Törekvések a folyóírás javítására

K U N L Á S Z L Ő

t ö r e k v é s e k a f o l y ó i r á s j a v í t á s á r a

1. A folyóírás vizsgálata

Az ismerős kézzel írott szövegről az első pillantáskor ráismerünk írójára.

Az idegen kéztől származó írás sem csak az író közölnivalóját hozza hozzánk, hanem olyan dolgokról is tudósít, amelyeket az írónak nem volt szándéka el- mondani. Az írás módjából következtethetünk az író Írásbeli gyakorlottságára, ötletességére, fegyelmezettségére, rendszeretetére, műveltségére stb.

Minden írás önálló egyéni alkotás, amelyet az író adott elemekből, a betűkből alkot. Vannak ugyan általános szabályok, de ezektől az ember annál inkább eltér minél gyakorlottabb az írásban. Ez az eltérés adja az írás egyéni jellegét. Mi kényszerít bennünket arra, hogy a szabályoktól eltérjünk?

Az írást tanuló kisgyenneknek még alig van írásbeli kifejezésre váró gon- dolata, nála az írás magáért az írásért történik. Ez az állapot az általános iskola alsó tagozatában végig megmarad. Az 5. osztálytól kezdve az írás gondolatrögzítő eszközzé válik. Megszaporodik a tanulók jegyeznivalója, és egyre inkább észrevehető, hogy a tanulók íráskészsége nem, felel meg írás-szükségletüknek.

Az ' alsó tagozatban megtanult írás tökéletes betűformái, kapcsolási mód- jai az írást hosszadalmassá teszik, és így a ráfordítandó idő több, mint amennyi idő alatt a rögzítendő gondolatok tovahaladnak. Ez a helyzet arra kényszeríti a tanulókat, hogy írástempójukat meggyorsítsák. Kezdetben igyekez- nek az eddig tanult írásmódot megtartani, szabályos betűalakokat írnak, és követik a betűkapcsolás szabályait is. Igen sok tanuló képes arra, hogy a betűk lényegesebb változtatása nélkül fokozza írása sebességét. Az írástempó fokozá- sának azonban előbb-utóbb nem marad el a következménye, amely abban nyilvánul meg, hogy a betűk, a betűkapcsolások megváltoznak. Ez a folya- mat nem tudatosan megy végbe.- Az írás sebességének kényszerítő hatása alatt, minden meggondolás nélkül változik meg a betűk vonalvezetése, alakja és kapcsolása. A folyóírás alakulásának ebben a szakaszában mondjuk, hogy a tanulók írása romlik. A megelőzőkhöz viszonyítva helyes a megállapításunk.

Ha azonban az írás fejlődését tekintjük, nem visszafejlődést, hanem élőrehala- dást kell látnunk. Haladást kell vélelmeznünk, mert a tanuló elindult azon az úton, amelyen az írástanítás végső céljához igyekszik eljutni, igyekszik írás- tempóját olyan sebességűvé fokozni, hogy minél jobban megközelítse gondolatai szárnyalásának sebességét. Ez persze ideális cél, amelyet a leggyorsabb író sem ér el írásrendszerünk tökéletlensége miatt. E szándék megvalósítását a gyors- írás is csak megközelíti. A folyóírás fejlődésének második szakaszába a tanulók igen sok küzdelem után jutnak el. A második szakasz kezdetét rendsze- rint a saját aláírás megszerkesztésének kísérlete- jelzi. Az eddig használt betűket alakítgatja: a gyermek, igyekszik azokat egyéniségének megfelelő módon egymás mellé rakni. Munkáját elősegíti az ' idegen. kézírások meg-

figyelése, mert közben új betűalakítási és kapcsolási módokat ismer meg. Az ú j tapasztalatokat fokozatosan átviszi az írás egész területére, és lassan kialakul egyéni folyóírása. A folyamat igen lassú, évek gyakorlata kell hozzá. Ez termé- szetes, hiszen teljesen saját erejéből kell ezt az utat bejárnia. Az írástanítás az általános iskola alsó tagozatában befejeződik. A felső tagozatban legfeljebb biztatást és még több korholást kapnak a tanulók a tanárok által észre nem vett nagy munkájuk végzése közben. Rendszeres útmutatásról, segítésről tanter- veink nem szólnak. Tanáraink közül is csak kevesen látják a tanulók komoly küzdelmét, és még kevesebb a segítséget nyújtó pedagógusok száma. Csupán követelnek, semmit sem tesznek azért, hogy a tanulókat a követelmények el- érésére képessé tegyék.

Minden pedagógusnak éreznie kell, hogy az írástanítás éppen a legkriti- kusabb szakaszban, a folyóírás kialakulása idején félbemarad. Akkor nem nyújtunk a tanulóknak segítséget, amikor erre a legnagyobb szükségük volna.

Ezt a hibát nem lehet a pedagógusok rovására írni. Sajnos, pedagógiánk egész területén nincsen a folyóírás tanításával foglalkozó jelentős mű. A folyóírás vizsgálatát és a vizsgálatok eredményének feldolgozását a tudomány is el- hanyagolta, pedig határtalan mennyiségű anyag fekszik előttünk. Mi magunk is (meg elődeink is és mindenki, aki írással foglalkozik) igyekeztünk folyó- írásunk kialakításakor az iskolában megismert szabályos betűalakokat egysze- rűsíteni, könnyen leírható és könnyen kapcsolható szerkezetűekre változtatni.

Nem tehető fel, hogy az írás használatba vétele óta nem találta volna meg valaki a gyakorlat, az élet számára jól megfelelő írást. Az írók, a művészek, a politiku- sok, a tudósok, tehát társadalmunk legjelesebbjei mindent írnak. Azt hiszem zsenialitásuk minden munkájukban s így írástechnikájukban is megnyilatkozik, s az átlagos képességű ember írástechnikáját jóval meghaladja. Ki állíthatná, hogy B E S S E N Y E I , M A D Á C H , J Ó K A I , P E T Ő F I , K O S S U T H és más jeles magyarjaink egész életükben nem tudták megoldani az írástechnika nehézségeit? íróink kézírása jó irányítást nyújthatna a folyóírás tanításának kérdéséhez.

Ezzel az elgondolással indultam el a keresés útján. A magyar szellem- óriások kéziratait vizsgálgatom azért, hogy megismerjem ábécéjüket, s abból kiválogassam az általánosításra alkalmas betűket- és kapcsolási módokat.

Az adatok gyűjtése könnyen megy és élvezetes munka, de annál nehezebb a ki- választás. Híres embereink kézírását nézegetve nem tudtam magam mentesíteni az előítélettől. Amiként műveik bírálatakor nem lehet kizárólagosan egyiknek vagy másiknak adni a babért, ugyanúgy írástechnikájuk vizsgálatánál, is meg kell osztani az elismerést. Nehéz a feladat azért is, mert ugyanattól a kéztől ugyanaz a betű és kapcsolási mód többféle formában jelenik meg. Ez azonban csak a vizsgálódást nehezíti meg, de magának az ügynek a szempontjából örvendetes jelenség. Ugyanannak a betűnek többféle alakítása mélyebb bepillan- tást enged, feltárja az illető elveit, amelyek alapján folyóírását kialakította.

Kézírásukból így nemcsak kész betűket, kapcsolási lehetőségeket, hanem elveket is megismerhetünk, amelyek alapján meg lehet találni a folyóírás ki- alakítására legalkalmasabb betűket.

2 . A betűk mérése

A folyóírás betűinek kiválasztása csak úgy egyszerű ránézéssel — ,,tetszik- nem tetszik" alapon — meg nem ejthető. Az ilyen munka becslés volna, s így tévedésekkel járna. Érdemleges eredményt itt is csak mérés útján kaphatunk.

Vállalkoznunk kell tehát arra, hogy mértéket szerkesszünk a betűk mérésére.

Amiként hosszúságot csak hosszúsággal, éppen úgy betűt is csak betűvel mér- hetünk. Keresnünk kell tehát betűket, amelyek jól részekre bonthatók és általánosan ismertek. A kaligrafikus írásban használt betűk kínálkoznak erre a a legalkalmasabbnak. Ezeket a betűket úgy tekinthetjük, mint á folyóírásban használt betűk kikristályosodott alakjait. Bennük a legtökéletesebben fellelhe- tők mindazon elemek, amelyek írás közben figyelembe veendők. A folyóírás vizsgálatakor egyik legfontosabb kérdés a betűk leírásához használt vonalak minősége és mennyisége: ezek megmérésére szolgál a betűmérték.

B e t ű e l e m e k (Lásd az I. táblázatot)

A kaligrafikus írás betűi között a részek száma szerint találunk egy- szerűbbeket és összetettebbeket. A betűk részekre bontásakor útba igazítanak bennünket a „benne visszahúzott" vonalak. Ezek a vonalak mindig két betű- elem egymáshoz kapcsolását jelzik. Ha a betűket e vonalak mentén szétmetsszük, megkapjuk a betűelemeket. Amelyik betűben benne visszahúzott vonal nin- csen, az szét nem bontható betű, azaz maga is elem.

