280
működik. Érdekes lesz megállapítani, vájjon az officio- zitásnak ez a korlátlan és kíméletlen érvényesítése meg- termi-e azt az eredményt, amelyre ott számítanak, t. i.
a hitelezők részére kifizethető csődhányad lényeges emelkedését. Kívánatos volna, hogy igazságügyi kor- mányzatunk e törvény gyakorlati hatásáról a hivatalos statisztikai adatok beszerzése útján tájékozódjék. M.
Kellékhiányos váltó csatolása esetén a Pp. 608. §-a értelmében tárgyalás tűzendő ki és a keresetlevél hiva- talból való visszautasításának helye nincs. Gyakran felmerülő kérdés az, hogy oly esetben, ha a felperes a váltófizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelméhez kellékhiányos, tehát oly váltót csatol, mely okiratból a Vt. 6. §-a értelmében váltójogi kötelezettség nem származik, a keresetlevél a Pp. 141. §-a értelmé- ben hivatalból visszautasítható-e, vagy pedig a Pp.
608. §-a rendelkezéseinek megfelelően idézővégzéssel, tehát tárgyalás kitűzésével intézendő-e el?
A keresetlevélnek .hivatalból való visszautasítására vonatkozó álláspont leginkább a Pp. 141. §-nak azon mi- niszteri indokolására támaszkodik, mely szerint már a keresetlevél benyújtásakor, illetve az idézés kibocsátá- sakor meg kell vizsgálni: „nincs-e oly akadály, mely a per létrejöttét meggátolná és ha annak fenforgása két- ségtelen, a per létrejöttét már az idézés kibocsátása előtt meg kell akadályozni", — már pedig a kellékhiányos váltó esetén kibocsátott idézővégzés előreláthatóan nem vezetne eredményre, mert ha alperes a perfelvételi tár- gyalási határnapon nem jelenne meg, ellene kellékhiá- nyos váltó alapján a Pp. 443; 4. pontja értelmében még ekkor sem volna mulasztási ítélet hozható. Ugyan- ezen álláspont támaszkodik még a Pp. 608. §-nak azon rendelkezésére is, mely szerint a keresetlevélnek idéző- végzéssel való elintézése csak az „aggályos" és nem a
„kellékhiányos" váltóra vonatkozik, mely utóbbi eset- ben ugyanis a hiányzó kellék ebben a perben már sem- miféle módon nem pótolható, tehát a per nyilvánvalóan alaptalan.
Nézetem szerint ez az álláspont igen lényeges és alapvető tévedésen alapszik.
Ami mindenekelőtt a fizetési meghagyásos eljárás rendszerét és indokát illeti, tudnivaló, hogy ez egy kivé- teles eljárás, mely a váltókövetelésekkel kapcsolatban ezen követelések gyors behajtásának szükségességében találja indokát. Hogy azonban a váltókövetelés valóban
ilyen kivételes és különös eljárás útján legyen érvénye- síthető, lényeges feltétel, hogy a követelés egy, a váltó- törvényben előírt kellékeknek minden tekintetben meg- felelő váltóban meg legyen testesítve. Ha aztán létezik egy ilyen alakilag minden tekintetben kifogástalan váltó, úgy mi akadálya sincsen annak — és ez a váltó- beli követelések természetének is jobban megfelel —, ha ez a váltóban megtestesített követelés érvényesíté- sére a rendes· peres eljárástól eltérően a fizetési meg- hagyás, mint egy sokkal rövidebb, a polgári peres eljá- rás rendszerében különös és kivételesnek tekinthető mód adatik meg.
Másként áll a helyzet, ha/a váltó kellékhiányban szenved.
A Pp. javaslat miniszteri indokolása errevonatko- zólag azt mondja, hogy „Semmi ok sem szól amellett, hogy az a váltókövetelés, amely a váltótörvény szerint az azonnali érvényesítéshez szükséges előfeltételeket, t. .i az alakilag aggálytalan váltót, óvást és egyéb ok- iratokat, tehát a liquiditást nélkülözi, az ú. n. proces- suális váltószigorban részesíttessék. Nem szólanak emellett nevezetesen gyakorlati okok sem, mert a tulaj- donképeni váltóforgalomban — amely a gyors eljárást valóban igényli — csak az alakilag kifogástalan váltó tesz számot. Ezért a javaslat az olyan váltót, mely a váltótörvény szabályai szerint érvényesíthetőnek nem mutatkozik, az eljárás szempontjából semminemű ki- váltságban nem részesíti, hanem minden tekintetben az általáltalános eljárási szabályoknak veti alá". Ugyanígy a Pp. 608. §-a a váltófizetési meghagyás kibocsátása irán- ti kérelmet eventuális idézőkérelemnek tekintve, — a Pp.
javaslat előbb hivatkozott elvének figyelembevételével
— akként rendelkezik, hogy amennyiben a váltófize- tési meghagyás nem bocsátható ki, a kérelem idézővég- zéssel intézendő el.
