Az egyetemi hallgatók könyvtárismereti és szakirodalom-kutatási oktatása a hazai műszaki egyetemeken megtekintése

024:378.662/439/

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖNYVTÁRISMERETI ÉS SZAKIRODALOM-KUTATÁSI OKTATÁSA

A HAZAI MŰSZAKI EGYETEMEKEN '

Balázs jános - Héberger Károly

Budapest Műszaki Egy*iem Központi Könyvtara

Előadágunkban a magyar műszaki egyetemek hallgatóinak könyvtár­

i s m e r e t i és irodalomkutatás! oktatásáról számoltunk be a k o n f e r e n c i a résztvevőinek. Az előadásnak a m i s k o l c i Nehézipari Műszaki Egyetem és a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem központi könyvtárai közreműködésével kialakított és tömören megfogalmazott anyagát angol nyelvű p r e p r i n t formájában a résztvevők előzetesen megkapták, i g y a szóbeli előadáson a f e n t i témával k a p c s o l a t b a n valóban csak a l e g f o n t o s a b b kérdések k i ­ emelésére k e l l e t t törekednünk, lehetőséget b i z t o s i t v a az előadást kö­

vetően kérdésekre ée azok megválaszolására. A k o n f e r e n c i a külföldi előadóinak általunk ugyancsak előre megkapott előnyomatai ismereté­

ben szóbeli előadásunkba néhány o l y a n kiegészitést i s f e l k e l l e t t vennünk, amely sem preprintünkben, sem előadásunk e r e d e t i szövegében nem s z e r e p e l t , de a többi előadás e kiegészítések elmondását szüksé­

gessé t a t t e / p l . az irodalomkutatás! oktatást a BME Központi Könyvtá­

rában végző osztály személyi összetételének, szakmai és i d e g e n n y e l ­ v i felkészültségének ismertetését/.

Anélkül, hogy a konferencián Írásban ás szóban előterjesztett t e l j e s előadásunkat i t t megismételnénk, e h e l y e n az előadásnak né­

hány o l y a n mondanivalóját szándékozunk k i e m e l n i , amely egyrészt a ha­

z a i h e l y z e t ás törekvések lényegát a belföldi olvasók szamára i s kéz­

zelfoghatóan érzékelteti, másrészt a k o n f e r e n c i a külföldi résztvevői szamára i s elsősorban t a r t h a t o t t érdeklődésre számot.

A c i k k végén kitérünk az előadással k a p c s o l a t o s reflexiók, konk­

rétabban az előadással k a p c s o l a t b a n Írásban benyújtott korreferátum.

' Az IATOL / I n t e r n a t i o n a l A e s o c i a t i o n o f T e c h n o l o g i c a l U n i v e r s i t y L i b r a r i e s • Műszaki Egyetemi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége/

l o u g h b o r o u g h - i konferenciáján /1970.marc.31.-ápr.3./ e l h a n g z o t t elő­

adás alapján.

BALÍZS J . - HÉBERGER X.: Egyetemi hallgatók oktatása

v a l a m i n t az előadást közvetlenül követő hozzászólások ás az a d o t t vá­

l a s z o k lényegének tömör ismertetásáré i s .

I . ÁLTALÁNOS BEVEZETt s . AZ ESZMÉK NEMZETKÖZI CSERÉJÉNEK FONTOSSÁGA Előadásunkat a z z a l a g o n d o l a t t a l kezdtük, hogy az eszmék cseré­

je mindenkor f o n t o s előfeltétele ás egyben kísérőjelensége v o l t az emberi haladásnak, de ez még sohasem öltött o l y a n méreteket az embe­

riség történetében, m i n t éppen n a p j a i n k b a n , Mi könyvtárosok nem pasz- e z i v figyelői, hanem aktív részesei vagyunk ennek a világjelenségnek, amikor mind szélesebbre tárjuk könyvtáraink k a p u i t az olvasók előtt, ás közben egyre növekvő szimpátiát érzünk mindazok iránt, a k i k ugyan­

e z t t e s z i k a világ különböző részein. A könyvtaraknak f o n t o s szerepük van az emberiség kulturális értékelnek felismerésében és megvédésében.

Mi magyar könyvtárosok nemcsak saját könyvtáraink vívmányaira vagyunk büszkék, hanem jó érzés tölt e l bennünket a k k o r i s , amikor más könyv­

tárak eredményeiről. Ötletes és s i k e r e s erőfeszítéseiről h a l l u n k híre­

k e t , o l v a s u n k jelentéseket, legyenek ezek a könyvtárak bármely részén a világnak. Valahogyan ugy érezzük, hogy s i k e r e i k és eredményeik ré­

vén közös hivatásunk l e s z egyre gazdagabb, az őket ért veszteségek kö­

vetkeztében p e d i g közös érdekeink l e s z n e k szegényebbek. I l y e n értelem­

ben természetéé, hogy annak ellenére, hogy a konferencián minden elő­

adó a saját országa, i l l e t v e könyvtára törekvéseiről és t a p a s z t a l a ­ tairól beszélt a megvitatandó kérdéeeket illetően, ezek a nemzeti vagy akár h e l y i törekvések, célkitűzések, módszerek, s i k e r e k és b a l ­

s i k e r e k , pozitív és negatív t a p a s z t a l a t o k egyaránt nemzetközi érdekü- ek, h i s z e n i l y e n vagy o l y a n j e l l e g g e l feltétlenül hozzájárulhatnak, szempontokat nyújthatnak a k o n f e r e n c i a valamennyi résztvevője számá­

r a . Hangsúlyoztuk, hogy a megvitatandó kérdéseknek mozgósító Jelentő­

ségük van e z e r t e a világon a műszaki egyetemi könyvtárak Jövő fejlő­

dése szempontjából, és köszönetünket és elismeréeilnket fejeztük k i az IATUL-nak e f o n t o e kérdéseknek nemzetközi k o n f e r e n c i a keretében tör­

ténő gondozásáért.

I I . ELVI ALAPVETÉS. A FELHASZNÁLÓ A MODERN KÖNYVTÁRI ÉLET KÖZPONTI TÉNYEZŐJE

A bsvezető szavak után rátérve előadásunk e l v i a l a p j a i r a , rövi­

den u t a l t u n k a r r a , hogy a hagyományos felfogás s z e r i n t a könyvtári életnek hárem alapvetően f o n t o s tényezője van: az állomány, a könyv­

táros és az olvasó, vagy általanosabban szólva: a felhasználó. Mig a korábbi felfogás inkább az állományt h e l y e z t e a könyvtári élet c e n t ­ rumába, a d d i g az u j a b b szemlélet inkább az olvasót, i l l e t v e a f e l ­ használót állítja e r r e a h e l y r e . Mig a korábbi nézetek s t a t i k u s J e l ­ legüknél f o g v a az állományban a könyvtár tulajdonában álló könyvek és folyóiratok p u s z t a gyűjteményét látták; a d d i g n a p j a i n k b a n az ujabb felfogás dinamikus Jellegénél f o g v a az állományban elsősorban emberi törekvések, erófeezitések, proolémák megoldására irányuló konkrét do­

kumentumait k e r e s i és kívánja megtalálni. E s z e r i n t a dinamikus f e l -

THT 17.éví. 11-12.szám 1970.november-december

fogás s z e r i n t az állományt alkotó dokumentumok rendeltetése a z , hogy s z e l l e m i k a p c s o l a t o k a t hozzanak létre a szerzők ée a felhasználók kö­

zött. Sz a felfogás a használat igényét és a felhasználó személyét m i n t lényegéé elemeket és vonatkozásokat az állomány fogalmával szo­

r o s * mondhatni nélkülözhetetlen, szétválaszthatatlan k a p c s o l a t b a hoz­

za. M i g a korábbi Bzemlélet Jegyében a könyvtárak gazdagságát általá­

ban az állományt alkotó dokumentumok számával jellemesték, manapság - ugy hisszük - a felhasználók éa az általuk igénybe v e t t dokumentumok

számának alakulása szintén nélkülözhetetlenül f o n t o s e l e m e l a könyv­

tári álet Jellemzésének. Amikor az aláobiakban a felhasználók oktatá­

sának problémairól beszélünk, mindezekre i s gondolunk, éppen azért e kérdés gondozását a könyvtári álet e g y i k f o n t o s éa korszerű központi feladatának tekintjük a Jövőben.

I I I . A HALLGATÓKAT NEVELNI KELL A KÖNYVTÁR ÉS AZ IRODALOM HASZNALA­

TÁRA

F e n t i álláspontunkat még inkább megszilárdítja az a megfontolás i s , hogy a m i n t nem egyszerű d o l o g felépíteni értékes könyvtári állo­

mányokat, amelyek szükségképpen mind b o n y o l u l t a b b a k l e s z n e k összeté­

telükben és szervezetükben, u g y a n i l y e n módon egészen kézenfekvő és természetes, hogy nem l e h e t egyszerű d o l o g e l i g a z o d n i sem a könyvtá­

r o s n a k , még kevésbé a nem könyvtáros felhasználónak a létrejövő ée a könyvtári állományokban felhalmozódó e z a k i r o d a l m i termékek rengetegé­

ben, sajátoe módon r e n d s z e r e z n i kívánt útvesztőjében. Amint szükséges a könyvtárosokat i s elméletileg és g y a k o r l a t i l a g n e v e l n i , majd t o ­ vábbképezni hivatásuk megfelelő ellátása érdekében, magától értetődő­

en a hallgatókat i s , m i n t leendő könyvtárhasználókat, elő k e l l készí­

t e n i egyréezt a könyvtár különleges funkciőrendszerében való e l i g a z o ­ dásra, másrészt p e d i g a s z a k i r o d a l o m rengetegében való megfelelő tá­

jékozódásra.

