A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének elemzése

SZERKEZETENEK ELEMZÉSE

DR. TÓTH TAMÁS -- DR. WlESEL lVAN

A gazdasági növekedés mindig szerkezetváltozással jár együtt. A változás irá- nya és mértéke azonos növekedési ütem mellett is különböző lehet. Ezért a gaz- dasági növekedés elemzésének egyik fontos területe a struktúraváltozások vizsgá-

lata. Ezt különösen indokolja, hogy az elmúlt évtizedekben viszonylag gyors szer—

kezeti átalakulások mentek végbe az egyes országokban, a világgazdaságban és a nemzetközi kereskedelemben egyaránt.1

A modern tőkés közgazdasági irodalomban gyakran egymással szembeállítják a gazdasági szerkezetváltozást és a növekedés dinamikáját. elsősorban abból a szempontból, hogy az adott gazdaságpolitika mit emel ki: a növekedés dinamiká-

jának fokozását (a kvantitatív oldalt) vagy a struktúra átalakítását (a kvalitatív ol—

dalt). A gazdaságpolitika gyakorlatában ezt a szembeállítást el lehet fogadni, mert a gazdasági haladásban az egyik vagy a másik elem szükségszerűen előtérbe ke- rülhet. Ezzel szemben a gazdasági elemzésekben a két oldalt csak egymással össze- függésben! szabad vizsgálni.

A gazdasági szerkezeten belül viszonylagos önállósággal jelenik meg a kül—

kereskedelem struktúrája. A külkereskedelmi szerkezet magában foglalja az ex—

portot és a importot. azok áru- és földrajzi struktúráját.

A külgazdasági kapcsolatokban a szerkezetvizsgálatok jelentőségét a követ- kező tényezők indokolják.

a) A külkereskedelem áruszerkezete (: termelés struktúrájában végbemenő vál- tozások függvényében állandóan változik. Ennek következményei közvetlenül hat—

nak az egyes országok és vállalkozók kereskedelmi és üzletpolitikájára.

b) A termelési szerkezet változása és a külkereskedelmi struktúra változása között bonyolult kölcsönkapcsolat áll fenn; a termelési szerkezet változása általá—

ban egyenes irányban hat a külkereskedelemre, míg a külkereskedelmi szerkezet változásának visszahatása a termelésre ösztönző és konzerváló jellegű lehet.

Az ösztönző hatás abban jelentkezik, hogy a nemzetközi kereskedelemben a

modern technika térhódítása nyomán gyorsabb a termékszerkezet átalakulásának üteme, mint a belső piacon. Az exportra való termelés ehhez a szerkezethez való gyors alkalmazkodást követel meg, és az áruimporttal szemben is mind magasabb követelményeket támaszt. Ez a hatás differenciálja a termelőket és ennek követ- keztében az exportőrök mindenkori helyzetét a világpiacon.

iLásd Vaida Imre: ..Új irányzatok a világgazdaságban és a világkereskedelemben" (Valóság. 1969. évi 9.

sz. 1—10. old.) c. cikkét.

63

920 DR. TÓTH TAMÁS — DR. WIESEL WAN A nemzetközi kereskedelem bizonyos mértékben ,.beidegződött" jellegű. tehát

konzervativ hatású a történelmileg kialakult áru- és földrajzi struktúrára (ragasz-

kodás a megszokott exportőrökhöz, illetve a hagyományos exportcikkekhez). Ennek következményeként az egyes országok a termelésben viszonylag gyorsabban és rugalmasabban tudnak szerkezeti változásokat elérni, mint a külkereskedelmben.

Ez természetesen attól is függ, hogy az adott ország a gazdasági fejlődés melyik szakaszában tart, hogyan tud termelési szerkezete a világpiac minőségi követel—

ményeinek eleget tenni. Például számos fejlődő országban az iparosítás eredmé—

nyeként feldolgozó ipari exportkapacitások jönnek létre, de azoknak a világpiacon való elfogadtatása sokkal nehezebb, mint a belföldi fogyasztásban.

c) Az áruszerkezet elemzéséből és változásainak mérlegeléséből következtetni "

lehet a függőségi állapotokra, azok jellegére és mértékére. A függőség vonatkozik

a domináns földrajzi viszonylatra és a karakterisztikus árucsoportokra. Ezek vissza- hatnak az egész külkereskedelmi szerkezetre, a kereskedelem- és üzletpolitikára.

d) Az árustruktúra vizsgálatának egyik fontos és specifikus területe az export és az import szerkezete korszerűségi fokának meghatározása is. A korszerűségi fok nem állandó, mert az mindig az ún. hatótényezőkkel van szoros összefüggés—

ben.

e) A szerkezeti vizsgálatok a nemzetközi összehasonlítások tükrében választ ad- nak arra, hogy az adott ország vagy vállalkozó milyen helyet tölt be a világpiacon.

A felmerülő főbb kérdések

A szerkezeti vizsgálatokról a gazdasági vezetés, illetve a vállalatvezetés szá—

mos kérdésre vár választ. Ezek közül a legfontosabbak a következők.

a) Milyen termékekből tevődik össze az adott ország (vállalat) termelése és külkeres- kedelmi forgalma?

b) Milyen mértékben markáns az illető ország (vállalat) termelésének, illetve külkeres- kedelmi forgalmának áruszerkezete?

c) Mennyire rugalmas a külkereskedelmi szerkezet, milyen mértékben és fáziskéséssel tud reagálni a termelési szerkezet változásaira, illetve a termelési szerkezet miként képes a

nemzetközi kereslet struktúrájához igazodni?

d) A termelés, illetve a külkereskedelmi forgalom szerkezete mennyire felel meg a nem—

zetközi tendenciáknak, és ez hogyan érinti a versenyképességet?

e) Hogyan alakul a külkereskedelmi forgalom földrajzi szerkezete, milyen az áruforga- lom földrajzi koncentrációjának mértéke, és ez mennyiben felel meg hasonló nagyságú or—

szágok külkereskedelme víszonylati szerkezetének?

A fenti kérdések megválaszolása bonyolult elméleti és módszertani feladat.

Napjainkban még nincs kiforrott nemzetközi gyakorlat a szerkezetvizsgálatokra. Ez természetesen nagyon megnehezíti a szerkezetvizsgálatok egyik legfontosabb fel—

adatát: a nemzetközi összehasonlító elemzést. Ezért tanulmányunkban elsősorban azokra a módszertani kérdésekre kívánunk választ adni, amelyeknek tisztázása el- engedhetetlenül szükséges az alapos szerkezetvizsgálathoz. Ezek:

— mit jelent a szerkezeti spektrum fogalma?

-— mit jelent a gazdasági szerkezeten belüli eloszlás?

— mit kell a spektrum és az eloszlás vizsgálata során szómbavételí egységnek tekinteni?

— mit jelent a markánsság?

-— hogyan lehet a koncentráció fokát kvantifikálni?

