Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám 1114
káltatókat terhelő költségelemeket, mint a nyugdíjjárulék vagy a munkanélküliségi ellá- táshoz történő munkáltatói hozzájárulás.
Ezekhez a 2002. évi becslés a kínai Munka- ügyi Minisztérium szociálisjárulék-fizetési adatait használta fel. Mivel újabb ilyen típusú adat nincs, az ebből származó arányokat al- kalmazta a továbbvezetés is. Tudható azonban, hogy a munkáltatói hozzájárulás időközben nőtt, így valószínűleg a továbbvezetés alulbe- csüli a kompenzációt. A kompenzációsköltség- adatok nem tartalmazzák a legkisebb vállalko- zásokat, mivel azok nem részei a becslés alap- jául szolgáló statisztikai megfigyelésnek, és természetesen hiányzik az informális gazdaság adatai is. Az adatok kereskedelmi árfolyamon lettek dollárra átszámolva, ami szintén okoz némi torzítást.
2002 és 2004 között az egy órára jutó kom- penzációs költség a kínai feldolgozóiparban 18 százalékkal 0,57-ről 0,67 dollárra változott, míg az Egyesült Államokban a 21,40-ről 22,87 dol- lárra történt növekedés csak 7 százaléknak felelt meg. Az urbanizálódott és a vidéki kínai terüle- tek közötti kompenzációs költség különbsége 2,3-ról 2,6-ra emelkedett.
Az időbeli összehasonlítást szolgálja a fo- gyasztói árindexszel kiigazított idősor. Eszerint a reálkereset 1990 óta folyamatosan nőtt, és ez a növekedés különösen 1999 után volt intenzív.
Kereseti adatok a 29 feldolgozó ipari alágazatra találhatók, a ledolgozott órákról és a többi kom- penzációs elemről azonban ilyen bontásban nem áll rendelkezésre adat, így csak következtetni lehet a kompenzációs költség alágazati szintű különbségére. A legalacsonyabb és a legmaga- sabb kereset jellemezte alágazatok közötti kü- lönbség mintegy négyszeres, s a vizsgált idő- szakban a kereseti olló tovább nyílt.
2005-ben a Kínai Statisztikai Hivatal végre- hajtotta az első teljes körű gazdasági összeírást, mely kiterjedt az olyan – a korábbi számbavétel- ből kimaradó – területekre is, mint például a ház- tartások feldolgozóipari tevékenysége. A kérdő- íven a különböző, a foglalkoztatáshoz kapcsoló- dó hozzájárulások is szerepeltek. A felvétel ada- tai alapján a BLS a közeljövőben pontosítani szeretné a kínai feldolgozóipar kompenzációs költségére vonatkozó számításait.
Lakatos Judit
PhD, a KSH főosztályvezetője E-mail: judit.lakatos@ksh.hu
Kiadók ajánlata
DODGE, Y. [2008]: The concise encyclopedia of statistics. (A statisztika kisen- ciklopédiája.) Spriger. New York.
A könyv a statisztikai vizsgálatok, fogal- mak és analitikus módszerek nélkülözhetetlen információit adja közre érthető nyelven a sta- tisztikát az orvostudományban, mérnökként, fizikatudományban, élettudományokban, tár- sadalomtudományban és az üzleti életben/köz- gazdaságtanban alkalmazó gyakorlati szakem- berek és diákok számára. Az enciklopédia al- fabetikus sorrendben rendezve kínál gyors el- érést a statisztikai módszertan legfontosabb
eszközeihez és híres statisztikusok életrajzai- hoz. A több mint 500 szócikk tartalmaz meg- határozásokat, történetet, matematikai részle- teket, korlátozásokat, példákat, hivatkozásokat és további irodalmat is. Minden szócikk ke- reszthivatkozásokat és kulcshivatkozásokat is magában foglal. A háttéranyagokban megta- lálhatók a legújabb statisztikai felfedezések.