I V . A KÖNYVTÁR ÉS A SZAE2R0UAL0M HASZNÁLATA NEM ÖNCÉL, HANEM A TUDO­

MÁNYOS MUNKA SZERVES RÉSZE, ESZKÖZE, MÓDSZERE

Mielőtt a részletekbe belementünk v o l n a , egy d o l g o t nyomatéko­

san hangsúlyoztunk: főleg kezdetben a felhasználók túlnyomó többsége a könyvtárat és a s z a k i r o d a l m a t nem tudományos szenvedély kielégíté­

se céljából, hanem inkább külső kényszerítő okok következtében v e s z i igénybe, amihez később belső vonzalom i s c s a t l a k o z h a t , de általános­

ságban szólva, a könyvtár és a s z a k i r o d a l o m használata nem a szórako­

zás e g y i k formája az egyetemi hallgatók, de még a kutatók esetében sem. Ha p e d i g ez i g y van, alapvetően f o n t o s , hogy az egyetemek intéz­

ményesen gondoskodjanak arról, hogy kialakítsanak o l y a n jő értelem­

ben v e t t kényszerítő feltételeket ós körülményeket, melyek terhének nyomása alól a hallgatók csak a könyvtár, a s z a k i r o d a l o m segítségé­

v e l tudnak s z a b a d u l n i , feloldódni, miközben a könyvtár és a s z a k i r o ­ dalom használatában megszerzik az első siksrélményeket, amelyek egész életükre, jellemükre, pályafutásukra döntően f o n t o s befolyást gyako-

BALÁZS J . - HEBERGER K.: Egyetemi hallgatók oktatása r o l h a t n a k . "Amit nem ismerünk, a z t nem i s szerethetjük" - mondja a közismert l a t i n közmondás, és ennek igazsága ezen a téren i s nagyon helytálló. A lényeg egy ás e z t a könyvtárhasználati és s z a k i r o d a l o m -

kutatási oktatás megalapozásánál és yéprehe.i té.s^uiál mindvégig érye^"

n y e s i t e n i a könyvtár é s" a' s z a k i r o d a l o m h a s z n á l a t a nem öncél, hanem a tudományos munka szerves része, nélkülözhetetlen essköze és módszere a problémák megoldásának elősegítése, megkönnyítése érdeké­

ben.

V. A FELHASZNÁLÓÉ OKTATÁSÁNAK KÉT FOKOZATA A MAGYAR MŰSZAKI EGYETE­

MEKEN

A f e n t l e k n e k megfelelően a könyvtári és szakirodalom-kutatási i s m e r e t e k oktatása két f o k o z a t b a n történik mindhárom magyar műszaki egyetemen, a hallgatók egyetemi tanulmányaival és a s z a k i r o d a l o m iránti tényleges igényeivel összhangban.

A műszaki egyetemi hallgatók az első években - s z i n t e mindenütt a világon - un. alapozó tárgyakban, m i n t a matematika, f i z i k a , kémia, ábrázoló g e o m e t r i a s t b . kapnak képzést. Ezeknek a tárgyaknak az e l s a ­ játítása még nem k i v a n önálló kutatásokat a hallgatóktól, hanem csak az anyag Jő megértését és annak alkalmazását t e s z i szükségessé ré­

szükről. Hogy a szükséges anyaghoz hozzá t u d j a n a k férni a könyvtár­

ban, mindenekelőtt az általános könyvtártechnikai kérdésekkel k e l l tisztában lenniök. Számukra az egyes tárgyak kézikönyvei, példatárai, táblázatos kiadványai szükségesek, ezek megtalálása érdekében ísa,er- niök k e l l a katalógusok használatának és az olvasószolgálat igénybe­

vételének módját. Az e z z e l k a p c s o l a t o s könyvtári i s m e r e t e k biztosítá­

sát tekintjük a felhasználók oktatása első fokozatának,

A mérnökképzés folyamán a tulajdonképpeni irodalomkutatási o k t a ­ tásra egzisztenciális fontossággal csak a hallgatók későbbi éveiben van szükség. A hallgatók u g y a n i s a magasabb évfolyamokon mar v i s z o n y ­ l a g önálló tervezési, szerkesztési, laboratóriumi mérési és technoló­

g i a i f e l a d a t o k k a l f o g l a l k o z n a k és ezek a müveletek a szakirodalomnak már b i z o n y o s ismeretét kívánják meg az a d o t t szakterületen. A magyar műszaki egyetemeken követett g y a k o r l a t s z e r i n t a szakirodalomban való eligazodáshoz szükséges i s m e r e t e k biztosítását tekintjük a felhaszná­

lók oktatása második fokozatának.

V I . A KAGYAR KÜSZAKI EGYETEMEK ÉS KÖNYVTÁRI RENDSZERÜK

Ezek után a bevezető megjegyzések után a z z a l a kérdéssel f o g l a l ­ koztunk előadásunkban, hogy hogyan igyekszünk megoldani a magyar mű­

s z a k i egyetemeken követett oktatási r e n d s z e r igényeinek megfelelően a hallgatóknak könyvtárhasználati és szakirodalom-kutatási oktatását.

T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a k o n f e r e n c i a résztvevői nem ismerhették

IMT 17.évf, 11-12.szám 1970.november-december

közelebbről műszaki egyetemi oktatásunk k e r e t e i t és méreteit, k i a k i ­ térővel e r r e i s u t a l n u n k k e l l e t t . így vázlatosan érintettük, hogy a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem 6 k a r a több m i n t 15 000, a m i s k o l c i nehéz­

i p a r i Műszaki Egyetem 5 k a r a 3000, a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem pe­

d i g 1000 hallgató" képzésével f o g l a l k o z i k , v a g y i s a három magyar mű­

s z a k i egyetem hallgatóinak összlétszáma mintegy 17 000 / e s t i és l e ­ velező hallgatókkal együtt/, ami figyelemreméltó szám o l y a n k i s o r ­ szágban, amelynek lakossága a l i g több 10 milliónál.

Ezt követően röviden ugyancsak u t a l n u n k k e l l e t t a magyar műsza­

k i egyetemek könyvtári adottságaira, i l l e t v e rendszerőre i s , t e k i n ­ t e t t e l a résztvevők jelentós többségének a miénktől eltérő rendszerű könyvtári adottságaira.

így vázoltuk, hogy mindhárom műszaki egyetemnek v a n központi könyvtára és valamennyi tanszéke r e n d e l k e z i k k i s e b b vagy nagyobb szakkönyvtárral. A központi és a tanszéki könyvtárak egyetemenként hálózatot a l k o t n a k , a központi könyvtárak szakmai irányítása m e l l e t t , A központi ás a tanszéki könyvtárak között szoros k a p c s o l a t van sok szempontból. így Jelentős koordinációs munka f o l y i k az állományfej­

lesztésben, a központi könyvtárak gondoskodnak a tanszéki anyag f e l ­ dolgozásáról, központi nyilvántartásba vételéről, a tanszékek k a t a ­ lóguslapokkal való ellátásáról, irányítják állománykivonási munkáju­

k a t s t b . Az első években a hallgatók a központi könyvtárak állomá­

nyát használják, de később gyakran v e s z i k igénybe a tanszéki könyv­

tárak könyv- ée folyóiratanyagát i s , f e l a d a t a i k megoldásához éa fő­

l e g diplomamunkájuk elkészítéséhez. A r r a i s rámutattunk, ujabban o l y a n törekvés kezd k i b o n t a k o z n i a magyar műszaki egyetemeken, hogy az alsóbb évfolyamú hallgatók - a központi könyvtárak tehermentesíté­

se céljából - lehetőleg a k a r i olvasótermek állományát vegyék igénybe.

Ez a f o l y a m a t megkezdődött, de még nem általános. A B u d a p e s t i Műsza­

k i Egyetemen már több i l y e n rendeltetésű k a r i olvasóterem i s van, ée a jövőben még ujabbak megépítését és megnyitását t e r v e z i k .

V I I . AZ ELSŐÉVES HALLGATÓK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI OKTATÁSA

A B u d a p e s t i Műszaki Egyetem 6 karán minden évben összesen 1600¬

1700 hallgató k e z d i meg tanulmányait. Magától értetődik, hogy i l y e n nagylétszámu hallgatóság részére a központi könyvtár helyszíni meg­

tekintése, i l l e t v e bemutatása nem történhet azonos időben. A könyv­

tár használatéhoz szükséges i s m e r e t e k karonként s z e r v e z e t t és a k a ­ r i előadótermek valamelyikében lefolyó előadások keretében b i z t o s i t ­ hatók legcélszerűbben az elsőéves egyetemi hallgatók számára. Ezeket az előadásokat a központi könyvtár vezető munkatársai tartják l - l órában mindjárt a tanőv kezdetén. Az előadások a l e g f o n t o s a b b könyv­

tári i s m e r e t e k r e szorítkoznak, i g y egyéb kérdések m e l l e t t szó van a könyvtárhasználatnak az egyetemi tanulmányok keretében való szüksé­

gességéről, a könyvtárba történő beiratkozásról, a könyvtár állomá­

nyának mennyiségéről és általános t a r t a l m i jellemzéséről, a kataló­

gusok különböző formáiról és rendeltetéséről, az olvasótermek és a kölcsönző szolgálat igénybevételéről, az általános ée a szaktájékoz­

tató szolgálat létéről, a reprográfiai szolgáltatásokról s t b . s t b .

