t a n u l m á n y o k
NAGY S Á N D O R -
i d ő s z e r ű g o n d o l a t o k n a g y l á s z l ó p e d a g ó g i á j á b a n
A k ö z e l m ú l t b a n volt ötven esztendeje, h o g y m e g j e l e n t a m a g y a r pedagógia egyik legkiemelkedó'bb alkotása, NAGY LÁSZLÓ ,,Didaktika gyermekfejlődéstani alapon" című m u n k á j a . Minthogy ez a mű NAGY LÁSZLÓ pedagógiai gondolatai- nak m i n t e g y a szintézise, s a k ö n y v megjelenésének i d ő p o n t j a e nagy pedagógus p á l y á j á n a k is egyik csúcspontja, — k e t t ő s o k u n k is v a n arra, hogy emlékezzünk reá és felidézzük tevékenységéből a legfőbb t ö r e k v é s e k e t , pedagógiai koncepció- j á n a k főbb g o n d o l a t a i t .
Az életmű megértése céljából e m l é k e z t e t n ü n k kell ö n m a g u n k a t n é h á n y élet- rajzi a d a t r a . A Magyar Életrajzi Lexikon t ö b b e k k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő k e t m o n d j a róla:
NAGY LÁSZLÓ (Kisújszállás) 1857—1931: pedagógus, t a n ü g y i író. A b u d a p e s t i t u d o m á n y e g y e t e m e n 1880-ban t a n á r i oklevelet szerzett. K e z d e t b e n geológiával foglalkozott. 1881-től b u d a p e s t i tanítóképző-intézeti t a n á r . I s k o l á j á b a n 1909- ben megszervezte az első pedagógiai-lélektani l a b o r a t ó r i u m o t . 1916-tól az Apponyi Kollégium kísérleti lélektani előadója. Vezető szerepe volt 1903-ban a Gyermektanulmányi Társaság m e g a l a p í t á s á b a n , amelynek 1919-ben, a Tanács- köztársaság idején is i r á n y í t ó j a . 1922-ben n y u g d í j a z t á k . N y u g d í j a z á s a u t á n a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani l a b o r a t ó r i u m á t vezette haláláig.
1890—1907 k ö z ö t t a Magyar Tanítóképző című lap szerkesztője; 1907-ben megin- dította és 1929-ig szerkesztette a Gyermek című folyóiratot. A m a g y a r g y e r m e k - t a n u l m á n y o z á s v e z e t ő a l a k j a . F ő m ű v e i : A g y e r m e k érdeklődésének lélektana (1908), és a D i d a k t i k a gyermekfejlődéstani alapon (1921).
H a p u s z t á n ezeket a vázlatos életrajzi a d a t o k a t t e k i n t j ü k is, egy nagyívelésű pálya k ö r v o n a l a i b o n t a k o z n a k ki és állnak elénk. Már p á l y á j á n a k kezdeti sza- kaszában jelentős tevékenységet f e j t e t t ki, f ő k é n t m i n t a Magyar Tanítóképző szerkesztője, a t a n í t ó k é p z é s korszerűsítéséért s az EÖTVÖs-féle.koncepción ala- puló pedagógia megvalósításáért. E b b ő l a tevékenységéből szervesen n ő t t ki éle- tének az a szakasza, p á l y á j á n a k az a „fő v o n u l a t a " , amelyben kizárólag a g y e r m e k t a n u l m á n y o z á s szolgálatában állt, a Magyar GyermektanulmányiTársaság i r á n y í t ó j a k é n t is ennek a n a g y mozgalomnak a vezető egyéniségeként t e v é k e n y - kedett. Didaktika gyermekfejlődéstani alapon című m u n k á j á t közvetlenül a Tanácsköztársaság b u k á s a u t á n í r t a ; m á r részben félreállították, közvetlenül n y u g d í j a z á s előtt állt. Az a d o t t t ö r t é n e l m i viszonyok között különlegesen jelen- tős f u n k c i ó j ú k ö n y v megírása u t á n még n é h á n y igen fontos, m i n d m á i g i n s t r u k t í v t a n u l m á n y a jelent m e g m i n d e n e k e l ő t t a p á l y a v á l a s z t á s kérdéseiről. 1931-ben b e k ö v e t k e z e t t haláláig n e m szűnt meg a m o d e r n pedagógia eszméit képviselni.
S ez a legkevesebb, a m i t életéről e l m o n d h a t u n k ; ez egyszersmind a legtöbb is, amit el kell m o n d a n u n k .
Különös jelenséggel állunk s z e m b e n , ha NAGY LÁSZLÓ p e d a g ó g i a i h a g y a t é k á - n a k sorsát közelebbről m e g t e k i n t j ü k . Ez a k ü l ö n ö s s é g a k k o r é r t h e t ő m e g leg- j o b b a n , h a arra g o n d o l u n k , h o g y élete l e g t e r m é k e n y e b b i d ő s z a k a i b a n , a m ú l t század utolsó s a jelen század első k é t — h á r o m é v t i z e d é b e n k ü l ö n b ö z ő á r a m l a t o k egész sora b u k k a n t fel, illetve j e l e n t m e g az e u r ó p a i pedagógia s z í n t e r é n . E z e k az i r á n y z a t o k e s e t e n k é n t radikális, f o r r a d a l m i n a k t ű n ő j e l s z a v a k a t h a n g o z t a t t a k , m e g t a g a d t a k szinte m i n d e n t , a m i az akkori p e d a g ó g i á b a n a d v a volt és p r o p a g a - t í v erővel h i r d e t t é k a m a g u k i g a z s á g á t . Nem v i t a t v a n a g y j e l e n t ő s é g ü k e t a n e v e - lésügy fejlődése t e k i n t e t é b e n — m e l y f ő k é p p e n a b b a n n y i l v á n u l t m e g , h o g y az a d o t t a t t a g a d v a m u n k á l t á k az előrehaladást — , m a m á r m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y egész sora ezeknek a k o n c e p c i ó k n a k l e s o d r ó d o t t a színről, szinte elsüllyedt az i d ő k f o l y a m á n , s m a n a p s á g e s e t e n k é n t a l e g g o n d o s a b b n e v e l é s t ö r t é n e t i r e k o n s t r u k c i ó szükséges ahhoz, h o g y á l l v á n y z a t u k h a m i s í t a t l a n u l álljon e l ő t t ü n k .
