÖGT, ufo aenrepcxoe CTaTHC-

(8)

348 BÁLINT; A MAGYAR STATISZTlKA FEJLÓDÉSENEK KÖRNYEZETI TÉNYÉZÓI

muecnoe Benomcrao co speMei—m ero cosnam—m nsnnercn aKTHBHblM yuacrHMKoM menny—

Haponnoü cvamcmuecxaű musnu u nmeer npsmoe omowenue u passwrmo cramcmuecxoü HGYKH- Ormeuaet, ura a Benrpwu npenonasanne cramcmnn umeer .neyxcomemue rpaAuui—m.

B nanbueüweM aerop ocrauaannaaercn Ha paanuunbix annex orueTHocw, Tan Ha oőnsarenbnoü " Aoőpoaonbl—roü oruemocm, Ha pam—1 npanToro B 1973 rony aaxone o cramcmue e perynnposanun oruernocm. YCTaHaBnuaaeT, toro u a ornamenm Bem-pun peüc-rsmenbno nonomenue, ura ypaaem, paasurun cramcmkn npemsiuiaer ypoeeus artana—

MHHECKOFO paSBHTHS. B Benrpm (n a npymx couuanucmuecmx crpanax) ocoőeHHo pa3—

ama cramcmxa npoussoncraeunux orpacneü őnaronapn perynnpr—romy npercrasneHmo orueros. l'lpuHuMan ao anumaune, tn'o ynomsmynsie ocoőeHHocm aenrepcxoü cra'rncruxn aanmorcn pesynbraraMu npononmmenbnoro npouecca pasaumn, momno c npaaaM npenm

nonara'rs, Ino 3TO őyner xapakrepno u a HBO-ue I'OAbI.

Aarop ocranasnusaercn Ha ponu Bospocwnx norpeőnocreü FOCYABPCTBEHHHX opranoa : nncpopmaunu u ananusax Ann paapaőomn pemennü c mmm speumi paaaumn crawc—

ruuecnoüi Hayuu u eé meronoe, 3 ütem noxaablaaer cenzus cramcmku c npyrmm Ha—

YKBMH.

B sanmoumenbnom paanene caoeü crarbu aarop HaMeuaeT Hanpaaneunn paaamus MeTOAOB crarwcmuecnoü paÖOTbI, ocrauaanusaercs Ha usmenennnx, omunaeMbix B oőnacm cőopa AaHHle (perucrpe Hacenenws, yuere semensnbrx nnomaneü, perm npyrux perucr—

poa), a Taxme Ha Hymnax norpeőmeneű AaHHle (npennonaraercn pacumpemae prra HH—

LpopMauuü Ana u.eneü HayuHbrx uccnersaHMí—i, a 'raioxe aoapocranne unmopMauuí—i nna Hacenennn).

SUMMARY

The study was presented as a lecture at the seminar dealing with statistical services in the next decade, held in Washington 21. to 25 March 1977. in an introductory part the author, president of the Hungarian Central Statistical Office, outlines the main tasks of sta—

tistical Offices, emphasizing the importance of the information demanded by governments.

In the subseauent part of the article the author discusses some characteristics of the activity of the Hungarian Central Statistical Office. He points out that the Hungarian statistical organization has taken an active part. since its foundation, in the international statistical life, in close contact with scientific development. lt is emphasized that the statistical educa- tion at the universities has a 200 years tradition in Hungary.

The author discusses the compulsory and optional ways of supplying data, and the role of the Statisticol Act of 1973 in regulating this field. He states that the statistical development of the country is superior to its economic development. Statistics of the productive branches is highly developed in Hungary (and in other socialist countries) due to the regular report—

ing. Since these features of the Hungarian statistics are the results of a long development, it may well be assumed that they will be valid in the 1980ies, too.

The author mentions the role of the increasing information demanded by the govern- ment, the impact at its need for analyses necessary for decisions on the development of statistical science and methods, and he discusses the relations between statistics and other scrences.

ln the concluding part of the study the author discusses the tendencies of the develop—

ment in the methods of statistical activity, then he deals with the probable changes in data collection (the role of population. land and other registers) and with the users of the data (a widening of the scope of information necessary for scientific research and of the infor—

mation towards the population can be expected).