Egy elemből áll, azaz szét nem bontható betű az „e" és az ,,/".

Két elemből áll: „ b " , „ h " , „ n " , „ v " , „ y " , j,s".

Három elemből áll: „c", „f", „ k " , „ m " , „p", „r", „ u " , „z".

Négy elemből áll: „ i " , „ j " , „o'\ „ t " . Öt elemből áll: „a", „ d " , „g"-

Az ötödik csoport betűinél a tojásvonal befejezése után húzott kicsi vonal, amelyben a következő elem benne. visszaindul, mivel sem a tojásvonalhoz, sem az azt követő elemhez nem tartozik, külön elemnek tekintendő. Ugyan- ilyen különálló elem a nyomtalan áttétel és a pont is. Az ábécé betűit szétbontva 22 egymástól különböző elemet kapunk.

Egyes elemek egymással rokonságot mutatnak, amelyek alapján azok hat csoportba oszthatók. " . . '

a) Egyenesek: ékezet, tojásvonalat kiegészítő egyenes, tojásvonalat tá- masztó egyenes, nagyhorgot támasztó egyenes, nyomtalan áttétel.

b) Horgok: kishorog, középnagyságú horog, hosszított horog.

c) Hullámvonalak: hosszított fél hullámvonal, hosszított kishullám, közép- nagyságú hullámvonal, hosszabbított középnagyságú hullámvonal.

d) Hurkok: öblösített középnagyságú hurok, nagyhurok, öblösített nagy- hurok, hosszított nagyhurok. -

e) Tojásvonalak: fél tojásvonal, hosszított fél 'tojásvonal, középnagyságú fél tojásvonal, nyitott tojásvonal.

,f) Pont: ékezetek, mondatvégi pont.

B e t ű e l e m r é s z e k (II. táblázat)

A betűelemekkel még nem mérhetünk. A huszonkét betűelem alakra és nagyságra nagy mértékben különbözik egymástól. Nagyság szerinti sorrend- jüket éppen ezért nem lehet megállapítani. De nem mérhetünk velük azért sem', mert a folyóírásban használt betűkben ebben a formájukban csak nagyon ritkán találhatók. Mértékünknek pedig olyannak kell lennie, hogy az minden fajta betűben fellelhető legyen. A változatos alakot mutató huszonkét betűelemet tehát tovább kell bontanunk. Az egyes csoportokban találunk olyan elemeket, amelyek

á j . ÁJ, , AJ, AJ, A / y , r r r u , r r u , f r v y , / y , / y , J y} j v , r r ,

a, j j x j, / 0 ,a j u, / l / , / l/ , n y, / x/ , / X A .

A betűelemek.

Egy elemből alb JJ, A j ,

Két elemből alb Aj% Arü, /ÍRJ, ÍXJ^, RJ/,A,

Három elemből alb / /fj^ Ar-iJ/IRRJ, / j j V , /IJ/UU, Négy elemből alb /U " / ~ OU, / [ / ,

Öt elemből alb /~0~ <J, / -o'Ü, / ~0J/,

Elemcsoportok.

1. Egyenesek-. ' / / / 2. Horgok: J " /? 1/

3. Hullámvonalak: J y Í\J p j A. Hurkok-. JJ

5. Tojásvonalak: A R 0 (J 6. Pont: .

I. táblázat

nem képviselik tisztán csoportjuk jellegét, hanem más csoporthoz tartozó elemet is t a r t a l m a z n a k . Ilyen vegyes elem a ,,d" és a ,,t" horga, t o v á b b á az összes hosszított elemek. Ez a tapasztalat m u t a t j a , hogy az elemek még t o v á b b b o n t - hatók. A tovább bontáshoz maguk az elemek adnak útbaigazítást. A betű- elemek mindegyikében bizonyos irányokat vehetünk észre. A bennük foglalt vonalakat ugyanis írás közben vagy fel- vagy lefelé húzzuk. Ezek az irányok betű: lakítás közben egymást folyton váltogatják. Az irányváltoztatás m ó d j a szerint keletkezik a horog-, a bullám-, a tojás-, a hurokvonal. Az irányváltozta-

/ O V , / Q V , J j " , / O , / O S ,

/ u i y , £ / , X J , / í j o / o \

A / S

/u, ÁJ, /yJojJj, rmjifV,

/os m ni s /s, iu/uu. fvsrt/

I. táblázat

tás m ó d j á t jelző vonalak a fent említetteknél m i n d e n ü t t ívek. Beszélhetünk még a benne visszahúzás által történő irányváltoztatásról is, amikor a két irányt két egymásba olvadt vonal m u t a t j a . Ez az utóbbi irányváltoztatási mód a betű- elemekben nem fordul elő, ez. a megoldás csak a betűelemek betűvé való össze- kapcsolásakor használatos. Valamennyi betűelemet t e h á t t u l a j d o n k é p p e n egyenesekből és ívekből állíthatjuk össze. Nincsen egyéb dolgunk, m i n t hogy a betűelemekről levágjuk az i r á n y v á l t o z t a t á s t jelző íveket, és akkor azok betű- elemrészekre hullanak szét.

A b e t ű e l e m r é s z e k c s o p o r t o s í t á s a

Könnyebb eligazodás céljából a betűelemrészekkel kissé b e h a t ó b b a n kell foglalkoznunk. Az ábécé összes betűiből 29-féle betűelemrészt nyerünk. Alakjuk szerint ezeket 6 csoportba soroljuk: 1. pont, 2. egyenesek, 3. ívek, 4. horgok, 5. hullámok, 6. kapcsok.

Származásuk szerint a betűelemrészek 6-félék.

Az első csoportba tartoznak azok, amelyeket az elemek közül minden változtatás nélkül v e t t ü n k át, tehát betűelemek is, betűelemrészek is. Ezek: pont, vonás, nyomtalan áttétel, kishorog, 1/3-os kezdő- és tengelyvonalak, végül 2/3-os kezdő- és tengelyvonalak, és 3/3-os egyenes vonal.

1. Elemek is, betűelemrészek is.

w , r r r u , j v j . r r . r x j . j y , j y . 2.Egy iv lemetszésével származnak.

3. Ke t iv lemetszésável származnak. 4. Ivek.

5. Hullámvonalak. 6. Kapocsvonal.

I I I . táblázat

A második csoportba soroljuk azokat, melyek a betűelemekből egy ív lemetszésével származnak.

Ezek: kiegészítő egyenes, középhorog egyenesei, középhullám kezdő-és vég- ző egyenesei, tojásvonalat támasztó egyenes, hosszabbított kishullám egyenese, öblösített hurok végző vonala, középhurok kezdő (nagyobbik) egyenese, nem öblösített nagyhurok végző vonala, középhurok kezdő egyenese, nem öblösített nagyburok tengelyvonala, hosszított horogvonal nagyobbik egyenese, vala- mennyi nagyhurok kezdő egyenese, nem öblösített 'nagyhurok meghosszabí- tott egyenese.

A harmadik csoportot alkotják azok a betűelemrészek, amelyeket két ív lemetszésével származtatunk. Ezek: középhurok kisebbik, egyenese, tojásvonal egyenesei, hullámvonal belső egyenese, öblösített nagyhurok kisebbik egyenese.

A negyedik csoportban vannak az ívek. Ezek: középhurok íve, nagyhurok íve, tojásvonal íve, középhorog és középhullám íve.

Az ötödik csoportban foglaltatik a kishullámvonal.

A hatodik csoport tagjai a kapocsvonalak.

A b e t ű e l e m r é s z e k h o s s z ú s á g a (IV. táblázat)

A betűelemrészek megkeresésére az a szándék vezetett, hogy velük a betűk leírásához szükséges vonalmennyiség hosszát megmérhessük. Kézenfekvő volna a betűelemrészek megmérésére az általánosan használt hosszúságmérték használata, így közérthetően megmondhatnék, hogy valamelyik betű leírásakor milyen hosszú pályát futott be íróeszközünk.- A mérésnek ez a módja csak akkor vezetne eredményre, ha a vizsgálandó kézírások azonos nagyságú betűkből állnának. De megakadna a mérés munkája, ha például az összehasonlítandó két írás közül az egyik apró, a másik nagyméretű betűkből alakult. Ebben az eset- ben mindig az apró betűs írás mutatkozna előnyösebbnek, még akkor is, ha a betűk szerkezete a másikénál sokkal bonyolultabb volna. Éppen ezért a betű- elemek abszolút hosszúsága helyett a relatív hosszúságúkat kell mérnünk oly módon, hogy a használt betűelemrészek hossza a betűk nagyságától független legyen. Megoldható-e ez a feladat? Megoldható a következőképpen:

Bármily apró, vagy bármily nagy betűkkel írunk is, a betűkre mindig jellemző a három harmadolás, a hármas magassági tagolás. Az „ a " egyharma- dos, a „ t " kétharmados, az „ f " háromharmados betű. Ilyenformán a kézírás so- rai is báromharmados vonalrendszerbe helyezhetők bele. A középső harmad adja az írás sorát, a felső harmadba belenyúlnak a felső kétharmados betűk és a háromharmados betűk felső szárai, az alsó harmad magában foglalja az alsó kétharmados betűk és a háromharmados betűk alsó szárait.

