• Nem Talált Eredményt

„Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "„Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

„Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”

Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 – 2009

A kötetet szerkesztette:

Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót

2010

(2)

130

IV. MÉTA-TúrA 2005. április 21–24.

A III. MÉTA-túrán körbejárt borosflaska eredeti szövege

Papp Orsolya ötletéből írta Botta-Dukát Zoltán

Amit most a kezében tart a kedves borbarát, az egy igazi Hungarikum. Irsai Olivér és Tramini fajták keresztezésével a Georgikon Kar szőlészeti telepén állította elő id. Bakonyi Károly nemesítő. Szülői- től örökölt tulajdonságai – erőteljes, fűszeres íze és illata, markáns és mégis lágy savai, édes, de mégis karakteres íze – mindenkiben felidézhetik, szülőhelyének, a Keszthelyi-hegységnek (vagy kicsit tá- gabban a Balaton-felvidéknek) a hangulatát.

Bár a Keszthelyi-„havasok” tengerszint feletti magassága sehol sem haladja meg az 500 m-t, aki egyszer is izzadt már felfelé kapaszkodván meredek lejtőin, az semmiképpen sem nevezné dombság- nak. A hűvösebb északi oldalon K5 erdők díszlenek, de a meleg, szubmediterrán déli lejtökön, ahol a Cserszegi fűszeres is termett, már melegkedvelő és szárazságtűrő vegetáció egész kavalkádját talál- juk. A varázsló, ha csak a klímát nézi, L1-t varázsolna ide, de a dolomit sovány talaján sokszor csak M1 nő meg, vagy éppenséggel H2-t és G2-t találunk. Sajnos a térképező sok helyen nem talál sem- mit amit A-N kategóriába sorolhatna. Az ellen, hogy helyenként T-t kellene írnia, mert az erdők he- lyén esetleg ma szőlőskerteket találunk, egyetlen igaz borbarát botanikusnak sem ágálna, de a sok RD vagy ne adj Isten S6 (ami itt sokszor nem akácot, hanem fekete fenyőt jelent) már nem éppen kellemes látvány.

A Balaton környéki borok ízében, zamatában benne van a tóról visszaverődő napsugár. A szőlő- fürtök csak fürödnek ezekben, és érnek ezektől a sugaraktól, és szemben a szerencsétlen sorsú MÉTA térképezővel nekik nem kell azon gondolkozniuk, hogy a tó potenciális vegetációja vajon B1a vagy A1? (Bár, ha a vízszint tovább apad, még eljöhet az idő, amikor az M5 és a G1 között kell majd vá- lasztani.) A partot szegélyező B1a az északi parton még sok helyütt megtalálható, bár a kapcsolódó zonáció – B4, B5, D1, D2, D34 – a legtöbb helyen már eltűnt, a táji környezet ellenséges és elszige- telő. Az egykori B1a – Vagy A1? Vagy RB? Vagy J6? ki tudná ma már ezt megmondani! – helyén áll a keszthelyi pavilonsor, ahol a Vonyarcvashegyi Szakszövetkezet borozójában Marika néni a jelenlegi formába öntötte ezt a nemes nedűt.

Fogyassza egészséggel!

Figyelmeztetés: A Cserszegi fűszeres fogyasztása ugyan a térképező kreativitását fokozza, és ezzel megkönnyíti az adatlapok kitöltését, de az adatok megbízhatóságának esetleges csökkenéséért sem- milyen felelősséget nem vállalunk!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ha abból indulunk ki, hogy a természetvédelmi kezelések egyik alapfeltétele a táji léptékű, teljes régiókra kiterjedő tudás a vegetáció dinamikai állapotairól, a

leginkább tömeges fajai: Erigeron annus, Cannabis sativa, Vicia hirsuta, Cirsium arvense, Medicago lupulina, Picris hieracioides, Papaver rhoeas, Melilotus officinalis, Medicago

Ebben a cikkben említi egyéb- ként a Polypodium vulgare Ass.-ót is és még egy szentperjés (Hierochloë) társulást is, de ezek egyaránt erdő alatti társulások, Soó

És a halmok tetején körül tornácos oszlopokat raktak, a melyek tán a régi gulák utánzásai akartak lenni, hogy az így bekerített kör mint áldozóhely mindenki által

– Érdekes továbbá, hogy míg a Salgótarján körüli homokkő sziklagyepekben néhány „középdunai flóraválasztós” faj (Allium moschatum, Ononis pusilla, Seseli

Napjainkra összefüggő fás növényzet (erdő, ligetes erdő, cserjés) jórészt csak az északias kitettségű oldalakon északi, észak-keleti, észak-nyugati lejtők) és néhány

A kapu az átmenetet jelképezi nemcsak a belső és a külső világ, hanem az ismert és az ismeret- len, a sötétség és a világosság, az egyes életidőszakok vagy az élet és

Ha egy cönológust arra kérünk, hogy magyarázza el minél részletesebben, hogy a cickórós puszta nevű vegetációtípust (Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae társulást)