JÉKI LÁSZLÓ
KFKI
/Y/ííat. J. —i
1 h U f J
ZoO^. eke ■ C*?.
JÉKI LÁSZLÓ
KFKI
ic\ \S\>
A könyv m egjelenését az
MTA KFKI Atom energia Kutatóintézet MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudom ányi Kutatóintézet
MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet
valam int a
KFKI Számítástechnikai Csoport tám ogatta.
B udapest, 2001.
\
Szerkesztette: Dr. Jé k i László K iadó: A rté ria S túdió
1055 B u d ap est, Falk Miksa u. 14.
A k iad á sé rt felel: Szöllősy Z suzsanna ISBN : 963 00 8942 4
M inden jo g fen n tartv a.
B árm ilyen m ásolás, sokszorosítás,
illetve a d atfeld o lg o zó -re n d sz erb e n való táro lás
a szerkesztő és a kiad ó előzetes írásbeli h o zzájáru lásáh o z kötött.
© D r. Jé k i László, 2001.
© A rtéria S túdió, 2001.
ELŐSZÓ
Ez a k ö tet az első kísérlet a KFKI négy évtizedes tö rtén e té n ek részletes á t
tekintésére. A tö rté n e t 1991. d ecem b er 31., az egységes KFKI utolsó n a p jával zárul, az önállóvá lett utód in tézetek tö rtén e té t, eredm én yeit itt nem tárgyaljuk. Elek István kéziratban m a ra d t m űvében csak az első 15 év tö rté néseit gy ű jtö tte össze, írása nagyon érté k es forrásu n k volt. 1986-ban egy tu d o m án y tö rtén ész és egy szociológus kezdett anyaggyűjtésbe, de a feldol
gozásig n em ju to tta k el, az általuk gyűjtött any ag sem m arad t meg. E nnek a kötetnek közvetlen előzm énye a 2000-ben a M agyar T ud om án yo s A kadém ia K utatóintézetei c. kiadványsorozat (szerkesztő Glatz Ferenc) "Központi Fizi
kai K utatóintézet" c. kötetében m egjelent hosszabb tanulm ányom . Ez csak szűk k ö r szám ára vált hozzáférhetővé és a terjed elm i kötöttségek m iatt a KFKI m ú ltjának sok értékes és/vagy érd ek es elem e em lítetlen m aradt.
A részletes leírás elkészítésére bíztatott sok régi és jelenlegi kolléga érdeklődése is.
A könyv m egírásához az írásos források m ellett sokak közvetlen segítségét is felhasználhattam . Felidézték em lékeiket, d o k u m en tu m o k at és k épeket ke
restek elő, vélem ényezték és javították a készülő kéziratváltozatokat. A segí
tők hosszú sorából csak n éh á n y u k at em elh etem ki: Almási Lajos, B enkó G yörgy, B ü rg e r G ábor, Egri Béla, Eőry Erika, F eh ér István, Gácsi Lajos, G adó Ján o s, Jan c só G ábor (fizikus), Gyulai József, H orváth Zoltán, Jánossy M ihály, |Kiss Dezsői, Konczos Géza, Kostka Pál, Lukács József, Nagy Dénes Lajos, Pállá G abriella, Pellionisz Péter, Schiller R ó b ert.[Somlai Lászlói Szabó F erenc, Szabó László, Szegő Károly, Szlávik Ferenc, Szőnyi László, Telbisz Ferenc, T o m p a K álm án, T ó th K álm án, T ü ttő István, V arga A ndrás, V arga P éter, Zim ányi M agda. M indannyiuk segítségét köszönöm .
K öszönettel tartozom K ónya S án d o rn ak , a tö rtén e ttu d o m án y k a n d id á tu sának az MTA kiadású tanu lm án y lektorálásáért, érd em i, segítő észrevételei
ért. K ülön köszönöm Lukács Józsefnek, hogy kéziratban olvashattam m egje
lenés előtt álló, a TPA szám ítógépek tö rté n e té rő l írt könyvét.
