Kvasa, Ja.: Az elektronikus berendezésekkel való ellátottság

STATLS'ZTIKAIH monALMfIÉwW : ' -

időmódszer sem tökéletes minden sum- pontból, hiszen a normák gyakran vál—

tozhatnak, a holt munka termelékenysé- gének vizsgálatára pedig külön mutatót kell alkalmazni. Végül nagy hátránya, hogy a nemzetközi összehasonlításhez először egységes időnormákat kellene beVezetni, és a népgazdasági ágak kö—

zötti összehasonlításokra csak feltétele—

sen alkalmazható.

A bruttó termelés módszere —— az egy munkaerőre jutó bruttó termelési érték finomított változata —— az értékben ki—

fejezett saját bruttó termék értéke alap"

ján fejezi ki az élő munka termelékeny- ségét: a saját (a vásárlásokkal csökken—

tett) bruttó termék értékét az órában kifejezett munkaidő—felhasználással kell oáztani. E mutató segítségével az élő münka termelékenységének színvonala és változása is kimutatható, mégpedig olyan formában, hogy a minőségi kü-

lőiilöségek is kifejezesre jutnak, és e

mutató a népgazdasági munkatermelé—

kenységi Vizsgálatok alapját is képez——

heti. Nem válik viSzont előnyére az értéktől való függősége, az üzemen be—

lüli naturális kapcsolatok kismértékű

szemléltetése, végül pedig az sem, hogy nemzetközi összehasonlításra csakis ,a termékek értékarányainak egyeztetése útján alkalmazható. A munkaidő—fel—

használás és a saját bruttó tev-mék ér—

léke alapján számított termelékenységi mutatót elsősorban a mezőgazdasági üzemek és az egyes népgazdasági ágak összehasonlító vizsgálatánál lehet ered—

ményesen alkalmazni.

Végül a'szerző az össztermelés és az összes felhasznált munka alapján szá- mított munkatermelékenwégi mutatót

ismerteti. E mutató —— a bruttó 13 malom.

és a felhasznált élő és holt munka

kének hányadosa --- az_öSszes m _ figyelembe veszi, az érték meghatározása azonban a termelésnél és a munkánál is problémákat okoz. A tennékek eljőf állítására fordított munka hatékonysá—

gát viszont e mutató az ár— és 'a költ,—

ségváltozásoktól függetlenül mutatja, Szerző vizsgálatát e mutatókat-is:,az öt _termelőszővetkezet és az A sem? * kezet adatai alapján végzi. A [külön

mutatók eltérő alakulása ama liga _ , meztet, hogy a munkatennelékeuység; _

kedvező alakulása ——-— az előző mutatók * mind ezt mutatják —— a holt munka nti—'

vekvő mértékű felhasználásának—' a kií—

vetkezménye. (A vizsgált Mmmm——

keZetekben 1958 és 1960 között a *mu'n—

katermelékenység mintegy 5 'százalékkal emelkedett, ezzel szemben az összes:

munka termelékenysége 1980—ban ala—

cSonyabb volt mint 1958-ban). Az élő munka termelékenységének önmágáhdn történő vizsgálata tehát félrevezető, le—

het, nem minden esetben ad hű képet a társadalmi munka hatékonyságáról.

H. Stegmann összefoglaló tanulmá—

nyét a munkatermeléke'nység, különö—

sen pedig a mezőgazdasági munka ter- melékenységével foglalkozó irodalom jegyzékével egészítette ki.

(Ism.: Domokos Attila ')

K IBERNETIKAI AUTOMATIZÁLÁS

K VASA, JA. :

AZ ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEKKEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG

(Pokazateli elektronovooruzsennosztl.) ——

Vesztntk Sztatisztiki, 1964. 3. sz. 8—15. p.

A tanulmány bevezetője rámutat arra.

hogy a kommunizmus alapjai lerakásá—

nak időszakában az elektronikus tech- nika mind jobban behatol a termelés és az igazgatás minden területére. tehát itt az ideje, hogy rendszeres nyilvántartást vezessünk az elektronikus berendezések kabacitásáról és alkalmazásáról. Mivela termelésirányítás autematizálásának ösz- szesftett mutatói is csak az_ elektroniküs statisztika alapján számíthatók ki, be kell Vezetni a statisztikába az elektroni-

kus gépekkel való ellátottság összesített mutatóit. Ehhez viszont először szabvá—

nyosítani kell az elektronikus gépek ka—

pacitásának és munkájának mérőszá—

mait.