D e n e m c s a k a század első évtizedeinek k ü l ö n b ö z ő k o n c e p c i ó i v a l t ö r t é n t ez.
H a az elmúlt h u s z o n ö t évre g o n d o l u n k , pedagógiai felfogások és m o z g a l m a k egész s o r á v a l k a p c s o l a t b a n v á l t szükségessé a nézetek ú j r a é r t é k e l é s e ; egyesek ezek k ö z ü l m a különösen i d e j é t m ú l t n a k , e l a v u l t n a k t ű n n e k .
Az é r t é k e k ú j r a é r t é k e l é s é n e k s különböző pedagógiai k o n c e p c i ó k e s e t e n k é n t viharos gyorsasággal t ö r t é n ő e l a v u l á s á n a k i d ő s z a k á b a n azzal a s a j á t o s h e l y z e t t e l állunk szemben, h o g y NAGY LÁSZLÓ pedagógiai nézetei az idő h a l a d á s á v a l n e m h a l v á n y o d n a k , h a n e m — ellenkezően — e g y r e i n k á b b a m a g u k igazi é r t é k é b e n csillanak fel e l ő t t ü n k ; h o g y k o n c e p c i ó j á n a k k é t s é g t e l e n ü l v a n egy i d ő t á l l ó m a g v a , s e koncepció o l y a n f u n d a m e n t á l i s felismerés g r á n i t t a l a p z a t á n áll, a m e l y h e z m i n d m á i g tisztelettel és o k u l á s s a l j á r u l h a t u n k v a l a m e n n y i e n , akik a p e d a g ó g i á t m ű v e l j ü k .
Melyek azok a felismerések, a m e l y e k oly m a r a d a n d ó v á teszik NAGY LÁSZLÓ é l e t m ű v é n e k h a t á s á t ? Mi az o k a , h o g y ez az é l e t m ű m á i g is k é p e s o l y a n i m p u l z u - s o k a t adni, melyek t e r m é k e n y e k n e k b i z o n y u l h a t n a k m a i k ö z o k t a t á s p o l i t i k a i f e l a d a t a i n k megoldása k ö z b e n is?
H a erre megkíséreljük a v á l a s z t m e g a d n i , a k k o r — ú g y hiszem — m i n d e n - k é p p e n első helyen kell említenünk Nagy Lászlónak azt a központi törekvését, mely egy korszerű gyermektanulmányozás kifejlesztésére és meghonosítására irányult.
I d e v o n a t k o z ó m u n k á s s á g a n e m z e t k ö z i jelentőségű, a m i n t ezt k ü l ö n ö s e n ,,A gyer- mek érdeklődésének lélektana" c í m ű k ö n y v e t a n ú s í t j a .
Fel kell a z o n b a n ezzel k a p c s o l a t b a n figyelnünk egy s a j á t o s jelenségre, é s p e d i g a r r a , h o g y i t t n e m a k á r m i l y e n g y e r m e k t a n u l m á n y o z á s , h a n e m egy kifejezetten nevelésközpontú gyermektanulmányozás koncepciója áll előttünk. E n n e k j e l e n t ő s é g e a k k o r derül ki, h o g y h a e felfogást e g y b e v e t j ü k azzal az a d o t t k o r b a n é p p e n n e m ismeretlen felfogással, m e l y b e n a n e v e l é s k ö z p o n t ú s á g n e m jellemző.
K ü l ö n ö s e n i n s t r u k t í v n a k t a r t o m e k ü l ö n b s é g é r z é k e l h e t ő s é g e s z e m p o n t j á b ó l NAGY LÁSZLÓnak a z o k a t a megjegyzéseit, m e l y e k e t 1906-ban ,,A gyermektanul- mányozás mai állapotáról" című, p á l y á j a s z e m p o n t j á b ó l s o r s f o r d u l ó k é n t é r t é k e l - h e t ő e l ő a d á s á b a n — m i n t e g y mellékesen és l á b j e g y z e t b e n — ZlEHENnel v i t a t - k o z v a e l m o n d o t t . ZlEHEN u g y a n i s u g y a n e b b e n az é v b e n a berlini k o n g r e s s z u s o n
azt á l l í t o t t a , hogy ,,a g y e r m e k t a n u l m á n y öncélú t u d o m á n y s a g y e r m e k e k p e d a - gógiai célokból való vizsgálata s z u b j e k t í v t é v e d é s e k h e z v e z e t h e t " . NAGY LÁSZLÓ h a t á r o z o t t ellenvéleményt fejez k i ezzel k a p c s o l a t b a n . Á l l á s p o n t j a s z e r i n t „ n e m m o n d h a t u n k le a g y e r m e k t a n u l m á n y n a k a p e d a g ó g i á r a v a l ó f o k o z a t o s a l k a l m a - zásáról . . . C s u p á n a t ú l z á s o k t ó l s e l l i a m a r k o d á s o k t ó l ó v a k o d j u n k . . . "
NAGY LÁSZLÓ egész életművében a pedagógiai célú gyermektanulmányról van szó;
.406
még pontosabban a pszichológiai és pedagógiai nézőpont oly tökéletes egységéről, mely mindmáig instruktív lehet valamennyiünk számára.
Eletének egyik kiemelkedő ismerője és gondolatainak egyik nagy propagálója, KEMÉNY GÁBOR többek k ö z ö t t ezt m o n d j a róla: „NAGY LÁSZLÓ meggyőződése szerint önálló rendszerű és t a r t a l m ú t u d o m á n n y á kell ugyan fejleszteni a gyermek- t a n u l m á n y t , de a pedagógia szolgálatába kell állítani". Minthogy pedig az a d o t t időszakban olyan nézetek is elindultak p á l y á j u k r a , melyek szerint a pedagógiát kell a g y e r m e k t a n u l m á n y o z á s függvényévé tenni, ismételten csak aláhúzni sze- retném a máig is példás állásfoglalást, melyet nevelésközpontú g y e r m e k t a n u l - mányozásnak m o n d o t t a m .
Ezzel kapcsolatban érdemes A gyermek érdeklődésének lélektanára is utalni.