Már a betűk vonalrendszerbe helyezése is nyújt valami támogatást a betűk vonalhosszúságáról. Ugyanis bármilyen nagyra vagy apróra írjuk is a betűket, relatív vonalhosszúságukat megkapjuk, ha azokat azonos nagyságú vonalrendszerben gondoljuk elhelyezve. Az egyharmados ,,e" feltétlenül rövi- debb vonallal írható le, mint az azonos szerkezetű, de kétharmados „1", stb.

De az ilyen megállapítás még nem mérés, nem vezet eredményre.

Amint a betűelemrészek származtatásánál láttuk, azok úgy keletkeztek, hogy az irányváltoztatást jelző íveket a betű elemeiről lemetszettük. Ebből kövétkezik, hogy az egyharmados betűkből származó betűelemrészek rövideb- bek az egyharmadnál, ugyanígy a kétharmados és a háromharmados betűkbő

IV. t á b l á z a t

származók is rövidebbek, m i n t az őket befogadó vonalrendszerhányad. A v o n a l a k hosszúsága aszerint alakul, hogy melyikből h á n y ívet m e t s z e t t ü n k le. Az , , a "

betű tojásvonaláról alul is, felül is lemetszettünk egy-egy ívet, t e h á t az így s z á r m a z t a t o t t egyenesek rövidebbek az „ r " b e t ű horgából m e g m a r a d t egyene- seknél, m e r t ebből csak fenn metszettünk le egy ívet stb. Ezzel a megállapítás- sal közelebb j u t o t t u n k egy lépéssel célunkhoz, kellő meggondolás u t á n világos, hogy a betűelemrészek egymáshoz viszonyított hosszúsága m e g á l l a p í t h a t ó , de s z á m o k b a n még mindig nem t u d j u k kifejezni a betűelemrészek hosszúságát.

12+10+12+ 12+12+12+4+16+12+16=

= 122

C/ A / C/

= J s x l v l 38+10+36+12+16+ 14 = 126

16+ 10+12 + 12+12+ 16 = 78

- r i h - 1 - ^ I + r l i U l

16+10+12+12+12+ 12+24+36+12+16 =

= 162

£ J = J V - 1 U - t - I - ¹

20+8+12+12 + 6 =68

=

UJ,

^ / j ^/J 16+10+12+12+12+12+4+36+10+36 =

V táblázat

A b e t ű e l e m r é s z e k r e l a t í v h o s s z ú s á g a

Osszuk be képzeletben a yonalrendszer mindegyik h a r m a d á n a k vonalközét húsz, vagyis az egész vonalrendszert 60 egyenlő részre. így lehetőségünk nyílik arra, hogy a betűelemrészeket ne egymáshoz, hanem a vonalrendszerhez viszonyít- suk. Mindegyik betűelemrész olyan hosszú, a h á n y egységen keresztülhalad.

Például, a középső h a r m a d o t teljesen kitöltő ferde vagy függőleges irányú egyenes 20 egységnyi hosszúságú, a két harmadon áthaladó egyenes negyven egységnyi, a három harmadon áthaladó egyenes 60 egységnyi hosszú. Az ívek lenietszését úgy tételezzük fel egységesen, hogy a vonalköz felső vonalát érintő

ívet a felső vonal alatt, az alsó vonalat érintő ívet az alsó vonal felett négy egy- ségnyire metsszük le. Az ,,r" horgából például az ív lemetszése után megmaradó két egyenes egyenként 16—16 egységnyi hosszúságú lesz. Az elmondottakból világos, hogy a betűelemrészek mindegyikéből megmondhatjuk a vonalrendszer- hez viszonyított hosszúságát. Az ,,r" borogvonalából származó egyenes hosszát így kellene jelölnünk: 16/60 vonalrendszer hosszú. Könnyebb kezelhetőség céljá- ból elegendő lesz, ha csak ennyit mondunk: az ,,r" horgának egyenese 16 egység- nyi hosszú. Vagy még rövidebben: az ',,r" horgából származó egyenes hossza 16.

A betűrészek vonalrendszer-hányadával kifejezett (relatív) hosszúsága lehetővé teszi azok hosszúság szerinti sorrendbe való sorolását. (Lásd V.

' táblázat!)

A b e t ű k é p l e t

A betű képletét a benne foglalt betűelemrészek felsorakoztatásával szerkesztjük meg. A képletben felsorakoztatott betűelemrészeken könnyebb eligazodás kedvéért megjelöljük azok származását, vagyis azt, hogy metszés útján keletkeztek-e és a metsző vonalon miként helyezkednek el. Ezek jelölése'"

a betűelemrészek végződéseihez húzott kis vízszintes vonalakkal történik.

Ez a jel: „_£" azt jelenti, hogy az egyenes alatt, ez a jel „ 7 " azt jelenti, hogy az egyenes felett, ez a jel „ I " azt jelenti, hogy az egyenes felett is, alatt is a betű- ben ív foglal helyet. A kaligrafikus „ a " képletét a következőképpen szerkeszthet- jük meg:

a) A betűt elemekre bontjuk: ^ 2 3 4 1. tojásvonalat támasztó egyenes: / 2. nyomtalan áttétel: _

3. tojásvonal: 0

4. tojásvonalat kiegészítő egyenes: / 5. horogvonal: U

b) Lemetsszük az irányváltoztatást mutató íveket: £ 1. tojásvonal felső íve: Q

2. tojásvonal alsó íve: TJ

3. tojásvonal bal oldali egyenese: I 4. tojásvonal jobb oldali egyenese: / 5. a horog íve: U

6. a horog bal oldali egyenese: _£

7. a horog jobb oldali egyenese: £

c) Felsorakoztatjuk a betűelemrészeket: \ 2 3^ 4 5 6 7 ~8 9 10 1. tojásvonalat támasztó egyenes: 7

2. nyomtalan áttétel:

3. tojásvonal felső íve: {j

4. tojásvonal bal oldali egyenese: I 5. tojásvonal alsó íve: U

6. tojásvonal jobb oldali egyenese: J

7. tojásvonalat kiegészítő egyenes: £ 8. horogvonal belső egyenese: £

9. horogvonal íve: U

10. horogvonal külső egyenese: _£

A betűképlet segítségével megállapíthatjuk bármelyik betű vonalmennyi- ségét. A kaligráfikus „ a " betűben 10 betűelemrész van, közülük 7 egyenes, 3 ív.

A betűk képletének a folyóírásokban rejlő törekvések feltárásakor jó hasznát vesszük.

A b e t ű k m é r t é k s z á m a (V. tábla)

A betűelemrészek felsorakoztatásával nyert betűképlet minden egyes tag- ját azzal a számmal (mértékszámmal) helyettesítjük, amelyik megmutatja, hogy áz; egyes betűrészek a háromharmados vonalrendszér hányadrészén baladnak át.

Például: CL = 16+lo+lZ+12+F2+12+1l+W_{+12+16 =} 122 ' A betűelemrészek hosszúságát jelző számokat összeadjuk, az összeg mutatja a betű összes vonalainak hosszúságát. A "kaligrafikus „ a " összes vonalainak hossza 122 egységnyi hosszú, vagyi§ a betű mértékszáma 122.

Hasonló eljárással valamennyi betű mértékszámát meghatározhatjuk.

A k a i i g r a f i k u s b e t ű k v o n a l h o s s z ú s á g s z e r i n t i s o r r e n d j e

A mértékszámok segítségével megállapíthatjuk a kaligrafikus ábécé betűi- nek vonalhosszúságuk szerinti sorrendjét.

s 60, e 68, c, r 7 8 ü 82, o 92, z 96, i 105, u 108, e 108,n 112, j 125, a 122, b 126, p 148, h 152, y 152, t 154, m 156, f 158, g 160, d 162, M62.

A betűk fenti sorrendjének helyességét a gyakorlat is igazolja. Tapasztal- tam, hogy jeles embereink kézírásában egyes betűk változatlanok maradnak, míg mások nagyon változatos alakításban fordulnak elő. A mérés elvégzése előtt nem .tudtam megállapítani ennék okát. Például a „ d " és a ,,t" betűk gót írásá- ban használt alakjának átvételében csupán az akkori idők németes szellemét véltem érvényesülni. Most már tudom, hogy ezeket az alakokat azért használták szívesen, mert a kaligrafikus írás ezen betűit még módosítással is csak nehezen, sok vonallal lehet leírni. Általában az „ a " betűt megelőző betűk írása alig válto- zik, míg az utána következő betűk egyszerűsítésére való törekvés az írások 90 %-ában fellelhető. Minél hátrább áll valamelyik betű a fenti sorban, annál több változatban található a kézírásokban.

