N E G Y E D I K SZÁKASZ.
K E L E T I - E U R Ó P A .
A) Finnország nagyfejedelemség.
Történelmi áttekintés.
A botni ós finni öbölmelléki területen eredetileg lappok, majd -az Ural vidékéről éjszak felé szorított finnek laktak, kik itt önálló álla-
mot alapítottak, mely X. Károly által Svédország részére méghódít- tátott. A svéd uralom alatt a svéd nyelv ós svéd intézmények gyöke-
•reztek meg Finnországban. A svédek központosító törekvése a finnek
•nemzetiségi érzelmeit sértette s régi jogaiknak lábbal taposása han- gos panaszokra adott alkalmat. A finnek ennek folytán a svéd hata- -lomnak soha nem szolgáltak biztos alapul, s így történt,· hogy midőn
e terület egy része a nagy éjszaki háború után Oroszországhoz került,
•e tény a lakosok részéről :— mint a gyűlölt svéd uralom alóli szaba- dulás — örömmel üdvözöltetett. IV. Gusztáv Adolfnak Oroszország elleni szerencsétlen kimenetelű háborúja 1808-ban Finnország többi
•részeit is e szabadulásban részesítette. Az 1809. nov. 17-iki bekeble- zési okmány értelmében az orosz czár Finnországot nemcsak régi
• állami jogaiba visszahelyezte, de a tartományt oly előjogokkal ruházta fel s a finn nemzetiséget a svéd ellenében annyira felemelte, hogy ezen idö óta e tartomány — bár az orosz birodalom kiegészítő része.—
külön országot képez, mely a többi orosz birtokokkal csak az ural- kodó ugyan azonossága — tehát personális unió — által van össze-
kapcsolva. 0
Finnország természeti viszonyainak jellemzése. — Ipar. —
· Kereskedés.
Finnország — Suomenmaa — a mocsárok országa az Urai-balti földbátat a Skandináviai hegységtől elválasztó borpadástól éjszak felé, tehát a Finn és Botni öböltől keletre húzódik Svéd- és Norvégország keleti határáig. · A tartomány, déli része alföldet képez, a középső rész változatos dombvidék, éjszaki részét a Skandináviai hegység
végágai borítják. 1 • : : . -
A tartomány nagyon gazdag álló vizekben. Tavai három nagyobb csoportba összefoglalhatók. Az egyik csoport a Skandináviai hegység végágai alatt van; ennek vizeit a Kenia viszi a Botni-öbölbe; a másik csoport az Ulea folyó által van a Balti-tengerrel összekötve; a har- madik és legnagyobb csoport részint a Szajma-csatorna által közvet- lenül küldi vizeit a Finn öbölbe, részint az Imatra vízesés által a Ladoga-tóval áll összeköttetésben, melyből azután a Néva folyó szinte a Finn öbölbe ömlik. ·
Finnország éghajlata északi fekvésénél fogva hideg.
Az ország nagysága 373,603 Ezen területből 49.7% termő s 50.3% terméketlen. .
Finnország területe következőleg oszlik m e g :
Szántóföld ós kert . . . . . . . . . . . . 2.3%
Rét-legelő . . . .. . . . . . . . .... 7.8 « Erdő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39.6 «
Termő föld . . . . . . . . . 4 9 . 7 % T e r m é k e t l e n . . . . . . . 7 . . . 50.3%
Finnországban a földművelés — bár annak a mostoha éghajlat- tal s más óriási nehézségekkel is kell küzdeni — a lakosság főfoglal- kozását képezi. Leginkább művelhetők a tengerparti területek, de az átlag évenként 4.5 millió m.-mázsára tehető gabonatermés nem felel meg a belszükségletnek, az ország tehát állandó bevitelre szorul.
A gabonaneműek mellett nagyon kiterjedt a- burgonyatermesztés.
A len és kender termesztése fejlődő.
Az ország egyik legfontosabb jövedelmét az erdők fáinak érté- kesítése képezi. — (Kátrány, hamnzsir.)
Bét és legelő azoknak nemcsak nagy kiterjedésnél, de minősé- güknél fogva is az állattenyésztés fejlődésének biztos alapját képezi.
(Hosszú tél — istállózás.)
Finnország állatállománya az utolsó adatok szerint: ló 276,000: rén- szarvas 53,000; szarvasmarha közel 1 m i l l . ; j u h szintén 1 m i l l . ; sertés 155,000.
A bányászat alárendelt jelentőségű. Tárgyai: vas, réz. Arany-
mosás Ivalo mellett (20 %). . A műipar terén kiemelendő a fa- és bőripar. Posztókészítés
virágzó. A vászonszövés fontos házi ipart képez. Czukorfinomítás, sör- és szeszfőzés.