BALÁZS J . - HKBERGER K.! Egyetemi hallgatók oktatása

Az elsőéves hallgatók közvetlenül az előadás után n y o m t a t o t t tájékoz­

tatót i s kapnak, amelyben az elmondottak és a könyvtárhasználat szem­

pontjából szükséges egyéb g y a k o r l a t i tudnivalók részletesebben l e meg­

találhatók. A következő tanévtől kezdve a szemléltető oktatás hatéko­

nyabb eszközével, 20 p e r c e s oktatófilm bemutatásával i s igyekszünk a hallgatókat közelebb h o z n i a könyvtárhoz, további részlstskst nyújt­

va szamukra a könyvtárban értük folyó munkáról.

Heg k e l l jegyeznünk, hogy az előadás eredményeképpen a h a l l g a ­ tók az egyetemi év első n a p j a i b a n tömegesen i r a t k o z n a k be a könyvtár­

ba, ami i g e n f o n t o s lépés további fejlődésük szempontjából.

A másik két műszaki egyetemen az elsőéves hallgatók ée a könyv­

tár közötti k a p c a o l a t megteremtése némileg másképpen történhet, m i ­ v e l i t t az érdekelt hallgatók létszáma jóval k l e e b b . így lehetővé vá­

l i k , hogy a hallgatók karonként az egyetemen végzendő körséta kereté­

ben a központi könyvtárat i s meglátogassák, s ugyanakkor egy rövid előadás megtartására i s s e r kerüljön a könyvtárhasználatról, magában a könyvtár épületében. A hallgatók a helyszínen megismerkedhetnek a katalógusokkal, az olvasótermekkel, a kölcsönzés módjával e t b .

V I I I . A KÖNYVTÁR ÉS AZ OKTATÓTESTÜLET KÖZÖTTI KAPCSOLAT GYAKORLATI JELENTŐSÉGE A HALLGATÓK KÖNYVTÁRHASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL Anélkül, hogy további részletekbe mentünk v o l n a a f e n t i kérdé­

sekben, ismételten erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy mindezek a könyv­

tári oldalról t e t t lépések nem ele^endók a tulajdonképpeni cé"T^

v a g y i s annak elérésére, hogy a könyvtárhasználat a hallgatók e g y e t e ­ mi tanulmányainak szerves részévé véljék. E cél elérése érdekében"

feltétlenül szükséges, hogy a tantestület o l y a n f e l a d a t o k k a l i s f o g ­ l a l k o z t a s s a a hallgatókat, amelyek megoldásához feltétlenül szüksé­

gesek könyvtári források. így az oktatóknak irodalomjegyzékekkel k e l l ellátniok a hallgatókat, amelyek o l y a n könyveket ás egyéb dokumentu­

mokat t a r t a l m a z n a k , amelyek elolvasása, i l l e t v e tanulmányozása - t a n ­ könyveik m e l l e t t - szükséges a jó felkészüléshez. A könyvtárnak az ok­

tatókkal i s szoros k a p c s o l a t b a k e l l lépnie, hogy a_könyvtárhasználat"

megfelelő súllyal érvényesüljön az e^.yeteai tar.ulr.sjiyok keretéber..

Az oktatószemélyzet és a központi könyvtár közötti kooperáció­

nak természetesen még nagyobb a szerepe a magasabb évfolyamú h a l l g a ­ tók esetében, amikor a hallgatóknak v i s z o n y l a g mar Önállóan k e l l megoldaniok f e l a d a t o k a t a könyvtar, i l l e t v e a s z a k i r o d a l o m igénybe­

vételével. Ée i t t válik a szakirodalom-kutatás elsajátítása e g z i s z ­ tenciális fontosságúvá a hallgatók számára.

TMT 17.évf. 11-12.szán 1970.november-december

I I . A SZAKIRODALOM-KUTATÁS OKTATÁSÁNAK NÉHÁNY ALAPVETŐ KÉRDÉSE A szakíródalom-kutatás oktatására! k a p c s o l a t b a n mindenekelőtt u t a l t u n k az előadásban a magyar művelődésügyi m i n i s z t e r 1966-ban k i ­ a d o t t rendeletére, amely kötelezően előírta, hogy a műszaki e g y e t e ­ meken, a közgazdaságtudományi egyetemen és a tudományegyetemek t e r ­ mészettudományi karán az irodalomkutatási i s m e r e t e k e t o k t a t n i k e l l . Amint a m i n i s z t e r i utasítás e l r e n d e l i - sző s z e r i n t idézve - "az o k ­ tatás célja, hogy a hallgatók tájékozódjanak a képzésük szakterüle­

téhez tartozó tudományágak l e g f o n t o s a b b forrásairól, a jelentősebb h a z a i tudományos és szakkönyvtárakról, megismerjék a könyvtárak hasz nálatának módját, a s z a k i r o d a l m i kutatás módszereit és msgszerezzék az alapvető bibliográfiai és dokumentációs i s m e r e t e k e t " .

Véleményünk a z , hogy a mi körülményeink között a s z a k i r o d a l o m - kutatás oktatása a leghatékonyabban magukban a központi könyvtárak­

ban f o l y h a t , m i v e l a hallgatók, a leendő tudományos kutatók, mérnö­

kök és szakemberek i t t találhatják meg legkönnyebben az oktatáshoz és a tudományos munkához szükséges forrásanyagot. TsrmészeteBen az oktatás h e l y e egyben nem j e l e n t i annak a f e n t e b b e m i i t e t t alapvető e l v n e k tagadását, hogy a könyvtárakban folyó oktatás nem választható e l a tanszékeken folyó oktatómunkától, a karok működésétől, sőt e l ­ lenkezőleg: az oktatásnak ez az u j formája az egyes ágazatok p r o f i l ­ jával s z o r o s k a p c s o l a t b a n szervezendő és realizálandó, támogatván és kiegészítvén az o t t a l k a l m a z o t t speciális módszereket és eszközöket.

T a p a s z t a l a t a i n k és véleményünk s z e r i n t az oktatásnak e formája szervezésében a l e g f o n t o s a b b lehetővé t e n n i és biztosítani, hogy a hallgatók konkrét témákra vonatkozó irodalomkutatást végezzenek. Nem elegendő, hogy éltalánosságban ismertessük meg velük a különböző i r o ­ d a l m i dokumentumokat, információhordozó forrásokat, a hallgatóknak kézbe k e l l venniök valamennyiféle dokumentumot, és az i s szükséges, hogy példákon keresztül o l y a n e s e t e k e t i s bemutassunk, amikor egyéb dokumentumfajták igénybevétele segití elő f e l a d a t a i k megoldását. Az i s lényegeB, hogy a válogatott illusztratív példák modernek és d i d a k ­ t i k a i l a g i s helyeeek legyenek, és ugyanakkor jellemzőek legyenek az a d o t t szakterületre. Ezen túlmenően rá k e l l m u t a t n i az egyes s z a k t e ­ rületek uralkodó n y e l v i vonatkozásaira i s . Természetesen mindez a t e ­ vékenység a l a p o s műszaki I s m e r e t e k e t és megfelelő n y e l v i tudást igé­

n y e l a tájékoztató könyvtárosoktól.

X. A SZAKIRODALOM-KUTATÁS OKTATÁSA KONKRÉT FORMÁINAK JELLEMZÉSE A magyar műszaki egyetemeken az irodalomkutatás oktatását több­

éves előkészületi és kísérleti periódus előzte meg. A j e l e n l e g i h e l y ­ zetről az alábbi tájékoztatást adtuk a k o n f e r e n c i a résztvevőinek.

Az előadás preprintJében a részletekre i s kitértünk, a szóbeli előadásban azonban csak néhány k i r a g a d o t t példán érzékeltettük a ha­

z a i műszaki egyetemeken folyó szakirodalom-kutatási oktatás különbö­

ző formáit, j e l l e g z e t e s vonásait..

