Sor, Ju. – Bogdanov, B.: A statisztikai információ a banktevékenységben

(1)

602

STATISZTIKAI IRODALm FIÚ—m ,

A munkaráfordításokra vonatkozólag érvényes a következő összefüggés:

Lie—Birta— Nem,

ahol Bi L.; a munkaerőnek az i évjá—

ratú tőkekészleten foglalkoztatott ará—

nyát jelenti az összes munkaerőkhöz vi- szonyítva.

A változók tényleges kapcsolatát a kö-

vetkező összefüggés juttatja kifejezésre:

V

log—L— :: logA-l—blogW—log-y, ahol a 7—t a

ffi §

Lá Li

összefüggés határozza meg.

Ha 71 a j minden értéke mellett ál—

tandó, akkor az A becsült értéke a ?

értékének megfelelő torzítást szenved,

míg !) torzitatlan; ha 71 változik, de Wi-

vel nem korrelált érték, akkor mind A mind b torzításmentes. Ha viszont 7]

változik és egyszersmind Wj—vel korre-

lált is, akkor a b együttható értéke tor- zított lesz.

A következőkben azt vizsgálja, hogy;

milyen előfeltételek mellett lehet a _L—

arány értéke több különböző országban azonos. Ebből a célból öt különböző,

tipikusnak minősített esetet vesz vizs-

gálat alá.

Ha a munkaerő—foglalkoztatottság a

vizsgált országokban állandó és a ter-

melékenység állandó arányban nő (9), akkor a növekedés arányát (g) és az év—

járatok számát (n) egyenlőnek feltéte-

lezve, a 'v] azonos érték; ekkor a b becs—

lése torzítatlan.

A második esetben állandó arányban

növekednek a beruházások (G); az egyes

évjáratoknak megfelelő hozzáadott érté—

kek mind a gépek hatékonyságában, mind azok számában kifejezésre jutnak,

s a gépeken foglalkoztatott munkaerő a

gépek számának növekedését tükrözi. Ha a beruházások növekedése (G) és a hoz- záadott érték növekedése (9) mindenütt állandó, a b tényező becsült értéke tor—

zítatlam Torzítást okoz viszont, ha 9

vagy G, illetve n a W—vel korrelált ér—

ték.

A harmadik esetben a teljes hozzá—

adott érté'kben minden évjárat egyfor—

mán részesedik, ugyanekkor az egyes évjáratokhoz tartozó gépeken foglalkoz—_

tatott munkaerő a technológiai mamák

megfelelő arányban csökken (h). ' A további esetekben a növekvő hoz—

záadott értékek évjáratok szerint csök- kenő munkaerő—foglalkoztatottsaggal pá—

rosulnak, illetőleg mind a beruházások, mind a hozzáadott értékek az évjáratok számának megfelelően növekednek, az egyes évjáratokhoz tartozó gépeken al—

kalmazott munkaerő viszont állandó.

Az egyes tényezők feltételezett érték—

változásait mind az öt esetre vonatko- zóan táblázatok mutatják. A gyakorlat—

ban figyelembe kell azonban venni az

elavult gépek kiselejtezési arányát is. A torzításokat a szerző tizenkét ország ce—

mentiparára vonatkozó empirikus adatok alapján becsülte fel.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

SOR, JU. —— BOGDANOV. B.:

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ A BANKTEVÉKENYSÉGBEN

(Sztatiszticseszkaja informaclja v banke.) -- Den'gt i Kredit. 1966. 11. sz. 49—55. 1).

A nagyteljesítményű elektronikus szá—

mítógépek megjelenése, használatba vé—

tele felkeltette a figyelmet a gazdasági információk e gépekbe történő betáp'é'

lálására alkalmas ésszerű sémáinak ki- alakítása iránt. Növekedett az ezirányú érdeklődés természetesen a Szovjetunió

Allami Bankja közgazdászai körében is:

a szerzők jelen cikkben az ezzel kapcso-

latos tapasztalatok, illetve javaslatát

egy részéről számolnak be.

Mindenekelőtt, óva intenek attól, hogy

a gazdasági (köztük a statisztikai) infor—

mációk körét ,,vaktában" bővítsék, csak azért, mart ezeket a számitógép fel tudja dolgozni. Sok esetben egyszerű számoló-

géoekkel is megoldható az információk feldolgozása. De ennél még fontosabb: ma még hiányos az elméleti munka a gaz—

dasági (terv—, statisztikai és analitikai) információk egységes bankrendszerének kidolgozása tekintetében Meg kell Vizs—

gálni: mi tekinthető statisztikai infor- mációnak, s hogyan lehet ezen informá—

ciók ésszerű gépi programozasát kiala—

kitani.