A könyv elkészültében kulcsszerepe volt feleségem nek, Évának. K itartóan bíztatott a m egírására, biztosította a n y u g o d t m u n k ak ö rü lm én y ek et és az ő g y ű jtő m u n k áján ak köszönhető a fényképek legnagyobb része. Köszönet m in d en ért.
A kéziratból az A rtéria S túdió form ált könyvet, köszönöm tám ogatásukat, és külön is Szöllősy Zsuzsanna és Szilágyi Szabolcs ügybuzgalm át. A kötet a tám ogatók jóvoltából ingyen kerül az olvasókhoz. A m egjelentetés anyagi terh e it egyenlő m érté k b en vállalták a KFKI u tódintézetek (az MSZKI képvi
seletében a KFKI Szám ítástechnikai C soport).
3
A kötet bizonyára tartalm az tévedéseket is, m ások m ás a rán y o k at szabná
nak az egyes tém ák b em utatásának. A szerző hibájából sok em lítésre é rd e mes személyiség és ered m én y bem utatása m a ra d h a to tt ki, érd e m te le n ü l vi
szont nem szerepel senki sem. A szerző továbbra is gyűjti a KFKI tö rté n e té vel kapcsolatos adato k at, képeket, és várja az olvasók kritikai és kiegészítő észrevételeit (KFKI RMKI 1525 B udapest Pf. 49., jek i@ rm k i.k fk i.h u ).
B udapest, 2001. d ecem b er
Jék i László
4
BEVEZETÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS
A K özponti Fizikai K utatóintézet, korabeli helyesírással a K özponti Fizikai K utató Intézet (K FK I) az alapítók szándéka szerint lett "központi", vagyis több tu d o m án y terü lettel foglalkozó nagy intézet, az országban a legnagyobb.
(A "nagyság" nem csak a létszám ban vagy a költségvetési tám ogatásban nyil
vánult meg, h anem a tu dom ányos eredm én y ek b en vagy a saját árbevétel nagyságában.) Az 1940-es évek m ásodik felében a politikusok az atom b om ba h atására felism erték a fizika fontosságát. A h id eg h áb o rú első éveiben a m agyar politikusok is szám ítottak a h arm a d ik világháború közeli kitörésére, ezért is sürgősnek tarto tták az intézet létrehozását. Voltak an n y ira realisták, hogy sohasem tervezték atom fegyver létrehozását, d e fontosnak találták, hogy az ország legyen felkészült a sugárzások m érésében, ism erje azok h atá
sait. Ezért lett kezdetben az intézet legfontosabb része az Atomfizikai, a Radiológiai, és a K ozm ikus Sugárzási Osztály. Az új in tézet részletes terv eit - n y u g at-eu ró p ai tapasztalatok figyelembevételével - szakem berek dolgozták ki, akik hasznosították a m egelőző széleskörű szakmai közvélem ény-kutatás eredm ény eit. Itt kell cáfolni azt a gyakran m egfogalm azott állítást, m iszerint a KFKI a szovjet (sztálini) g igantom ánia hazai változataként született volna.
Ugyanis nyugati országok sorában m ű ködtek hasonlóan nagy állam i intéze
tek, ráadásul az intézet terv eit kialakító szakem berek a negyvenes évek vé
gén, az ötvenes évek elején ép p e n a szovjet intézeteket ism erték legkevésbé.
A "központi" szerep et erősítették az országban egyedülálló nag y b eren d ezé
sek, m in d en ek elő tt az a to m re a k to r, a részecskegyorsítók és a szám ítóköz
p ont. A nagyság és a kom plexitás tette lehetővé, hogy olyan nagy p ro g ram o k valósuljanak m eg sikeresen, m int péld áu l a Halley-üstökös tanulm ányozásá
ra in d íto tt VEGA ű rsz o n d ák m űszereinek létrehozása vagy a Paksi A tom erő
m ű szám ítógépes re ak to rirán y ítási re n d szerén ek a kidolgozása.