— milyen tényezők hatnak a koncentráció alakulására, és hogyan kell ezeket értékelni?

— milyen pontatlansági tényezőket kell számításba venni ilyen jellegű vizsgálatoknál?

-— mennyiben változik az ismert módszerek felhasználásának metodikája a szerkezet- vizsgálat különböző szintjein?

A spektrum

A közgazdaságtudományban a szerkezeti vizsgálatok során gyakran felmerül a spektrum fogalma.2 A fogalmat a legkülönbözőbb értelmezésben használják.

Elemzéseinkben a spektrum fogalmának meghatározásánál a termék kategóriájá—

ból, tehát a használati értékből indultunk ki. A spektrum — véleményünk szerint — a termelés és a forgalom termékválasztéka adott nómenklatúra alapján.

A termék statisztikai meghatározása mindig a választott nómenklatúrától függ, mert közgazdasági szempontból lényegében csak a végső felhasználás szerkezeté- ben megjelenő árukat lehetne terméknek tekinteni. A nómenklatúrák száma — a statisztikai rendszerektől függően —— igen nagy, 5 adott nómenklatúrán belül is a bontás mélységétől függően növekszik vagy csökken a termékek száma. A választott nómenklatúrától függ természetesen a spektrum lehetséges szélessége. Ezért a spektrum vizsgálatának legkritikusabb pontja a nómenklatúra meghatározása, mert e vizsgálatok természetüknél fogva nemzetközi összehasonlításokat tételeznek fel.

A nómenklatúrával szemben támasztott követelmények:

—- a nemzetközi összehasonlíthatóságot biztositsa, amihez az szükséges, hogy nemzet- közi megállapodásokon nyugvó rendszer legyen;

— több számiegyes bontásban álljon rendelkezésre, mert csak igy lehet a nemzetközi összehasonlítás során szignifikáns különbségeket találni;

— egyértelmű legyen. azaz az egyes nemzeti statisztikák azonos számiegyekhez azonos termékeket vaay tipusokat soroljanak, vagy legalábbis lehetőség legyen (: nómenklatúrák

agyöntetűvé tételére:

— lehetőség szerint teljes körű vagy közel teljes körű adatokat biztositson, ne legyenek benne olyan csoportok. amelyekre az országok egy része nem közöl adatokat.

Még megfelelő szélességű statisztikai bontás esetében is ügyelni kell arra.

hogy meghatározott nagyságrendeken alul ne vegyünk figyelembe termékeket, mert ez egyrészt elvonná a figyelmet, másrészt tompitaná a nemzetközi összehasonlítás—

ból származó különbségeket. (Elvileg majdnem minden országban a maximális szé—

lességhez közel álló értékeket kapnánk.) Ezért minimumértékeket kell meghatározni.

Természetesen a minimumérték kijelölése az áruvilág heterogeneitása miatt csak értékben történhet.

A minimumértéket háromféleképpen határozhatjuk meg.

1. Abszolút értékben. Az értéknagyságot a vizsgálat szintje és a vizsgálat tárgya determinálja. Kézenfekvő, hogy más lesz a minimumérték országos szintű vizsgála- toknál, minta vállalatiaknól. A minimumérték eltérő az ágazat sajátosságótól függő—

en is, például más a kohászatban, mint (! tömegcikkiparban. Az abszolút érték- ben meghatározott minimumérték nem veszi figyelembe az országnagyságot. Ebből következik, hogy erősen szelektiv jellegű.

2. A minimális részesedési együttható alapján. Ebben az esetben azoknak a

termékcsoportoknak, illetve alcsoportoknak a termelését és forgalmát vesszük fi- gyelembe, amelyeknek részesedése elér bizonyos előre meghatározott százalékot.

Ez természetesen függ a nómenklatúra által determinált elvi szélességtől is. Ez az eljárás kiküszöböli az országok eltérő nagyságából származó torzitásokat, s minden országot saját vonatkozási rendszerében elemez. Ugyanakkor hibája, hogy az ab—

szolút nagyságokra teljesen érzéketlen.

2A'spektrum fogalma a természettudománybói került át (: közgazdaságtudományba. Hazánkban elsősorban a_zlgrlszagos Muszaki Fejlesztési Bizottság gazdasági tárgyú anyagaiban fordul elő. Első közgazdasági de- finlccaja ,.A magyar gépipar szerkezeti spektrumának kritikai összehasonlitása egyes fejlett ipari országo- kat,/(;! t (i.,?hílFB tanulmányban (készítették: Schweitzer Iván, Hajós György, dr. Wiesel Iván, dr. Tóth Tamás s . aa ao.

922 DR. TÓTH TAMÁS— DR. WIESEL WAN

3. Korrigált abszolút értékben. Ennek az a célja, hogy az előbbi két módazer

hiányosságait kiküszöbölje. Ezért a minimális határt abszolút értékben határozzuk

meg, de a vizsgálatba bevont országok nagysága szerint differenciáljuk. (A diffe—

renciálás alapja lehet a terület. a lakosság száma, a bruttó nemzeti termék. az

ágazat bruttó kibocsátása.) A differenciálás mértékének általában kisebbnek kell iennie. mint a nagyságok abszolút eltérésének. Ha annak pontosan megfelel, akkor , jellegében közel kerül a minimális részesedési együtthatóhoz (például lehet négy-

zetgyökarányos). '

A három módszer bemutatására a gépipari export területéről vett példát hasz-

nálunk fel. a. '

1. tábla

A gépexport spektrumszélessége'nek mutatói eltérő minimális értékhatárok mellett

Abszolút érték ? Reiativ érték Korrigűlt abszolút értél:

Ország _ Eitérés ! l Eltérés Eltérés

Spektrum i az 3 Spektrum ; az Spektrum_ az

átlagtól ; j átlagtól l ótlngtől

Német Szövetségi Köztársa-

ság . . . . . . . . . 87 : —j——20 76 4— 8 87 , —l-1i

Anglia . . . 87 * 440 76 J;— 8 88 —i—-12

Franciaország . . . 85 ——l—18 77 —j— 9 86 —l—10

Olaszország . . . . , . 81 i -i—'l4 74 —l— 6 85 ! —l— 9

Belgium . . . 69 i —l— 2 67 — 1 82 —i— 6

Svédország . . . _ 67 3 0 ! 66 — 2 80 4— 4

Hollandia . . . * 67 ' O 64 —— 4 78 ! —j— 2

Ausztria . . . . . . . . 53 1 -—14 : 70 Jr 2 63 _13

Dánia . . . . . . . . 52 —15 58 ——10 62 ——113

Magyarország . . . ; 48 —-—19 i 65 — 3 67 — 9

Norvégia , . . . . . . 38 ; —29 i 59 _ 9 55 ; ——21

Forrás: (: már idézett OMFB-tanulmány.