A kereskedelem leginkább a tengerparti városokban jelentkező tengeri kereskedelem.
Pénzegysóg a mark á 100 penni = 40 '/s kr.
• Súlymérték a font á 32 lat = 0.475
Hosszmérték a mértföld = 1068.84 méter, 1 láb = 1.78 méter.
Űrmérték a tonna á 63 kanta = 164.89 liter.
Évi bevitel értéke 46 mill., a kivitelé 38 millió frt. . . Vasút: 1.172 7%,; Kereskedelmi h a j ó : 1705, több mint % millió tonna
tartalommal. A póstaállomások száma 141. E g y lakosra jut 3.1 levél s 3 8 újság.
Finnország 5 hitelintézete között 2 bír papírpénz-kiadási joggal, összesen 11 mill. frt. befizetett tőkével.
A takarékpénztári betétek összege: 7 mill. forint.
145'
Lakosok.
Finnország lakosai — szám szerint 2.060,782 — az Álandi szi- geteken és tengerparti városokban nagyobb számban előforduló své- dek s az éjszaki területeken előforduló lappok kivételével — kizárólago- san finnek. A finn testalkatára nézve erős, jellemére nézve : becsületes, vendégszerető, vallásos, a munkában kitartó s veszély idején hideg- vérű ; ennélfogva jó hajósok is, s mint katonák az uralkodó kiváló kegyében részesülnek. A finn népnek nagy hajlama van a költészethez, a dalt szereti s a hosszú téli estéket népregék elbeszélésével fűszerezi.
Etel- és italban mértékletes.
Vallásra nézve a nép ág. hitv. evangelikus, egy érsek és két
püspök kormányzása alatt. . . A lakosság szellemi műveltsége magas fokú, mert a finn tanulé-
kony, gondolkozó s a tudatlanságot nagy szégyennek tartja.
A népoktatásról gondoskodik 1493 népiskola (6 tanító- és tanítónőképezde).
A középiskolák 7 osztályú lyceumok — 8 évi tanfolyammal, 4 osztályú lyceumok, melyeket felső elemi iskolának is neveznek, s végre reáliskolák. Yan 14 lyceum, 11 elemi iskola s 10 reáliskola — összesen mintegy 5000 tanulóval.
A . helsingforsi egyetem tanulóinak a száma megközelíti a 700-at. A taná- rok száma 60. Ugyanott egy műegyetem. Számos szakiskola, s ezek között különösen a hajózási, kereskedelmi, erdészeti s mezőgazdasági iskolák igen látogatottak. -
Állami szervezet. • . Finnország nagyfejedelemség. Az uralkodó nagyfejedelem az
orosz czár (III. Sándor), ki itt jogait az általa kinevezett főkormányzó által gyakorolja.
A finn nagyfejedelemség alkotmányos állam. A finn- országgyű- lést a négy rend (nemesség [121], papság, [36]. polgárság [45] s parasztság [59] összesen 221 képviselői képezik. Ezen rendi gyűlés rendszerint csak minden 5-ik évben ülésezik.
A közigazgatás és igazságszolgáltatás főközegei: a sz. pétervári finn minisztérium, a helsingforsi senatus és három főtörvényszék, Abo, Wiborg és Wasa városokban. A nagyfejedelemség 8 kormányzó-
ságra van osztva. ' Az állami hivatalok csak finnekkel tölthetők be; Finnország-
nak azonkívül saját had- és pénzügye is van.
Pénzügyi tekintetben a jövedelmek jóval fölülmúlják a kiadá- sokat ; a felesleg csak Finnország javára fordíttatik.
Kiadás 15 mill. frt. Adósság 28 millió írt. ' .
A hadsereg (bár az általános'hadkötelezettség elvben ki van mondva) még ez idő szerint önkéntesekből kerül ki (8000 ember).
A hadi tengerészet tíz hajóból áll — különösen a tengerparti vám- szolgálat czéljáért. Minden finn a betöltött 40-ik életévig védköteles, de csak kizárólagosan Finnország védelmére.
Főváros: Helsingfors* 43,000 lakossal. ·
Abo* 23,000, Wiborg* 14,000. ' .
s c h o l t z : Politikai Földrajz. j ( )
B) Az orosz császárság.
Történelmi áttekintés.