A betűmérték birtokában a kézírásokon előforduló bármelyik betű vonal- hosszúságát is megállapíthatjuk. Bárkinek az írását teljes tárgyilagossággal mérhetjük, és a betűk írása közben használt vonalak hosszúsága miatt támadt vitát mérés alapján dönthetjük el.

3. A betűelemek kapcsolódási módja y

A betű képletének vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy. a betűt milyen betűelemrészek alkotják, és hogyan követik azok egymást. A betűképletet alkotó betűelemrészek hatfélék: pont, egyenesek, ívek, horog- és hullámvonalak, végül

felmenő lemenő haladó vissz a férő

I. Kiegészítő egyenes kapcsolás 3-4

felmenő egye- felmenő egye- lemenő egye- nest felmenő nesl felmenő nest lemenő követ előz meg kövei

II. Benne visszatérő egyenes kapcsolás

a . . a ^ I 2

visszatérő egyenest haladó egyenest haladó követ visszatérő követ

III.Derékszögű felső egyenes kapcsolás

haladó egyenest

lemenő előz meg haladó egyenest felmenő követ

5 u 6 . a h a b

7-e.

haladó egye- haladó egye- visszatérd egye- nest haladó nest haladó nest visszatérő követ etóz meg követ

3 b

felmenő egyenest

lemenő követ lemenő egyenest felmenő követ

visszatérő egyenest visszatérő egyenest lemenő előz meg felmenő követ

IV.Derékszögű alsó egyenes kapcsolás l - " - 2

haladó egyenest

felmenő előz meg haladó egyenest

lemenő kjpvet visszatérő egyenest visszatérő egyenest felmenő előz meg lemenő követ V I . t á b l á z a t

kapcsoló vonalak. A horog- és h u l l á m v o n a l a k a t a l a k j u k n á l és viselkedésüknél fogva azonos módon értékeljük az ívekkel. A kapocsvonalak is ívből és egvenesek- ből állnak; a pont pedig csak a b e t ű n kívül használatos elem. A fentiekkel t e h á t nem kell külön foglalkoznunk, s így csak az egyeneseket és az íveket kell figyelem- be v e n n ü n k .

E g y e n e s e k k a p c s o l á s a e g y m á s k ö z ö 1 1 (VI. t á b l á z a t ) Az egyenesek származásuk szerint lehetnek: felmenők, lemenők, h a l a d ó k , visszatérők. A betű képletében egymást k ö v e t ő egyenesek igen sokféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz.

Jobb forgasú haladó kör Ballorgású visszatérő

zártállású haladó

zártállású visszatérő

nyitott állású haladó

nyitott állású visszatérő

o n ru

I. 1—8., Ha felmenő egyenest felmenő egyenes követ vagy megelőz, to- vábbá, ha lemenő egyenest lemenő egyenes megelőz vagy követ, végül ha haladó egyenest haladó egyenes követ vagy megelőz, vagy visszatérő egyenest vissza- térő egyenes követ vagy megelőz, akkor a két kapcsolódó egymást kiegészíti, ezért az ilyen kapcsolás, amilyet a nyolc eset m u t a t , kiegészítő kapcsolás.

II. 1—4. Ha visszatérő egyenest haladó vagy haladó egyenest visszatérő követ, t o v á b b á felmenő egyenest lemenő, lemenő egyenest felmenő követ, a k k o r a második egyenes az első egyenesben benne visszatér, s a két vonal eggyé lesz, ez a benne visszatérő kapcsolás.

I I I . 1—4. Derékszögű felső egyenes kapcsolást k a p u n k , ha haladó egyenest lemenő előz meg, vagy felmenő követ, t o v á b b á ha visszatérő egyenest lemenő előz meg, vagy felmenő követ.

I. Iker ivkapcsolás.

zártállású halódó ivei zártállású haladó 1/ követ II. Záró Ivkopcsolás.

1

záriállású visszatérő Ivet zártállású visszatérő iv követ

zártátlású haladó ivet, zártállású haladó ivet, zártállású visszatérő nyitott állású vissza- nyitóit állású vissza- ivet nyitott állású térő iv követ térő iv előz meg haladó iv követ

zártállású visszatérő ivet nyitott állású haladó iv előz meg

III. Egybeolvadó lekapcsolás.

1

zártállású hatadó ivet zártállású haladó ivet zártállású visszatérő nyitott állású haladó nyitott állású haladó ivet nyitott állású iv követ iv előz meg visszatérő iv követ

»'V

IV. Egymásba futó Ivkapcsotás.

2 3

zártállású visszatérő ivet nyitott állású visszatérő ív előz meg

zártállású haladóivet zártállású visszatérő nyitott állású haladó nyitott állású vissza - zártállású visszatérő ivet zártállású haladó ivet nyitott állású térő ivet nyitott állá- iv követ ív követ visszatérő iv követ sú haladó iv követ

VIII. táblázat

IV. 1—4. Derékszögű alsó egyenes kapcsolást k a p u n k , ha haladó egyenest felmenő előz meg vagy lemenő k ö v e t , végül ha visszatérő egyenest felmenő egyenes előz meg, vagy lemenő követ.

A z í v e k k e l e t k e z é s e é s f a j t á i (VII. t á b l á z a t )

Az ívek úgy keletkeztek a tojás-, a horog-, a hullám- stb. v o n a l a k b ó l , hogy róluk az irányváltoztatást m u t a t ó v o n a l a k a t 4/60 m a g a s s á g b a n lemet-

szettük. A tojásvonal írásakor két ívet rajzolunk: egy felsőt és egy alsót. A le- vágott felső ív két végpontjával lefelé néz, ha ráállítjuk egy egyenesre, akkor az ív és az egyenes zárt idomot eredményez, az ilyen ív azért zárt állású. Ha az alsó levágott ívet rátesszük egy egyenesre, a két végpontjával felfelé néz és nyitott marad, az ilyen ív nyitott állású.

A zárt állású és'nyitott állású ívek is különbözők aszerint, hogy milyen módon keletkeztek. A papírra kétféle módon rajzolhatunk kört. Az íróeszközöm haladhat balról jobbra az írás haladási irányában, de haladhat jobbról balra is az írás haladási irányával ellentétesen.. Az első esetben a kör haladó, a második esetben visszatérő mozgású. A haladó mozgású kör felső íve zárt állású haladó, az alsó íve nyitott állású visszatérő ív. A visszatérő mozgású kör felső íve zárt állású visszatérő, az alsó íve nyitott állású haladó ív. Általánosságban tehát négy- féle ívről szólhatunk: zárt állású haladó, zárt állású visszatérő, nyitott állású haladó és nyitott állású visszatérő ívről. E négyféle ív mindegyike kapcsolható ívvel és kapcsolható egyenessel.

í v e k k a p c s o l á s a e g y m á s k ö z ö t t (VIII. táblázat)

Zárt állású haladó ív zárt állású haladó ívvel ugyanúgy kapcsolódik, mint ahogyan a zárt állású visszatérő ívek kapcsolódnak egymáshoz. Mind a két esetben két teljesen egyező ív jeleníti meg az íróeszköz mozgását. Megjelenési formájuk miatt az ilyen kapcsolást ikerkapcsolásnak nevezzük.

Zárt állású haladó ív az őt követő, valamint az őt megelőző nyitott állású visszatérő ívvel az írólap síkjának égy részét bezárja, ugyanez történik akkor is, ha zárt állású visszatérő ívet nyitott állású haladó ív előz meg vagy követ. E négy- féle kapcsolási mód legyen záró-ívkapcsolás.

Ha zárt állású haladó ívet nyitott állású haladó ív követ vagy megelőz, továbbá ha zárt állású visszatérő ívet nyitott állású haladó ív követ vagy meg- élőz, a vonalak simán egymásba folynak, kapcsolásuk egybeolvadó ívkapcsolás.

Előfordulhat, hogy zárt állású haladó ívet zárt állású visszatérő ív, vagy ennek ellenkezője, zárt állású visszatérő ívet, zárt állású haladó ív, végül nyitott állású haladó ívet nyitott állású visszatérő ív vagy nyitott állású visszatérő ívet nyitott állású haladó ív követ. Ilyenkor két ív egymásba fut, vagyis egymásba- futó ívkapcsolás keletkezik.

I v e k és e g y e n e s e k k a p c s o l á s a ( I X . táblázat)

Ha zárt állású ívet — legyen az haladó vagy visszatérő — felmenő egyenes előz meg, vagy lemenő követ, kapcsolási módjuk egybeolvadó.