A nómenklatúra által meghatározott lehetséges spektrumszélesség 92. A táb—

lából láthatjuk. hogy a minimális részesedési együttható (a relatív érték) alapján

számított értékek tompítják az eltéréseket, míg az abszolút értékben és a korrigált abszolút értékben megadott minimális értékhatár alapján számított adatok számot—

tevő különbségeket mutatnak. A nagy dimenziójú országok esetében a két mutató közel egybeesik. mig a kisebb országok esetében a korrigált abszolút minimum—

érték alapján számított adatok javítják a képet. "

"Az alapadatokból elvégeztük a szóródásvizsgálatot. A szóródás mértéke az át-

lag százalékában:

abszolút értékhatár esetén . . . 24.15 részesedési együttható esetén . . . . .. . . %]

korrigált abszolút értékhatár esetén . . . 14,3 százalék.

A spektrum szerepe a külkereskedelmi piackutatásban abban mutatkozik, hogy

elénk tárja, milyen széles sávban kapcsolódik be az adott ország (ágazat, vállalat)

a nemzetközi munkamegosztásba, s milyen jellegű és nagyságú csatlakozási pan—

tok jelentkeznek a belső és a nemzetközi munkamegosztás között. A spektrum szé- lessége önmagában nem értékelhető. hanem csak számos hatótényező figyelembe—

vételével. Népgazdasági szintű és ágazati vizsgálatoknál annak megállapítása az

elsődleges szempont. hogy a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve a rendel- kezésre álló erőforrások mellett uralható-e az adott szélességű spektrum. A válla-

lati vizsgálatoknál pedig azt kell kutatni. hogy a választékspektrum szélessége meg—

felel—e a piaci igényeknek.

Az eloszlás

Adott spektrumszélesség mellett a termelési vagy forgalmi volumen eloszlása

rendkívül sokféle változatot adhat. Az eloszlási állapot vizsgálata az eloszlás jelle—

gére és az egyenletes megoszlástól való eltérés mértékére vonatkozik. Ennek ter- mészetes következménye, hogy az eloszlás vizsgálatában az.egyes termékek ,,sze- mélytelenek". Ez nemcsak elméletileg, hanem metodikailag is érthető, hiszen az eloszlási mutatók adott megfigyelési egységre vonatkozóan egyetlen számban fe—

jezik ki az eloszlás mértékét. Ezeket (: mutatókat általában koncentrációs mutatók—

nak nevezik. Az elnevezés azért pontatlan, mert ha az eloszlás mérőszámaként egyetlen értéket használunk, akkor abban ugyanolyan súllyal szerepel a diszp'aritás.

mint a koncentráció.

Az eloszlási vizsgálatokat egyes esetekben a relatív koncentráció3 vizsgálatá-

nak is nevezik. '

A spektrumokon belüli eloszlást grafikusan általában (: Lorenz—görbével ábrá- zolják. Megrajzolásához ki kell számítani az egyes termékek részesedését (együtt- hatóban kifejezve), a termékcsoportokat a részesedés nagysága szerint sorba kell rendezni (a legkisebb részesedésűvel kezdve), és kumulálni kell a részesedési érté—

keket. Ezek a kumulált értékek kerülnek az y tengelyre. Az x tengelyen elvileg a relatív gyakoriságok szerepelnek, mivel azonban minden terméket egyenrangúnak tekintünk, ez leegyszerűsíti a munkát, csupán az x tengely adott szakaszát annyi részre kell osztani, ahány termékcsoport szerepel. Nemzetközi összehasonlítás ese—

tén zavart okozhatna, hogy a spektrumszélesség országonként eltérő, ezért a maxi—

mális (a nómenklatúra által determinált) spektrumszélességet vesszük alapul. Ennek természetes következménye. hogy az egyes vizsgálati egységek Lorenz—görbéi nem az origóból indulnak ki. hanem az x tengely valamely pontjáról (attól a ponttól, ahány termékből nincs szignifikáns termelés, illetve forgalom).

A ,,koncentráció" mértéke annál nagyobb, minél jobban eltér a Lorenz—görbe az egyenletes eloszlás egyenesétőlfi Nyilvánvaló azonban, hogy az egyenletes el- oszlástól való eltérést ugyanúgy előidézheti néhány termék kiugróan magas vagy több termék kiugróan alacsony részesedése.

A legegyszerűbb megoszlási mutató az ún. Gini—féle hányados. Ez a görbe és az egyenletes eloszlás egyenese (OÁ) által határolt területet veti össze az egyenes által átfogóként határolt (OBA) háromszög területével. (Lásd a 4. ábrán.)

3A relatív és az abszolút koncentráció fogalma hazai irodalmunkban csak elvétve szerepel, a tőkés köz- gazdasági és statisztikai irodalomban azonban sokféle értelmezésükkel találkozhatunk. A különböző vélel—

mények három nagy csoportba sorolhatók:

a) mennyiségi ismérvek alapján történő különbségtétel. Eszerint abszolút koncentrációról beszélhetünk, ha az egész ismérve'rte'kösszeg vagy nagy része abszolúte kevés számú ismérvérték—hordozó között oszlik meg (például a forgalom 90 százaléka 3 termékre esik); relativ koncentrációról pedig akkor, ha az ismérvérték- összeg nagy része relative kevés ismérvérték—hordozóra esik (például a termékek 10 százalékára jut a for—

golom 80 százaléka). Kivételes esetektől eltekintve ez az elhatárolás meglehetősen önkényes.

b) a nagyság és a megoszlás szembeállítása. Relatív koncentráció alatt a megoszlás változását, abszolút alatt az átlag növekedését értik. Közel áll a marxi koncentráció (a töketömeg növekedése) és centralizáció

(a tőketömeg megoszlásának változása) foaalmakhoz.

:) a koncentráció szemlélete'szerínti elkülönítés. Relatív koncentráció esetén tisztán az eloszlási formát vizsgáljuk, függetlenül az eloszlás materiális (használati érték) tartalmától, abszolút koncentráció esetén pe—

dig az utóbbin van a hangsúly. Tanulmányunk felfogása ez utóbbihoz áll legközelebb. " ,

*Természetesen nem az egyenletes eloszlás aza kizárólagos eloszlási forma, amitől mérni lehet az elté- rést. Elméletileg attól az eloszlási formától kell mérni az eltérést. amelyik az adott közgazdasági jelenség tiszta formájának ]ellemzőie. (így például felhasználható az exponenciális, a normális,_a lognormális, a Poreto-féle eloszlás.) A termelés és a forgalom termékek közötti megoszlásának vizsgálatakor a ,.tiszta flgszkláIs'í tforma" azonban a nómenklatúra függvénye, ezért csak az egyenletes eloszlásból való kiindulás

n o o a o.