A KFKI nevében a "fizikai" szó sohasem fedte p o n tosan az intézet jellegét.
Sok kutatóintézet alapv etően a fizika egyetlen ág ára szakosodik. A K FK I-ban m ár a kezdet is sokszínű volt, m ajd az 1960-as évektől végig erős magfizikai, részecskefizikai, szilárdtest-fizikai, optikai, any agtudom án yi, reaktorfizikai és más fizikai kutatócso p o rto k m űködtek. Később m egjelent az ű rk u tatás, a m ikro elek tro n ik át m egalapozó kutatások. Az elm életi fizikai tém ák is válto
zatosak voltak, a relativitáselm élettől a k vantum szín-dinam ikán át a szu p e r
folyékonyság elm életéig. A fizika m ellett erős és ered m én y es képviselettel rendelkeztek m ás tu d o m án y ág ak , elsősorban a kém ia, a m atem atik a és a m űszaki tud o m án y o k , élü k ö n az elektronikával. E szakmai sokszínűség m iatt volt képes a KFKI az új pro b lém ák gyors és átfogó elem zésére, valóban sokoldalú m egközelítésére, p éld a k é n t a m agashőm érsékletű szupravezető
ket vagy az állítólagos hidegfúziót idézhetjük a nem túl távoli m últból.
A "kutatóintézet" m egnevezés sem pontos. A kutatással p árhu zam o san ugyanis m ár a kezdetektől jellem ző volt az ered m én y ek közvetett vagy köz
vetlen hasznosítása. Ez k ezdetben m ások szám ára végzett vizsgálatokat vagy
néhány m ásutt is alkalm azható m űszer eladását, később gyártásba ad ását j e lentette. Az 1970-80-as években m ár sorozatban ép ítették a saját tervezésű szám ítógépeket, sok és sokféle feladat szám ítógépesítését o ldo tták m eg.
Az 1980-as évek közepén 24 különböző m o d ern anyag- és szerkezetvizsgála
ti m ódszer állt ren d elkezésre, a saját kutatások m ellett je le n tő s külső igénye
ket is kielégítettek. Az alapkutatástól a kissorozatú gyártásig terjed ő skálán álland óan változott a kutatások és a gyakorlati alkalm azások arán y a, ezt a kettőséget azonban m in d ig elő írta és elvárta a m in d en k o ri politika és tu d o m ányirányítás. Sok k u tató szívesen látta volna tisztán alap k u ta tó intézm ény
nek a KFKI-t, sok vita is folyt errő l, de nem ezt a feladatot és sorsot szánták az intézetnek. A KFKI tö rté n e té n e k vége felé külső és belső okokból m ár kényszerítővé vált a bevételek növelése, am i végül az átalakulás egyik kikény
szerítője lett.
E redm ényes volt a KFKI alapkutatási tevékenysége. Igazolják ezt a kü lö n böző szcientom etriai m u tató k és a nem zetközi egy üttm ű k ö d ések , valam int az, hogy a világ m in d en részén szívesen látott előadók és k u tató társak voltak a KFKI m unkatársai. M inden részterü leten született n éh á n y világviszonylat
ban is h atáro zo ttan kiem elkedő ered m én y , felsorolásukat itt nem ism ételjük m eg, m egtalálh ató k péld áu l a magfizika, az űrfizika, a kvan tum elektron ik a, a szilárdtest-fizika részletesebb ism ertetésénél. "A m agyar term é sz ettu d o m á
nyi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai 1981-1987 között" c. kötet szerint 3056 idézettséggel, 527 idézett cikkel a KFKI vezette a hazai k u tató helyek listáját.