„Vizsgálódásaim s m u n k á m írása közben m i n t pedagógus sem t a g a d h a t t a m meg m a g a m a t " — m o n d j a itt az előszóban NAGY LÁSZLÓ. E b b ő l is, magából a m ű b ő l is lépten-nyomon kiderül, hogy kérdésfeltevései nem „ t i s z t á n " gyermekléleklaniak:
a pedagógiai kérdésfeltevésből halad a gyermeklélektani felé s ennek eredményei- ből vissza a pedagógiához. Minthogy a komplex jellegű pedagógiai jelenségek kielégítő megközelítéséhez, a d e k v á t feltárásához általában a pedagógiai és pszichológiai nézőpontok, vizsgálódások szintézise szükséges, NAGY LÁSZLÓ élet- műve mindenekelőtt ennek a szintetikus l á t á s m ó d n a k a t e k i n t e t é b e n n a g y példa és el n e m halványuló biztatás.
Munkásságának ezen a szembetűnő, uralkodó jellegén túl azonban olyan peda- gógiai felismerések egész sorára b u k k a n h a t u n k , melyek m a is t e r m é k e n y ösztönzé- sek forrásai lehetnek. H a vizsgáljuk ezeket a m a r a d a n d ó értékeket, elsőként érde- mes u t a l n u n k ,, A gyermek érdeklődésének lélektana" című m ű egyik vezető pedagó- giai tételére, amely szerint az oktatás nem más, mint a gyermek érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai hatásokkal történő irányítása.
Ha arra gondolunk, hogy 1908-ban az o k t a t á s a mindennapos g y a k o r l a t b a n még általában az átadás-átvétel szimpla képletében zajlott le, s elgondolkodunk azon, hogy mindmáig f á r a d o z n u n k kell egy olyan szemlélet fokozatos kiformálása érdekében, mely szerint a t a n í t á s n e m átadás és számonkérés, h a n e m a t á n u l á s irányítása, — akkor az említett tétel méltányolhatósága m á r szinte önmagától adódik. Igaz ugyan, hogy pszichológiailag is, pedagógiailag is némileg egyoldalú- nak minősíthető az irányításnak az érdeklődésre való redukálása, de igaz az is, hogy az i r á n y í t o t t tanulás direkt és indirekt formái ú t j á n a személyiség egészének alakítása s ezen belül az érdeklődés megfelelő fejlesztése — az a d o t t kérdésnek olyan összefüggése, melyet csak m a kezdünk igazi jelentőségében lótni; n e m lehet ezért kevesebbet m o n d a n i NAGY LÁSZLÓ idevonatkozó felismeréséről, csak azt, hogy nemcsak a korabeli felfogásokhoz, h a n e m egy mindmáig érvényesülő empi- rikus pedagógiai konszenzushoz képest korszerűként értelmezhető felfogás.
Olyan felismerés, amely egyik fő pillére lesz az 1921-es d i d a k t i k á b a n a d o t t tan- tervi konstrukciónak. Az érdeklődés fogalmával NAGY LÁSZLÓ olyan központi ka- tegóriát r a g a d o t t meg, mely lehetővé t e t t e számára mind az o k t a t á s korszerű értelmezését, mind a tanulói aktivitásnak az egész t a n t e r v b e n s az iskolai m u n k a metodikai eljárásaiban való biztosítását. Ez olyan pluszt jelent az adott időben érvényben volt pedagógiai felfogások hivatalosan érvényesülő változataihoz képest, hogy pszichológiai értélemben vett egyoldalúsága ellenére is csak a leg- nagyobbra értékelhető.
É g y t o v á b b i nagy értéke ennek a mindmáig frissen ható pedagógiai koncepció- nak az alkotó munkával kapcsolatos felfogás. Amit NAGY LÁSZLÓ életműve ezen a téren f e l m u t a t , az érdeklődéstanhoz hasonlóan nemzetközi v o n a t k o z á s b a n is
kiemelkedő jelentőségű. S z á m u n k r a elegendő m o s t e t e k i n t e t b e n az „Irányok és törekvések az alkotó munka terén" (A G y e r m e k , 1913) című t a n u l m á n y á r a t ö r t é n ő egy-két u t a l á s . I t t í r j a le a z o k a t a n a g y o n e g y s z e r ű n e k h a t ó , de m i n d m á i g különleges figyelmet igénylő m o n d a t o k a t , m e l y e k o l y a n s o k a t e l m o n d a n a k a t a n í t á s s a l s a g y e r m e k i aktivitással kapcsolatos felfogásából: „ A z iskolai o k t a t á s a t a n í t ó s g y e r m e k közös m u n k á j a s az csak igen természetes, h o g y e b b e n a k ö z ö s m u n k á b a n a g y e r m e k n e k is j u t t a t u n k a k t í v részt. A g y e r m e k eredeti a k t i v i t á s a teszi ezt természetessé, a m i t a nevelés célja é r d e k é b e n n e m c s a k t i s z t e l e t b e n t a r - t a n u n k , de f o k o z n u n k , okos m ó d o n t á p l á l n u n k is kell". I t t a tanítás t ö b b é n e m á t a d á s - á t v é t e l , m i n t a k o n z e r v a t í v p e d a g ó g i á b a n , h a n e m aktív ismeretfeldolgozás, a pedagógus és a tanuló együttes, közös tevékenysége; az aktivitás elve pedig oly ter- mészetes, magától értetődő, hogy feltételeinek és lehetőségeinek a tanításban való biz- tosítása egyenesen a nevelés célja érdekében álló.
E s ez az a k t i v i t á s szervesen kapcsolódik össze az alkotó m u n k a f o g a l m á v a l és lehetőségével. Az Irányok és törekvések az alkotó munka terén című í r á s á b a n NAGY LÁSZLÓ felteszi a k é r d é s t : m i lehet az oka, hogy az alkotó m u n k a i r á n t o l y a n általános rokonszenv t a p a s z t a l h a t ó ? Az egyik ok — m o n d j a — az a l k o t ó m u n k a természetszerűsége; a másik pedig az, hogy az alkotó munka n e m k ü l ö n t a n t á r g y , h a n e m általános metodikai elv, amely a tantárgyak egész sorának feldolgozásában érvényesül. É p p e n ezáltal a felfogás által t u d j a NAGY LÁSZLÓ t ú l h a l a d n i k o r á n a k m u n k a o k t a t á s s a l kapcsolatos olyan koncepcióit, amelyek a m u n k á t m i n t e g y plusz t a n t á r g y a t (szlöjd) értelmezték. Mai kifejezéssel élve azt m o n d h a t j u k : NAGY LÁSZLÓ esetében az alkotó munka iskolájának modellje jelenik meg, m í g a korabeli állásfoglalások leghíresebbjeiben is i n k á b b a szlöjd-iskola m o d e l l j e (KERSCHENSTEINER) vagy az intellektualizmust csak némileg e n y h í t ő illusztrá- ciós iskola modellje (LAY) áll e l ő t t ü n k .