A szerzők véleménye szerint: csak azok az adatok tekinthetők ,,statisztikai in—

formációnak", melyek a vezető szervek részére a gazdasági folyamatok tényle—

ges vagy tervezett fejlődéséről új ,,isme—

reteket" nyújtanak.

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

603

E meghatározást alapul véve, a gépi feldolgozásból jónéhány meglevő sta—

tisztikai adatszolgáltatást ki lehet és kell rekeszteni. Igen fontos a szerzők sze—

rint az adatszolgáltatás gyakorisága is (napi, évi stb. időközönként történő be—

érkezése). Két nagy csoportra osztják—:

e szempontból. a jelentéseket:

1. az analitikai munkához, 2. az operatív tevékenységhez

szükséges statisztikai információkra. E felosztás nem jelent valamiféle rangso—

rolást, vagy a két csoport közti ellen-

tétet, hanem azt, hogy más—más az e csoportokba tartozó információk rendel—

tetése, s az elhatárolással racionális mun—

kamegosztást_ ezzel elmélyültebb tanul—

mányozást lehet megvalósítani. A két csoportba tartozó információk ,,gépesí—

tésének" megoldása a többi — e cso—

portokba közvetlenül nem sorolható —

feladatok elvégzésének alapjául is szol—

gál (például: a "prognózisok" készíté—

sére).

A számítógépek alkalmazása a gazda—

sági jelenségek matematikai ,,átfogalma- zását", gazdaságidmatematikai modellek megalkotását követeli meg. Minthogy a

vizsgált jelenséget befolyásoló összes

gazdasági tényezőket gyakran lehetetlen matematikai formulába foglalni: sokszor kell egyszerűsített modellt készíteni.

Ehhez —— a szerzők szerint —— két mód—

szer alkalmazható:

1. néhány komlex mutatót állítanak össze (például a népgazdaságba történt hitelbefek—

tetés évi átlagos szintje).

z. közgazdasági elemzés segítségével, a sok tényező közül a fő tényezőt emelik ki és ,,absztrahálják", elkülönítve a többi, kevésbé jáltghtős vagy nem számszerűsíthető ténye- z t 1.

A gyakorlatban ritkán lehet egyedi—

leg valamelyik módszert alkalmazni, s a ,.megfelelő" tényezők kiválasztása igen nehéz. Azt például csak általános for-—

mában lehet konstatálni, hogy kedvező feltételek mellett, egyes tényezők hatása

érvényesül, kedvezőtlen feltételek esetén pedig más tényezőké. Az azonban, hogy

konkréten milyenek is ezek a ,,kedve—

ző", illetve ,,kedvezőtlen" feltételek: nyi—

tott kérdés marad. Másrészről, egyetlen, bármily fontos, tényező hatásának tanul—

mányozása nem ad képet a jelenség lé- nyegéről, ha a tényező nem egyjelen- tésű. Az pedig megoldhatatlan, hogy a jelenséget befolyásoló minden konkrét tényezőt, s ezek egymással való kölcsö- nös kapcsolatát tanulmányozzák — hi—

7*

szen legtöbbször oly sok a tényező, hogy

még fel sem sorolhatók.

Az elmondottak miatt, az egyes ese—

tekre előnyösen alkalmazható ,,kornpro—

misszumos" megoldást javasol a cikk: a tanulmányozásba vont jelenséget (jelle—

gével összhangban), mint "több—jelen—

tésűt" kell felfogni, elvetve azon ténye—

zőket, melyek az adott vizsgálatban má—

sodlagos jelentésűek. Figyelembe véve, hogy a tényezők számával hatványozot—

tan növekszik a számítógépek munka- volumene: a gyakorlatilag szükséges pontossági követelményeknek megfele—

lően kell minimálisra szorítani a szá-—

mításba jöhető tényezőket.

A szerzők a fentiek alapján kialakí—

tott, viszonylag egyszerű matematikai

modelleket ismertetik olyan konkrét feladat megoldása céljából, hogy az

iparba történő hitelbefektetés várható

állományát határozzák meg. Az egyik

matematikai modell rövidebb időszakú ,,prognózis" (a következő év valamely hónapjának 1. napján várható állomány),

a másik hosszabb időszakra (több évre

előre) történő ,,becsle's" alapja. Itt csak

a rövid ,,prognózis" matematikai alapját

vázoljuk, hasonló elveken (de termé- szetesen jóval bővebb információs anya—

gon) nyugszik a hosszútávú előrejelzés

modellje is.

A konkrét példa szerint, az 1959. év egyes hónapjainak 1. napján ,,várható'f

hitelállományt kell kiszámítani, az 1958.

évi tényszámokból kiindulva. Az egyes hónapok l. napján levő állomány-érté—

kek dinamikus sort alkotnak, melyben a:: a hónap sorszáma, y: a hitelállomány megfelelő szintje. Matematikai formu—

lával:

y : F(x)!

ahol a: az idő mint független változó.