Az alkalm azott kutatások és fejlesztések is ered m én y esek voltak, b ár itt n é
hány e re d m é n y t k u d a rc n a k szoktak m inősíteni. É rd em es a m em ó riak u tatá
sok példáját vizsgálni. A kutatások több irányba in d u lta k m eg, d e ezek közül n éhánn yal rövid idő m úlva felhagytak. A m ágneses b u b o ré k m e m ó ria eseté
ben a világelsők u tán viszonylag rövid idővel elkészült a m em óriaegység a la
b o ra tó riu m b a n . A kissorozatú kísérleti gyártás m eg terem té sére m ár nem volt pénz, nem lett term ék a fejlesztési ered m én y b ő l. A KFKI azonban m egoldotta vállalt feladatát, nem kevés szellemi és anyagi ráfordítással lé tre hozta a m ű k ö d ő m em óriaegységet. Az eszköz piaci k u d arca ellen ére m egm a
ra d ta k a félvezető-kutatásban hasznosítható kristálynövesztési és litográfiás ism eretek és technikák.
Az alkalm azott kutatások igazi sikertörténete a nukleáris technikák m egho
nosítása, m elyet a reaktorfizikai kutatások eredm én yes évtizedei követtek.
Az alapításkor m egszabott feladatoknak eleget téve kidolgozták a sugárzások m érésének m ódszereit, m egépítették a szükséges eszközöket, m egtették az izotópgyártás kezdeti lépéseit, m eghonosították a nukleáris analitikát. A kriti
kus ren dszerek (zéróreaktorok) m ellett végzett kísérletek és a p árhuzam o san folyó m odellszám ítások a reak to ro k üzem eltetéséhez és tervezéséhez fontos és hasznos ism erethalm azt eredm ényeztek. A Paksi A tom erőm ű blokkjainak lé
tesítésében komoly előkészítő szerepe volt a KFKI szakem bereinek.
6
A szám ítógépes k u ltú ra hazai m egterem tésében és elterjesztésében is m eg h atáro zó volt a KFKI szerepe. A TPA szám ítógépcsalád gépei p éld áu l olyan kategóriájúak voltak, am ilyeneket más piacokról nem leh etett besze
rezni a nyugati em b argó m iatt. A közel 1500 TPA gép nagyobb h án y ad a itt
h o n m ű k ö d ö tt, k u tató lab o rató riu m b án , kórházban, erő m ű vekb en és kőolaj- vezetékeknél, m ezőgazdasági lab oratórium okban , a m inisztérium ok, a posta vagy bányaüzem ek irodáiban. A legkülönbözőbb feladatokat ellátó számító- gépes re n d szere k rrjegtervezésén és elkészítésén túl a szám ítógépes k u ltú ra elterjesztéséhez n ag y m érték b en ho zzájárult az intézet oktatási tevékenysége.
A szakoktatáson, szakkönyvek írásán túl kiem elten foglalkoztak a gy erek ek kel. Az intézet kezdem ényezéseinek komoly szerepe volt abban, hogy m eg
in d u lt az iskolák szám ítógéppel való ellátása.
A dottságai révén a KFKI elsőként kezdett hozzá több tu do m ány ág, m űszaki te rü le t m űveléséhez. Legjellem zőbb példa az atom en erg etik a, álta
lában véve a nukleáris technikák és a kapcsolódó m űszerek vagy a szám ító
g épek tervezése, gyártása, alkalm azása. Első volt a lézerek építésében, az űrfizika kísérleti eszközeinek létrehozásában. L étrejött több olyan tech n o ló gia, am ely azóta is az alap- és alkalm azott kutatások szolgálatára áll, ilyen a vékonyréteg ek készítése, az ionim plantáció, a kristálynövesztés és mások.
A KFKI m in d ig feladatának tekintette az új tudom ányágak, m űszaki k u ltú rák széleskörű m egism ertetését, az oktatásba való bevezetését és nem utolsó
sorban az alkalm azásukat is.