NAGY LÁSZLÓ 1921-ben megjelent fő m ű v é b e n az alkotó munkának az egész tan- tárgyi rendszerre kiterjesztett általános metodikai elvként történő értelmezését rendkí- vül következetesen konkretizálta is; ezzel — legalább elméletben — a r r a is p é l d á t m u t a t o t t , hogy mi módon volna ez realizálható egy nyolcosztályos egységes népiskolá- ban. H a t ö b b t e k i n t e t b e n p r o b l e m a t i k u s l e h e t is a m a i olvasó s z á m á r a ez a t a n - tervi elgondolás, m i n d e n e s e t r e i t t az alkotó m u n k á n a k o l y a n i m p o z á n s m e g v a l ó - sulása áll e l ő t t ü n k , mely n e v e l é s t ö r t é n e t ü n k b e n egyedülálló, n e m z e t k ö z i l e g is kiemelkedő, s mely m i n d m á i g r e n d k í v ü l vonzó m e t o d i k a i é p í t m é n y t jelent. E g y s z e r - smind kötelez is, h o g y k o r u n k színvonalán, t á r s a d a l m u n k elvárásaihoz m é r t e n v a l a m i elvileg hasonlót kell m e g v a l ó s í t a n u n k : a szocialista é r t e l e m b e n veit m u n k a i s k o l a modelljét.
T o v á b b h a l a d v a az életmű kincseinek f e l t á r á s á b a n (s egyszersmind a n n a k v á z l a - tos b e m u t a t á s á b a n , h o g y a n épül ki fokozatosan ez a m a r a d a n d ó h a t á s ú pedagógiai rendszer) h a d d említsem NAGY LÁSZLÓ „A gyermekek szellemi munkabírása" c í m ű t a n u l m á n y á n a k (A G y e r m e k , 1913) azt a m e g f o g a l m a z á s á t , mely szerint „az oktatás feladata az egyénben a szellemi fejlődés legmagasabb fokát létrehozni '. M á r első p i l l a n a t b a n is nyilvánvaló, m e n n y i r e korszerű g o n d o l a t ez. Ma azt m o n d j u k : olyan o k t a t á s i eljárásrendszert kell kialakítani, hogy a n n a k segítségével m i n d e n t a n u l ó érhesse el a m a g a „ p l a f o n j á t " , lehetőségeihez k é p e s t m a x i m á l i s a n fej- leszthesse ki képességeit. E z teljesen megegyezik a NAGY LÁSZLÓ által m e g f o g a l - m a z o t t követelménnyel. É s ismét csak emlékeznünk kell arra, h o g y az o k t a t á s egyre differenciáltabb rendszerének kiépítésével a f r o n t á l i s m u n k a m e l l e t t a c s o p o r t m u n k a és individualizált t an u lá si f o r m á k megfelelő a r á n y á n a k f o k o z a t o s biztosításával, s az egész o k t a t á s b a n a g y e r m e k i a k t i v i t á s valódi feltételeinek
.408
h a t é k o n y a b b m e g t e r e m t é s é v e l v o l t a k é p p e n é p p e n ezen f á r a d o z u n k a m a i idők- ben. Aligha m o d e r n i z á l j u k NAGY LÁSZLÓI,, a m i k o r e l m o n d j u k : m i k ö z b e n ezt tesszük, elvileg felelünk m e g — a m a g u n k k o r á n a k szintjén — a n n a k az igény- nek, a m i t ő e b b e n a v o n a t k o z á s b a n m e g f o g a l m a z o t t .
B e j á r v a e n n e k a g a z d a g é l e t m ű n e k a szerteágazó területeit, ú j r a m e g ú j r a o l y a n felismerésekre b u k k a n u n k és olyan ú j a b b k u t a t á s i e r e d m é n y e k h e z é r k e z ü n k , melyek rövidesen építőkövei lesznek a g y e r m e k f e j l ő d é s t a n i alapon álló d i d a k - tika é p í t m é n y é n e k .
DECROLY brüsszeli kísérleti i s k o l á j á n a k m e g l á t o g a t á s a k o r például (1914-ben) m i n d e n e k e l ő t t a b b a n fogalmazza m e g a régi és a modern iskola (a m u n k a i s k o l a ) közötti lényegbeli különbséget, hogy ez utóbbiban a tanulók nem tanulásra, hanem fel- dolgozásra kapnak feladatokat. „ E z e k a földolgozások lényeges, sőt f o n t o s a b b szerepet j á t s z a n a k az elméleti o k t a t á s o k n á l " — m o n d j a . S h a b á r ezt a megfogal- m a z á s t m a némileg egyoldalúnak é r e z h e t j ü k , az elmélet és g y a k o r l a t egységével nem teljesen egyezőnek t a r t h a t j u k , mégis csak a legnagyobb m é r t é k b e n m é l t á - n y o l n u n k lehet a tanulásnak feladatmegoldások sorozataként való értelmezését. S a m i legalább ilyen jelentős, NAGY LÁSZLÓnak azt a meggyőződését, hogy ez az iskola éppúgy, mint minden munkaiskola, voltaképpen az akaratnevelés szolgálatában áll.
„Éspedig, a HERBART-féle felfogással ellentétesen — m o n d j a NAGY LÁSZLÓ — a z a k a r a t o t néni elméletileg, h a n e m g y a k o r l a t i l a g műveli, az a k t i v i t á s t , a cselek- vésre indító e r ő k e t közvetlenül fejleszti." És ezt f ő k é p p e n úgy éri el, h o g y „ n e m elégszik meg a reprodukcióval, h a n e m lehetőleg m i n d e n a l k a l o m m a l p r o d u k t i v i - tásra t ö r e k s z i k " .
Aligha l e h e t n e az o k t a t á s és nevelés egységét, az iskola n e v e l é s k ö z p o n t ú f u n k - cióját érzékletesebben kifejezni, m i n t a h o g y ezekben az egyszerű értékelő meg- jegyzésekben NAGY LÁSZLÓ teszi.