BALÁZS J . - HÉBEEGER K.: Egyetemi hallgatók oktatáea

Történeti vonatkozásokat i e szem előtt t a r t v a , a példák bemuta­

tását a B u d a p e s t i Műszaki Egyetemen a vegyészmérnök hallgatók részé­

r e s z e r v e z e t t irodalomkutatási oktatás ismertetésével kezdtük, k i ­ emelve, hogy ez az oktatás már jóval több m i n t egy évtizedes múltra t e k i n t h e t v i s s z a . Az oktatás J e l e n l e g i menete a következő:

A vegyészmérnök hallgatók a harmadik évben egyéni i r o d a l o m k u t a ­ tási f e l a d a t o k a t kapnak a Szerves Kémiai Tanszék laboratóriumi gya­

k o r l a t a i keretében. Az ehhez kapcsolódó szakirodalom-kutatás oktatá­

sán kétszer 1 órában éltalános problémákról t a r t o t t elméleti előadá­

son vesznek részt. Az előadásokon illusztratív anyagot i s bemutatunk számukra APOLLÓ 6 t i p u s u vetítőgép igénybevételével, anélkül, hogy az előadótermet e l k e l l e n e sötétíteni. I l y módon m u t a t j u k be számuk­

r a többek között p l . a katalőguskartonokat, a különféle i n d e x e k egyes részeit, t e z a u r u s z o k a t s t b . , és egyúttal megmagyarázzuk ezek J e l l e m ­ ző vonásait. Ezek után az előadások után a hallgatók tényleges i r o d a ­ lomkutatást f o l y t a t n a k három alkalommal, összesen 8 órában. Ez az irodalomkutatási g y a k o r l a t csoportokban f o l y i k , a tájékoztató könyv­

tárosok felügyelete a l a t t . A c s o p o r t o k 10-10 tagból állnak. Annak ér­

dekében, hogy kiküszöböljük az i d e g e n n y e l v i i s m e r e t e k hiányosságából adódó nehézségeket, fordítási segítséget Í B biztosítunk számukra. A legtöbb hallgató nem t u d j a b e f e j e z n i az irodalomkutatást a megsza­

b o t t időkeret a l a t t , ennek következtében témájukkal egyénileg tovább f o g l a l k o z n a k . Munkájuk eredményét be k e l l m u t a t n i o k az oktatás veze­

tőjének és annak minőségét f i g y e l e m b e v e s z i k az osztályozásnál. - Az oktatás kötelező a vegyészmérnök hallgatók részére. A t a p a s z t a l a t o k a z t mutatják, hogy a hallgatók készséggel és örömmel vesznek részt a g y a k o r l a t o k o n és az egyéni irodalomkutatásban, mert meg vannak győ­

ződve annak fontosságáról.

Ezután a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folyó szakirodalom-kutatási oktatás problémáival f o g l a l k o z t u n k kissé rész­

l e t e s e b b e n . J e l e n l e g az oktatás ezen a karon még csak fakultatív az érdekelt hallgatók nagy száma m i a t t , de a t e r v e k s z e r i n t később t e r ­ mészetesen i t t i s kötelező l e s z .

Az oktatás összesen 10 órában történik, ebből 4 őra elmélet, kétezer 3 óra pedig g y a k o r l a t i f e l a d a t o k megoldására, csoportokban s z e r v e z e t t munka.

Az elméleti előadások főbb problémái a következők: röviden f o g ­ l a l k o z u n k a szakirodalomnak az egyetemi tanulmányokban, a kutatásban és a termelésben betöltött szerepével, k i e m e l v e , hogy a mérnöki a l k o ­ tó munka folyamán a már meglévő és mások által elért eredmények isme­

r e t e és összegezése döntően f o n t o s kérdés. Hangsúlyozzuk a gyorsaság szerepét a modern tudományos kutatásban, m i n t elsőrendűen f o n t o s té­

nyezőt, megvilágítjuk az i s m e r e t e k elavulásának következményeit a mű­

s z a k i tudományokban; konkrét példákkal érzékeltetjük az információk mennyiségi növekedését, a s z a k i r o d a l o m szóródását a különböző forrá­

sokban; u t a l u n k a n y e l v i nehézségekre a gépészmérnöki kutatások t e ­ rén s t b .

Előadásainkban f o g l a l k o z u n k továbbá a kiadványok különböző f o r ­ máival és típusaival, a könyvtárak használatával, a katalógusok f a j -

TMT 17.évf. 11-12.szám 1970.november-december

táival, a bibliográfiákkal ős a dokumentációé ezoIgáitatásokkal. Vé­

gül rövid összefoglalást adunk a hallgatóknak az alkotó s z e l l e m i mun­

ka technikájáról, összekötve e z t alapvetően f o n t o s erkölcsi problé­

mákkal / p l . szerzői j o g s t b . / .

A két g y a k o r l a t alkalmával elsősorban megtanítjuk a hallgatókat a könyvtár különböző katalógusai, főleg a decimális /ETO/ szakkataló­

gus használatára. A referálólapok használatának i s m e r e t e másik f o n ­ t o s központi kérdés a g y a k o r l a t i órákon. A hallgatóknak különféle do­

kumentumokat k e l l használniok konkrét f e l a d a t o k megoldása érdekében, nem utolsósorban saját diplomamunkájukkal k a p c s o l a t b a n . I l y módon e l ­ érjük, hogy a hallgatók figyelmüket maximális mértékben f e l a d a t a i k r a koncentrálják.

A B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Közlekedésmérnö­

k i Karán a szakirodalom-kutatás oktatása lényegében véve a Gépészmér­

nöki Kar p r o g r a m j a s z e r i n t f o l y i k . A különbség terméezetesen megvan a referálólapok és a szakfolyóiratok, a l e g f o n t o s a b b referenszköny- vek, példatárak s t b . tekintetében, amelyeket az oktatáson bemutatunk.

Az oktatás ezen a két k a r o n i s szorosan kapcsolódik a h a l l g a t o k d i p ­ lomamunkájához. A Villamosmérnöki Karon az oktatás fakultatív, t e k i n ­ t e t t e l a r r a , hogy az érdekelt hallgatók száma i g e n magas, eléri a 450-460-at, de a Közlekedésmérnöki Karon már kötelező, m i v e l a h a l l ­ gatók száma nem h a l a d j a meg a 80-90-et. Ezen a k a r o n a hallgatók egy­

hangúan a z t válaszolták a részükre k i o s z t o t t kérdőíven, hogy az o k t a ­ tás nem az ötödik, hanem már a harmadik évben szükséges l e t t v o l n a számukra. Véleményük alapján a k a r dékánja ugy intézkedett, hogy az oktatást a harmadik év tanulmányi programjába k e l l f e l v e n n i , tehát kívánságuk a jövőben teljesülni f o g a későbbi résztvevők oktatásában.

A B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Építészmérnöki és Építőmérnöki Ka­

rán a l o u g h b o r o u g h - i k o n f e r e n c i a idején még nem v o l t s z a k i r o d a l o m - k u ­ tatási oktatás, a k k o r még a forrásanyagok gyűjtése és a példák k i d o l ­ gozása f o l y t az oktatás előkészítéseképpen, továbbá a s z a k i r o d a l o m - kutatási segédkönyvek irása v o l t , i l l e t v e v a n f o l y a m a t b a n . Azóta ezen a téren i s nagy haladás történt. Az előkészületi munkák nagy réeze befejeződött és az Építészmérnöki Karon az oktatás i s elkezdődött, egyelőre fakultatív j e l l e g g e l .

Amig a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem a f e n t idézett m i n i s z t e r i r e n ­ d e l e t n e k 10 órás oktatásban k i v a n e l e g e t t e n n i , a d d i g a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem 8 órás oktatás keretében t e s z i e z t , a m i s k o l c i Ne­

hézipari Müezaki Egyetemen v i s z o n t 6 órás oktatást biztosítanak e r r e a célra. A veszprémi és a m i s k o l c i egyetemeken folyŐ s z a k i r o d a l o m - k u ­ tatási oktatásnál az elméleti és a g y a k o r l a t i oktatás aránya 50-50, i l l e t v e M i s k o l c esetében 33-67 százalék a g y a k o r l a t javára. J e l e n l e g a szakirodalom-kutatási oktatás mindkét egyetemen az ötödik évfolya­

mon történik és szorosan kapcsolódik a hallgatók diplomamunkájához.

Veszprémben a r r a törekszenek, hogy már a harmadik évfolyam keretében kerüljön majd s o r e r r e az oktatásra.

BALÁZS J . - HÉBERGEK K.: Egyetemi hallgatók oktatása

X I . SZAKIRODALOM-KUTATÁSI SEGÉDKÖNYVEK A2 OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN A szakirodalom-kutatáé oktatásával k a p c s o l a t b a n kitértünk a r r a i s , hogy a magyar műszaki egyetemi könyvtárak o l y a n oktatási segéd­

könyveket publikálnak, amelyek a különböző karok profiljának megfe­

l e l j e n tárgyalják a l e g f o n t o s a b b elméleti és g y a k o r l a t i tudnivalókat a könyvtárhasználat ős a szakirodalom-kutatás kérdéseivel k a p c s o l a t ­ ban. A k o n f e r e n c i a időpontjáig az alábbi szakterületekre vonatkozó kötetek elkészültéről a d h a t t u n k számot a résztvevőknek:

kohászati, bányászati, kémiai,

gépészmérnöki, villamosmérnöki

irodalomkutatási kézikönyvek. Ezek a k o n f e r e n c i a időpontjáig már meg­

j e l e n t e k , és közülük többet be i s m u t a t t u n k Loughboroughban. Ugyan­

o t t j e l e z n i v o l t módunkban, hogy előkészületben vannak, i l l e t v e meg­

jelenés a l a t t állnak az alábbi szakterületekhez kapcsolódó kötetek:

épitőmérnöki, építészmérnöki, közlekedésmérnöki és társadalomtudományi.

Az elméleti anyag m e l l e t t valamennyi kötet a l a p o s és kiadós b i b ­ liográfiát i s t a r t a l m a z a szakterület szempontjából l e g f o n t o s a b b f o r ­ rásanyagokra vonatkozóan. Ezeket a köteteket természetesen nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem a már végzett és kutatóintézetekben, o k t a ­ tásban vagy az i p a r b a n dolgozó mérnökök i s haszonnal forgathatják.

