STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
BEEDELL. K. — COOTE, N.:
A DEZAGGREGALT INFORMÁCIÓ-RENDSZER (DIS) MODELL
(The Disaggregate Information System —- experien- ces with the use of (: dissaggregated input-output based industrial model of the United Kingdom ec- onomy.) — Statistical News. 1984. augusztus. 19—28. p.
A szerzők célja. hogy bemutassák az Egye- sült Királyság gazdaságának egy dezaggre- gált, input—output alapú modellje alkalmazá- sa kapcsán az angol Statisztikai Hivatal Ipari és Kereskedelmi főosztályán szerzett tapasz- talatokat. Ezen belül elsősorban a feldolgozó ipari termelés előrejelzésének a végső fel- használás egyes kiválasztott komponenseinek változására való érzékenységét. az e téren szerzett tapasztalatokat emelik ki.
A DIS számítógépes ágazati modell, a- melynek célja. hogy lehetővé tegye a brit gazdaság fejlődésére vonatkozó makroöko—
nómiai előrejelzések ágazati hatásainak ér- tékelését.
A modell főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze.
A DIS struktúrája az 1968—as Ágazati Osz- tályozási Rendszeren (SIC) alapul. az idő- soros adatok az 1975. évi összehasonlító ára—
kon szerepelnek. A modell 90 ágazatot (ter—
mékcsoportot) különböztet meg, ebből 44 képviseli a feldolgozó ipart. A termelés ésa felhasználás kapcsolatát egy input-output rendszer írja le. A modell a pénzügyi folya—
matokat nem specifikálja, mivel alapvetően a termékek és szolgáltatások áramlásait vizs-
gólja.
A modell a végső felhasználás összetételé- nek előrejelzésére egyszerű ökonometriai egyenleteket alkalmaz. mível fő célja nem az aggregált végső felhasználás előrejelzése, hanem annak dezaggregálása. A dezaggre—
gáció belső konzisztenciáját segíti az endo-
gén összefüggések kiterjedt alkalmazása az ökonometriai specifikációkon belül.
A modell a kormányzati kiadásokat 4 cso—
portra. míg a lakossági fogyasztást (19 funk—
cionális csoportba osztja. A beruházásokat és az anyagkészleteket 90 kategóriára bont- va taglalja, ami a DIS 90 ágazatának felel meg. A DIS—modell ágazati végső felhaszná—
lásai a végső felhasználási kiadásokból az 1974. évi input—output táblákból levezetett transzformációs matrixok (,,konverterek") fel- használásával képezhetők. A befejezetlen termelésről és a késztermékkészletekről azt feltételezik, hogy azok a készletet felhalmo—
zó ágazat fő termékei a DIS struktúrának megfelelően. Az exportadatsorok fő termék—
csoportonként állnak rendelkezésre.
Az összes végső felhasználás fenti becslé- se nyomán a termelő felhasználás a ráfordí- tási matrixból (..absorption matrix") kiszá- mítható. A ráfordítási matrix együtthatóit be- csült technológiai trendekkel korszerűsítették (amelyek módosítják az egyes ráfordítások súlyát a termelési folyamatban). A termé- kek bruttó termelésének adatforrásául ter- mékmérlegek szolgáltak. A termékek és az ágazatok közötti kapcsolatot az ún. ,,make"
matrix irja le.
Természetesen a fent leírt mechanikus kapcsolatrendszer sok tekintetben logikai fe—
lülvizsgálatra szorul. melynek nyomán bizo- nyos egyedi beavatkozásokat keIl végrehaj- tani. Ezekre főként a következő területeken került sor.
—— a múltbeli adatsorakra épülő technológiai tren—
dek csak korlátozottan képesek leírni a technológiai fejlődés tényleges ütemét és összetettségét, ezért ezeket a trendeket ágazati szakértők ellenőrizték és esetenként felülbíráltók:
— a rögzített végső felhasználási ,,konverterek"
időben változhattak az egyes felhasználási tételek összetételének módosulása folytán (például a mikro—
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a kül- földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző
nincs. a címek betűrendiében következnek egymás után.
7—
708 STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ
számítógépek ma már a tartós fogyasztási cikkek ka- tegóriájába tartoznak), ezért ezeket az együtthatókat megfelelő kiegészítő információk birtokában eseten-
ként helyettesítették;
——- az egyenletek reziduumai felhasználhatók a végső felhasználás ökonometriai összefüggések által
meghatározott összetételének módositására.
A DlS egy olyan általánosított makroöko- nómiai modellrendszer egyik tagjának tekint- hető, amelynek szélső pontjai egyrészt a Cambridge—ben kidolgozott MDM-modellel, másrészt a Treasury modellel jelölhetők ki.