A szarmata síkság közepe táján lakó szláv törzsek — belső viszályok által gyengítve s külső támadások által kényszerítve — a skandináviai félszigetről hívnak segítséget a belbéke helyreállítására s a külellenségek visszaverésére. 862-ben három — Skandináviából kíséretével együtt átjött testvér — osztozkodik a termékeny terület uralma felett. A kievi uralkodó Wladimir — neje a byzanti Anna (Theophano nővére) által ösztönöztetve — elfogadja a görög keresz- ténységet s birodalma határait a Finn öbölig, Kaukazusig s a Kár- pátokig terjeszti. — 1015-ben birodalmát két fia között osztja meg s ezek ismét, egyenlő részekben fiaikra hagyják az örökséget, úgy hogy rövid idő alatt — a területileg is csonkított birtok — 50 uralkodó házat ural. Az erők ezen szétforgácsolása a mongolok hódító munká- ját nagyban könnyíti; 1235-ben valamennyi orosz fejedelem a mon- golok alattvalója és adófizetője volt.
Időközben az 1147-ben állapított Moszkva egy fokozatosan erősbödő államnak lett középpontja. Ennek 1462-ben trónra lépő fejedelme — I. Iván országát a mongol fenhatóság alól felszabadítja, hódítások által birodalmát mind szélesebb területekre kiterjeszti s a görög Zsófia nőül vétele által, újból kapcsot keres a civilizált Euró- pában, melytől Oroszország a mongol hódítás óta el volt zárva.
I. Iván utódjai alatt a birodalom folyton növekszik, úgy hogy 1613-ban, midőn a Romanow család a trónt elfoglalja, uralma — az időközben meghódított Szibériával együtt — 14-5 mill. • 7%,-nyi területre terjedt. — Nagy Péter nemcsak hogy e területet a·Fekete és Balti tengerek felé irányzott hódítások által nagyobbítja, de a nyu- gat-európai intézmények meggyökeresítése által azt az európai álla- mok sorába kívánja emelni .s a Balti- és Fekete-tenger közvetítése által az európai államokkal való közlekedhetést könnyíteni és meg- erősíteni. .
Péter utódjai közül II. Kataliu volt az, ki Péter szándékait újból felvette s valósításukat jóval megközelítette. Lengyelország feldara- bolása az orosz határokat újból nyugat felé viszi, a törökökkel foly- tatott szerencsés háború a Dnyesztert teszi az orosz birtokok határ- vonalává s Cberson egyik kapujának azon felirata: «út Konstan- tinápolyba» e nagyratörö császárné szándékainak hü tolmácsa. — Katalin unokája I. Sándor és ennek utódja I." Miklós megszerzik Finnországot (personális unióba); Bessarábiát s ázsiai bódításaik által az orosz befolyást Éjszak- és Közép-Ázsiában bosszú időre biztosít- ják. II. Sándor a krimi háború folytán csökkentett befolyást az euró- pai kérdések lebonyolításában s az orosz ural ómnak ismételve a Duna torkolatáig tolt határvonalát újból megerősíti. A balkáni népek felébresztett nemzetiségi érzelmeinek felhasználásával pedig az orosz befolyást a. bomladozó török birodalom romjain keletkező új állam-
147 alakulásokban annyira döntővé teszi, hogy ez a többi európai álla- mok befolyását túlszárnyalja. Mind ennek alapján az oroszok bizton hiszik, hogy nincs messze azon időpont, midőn az orosz czárok a byzanti — régóta magukénak tekintett — örökséget végleg elfog- lalhatják.
Az orosz birodalom, természeti viszonyainak jellemzése. — Ipar. — Kereskedés.
- Az európai orosz birodalom a kelet-európai síkság legnagyobb részét foglalja magában. E síkság az Urai-Balti és Kárpát-Urali föld- hát által természetes bárom részre van felosztva: Az elsőtől éjszak felé terül el a nagy finn-balti alföld; az utóbbitól délfelé a pontusi partvidék s a Kaspi tó felé aláereszkedő mélyföld; a kettő között a
közép-oroszországi síkság. A birodalom belsejében legmagasabbra emelkedik a Valdai magaslat — az orosz birodalom nagy folyóinak forrásvidéke; magasabb hegylánczok különben csak a birodalom határain találhatók. Keleten az Ural az európai és ázsiai birtokok természetes határvonala s délen a Kaukazus — az Elő-Azsiában tett bódítások óta szinte csak Európának s nem egyszersmind Oroszor- szágnak égnek meredő határvonala. — (Finnországban a Skandiná- viai hegység végágai.)
Az európai Oroszország szárazföldi politikai határvonala érinti Rumániát, az osztrák-magyar monarchiát, „ a német császárságot, (Finnország által Svéd- és Norvégországot), Ázsia felé pedig az Ural és a Kaukazus képezik természetes határvonalait. Á birodalmat
érintő tengerek: az Eszaki-jeges tenger (Fehér tenger), .a Balti ten- ger,, a Fekete-Azowi tenger és a Kaspi tó. Szigetei közül nagyobbak:
az Ej szaki-Jeges tengerben a No vaj a Zemlya csoport a Kalyuga, a Rigai öbölben pedig: Dagden és Oesel.