Az 1950-es években a ku tató k m aguk terveztek és ép ítettek m eg szinte va
lam ennyi kutatási eszközt. Ez a kényszer több terü leten a későbbiekben is fennállt, mivel a hazai ip a r általában nem volt képes a kutatások csúcstech
nológiai igényeit kielégíteni, a nyugati im porthoz p ed ig vagy nem volt eleg en d ő deviza, vagy az em b arg ó tette ezt leh etetlen n é (elektronikai alk at
részek, oszcilloszkópok, szám ítógépek, m ik ro elek tro n ik ai tech no lóg iák , nagyteljesítm ényű lézerek stb.). Ilyen külső feltételek m iatt ép ü ltek k ije le n tős elektronikai és gépészeti fejlesztőrészlegek, ezért re n d ezk e d ett be a KFKI kissorozatú gyártásra. A fejlesztési ered m én y ek e t szabadalm aztatták, a K FK I-t a hazai szabadalm i listákon ren d szerin t csak egy gyógyszergyár előzte m eg. A lab o rató riu m i m érő ren d sze rek és a szám ítógépek k eresett te r
m ékké váltak a KGST és a fejlődő országokban. J ó n éhány term é k et később átvett a hazai ip ar, elsősorban az E lektronikus M érőkészülékek G yára, a G am m a O ptikai M űvek és a M agyar O ptikai M űvek. Az 1970-es évek végén a MOM term elésének 17 %-a kapcsolódott a KFKI ered m én yeihez.
Az 1980-as évek közepén m eg tö rt a korábbi lend ület, intenzív belső viták folytak a szükséges változtatásokról. A kutatóközpon t korm ányzati segítséget is kért, hogy nem zeti lab o ra tó riu m m á alakulhasson át. Az 1980-as évek vé
gén véget é r t az em b arg ó korszaka, a világcégek m agyarországi m egjelené
sével fel leh etett, sőt fel kellett hagyni a szám ítógépgyártással, az intézet anyagi helyzete viszont jó ré sz t ezektől a bevételektől függött. A nagy erőkkel
7
végzett m ikroelektronikai fejlesztések d ö n tő része is okafogyottá vált. A kül
ső hatások gyorsan kikényszerítették a változásokat. A m ár koráb ban lé tre jö tt gazdasági vállalkozások önállósultak, nagyrészük m a KFKI Számítás- technikai C so p o rt néven a m agyar inform atikai piac je le n tő s és sikeres sze
replője. 1992. ja n u á r 1-jén öt önálló akadém iai k utató intézet jö tt létre a k u tatóközpontból. A változtatás szükségességét m ár k o ráb b an m in d en é rin te tt felism erte, a m egvalósított átalakulás és an n ak m ódja viszont m ég m a is vi
ták tárgya.
Négy évtizedes fennállása alatt a KFKI kiem elkedően ered m én y es, orszá
gos kisugárzású, nem zetközileg elism ert kutató-fejlesztő intézet volt. M eg
szabott és vállalt feladatait teljesítette, volt m u n k atársai m a is büszkék a K FK I-ban töltött éveikre.
8
AZ INTÉZET MŰKÖDÉSE
A Z A L A P ÍT Á S E L Ő Z M É N Y E I ( I 9 4 8 - 5 0 )
1948-ban az országgyűlés létrehozta a M agyar T u d o m án y o s T anácsot (M TT). A tanács 1949. fe b ru á r 25-én ta rto tta első plenáris ülését. Az alak u ló ülést m egnyitó beszédében m o n d ta G erő E rnő, az M TT elnöke: "Egész sor új tu dom ányos k utatóintézetet kell létreh o zn u n k , így p éldáu l létre kell h o zn u n k egy új szerveském iai intézetet, egy szervetlenkém iai intézetet, egy vaskutató intézetet, egy finom m echanikai és optikai k utató lab o rató riu m o t, egy alkalm azott m atem atikai intézetet, és m eg kell é p íten ü n k s m egfelelően fel kell szereln ü n k egy igen komoly, teljesen korszerű fizikai intézetet".