D e a h o g y e l ő r e h a l a d u n k NAGY LÁSZLÓ p á l y á j á n , n e m c s a k ezek a f u n d a m e n - tális pedagógiai felismerések t ű n n e k fel, h a n e m egyre j o b b a n és i s m é t e l t e n k i r a j z o l ó d n a k azok a fő g y e r m e k l é l e k t a n i álláspontok is •— m i n t k u t a t á s i ered- mények —, melyek nélkül a leendő d i d a k t i k a i koncepció nem é p í t h e t ő fel. T ö b b m u n k á j á r a is h i v a t k o z h a t n á n k ebben a t e k i n t e t b e n . S z á m u n k r a a z o n b a n — egyes tévedései és bizonyos s z e m p o n t b ó l való e l a v u l t s á g a ellenére — ebben a t e k i n t e t - ben ,,A háború és a gyermek lelke" című m u n k á j a t ű n i k figyelemre m é l t ó n a k , és- pedig f ő k é n t a m i a t t , hogy ebben a m ű b e n „ A lelki fejlődés k o r s z a k a i n a k általános jellemzése" címen a 9—18 éves korig — k é t é v e s ciklusonként — olyan differen- ciált korszakjellemzésekel k a p u n k , hogy ezek m á r ö n m a g u k b a n véve is óriási p e d a - gógiai é r t é k e t képviselnek. S egyszersmind a legszorosabban k a p c s o l ó d n a k azok- kal a k u t a t á s o k k a l , m e l y e k n e k az érdeklődés fejlődésére v o n a t k o z ó e r e d m é n y e i m á r az 1908-as m u n k á v a l n e m z e t k ö z i h í r ű v é v á l t a k .
E z e n a p o n t o n azt m o n d h a t j u k , szinte m i n d e n pszichológiai és pedagógiai előz- m é n y e g y ü t t v a n NAGY LÁSZLÓ m u n k á s s á g á b a n , hogy létrejöhessen a d i d a k t i k a i szintézis. A z o n b a n m é g egy n a g y s z a b á s ú m ű szükséges volt ehhez, egy á t f o g ó k ö z o k t a t á s p o l i t i k a i koncepciót t a r t a l m a z ó alkotás, amely a m a g a n e m é b e n szintén egyik kiemelkedő csúcs azon a h e g y v o n u l a t o n ; amelyhez NAGY LÁSZLÓ p á l y á j a h a s o n l í t h a t ó : s ez „A magyar közoktatás reformja" című híres t e r v e z e t e (1919). „ A független Magyarország k ö z o k t a t á s ü g y i r e f o r m j a i n a k fő célja — m o n d - ja i t t — olyan k ö z o k t a t á s i szervezet létesítése, amely megfelel a f ü g g e t l e n Ma- gyarország létesítendő d e m o k r a t i k u s államszervezetének. A k ö z o k t a t á s ú j r e n d - szere az egyenlőség elvén alapul s a t á r s a d a l m i osztályok k ö z ö t t i különbség meg- szüntetésére törekszik . . . " — E b b e n a t e r v e z e t b e n körvonalazódik a n n a k a
d e m o k r a t i k u s iskolarendszernek a felépülése, melynek f u n d a m e n t u m á t a nyolcosz- tályos egységes iskola képezi; az a nyolcosztályos iskola, amelynek 5—8. osz- tályai számára a v a d o n a t ú j tantervi-metodikai elképzelést.az 192i-ben m e g j e l e n t Didaktika t a r t a l m a z z a .
A m a g y a r közoktatás reformtervezete azonban nemcsak a d e m o k r a t i k u s isko- larendszer szempontjából jelentős m o s t számunkra különösen, h a n e m az általá- nos és demokratikus nevelési cél szempontjából is. B á r NAGY LÁSZLÓ — eltérve a gyermektanulmányozók többségétől — már k o r á b b a n is h a t á r o z o t t a n megszöve- gezett nevelési céllal dolgozott, éspedig az alkotó ember célmegjelöléssel, i t t m o s t mégis sokkal pontosabb körvonalakkal áll e l ő t t ü n k a t á r s a d a l m i l a g kívá-
natos cél. „Legfőbb gyakorlati célunk — í r j a a reformtervezetben — h o g y eré- nyes, dolgozni szerető, akaró és t u d ó polgárokat n e v e l j ü n k . " S ezt azért szükséges itt kiemelnünk, mert kifogásolni szoktuk, hogy NAGY LÁSZLÓ fejlődéstani alapon álló d i d a k t i k á j á b a n az egyes fejlődési periódusok lélektani célja á t á v l a t i célhoz nincs viszonyítva; elismerve e kifogás jogosultságát, n e m volna helyes másfelől
•elhallgatni, hogy NAGY LÁSZLÓ reformtervezetében jól körülhatárolt demokratikus
•célmegjelölés szerepel; ez a célmegjelölés szervesen következik egyébként egész élet- müvéből, demokratikus közoktatás politikai meggyőződéséből.
Mindabban, amit az eddigiekben bármilyen vázlatosan m e g e m l í t e t t ü n k , való- b a n minden fő tényező e g y ü t t v a n NAGY LÁSZLÓ életművéből, amely szükséges ahhoz, hogy a didaktikai szintézist közoktatáspolitikai, pedagógiai és pszicholó- giai szempontból e g y a r á n t előkészítettnek tekinthessük.
Mi az, amit ezek után erről a műről el lehet m o n d a n u n k ? Hiszen eddig is erről beszéltünk, azokat a gondolatokat idézvén, amelyekre NAGY LÁSZLÓ e m u n k á j á t alapozta, illetve amelyeknek ez a mű máig is figyelemre méltó szintézise.