E tengerekbe Oroszország belsejéből következő nagyobb folyók ömlenek: Az Éjszaki jeges tengerbe: Pecsora, Mesen, Dvina, Onega.
A Balti tengerbe: Neva, Düna, Niemen, Visztula (Bug). A Fekete- Azowi tengerbe : Duna (Pruth), Dnyeszter, Bug, Dnyeper (Berezina, Pripét, Desna, Styr), Don (Manycs), Kubán. A Kaspi tóba: Terek, Kuma, Volga (Oka, Kama) s az Ural. ·
Különösen éjszaki részein nagy számban előforduló tavai közül na- gyobb kiterjedésűek: az Onega,Ladoga,Pejpus, Ilmen-tavak. (Szajma).
Az éghajlati viszonyok a birodalom széles kiterjedésénél fogva nagyon különbözők; az éjszaki részek éghajlata határozottan éjszaki jellegű, a középső rész szárazföldi fekvésénél fogva pusztai — végle-
tekben csapongó, a déli rész éghajlata pedig, különösen a Fekete- tenger partjain enyhe ugyan, de nem ment a közép-orosz éghajlati végletek befolyásától. . .
Az európai orosz birtokok területi kiterjedése (Finnország nél- kül) 5.053,520 • Ezen területből 80-3 »/<> termő s 19-7 °/o termé- ketlen.
10*
Oroszország területe következőleg oszlik m e g :
Szántóföld . . . . . . . . . ... . . . 18.7%
Kert-szőllő . . . . . . . . . . . . 1.5«
Rét-legelő ... . . . 22.0 « Erdő . . . .;. 38.1 «
Termő - 80.3%
Terméketlen . . . . . . Ű Z 19.7%
Oroszország agronom állam; a nemzeti vagyonosodás alapja tehát a földmüvelés és állattenyésztés. E kettő a birodalom minden részében a lakosság alapfoglalkozása. A gabnaneműek termesztése évről-évre fokozódik s most már Oroszországnak évi termése '3*52 mill. m. mázsára tehető. — Legtöbb gabonát termesztenek a déli és közép részek; az éjszaki részek bevitelre szorulnak. Azonkívül ter- mesztetnek hüvelyes vetemények (borsó), komló, répa s kivált az éjszaki részeken s a Balti tenger melléki tartományokban len s a pontusi tartományokban kender és dohány.
Gyümölcstermesztés az ország egyes déli területein, különösen Bessarábiában virágzó. Szőlő is csak a déli részeken (Bessarábia, Krím) termesztbető. Oroszország átlagos évi bortermése 600,000
Fában a birodalom bővelkedik. A fa fontos kiviteli czikk. (Kát- rány, hamúzsír.) A legelő és rét minősége a birodalom külön részei- ben nagyon különböző. Legjobb rétek és legelők találhatók a déli és délkeleti részeken, továbbá a balti tartományokban, hol a mester- séges takarmány előállítása is igen kifejlett.
Az állattenyésztés a belszükségletnek megfelelő.
Ló 17 millió; rón 263,000; szarvasmarha 28 m i l l i ó ; juh 19 millió,
kecske 2 mill.; sertés 10.3 millió. .
Erdeiben sok a vad, úgy hogy a vadászat itt jövedelmi forrást képez (prém).
A bányászat évről-évre fejlődő. Főbb tárgyai: arany, platina, réz, czink, vas, kőszén, só — még pedig kő-, főtt és a sóstavakból nyert só. ,
A műipar terén kiemelendő a vasműipar; vasúti kocsik, — agyagczikkek és üveggyártás a belszükségletnek megfelelő. A közön- séges fa- és bőripar virágzó. A selyemipar a krimi félszigeten nagy- ban fejlődő; gyapjú és gyapot feldolgozása szinte lassan fejlődő; a vászonszövés fontos házi ipar. Papir-, czukor-'. szesz- és dohánygyá- rak (cigaretta), faggyuipar (stearin).
Kereskedelem — különösen bel-kereskedelme virágzó; a kül- kereskedelem — különösen a tengerpartokon élénkülő.
Pénzegység: rubel á 100 kopek = 1 *62 kr.
Súlymérték a pud, á 40 font, á 32 lat, á 3 skolnik, á 96 doli
= 16*38 "
. Hosszmórték az arschin á 16 wersek = 0-70 méter.
Űrmérték a vedro, á 10 kruska = 12-29S liter.
A bevitel évi értéke 844 millió frt, a kivitelé 920 millió frt. .
14'.) l Vasutak hossza: 22,894 1í{m. Hajók száma: 3399, mintegy 344,000 tonna tartalommal.