Az alakuló ülésen tárgyalt főtitkári előterjesztésben m ár szerepelt a "K özpon
ti Fizikai Intézet" m egnevezés.
Az M T T -t ténylegesen irányító p ártkollégium m ájus 14-i ülésén a 3. n a p i
re n d i p o n tb a n "Fizika és m űszerbeszerzés kérdései" cím m el foglalkozott a lé
tesítendő kutatóintézettel. A n a p ire n d i p o n t előadója Kovács István fizikus, egyetem i ta n á r, az előterjesztés elkészítésében Fenyő István m atem atikus, az M T T term észettu d o m án y i szaktitkára és Szamosi Géza fizikus, egyetem i a d ju n k tu s voltak társszerzői. "M agyarország [a fizikai kutatásokat tekintve]
katasztrofálisan el van m aradva. Ezen elm arad ásu n k o n m eg sem k ísérelh e
tü n k a siker rem é n y éb en segíteni, ha nem g o n d o sk o d u n k legalább egy való
ban korszerű en felszerelt fizikai intézet létesítéséről, kutató k áderein k kiszé
lesítéséről és az után p ó tlás neveléséről. [...] Jánossy Lajos és K ahán T h e o külföldön élő m agyar kísérleti fizikusok hazahívandók. Jánossy a dublini egyetem fizikatanára, a kozm ikus fizika és az atom fizika világhírű tudósa.
K ahán T h e o Jo lio t-C u rie volt asszisztense, a ra d a r és a rö vidh ullám ú tech n i
ka kiváló szakértője, atom fizikus. [...] Ip a ri fizikai intézeteink közül viszony
lag k o rszerű k u tatásra m indössze az Egyesült Izzó k u tató lab o rató riu m a van b erendezve, ahol világítási és h íradástechnikai kérdésekkel tu d n a k foglal
kozni. B udapesti egyetem i és m űegyetem i intézeteink - az egy spektro szkó piai intézet kivételével - nem hogy kutatáso kra, de m ég korszerű o ktatásra sem alkalm asak. Vidéki egyetem i intézeteink közül o ktatásra a szegedi fizikai intézet, valam int a d ebrecen i fizikai intézet alkalm as, ez utób bib an p ri
mitív eszközökkel elem i atom fizikai vizsgálatok is folynak. A bu d ap esti egyetem i intézetek siralm as állapotának következm énye például, hogy a ká
d erk érd é se k igazi m egoldását, t.i. a kísérleti és ipari fizikusképzést (m elyet az egyetem i re fo rm előír) a d o tt körülm ények között egyáltalán nem tu d ju k m egvalósítani."
A kollégium i ülés jegyzőkönyvéhez csatolt "Feljegyzés a fizikai kutatás k é r
déseiről" tartalm azza a KFKI feladataira, szervezetére vonatkozó első k o n k rétja v aslato k at. "A M agyar T u d o m án y o s T anács állítson fel B u dap esten egy K özponti Fizikai In téz etet (KFI). Az In téz et helyéül ajánljuk C sillebércet, a Csillagvizsgáló In tézet közelében, m integy 50 hold kiterjedésben. A hely m ellett szól, hogy kívül fekszik a városon, m égis viszonylag jó l m egközelíthe
9
tő és a talaj a speciális követelm ények nek megfelel. A látszólag nagy k iterje
désre azért van szükség, hogy a különböző kutatási ágakkal foglalkozó labo
ra tó riu m o k olyan távolságban legyenek elhelyezve, hogy egym ás m u n k áját ne zavarják, továbbá m ód legyen a terjeszkedésre. A KFI felépítésének és b e
rend ezésén ek költsége kb. 40 millió Ft [...] A tervezett nagyobb m űszerek kö
zül m egem lítjük a ciklotront, a V an d e G raaff-generáto rt, a kaszkádgenerá- to rt, e le k tro n m ik ro sz k ó p o t, u ltra c e n trifu g á t, elek tro fo rézis-k észü lék et.