Mindenekelőtt meg kell említenünk, hogy ez a gyermekfejlődéstani alapon megírt didaktika nem egyszerűen a tanítás és t a n u l á s elméleti kérdéseinek szisz- t e m a t i k u s kifejtése, m i n t ahogy első pillanatban egy ilyen című m ű v e l kapcsolat- b a n sejteni lehetne, hanem a NAGY LÁSZLÓ állal tervezett nyolcosztályos népiskola 5—8. osztályainak tanterve. Maga NAGY LÁSZLÓ azonban m i n d j á r t elöljáróban leszögezi, hogy a t a n t e r v „ n e m célunk, hanem alkalom, alap a gyermekfejlődés-
t a n i alapon álló általános didaktikai elvek kifejtésére". H o z z á t e h e t j ü k : a t a n t e r v körvonalainak felvázolása s a t a n a n y a g módszeres feldolgozásának részletes ki- fejtése olyan alkalomnak bizonyult ebben az esetben, amelyből a m a g a k o r á b a n p á r a t l a n didaktikai összkép b o n t a k o z o t t ki. É s m i n d m á i g érdekes ez az összkép n e m azért, mintha egyszerűen, közvetlenül, változatlan f o r m á b a n „ á t l e h e t n e t e n n i " a jelenlegi t a n t e r v i m u n k á l a t o k b a , h a n e m annál a nagy t a n u l s á g á n á l fogva, hogy az általános didaktikai elvek igazán i n s t r u k t í v kifejtése csakis a tanítás-tanulás f o l y a m a t á n a k valóságos tartalmi-módszertani b e m u t a t á s a ú t j á n lehetséges.
Ezen az általános tanulságon kívül azonban sok egyéb k o n k r é t t a n u l s á g a is v a n s z á m u n k r a e műnek. Ilyen többek között az a mód, ahogy NAGY LÁSZLÓ ennek a
m u n k á j á n a k m i n d j á r t a bevezető részében bírálja a „régi didakszis"-t és meghatá- rozza az új didaktika lényegét. „A régi didakszis — írja — a m a g a egységes cél- jával és t a n u l m á n y i szervezetével helytelen lélektani alapon állott. A t a n u l m á n y i s z e m p o n t o k a t , a rendszert, a t a n t á r g y i érdekeket, a s z a k m á t t e t t e a képzés alap-
jává és emelte a gyermeki lélek fejlődésének s z e m p o n t j a i és érdekei fölé. E n n e k a berendezésnek a következménye lett, hogy az iskola megelégedett a s z a k t u d á s gyarapodásával, de nem kereste, n e m látta a gyermeki és fiúi lélek egységes fejlődését, szerves k i b o n t a k o z á s á t , egyéni k o n s t r u k c i ó j á t . Pedig m i n d e n egyes
.410
t a n t á r g y és foglalkozás, a számolás, mérés, k é z i m u n k a , az irodalom, az élőbe- széd, a fogalmazás, n e m c s a k a s z a k t u d o m á n y t növeli a g y e r m e k b e n , h a n e m jól megszervezve képes h a t n i az egész i n d i v i d u u m r a , belekapcsolódhatok az összes t ö b b i s z a k m á b a , azok szövedékéből erőszakos operáció nélkül ki n e m s z a k í t h a t ó . S ő t v a l a m e n n y i s z a k m á n a k h a t á s a csak a k k o r értékes, h a belekapcsolódik az
egészbe s a d i d a k t i k a i h a t á s k ö r ö k e g y m á s t t á m o g a t v a egységesen hozzák létre a személyiség f e j l ő d é s é t . "
BARANYAI ERZSÉBET a m a g a h í r e s NAGY L Á s z L Ó - m o n o g r á f i á j á b a n (Nagy László munkásságának neveléstudományi eredményei, Szeged, 1932) azt m o n d j a , hogy ebben a b í r á l a t b a n m i n d j á r t p r o g r a m is v a n a t a n t e r v r e v o n a t k o z ó l a g . E p r o g r a m o t k é t p o n l b a n lehet összefoglalni: 1. A t a n t e r v e t a g y e r m e k l é l e k t a n
•eredményeinek a l a p j á r a k í v á n j a f e k t e t n i és ezen belül a g y e r m e k f e j l ő d é s t a n tör- vényeinek a l a p j á n felépíteni; 2. a t a n a n y a g o t a személyiség fejlesztése eszközének t a r t j a , t e h á t n e m az a n y a g közlésére, h a n e m az anyag feldolgozása folytán várhaló szellemi fejlődésre fordítja a fő gondot, ezen belül pedig az egyéniség fejlődésére.
K ü l ö n ö s e n ez a m á s o d i k s z e m p o n t n a g y o n is alkalmas arra, h o g y o k t a t á s ü g y ü n k egy-két m a i n a g y f e l a d a t á t e m l é k e z e t ü n k b e idézze. Ilyenek t ö b b e k k ö z ö t t :
a) az o k t a t á s és nevelés egységének a képzési f o l y a m a t b a n való tökéletesebb m e g v a l ó s í t á s a m i n t a személyiségfejlesztés fontos feltétele;
b) a t a n a n y a g feldolgozása f o l y t á n v á r h a t ó szellemi fejlődés s z í n v o n a l á n a k emelése, m i n t k o r u n k sürgető p a r a n c s a ;
c) az e m b e r f o k o z o t t a b b előkészítése a r r a , h o g y a t a n a n y a g a l k o t ó jellegű feldolgozásának f o l y a m a t á b a n e l s a j á t í t s a m i n d a z o k a t a m ó d s z e r e k e t , megsze- rezze m i n d a z o k a t a lehetőségeket, kifejlessze m i n d a z o k a t a képességeket, melyek segítségével az egész életen á t önállóan t u d ú j meg ú j i n f o r m á c i ó k a t szerezni.
H a mindezek a s z e m p o n t o k ennyire részletesen és k ö z v e t l e n ü l n e m o l v a s h a t ó k is k i a NAGY LÁSZLÓ-féle k r i t i k á b ó l , mellyel a „régi d i d a k s z i s t " illette, a h a n g - súlynak a t a n a n y a g feldolgozása f o l y t á n v á r h a t ó szellemi fejlődésre való t é t e l e m i n d e n e s e t r e a l k a l m a s a r r a , h o g y az i m é n t e m l í t e t t m a i f e l a d a t o k r a eszmél- tessen. S h a m a n e m is teljesen ú g y f o g a l m a z n á n k , m i n t a h i v a t k o z o t t monog- ráfia teszi, h o g y „ n e m az a n y a g közlésére, h a n e m az a n y a g feldolgozása f o l y t á n v á r h a t ó szellemi fejlődésre f o r d í t j a a fő g o n d o t " , h a n e m körülbelül így: „ n e m - csak a korszerű t á r s a d a l m i k u l t ú r a a l a p v e t ő értékeinek e l s a j á t í t á s á r a , h a n e m ezzel e g y ü t t az a k t í v feldolgozás ú t j á n a m a x i m á l i s szellemi fejlődésre, a sze- mélyiség f o r m á l á s á r a " f o r d í t j u k a fő g o n d o t — a k k o r m á r n y i l v á n v a l ó a n helye- sen a l k a l m a z t u k a m á r a NAGY LÁSZLÓ egyik a l a p v e t ő g o n d o l a t á t . Remélhetőleg helyesen, hiszen ő m a g a is azt a t a n í t á s t t a r t j a k o r s z e r ű n e k , amely „ n e m c s a k a s z a k t u d o m á n y t növeli, h a n e m jól megszervezve képes h a t n i az egész indivi- d u u m r a " .