Ez a könyv örök forrásként ad megfelelő átte- kintést erről a fontos tudományterületről.
LAVALLÉE, P. [2007]: Indirect sampling.
(Közvetett mintavétel.) Springer. New York.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám
1115
A mintavétel klasszikus elmélete szerint a kutatást végző statisztikus személyekből, vállal- kozásokból vagy egyéb más sokaságból választ mintát, hogy hozzájusson a kívánt információ- hoz. A minták kiválasztása általában a célsoka- ságot jelentő listából történik véletlen kiválasz- tással. A gyakorlatban ez a lista gyakran nem el- érhető. A legjobb esetben csak egy másfajta lis- tához van hozzáférése a statisztikusnak, mely közvetett módon függ össze a megcélzott soka- sággal. Tipikus eset a gyermekekről szóló fel- vételek példája, mikor a statisztikus csak a fel- nőtt személyekről rendelkezik egy listával.
Ekkor a statisztikus először a felnőttekből vá- laszt egy mintát, és minden kiválasztott fel- nőtthöz hozzákapcsolják a gyermekeit. A fel- mérést ezután az így nyert listából végzik el.
Ezt nevezik közvetett mintavételnek.
Amikor a közvetett mintavételt együtt hasz- nálják a személyek csoportos mintavételével (például családoknál) a felvételt végző statiszti- kusnak számos nehézséggel kell szembenéznie.
Az egyik nehézség a felvételekből számolt becs- lésekkel kapcsolatos. Az egyszerű értékösszeg-, illetve az átlagbecslések rémálommá változhat- nak a felvételt végző statisztikus számára. Ennek a problémának a feloldására a szerző egy egy- szerű megoldást kínál, melyet könnyű megvaló- sítani: az általánosított súlymegoszlás módszerét.
A könyv alapmunka a közvetett mintavétel és az általánosított súlymegoszlás módszeréhez.
Tartalmazza a szerző által elért kutatási ered- ményeket. A munka bemutatja az elméletet is, de tartalmaz lehetséges felhasználásokat is, me- lyek érdekesebbé teszik a téma ismertetését. Az olvasó ebben a könyvben megtalálhatja a vála- szokat azokra a kérdésekre, melyek elkerülhe- tetlenül felmerülnek benne, mikor munkája so- rán a közvetett mintavétellel kapcsolatba kerül.
ZUUR,A.F.–IENO,E.N.–SMITH,G.M [2007]: Analysing ecological data. (Ökológiai adatok elemzése.) Springer. New York.
A könyv gyakorlati bevezetést kínál az ökologikus adatelemzéshez valódi adatkészle- tek felhasználásával, melyeket posztgraduális ökológiai tanulmányoknál vagy kutatási pro- jektekben gyűjtöttek. A könyv első része fő- ként nem matematikai bevezetést ad az adta- feltáráshoz, az egyváltozós módszerekhez (be- leértve a GAM és a vegyes modelltechnikákat) a többváltozós elemzéshez, az idősorelem- zéshez (például a közös trendek) és a térsta- tisztikához. A második rész 17 esettanulmányt mutat be, társszerzőik többségükben olyan bio- lógusok, akik az első szerzők kurzusaira jártak.
Az esettanulmányok a földökológiától a ten- gerbiológiáig sokféle témát fednek le. Az eset- tanulmányok mintaként felhasználhatók a saját adatelemzéshez: az olvasónak csak találnia kell egy olyan esettanulmányt, ami egyezik sa- ját ökológiai kérdésével és adatkészletével, amelyet így kiindulópontnak használhat saját elemzéshez. Az esettanulmányok adatai a kö- vetkező címen elérhetők: www.highstat.com.
A második fejezetben szoftveralkalmazási út- mutató található.
JIANG, J. [2007]: Linear and generalized linear mixed models and their applications.
(Lineáris és általánosított lineáris vegyes mo- dellek és alkalmazásuk). Springer. New York.