A K FI-hez csatlakozni kell egy m o d e rn ü l felszerelt központi m űhelynek, am elyet fel kell szerelni a le g m o d ern eb b fém-, üveg-, elektro- és vákuum - technikai berendezésekkel. Ezenkívül term észetesen m in d en k u tató cso p o rt
nak külön kis m űhely beállítása szükséges. A központi m űhely a fizika szükségletein kívül m egfelelő tervekkel láth atn á el a m űszerü zem eket, am i
nek következtében a m agyar finom m echanikai és optikai ip a r is jelen tő sen fejlődnék." Javaslat a tu d o m án y o s tém ák ra és a szervezeti egységek vezetői
re: Radioaktivitási Osztály (Im re Lajos vagy Szalay S ándor); Atomfizikai Osz
tály (Jánossy Lajos); R övidhullám ú Osztály (K ahán T heo); S pektroszkópiai Osztály (B udó Ágoston és Kovács István). Az M I I p ártk o llég iu m a m ájus
14-i ülésén elfogadta az előterjesztést, négy h ó n ap o t ad o tt az elhelyezésre, a költségekre, az építkezés ü te m é re vonatkozó vázlatterv kidolgozására. A h a tározat utolsó p o n tja szerint "az egész intézet kérdése a P árt T itk ársá g a elé viendő". A T itk árság m ájus 18-án G erő E rnő előterjesztésében m ódosítás n élkül elfogadta az előterjesztést. Az M T T elnöksége kijelölte az előkészítő bizottságot: elnöke E rdey-G rúz T ib o r professzor, tagjai Szigeti G yörgy fizi
kus, laboratórium vezető és G e ren d ás István építészm érnök. A bizottság tag ja it felkérő levelekben fo rd u l elő először a K özponti Fizikai K utató In tézet
m egnevezés. (Kovács István visszaemlékezése szerint a "Központi" szó beil
lesztése Szamosi Géza g o n d o lata volt.)
A csillebérci elhelyezés m ellett a b u d ai v ár kazam atái is szóba kerültek , vé
gül sok szem pont m érlegelése alap ján C sillebérc m ellett d ö n tö tte k , d e nem a tervező iro d a által javasolt részen. Jánossy Lajos, Szamosi Géza és Fenyő István m ájus 17-i helyszíni szem léjük során választották ki a mai helyszínt.
Kovács István jú n iu stó l szeptem berig Stockholm ban volt a N obel-intézetben.
Részlet útijelentéséből: "Ez az intézet képezheti m in táját a mi K özponti Fizi
kai In tézetü n k n ek . A várostól autóval m integy 20 p ercn y ire van, különböző tagozatok ra oszlik: fizika, kém ia stb. G yönyörű p ark b an szétszórtan elhelye
zett épületek ből áll."
Az előkészítő bizottság k érdőívet állított össze, ez 6 tém acsoportban 60 k érd ést tartalm azott, a kérd ések a létesítendő intézet épü leteire, kutatási te
rü leteire, szolgáltatásaira, b eren d ezésére, felszerelésére és egyéb jellem zőire vonatkoztak. A k érdőíveket Alexits G yörgy kísérőlevelével több m int száz cím re küldték ki. ("Az M T T a K özponti Fizikai K utató In tézet m egvalósítása előtt m eg kívánja ism erni az ország m érté k ad ó fizikusainak vélem ényét az idevágó fontosabb kérdésekben. K érjük ezért szíveskedjék tapasztalataival segítségünkre lenni az intézm ény m egtervezésénél...") A levélre 34 válasz é r 10
kezett. A m eg kérd ezettek túlnyom ó többsége a pavilon re n d szert aján lo tta a zavaró rezgések kiküszöbölése, a kisebb robbanás- tűz és sugárveszély m iatt.