Mindenekelőtt hangsúlyozandó, hO'HV kétféle automatizálást különböztetünk meg: ciklikus és információs (kiberneti—

kai) jellegűt. A ciklikus tipusú autóma—

ták előzetesen megadott sorrendben is"

métlődő technológiai műveleteket végez—

nek; a kibernetikai jellegű automatizá—

lási eszközők viszont a termelési folya—

mat megadott menetétől való eltérések alapján elektronikus eszközök segitségé—

vel olyan utasításokat adnak ki, arr—ie—

lyek eltüntetik ezeket az eltéréseket tön-

szabály'ozás). Ez az automatizálás legfej—

lettebb formája. amely lehetővé teszi a

srnrís—z'nkm lRODALMI FIGYELÖ

1281

termelés opti—malizálását, és tanulmányo—

zása a gazdaságstatisztika tárgyát kell, hogy képezze. A kibernetikai automati—

zálás csakis elektronikus eszközökkel

valósítható meg. Ezek a következőkép—

pen csoportosíthatók: elsődleges (infor—

mációfeldolgozó) és másodlagos (felvevő) eszközök. Az elektronikus berendezések összkapacitásának kiszámításánál csak az elsődlegeseket kell figyelembe venni.

EZek a következő kategóriákra osztha—

tók:

tisztán információs jellegű gépek és műszerek, amelyek nem dolgozzák fel analitikus módon a beérkező informá—

ciót (rádió— és televízióállomások);

.tisztán információs tipusú, vezérlő- rendszerek nélküli elektronikus gépek (digitális és analóg elektronikus szá- mológépek);

vezérlőrendszerekkel ellátott elektro—

nikus számológépek, amelyek informá—

ciófeldolgozó és —vezérlő feladatokat egy- aránt végeznek. A termelés automatizá- lásának tanulmányozásánál ez a csoport a legjelentősebb (programvezérlésű tém—

forgáesológépek, daruk vezérlése hajók be— és kirakodásánál stb.);

tudományos kutatásra szolgáló elekt—

ronikus készülékek (elektronmikroszkó- pok, elektronikus diffrakciós műszerek stb.);

nagyfrekvenciás árammal való heví—

tésre, hegesztésre, olvasztásra szolgáló elektronikus generátorok.

Milyen módszerrel mérhető az elekt- ronikus számológépek kapacitása? Min- denekelőtt összeszámlálhatók az összes elektronikus gépek; ekkor, bár különféle típusú (digitális és analóg, nagy és kicsi, univerzális és speciális, soros és párhu—

zamos működésű stb.) gépeket összegel—

tünk, a kapott összegből bizonyos fokig megítélhetjük, milyen szinten és ütem—

ben folyik a gépesítés a gazdasági élet bizonyos területein. Ez azonban nagyon közelítő jellegű. mutató; márpedig a gé—

pek közti különbségek (sebesség, opera—

tív memóriakapacitás, specializálás stb.") egyre nőnek, ezért pontosabb mérőszá—

mokat kell keresnünk. Szerző ezek kö—

zül a következőket sorolja fel:

1. Az elektronikus számológépek ka- pacitásának egyik mértékegysége a bit (binary digit : kettes vagy bináris számjegy). Az információ hatékonysá—

gának egyik értékelési módjául szolgál- hat az a kapacitás-nagyság, amely egy infomációegységnek (hitnek) egy idő—

egység alatti továbbításához szükséges.

Ez a mutató rendkívül nagy jelentőségű.

2. Azélektronikus gépek legnagyobb érdeme éppen a gyorsaság, amelynek mértékegysége az egy másodperc alatt elvégzett műveletek száma. Ezt a mu—

tatót ki is jelölhetnénk a gépkapacitás mérőszámául, de két akadályba ütközik, Először: a kibernetika fejlődése foly- tán a gépek állandóan tökéletesednek.

mind több új funkció ellátására alkal- masak. Ezért teljesítményüket az opera- tív memória kapacitásával is mérjük.

Tehát egyesek azt javasolják, hogy a digitális számológép teljesítményét úgy fejezzük ki, hogy a másodpercenként elvégzett műveletek számát megszoroz—

zuk az operatív memória logaritmusá—

val. Ez a mutató valóban pontosabb gépösszehasonlitási eredményeket ad.

Másodszor: a ,,művelet/sec" csak a di—

gitális számológépeknél alkalmazható mutató; nem határozható meg sem az analóg gépekre, sem a többi elektroni—

kus eszközre vonatkozólag.

3. Nem szolgálhat—e a wattban mért ener- giafogyasztás az elektronikus eszközök általános kapacitásmértékéiil? A feldol—

gozott információmennyiségnek az ener—

giafogyasztáshoz való aránya az elektro—

nikus berendezések hatásfokát mutatja.

bár pontatlan, közelítő mérőszám, de hiszen más statisztikai mutatóknál is előfordul, hogy viszonylag nagy hibák- kal kell számolnunk, Ezt a számítást azonban az nehezíti meg, hogy az elekt—

ronika fejlődése folytán az ugyanarra a munkára fordított energia állandóan ——

néha ugrásszerűen -- csökken, amint az elektroncsöveket félvezetők váltják fel.

Szerző ezt az állítást számos konkrét géptipus példájával illusztrálja.