Ezek a kötetek j e l e n l e g úttörő jellegűek, anyaguk és rendszerük még jelentőé fejlődésen mehet keresztül.*

• A konferencián b e m u t a t o t t segédkönyvek - magyar nyelvük ellenére - a résztvevők körében nagy érdeklődést k e l t e t t e k . A magyar résztve­

vőknek az előadást követően bővebb tájékoztatást k e l l e t t a d n i o k a z egyes kötetek tartalmára és rendszerére vonatkozóan a külföldi ér­

deklődők részéről f e l v e t e t t kérdésekre, Nemceak a magunkkal v i t t példányok találtak azonnal gazdára a rőeztvevők körében, hanem több külföldi könyvtár külön i s kérte, hogy postán küldjük meg részükre az eddig m e g j e l e n t köteteket.

/

974

TKT lT.évf. 11-12.szám 1970.november-deceiier

I I I . A SZAKIRODALOM-KUTATÁS 0 ITATÓ I N A I KÉPZETTSÉGE

Előadásunkban kitértünk ée egyben reflektáltunk a közvetlenül előttünk előadó M.B. LINE-nek, az a n g l i a i Bath U n i v e r s i t y o f Tech­

n o l o g y / B a t h - i Műszaki Egyetem/könyvtára igazgatójának előadására, k i e m e l v e a szakirodalom-kutatás oktatásának néhány személyi és s z e r ­ v e z e t i előfeltételét h a z a i adottságainkkal k a p c s o l a t b a n . E l m o n d o t t u k , hogy a szükséges személyi és s z e r v e z e t i feltételek biztosítása a

szakíródalom-kutatás oktatásához valóban nem k i s nehézségekkel együtt­

járó f e l a d a t , és törekvéseink illusztrálásaképpen vázoltuk a Budapes­

t i Uüszaki Sgyetem, m i n t a legnagyobb érdekelt h a z a i egyetem Központi Könyvtárában j e l e n l e g fennálló h e l y z e t e t .

A j e l e n l e g 85 főhivatású dolgozót foglalkoztató könyvtár tájé­

koztató és módszertani osztálya látja e l egyéb teendői m e l l e t t a szakirodalom-kutatás oktatásával járó f e l a d a t o k a t . Vázoltuk az osz­

tály Összetételét és kiemeltük a 3zakirodalom-kutatás szempontjából f o n t o s személyi adottságokat, i l l e t v e képzettségi vonatkozásokat. Ta­

lár, a h a z a i olvasók számára sem sléggé i s m e r t i s feltehetőleg érdek­

lődésre t a r t h a t szamot a szakirodalom-kutatás oktatásának szervezésé­

v e l foglalkozók körében, hogy a 3iúE Központi Könyvtárának e m i i t e t t osztálya j e l e n l e g m i l y e n személyi feltételek m e l l e t t végzi munkáját.

Az osztály vezetője egyetemi könyvtárszakos diplomát és a n g o l n y e l v i o k l e v e l e t s z e r z e t t gyakorló könyvtáros, a k i m i n t e g y 20 évi könyvtári g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z i k . Huzamosabb időn keresztül orszá­

gos s z i n t e n f o g l a l k o z o t t a tudományos könyvtárak módszertani problé­

máival, a tájékoztatás elméleti és g y a k o r l a t i kérdéseiről országos áttekintést nyújtó könyvet i r t , tájékoztatási feladatkört maga l s hosszú éveken keresztül töltött be.

H e l y e t t e e e o k i . vegyész, a k i a l a p o s i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z i k szaktárgya m e l l e t t az a n g o l , a német, a f r a n c i a , az oroez ée a svéd n y e l v e k terén, 10 évet gyári g y a k o r l a t i munkában töltött és 8 év óta lát e l szaktájékoztatási munkakört.

Az osztályon d o l g o z i k még egy vegyészmérnök i s , a n g o l , német, f r a n c i a és orosz n y e l v i i s m e r e t e k k e l ; nagy g y a k o r l a t a v a n a fordítá­

s i munkában, amelyet hosszú, i l y e n jellegű munka révén s z e r z e t t meg.

Az osztály további munkatársa egy gépészmérnök, a k i n e k szintén széles körű i s m e r e t e i vannak szaktudománya m e l l e t t a német, cseh, szlovák, v a l a m i n t a l e n g y e l n y e l v területén. Ötéves kutatóintézeti és kétéves vállalati g y a k o r l a t a van. Egy éve teljesít tájékoztató s z o l ­ gálatot a könyvtárban.

Az osztálynak u j a b b t a g j a egy villamosmérnök, a k i n e k mérnöki diplomája m e l l e t t még a n g o l és o r o s z n y e l v i tanári o k l e v e l e i s van.

Kétéves g y a k o r l a t a van a felnőttoktatásban, egy éve d o l g o z i k az osz­

tályon. Azelőtt a nemzetközi osereszolgálat ügyintézője v o l t m i n t e g y 5 éven keresztül.

BALÁZS J . - HÉBERGER K . i Egyetemi hallgatók oktatása

Az osztálynak építészmérnök-referense i s van, német és f r a n c i a n y e l v i i s m e r e t e k k e l és kétéves tájékoztatási g y a k o r l a t t a l .

Közlekedésmérnök munkatársunk a n g o l n y e l v i i s m e r e t e k k e l , hatévi vasúti szolgálati g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z i k , háromévi kutatóintézeti munka után l e t t könyvtárunk tájékoztató munkatársa.

A f e n t i mérnöki és természettudományi képzettségű s z a k r e f e r e n ­ sek m e l l e t t o l y a n dolgozó l a van az osztályon, a k i n e k magyar n y e l v ­ ből ée irodalomból van egyetemi o k l e v e l e , ezenkívül még német ée an­

g o l n y e l v i i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z i k . Hosszú könyvtári g y a k o r l a t a mel­

l e t t alapos i s m e r e t e k e t és g y a k o r l a t o t s z e r z e t t a kiadványszerkeszté- s l és dokumentációs munkában.

Végül az osztályon d o l g o z i k egy munkatárs, a k i a folyó évben f e ­ j e z i be egyetemi tanulmányait az egyetemi könyvtárszakón m i n t l e v e l e ­ ző hallgató. Tanulmányaival párhuzamosan négyévi könyvtári g y a k o r l a ­ t o t s z e r z e t t .

Az osztály összetétele tehát o l y a n , hogy alapos és konkrét s e ­ gítséget t u d biztosítani mind a hallgatóknak, mind p e d i g az egyetemi oktatóknak szakirodalom-kutatási kérdésekben. M i n d a m e l l e t t az osztály létszámát tovább k e l l növelnünk és összetételét javítanunk, hogy e l e ­ g e t t u d j u n k t e n n i a m i n i s z t e r i r e n d e l e t által megkívánt követelmények­

nek. M i n t a r r a f e n t e b b több h e l y e n i s u t a l t u n k , az osztály J e l e n l e g i létszámadottságai m e l l e t t ez idő s z e r i n t nem biztosítható a m i n i s z t e ­ r i r e n d e l e t n e k minden hallgatóra nézve kötelező Jellegű végrehajtása, főleg a nagyobb létszámú karokon; ezeken az oktatás j e l e n l e g még csak fakultatív. Ez a h e l y z e t terméezetes'en csak átmeneti l e h e t , elŐbb-utobb a m i n i s z t e r i r e n d e l e t kívánalmainak ebben a t e k i n t e t b e n i s e l e g e t k e l l tennünk.

X I I I . AZ ELŐADÁS BEFEJEZŐ GONDOLATA: A MŰSZAKI EGYETEMI KÖNYVTÁRAK­

NAK AZ EGYETEM OKTATÓ INTÉZMÉNYEI SORÁBA KELL FELFEJLŐDNIÓK Előadásunkat a z z a l a g o n d o l a t t a l fejeztük be, hogy mi magyar könyvtárosok szerény, de t u d a t o s résztvsvői vagyunk annak a nagy nem­

zetközi s z e l l e m i áramlatnak, amely a z t v a l l j a , hogy az egyetemi könyv­

tárak osak akkor tölthetik be küldetésüket és hivatásukat, ha tevőle­

gesen hozzájárulnak u j t i p u s u hallgatók, u j beállítottságú felhaszná­

lók neveléséhez, a k i k kellő i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z n e k a könyvtár- t e c h n i k a és a szakirodalom-kutatás terén. E cél elérése érdekében a műszaki egyetemi könyvtáraknak az egyetemek oktató intézményei sorá­

ba k e l l lépniök, az egyetemi könyvtárosoknak p e d i g szoros k a p c s o l a t ­ ba k e l l kerülniök nemcsak a hallgatókkal, hanem az egyetem oktatói­

v a l i s . M i magyar könyvtárosok i s megtettünk néhány lépáet ebben az irányban és érdeklődve várjuk a résztvevők e z z e l k a p c s o l a t o s ószre- vételsit, bírálatát, e s e t l e g további részletek iránti kérdéseit.

TMT 17.évi. 11-12.szám 1970.november-december

I I V . AZ ELŐADÁS KÖZVETLEN VISSZHANGJA: KORREFERÁTUM, KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

KOVÁTS Zoltán, a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem Központi Könyvtárá­

nak igazgatója az előadáshoz a n g o l nyelvű korreferátumot készített, amelyet a k o n f e r e n c i a szervezői preprintként ugyancsak e l j u t t a t t a k a résztvevőkhöz.

Korreferátumában KOVÁTS Zoltán tömören j e l l e m z i a magyar kémiku­

sok s z a k i r o d a l m i igényeit és ezek alapján néhány további szempontra h i v j a f e l a f i g y e l m e t a vegyészmérnök hallgatók oktatásával kapcso­

l a t b a n .

