A középkori bírák jogállása A középkori bírák jogállása
Előadó:
Dr. Antal Tamás
habil. egyetemi docens
A bíráskodás joga
1. Magasbíráskodás (iudicium supremum)
• ius gladii (pallosjog) vagy a hűtlenség eseteiben;
• nagy pertárgyérték, a fiscus érdekei vagy feudális birtokviták esetén (causae maiores);
• királyi hatalom (Bahn, ius evocandi) vagy delegált tartományúri jogosultság, adományozás, közvetlen hatalmi beavatkozás alapján;
• rendesen csak királyi bíró járhatott el (ordentlicher Richter);
• a iudicium parium jogelv
érvényesült a rendi
hovatartozásnak megfelelően.
2. Alacsonybíráskodás (iudicium minus) formái
• századbíróságok,
• földesúri Vogt-bíróságok és úriszékek,
• falubíróságok, mezővárosok bíróságai jártak el, általában kisebb pertárgyértékű vagy kihágási ügyekben (causae minores).
3. A birodalmi (szabad) és a tartományi városok bíróságai
• magas- és alacsonybíráskodás joga a kiváltságlevél szerint;
• saját választott bíróság (tanácsnokok);
• korlátozhatta a város földesura vagy az anyaváros joga.
2. Alacsonybíráskodás (iudicium minus) formái
• századbíróságok,
• földesúri Vogt-bíróságok és úriszékek,
• falubíróságok, mezővárosok bíróságai jártak el, általában kisebb pertárgyértékű vagy kihágási ügyekben (causae minores).
3. A birodalmi (szabad) és a tartományi városok bíróságai
• magas- és alacsonybíráskodás joga a kiváltságlevél szerint;
• saját választott bíróság (tanácsnokok);
• korlátozhatta a város földesura vagy az
anyaváros joga.
A bírák jogállása
A bírói státussal de iure összeférhetetlen
körülmények a német jogtükrök alapján:
• esküszegés, hűtlenség;
• eretnekség, pogányság, izraelita hithez tartozás;
• száműzetés, nem törvényes házasságból születés, egyéb személyi jogvesztés;
• világtalanság, elmebaj;
• a 80. életévet meghaladott vagy a 24-et el nem érő kor;
• nem megfelelő rendi állás, paraszti jogállás.
A legfőbb bírói erények (Svábtükör):
1. az igazságosság, 2. a bölcsesség, 3. a mérték,
4. a csábításnak ellentálló erő.
A bírák tipizálása Bracton szerint:
„nagyobb jelentőségű” főbírák
állandó királyi bírák
királyi utazóbírák
átruházott hatáskörben eljáró bírák (tisztségviselők)
Bírói jelképek: pálca, bot, pálcatörés A legfőbb bírói erények (Svábtükör):
1. az igazságosság, 2. a bölcsesség, 3. a mérték,
4. a csábításnak ellentálló erő.
A bírák tipizálása Bracton szerint:
„nagyobb jelentőségű” főbírák
állandó királyi bírák
királyi utazóbírák
átruházott hatáskörben eljáró bírák (tisztségviselők)
Bírói jelképek: pálca, bot, pálcatörés
A bírótársak
A jogtalálás
(Rechtsfindung) célja: az alkalmazandó szokásjog meghatározása a bírótársak (ülnökök) segítségével.
Társasbíráskodás:
• a jogtalálás elősegítése;
• a testületi döntéssel járó legitimáció erősítő hatása;
• vazallusi kötelezettség (consilium);
• a jogszerű bírói hatalom belső ellenőrzése;
• eredendően nem „laikus”
bíráskodás.
A társasbíráskodás két típusa:
1. A germán ülnökrendszer (Schöffengericht)
• korai faluközösségekben,
• különböző hűbéri bíróságokon,
• a fejedelmi udvari bíróságokon,
• helyenként a földesúri bíróságokon,
• a városokban a tanács tagjai voltak egyben az ülnökök is a főbíró mellett;
• jellemző volt Európa-szerte, a szláv népeknél is.
2. Az angol esküdtszék (assize, jury)
• az esküdteknek önálló hatásköre volt a verdikt meghozatala, ami tény- és jogtalálást együtt jelentett, rendszerint 12 freeholder egyhangú döntésével;
• Angliában, Skóciában, Írországban jellemző.
A társasbíráskodás két típusa:
1. A germán ülnökrendszer (Schöffengericht)
• korai faluközösségekben,
• különböző hűbéri bíróságokon,
• a fejedelmi udvari bíróságokon,
• helyenként a földesúri bíróságokon,
• a városokban a tanács tagjai voltak egyben az ülnökök is a főbíró mellett;
• jellemző volt Európa-szerte, a szláv népeknél is.
2. Az angol esküdtszék (assize, jury)
• az esküdteknek önálló hatásköre volt a verdikt meghozatala, ami tény- és jogtalálást együtt jelentett, rendszerint 12 freeholder egyhangú döntésével;
• Angliában, Skóciában, Írországban jellemző.