924 DR. TÓTH TAMÁS — DR. WIESEL WAN

Ennek a hányadosnak az értékét elvileg háromféle módon lehet meghatározni:

a) területszámítással lntegrálszámítás segitségével (ha a termékek száma túl

nagy, ez a módszer rendkívül sok számolást igényel):

b) polárplaniméter segítségével történő kockaleszámolással (ez meglehetősen fáradságos és pontatlan módszer);

c) feltételezzük, hogy a görbe egy termék tartományában egyenes, és így csupán n számú merőleges szárú trapéz területét kell kiszámítani. Az így kapott

területet természetesen ki kell vonni a háromszög területéből.

Képletben:

Gr:

ahol:

G -— a görbe és az egyenletes eloszlás egyenese által határolt terület.

t

N —— a termék száma.

1 _ -— az i-edik részesedése (százalékban) az összes termelésből vagy forgalomból.

!

Az így kiszámított Gini-féle mutató alsó határértéke O, ekkor egyenlő eloszlás van, felső határértéke 1. Ez akkor következik be. hogyha egyetlen termék adja a teljes termelést vagy forgalmat.

Mint láttuk. a Gini—féle mutató kiszámítása valamennyi módszerrel meglehe—

tősen bonyolult. és sok számítást igényel. Ezért általában közelítő eljárásként in—

kább az ún. Gini—Hirschmann mutatót számítják. Mivel minden terméket egyenér—

tékűként kezelünk, azaz relatív gyakoriságuk 1, a képlet rendkívül egyszerű. a kö—

vetkezőképpen írható fel:

N

GH :: .2

kon ZA i

x :

i

ahol:

x, -— az i-edik termék részesedése az összes termelésből vagy forgalomból.

1

Tehát mindössze csupán az egyes termékek termelési és forgalmi részesedését kell négyzetre emelni, és az így kapott adatokat összegezni. A mutató felső határ- értéke e mutató esetében is 1, az alsó határérték azonban nem 0, hanem a termé—

kek számának reciproka. Tehát minél nagyobb a termékek száma (minél bontottabb

nómenklatúrával dolgozunk), annál közelebb van a O—haz. Természetesen ennek az

a következménye, hogy a kétféle módon számitott mutató értéke eltér. A nemzetközi

összehasonlításnál ez azonban nem okoz problémát. mivel az egyes megfigyelési egységek sorrendje ugyanaz marad.5

5Az eloszlás mérésére az ismertetett mutatőkon kívül számos, más mutatót is használnak. (Ilyenek pl. a Herh'ndahl, Struck, Wiehans, lastram, Hall stb. által alkalmazott mutatók.) Ezek gyakorlatilag csak számi—

tástechnikailag térnek el egymástól. Az alsó határérték mindegyiknél más. a vizsgátt egységek sorrendje viszont nem változik. Számítási módszereik eltérése az osztólyközök kezeléséhez is kaocsolódík, ez a prob—

léma a termékkancentrációnál viszont teljesen kiesik. Az általunk javasolt Gini—Hírschmann mutatónak sa—

játossága, hogy érzéketlen arra. ha valamelyik termékből nincs termelés vagy forgalom. Ezért mindig a tényleges és nem a lehetséges nómenklatúrára vonatkozik. A négyzetreemelés miatt a kiugró értékekre sokkal érzékenyebb, mint a Gini—féle mutató, ugyanakkor majdnem teljesen érzéketlen :: diszpari'tósra. Bi- zonyos fokig átmenetet képez az eloszlás és a markánsság mutatói között.

A markánsság

Mint már említettük. az eloszlás vizsgálatánál az egyes termékek személytele-

nek. A szerkezetvizsgólatoknól azonban nemcsak a megoszlás jellege és foka lé-

nyeges. Fontos az is. hogy az adott szerkezeten belül hol vannak ún. besűrűsödési pontok, ez konkréten milyen termékekben jelentkezik, milyen mértékű ez a súly- pontképződe's, azaz mennyire markáns a szerkezet, és milyen termékek adják a mar- kánssóg tartalmát. A szakirodalomban ezt gyakran az abszolút koncentráció. vízs- gólatónak nevezik.

A markánssóg kvantifikólósóra használják a koncentráció egyik legklassziku- sabb és legegyszerűbb mutatószómót is, a részesedési együtthatót. Ebben néhány (rendszerint kerek számú, például 5 vagy 10) legnagyobb termék összes részese—

dését adják meg. Ez a mutató az eddig ismertekkel szemben csupán a kiemelkedő értékekre érzékeny, 5 nemzetközi összehasonlítósban kétségtelenül a legjobb képet adja arról, hogy mennyire markáns a vizsgált szerkezet. Emellett a kiemelt öt vagy tiz termék nem személytelen. s kiugrósuk mértéke mellett nemzetközi összehasonlí- tósban az is sokat mond; hogy mennyire hasonló vagy eltérő a legjelentősebb ter- mékek nómenklatúrája. Ugyanakkor az adott ország esetében önmagában is vizs—

gálható. Nem érdektelen ugyanis. hogy a termelésben kiemelkedő helyet elfoglaló

termékek közül hóny szerepel az export vagy az import kiemelt termékei között. Ez önmagában is nagyon sokat mond a nemzetközi munkamegosztósba való bekap-

csolódás jellegéről vagy éppen bizonyos sajátos autark vonósokról.

1. ábra. A tíz legfontosabb gépcsoport exportjának részesedése a gépipari termelésből

%

20

f...

E] Magyamnsza'g /796'3) ; :

!

r——'! '

L-...l küllemű/7.960) : E- 75 I I

: : —

' l

: I

, pm

-.."—l l

("i' : : :

. I ' l

: ' : : 1.5

r—-Jl : i ! L,,

wav-"1 . ' : : :.3

"" l i I . i

i l ! i I ' . l l l l_ 2

l I I I ! ! I I I I !

l l l '! I ! 1 l l l l— 1

I I ! I I l l 1 ! I

! ű

70. .9. 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 7.

fenmékcsaponf

Grafikusan () szerkezet markánssóga az ún. jobbsarok—eloszlóssal ábrázolható,

ami annyiban tér el a Lorenz—görbétől. hogy a részesedési arányokat kumulálós nélkül rakjuk sorba.

926 . DR. rom TAMÁS — DR. WIESEL WAN

A vizsgálatba bevont országok jobbsarokeloszlós görbéinek összehasonlítása önmagában is érdekes képet mutat. Bizonyos esetekben ennél plasztikusabb képet

ad az ún. körcliagram, mivel annál a sugár változtatásával az abszolút különbségek

is érzékeltethetők. Ezt egy kohászati példán mutatjuk be. '

2. ábra. Magyarország hengereltlemez- és szalagáru-ielhasználósa 7.968

7960

3 7.7 000 hmm;

758 000

hmm

A ühüm/feri lapasá/W A Uhum/f és ágy/áá

hema/* láz/lez

(ille %anyanyza/f Emez

A MMM/l Másé/711

% ÚMLZJV/ hízom/mez

ekkim/erúfl/ita/aé/M 7520 000

fvrma

'Tervezet.