Ha zárt állású ívet lemenő egyenes előz meg, vagy felmenő egyenes követ, ak- kor függő kapcsolás keletkezik. Azért függő, mert az ív az egyenesen függeni látszik.

Ha nyitott állású haladó vagy visszatérő ívet lemenő egyenes előz meg, vagy felmenő egyenes követ, kapcsolásuk egybeolvadó.

Ha nyitott állású ívet — akár haladó akár visszatérő — felmenő egyenes előz meg, vagy lemenő egyenes követ, függő kapcsolás jön létre.

Végeredményben tehát ívek és egyenesek kapcsolása vagy egybeolvadó vagy függő kapcsolás.

)

#

nyitott állású haladó

u

Ivet lemenő egyenes előz meg

zártállású haladó Ivet felmenő egyenes előz meg

A J

nyitott állású haladó Ivet felmenő egyenes kövei

zártállású haladó ívet lemenő egyenes követ

nyitott állású vissza- térő ivet felmenő egyenes követ

r\

zártállású visszatérő ivet lemenő egyenes követ

VJ

nyitott állású vissza- térő ivet lemenő egye- nes előz meg

" m

zártállású visszatérő ivet felmenő egyenes előz meg

k^v n r N

lemenő egyenest zórtállású haladó ív követ

zártállású haladó zártállású visszatérő zórtállású visszatérő ivet felmenő egyenes ivet felmenő egyenes ivet lemenő egyenes követ követ előz meg

nyitott állású haladó nyitott állású holadó nyitott állású vissza- nyitott állású vissza- ivet felmenő egyenes ivet lemenő egyenes térő ivet lemenő téri ivet felmenő egyenes elóz meg követ egyenes követ egyenes előz meg

I X . t á b l á z a t

A b e t ű k t a g o l ó p o n t j a i é s a l e n d ü l e t (X. t á b l á z a t ) A betűelemrészek kapcsolásának 12 féle m ó d j a v a n . E 12 féle kapcsolási módot közös jellemző tulajdonságuk szerint c s o p o r t o s í t h a t j u k . A derékszögű felső egyenes-kapcsolás, a derékszögű alsó egyenes-kapcsolás, az iker-ívkapcsolás, a vegyes vonalú felső függő kapcsolás és a vegyes vonalú alsó függő kapcsolás esetén a leírt két elem egymástól elkülönítve l á t h a t ó . Változatlanul m a r a d az előző egyenes kezdőpontja és a második egyenes v é g z ő p o n t j a . Az előző egyenes végzőpontja és a második egyenes kezdőpontja egybeolvad, s belőlük a k é t egyenes között tagoló pont keletkezik. A tagolt kapcsolások két elemrészc válto-

I < >

»- > ^•*

1

X. t á b l á z a t

zatlanul m e g m a r a d , fő jellemvonásuk, hogy leírásukkor — b á r csak rövid ideig,

— de meg kell állnunk, ezért leírásukhoz két mozdulatra v a n szükségünk. A tagoló pontok mindig megállást parancsolnak. Tagolópontos kapcsolás még a benne visszatérő egyenes kapcsolás és az egymásba f u t ó ívkapcsoiás is. Ezeknél a kapcsolásoknál az első vonal végzőpontja egyebe;-eik a második vonal kezdő- p o n t j á v a l , t o v á b b á az első vonal kezdőpontja egybeesik a második vonal végző- p o n t j á v a l . így t e h á t az. első vonal végzőpontjából és a második vonal kezdő- p o n t j á b ó l tagoló pont keletkezik, amely írás közben megállást parancsol, a keletkezett ú j vonalat két részre b o n t j a , ennek leírásához két mozdulatra van szükségünk. Mivel a - é s kezdő végzőpontok egybeesnek, a két vonal eggyé lesz.

•

X I . táblázat

T a g o l ó p o n t n é l k ü l i k a p c s o l á s o k ( X I . táblázat)

Az egyenes kapcsolás, az egybeolvadó ívkapcsolás, a vegyes vonalú felső egybeolvadó kapcsolás és a vegyes vonalú alsó egybeolvadó kapcsolás következ- tében a két kapcsolódó elemrész közül az elsőnek a v é g p o n t j a , a m á s o d i k n a k a kezdőpontja eltűnik. Az ú j vonalat az első elemrész k e z d ő p o n t j a és a m á s o d i k elemrész végzőpontja határolja, hiányzik t e h á t belőle az a két pont, a m e l y e k az ú j v o n a l a t két régi vonalra tagolnák. Éppen ezért ezek a kapcsolások tagoló

Mozdulatok

W

Egy lendületesek

Két lendületesek

Három lendületesek

L/

w . n a j .

/ó

Negy lendületesek

/ ö u , / d u , / ö y , / ö (J ^Hat

L /

Ot lendületesek

/ u .

lendületesek Kilenc lendületesek

d l /

/&

X I I . t á b l á z a t

pont nélküliek. Fő jellemvonásuk, hogy a kapcsolt két elemrészt egy mozdulattal, megállás nélkül v e t h e t j ü k papírra. Tagoló pont nélküli a záró ívkapcsolás is, ennél azonban nemcsak a tagoló pont, h a n e m a kezdő- és végzőpont is eltűnik.

Egy-egy b e t ű b e n a betűelemrészek kapcsolódása igen különböző lehet.

4. A betűk lendületessége. (XII. táblázat).

A szabályosan írt ,,a" betűben 10 elemrészt találunk. A 10 elemrész 10 m o z d u l a t t a l írható le. A betűelemrészek összekapcsolása azonban ú j helyzetet

teremt. Az első és második elemrész derékszögű alsó egyenes kapcsolással, a 2.

és a 3. vegyes vonalú függő kapcsolással, a 3. és a 4. vegyes vonalú alsó egybe- olvadó kapcsolással, a 4. és az 5. vegyes vonalú felső egybeolvadó kapcsolással, az 5. és a 6. vegyes vonalú felső egybeolvadó kapcsolással, a 6. és a 7. kiegészítő egyenes kapcsolással, a 7. és a 8. benne visszatérő egyenes kapcsolással, a 8. és a 9. egyenes vonalú felső egybeolvadó kapcsolássál, a 9. és a 10. vegyes vonalú felső egybeolvadó kapcsolással kapcsolódik egymáshoz. A kilenc kapcsolás közül az 1—2, 2—3, 7—8 tagoló pontos kapcsolás, a 3—4, 4—5, 5—6, 6—7, 8—9, 9—10 pedig tagoló pont nélküli kapcsolás.

Az „ a " betű 10 betűelemrészének leírásához már nem szükséges 10 mozdu- lat, mert a két tagoló pont közé került betűelemrészek egybeolvadnak. A betű- elemrészek egybeolvadását az a lendület teszi lehetővé, amelyre szükségünk van az íróeszköz tagoló ponttól tagoló pontig jutásához. A lendületet igen jól érzé- kelhetjük, ha a tagoló ponton hosszabb ideig megállunk, és a következő tagoló pontig a lehető leggyorsabban haladunk át az ott levő betűelemrészeken. Érez- zük, hogy a tagoló pontról tagoló pontra vivő lendület a folyóírás motorja, hajtó- ereje. Figyelembe véve a 3 tagoló pontot, a szabályosan írt ,,a" betű 4 lendü- lettel írható le. Első lendület az első tagoló pont előtti tojásvonalat támasztó egyenes, második az első és a második tagoló pont közötti nyomtalan áttétel, harmadik a második és a harmadik tagoló pont közötti tojásvonal és hosszabbító egyenes, negyedik a harmadik tagoló pont utáni horogvonal.

Végig baladva az ábécé kisbetűin megállapíthatjuk, hogy minden betű eggyel több lendülettel írható le, mint amennyi a tagoló pontjainak a száma.

Nincsen tagoló pontja, tehát egy lendülettel írható az ,,e" és az ,,1" betű.

Egy tagoló pontja van, tehát két lendülettel írható: b, h, n, s, t.

Két tagoló pontja van, tehát három lendülettel"írható: c, f, k, m, p, r, z, u.

Három tagoló pontja van, tehát négy lendülettel írható: a, d, g, o, i, j.

Nem vettük figyelembe az ékezeteket és az áthúzásokat, mert azokat nem a betű alakításakor rakjuk fel, hanem a szó, illetve a mondat leírása után.

Ezek után kimondhatjuk, hogy a tagoló pontok által kijelölt lendület a sok mozdulatot jelentő elemrészeket egybefogja, s így a betű kevesebb mozdu- lattal írható le, továbbá, hogy mindegyik betű eggyel több lendülettel írható

le, mint ahány, tagoló pont van benne.