Az energiafogyasztást lehetne watt he—

lyett valami más egyezményes mérték- egységben is kifejezni, azt feltételezve.

hogy az elektronikus berendezések vagy csak elektroncsövekkel, vagy csak fél—

vezetőkkel működnek. Ez megjavítaná az elektronikus berendezésekkel való ellá—

tottság mutatóit, de megnehezítené a felmérést és összesítést, elszakítaná a számítási eredményeket a reális alapér- tékektől. Ezért szerző szerint mégis a reális értékekből kell kiindulni.

Figyelembe kell venni azt a körül- ményt is, hogy azelőtt az elektronika lé—

nyegében csak információs eszköz volt.

ma azonban már technológiai műveletek közvetlen elvégzésére is alkalmazzák. Ez azonban nem akadályozza meg a wat—

tokban megadott mutató alkalmazását.

Ennek a mutatónak a termelőerők és a termelés gépesítettségi szinvonalát kell tükröznie. Mélyrehatóbb elemzésnél ter-

1282

mészetesen külön lehet vizsgálni az in—

formációs és külön a technológiai elekte ronikában történő áramfogyasztáat. ,

4. Végül az elektronikus gépek kapa—

citása a logikai elemek számából ismeg- határozható. Ekkor mérési egységül a logikai elem szolgál, technológiai funk- ciójától és műszaki felépítésétől függet- lenül. Itt az összes gépegység (bemenő egység, szummátor stb.) logikai elemei számításba jönnek E módszer előnye az, hogy a gép funkcióinak bővülését azon—

nal tükrözi. Például a párhuzamos mü:

ködésű géphez több logikai elem kell, mint a kisebb teljesítményű soros—pár,- huzamos vagy soros működésű géphez Másik előnye a kiszámítás viszonylagos egyszerűsége, hiszen a gép összes logi—

kai elemeinek száma a gép kísérőlapján szerepel. Szerző szerint tehát ez a mé—

rési mód a legmegfelelőbb, de csak di- gitálisx—számoló- és vezérlő berendezések—

nél alkalmazható; Az analóg gépek fő eleme az egyenáramú erősítő. Olyan elektronikus gépeknél, amelyek analóg—

digitális aggregátok, már problemát je—

lent a logikai elemek és az egyenáramú erősítők összemérése. Sajnos, itt már csak ,, hozzávetőleges eredményeket ka—

punk: az analóg gépeknek a logikai ele- mek számában kifejezett kapacitása az egyenáramú erősítők számának 50-sze—

rese lesz. .

A kapacitáson kívül a gépek munká—

ját is vizsgálni kell Itt mérési egység—

nek vegyük a logikai elemeket tartal—

mazó gép percekben kifejezett működési idejét. Ebben az esetben a logikai ele- mek száma megszomandó a gép műkö—

dési idejével, rniközben feltételezzük, hogy agép teljes terheléssel, össze; 10- gikai elemével dolgozik. Az, emiatt ke- letkező hiba százaléka már könnyen ki—

számítható.

Az elkerülhetetlen hibákkal rszárnolva kimondható, hogy az elektronikus szá—

mológép kapacitásának mértéke a logi—

kai elemek száma (1); a munka mértéke (G?) pedig a gépben levő logikai elemek

számának a percekben mertmunkaidő—

vel(t) alkotott szorzata. A jelenleg ; nálatos statisztikai kategóriákkal?

ennek alapján már megaze ,

technikai fejlődés (főleg a te,, * ,, igazgatás automatizálása) rontás gaz,

sági mutatói. ' , !,

A gépek a következőképpen csoportra _

sítandók: ,

, 1. Digitális számológépek: *

a) informáetóa gépek (univerzális, ape- elállis,)

0) vezérlő berendezések:

:. Analóg gepek: **

a) információs b) vezer-ló

jellegú berendezések.

3. Egyes gépek vezérlésére szolgáló

ronikus rendszerek. '

4. Tudományos kutatásra ame-ima elemmel

kus készülékem. __ ,

5. Hevitésre; hegesztési-e, olvasztani-asz lgáló _ -

elektronikus generátorok. ,. *

Ennek astatisztikának a meglevoipar—

ági osztályozás alapján kell elkészülnie.

Szerző a következő mutatórendszer-t ia—

vasalja: _

L Az egves munkagé'pékét vezér-Io elektronikus gépek és beréndeZések ka- pacitása ——- L.

2. Az elektronikus gépek és Miranda zések munkája —- 01430 t). —

3. Az elektronikus gépek és berende—

zéseokterhelési mutatója percekben

ts—.

— El

) 4 A- munka elektronikus berendezé—

sekkel való ellátottságának mutatója ——

L

E a R . ahol R a foglalkoztatott sze—

mélyzet létszáma. Ez a mutató külön számítható ki a termelés, ée külön az államigazgatás tervezés és ügyvitel te—

rületére vónatkozóan.

5 A termelés kibernetikai automati-

L

zálásanak mutatója —— K :: 5, ahol N

a szükséges áramfogyasztás

* (Ism.: Máhrer Andrea)