, Posta-állomás (az ázsiai birtokokkal együtt) 4591; egy lakosra jut éven- kint 1.4 levél s 1 újság. A távíró összes hossza (Finnországgal s az ázsiai birtokokkal együtt) 100,000 ; az állomások száma 2824. 10.2 lakosra jut e g y távirat.
318 nagyobb pénzintézete között a papírpénz-kibocsátási jogot csak a szentpétervári birodalmi bank gyakorolhatja.
A takarékpénztári betétek összege: 16 mill. forint.
Lakosok.
Oroszországnak — 82.823,865 lélekre menő — lakossága túlnyo- mólag a szláv törzshöz tartozik s ebben ismét az oroszoké a túl- nyomó többség, mert a kisebb szláv nemzetiségek mellett ők — számszerint 55 mill. — az orosz birodalom népességének legnagyobb tényezőjét képezik. Az oroszok között legnagyobb számaránynyal szerepelnek a nagy oroszok, azután következnek a kis oroszok (kik- hez a kozákok is tartoznak), majd meg fehér oroszok és rusznyákok vagy ruthenek. A szláv törzshöz tartozó kisebb nemzetiségek: a len- gyelek, bolgárok stb.
Az oroszok többsége erőteljes, középnövésű ember, barnás ugyan, de ritkán teljesen barna hajzattal. Az arczkifejezés komoly- ságra s jószívűségre enged következtetni ugyan, de van valami benne, a mi a furfangosságot és alattomosságot elárulj a, a m i kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szláv nemzetiségben feltalálható. Az orosz gondtalan, víg kedélyű, de könnyen haragra gerjedő s azután kegyet- len; megelégedett s kevéssel beérő, de ha hozzá juthat, mértékletlen és iszákos. Az enyim és tied közti különbséget az orosz csak nehezen
s nagy ritkán tudja megtanulni. A lopás szóra számtalan kicsinyítő
•s a lelkiismeretet megnyugtató kifejezése van. Az orosz birodalom politikai viszonyai a népre is rányomták bélyegöket. Az orosz — bár nem tehetség nélküli — inkább csak utánozni szeret, önálló gondol- kodás és működés helyett parancsra vár; mindenben nagy ügyes- séget tanúsít, de tökélyre semmiben sem viszi, mert hiányzik nála a kellő kitartás. Az orosz köznép még a hazáját is csak azért szereti — mert az parancsolva van, istenét azért imádja, mert azt a törvény előírja, bátran rohan az ellenségre, mert — ha nem teszi, korbácscsal és kartácscsal kergetik a támadásra. A műveltebb ele- meknél meg a vallásosság csak képmutatás vagy politikai eszköz, a hazaszeretet meg mások elnyomásában s fenhéjázó dicsekvésben nyilvánul.
Az orosz után legfontosabb népelem az államban a lengyel.
A lengyel erőteljes testalkotású. Ruházatában s viseletében sokat ád a külsőre. — Minden szép és jóért könnyen lelkesül, de nines kellő kitartása s nagyon változékony: Nagy hajlama van a veszekedéshez, játékhoz s ételhen-italban mértékletlen. A lengyel nemes bukott hazáját végnélkül szereti s érte minden áldozatra kész ; de a közön-
séges lengyel földművelő népre, mely évszázadokon át ugyanazokat a terheket viselte, melyeket ma is visel, mely évszázadokon át el volt nyomva s szellemileg elhanyagolva — a haza, becsület s a t . nem gyakorol oly gyújtó hatást, s áldozatkészség, önfeláldozás legtöbb- nyíre ismeretlen fogalmak.
Bolgárok csak Bessarábiában fordulnak elő tömegesebben, kisebb szláv töredékek meg szétszórva az országban.
A nemszláv nemzetiségek között említendők a lettek, lappok, finnek, mongolok (kalmükök), törökök, tatárok, baskírok s a t .
Vallás tekintetében is nagy a változatosság Oroszország területén.
Felekezet szerint Oroszország lakosságának legnagyobb része görög keleti vallású, utána sorakozik a róm. katholikus egyház, azután a mohamedánusok, protestánsok, egyesült és nem egyesült örmények, zsidók és pogányok.
A gör. keleti egyház feje az orosz czár, ki az általa — a papi és világi rendből kinevezett tagokból álló sz. synodus elnöke. Az egyházi kormányzást 16 metropolita s 33 püspök gyakorolja. Az egyházi szolgálatban állók sZáma 5 ,000 világi pap, 10,512 szerzetes és 14,577 apácza.
A róm. katholikus egyház kormányzását — a sz.-pétervári róm. kath.
collegium ellenőrzése alatt — 1 érsek és 8 püspök gyakorolja, A világi papok száma 6000.