5. A betűif ritmusa, gördülékenysége ( X I I I . táblázat).

Ha a 'betűk képletében az elemrészeket keletkezésük sorrendjében írjuk le, akkor figyelemmel kísérhetjük az egyenesek és ívek váltakozását. A betűk ebben is különböznek egymástól.

Az ,,e, 1, b, v, z, s" betűk képletében ívre mindig egyenes következik.

Ezeknek a betűknek a képlete hasonlít ahhoz a díszítő sorhoz, amelyben két díszítő elem ritmikusan váltogatja egymást. Ezek a betűk ritmikus betűk.

A ,,c, f, b, j, n, r " betű képletében a ritmus egy helyen megszakad, mert egyenesre egyenes következik. Két egyenes találkozását tartalmazó képletből alakult betűket elsőfokú egyenest torlasztó ritmustalan betűnek nevezzük.

A ,,p" betű képletében három egyenes torlódik, ezért a ,,p" másodfokú egyenest torlasztó ritmustalan betű. A ,,i, m, o, u " betűk képletében két helyen szakad meg a ritmus 2-2 egyenes torlódással. Ezekben a betűkben két első?

Ritmikus betűk.

£/ i T z\ I xz 1 ^ r\y- t ^ i x , i

/ X / : A : I \ x s s

« » ' - , » \ Elsafoku egyenest torlaszto betűk.

a- rA-~IxsJ / f / t Tzij^j^ • A/: Lf^Tz* IxrJ Y / J X Z J — ÍT\J: T ZI. TY ZX I XJ-1 TV: TZX T I ^

Másod fokú egyenest torlasztó betűk.

AJ •

f ű : ! f T W ' - T z s TJz* TJzxlxzl- 7T •• T — rx I xz I , ^ AJL/: l l x z l l x z l

A rt _

Harmadfokú egyenest tdrtasztó betűk. H

OJ- T- z, I x z l . l x z 1 jcb' T- z* I x z l J J x z 1

A A A . A A A

Negyedfokú egyenest torlasztó betűk.

t/: JJrzl---

A A A A v

fv é s vegyesvonalú torlasztó betűk

»

kOj' •• Txz Izx 1 u u 1 ' J3J •• T I xzl ^ ^ Ixz 1

A / : ízi J. 'Tzi zi TJTxz I dy- TJxz'lsi x z l l x z l

< A A A A A A A •

X I I I . táblázat • fokú egyenes torlódás van, ezért másodfokú egyenest torlasztó ritmustalan

betűk.' . Az ,,a, d, g " betűk képletében is két helyen szakad meg a ritmus, egy

alkalommal két egyenes, a második alkalommal 3 egyenes torlódik. Az első elsőfokú, a második másodfokú egyenes torlódás, ezért ezek harmadfokú egye- nest torlasztó ritmustalan betűk.

Lehetnek természetesen negyedfokú, ötödfokú torlasztó betűk is.

A szabályosan írt betűkben nincsen, de a kézírásosban találhatók külön- böző fokú ívtorlasztó betűk is. Két ív találkozása elsőfokú, három ív találkozása másodfokú ívet torlasztó ritmustalan betűt eredményez. Szólnunk kell még a különböző fokú vegyesen torlasztó betűkről, amelyekben ív is, egyenes is tor- lódik. Például két ív találkozása és két egyenes találkozása harmadfokú vegyes vonalú torlasztást ad.

A betűk ritmusának megállapításánál tehát így járunk el.

1. Megállapítjuk a betű képletét.

2. Megkeressük az egyenesek, majd az ívek torlódását.

.3. Megállapítjuk a torlódás fokát.

Gyakrabban előforduló torlódások:

Két egyenes találkozása elsőfokú, három egyenes torlódása másodfokú, négy egyenes találkozása harmadfokú egyenes torlódást ad.

Két elsőfokú egyenes torlódást tartalmazó képletből másodfokú, egy első fokú egyenes torlódást és egy másodfokú egyenes torlódást tartalmazó képlet- ből harmadfokú egyenest torlasztó ritmustalan betű keletkezik.

Egy elsőfokú ívtorlódást és egy másodfokú egyenes torlódást tartalmazó képletből harmadfokú vegyesvonalú torlasztó ritmustalan betű alakul stb.

* A ritmikus képletű betűk írása gördülékeny; a ritmustalan betűket annál több zökkenővel tudjuk csak leírni, minél magasabb fokú a torlódás.

A gördülékeny betűket megállás nélküli egyetlen lendülettel írhatjuk le, mert az egyenesek és ívek kapcsolódásából nem keletkezik tagoló pont. Az első fokú egyenes vagy ív torlasztó betűkben egy tagoló pont van, s ezért egy meg- állással, vagyis két lendülettel írhatók le stb.

Általában a torlódások tagoló pontot eredményeznek, írás közben meg- állítják a lendületet, s így fékezik az írás sebességét.

6. A betűk vonalmennyisége .és a vonalak rendeltetése a betűkben ( X I V . t á b l á z a t ) A betűk vonalhosszúságát a betűképlet és a mértékszám segítségével pontosan megállapíthatjuk! A betűképletben foglalt betűelemrészek azonban arról is tanúskodnak, hogy a betű hány betűelemrészből áll. Például a 122-es vonalhosszúságú szabályos „ a " betű 10 betűelemrészből áll, vagyis vonal- mennyisége 10. E betű leírásához tehát 10 betűelemrész szükséges. Ezek segít- ségével olyan betűt szerkeszthetünk, amelyik biztosan felismerhető, továbbá a

megelőző és követő szomszédos betűhöz jól kapcsolható. ' Az írásvizsgálat közben azonban gyakran szükségünk van annak meg:

állapítására, hogy mennyi az a legkevesebb vonalmennyiség, amennyi elégséges arra, hogy belőle még a kérdéses betű kialakítható. Ha minimális vonalmennyi- ségből alakítunk betűt, olyan betűalakot kell nyernünk, amelyik biztosan fel- ismerhető. Nem kell tekintettel lennünk sem a szerkezetre, sem a kapcsolható- ságra. A minimális vonalmennyiséget a betű használati alakjából úgy kapjuk, hogy mindazon betűelemrészeket elhagyjuk, amelyek a betű felismeréséhez nem feltétlenül szükségesek. Vegyük például a szabályosan írt ,,a" b e t ű t !

A vizsgálandó betűt betűelemrészekre bontjuk. Az előzőekből tudjuk már, hogy vonalmennyisége 10, vonalhosszúsága 122.

Elhagyhatjuk a nyomtalan áttételt, amely a betű használati alakjában nem látszik, csupán a szerkesztést szolgálja. Az így nyert betűalak vonalmennyi- sége 9, vonalhosszúsága 112.

_ A

10+4+16=30

- XX I XX I 1 1 XX 1 =10 J - XX I XX I 1 1 XX 1

16+10+12+12+12+12+4 + 16+12+16 = 122

J xx I xx I i I xx 1 = 9 16 + 12+12+12+12 + 4 + 16+12 + 16 = 112

xx I I I I 1 = 6 12+12+12+12+12+16 = 76

xx I xx 1 xx — 5 12+12+12+12+12 = 60

Kapcsoló Karak ter

J 1 16+ 16=32 XIV. táblázat

I XX I XX XX 12+12+12+12+12 = 60 A t o j á s v o n a l a t t á m a s z t ó egyenes és a tojásvonal bal oldali egyenese egybe- olvad, v a l a m i n t a horog bal oldali egyenese is egybeolvad a tojásvonal jobb oldali egyenesével és a kiegészítő vonallal. Ha az egybeolvadó vonalpárok közül az egyik-egyik vonalat elhagyjuk, a b e t ű k é p semmit sem változik, de vonalmennyi- sége csökken 6-ra, vonalhosszúsága pedig 76-ra. E l h a g y h a t j u k még a horogvonal j o b b o l d a l i egyenesét, amely csupán a kapcsolást szolgálja, s így t u l a j d o n k é p p e n n e m tartozik a betűképhez. E betűelemrészeket elhagyva eljutunk a. szabályos ,,a" betű olyan alakjához, amelyből már egyetlen betűelemrészt sem h a g y h a t u n k el a betű felismerhetőségének veszélyeztetése nélkül. A vizsgált betűnek ez az alakja 5 vonalmennyiségű és 60 vonalhosszúságú. A betű használati alakjából el-

felsó iv

baloldali egyenes

alsó iv

jobboldali egyenes

jobboldali iv Elsődleges származékok

Másodlagos származékok

°> 0 0 p

c , n d )

m

bi q

<>Lj

f j

6

1

n i I

XV. táblázat

z

h a g y t u n k 62 vonalhosszúságú 5 betűelemrészt. Az ,,a" b e t ű r e v o n a t k o z t a t v a tehát a legkevesebb vonalmennyiség 5. Ez az öt betűelemrész a d j a a b e t ű k a r a k t e r é t , illetve idealizált a l a k j á t , ezt az összes h a s z n á l a t b a n levő „ a " b e t ű tartalmazza valamilyen f o r m á b a n . Ezért a legkevesebb vonalmennyiségben jelen levő betűelemrészeket k a r a k t e r vonalaknak, belőlük n y e r t b e t ű a l a k o t a betű ideális a l a k j á n a k , jelen esetben ideális ,,a"-nak nevezzük.