Az MDM—modellben az összes input-output elszámolást explicit módon határozzák meg:
a makrogazdasági eredmények az egyedileg specifikált egyenletek előrejelzéseinek össze- geként adódnak. A Treasury modell viszont a makrogazdasági eredményeket olyan szi—
multán makroökonómiai egyenletrendszer becslésével szolgáltatja, amely explicit in- put-output összefüggéseket egyáltalán nem tartalmaz, csupán a végső felhaSználási ösz- szetevők aggregált input—output együtthatóit használja fel a Leontief—inverzböl.
A DlS fenti modellekhez képest kevert fel- építésű, mivel tartalmaz explicit input—out- put összefüggéseket, de ezek nem teljes—
körűen definiáltak. ugyanakkor a végső fel- használást és az importot bár részletes en- dogén összefüggések felhasználásával dez- aggregálja. főösszegeiket exogén változók
segitségével határozza meg.
A szerzők röviden bemutatják a Treasury modell felépítését is, majd összevetik saját DlS-modelljükkel a feldolgozó ipari termelés előrejelzésének szempontjából.
Atanulmány további részében annak a szimulációs vizsgálatnak a módszerét és eredményeit ismertetik a szerzők, amelyek a DlS- és a Treasury modellek feldolgozó ipa- ri termelés-előrejelzéseinek viselkedését ha- sonlítják össze a végső felhasználás egyes összetevői változásának hatására. A szimu- lációs elemzés során vizsgált komponensek:
— a fogyasztási kiadások csökkenése (a megtaka- ritósi hányad 1 százalékos növekedésének hatására),
-— a feldolgozó ipari export növekedése.
-— a kormányzati kiadások növekedése.
-— az ágazati beruházások növekedése.
Az eredmények értelmezése és értékelése kapcsán a szerzők jelzik azokat a fö problé—
mákat. amelyeket a két modell felépítésének eltérő sajátosságai okoznak az összehason—
lításban. Mindezek figyelembevételével — és mindkét modellben a változók loglineáris összefüggését feltételezve —- az érzékenység—
vizsgálat eredményei a következőkben össze- gezhetők:
- a kormányzati kiadások változásaira a feldolgo—
zó ipari termelés mindkét rendszerben hasonlóan re- agál;
—- a DlS kevésbé érzékeny a lakossági fogyasztás és az ágazati beruházás váitozásaira:
—— a Treasury modell kevésbé érzékeny a feldol- gozó ipari export változásaira.
Bár arra nincs mód, hogy a két modell strukturális eltéréseinek hatását számszerű—
sitsék. a szerzők ebből a szempontból két té—
nyező szerepét ítélik kiemelkedőnek. Az egyik. hogy az igen részletes bontású ter- mékmérlegek összeállítása révén a gazda—
ság változó jellegének az input—output mat- rixra gyakorolt hatása mind a felhasználási, mind az ágazati struktúra változását tekint—
ve könnyebben számszerűsíthető. A másik.
hogy különbségek adódhatnak még a többi makroökonómiai változóval való iteráció so-
rán is.
A DlS alkalmazása kapcsán eddig szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyi- ben a figyelem alapvetően a dezaggrególt előrejelzésekre irányul, a modell struktúrája racionálisabb keretet biztosít a fejlődés elemzésére, és pontosabb, megbízhatóbb elő—
rejelzéseket eredményez az egyes szektorok- ra nézve.
Végül a szerzők a DlS—modell továbbfej- lesztésének szükséges és célszerű útjára vo-
natkozó elképzeléseiket összegzik.
(ism.: ifi. Molnár István)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
GOLDSMITH. R. W.:
A NEMZETI TERMÉK
A KORAl RÓMAI BIRODALOMBAN
(An estimate of the size and structure of the na- tional product of the early Roman Empire.) -— The Review of Income and Wealth. 1984. szept. 263—
288. p.
A csupán elszórtan található adatok és a szükségképpen rendkivül merész következte- tések folytán bármekkora is a hasonló vál- lalkozás számszerű eredményeinek bizonyta- lansága vagy .,becslési hibája" a gazdaság- történet és gazdasógstatisztika nem hagy-
ja figyelmen kívül azt a kísérletet, amely a korai római császárkor idejére (Augustus halála) próbálkozik a birodalom bruttó nem- zeti termékének a becslésével, éspedig mind a termelés, mind a felhasználás oldaláról.
A szerző felfogása szerint a kétféle megkö- zelítés azért is ajánlatos, mert az egyik mintegy automatikus ellenőrzése a másiknak.
A korai Római Birodalom a maga idejé- ben a legnagyobb gazdasági hatalom volt.
A szerző a Birodalom bruttó nemzeti termé- két évi 20 milliárd sesterciusra becsüli, amit mintegy 1700 tonna arany értékével vesz