D e érdemes i t t egy másik t a n u l s á g o s és korszerű összefüggésre is felfigyelnünk.
NAGY LÁSZLÓ u g y a n i s n e m k e v e s e b b e t m o n d , m i n t azt, h o g y ,,a didaktikai hatáskörök egymást támogatva egységesen ' hozhatják létre a személyiség fejlődését.
Ezzel a tantervi struktúrák k é r d é s é t teszi szóvá, vagyis i s m é t csak egy olyan m o d e r n g o n d o l a t o t , mely v a l ó b a n időszerű t e n d e n c i á v á , t u d o m á n y o s f e l a d a t t á igazán csak n a p j a i n k b a n v á l t o z o t t . NAGY LÁSZLÓ ezeket a t a n t e r v i s t r u k t ú r á k a t , t a n t á r g y c s o p o r t o k a t s ezek k a p c s o l a t a i t r e n d k í v ü l t a n u l s á g o s m ó d o n realizálta a m a g a d i d a k t i k á j á b a n ; elvileg h a s o n l ó t , a m i k o r u n k n a k megfelelőt létrehozni nem k e v e s e b b e t jelentene, m i n t k ö z v e t l e n ü l f o l y t a t n i a m e g k e z d e t t m u n k á t , k o r u n k színvonalán érvényesíteni és k a m a t o z t a t n i e b b e n a t e k i n t e t b e n is NAGY LÁSZLÓ ö r ö k s é g é t . .
Részleteiben vizsgálva a d i d a k t i k á t , természetesen nem jelentéktelen problé- m á k b a is ütközünk e mű m a i t a n u l m á n y o z á s a k o r .
I n k á b b különlegességként és érdekességként h a t például m a m á r NAGY LASZLÓ- n a k az az eljárása, hogy az 5—6. és a 7—8. osztályt összevonja s a k é t - k é t ciklus számára együttesen határozza meg a t a n u l m á n y i a n y a g o t és a feldolgozás m e t o - dikai eljárásait. Ez közvetlenül következik az érdeklődés fejlődésével kapcso- latos k u t a t á s i eredményeiből, valamint az ún. kongruencia törvényéből. B á r kora pszichológiájának legkorszerűbb eredményeit s az ezekből l e v o n h a t ó kor- szerű következtetéseket v e t t e itt alapul, ma mégis p r o b l e m a t i k u s n a k é r e z h e t j ü k ezt a megoldást, éspedig t ö b b tekintetben is. Mindenekelőtt azért, m e r t a 10-től 12-ig és a 12-től 14 éves korig sokkal nagyobb fejlődési u t a t tesznek m e g gyer- mekeink, semhogy két-két évfolyam számára egységes t a n a n y a g o t l e h e t n e elő- írni. Még ha nem utalunk is a ma egyértelműen k o n s t a t á l h a t ó akceleráció folya- m a t á r a , akkor is nyilvánvaló, hogy az a n y a g n a g y o b b differenciáltsága szük- séges. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy az egyes fejlődési ciklusok s z á m á r a k i t ű z ö t t
„lélektani cél" (ahogy NAGY LÁSZLÓ kifejezi m a g á t ) az a d o t t időszak életkori sajátosságainak figyelembevétele tekintetében kiemelkedő jelentőségű u g y a n , azonban m a g á n a k a nevelési célnak elérése érdekében i g a z á b a n csak ú g y érté- kesíthetők ezek, ha viszonyítva is vannak ehhez a célhoz; h a az a d o t t életkor lehetőségeit éppen az elérni k í v á n t perspektivikus cél összefüggésében mozgó- sítjuk. Ez a t é n y azonban ebben a didaktikai m ű b e n egyértelműen n e m kons- t a t á l h a t ó .
E n n e k ellenére az egy-egy fejlődési ciklus számára k i t ű z ö t t lélektani célnak is v a n egy nagy tanulsága a számunkra; az ugyanis, hogy a nevelési cél „lebon- t á s a k o r " meg kell p o n t o s a b b a n jelölnünk az egy-egy fejlődési ciklusban a d ó d ó adekvát f e l a d a t o k a t ; ezeket teljesítve közelíthetünk csak biztonságosan a távoli cél felé.
Szükséges egy-két más problémára is u t a l n u n k NAGY LÁSZLÓ szóban forgó m u n k á j á v a l kapcsolatb an. A mai olvasó nem indokolatlanul á l l a p í t h a t j a meg, h o g y az elméleti o k t a t á s t meglehetősen szűkös keretek közé szorítja, a n n y i t engedé- lyezvén ebből, amennyi a gyakorlati feladatmegoldásokhoz nélkülözhetetlen.
E n n e k v a n ugyan egy hallatlanul nagy előnye, hogy a gyakorlati a l k a l m a z á s lehetőségei által meghatározza, limitálja az a n y a g mennyiségét, s h o g y m a g a s szinten t u d j a így biztosítani az elmélet és gyakorlat egységét. Ezzel e g y ü t t azon- b a n nyilvánvaló, hogy k o r u n k b a n t ö b b információ feldolgozása szükséges, m i n t amennyit közvetlenül alkalmazni t u d u n k az iskolai feladatmegoldások során.
Némileg limitálja NAGY LÁSZLÓ az aktivitás elvének érvényesülését is, a m i k o r
— a m u n k á r a neveléssel egyetemben — főképpen a 11—12 éves k o r b a n l á t j a ennek kiemelkedő lehetőségét. Ma ezeknek az elveknek sokkal á l t a l á n o s a b b érvényesülését, l á t j u k lehetségesnek.