Az egyes termékeknek a termelési vagy külkereskedelmi szerkezetben elfoglalt

helyét jól érzékeltetik az ún. rangsortóblák, amelyekből kitűnik, hogy adott termék az ország termelésében vagy exportjóban hányadik helyen áll. Ezt egy gépipari példával íllusztróljuk. (Lásd a 2. táblát.)

Minél kisebb valamely termékcsoportnól a rangszóm, annál inkább jellemző terméke a nemzetközi munkamegosztósnak. A rangszémot úgy is kiszómítottuk. hogy

a két legrosszabb helyezési számot nem vettük figyelembe (korrigált rangszóm).

A rangsortóblók természetesen nem számolnak azzal, hogy más volument je- lent. ha valamely termék az Egyesült Államok vagy Dánia termelési (vagy export) szerkezetében áll az első helyen. Ez azonban a rangsortáblc'rknak inkább érdeme.

mint hibája, mert ha a súlyokat is figyelembe vesszük. akkor elegendő azt megvizs—

galni, hogy valamennyi ország teljes termelésében vagy külkereskedelmi forgalmú-

ban hányadik helyen áll az adott termék, 5 nincs szükség rangsortáblóra. Ha vi—

szant a nagyságrendektől eltekintünk, azt kapjuk meg. hogy mennyire karakterisz—

tikus általában az adott termék helye a súlypontban vagy a periférián.

2. tábla

A fontosabb gépcsoportok helyezési számai néhány nyugat—európai ország adata alapján

l ".) l 3 ' l *.3 a:

; 5-2 lsgsl __ 4 % "g §

i .ű Esős, anti *- .á' ? "U a .:-—.g % N

Ország ; _a— racng—wgi 3 v- 3. §); %, _cgm ! f V. a

iW§ 5235553izx ;: :.g ,2 ?: to szá É—o-Y; 'x VÉN-g

lát aí.§:f,oeii8 tg gi; § % Tu agg ággal-33.32

; .x'a csap—33; lira :: : 333, ,Ji—H 5 áras 3-3, 5 es, lass

' ; i ' i ; !

Anglia . . 1 10 2 § 7 16 ! 4 17 21 6 14 18 22

Ausztria . 56 1 4 32 u 30 10 ' 28 4 23 27 58 54 22

Belgium . . . 1 34 14 l 6 13 32 10 15 3 2 40 ; 28

Dánia . . . . 23 9 30 3 25 1 44 3 8 10 34 19 § 2

Franciaország . . 1 6 4 ' 17 3 9 7 10 12 2 5 11

Hollandia . . . 12 10 , 31 * 33 4 37 16 17 2 1 7 11

Német Szövetségi * '

Köztársaság . . 1 2 , 4 5 6 a 9 10 11 35 17 13

Norvégia . . . 1 23 ; 9 44 4 ! 45 19 2 8 34 7 5

Olaszország . . 1 12 ! 8 4 25 ! 22 10 27 9 § 5 2 3

Svédország . . . . Wz 13 , 14 35 1 i s 7 117 _a_; §1__—4__4_ MM?

Rongszóm . . .É 99 138 148 I 206 83 ' 234 l 102 144 91 236 [ 173 125

Korrigólt rangszóml 20 81 . 87 3 127 43 r 145 66 . 100 52 127 79 75

Érdekes adatokat kaphatunk abból is, ha az egyes termékek rangértékét a

termelésre és a külkereskedelemre is kiszámítjuk, és a két adatot összevetjük. (Az

összevetés történhet osztással vagy kivonással is.) A termékek így kapott rangsora azt mutatja, hogy az illető termék termelése mennyire a nemzetközi munkamegosz- tásra orientált. Természetesen ez sem súlyozott adat, de egy adott termék külke—

reskedelem-orientáltságát — véleményünk szerint — jobban [mutatja, ha az az orszá- gok töbségéné'i o külkereskedelemben és nem a termelésben foglal el előkelőbb helyet. mint az, ha néhány ország az adott termék termelésének nagyobb hánya- dát exportálja.

.;

A koncentráao értelmezése

Koncentráción a természettudományban általában sűrűséget és sűrűsödést ér—

tenek, azaz egyrészt állapotot. másrészt folyamatot. A közgazdasági értelmezések erősen eltérők. de valamennyi definició — vagy explicite, vagy implicite — magában foglalja a sűrűsödést. A sűrűsödés azért szerencsés kifejezés, mert utal arra. hogy a koncentráció kétoldalú folyamat. Természetes ugyanis, hogy a koncentráció szél- sőséges eseteit (például az abszolút koncentrációt) kivéve a sűrűsödéssel —— zárt rendszert feltételezve — higulás is jár együtt. Ez az a jelenség. amit a korábbiak- ban úgy neveztünk. hogy a koncentráció és a diszparitás nehezen választható kü—

lön. Ezek alapján a koncentráció elemei:

_ adott kör, amelyen belül a sűrűsödés végbemegy ) : spektrum

—— a kör szűkülése és bővülése

—— a sűrűsödés folyamata ? : eloszlás

—— a sűrűsödés mértéke és jellege

— a súlypontképződés folyamata __ , ,

—- (: súlypontképződés mértéke és jellege H morkanssag Tehát a koncentráció : spektrum —i— eloszlás —i— markánssc'lg.

928 DR. TÓTH TAMÁS - DR. WlESEL WAN

A hatótényezők

Az eddig ismertetett módszerek arra voltak alkalmasak, hogy a konéentráció egyes tényezőit, illetve azoknak jellemzőit kvantifikálni tudjuk. A rendelkezésre álló adathalmaz önmagában nem nyújt kellő közgazdasági információt. Ah_ho$,_

hogy közgazdaságilag jól értelmezhető eredményhez jussunk. meg kell határozni

azokat a tényezőket. amelyek a koncentráció kialakulásában szerepet játszanak.

Továbbá ki kell alakítani a vizsgálat vonatkozási rendszerét. Az utóbbit viszonylag _ egyszerűen el tudjuk érni. ugyanis:

— a koncentrációt vizsgálhatjuk időben. tehát az adott terület saját vonatkozási rend—_ _ _'

szerében (time-series regression),

—- adott időpontban nemzetközi összehasonlítással. azaz nemzetközi vonatkozási rend—

szerben (cross-country regression).

Elemzéseinkben hatótényezőként kezeljük a gazdasági, társadalmi és termé—_

szeti körülmények mindazon elemeit. amelyek a külkereskedelmi és a termelési,

spektrum szélességére, a Spektrumon belüli eloszlásra és a terméktajták szerinti koncentrációra lényeges befolyást gyakorolnak.

Ha az elemzésekben a nemzetközi összehasonlítás is helyet kap, akkor ezek a

tényezők két fő csoportra oszthatók:

— az ország (ágazat, vállalat) nagyságát. gazdasági méreteit és fejlettségét jellemző tényezők;

— a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel mértékét. jellegét és irányát jellemző tényezők.