A könyv lefedi a vegyes hatású modellek két nagy osztályát: a lineáris vegyes modelle- ket és az általánosított vegyes lineáris model- leket. Korszerű elméleteket és módszereket mutat be ezen modellek elemzéséhez, és kü- lönböző területeken való alkalmazásukhoz. A könyv rendszeres megközelítést ajánl a nem- Gaussi lineáris vegyes modellek levezetésé- hez. Ezen kívül tartalmaz nemrégiben kifej- lesztett módszereket, mint a vegyesmodell- értékelés, a vegyesmodell-választás és a jackknife-módszer a vegyes modellek kontex- tusában. A könyv célközönsége diákok, kuta- tók, valamint mindazon felhasználók, akik sta-
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám 1116
tisztikai adatelemzésben a vegyes modelleket kívánják alkalmazni.
DORANS, N. J. – POMMERICH, M. –HOL- LAND, P. W. (szerk.) [2007]: Linking and aligning scores and scales. (Pontok és skálák kapcsolata és besorolása). Springer. New York.
A mérések összehasonlíthatósága külön- böző körülmények között, különböző módsze- rekkel és kutatókkal alapvető előfeltétel min- den tudományterület számára. A technológia sikeres felhasználása összehasonlítható méré- seket követel meg. Az alkalmazások itt oktatá- si tesztekre összpontosítanak, de az orvostu- dományban és a viselkedéstudományok több ágában is direkt módon használhatók.
Az 1980-as évek óta az oktatatási és a pszichológiai mérések javították, és széles körben alkalmazták az összehasonlítható pon- tokat eredményező technikákat. A kapcsolódás interpretációja attól függ, mennyiben külön- böznek a kapcsolódás körülményei az ideális- tól. A könyvben a statisztika és a pszichometrika szakértői írják le a kapcsolatok osztályait, a pontkapcsolatok történetét, az adatgyűjtés megtervezését és a stabil pontkap- csolatok eléréséhez szükséges módszereket.
Leírják, és kritikusan megvitatják a sokféle domain felhasználását, beleértve az eredmény- vizsgák kiegyenlítését, a kapcsolatot a számí- tógépen leadott és az írásban, papíron letett vizsgák között, az összehasonlíthatóságot az ACT és a SAT jelenlegi és korábbi változatá- val (felsőoktatási felvételi tesztek az Egyesült Államokban), a vertikális kapcsolatot a vizs- gák között különböző szinteken, és a pontok közötti kapcsolatot a nagytétű értékelésektől az Egyesül Államokban az oktatás fejlődésé- nek nemzeti értékelő programjának pontszá- maiig.
COOK,R.J.–LAWLESS,J.F. [2007]: The statistical analysis of recurrent events. (Visz-
szatérő események statisztikai elemzése).
Springer. New York.
A visszatérő események adatai különféle területeken jelenhetnek meg, mint az orvostu- domány, a közegészségügy, a biztosítás, a tár- sadalomtudományok, a közgazdaságtan, a gyártás és a megbízhatóság. A könyv célja, hogy modelleket és statisztikai módszereket kínáljon a ciklikus események elemzéséhez.
Az ilyen területeknek jelenleg nincs egységes kezelése. A szerzők széles körűen és részlete- sen mutatják be az elemzések főbb megközelí- téseit, kihangsúlyozva azokat a modellezési feltevéseket, melyen alapulnak. Olyan fontos modelleket is figyelembe vesznek, mint a Poisson- és a megújuló folyamatok, az egyesí- tett kovariancia vagy a random hatások kiter- jesztése.