A protestáns egyház 6 consistoriális kerületre van osztva (Pétervár,.
Moszkva, Kurland, Livland, Oesel s Dél-Oroszország).
A mohamedánusok leginkább a birodalom déli részein találhatók.
Lama vallásúak, sámánok s egyéb pogányok leginkább a Kaspi-tenger vidékein. · ·
A zsidók szétszórva laknak, legtöbben Cherson vidékén, hol földmive- léssel is foglalkoznak s megtérített kazárok maradékainak látszanak.
A szellemi műveltség az orosz búodalom népeinek sokféleségé- nél fogva nagyon különböző. Általában véve azonban még alacsony
fokon áll. .
Népiskolák száma 35,000 (1000 lakosra esik 23 tanuló, Magyarország- ban 110). Tanítóképezde 55.
Középiskolák: 129 állami gymnasium, 77 állami progymnasium, 67 reáliskola s 53 egyházi seminarium a theologiai pályára készülők gymnasiumi előkészítésére —• összeson 78,000 tanulóval.
Az egyetemek száma 8, mintegy 10,000 tanulóval s 6 technikus intézet·
mintegy 3000 tanulóval. · :
Nagyszámú szakiskola; ezek között különösen kitűnően berendezettek. a.
a katonai és tengerészeti akadémiák.
Állami szervezet.
Az orosz birodalom államformája: korlátlan császárság. A csá- szár (III. Sándor) birodalmát császári rendeletek (ukaz) által kormá- nyozza s maga csak némely oly birodalmi alaptörvényekhez van kötve, melyeket semmi császári ukaz meg nem másíthat. Ilyen vál- tozhatatlan alaptörvények: hogy a birodalom feloszthatatlan, hogy az uralkodónak mindig gör. keleti vallásának kell lenni, hogy a.
trónörökösödés az ág és elsőszülöttség rendjéhez van kötve s a t.
151'
A czár a megállapított örökösödési rend szerint lép a trónra s azt népeinek egyszerűen tudtul adja, mindazonáltal a koronázás és ünnepélyes felkenés Moszkva városában — szent és meggyökerezett szokás. A czár 16 éves korában lesz nagykorú. A czár nejének — ha nem gör. keleti vallású — szinte azzá kell lennie.
Reciprocitásnak nincs helye, mert ha az orosz uralkodóház nőtagja m á s vallású fejedelemhez m e g y nőül, úgy gör. kel. vallású marad s lakhelyén gör.
keleti vallású templom állapíttatik, a melynek állandó fentartásáról m é g halála után is az orosz állam gondoskodik.
Az uralkodó czíme : Isten kiváló kegyelméből minden oroszok czárja és uralkodója, Lengyelország czárja s Finnország nagyfejedelme.
Czímer: fekete kétfejű sas, mely jobbjában arany kormánypálczát, baljá- ban arany birodalmi almát tart. Mellén van Moszkva czímere, jobb szárnyán Kazán, Asztrachan és Szibéria, bal szárnyán Lengyelország, Krim és Finnor- szág czímerei. (Finnország czímere vörös paizs, rózsafüzérrel körülvett, koroná- zott s jobbjában lándzsát tartó arany oroszlán, mely menés közben kardba lép.)
L o b o g ó : fehér, kék kereszttel. Kereskedelmi lobogó : fehér, kék, vörös vízszintesen felosztva. Hadi lobogó : fekete, narancs, fehér. '
Lovagrendek: Sz. András, Sz. Katalin (2), Sz. Anna (5). Sz. Szaniszló (3), Sz. György (5), Sz. Wladimir (4) rendje; azután a Newsky Sándor s a fehér sas rendje.
A kormányzás élén áll 10 a czárnak felelős miniszter. Közigaz- gatási tekintetben a birodalom 60 kormányzóságra (Lengyelország 10) van felosztva. Minden kormányzóság élén áll a kinevezett kor- mányzó — 5 fő-kormányzó felügyelete alatt.
Pénzügyi tekintetben a bevételek és kiadások (1246 mill. frt) közti helyes arány csak ritkán tartatik meg. Az államadósság tehát állandó növekvőben van s most a 6000 millió frt felé közeledik.
. Oroszország hadseregének hadi létszáma harmadfél millió, tehát a lakosság 2'45°/o. A hadi tengerészet áll 370 baj óból — 789 ágyúval s 128 mitrailleuse-zel. — A Kaspi-Aral-tó s ázsiai birtokainak hajó- hada 64 hajóból áll — 99 ágyúval.
Minden orosz férfi 20-ik évétől kezdve hadköteles. A szolgálati idő az' európai Oroszországban 15 esztendő, azonkívül minden he nem sorozott fegy- verfogható orosz 20-ik évétől kezdve a 40-ikig szükség esetén a czár által hadi szolgálatra behívható.