I l y e n f a j t a helyenkénti hiányérzések azonban nem t a k a r h a t j á k el előlünk e n n e k a nagy m u n k á n a k különleges értékeit. Legfőképpen azt a p é l d a m u t a t ó erőfeszí- tést, mellyel a tantervmeghatározó tényezők sorába a gyermeket a maga érdeklődésével és egyéb pszichikai sajátosságaival együtt beiktatta. Ezzel a tettel, a m e l y m á r m a g á b a n véve is elegendő lett volna, hogy érdemeit m a r a d a n d ó v á t e g y e , a legjelentősebb előrelépést t e t t e meg, ami csak k o r á b a n esedékes volt.
Külön is szükséges legalább u t a l n u n k azokra a nagyszerű ú j e r e d m é n y e k r e , melyek azáltal jelennek meg ebben a műben, hogy NAGY LÁSZLÓ az egyes tantárgyi sajátosságokat is figyelembe véve s az adott életkor lehetőségeihez viszonyítva rész- letesen meghatá-rozza a tanítási-tanulási folyamat szerkezetét és leírja azokat a meto-
.412
dikai megoldásokat, melyek a tanulói öntevékenységet leginkább előmozdítják. T a l á n ebben a t e k i n t e t b e n m u t a t j a a l e g t ö b b olyan v o n á s t , mely a közvetlen a l k a l m a z - h a t ó s á g lehetőségét "ígéri. BARANYAI ERZSÉBET különösen jól m u t a t rá erre, amikor a k ö v e t k e z ő k e t m o n d j a :
NAGY LÁSZLÓ m i n d az általános, m i n d a részletes m ó d s z e r t a n i elveiben „ a lelki s a j á t o s s á g o k h o z igazodik, t e h á t a természet ú t j a i t követi. E z a g y e r m e k - lélektani s z e m p o n t , m e l y e t . . . a d i d a k t i k á b a belevitt, különösen a m ó d s z e r b ő l h i á n y z o t t . A t a n a n y a g k i t ű z é s é b e n m é g i n k á b b d e r e n g e t t ilyen s z e m p o n t azelőtt is, .ha n e m volt is olyan h a t á r o z o t t a n kidolgozva, m i n t ahogy NAGY LÁSZLÓ lette. D e a m ó d s z e r legfeljebb a t á r g y l é l e k t a n á r a , vagyis a t á r g y e l s a j á t í t á s á - n a k általános lélektani t ö r v é n y e i r e volt t e k i n t e t t e l , és semmi esetre a g y e r m e k . lélektanára. A módszer fejlődésében a logikai s z e m p o n t u t á n m e g j e l e n t a lélek-
tani s z e m p o n t , de a g y e r m e k l é l e k t a n i s z e m p o n t bevitele a m ó d s z e r felállításába s különösen ennek t u d o m á n y o s igazolása NAGY LÁSZLÓ é r d e m e . " (I. m . 62.)
Ha a metodikai életszerűséggel egy színvonalú és kiemelkedő további vonását akarjuk megragadni ennek a pedagógiai koncepciónak, akkor még leginkább a tanulás moti- válásának kérdését kell szóvátennünk. E b b e n a t e k i n t e t b e n NAGY LÁSZLÓ peda- gógiája különlegesen g a z d a g ; m a j d n e m olyan g a z d a g , m i n t a m e n n y i r e szegényes volt és m a r a d t ezen a téren a m i n d e n k o r i g y a k o r l a t .
H a m i n d a z t , a m i t e l m o n d t u n k NAGY LÁSZLÓról, e g y ü t t e s e n t e k i n t j ü k , a k k o r valami m e g k ö z e l í t ő t t a l á n m á r m o n d t u n k arról, m i é r t olyan friss, eleven, el n e m a v u l ó ez a szóban levő m u n k á j a m i n d a m a i napig. De csak é p p e n v a l a m i t
•mondtunk erről, m e r t megközelítően a d e k v á t k é p e t n y ú j t a n i ennek a pedagógiá- nak a g a z d a g s á g á r ó l v a l ó j á b a n csak egy m o n o g r á f i á b a n volna lehetséges.'
H i á n y o s volna a z o n b a n a fő v o n á s o k n a k m é g a vázlatos megemlítése is, ha mind az e m l í t e t t e k h e z m é g egy jellemző j e g y e t hozzá n e m t e n n é n k . É s p e d i g azt, h o g y a NAGY LÁSZLÓ-életmű el n e m avuló színeihez s m a g á n a k a Didakti- kának m i n d m á i g h a t ó v a r á z s á h o z t a l á n n e m is elsősorban az i m é n t e m l í t e t t , ö n m a g u k b a n v é v é kétségtelenül jelentős g o n d o l a t o k és t ö r e k v é s e k t a r t o z n a k hozzá, h a n e m m é g i n k á b b a kellemes, a szó jó értelmében g y e r m e k s z e r ű peda- gógiai légkörnek az a t e r m é s z e t e s melegsége, mely ennek a m u n k á n a k a n n y i r a s a j á t j a . I r o d a l m i a s f o r d u l a t t a l élve: a m ű a t m o s z f é r a - t e r e m t ő ereje; az az a t m o s z - féra, m e l y b e n a fejlődő i f j ú e m b e r s z á m á r a m i n d e n s z u b j e k t í v feltétel a d v a v a n ahhoz, h o g y a l k o t ó a n dolgozzék, ö n m a g á t fejlessze, kérdezzen és válaszoljon, p r o b l é m á k a t i s m e r j e n fel és azokra hipotézisekkel feleljen, kísérletezzen és szer- kesszen stb. Nincs még egy munka a magyar pedagógiai irodalomban, amely ilyen példaszerűen valósítja meg azt a nagy gondolatot, hogy az ember csakis alkotóan dolgozva teremtheti meg önmagát, hogy csakis a produktív munka megfelelő aránya esetén tudja kellően kifejleszteni képességeit, és személyisége csakis optimális nevelő—
növendék viszony esetén formálódik a kívánatos módon.
S ezt a g o n d o l a t o t NAGY LÁSZLÓnak n e m c s a k ez a kiemelkedő m u n k á j a , h a n e m egész é l e t m ű v e e g y é r t e l m ű e n t a n ú s í t j a . E z é r t emlékezünk róla tisztelettel és szeretettel, e m l é k e z ü n k , m i n t n a g y a l k o t ó r a , d e m i n t n a g y t a n í t ó r a és p é l d á r a is, aki m i n d e n k i n é l t ö b b e t t e t t azért, h o g y a g y e r m e k e k helyesen é r t e l m e z e t t jogait a nevelés, a t a n í t á s f o l y a m a t a i b a n biztosítsa.