Általánosabb intenzitásalapú modelleket éppúgy bemutatnak, mint egyszerűbb model- leket, melyek a ráta vagy az átlag funkcióira összepontosítanak. A könyv lefedi a paramet- rikus, nemparametrikus és a szemiparamet- rikus módszereket, a becslési folyamatok vi- lágos leírásával, tesztelésével és modellellen- őrzéssel. Fontos gyakorlati témákat is tárgyal, mint a tanulmányozni kívánt egyének kivá- lasztása és megfigyelési sémája, randomizált kísérletek tervezése, különféle eshetőségek tervezése, valamint jövőbeni események be- következésének jóslása. A modellezési és elemzési módszereket az egészségügyi kuta- tásokból és iparból vett sokféle példával mu- tatják be. A különféle elemzések céljait és in- terpretációit részletesen megvitatják a ro- bosztusság témáival együtt. A példák statisz- tikai elemzését az S-PLUS szoftver segítsé- gével végzik és néhány példánál a kódokat is megadják.
A könyv azokat a kutatókat, diákokat és alkalmazott statisztikával foglalkozókat céloz- za meg, akik az iparban, a kormányzati szférá- ban vagy a tudományos életben dolgoznak.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám
1117
Jártasság a túléléselemzésben hasznos lehet, mert az elemzések többségét erre a célra hasz- nálatos szoftver segítségével hajtják végre. A könyv a visszatérő eseményekről szóló kurzus tankönyveként használható vagy eseménytör-
téneti elemzések általánosabb kurzusának iro- dalmaként. A fejezetek végén megvitatott kér- dések alátámasztják a bemutatott anyagot, alapismereteket adnak, vagy bizonyos témák általánosítását kínálják.
Társfolyóiratok
2006. ÉVI 83–84. SZÁM
Fleurbaey, M.: Egészség, egyenlőség és szociális jólét.
Henriet, D. – Rochet, J. C.: Megfelelő eszköz-e az állami egészségbiztosítás az újra- elosztáshoz?
Jusot, F.: A kapcsolat alakja a halálozás és jövedelem között Franciaországban.
Boadway, R. – Pestieau, P.: Címkézés és újraelosztási adózás.
Pestieau, P. – Sato, M.: Hosszú távú gon- dozás: az állam és a család.
Cremer, H. – Lozachmeur, J. M. – Pestieau, P.: Nyugdíjas kor és egészségügyi kiadások.
Dormont, B. – Huber, H.: Öregedés és vál- tozások az orvosi gyakorlatban: a demográfiai befolyás újraértékelése.
Demange, G.– Geoffard, P. Y.: Reform- ösztönző sémák politikai kényszerfeltételek mellett: az orvosi ügynökség.
Rees, R. – Apps, P.: Genetikai tesztelés, jövedelemeloszlás és biztosítási piacok.
Jones, A. M. – Koolman, S. – Doorslaer, E.: Kiegészítő magánegészségbiztosítás meg- létének hatása szakemberek igénybevételére.
Bardey, D. – Lesur, R.: Az egészségügyi rendszer optimális szabályozása indukált ke- reslettel és ex post erkölcsi kockázattal.
Barigozzi, F.: Kiegészítő biztosítás ex post erkölcsi kockázattal: hatékonyság és újraelosz- tás.
Schokkaert, E. – Voorde, C.: Ösztönzők kockázatkiválasztáshoz és kihagyott változók a kockázatfinomítási képletben.
A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2007. ÉVI 3. SZÁM
Kretschmerová, T.: Csehország népessé- gének alakulása 2006-ban.
Burcin, B. – Drbohlav, D. – Kucera, T.: A hontalan migráció fogalma és alkalmazása Csehországban.
Kraus, J.: Regionális különbségek a ter- mékenységi rátában – egy geostatisztikai meg- közelítés.
Sprocha, B.: Termékenységi ráta a romák között Szlovákiában.
Ctrnáct, P.: A következő, 2011-es nép- számlálás előkészítése az EU-ban és Csehor- szágban.
A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2007. ÉVI 3. SZÁM
Lane, J.: Mikroadatok felhasználásának optimalizálása: a kérdések áttekintése.