A kémikusok s z a k i r o d a l o m iránti igényeit egy h a z a i országos felmérés alapján e l e m z i , amelyet a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem Köz­

p o n t i könyvtárának munkatársai végeztek a közelmúltban a Művelődés­

ügyi Minisztériumtól k a p o t t megbízás alapján. A felmérés t a p a s z t a l a ­ t i a d a t o k k a l i g a z o l t a az alábbi feltevések helyességét:

1 . még a leggondosabban összeválogatott e r e d e t i folyóiratok o l ­ vasása sem elegendő a szakirodalomban való tájékozottság megszerzé­

séhez ;

2. a t e l j e s világirodalmat k e l l áttekinteni megfelelő referáló­

l a p o k és i n d e x e k segítségével;

3. a korszerű kutatómunkához szükséges a f o l y a m a t o s a n kiegészít­

hető a l a p o s témadokumentáciő;

4. a magyar kémiai kutatások szervezettsége rövidesen e l j u t a r ­ r a a fejlődési f o k r a , amelyen nélkülözhetetlen l e e z a t e l j e s világ­

i r o d a l o m e l e k t r o n i k u s számítógépek utján történő f o l y a m a t o s figyelé­

se és a f i g y e l t témák irodalmának másolatban való a u t o m a t i k u s össze­

gyűjtése a témadokumentéciók kiépítése céljából.

Egyébként a közel 6000 kiküldött kérdőív közül határidőre v i s z - szaérkezett és f e l d o l g o z o t t 552 kérdőív konkrétan az alábbi a d a t o k a t t a r t a l m a z t a :

1 . a válaszadók 57,3 százaléka e r e d e t i ,

71,0 százaléka p e d i g referálólapokat o l v a s . 2. a referálólapok használatát illetően a válaszadók

59,0 százaléka o l v a s s a a Chemical A b s t r a c t s e t , 4-1,6 százaléka a Chemisches Z e n t r a l b l a t t o t , 1 3(8 százaléka a Referatlvnüj Z s u r n a l t , 49,5 százaléka a magyar referálólapokat.

3. témadokumentációja kiépítéséhez a válaszadók

82,7 százaléka reprográfiai szolgálatot igényel,

BALÁZS J . - HÉBEBGER K.; Egyetemi hallgatók oktatása

67,5 százalékának saját témadokumentáciőja van, 50,2 százalék aaját dokumentációját i n d e x e l i . 4. a válaszadók 72,2 ezázaléka gépi információkeresést igényel.

Ezek az igények természetesen messzemenően szem előtt tartandók az irodalomkutatási oktatás tematikájának, módszertani problémaköré­

nek kialakításánál a vegyészmérnökképzésben, A korreferátum szerző­

j e s z e r i n t a források tételes ismertetése h e l y e t t a katalógusok és a referálólapok használatát, a különböző indexekben történő v i s s z a k e r e ­ sés technikáját szükséges elsősorban m e g i s m e r t e t n i a vegyészmérnök hallgatókkal. Amig az országban nem működik megbízható gépi Informá­

ciókereső szolgálat, a d d i g - megítélése s z e r i n t - a kutatónak magá­

nak k e l l végeznie saját témája bibliográfiájának összeállítását. A s z a k i r o d a l m i i s m e r e t e k keretében o k t a t o t t anyagnak éppen ezért t a r t a l ­ maznia k e l l az egyéni témadokumentáciő nyilvántartási ée rendszerezé­

s i módszereit, a fénylyukkártya-technika alkalmazásának bemutatását i s . Pontos továbbá a gépi információkeresés e l v i a l a p j a i n a k és törté­

n e l m i kialakulásának ismertetése i s . A vegyészhallgatók számára nem a könyvtérosképzés minimumát, hanem az eredményes irodalomkeresés szempontjából nélkülözhetetlen i s m e r e t e k e t k e l l nyújtani, éppen ezért a cimleirás szabványainak, a katalógussserkesztés e l v e i n e k , az ETO rendszerének ismertetésével ceak annyiban k e l l a szóban lévő oktatás keretében f o g l a l k o z n i , amennyire ez az irodalomkutatás szempontjából nélkülözhetetlen.

KOVÁTS Zoltán korreferátumát a z z a l f e j e z t e be, hogy a f e n t i tö­

rekvések helyességét megerősiti a hallgatók diplomamunkájában talál­

ható i r o d a l m i hivatkozások számának az utóbbi években t a p a s z t a l t ál­

landó növekedése.

A magyarországi törekvések iránti érdeklődés megnyilatkozásának k e l l tekintenünk, hogy az előadást élénk tetszésnyilvánítás és egész sor kérdés követte a külföldi résztvevők részéről. Anélkül, hogy v a ­ lamennyi kérdésre i t t kitérnénk, az érdeklődés irányvonalának érzé­

keltetésére, mégis u t a l u n k néhányra.

Az előadás után az első felszólaló L.J. VAN DER 7,'OLK, az IATDL v o l t elnöke, a d e l f t i Technische Hogeschool /Műszaki Egyetem/ könyv­

tárának igazgatója v o l t , a k i i g e n jelentőseknek t a r t j a az idegen n y e l v i i s m e r e t e k megszerzése érdekében Magyarországon k i f e j t e t t erő­

feszítéseket és elismerőleg n y i l a t k o z o t t a magyar tájékoztatási mun­

katársak alapos idegen n y e l v i felkészültségéről. Az iránt érdeklő­

dött, hogy Magyarországon m i l y e n módon történik gondoskodás az i d e ­ gen nyelven m e g j e l e n t dokumentumok fordításáról, van-e országos s z e r v ennek biztosítása érdekében.

Ezzel k a p c s o l a t b a n elmondottuk, hogy Magyarországon működik az Országos Fordító és Fordításhitelesítő I r o d a , v a l a m i n t az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ forditésszolgálata, amelyek szolgáltatásait a tudományos intézetek és vállalatok egyaránt igénybe v e h e t i k , előre megállapított ártételek m e l l e t t . A fordításokat köz­

p o n t i l a g nyilvántartják és egy példányát tárolják, s i g y azok hozzá­

férhetők a későbbi igénylők számára i s , i l y módon elkerülhető a mun­

kálatok párhuzamossága.

TMT 1 7 .e v í . 11-12.szám 1970.november-december

Kiegészítésképpen a z t i s e l m o n d o t t u k , hogy a magyar könyvtárak­

nak a szükséges n y s l v i i s m e r e t e k k e l rendelkező könyvtárosokkal való ellátásában nagy előnyt j e l e n t , hogy az i d e g e n n y e l v e k e t megfelelő mértékben ismerő könyvtárosok az ezeket igénylő munkakörökben n y e l ­ venként alapbérük 15 ezázalékáig terjedhető nyelvpótlékban részesít­

hetők.

Az i d e g e n n y e l v i i s m e r e t e k k e l k a p c s o l a t b a n az a n g l i a i Surrey U n i v e r s i t y / S u r r e y - i Egyetem/ könyvtárának képviseletében a követke­

zőnek felszólaló R.P. EATffELL az iránt érdeklődött, hogy hány i d e g e n n y e l v e t t a n u l n a k hallgatóink a nüszakl egyetemeken és m i l y e n s z i n t e t érnek e l . Elegendő-e ez ahhoz, hogy i d e g e n nyelvű k i v o n a t o k a t megfe­

lelő eredménnyel tanulmányózhassanak?

Válaszunkban rámutattunk a r r a , hogy a müszatci egyetemi hallgatók az egyetemen kát i d e g e n n y e l v e t t a n u l n a k , a m e g s z e r z e t t I s m e r e t e k Jő a l a p u l szolgálnak a szakterület i d e g e n nyelvű dokumentumainak t a n u l ­ mányozásához, de szükséges, hogy egyénileg i s továbbfejlesszék az egyetemen m e g s z e r z e t t n y e l v i i s m e r e t e i k e t .

R.A. WALL, a l o u g h b o r o u g h - i U n i v e r s i t y o f Technology L i b r a r y /fíüszaki Egyetemi Könyvtár/ igazgatóhelyettese felszólalásában h i v a t ­ k o z o t t a magyar művelődésügyi m i n i s z t e r n e k a r r a az intézkedésére, a m e l l y e l a szakirodalom-kutatás oktatását az egyetemi tanulmányok kö­

telező tárgyává t e t t e , H i n t mondotta, ugy véli, hogy hasonló lépések kívánatosak lennének más országokban i s , mert szilárdabb a l a p o t nyúj­

tanának a z i l y e n oktatáe megszervezéséhez.

Válaszunkban ismételten u t a l t u n k a r r a , hogy a m i n i s z t e r i utasí­

tás végrehajtása komoly munkát igényel a magyar műszaki egyetemi könyvtáraktól, ezen a téren s o k a t i s léptünk előre, de b i z o n y o s vo­

natkozásokban még nagy nehézségeink vannak a m i n i s z t e r i r e n d e l e t ma­

radéktalan végrehajtáea tekintetében. így már az előadásban sem c s i ­ náltunk t i t k o t abból, hogy nem k i s nehézségekkel küzdünk az oktatás­

nak minden hallgatóra kötelező j e l l e g g e l történő megvalósítását i l l e ­ tően. M i g e z t a k i s e b b létezámu karokon elkerült l e maradéktalanul megvalósítanunk, a d d i g több nagyobb létszámú k a r o n az oktatás j e l e n ­ l e g csak fakultatív, egyes karokon p e d i g még csak az előkészítés mun­

kálatai f o l y n a k . Mindent elkövetünk, hogy az oktatáBt minél előbb minden hallgatóra kötelezően kiterjesszük, azonban ehhez előbb a szük- ségss feltételeket k e l l b i z t o s i t a n u n k . Természetesen maga az oktatás alapjául szolgáló m i n i s z t e r i utasítás e feltételek biztosítása szem­

pontjából i s f o n t o s ée nagy jelentőségű.