A szerzők tehát az időtényezőt tekin—

tik ez esetben azon fő tényezőnek, mely az összes többi tényezőt mintegy ,,mea—

gába gyűjti". Tapasztalataik, kutatásaik ezt alá is támasztják.

A fenti dinamikus sor több évi tény—

leges adatainak tanulmányozása alap—

ján, arra a megállapításra jutottak, hogy azt legjobban a másodfokú parabola

görbéjével lehet szemléltetni. Ennek kép—

lete:

y : a,, %— alm %aamz ahol:

ao, a, és az a függvény paraméterei, ag —— a hitelállomány kezdő szintje.

(3)

'— 4604

Az elméleti értékek kiszámítása cél—- jából, meg kell határozni a paraméterek számszerű értékét. Ezek meghatározá- sának rendszere:

aan—l—aIZm—l-aÉZxZ :: Sy aoEz—l—aIEwU—aZsz : ny (10sz $a12x3 % (122994 : 2.7ny

(a: : 1,2, . . ., 12)

ahol:

; y,—— a hitelállomány havi szintje,

; x —— a hónap sorszáma,

: n —-— az év hóntapjainak száma,

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEID

ama, és az -— a hitelállomány * kezdeti szintje, növekménye, a nö—

vekedés gym'sulása.

A fentiek szerint, 1959. év egy adott hónapjára kiszámították a szerzők a hi-

telállományt. A kapott értéket természe- tesen össze tudták hasonlítani a tény-

számmal (régebbi idöszak lévén), s az

eltérés mindössze 0,7 százalék vol-t.

Végül szerzők hangsúlyozzák: a hitel-

állományra vonatkozó ,,prognózisok" ke'—

szítése csak kis részét alkotja a bank—

tevékenységekben alkalmazható közgaz—

dasági—matematikai munkának. Minden—

képpen jelentős távlatokat nyit a sta-

tisztikai információk és a matematikai modellek megfelelő alkalmazása, a bank-

kal kapcsolatos közgazdasági munkában,

elemzésben.

(Ism.: Lacfalvi József)

DEMÖGRÁFIA

SARAPATA, A.:

A FOGLALKOZÁSOK SZOCIOLÓGIÁJA

(Socjologia zawodów.) Warszawa. 1965. 610 p.

1963—ben a lengyel Filozófiai és Szo—_

ciológiai Intézet munkaszociológiai cso—-

portja foglalkozásszociológiai konferen—

ciát szervezett. E gyűjteményes kötet

tartalmának nagy részét a konferencia

anyagaiból válogatták, de néhány újabb Éulmányt is tartalmaz. Négy részből

Az első rész tárgya a foglalkozás és a foglalkozási struktúra általános kér- déseivel foglalkozik. Elméleti problé—

mákkal foglalkozó tanulmányok után ismerteti a lengyel foglalkozási struk—

túra átalakulását 1897 óta a népszámlá—

lási adatok alapján, foglalkozik a nép—

gazdaság főiskolai és középiskolai Vég—

zettségű szakemberek iránti szükségle—

tével, valamint a nők kereső munkájá—

val. Külön tanulmány tárgyalja agyógy- szerész foglalkozás nőiesedésének tör—

ténetét, okait és hatásait. Megállapítja, hogy ez a nőiesedés megváltoztatta a

társadalom felfogását a gyógyszerészi

pályáról és összefüggött ennek a foglal—

kozásnak általános átalakulásával (a gyógyszerészi munkában az alkotó jel—

legű elemek háttérbe szorultak).

A második rész a foglalkozásoknak (;

társadalomban való helyét, a foglalkozás

és a társadalmi pozíció összefüggését

tárgyalja. Az első két tanulmány a len- gyel társadalmi presztizs vizsgálatok eredményein alapul. Megállapítják, hog!

az_ egyes foglalkozások társadalmi meg—

becsülésében az elmúlt két évtizedben

bizonyos Változások következtek be, el—

sősorban a szakmunkások presztizse emelkedett, úgyhogy jelenleg az értel—

miségi, pályáké után következik. A

presztizs skála élén az egyetemi tanár áll, utána a jellegzetesen értelmiségi

foglalkozások következnek.

Általában le lehet szögezni, hogy a társadalmi megbecsülés legfőbb megha—

tározójává a szakképzettség vált. Egy—

további tanulmány az irodai dolgozók—

nak saját társadalmi pozíciójuktól al- kotott véleményével foglalkozik és ku—

tatja az általánosságban negatív érté- kelés okait. Az irodai munka kevésre

becsülésének okaként legtöbben az iro—

dai dolgozók szakképzetlen voltát, a munka kis társadalmi hasznosságát, a

kis felelősséget és az alacsony kerese—

teket említik. A jogászok foglalkozási betegségeivel foglalkozó tanulmány igen