Makroökonómiai vizsgálatoknál ezeknek a tényezőknek a kiválasztása logikai—

lag viszonylag könnyen indokolható. ilyen tényezők lehetnek:

a) a gazdasági méretre vonatkozó tényezők:

—— a nemzeti jövedelem. illetve a ,.gross domestic product" nagysága,

— a vizsgált ágazat bruttó kibocsátása,

— a vizsgált ágazat által létrehozott új érték (value added),

— a foglalkoztatottak szóma.

—— az állóalapok értéke stb.:

b) a fejlettségre vonatkozó tényezők:

— az a) pontban felsorolt tényezők egy főre vetítve,

— az egy főre jutó energia— (acél- stb.) felhasználás,

— :: szakképzettségi feltételek,

—- az egy főre jutó kutatói ráfordítás stb.:

c) a nemzetközi munkamegosztással kapcsolatos tényezők:

— az export és import értéke (volumene)

— az export és az import egy főre eső értéke.

—— a külkereskedelem súlya (részesedése) a nemzeti jövedelemből.

— a külkereskedelmi forgalom földrajzi szerkezete stb.;

d) természeti feltételek:

— a terület nagysága,

— a népsűrűség,

— a különböző nyersanyagok készlete vagy termelése, - az energiakészlet vagy —termelés.

— az ország fekvése (tengerparti vagy kontinenális). stb,

A hatótényezők kiválasztása után a diffúziószámitás különböző módszereivel meg kell vizsgálni. hogy az ismertetett hatótényezők közül melyek azok, amelyek va—

lamilyen szignifikáns összefüggést mutatnak a koncentráció különféle mérőszá—

maival. A vizsgált terület adatainak értékelése ezután annak figyelembevételével

történhet, hogy a kapott mutatók mennyire felelnek meg a diffúziószámitás segít—

ségével kapott törvényszerűségeknek. A koncentráció mértékét és változását meg- határozó tényezők között természetesen olyanok is lehetnek, amelyeknek hatását nem lehet matematikai eszközökkel megbízhatóan mérni. Ekkor a kapcsolatokat

értékelni csak leíró formában lehet.

3. ábra. Az egymillió dol/árnál kisebb termelési értékű termékcsoportok száma néhány országban

60

55.

50

45

40 35 30 25 20 75 70

7.2

fxpaf'

láma

erme/ás

(napa/mt.?ami

r /

"3" 37 27

7 2 3 4 5678970'7 2 3 4 55789701 2 3 4 56789702

igén/WM fenméil/úarsí/ás /m17//;9'/'z/ dawn/ér]

Az országok száma :

1. Norvégia 0960.) 18. Norvégia 0960.)

2. Norvégia 0963.) 19. Norvegia 0963.)

3. Ausztria 0960.) 20. Ausztria 0960.)

4. Dánia 0963.) 21. Doma 0960.)

5. Magyarország 0964.) 22. Magyarország 0963.)

6. Magyarország 0963.) 23. Ausztria 0963.)

7. Ausztria 0963.) 24. Magyarorszag 0964.)

8. Dánia 0960.) 25. Dánia 0963.)

9. Belgium 0960.) 26. Belgium 0960.)

10. Hollandia 0960.) 27. Hollandia 0960.)

11. Belgium 0963.) 28. Belgium 0963.)

12. Svédország 0960.) 29. Svédország 0960.)

13. Svédország 0963.) 30. Svédország 0963.)

14. Olaszorszag 0960.) 31. Olaszország 0960.)

15. Franciaország 0960.) 32. Franciaország 0960.) 16_ Nagybritannia 0960.) 33. Nagybritannia 0960.)

17. Német Szövetségi Köztársaság 0960.) 34. Német Szövetségi Köztársaság 0960.)

Egy kiválasztott független változónak és a spektrumszélesség mutatójának kap- csolatba hozását a 3. ábra illusztrálja. Ez esetben azonban nem magát a spektrum—

szélesség mutatóját, hanem a termelésben és az exportban lényeges volument el nem érő termékek számát vettük koncentrációs (pontosabban dekoncentrációs) mu—

tatónak. Ezt mutatja a negatív rugalmasság is. A kapcsolatba hozás formája itt sztochasztikus függvény.

A földrajzi szerkezet

A földrajzi szerkezet elemzése módszertanilag hasonló a korábbiakban ismer-

tetett áruszerkezet-vizsgálatokhoz. Ezért csak a földrajzi szerkezet elemzésénél fel—

merülő specifikus kérdéseket tárgyaljuk.

930 DR. TÓTH TAMÁS — DR. WIESEL WAN

A földrajzi szerkezet spektrumának meghatározása egyszerűbb, mint a terme- lési és a forgalmi szerkezet megállapítása. Itt ugyanis nem vetődik fel a nómenkla—

túra kérdése. A jogilag önállóállamok egy—egy egységet képviselnek. Bár napja—

inkban az államok száma változik (új államok keletkezése. különböző államszövet—

ségek kialakulása). de adott időpontban a spektrum lehetséges szélessége azonos

az'országok számával, tehát konstans. '

A földrajzi spektrumvizsgálatoknól sem kerülhetjük el a minimumértékek ki—

jelölését, hiszen az adott ország minimális értékű exportot és importot majdnem _ a világ valamennyi országával lebonyolít. Ugyanakkor egyszerűsödik a minimum—

érték meghatározása, mert itt csak a minimális részesedési együttható alapján le—

het szelektálni. A spektrumvizsgálatnál külön kell választani az exportot és az im—

portot, szélessége azok relációs szétszórtságát mutatja.

A spektrum széles vagy szűk volta nem egyértelműen pozitív vagy negatív tény.- Ha az import spektruma szűk, kis ország esetén, amelynél az autark gazdálkodás objektiv feltételei hiányoznak, akkor az ország nagymértékben ráutalt néhányjún'.

vezető relációra. Ennek előnye is van, hiszen akkor jobban összekapcsolódik az

országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás. Ugyanakkor ez az adott ország

importjának alacsony rugalmasságát jelenti. Ezen azt értjük, hogy az import relá—

ciós helyettesíthetősége alacsony színvonalú.

Bonyolultabb feladat az export relációs spektruma szűk vagy széles voltának értékelése. A szűk exportspektrum azt jelenti. hogy az adott ország kivitelét kevés piacra összpontosította. Ennek eredményeként fő piacok alakultak ki. Ez egyrészt fokozza az export hatékonyságát (nagysorozat. viszonylag állandó minőségi igény és választék, megszokott fogyasztó stb.). növeli a termelés biztonságát. másrészt a termelést és a piaci munkát elkényelmesíti, csökkenti annak rugalmasságát. A fő piac bizonyos függőségi kapcsolatot eredményez. A függőség erejét a konjunkturális helyzet határozza meg, vagyis az, hogy a vevő vagy az eladó kívánsága érvénye—

sül-e, valamint az is, hogy az adott időpontban a fő piacok gazdasági poziciója milyen.