-Nyilvánvaló- tehát, hogy a Pp. szerint a kellékhiá- nyos. váltó alapján előterjesztett váltőfizetési mégha gyás kibocsátása iránti kérelem az általános eljárási szabályok, vagyis a peres eljárás szabályai szerint bírá- landó el.
1 Kérdés mármost, hogy egy kellékhiányos váltó alapján előterjesztett és — mint a fentiekben láttuk — a peres eljárás szabályai szerint elbírálandó kereseti kérelem a Pp. 141. §-a alapján hivatalból visszautasít- ható-e a váltó kellékhiánya okából.? Erre a kérdésre a felelet, véleményem szerint csak az lehet, hogy inem.
282
A polgári per alapfogalmából kell ugyanis kiindul- nunk. A pert, hogy az lefolybassék, előbb létre kell hoz- ni. A perben ennélfogva két tényálladék van, t. i. 1. ma- gának a pernek; 2. és a perbe vitt jognak a tényálla- déka, amelyhez képest a perben előforduló cselekmé- nyek is szintén kétfélék, t. a. amelyek magának a per- nek létrehozására és amelyek a per folytatására, vagy- is az érdemre vonatkoznak. És e két tényálladéknak a különválasztása nagy jelentőséggel bír, mert a per lé- nyeges tényálladékának hiánya egészen más következ- ményekkel jár, mint magának a perbe vitt jog tény- álladékának a hiánya.
Az előbbi ugyanis pergátló akadály és mint ilyen a per folytatásának végzés által való megtagadására,
a per folytatásának végzés által való megtagadására, továbbá a már véghezvitt perbeli cselekményeknek és az ítéletnek semmiségére vezet, míg ellenben a perbe- vitt jog tényálladékának hiánya, vagy be nem bizonyí- tása ítélettel való érdemleges elutasítást eredményez.
A perben az első kérdés tehát az, hogy vájjon meg- van-e magának a pernek a tényálladéka és ezt nem aka- dályozza-e létrejöttében valamely pergátló körülmény, hogy tehát megvannak-e a per alapításának az előfel- tételei, és csak ha ez a kérdés igenlőleg döntetik el, le- het az ügy érdemére áttérni.
A Pp. 141. §-a — amely ugyanis a keresetlevél hi- vatalból való visszautasításának feltételeit szabályozza
— éppen ennek a most írt első kérdésnek az elbírálá- sára vonatkozik. És itt ismét a Pp. javaslat miniszteri indokolására hivatkozom, amikor azt mondja, hogy
„már az idézés kibocsátásakor meg kell vizsgálni — amennyire ez a felek közreműködése nélkül lehetséges,
— hogy nincs-e oly akadály, amely a per létrejöttét meggátolná. Ha ilyen akadály fenforgása nyilvánvaló, a per létrejöttét már itt meg kell akadályozni". De hi- vatkozom a Pp. 141. §-nak miniszteri indokolására is, amely a keresetlevél hivatalbóli visszautasításának in- dokául szintén az idézés előreláthatóan eredménytelen voltát említi, mert ugyanis az idézés előrelátható ered- ménytelen volta megakadályozza magának a pernek a létrejöttét.
Semmiesetre sem magyarázhatók ezek a hivatkozott indokolások akként, hogy az idézés előrelátható ered- ménytelenségét okozza pl. a kellékhiányos váltó is, mert hisz kelléhiányos váltó mellett még az idézés ered- ményes lehet, legfeljebb a per érdemben lesz eredmény-
telén a felperesre nézve, még alperesnek a perfelvételi tárgyaláson történt meg nem jelenése esetén is a Pp.
443. §. 4 .pontja értelmében.
Ám az, hogy a per érdemben előreláthatóan ered?
ménytelennek mutatkozik, még a miniszteri indokolás szelleméből következtetve sem szolgálhat a keresetlevél
— hivatalból és végzéssel való visszautasításának indo- kául, mert a keresetlevél a Pp. értelmében semmi köT
riilmények között sem öltheti fel a kereset jellegét, vagyis a szóbeliség elvén nyugvó Pp. szerint a bíróság csupán a keresetlevél alapján sohasem hozhat az ügy érdemében határozatot anélkül, hogy a felperes a kere- setét a szóbeli tárgyaláson előadná.