R.A. IALL további kérdésében a r r a u t a l t , hogy nyilvánvalóan Ma­

gyarországon i s nagy gondot fordítanak a z egyetemi tanulmányok idő­

beosztására és az óraszámok mennyiségi kérdéseire. Ugy véli, hogy az információkeresési i s m e r e t e k oktatására az első évben különösképpen meg k e l l találni az optimális megoldást. Hogyan érik e z t e l Magyaror­

szágon?

A válaszban v i s s z a u t a l t u n k a z előadásban e l m o n d o t t a k r a , k i e m e l ­ vén, hogy az első évben könyvtárismereti oktatásunk sgyszerü s z i n t e n mozog. Ez az oktatás szerves része az elsőéves hallgatók részére az egyetemi élet l e g f o n t o s a b b tudnivalóiról szőlő bevezető előadéssoro-

BALÁZS J ; - HÉBERGER K.s Egyetemi h a l l g a t o k oktatása

z a t n a k . A könyvtári oktatás ekkor mindössze egy órányi időt vesz igénybe, amely a l a t t a központi könyvtár vezetői /igazgató, igazgató­

h e l y e t t e s , osztályvezetők/ általános tájékoztatást nyújtanak a könyv­

tári szolgáltatásokról és azok igénybevételének feltételeiről és mód­

járól. M i n t emiitettük, az előadás után rövid, de az elmondottaknál részletesebb könyvtári tájékoztatót adunk v a l a m e n n y i elsőéves h a l l g a ­ tó kezébe. Az előadás és a tájékoztatóban f o g l a l t a k együtt elegendő­

nek látszanak ahhoz, hogy a hallgatók túlnyomó többsége f e l v e g y e a k a p c s o l a t o t a könyvtárral. Természetesen a hallgatók tényleges könyv­

tárhasználata kapcsán esetenként további tájékoztatást i s adunk ré­

szükre magában a könyvtér épületében.

A tulajdonképpeni szakirodalom-kutatási oktatást, amelyre az egyetemi tanulmányok magasabb évfolyamain kerül s o r , rendkívül gondo­

san készítjük elő o l y módon, hogy apró részletekig k i d o l g o z z u k az óraterveket, megírjuk és k i a d j u k az egyes k a r o k profiljának megfele­

lő szakirodalom-kutatási segédkönyveket. I t t i s hangsúlyoznunk k e l l , hogy az előadások, a g y a k o r l a t o k és a szakirodalom-kutatási segéd­

könyvek" együtt nyújtanak jó a l a p o t a hallgatók érdeklődésének f e l k e l ­ téséhez a könyvtér intenzívebb használata és a szakirodalom-kutatás problémái iránt, és megadják az alapvetően f o n t o s i s m e r e t e k e t i s eh­

hez.

R.J. GIRDHER, a l o u g h b o r o u g h - i Műszaki Egyetemi Könyvtár munka­

társa visszatért a szakirodalom-kutatási oktatás kötelező jellegének kérdésére. Megkérdezte, hogy mi a tulajdonképpeni oka annak, hogy az oktatás ténylegesen nem minden k a r o n f o l y i k g y a k o r l a t i l a g kötelező j e l l e g g e l : ez azért történik így, m e r t a nagyobb k a r o k esetében az előadások és az ezeket követő g y a k o r l a t o k megszervezése nagyobb ne­

hézségekkel jár, mint a k i s e b b létszámú k a r o k esetében, vagy p e d i g azért, mert egyes karokon az oktatótestület nem f o g a d j a szívesen a könyvtárosok által végzett oktatást.

A válaszban egyetértettünk a kérdés felvetésének jogosságéval és e l m o n d o t t u k , hogy a nagylétszámu karokon az oktatás kötelező j e l ­ legű megvalósulása valóban csak f o k o z a t o s a n megy végbe. Ennek egysze­

rűen az az oka, hogy nem rendelkezünk elegendő könyvtári személyzet­

t e l a minden hallgatóra kötelező j e l l e g g e l előirt oktatás i l y e n f o r ­ mában való megvalósításához.

Több k a r o n a szóban lévő oktatást tetszéssel ée szimpátiával f o ­ gadták az oktatók, más karokon nem v o l t a k i l y e n kedvezők a t a p a s z t a ­ l a t o k . Tény azonban az, hogy az oktatótestület mind több t a g j a k e z d i f e l i s m e r n i a szakirodalom-kutatás oktatásénak fontosságát ée h e l y e s ­ l i , hogy az oktatást könyvtárosok, tájékoztatási szakemberek végez­

zék.

Válaszunkban u t a l t u n k a r r a az előadásban i s kihangsúlyozott gon­

d o l a t r a , hogy megítélésünk s z e r i n t a szakirodalom-kutatást leggyümöl­

csözőbben az oktatótestűlettel szorosan együttműködve l e h e t végezni.

Az együttműködés terén egyébként i g e n jó t a p a s z t a l a t a i n k i s vannak.

Példaképpen f e l h o z t u k , hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karén a k a r profiljának megfelelő 3zakirodalom-kutatási segédkönyv előkészítésével k a p c s o l a t b a n a dékánnak az v o l t az álláspontja, hogy a z t a könyvtárosoknak és a k a r oktatóinak szoros együttműködés k e r e -

8 8 0

TMT 17.évi. 11-12.szám 1970.november-december

tében k e l l m e g i r n i o k . Ennek megfelelően a kötet szerkesztői f e l a d a ­ tát a Központi Könyvtár igazgatója látja e l , a k i f e j e z e t t e n könyvtár- t e c h n i k a i ée könyvtárhasználati vonatkozása részek szerzője a Közpon­

t i Könyvtár igazgatóhelyettese, v i s z o n t a szakterület különböző ága­

z a t a i n a k l e g f o n t o s a b b referenszkönyr-eit, kézikönyveit, szakfolyóira­

t a i t B t b . tartalmazó irodalomjegyzékeket a k a r 15 oktató munkatársa állítja össze, a k i k között tanszékvezető egyetemi tanár i s van. Bí­

zunk abban, hogy a könyvtárosok és az oktatók i l y e n szoros együttmű­

ködése a kérdésben eredményes l e s z , s kedvező t a p a s z t a l a t o k k a l f o g szolgálni a szakirodalom-kutatás oktatásának további t e r v e i h e z .

L.S. 2AVEY, az a n g o l U a t i o n a l C e n t r a l L i b r a r y /Országos Közpon­

t i Könyvtár/ küldötte az iránt érdeklődött, v a j o n a magyar műszaki egyetemi könyvtárak t a p a s z t a l n a k - e nehézségeket a n y u g a t i országok­

bői származó k u r r e n s s z a k i r o d a l o m beszerzésében: ha i g e n , m i l y e n mó­

don hidalják át a devizanehézségeket.

Válaszunkban előadtuk, hogy a magyar műszaki könyvtárak i g e n nagy fontosságot tulajdonítanak a világnyelveken, Így az a n g o l , f r a n ­ c i a , német és orosz n y e l v e k e n megjelenő i r o d a l o m beszerzéeének. P l . könyvtárunk évente több ezer kötetet szerez be a világnyelveken meg­

j e l e n t irodalomból, de ezenkivül a magyar műszaki egyetemi könyvtá­

r a k több m i n t 1000 külföldi egyetemmel kiadványcsere-egyezményt kö­

töttek és i l y módon i s sok értékes, külföldi műhöz ós folyóirathoz j u t n a k hozzá. A z t reméljük, hogy a jövőben az IATUL tagkönyvtárai képesek l e s z n e k egymásnak hatékonyabb segítséget nyújtani a dokumen­

tumok elérésében /beszerzés, kölcsönzés/. Természetesen i t t számolni k e l l a reprográfiai megoldások lehetőségével i s , amikor az e r e d e t i dokumentum nem szerezhető be. Hasznos l e n n e , ha v a l a m i l y e n egyszerűbb pénzügyi elszámolási r e n d s z e r a l a k u l n a k i a tagkönyvtárak között a kölcsönös előnyök jegyében. A magunk részéről örömmel üdvözölnénk az IATUL—nak i l y e n irányú kezdeményezését, és ennek végrehajtásában kési' séggel vennénk részt adottságainkhoz ós lehetőségeinkhez képest a t a g könyvtárak közötti szorosabb együttműködés érdekében.

BALÁZS J. - HÉBERGER K .t Egyetemi hallgatók oktatása

BALÁZS. J. - KÉBERGER, K.; T r a i n i n g courses f o r u n i v e r s i t y s t u d e n t s i n l i b r a r y o r i e n t a t i o n and l i t e r a t u r e search a t Kur-sarian t e c h n i c a l u n i v e r a l t i e i "

The a r t i e l e .jives an aocount o f t h e a u t h o r s ' paper reád a t t h e Loughborough Oonference o f IATJL / I n t e r n a t i o n a l Assocíation o f Tech- n o l o g i c a l U n i v e r s i t y L i b r a r i e s / , and alsó o f the r e l a t e d discuesíon.

