IRODALOM.
Komis Gyula: A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem alapí- tása háromszázéves évfordulójának jubileumi emlékkönyve. Budapest, 1936. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 445 lap.
Mindnyájunk emlékezetében élnek még azok a szép napok, melyek a magyar nemzet és a magyar kultúra történetében is feledhetetlenek fognak maradni, hogy hogyan ünnepelte 1935 őszén nemcsak a magyarság, hanem az egész világ a budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetem alapításának 300 éves évfordulóját. Mesterien vezette az egyetem jubiláris évének Rector Magni- ficusa, Kornis Gyula, a nagyarányú ünnepségnek szellemi részét és valóban bonyodalmas társadalmi rendezését is. Az ő nagyszerű vezetése mellett sors- döntő napokban, mindinkább sűrűsödő külpolitikai fellegek közepette hozzá- járultak ez ünnepségek ahhoz, hogy magas műveltség verőfényében ismerje meg a nagyvilág a Trianonban elüldözött, elnyomott, szenvedő magyarságnak minden balsorsa ellenére is nagy jelentőségót az emberi művelődés történetében s hogy hazánknak éppen most — mikor leginkább szüksége van rá — súlya, tekintélye öregbedjék a kultúrnemzetek előtt.
Az ünnepségek lefolyása, a világ minden tájáról a magyar nemzet felé sugárzó elismerés eredményei megérdemelték, hogy a 300 éves évforduló jubi- leumi emlékkönyvében is megörökítést nyerjenek. Ez az endékkönyv van' most előttünk Kornis Gyulának, a lelépett Rektornak gondos szerkesztésében, testes, hatalmas kötetben. Kornis Gyula kitűnő beszámolója tehát nemcsak arra, al- kalmas, hogy nemzeti öntudatunkat, a nemzetek sorában való hivatásunknak érzetét s a jövőbe vetett hitünk erejét gyarapítsa, hanem arra is, hogy — különösen a készülőiéiben levő idegennyelvű fordítások útján — az országos ünnepségeknek lassankint mégis csak elillant lelkesedése és az emlékek termé- szetszerű elhalványodása után is bizonyítékul, kútforrásul szolgáljon mind- azoknak a külföldi tudósoknak, kik.nemzetük képviseletében vendégeink voltak a jubileumon, az elkövetkező szürkébb napokban, ha majd sorsdöntő órákban lelkiismeretük és meggyőződésük szerint állást kell foglalniok a magyarság érdekében, nemzeti kultúránk értékei mellett. Mert ha visszaemlékezve arra, amit saját szemükkel láttak közöttünk, majd dolgozószobájuk csendjében forgatni fogják e jubileumi emlékkönyv lapjait s megjelenik előttük művelődésünk tör- téneti képe a török hódoltság szomorú éveitől a trianoni bilincsek időszakáig, s ha majd nyugodtan foglalkozhatnak a magyarság nagyszerű szellemi har- cainak e kötetből eléjük táruló fényes eredményeivel, lehetetlen lesz megtagad- niuk tőlünk állandóságát elismerésüknek, rokonszenvüknek, melyet az ünnep- ségek rövid napjaiban oly lelkesen tanúsítottak.
A jubileumi emlékkönyv gazdag tartalma négy fejezetre oszlik. Az első fejezet a jubileumi ünnepségek előkészítésének részleteit tartalmazza, mindazon intézkedések és intézmények, leírását, illetőleg programmját, melyek mint új al- kotások reális emlékei lesznek a jubileumnak. I t t szerepelnek egyebek között az egyetem barátainak szövetsége, a jubileum alkalmából alapított tüdőbeteg- pavillon ügyei, a Pázmány-emlékérem és -emlékbélyeg, az egyetemi jubiláris kiállítás, a prímási emléktábla, a diákház terve stb. A második fejezet műve-
2 0 4 IRODALOM.
lődéstörténeti jelentőségű anyagot tartalmaz 6 kútforrásul fog szolgálni az egyetem történetében. A jubileumi törvény megalkotásának teljes és részletes történetét kapjuk az emlékkönyvnek e szakaszában. A harmadik fejezet a ju- 'bileumi ünnepségek teljes leírását adja, mintegy 200 nyomtatott lapon. Ennek
a fejezetnek középpontját alkotja az 1935 szeptember 16-i évnyitó díszköz- gyűlésnek története s ebben a keretben az egész kötet legértékesebb irodalmi és tudományos részlete, Kornis Gyula rectori székfoglalóul szolgáló remek tanulmánya Pázmány Péter személyiségéről, melyről folyóiratunk hasábjain már annakidején részletes ismertetést közöltünk (XLV. évf., 33. 1.). Az emlék- könyvnek negyedik fejezete pompás összefoglalás Kornis Gyula tollából, mely a jubileumi ünnepségek jelentőségével foglalkozik világviszonylatban, s bizony- ságát szolgáltatja annak, hogy az ünnepségek alkalmával tapasztaltak máris megtették felvilágosító hatásukat külföldi vendégeinkre, mert legtöbbjének hazaérkezése után küldött köszönőirata erről az eredményről tanúskodik.
Különösen értékes ebben a fejezetben a befejező polemikus rész, melyben a szerző teljes történeti apparátussal védi meg egyetemünk eredetét és jellegét a cseh sajtó történeti hamisításaival szemben, mikkel a prágai és egyéb újságok egyetemünk alapításának ünnepi évfordulójakor előállottak. Sorra megcáfolja a cseh sajtó hazug "állításait, melyek szerint Pázmány Péter Nagyszombatban nem magyar egyetemet alapított, tanárai és tanulói az első időkben mind szlová- kok és csehek voltak, hogy a nagyszombati egyetem a szláv kulturális együtt- működést ápolta, hogy a kulturális kapcsolatok abban az időben erősebbek voltak a tótok és a csehek, mint a tótok és a magyarok között stb. Kornis Gyula fejtegetései a történeti tudás fényes és erős páncéljában vívott párviadalnak teljes diadalát jelentik.
Végül függelékben közli az emlékkönyv szerkesztője a külföldi üdvözlő- iratokat, melyek a jubileum alkalmából az egyetemhez érkeztek. Kedves és gyakran megható, nagybecsű iratok ezek az egyes külföldi egyetemek és tudo- mányos intézetek részéről. Mind a jubileumot megelőzőleg érkeztek s javarészt a magyar tudományos életnek magas értékeléséről, nem ritkán régi baráti és tudományos kapcsolatok felújításáról szólnak. Könyvünk leírása szerint nemcsak a stílus, hanem a kalligráfia és iparművészet remekeiül is elfogadhatók.
A jubileumi emlékkönyvet 90 illusztráció (fotográfia és facsimile) ékesíti, melyek nemcsak díszül, hanem tanulságul is szolgálnak. Különösen érdekesek a művészileg kiállított üdvözlőiratok nagyszámú facsimiléd.
Az emlékkönyv művelődés- és neveléstörténetünknek minden időkben ér- tékes kútforrásául fog szolgálni. Gyulai Ágost.
A családi nevelés útjain. A középiskolai tanuló és a szülői ház. Szerkesztette:
Dr. Kisparti János. Budapest, 1935. Kiadta a budapesti kegyestanító- rendi gimnázium. 222 lap.
Az iskola már a legrégibb időkben is arra törekedett, hogy a nevelés és tanítás munkájához a család, a szülők közreműködését megnyerje. A mi első Ratiónk rendtartása két külön fejezetben (III. rész, III. szakasz) fog-