.. Főváros: Sz. Pétervár 927,000 lakossal.
Moszkva 748,000, Odessa* 193.000, Kiew 127,000, Kissinew 112,000, Riga* 168,000, Saratow 86,000, Charkow 101,000, Wilna 88,000, Kasan 94,000, Nikolajew* 82,000, Tula 57,000, Kronstadt* 48,000, Nisnej-Nowgorod 41,000, Reval* 29,000, Archangel* 20,000, Bertitsew 52,000, Orel 44,000, Astrachan*
57,000, Varsó 383,060, Lublin 21,000, Dünaborg 52,000, Simferopol 52,000, Samara 51,000, Taganrog 48,000, Orenburg 57,000, Rostow 44,000, Minsk 43,000,
Kovno 42,000 stb. •
Oroszországnak Európán kívül fekvő birtokai.
Miutáu Oroszország a közép-kor vége felé a mongolok jármát lerázta — kelet felé kezdett terjeszkedni. Az Ural vidéke megközelít- tetett s a 15-ik század vége felé egy Stroganow nevű család azon túl
is önállóan kezdett gyarmatosítani. Az ottani gyarmatoknak azonban sokat kelle szenvedni a Szibir városában székelő mongol uralkodók- tól. A gyarmatosok kezdetbeni önvédelme idővel támadó háborúvá változott, különösen midőn egy Iván császártól száműzött kozák főnök csapatával e vidékre vergődött. A vezérlete alatt álló — alig
1000 före menő csapat 1581-ben határozott győzelmet nyert a szi- bériai nomádok felett s ennek folytán az Ob folyóig terjedő területet meghódította s annak uralmát a czárnak felajánlotta, a miért is attól bűnbocsánatot nyert. A terjeszkedés ezentúl változó sikerrel, de szün- telenül haladt. A 17-ik század kezdetén az oroszok a Jeniszei folyóig hatolnak, első negyedében már a Lena vidékein járnak s 1639-ben egy 20 főből álló kozákcsapat a Csendes oezeánig hatok Később az oroszok uralma Kamcsatkára is kiterjesztetik, majd az Éjszaki jeges tengerben az Új-Szibériai és Spitzberga szigetcsoport, úgy mint szinte a Csendes Oczeánban fekvő Aleuták és Kurilok is orosz fen- hatóság alá kerülnek.
Az 1689-től kelt orosz-khinai szerződés értelmében a két biro- dalom közötti határvonalul az Amur és Lena vízválasztója tűzetik ki. De e szerződés hamar feledésbe ment; az Amur mentében talált termékeny területek, de még inkább aranyat s más értékes ásványo- kat tartalmazó területek az orosz gyarmatosokra különös vonzerőt gyakoroltak. Mind többen letelepedtek itt s 1845-ben az Amur egész felső vidéke már orosz fenhatóság alatt áll. Később az Amur egész balparti vidéke elfoglaltatott s a hódítás munkája az Amur jobb parti vidékeire is kiterjedt, az Uszuri és Zungari partvidékeire s a tenger- parton délfelé egészen Korea félszigetéig. Majd Szachalin szigetének nagy része. Japántól elvétetett, sőt Éjszak-Amerika éjszak-nyugati csúcsa is az oroszok birtokába került. (Az orosz amerikai birtokokat
1867-ben az éjszak-amerikai Egyesült-Államok 7.200,000 dollárért megvették.)
. De nem csak az Amur vidékei, de az egész orosz-khinai határ mentében az oroszok év-év mellett új meg új területeket foglaltak, mígnem az 1881-iki szerződés szerint a terjeszkedésnek véget vető oly szerződés létesült a két hatalom között, mely a határvonal rész- letes körülírásával az oroszok birtokában hagyja "mindazon fontos positiókat, melyek azoknak a Közép-Ázsiába való akadálytalan beha- tolást mindenkorra biztosítják. — Legtovább délfelé hatolt azonban az oroszok uralma a Kaspi és Arai tótól délkeletre terjedő vidéken a Balkas taváig és. az Oxus és Jaxartes folyók mentében egészen a Hin- dukus örök hóval borított hegylánczolatáig.