Az elmondottak alapján a szabályos „ a " b e t ű 10 betűelemrészét a b e t ű - ben betöltött szerepük szerint h á r o m csoportba o s z t h a t j u k :

1. Szerkezeti vonalak, amelyek csak a szerkesztést szolgálják ( n y o m t a l a n áttétel, kiegészítő egyenes, a horog bal oldali egyenese).

2. Kapcsolós vonalak, amelyeknek rendeltetése a. szomszédos betűhöz való kapcsolódás (töjásvonalat támasztó egyenes,'a horog jobb oldali egyenese).

3. Karáktervorialak, amelyek a betű jellegzetes alakját adják meg (a tojás- vonal baloldali egyenese, a tojásvonal felső íve, a tojásvonal alsó íve ésa horog- vonal alsó íve).

A szövegből kiszedett betűk használati alakja tehát karakter-, szerkezeti és kapcsoló vonalakból, a betűk ideális alakja pedig csak-ka'raktervoiialákból áll.

- . ' . ' ^ -. ^

7. A betűk ideális alakja ( X V : t á b l á z a t ) . ' • •

• Az ideális „ a " b.étűből valamennyi, betű ideális alakja levezethető. A le- vezetés megkönnyítése érdekében, nevezzük meg áz ideális ,-,á" öt vonalát a következőképpen:-felső ív, alsó ív, jobb-oldali ív, bal oldali egyenes, jobb oldali egyenes. •-,..•

a) Egy elem elhagyása.. ' '}. \ '•

A jobb oldali ív elhagyásával születik-meg az ;,o".

b) Két elem elhagyása: - '• - •„, A jobb oldali ív és a felső ív elhagyása ,,u"-t eredményez-.

A jobb oldali ív és az alsó ív elhagyásával.jutunk az ,,n"-hez!

A jobb oldali'ív és a jobb oldali egyenes elhagyása „c"-t eredményez.

" c) Négy elem elhagyása. . • •> '

A bal oldali egyenes, a felső, az alsó és a jobb oldali, ív elhagyása vezet az ,,i"-liez. • . •" ; • . • ; . ; ; ' • A . . . ".

Az ideális ,,a" másodlagos származékait az' elsődlegesszármazékokból kapjuk kiegészítéssel. - ' , , . , . .. .... . -•.>,

a)- Az ideális ,,o" egy elemes kiegészítése. .

A bal oldali egyenes felső harmados meghosszabbításával ,,b", a bal oldali egyenes felső harmados meghosszabbításával ,,d", a'bal oldali egyenes alsó harma- dos meghosszabbításával ,,p" alakul ki. : ; .

h) Az.ideális „o" két elemes kiegészítésé. - • •' '•"'•'.-

A jobb oldali egyenes alsó harmados meghosszabbításával és egy ív hozzá- adásával „g". alakul. ' ; .'. ' v:

c) Az ideális „n" egy elemes kiegészítése: -, • A bal oldali egyenes meghosszabbításával ,,h'-'-t nyerünk. - .

A). Ha az ideális ,,n"-hez egy felső jobb oldali ívet és egy jobb,oldali egyenest csatolunk „ m " áll előttünk. ,,

e) Az ideális „u" két elemes kiegészítése.

• Az u jobb oldali alsó harmados; kiegészítéssel és hozzákapcsolt .ívvel „y"-,

ná lesz. ....

f) Az ideális ,,c" egy elemes kiegészítése. • . . . . . . . Az ideális „c" felső ívéhez vízszintes egyenestrkapcsolya ,,,e'.'-t alkotunk.

g) Az ideális- „i" egy elemes kiegészítése. . . ' • .• ' .!

Az ideális ,,i" felső harmados kiegészítésével ,,l"-et, két- megdöntött

Kezdőpontok

10

1 I xj I zx _ xj 1612 12 12 1210 12 vm: 7 msz: 86 Kettes kezdőpont

-» — z x j I i 1 XJ- I I XJ I JX XJ 1

16 10 12 12 12 12 4 16 12 16 12 12 12 12 1216 12 vm:9 msz: 106 vm:9

"JOL

1 XJ JX I XJ 1 1 J

_ xj sx I xj 1 i 1 XJ

16 12 12 12 12 12 4 16 12 msz: 104 vm:9 msz:106 ettes Kezdőpont

•'/ÖL "PL -01 -a

TjxIxjJjxI

16 12 12 12 12 12 12 12 vm: 8 msz: 100

1 zin / xjI i 1 xj 16 12 12 12 12 12 4 16 12

vm : 9 msz: 106 Hármas kezdőpont

e)

IjiIXJTI 16 12 12 12 16 16 12 vm : 7 msz: 96 Hatos kezdőpont

T Ji _ XJ I i 1 XJ

16 12 10 12 12 4 16 12

vm: <3 msz: 94

Négyes kezdőpont/

I ZX I XJ — XJ

16 12 12 12 10 12 vm:6 msz: 74 Ötös kezdőpont _ Y nuii/iuo nczuufjviii iieyytrx ... UWS Hezaoponi

0L 01 ü

16 12 12 12 12 4 1612 vm:B msz: 96 Hetes kezdőpont

a)

7 I x j I ^ I X J

16 12 12 12 12 12 12

Vm:7 msz: BB

1 1 ZTL I XJXJ

16 12 12 12 12 12 Vm: 6 msz-76 Kezaopont Hetes kezdopont

J <d L jul<

ZX XJ I r x I xj 1212 12 12 1212 vm : 6 msz : 72

r x j l zx ^I

4 12 12 12 12 1212 vm: 7 msz: 76

r xj IJX I — XJ

4 12 12 12 1210 12 vm : 7 msz: 74 Nyolcas kezdőpont

a)

( O G lzx Ixj 1612 12 12 10 12 vm : 6 msz: 74

T XJ I ZX J XJ

4 12 12 12 12 12 vm : 6 msz: 76

s Kezaopont v v \z

& "/Öt "01 "01

16 10 12 12 12 124 16 12 16 12 12 12 12 12 16 16 vm:9 msz: 106 vm : 8 msz: 104

X V I . t á b l á z a t

1 xj zx I xj I j. 1 xj 16 12 12 12 12 12 4 16

vm: 9 msz: 108

egyenes összeépítésével „ v " - t , egy felső ívvel t ö r t é n t kiegészítéssel „ r " - e k a p u n k .

h) Az ideális „ i " két elemes kiegészítése.

Az „ i " alsó harmados meghosszabbításának összekapcsolása ívvel „ j " - t , két egymás felett fekvő vízszintes vonal összekapcsolása egy m e g d ö n t ö t t „ i " - vel ,,z"-t ad.

i) Az ideális ,,i" három elemes kiegészítése.

A „k"-t felső harmados meghosszabbítással és két dűlő egyenes hozzá- kapcsolásával nyerjük.

Az ideális ,,i" felső harmados meghosszabbítással, alsó ív hozzákapcsolásá- val és áthúzással „t"-vé alakul.

j) Betűnek nem használható elsődleges alak egy elemes kiegészítése.

Az ,,s" ideális alakját úgy nyerjük, hogy az ideális „a"-ból elhagyjuk a bal oldali-, a jobb oldali egyenest és a jobb oldali ívet. Az így nyert elsődleges alakot egy. kígyóvonallal bővítjük.

8. A betűk vonalvezetése ( X V I t á b l a )

A betűvetést tanuló gyermektől tanítója megköveteli a betűk meghatáro- zott alakjának papírra vetését. A követelés még ennél is szigorúbb: a tanító nemcsak a hetűalakítás eredményeként megjelenő betűalakot vizsgálja, hanem élénk figyelemmel kíséri a betű alakításának módját. Megköveteli, hogy az osztályban foglalkoztatott valamennyi gyermek keze azonosan mozogjon;

íróeszközük egyszerre, azonos irányban induljon, és azonos módon alakítsa az írandó betűt; vagyis a betűk vonalvezetésének módja az egész osztályra nézve kötelező. Az ilyen módon történő írástanítást az iskolában ütemírásnak nevez- zük. Mit is tesz az ütemírást végeztető tanító? Lássunk egy példát!

A kis „ a " betűt így ütemezi: kis „a", fel, előre kereken balra, benne vissza, le, kereken jobbra, fel, benne vissza le, kereken jobbra, fel. Az ütemírással dolgoztató tanító, bár nem ismerte a betűelemrészeket, az ütemzéssel mégis azokra bontotta fel a betűket. A betű elemrészei és az ütemzés teljesen egyeznek.