A széles spektrum, mint jeleztük. a kivitel nagyfokú szétszórtságát jelenti.

Ennek pozitív és negatív oldalai vannak. Pozitív az, hogy ebben az esetben az adott

ország széles sávban választhat az exportpiacok között. így csökken a konjunktu—

rális kockázat. Negativ viszont az. hogy a széles spektrum magasabb fajlagos költ—

ségekkel jár, és bizonyos mértékben a termékek minőségi szóródását is növeli.

Az export— és az importrelációk kis szóma egyrészt a gazdasági fejletlenség

következménye lehet, amikor a fejlettebb országokkal szemben egyértelmű függés

alakul ki, de másrészt - hasonló fejlettségű ország esetén — a gazdasági integrá- lódás fokozódása következtében is csökkenhet a relációk száma. Az iparilag élen- járó országok exportjának relációs spektruma igen széles. Az export és az import egymástól való függőségének elve alapján, a viszonylati mérlegegyensúlyra való törekvés következtében, az export relációs spektrumának szélessége együtt jár álta- lában az import relációs spektrumának szélességével.

Fentiekből következik, hogy a relációs spektrum markánsságát sokkal egysze- rűebben lehet meghatározni. mint a sokfajta áruból összetevődő termékspektrumét.

E vizsgálatnál ugyanis a használati érték nem játszik szerepet.

Az eloszlás vizsgálata ugyanúgy történik, mint ahogy azt már korábban bemu—

tattuk. (Lásd a 3. ábrát.) A Lorenz-görbénél a különbség csupán annyi, hogy az x tengelyre nem az egyes termékek. hanem az egyes országok kerülnek, az y tenge—

lyen pedig az egyes országok által képviselt (érték alapján számított) forgalmi ré—

szesedés szerepel kumuláltan.

A földrajzi szerkezet vizsgálatával kapcsolatban példaként bemutatjuk a KGST—

országok gépexportjának földrajzi szerkezetét. (A 4. ábrán —— a könnyebb áttekint—

hetőség érdekében —- csak három ország Lorenz—görbéjét tüntettük fel.)

4. ábra. Bulgária, Magyarország

és a Német Demokratikus Köztársaság 1967. évi gépexportiának földrajzi Lorenz-görbéje fárasztalak;

gépe/(www Mila/ák)

7 00

80

50

40

20

0 l l l ' ! B

E/sá' 57/5772 e/sá'ő 51954 e/síí e/so"

arszáy

A grafikus ábrázolás mellett az egyes országokra kiszámítottuk a Gini—féle há- nyados és a Gini—Hirschmann mutató értéket is. A kétféle mutató értékei lényeges eltérést mutatnak, de a rangsorban változás nem következik be.

3. tábla

A KGST—országok gépexportjának földrajzi koncentrációja

(az egymás közti forgalom alapján)

Gini-féle hányados l Gini-Hirschmann mutató

Ország —— _,,,. ——— "Ám —— ————

százalék

Bulgária. . . ? 49,4 66,4

Románia. . . 31.4 60,2

Lengyelország . . . , 30,5 60.0

Magyarország . . . 29,3 58,0

Csehszlovákia . . . ; 29.2 57.2

Német Demokratikus Köztársaság . ' 25,4 54,2

Forrás: A gépkülkereskedelem fejlődése, szerkezeti változások és várható lrónyzatok. Konlunktúra- és Piac kutató Intézet. Budapest 1969.

A földrajzi szerkezet vizsgálatánál lehetőség van arra, hogy időbeli elem—

zések esetén elkülönítsük az ún. konstans és az eseti relációkat. Meg tudjuk ugyan—

is határozni. melyek azok az országok, amelyekkel forgalmunk tartósan szignifikáns

932 DR. TÓTH TAMAS— DR. WIESEL IVÁN

volumenű, melyek azok. amelyekkel forgalmunk állandó jelleggel alacsony színvo-

nalu, illetve melyek az Lin. eseti relációk. ahol a torgalmi volumen csak idoszakon- kent haladja meg a KljelOlt alsó értékhatárt.

A ronaraizi koncentracró vizsgalatanal feltétlenül rádiusz-elemzéseket is kell

végeznunK. A fódlUSZ—elemlesekkel lényegében egy súlyozott ertekben tudjuk meg- hatarozni a külkereskedelem földrajzi kiterjedésenek mértékét. Amennyiben ezt az elemzest több időpontra is elvégezzük, akkor a kiterjedés tendenciájáról. változta—

tásarol is kepet nyerünk.

A szerkezetvízsgálatok szintje

A szerkezetvizsgálat alapmódszerei azonosak mind a népgazdasági és az ága—

zati. mind pedig a vallalati analizisek esetében. Az eloszlasi allaporok valtozasa.

a surypontkepzodés vagy szóródás minden szinten jellemzőjea termékszerkezetnek.

Az egyes modszerek OlKolmClZdSCl során természetesen bizonyos specifikus prob—

lémak merülnek fel a vizsgalat szintjétől függöen. Ezeknek a problémáknak egyik része a számbavétellel. masik része az értékeléssel kapcsolatos.

A szamoavetellel kapcsolatos problémák nagy része a választott nómenklatú—

rákkal függ össze. Ezek közül a következők (: legtontosabbak.

a) Nepgazdasági vagy ágazati vizsgálatoknál viszonylag könnyű olyan nómen—

klatúrat talalni, amely nemzetközileg eirogadott. s így elvileg biztosítja az összeha—

sonlithatosagot. Az egyes vállalatok protiljába tartozó termékekre a nemzetközileg elfogadott nómenklaturák általában nem biztosítnak megfelelő mélységű bontást.

s így nincs lehetőség szignifikáns különbségek kimutatásara. A nemzetközileg elto—

gaaott nómenklatúrak legfeljebb termékszintig bonthatók, vállalati szinten pedig a típusnak, sőt az eltérő minőségnek is jelentősége van. sőt adott minőségen belül a választék is szerepet játszik.

b) Nemzetközileg elfogadott nómenklatúra hiányában vállalati elemzéseknél nehéz az egyértelműségét biztosítani. Ilyen esetekben csak a nemzetközi statisztikák-

ból lehet dolgozni, s ezeket nehéz nemzetközileg összehasonlíthatóvá tenni. Adott

vállalat profilját jellemző termékekre gyakran egyáltalán nincs hivatalos statisztikai adat, s a különféle vállalkozói egyesülések. érdekképviseleti szervek statisztikái nem elég megbízhatók.

c) Nehezen lehet biztosítani a teljeskörűséget, mivel a már említett adatfor-

rások megjelenése rendszertelen. így sem komplett idősort, sem komplett kereszt—

metszeti képet nem tudunk kapni.