An E n g l i s h language o r e p r i n t was alsó p r e p a r e d . g i v i n g a f u l l account o f the s u b j e c t . T h i s a r t i e l e . contaír.ir.g the o r a l p a r t o f

the a u t h o r s ' paper, tencs t o emphasize t h e t h e o r e t i o a l a s p e c t s o f the s u b j e c t , and responds t o somé o f t h e probléma expounded by o t h e r p a r t i c i p a n i e e i t h e r i n t h e f o r n o f a paper o r a p r e p r i n t .

The a u t h o r s s t a r t o u t from t h e c o n c e p t i o n t h a t l i b r a r y work i a t r a d i t i o n a l l y cor.sidered a 3 h a v i n g t h r e ^ basío f a c t o r s : t h e h o l d i n g s , the l i b r a r i a n , and t h e r e a d e r - o r b r o a d l y speaking: t h e u s e r . V h i l e e a r l i e r t h e importance o f t h e h o l d i n g s uae' to be emphasized, our preser.t-day p o s i t i o n i s t o plaee the user i n t h e c e n t r e o f l i b r a r y work. To d e s e r i b e a c e r t a i n l i b r a r y , i t i e no l o n g e r s u f f i c i e n t t o

supply d a t a on t h e h o l d i n g s , b u t i t i s e s s e n x i a l t o g i v e t h e f u l l e s t posslfcle i n f o r ^ a t i o n about íts u s e r s and t h e number o f volumea used.

I t i s h l g n l y a d v i s a b l e , t h e r e f o r e , t o educ&te t h e u s e r s f o r the reasonable o r i e n t a t i o n i n l i b r a r i e s . The use oí s c i e n t i f i c l i b r a r i e s and o f t e c h n i c a l l i t e r a t u r e i s n o t an eni i n i t s e l f , b u t forms an integrál p a r t , means and method o f any s c i e n t i f i c a c t i v i t y . T h i s i s the u n d e r l y i n g phílosophy behind the t r a i n i n g o f s t u d e n t s i n l i b r a r y o r i e n t a t i o n and l i t e r a t u r e search a t Hungárián t e c h n i c a l universíties

The t r a i n i n g o f u s e r s takes p l a c e a t two l e v e l s i n accordance w i t h t h e a t u d e n t a ' a c t u a l s t u d i e s and t h e r e l a t e d demands on t e c h n i c - a l l i t e r a t u r e .

At t h e f i r a t levél, a t t h e b e g i n n i n g o f t h e i r u n i v e r s i t y s t u d i e a s t u d e n t s are g l v e n i n f o r m a t i o n on the n e c e a b i t y and importance o f l i b r a r y use and i t a r o l e i n t h e system o f advanced a t u d i e a . Thia course i e p a r t o f a s e r i e s o f l e c t u r e s aimed a t i n t r o d u c i n g t h e s t u - dents i n u n i v e r s i t y l i f e . At t h e T e c h n i c a l U n i v e r s i t y Budapest, hav- i n g t h e l a r g e s t s t u d e n t body, t h i s takes t h e f o r m o f a or.e-hour l e c - t u r e i n each f a c u l t y , and s t u d e n t s are alsó g i v e n a p r i n t e d i n s t r u c - t i o n on t h e e s s e n t i a l s o f l i b r a r y use. At t h e two o t h e r t e c h n i c a l u n i v e r s i t i e e w i t h a sraaller s t u d e n t body, freshmen are g i v e n o n - t h e - s p o t - t r a i n i n g i n l i b r a r y use on t h e o c c a s i o n o f a guided t o u r i n t h e campus.

The second levél o f t r a i n i n g s t u d e n t s i s p a r t o f toré advanced s t u d i e s / i n t h e t h i r d o r f i f t h year o f s t u d i e s / and deals w i t h t h e probléma o f l i t e r a t u r e search. T h i s s u b j e c t was p r e s e r i b e d as compul- sory f o r t h e t e c h n i c a l and economic u n i v e r s i t i e s by o r d e r o f t h e K i n - i s t e r o f E d u c a t i o n .

To comply w i t h t h i s o r d e r , t h r e e Hungárián t e c h n i c a l u n i v e r s i - t i e s i n c l u d e d 6 t o 10 faour courses, t h e o r e t i o a l and p r a c t i c a l , i n t h e i r c u r r i c u l a . P r a c t i c a l t r a i n i n g i s c l o s e l y l i n k e d t o t h e s t u d e n t s

BIT 11.évi. 1 1 - 1 2 .szám 1 9 7 0 .n o v e m b e r - d e c e m b e r

a c t u a l r e a e a r c h work, o r m o s t l y t o t h e i r "diploma work", a f a c t p a r - t i c u l a r l y i m p o r t a n t as r e g a r d s t h e maximum c o n e e n t r a t i o n o f a t t e n - t i o n . The e f f e c t i v e n e a s o f t r a i n i n g i n l i t e r a t u r e s e a r c h i s remarkab- l y promoted by such a i d s ae manuals, handbooks w r i t t e n and p u b l i e h e d i n accordance w i t h the p a r t i c u l a r o h a r a c t e r i s t i c s o f each f a c u l t y . Besides g i v i n g t h e o r e t i c a l and p r a c t i c a l i n s t r u c t i o n , tbese handbooks alsó c o n t a i n a r i c h b i b l i o g r a p h y on t h e b a s i c sources o f t h e g i v e n branch o f s c i e n c e . By s e v e r a l examples, the a u t h o r s i l l u s t r a t e t h e e s t a b l i s h e d forms and p a t t e r n s o f t r a i n i n g i n l i t e r a t u r e s e a r c h . I n minor f a e u l t i e s t r a i n i n g i s one o f t h e core / c o m p u l s o r y / s t u d i e s , w h i l e I n major f a e u l t i e s , i t i s o n l y o p t i o n a l due t o t h e i n a d e q u a t e number o f l i b r a r y s t a f f engaged i n e d u c a t i o n .

W i t h r e f e r e n c e t o one o f t h e l e c t u r e s h e l d a t t h e Conferenoe, t h e a u t h o r s o u t l i n e t h e e d u c a t i o n a l and p r o f e s s i o n a l background, as w e l l as t h e language p r o f i e i e n c y o f t h e members o f t h e L i t e r a t u r e

Search T r a i n i n g S e c t i o n o f t h e C e n t r a l L i b r a r y o f t h e T e c h n i c a l U n i ­ v e r s i t y Budapest. I t i s t o be n o t e d t h a t t h e s t a f f engaged i n educa­

t i o n has t o meet r a t h e r h i g h r e q u i r e m e n t s .

By way o f c o n c l u s i o n , the a u t h o r s p o i n t o u t t h a t t e c h n i c a l u n i ­ v e r s i t y l i b r a r i e s must a o t i v e l y c o n t r i b u t e t o d e v e l o p i n g the new

t y p e o f s t u d e n t s , b e i n g h i g h l y p r o f i c i e n t i n l i t e r a t u r e s e a r c h , and t n a t t h i e taBk has t o be s o l v e d i n elose c o - o p e r a t i o n w i t h the f a c u l ­ t y members o f u n i v s r s i t i e s . They alsó express t h e demand t h a t these u n i v e r s i t y l i b r a r i e s must be r a i s e d t o t h e levél o f o t h e r departmenta o f t h e i r r e s p e e t i v e u n i v e r s i t y .

A t l a s t t h e a u t h o r s ' comments on t h s d i s c u s s i o n are concerned w i t h euch probléma as t h e i n s t r u c t i o n o f f o r e i g n languages i n Hungary,

the n a t i o n a l system o f t r a n s l a t i o n s , the a c q u i s l t i o n o f f o r e i g n t e c h ­ n i c a l l i t e r a t u r e , t h e i m p l e m e n t a t i o n o f compulsory t r a i n i n g o f u s e r s , e t c .

+++

SAJIAB.fl. - XEBEPrSI'.K. : O g y g a n H B C T y g e H T O B S i r o j H O T e K o a e j e H ^ i D H aavjeHum cneiinMbHoa jinTepaTypa B O T e g e c T B e H H H x T e x H T t q e Q K H X y n t - BepcHTeT ax

B c T s T B e oTíHTUBaeicfl o ooBuecTHOii l O K J i a i e a B T O p O B , o j e j i a i -

HOM na KOBKpepeHUfHI IATUL ( I n t e r n a t i o n a l A s s o c í a t i o n o f T e c h n o l o g i c a l U n i v e r s i t y L i b r a r i e s - Me*aynapoi[HHfl cona Ö H Ö í H O T e s T e x H H i e O K H X V H K - a e p c H T e T O o ) e l o u g h b o r o u g h H O cojsotmaiax, a T a i t x e o BHOTynjiejiíiíix K flOKJiany H o aanHWx O T B e T a x . C aoKjrasa Ö B H I HaroroaaeH npenpHHT

K a a H r j i H í o K O M H 3 M K e , B K O T o p o M o o B e m e H H H noapoőHocTn Teim. Cra-

T & R conepszf ciejiaHHuP H S KOHitepemiHB; aoscjiafl, a K Q T O P O M a H H e j e H U a n e p B . v K ouepent npnHnnniTaai>HHe C T O P O H H T S M H H x a c a e T C s neitoTopnx

B O n p o c o e , p a c c M o r p e H H H X n p y r H i i B y^aoTHZKauB K O H $ e p e H a H H a C B D a x í O K J i a n a x o a B K X n p e n p u n T a x .