Ütemzés

száma Ütemzés Betűelemrészek

í fel tojásvonalat támasztó egyenes

2 előre nyomtalan áttétel

3 kereken balra tojásvonal felső íve

4 le tojás vonal egyenese

5 kereken jobbra tojásvonal alsó íve

6 fel tojásvonal egyenese

7 tojásvonalat kiegészítő egyenes

8 benne vissza le horogvonal belső egyenese 9 kereken jobbra hórogvonal íve

10 fel horogvonal külső egyenese

Az ütemírás tehát kényszeríti a tanulókat, hogy a betűk legkisebb részét, a betűelemrészeket azonos módon, azonos sorrendben és azonos idő alatt írják.

Hosszas gyakorlással elérhető, hogy a gyermekek azonos vonalvezetéssel írnak, egyéni írásuk kialakulásának kezdetéig. Az egyéni folyóírásnak egyik jellegzetes- sége, hogy a betűk vonalvezetése változó. A változás oka a betű kezdőpontjá- nak változtatása. A lehetséges'kezdőpontok a betűk ideális alakján észlelhetők a legjobban. Például a kis ,,a" betűnél elvben 10 kezdőpont lehetséges, vagyis minden betűelemrész mind a két végpontja lehet kezdőpont. Aszerint, hogy melyiket választjuk kezdőponttal, determináljuk a betű vonalvezetését. A betű vonalvezetésének meghatározása céljából két dologra kell figyelnünk:

1. íróeszközünk legelőször azon a 'betűelemrészen haladjon; amelyik a kezdőpontot tartalmazza ! - • -

2. Törekedjünk arra, hogy íróeszközünket ne kelljen a papírról feleslegesen felemelnünk, vagyis lehetőleg folyamatosan vessük a betűt papírra ! •

9. Különböző vonalvezetésű '..a ' betűk

l/a. 'fel, benne vissza le, kereken jobbra, fel, kereken balra, nyomtalan áttétel a 9-es'pontra, kereken jobbra. 4

1/b. fel, nyomtalan áttétel, kereken balra, benne Vissza le, kereken jobbra, fel, benne vissza le, kereken jobbra.

1/c. fel, benne vissza le, kereken jobbra, fel, kereken balra, kereken jobbra, benne vissza le, kereken jobbra.

1/d. fel, kereken jobbra, kereken balra, benne vissza le, kereken jobbra,

•fel; benne vissza le, kereken jobbra.

. Ha a X V I . táblázatot figyelmesen átnézzük, rájövünk, hogy a betűképletben a keletkezésük sorrendjében felsorakoztatott betűelemrészekből meg lehet állapí- tani a különböző megoldású betűk vonalvezetését, sőt a kezdőpont és az.első betű- elemrész ismerete már elegendő a betű vonalvezetésének megismeréséhez, éppen ezért itt most nem is írom le a 20 féle megoldású ,,a" betű. vonalvezetését

— gondolom — a fenti négy példa segítségével mindenki boldogul.

• Esetleges zavar elkerülése érdekébén megjegyzem, hogy a nyolcas számú kezdőpontos ,,a" vonalvezetése egyenlő az egyes számú kezdőpontosévál. A kilen- ces és a tízes kezdőpontos „ a " nem lehetséges.

A kezdőpont megválasztása, mivel ez a vonalvezetés módját előre meg- határozza, igen fontos mozzanata a folyóírás kialakításának. A különböző .vonalvezetésű betűk mértékszámónak és vonalmennyiségének megállapításá- val teljes bizonyossággal kiválasztható a legelőnyösebben írható betűalak. A leg- kisebb mértékszámú és legkevesebb vonalmennyiségű betűalak használata a legajánlatosabb. A döntést befolyásolja természetesen a megelőző betű és a folyó- írást alakító személy mozgáshajlandósága is. Ez utóbbi gyakorlással módosítható.

A vonalvezetés megváltoztatása tehát nagyon fontos betűalakítási eljárás az egyéni folyóírás kialakításakor. A kézírásokban javarészt a kezdőpont meg- változtatásával keletkeztetett betűalakok valamelyikét találhatjuk meg.

A kezdőpont megváltoztatásával a betű valamennyi vonatkozása meg- változik. Ha a különböző kezdőpontos ,,a" betűk vonálmennyiségét, mérték- számát, lendületességét, gördülékenységét és ritmusát megvizsgáljuk, igen különböző eredményt kapunk. .

( 6-os 5, '6, 7/c és 8/a. kezdőpontos 7-es vonalmennyiségűek l/a, 2/e, 4, '7/a, 7/b kezdőpontos 8-as 2/a, 2/c, 3, 8/c kezdőpontos

. 9-es ' 1/b, 1/c, 1/d, 2/b, 8/b, 8/d kezdőpontos 72-es . 6 kezdőpontos

74-es 2/d, 7/b, 8/a kezdőpóntos . 76-os . 5, 7/a, 7/c kezdőpontos

86-os . l/a kezdőpóntos , 88-as . 4 kezdőpontos .

, 94-és-mértékszámú 2/c kezdőpóntos . . .

96-os 2/c, 3 kezdőpontos ' > . . • . •

100-as . 2/a .kezdőpontos • , .

104-es 1/c, 8/c kezdőpontos . . . .

106-os 1/b, 2/b, 8/b kezdőpontos 108-as. 1/d, 8/d kezdőpontos .

1 2/a, 6 kezdőpontos . .

2 lendülettel írható 3, 4, 7/c kezdőpontos . •

3 1/c, 1/d, 2/b, 2/d, 2/e, 5, 7/a, 8/a, 8/c, 8/d kezdőpontos 4 l/a, 1/b, 2/c, 7/b,, 8/b .kezdőpontos

.. . , • • . 2/a. 2/d, 7/c, 8/a kezdőpontos

Ritmikus betűk: 2/a, 2/d, 7/c, 8/a kezdőpontos. A többi betűk ritmustala- nok (egyenes torlasztok, ívtorlasztók, vegyes vonalú torlasztok). Nyilvánvaló, hogy a. folyóírás számára szükséges könnyen és gyorsan írható betűformát a fenti szempontok alapján felkutathatjuk. A kezdőpont megváltoztatásával keletkezett betűk közül több erősen megközelíti az ideális alakja vonalmennyi- ségét és mértékszámát, vagyis azt a betűformát, amelyik a lehető legkevesebb betűelemrészt tartalmazza. A folyóírásban előforduló bármelyik betűt meg- ítélhetjük vonalmennyisége, vonalhosszúsága, tagoló pontjainak száma, lendü- leteinek száma és a betűképletében mutatkozó ritmusa alapján.

10. A betűk kezdő- és végző vonala • • Az ,,a" betű különböző kezdőpontos alakjain jól .látható, hogy ugyanaz a betű milyen sokféle vonalvezetéssel alakítható. Hogy mikor, melyik kezdő- pontról induljunk, nem csupán tetszésünktől függ, hanem az előző betű végző vonalától is. Ha a betűk vonalhosszúságának csökkentésére törekszünk, akkor például a középső harmad felső vonalán végződő ,,r" után az egyes, kettes, hármas vagy négyes kezdőpontos ,,a"-t célszerű használnunk és nem az ötös, hatos vagy hetes kezdőpontosat. Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy a szűkebb magyar ábécé 40 betűje milyen vonallal kezdődik és milyen vonallal végződik.

• " Kezdő vonalak. '

A tojásvonalat tartalmazó 13 betű (a, á, d, o, ó, ö, ő, dz, dzs, g, gy, c, cs), a zárt állású horogvonalat tartalmazó. 4 betű (n, m, r, ny), a'hullámvonallal'kezdődő

„v" betű, a hosszabbított kishullámmal kezdődő 2 betű (z, zs), továbbá áz ,,e és é"

betű 16-os mértékszámú felmenő egyenessel kezdődik. Ez a leggyakoribb kezdő- dés, 40 betű közül 22-é. '

A nyitott állású hörogvonalat tartalmazó 6 bétű (i, í, ú, ú, ü, ű), továbbá az s, z, j, p, 20-as, a ,',t és a t y " 40-es, a felső hurokvonalat tartalmazó 6 betű (I, f ly, b, k és b) 36-os mértékszámú felmenő egyenessel kezdődik.

Végző vonalak. ' Végző vonalak tekintetében betűink' eléggé egységes, képet mutatnak:

10 betű (a, á, d, i, í, t, u, ú, ü, ű) utolsó, eleme középnagyságú nyitott horogvonal:

3 betű (e, é, 1) utolsó eleme felső burokvonal; 3 betű (dz, dzs, sz, z) utolsó eleme meghosszabbított kishullám; 1 betű (f) utolsó eleme alsó állású nyitott, meg- hosszabbított kishorog; 5. betű (h, k; n, ;m, p). utolsó eleme középnagyságú hullámvonal, ezek valamennyien 16-os mértékszámú egyenessel végződnek.