A megfelelő adatforrások hiányában vállalati szinten a szerkezetvizsgálatoknak sokszor egyetlen kiinduló forrása a saját dokumentáció. Ennek rendszerezett—

sége és időbeni állandósága sokat segíthet a felsorolt számítási problémák meg—

oldásában.

A spektrum- (választék-) vizsgálat során a minimális értékhatár kijelölésekor más elveket kell követni. mint az ágazati vagy népgazdasági vizsgálatok során. Ha az elemzés célja a versenyhelyzet meghatározása, az abszolút súlyok döntően es- nek latba, így kerülni kell a részesedési együttható alapján kijelölt értékhatárokat.

(Hogy a piacon egy mennyiség szignifikáns-e. az sokkal jobban függ annak ab- szolút nagyságától, mint a vállalat exportjában vagy importjában való részesedé—

sétől.) '

Az értékeléssel kapcsolatos problémák nagy része az ún. hatótényezők válasz—

tásához, kapcsolódik. Vállalati vizsgálatok esetén sok a speciális hatótényező. s ezek közül több csak esetileg és rövid távon hat. Ezért itt a hatótényezők választá—

sóra egységes módszert adni nem lehet. A vállalati vizsgálatoknál figyelembe ve—

endő hatótényezőket csak az adott profil műszaki és gazdasági problémáinak, konjukturális és piaci helyzetének alapos ismeretében lehet kijelölni. Emellett az ilyen jellegű hatótényezőknek a koncentráció fokával való kapcsolatát általában nehéz matematikai formulákba önteni. Például aligha lehet függvényformában meg

adni, hogy a szupermarketek terjedése hogyan hat divatcikkexportunk választé—

kára. Ezért e vizsgálatoknál fokozottabb szerepe van a leíró jellegű gazdasági elemzéseknek.

A vállalati szintű analíziseknél eltérők a vizsgálati szempontok is. Népgazda- sági vagy ágazati vizsgálatoknál általában az a kérdés. hogy az adott erőforrások- kal uralni lehet-e a spektrumot, nem túl széles-e a spektrum, nem túlságosan elap—

rózott-e a termelés vagy a forgalom.

A vállalati, tehát alacsonyabb szinten végzett vizsgálatoknál ezzel azonos (vagy nagyobb) súllyal jelentkezik az a kérdés, hogy a választék elég bő—e a verseny- képességhez. Tehát mig népgazdasági szinten általában a spektrum szűkítésétől, a szerkezet markánssabbá tételétől várjuk a nagyobb gazdasági hatékonyságot, vállalati szinten gyakran előfordul, hogy ennek ellenkezője (a nagyobb választék, az egyenletesebb termékeloszlás és az egyenletesebb földrajzi terítés) hozza meg a kívánt eredményt.

PEStOMB

ABTODH nanaraio'r me'ronmcy nccnenonaaun naMeHeBnn se'rpynype Buemnozopr csoro Toaapo- oöopora. l/lx metouuxa paCI'DOC'IpuHMC'íLM ua cpaaumcnbubin amnua upon'swuczbcuuon u anem—

Be'toproeoa mpyxlypu, a tai-xm Ha npoöncmy Mcxuyuaponubix cpanncunn.

Amopbl Hamepeuu na'rb omen: ua cneuyrotuuc leabBble uonpOcu; ua mum; snemeutoa malam—

nae'rcn, B Kaxon ennel—in aennercx xapan'lepuon, nauoubno anacm'ma c'ipymypa upouaboucrba li! anemnen 'lopromm uauuon C'IpaHM 'u-pcAnpunlbn); B nation Mcpe nal-lna)! c'lpyuypa atrolbc'lcr- ByeT mmuyuapouusm tcuucuuunm, xaxoaoh nemtok-x tcorpamusocmn Ulpynlypa u Icppulo- puanbuau Kouuempauun aucmuewprouorooöopora'l 133103 cbmn oan pöWmalpralUl' uumuuo CDepra Buemueloproaux nen, cuocoobl eto nömepcunu, a 'lamxe beBOAbl, mowpbic moxmu cito—

31815 88 OCBOBaHna !IJDDBHM cnenpa. B csn'sn c uccncuuuauncm othon-enm: mcxuy mupuuoa enem pa u upumeuuemon Tosapuon homeummypon ouu ocnuabnunmozcx ua uosmoxmbus mme- Beam); pacnpeueneem Buyípu criempa n cnocoöax DX namcpcuux. 103 uncna upnacucunmx melo- AOB 8610pr no npanuuecmm cooöpamennmw pexomcuuyun nonaaannb Amunu—anmmaua.

B nanbueümem onu auanumpyim Murcpupc'laumo nouucmpaunu u upuxouxr nr Bbwouy, ln'o eneMemaMB nocnenuen nunmolun: cneiclp, pacnpeucncuue a uÖpaaauaune ucu'lpa meecm.

ABTOpbl nouucpxuuam'r. 'uo upaeunmoe ucnonbaouauue unmopmaunü, uouyseunblx ny'xeM nleeHeunn nepemcncuumx Hulme merouoa, Bcema Tpcöyet oupeuencuua u ussemaaauua pas- nu'iabix neamayroulux manopoa.

Haxoueu, napa/J.) c nocneuOisaHneM roaapuoü ctpynypbl oan ocraaaannBaEOTcn terme a Ha omenbumx merouonoruuecxux Boupocax reorpama'iecxon xoauempauua a noxasuaaror npoő—

nemm, aoaunxazomne aa pasnmaux ypoaaax a xone npynypamx maman.

SUMMARY

The study presents the method used for the analysis of changes having taken place in the foreign trade commodity structure. The examination covers both the comparative analysis of production and foreign trade pattern and the problems of international com-

parison. ,

The authors aim at answering the following auestions: what is the commodity compo—

sition, in which measure is the production and foreign trade structure of the country enter—

prise in auestion sharp and flexible; how does the structure correspond to international tendencies, what is the geographical structure of the foreign trade and how is its territorial concentration? Connected to these the notion of foreign trade commodity spectrum and the problem of its measurement, further on, the conclusions to be drawn from the dimension of the spectrum are treated. ln relation to the analysis of correlation between the dimen-

7 Statisztikai Szemle

934 DR. TÓTH — DR. WiESEL: A KULKERESKEDELEM SZERKEZETE

sion of spectrum and the list of commodities the article deals with the possible changes coming into effect in the distribution within the spectrum and the method suitable for its measurement. Because of practical reasons the outhor recommend the use of the Gini- Hirschmann- index.

in the subseauent port they treat the interpretation of concentration and come to the conclusion that element of concentration are the following: the spectrum, the distribution and the formation of the center of grovity.

There has been underlined by the authors that for the correct using of informations received by the methods enumerated always reauires (: marking of the different acting- _factors and their evaluation.

Finally they also come to certain methodological problems of geographical concent—

ration ond present the problems arising at different levels in the course of structural analyses.