Nyilvánvaló mindezekből, hogy a kellékhiányos váltó alapján az eventualiter idézőkérelemnek, illetve keresetlevélnek tekintendő váltófizetési meghagyás ki- bocsátása iránti kérelem hivatalból és végzéssel való visszautasítása helyt nem foghat, hanem az ilyen kere- seti kérelem csak,a per létrejötte után, magában a per érdemében bírálható el és szolgálhat indokául a kere- setnek ítélettel való érdemleges elutasítására, miértis ha a váltó kellékhiányos, a váltófizetési meghagyás kibo-
csátása helyett minden esetben tárgyalás kitűzésének van helye. Ezen a tárgyaláson a felperes az alperes per- bebocsátkozása előtt a váltó alapján előterjesztett kere- seti kérelmétől eltérve — természetesen az esetben, ha a váltóügyletet köztörvényi viszony előzte meg, illetve ha a váltó adása által mint kifejezett novátió, illetve dátió in solutum által a köztörvényi viszony meg nem szűnt —·, visszatérhet az alapügyletre és ezzel nemcsak az idézés, de magának a váltó alapján indult pernek előrelátható eredménytelensége is változási szenvedhet, amiből következik,, hogy a bíróság előre nem állapíthatja meg a per eredményes, vagy eredménytelen voltát csu- pán mert nem tesz különbséget az idézés és a per előre- látható eredménytelenségének lényegesen eltérő fogalma között és nem utasíthatja- vissza a keresetet érdemben
•végzéssel akkor, amikor az a szóbeliség elvénél fogva tulajdonképen még elő sincsen adva.
Igaz ugyan, hogy a váltóügyekben követendő eljá- rás tárgyában kiadott 2851—1881. I. M. E. sz. rendelet 4. §. 2. bek. ismerte a kellékhiányos váltó alapján elő- terjesztett váltókeresetnek hivatalból való visszautasí- tását, azonban ezt a régi és az írásbeliség elvén nyugo- dott -rendelkezést a szóbeliség elvén nyugvó Pp. életbe- léptetéséről szóló 1912 :LIV. tc. 3. §-nak utolsó bekez-
284
dése hatályon kívül helyezte és csupán célszerűségi szempontok nem szolgálhatnak indokául a Pp. egyik legfőbb alapelvének, a szóbeliségnek oly méretű mellő- zéséhez. amely mellett a peres eljárás ismét az írásbeli- ség: útvesztőjébe térne vissza.
Dr. Török János, bírósági jegyző.
Kellékhiányos válté miatt visszautasítható-e a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül? (Alkalmaz- ható-e a Pp. 141. §-a, vagy pedig a Pp. 608. §-a értel- teimében tárgyalás tűzendő ki?)1
A Pp. 141. §-a a keresetlevél visszautasításának okául általában a nem pótolható hiányokat említi, ame- lyek szükségszerűen a keresetlevél beadásának időpont- jában hivatalból veendők figyelembe. Kérdés, hogy idesorozható-e a váltófizetési meghagyás kibocsátása iránti keresetlevélnél a váltó lényeges kellékeinek hiá- nyai isi
A bírói gyakorlat szerint a váltóbirtokos csak ad- dig van jogosítva a váltó lényeges kellékeit kitölteni, amíg a váltót a bíróság előtt nem érvényesíti, amiből következően a lényeges kellékek a keresetlevél beadása után már nem pótolhatók.
A váltófizetési meghagyás kibocsátásának megta- gadását és tárgyalás kitűzését a Pp. 608. §-a csak arra az esetre írja elő, ha a váltókereset jogalapja valószí- nűtlen, pl. ha a váltó bemutatva nincs, ha a bemutatott okiratok aggályosak, vagyis ha a váltó valamely lénye- ges kelléke törölve van, vagy olvashatatlan stb. A kel- lékhiányos váltó azonban nem aggályos, hanem nem te- kinthető váltónak.
Mármost, ha a keresetlevélhez olyan váltó van mel- lékelve, melynek lényeges kelléke töröltetett, a perben még bizonyítható, hogy a törlés véletlenül történt, vagy arra nem jogosult személy eszközölte azt és a váltó mint ilyen létezik. De ha a felperes oly okiratra alapítja a keresetét, melyet — bár váltónak nevez —, de a fenn- forgó kellékhiányai miatt nyilván nem nevezhető an- nak, úgy már a kereset beadásakor kitűnik, hogy váltó- ban megtestesített követelése nem létezik, hogy tehát a per a váltónak a perben már nem pótolható hiányai miatt alaptalan és így a Pp. 608. §. alkalmazásának a váltó kellékhiánya miatt helye nincs.
Igaz ugyan, hogy a váltó törvényi kelléke a per anyagi előfeltétele és mint ilyen szigorúan1 véve a per
1 Lásd az előző közleményt.