Már Nagy Péter is kezdett ezen irányban hódítgatni, de óriási léptekkel csak a legújabb időben indult meg e terület elfoglalása, nevezetesen 1830 óta — midőn t. i. Anglia rövid időre Kabult elfog- lalta. Az angolok terjeszkedése s hatalmi gyarapodásának ellensúlyo- zása volt a foganatba vett hódítás ürügye s ez idő óta alig múlt el év, melyben az oroszok új meg új szerzeménynyel ne gyarapították volna itteni uralmukat. Chiva 1873-ban eszközölt meghódítása után
153'
az egész turkesztani síkságon nincs többé törzs, mely az oroszok
fegyverének sikeresen ellentállhasson. ' Mint a messze keleten Khinába, úgy itt meg nyitva áll az oro-
szoknak az út Afganisztanba, az angol gyarmatok közvetlen szom- szédságába, az Arméniai fensík birtokba vétele által pedig megnyílt a tetszésszerinti beavatkozás s esetleges hódítás útja Persia és török Elő-Azsia belsejébe.
' A Kaukazus szűk völgyeinek különféle származású néptöredé- kei mindig függetlenek voltak, még akkor is, midőn a Kaukazuson túli területek a római majd meg byzanti fenhatóságot elismerték.
A római és byzanti uralom után az utóbbiak a kalifák birodalmának vagy közvetlen tagjai lettek, vagy pedig az uralmon hagyott keresz- tény fejedelmek a kalifák főuraimát elismerték. A számos kis fejede- lemség uralkodóinak s népeiknek örökös viszályai a szomszéd persák és törököknek mindenkor bő alkalmat nyújtottak a beavatkozásra.
A persa és török mohamedánus zsarnokság és kegyetlenség ellen a lakosok a Iiaukazusig hatolt oroszoktól véltek segítséget nyerhetni.
S Oroszország csakugyan annyira tudta befolyását érvényesíteni, hogy XIII. György Georgia királya — egyenes utódainak kizárásával
— az orosz czárt nevezte ki örökösének s 1800-ban történt halála után az oroszok ez örökséget minden ellenzés daczára tényleg el is foglalták — egyetemben a szomszéd Grúzia és Migreliával, melyek az Imerethi fejedelem Dávid meghódolása által az orosz birodalom tagjai lettek.
De az elfoglalt területek állandó megtartása sok nehézségbe ütközött. Éjszak felé e terület Oroszországtól a Kaukazust lakó füg- getlen s vad néptörzsek zárták el, a Fekete tenger felől török birtok
állt az útban s azonfelül még Persiát is a támasztott fenhatósági jog lemondására kelle kényszeríteni. Persia az 1812-iki és 1828-ban ismételt háborúk által nem csak lemondásra, hanem Sírván, Daghes- tan és persa-Georgia átadására is kényszeríttetett, a Törökországgal
1828-ban kötött drinápolyi béke pedig török-Georgiát az oroszok kezébe juttatta, úgy hogy most már csak a Kaukazus független nép- törzseinek megfékezése volt hátra, — hogy Oroszország nem csak a Kaukazuson túli területek állandó birtokát, de az Euphrates és Tigris felső völgyeibe való behatoihatását is —• biztosítsa.
A munka nehéz volt; de bámulatos kitartással s a hegyi tör- zsek egyet nem értő működése folytán a lehetetlennek látszó felada- tot mégis megoldani sikerült. 1859-ben Samyl a hegyi törzsek vitéz vezérének kézrekerítésével — az ellentállás megtört s a Kaukazus szűk völgyei az orosz fegyvereknek megnyíltak. A hegyi lakók töme- ges kivándorlása, az oroszok hódító munkáját ezen idő óta nagyban megkönnyítette. A kivándoroltak helyét orosz telepítvényesek foglal- ták el, kiknek száma már 1865-ben a 100,000 lelket felülhaladta.
Oroszország ezen idő óta bámulatos merészségű, de kitűnő kar- ban tartott utak által a Kaukazuson túli területekkel nem csak hogy akadálytalan összeköttetésben áll, de ennek alapján ottani bú'tokait
azóta is tetemesen nagyobbította. xAz Arasz folyón túl az Arméniai fensík jó részét elfoglalta s az utolsó orosz-török háború által ismét nevezetes és fontos pontok birtokába jutott, melyek jövendőbeli hódí- tásoknak biztos alapul szolgálhatnak.
Az ázsiai orosz birtokok összes kiterjedése ez idő szerint:
16.312,604 •1%,. E terület lakossága megközelítőleg 15 millióra becsültetik. A lakosság, faj, nemzetiség, származás és vallásra nézve felette tarka képet nyújt. Domináló állást foglalnak el közöttö'k az orosz telepítvényesek s az uralkodó görög keleti vallás is mind nagyobb h< dításokkal dicsekedhetik. .
E roppant terület szinte kormányzóságokra van felosztva. Egy nagy rész az orosz politikai bűnösök deportálására használtatik.
Az orosz birodalom főjövedelmei e területen az Altai hegység bányáiból s a tundrákat délről övező erdők — mint jövedelmező vadászterület — jó prémet szolgáltató vadjaiból kerülnek ki.