A kutatási javaslatok között szinte m in d en k i javasolta az atom fizikát, a sp ek t
roszkópiát, a kozm ikus sugárzás kutatását, az elektronikát. T ö b b en javaso l
ták a m ikrohu llám ok fizikáját, az u ltra h a n g kutatást, a szilárd anyagok szerkezetének vizsgálatát, az optikát, m eteorológiát és a vák u u m tech n ik át is.
A kutatói létszám ra vonatkozó javaslatok 10-15 főtől 165 főig terjed tek.
A szociális létesítm ények között uszodát, teniszpályát, m ozit is javasoltak.
Az előkészítő bizottság szeptem ber 15-én így fogalm azta m eg a tervezett intézet ren d eltetését: "A KFKI célja a m agyar fizikai kutatást eddigi, a többi tu d o m án y ág h o z képest is messze e lm a ra d t állapotából kiem elni, és lehetővé ten n i a term ék en y tudományos kutatást a fizika minden területén, melyek a tudo
mány fejlesztése és alkalmazása sz e m p o n tjáb ó l első so rb an fontosak."
(Az én kiem elésem , J.L .) Az előkészítő bizottság a fizika következő ágainak m űvelését tervezte: általános fizika (elektronika, m ágneses vizsgálatok, anyagszerkezeti kutatások), m ikrohullám ok fizikája, atom fizika, radioaktivi
tás, kozm ikus sugárzás.
A d ecem b erb en elfogadott első ötéves terv a tudom ányfejlesztésről: "Öt év alatt m eg kell építeni, illetőleg ki kell fejleszteni az új K özponti Fizikai K uta
tó Intézetet. [...] M esszem enő segítséget kell nyújtani a M agyar T u d o m án y o s A kadém iának, am elyet elsősorban az ország term elő erő in ek fejlesztését szol
gáló, terv szerű term észettudom án yos és m űszaki tudom ányos kutatás köz
pontjává kell fejleszteni." A tervtörvény 177,5 millió Ft b eru h ázást irányzott elő tu d o m án y o s kutatóintézetek létesítésére és bővítésére, ebből 70 milliót, a teljes k e re t 40 %-át a KFKI felépítésére és felszerelésére szánták.
Glatz F erenc történész, az MTA elnöke, 2001-ben a Szegedi Biológiai K özpont alapításának 30. évfordu lóján a korábbi esem ényeket is értékelte:
"...a szerencse igenis történelm i kategória. Szerencse volt, hogy a term észet- tu d o m án y o k fejlesztése bekövetkezett M agyarországon - m ég ak k o r is, ha eh h ez a szovjet re n d sz e r katonai-stratégiai és politikai célrendszere a d ta m eg a lehetőséget. Az au to n ó m A kadém ia a m aga 1949 előtti 70 %-os társadalom - tud o m án y i többségével soha nem látta volna be, és nem szavazta volna m eg a term észettu d o m án y o s m odernizációt...".
Az 1949 végén újjáalakult M agyar T u d o m án y o s A kadém ia (MTA) átvette a M agyar T u d o m án y o s T anácstól a tu dom ányos élet elvi és gazdasági irányí
tását. Az M TA elnöksége m á r első ülésén foglalkozott a KFKI előkészítő bi
zottság 3. jelentésével, a je le n té st 1950. ja n u á r 10-én ny újtotta be a bizottság.
E lfogadta a je le n té st és elre n d elte a beru h ázás elindítását (terület-kisajátítás, beruházási engedélyek m egszerzése, kiviteli tervek elkészíttetése). A K FK I-t az O rszágos T ervhivatal (OT) a n agyberuházások kategóriájába sorolta.
Az MTA elnökségének jú liu s 7-i ülésén született h atáro zat alapján az MTA elnöke és főtitkára (Rusznyák István és Alexits György) Kovács István m ű
11
egyetem i tan árt, az atom fizika pro fesszorát bízta m eg az igazgatói teen d ő k ideiglenes ellátásával.
Kovács Istv án t m eg lep etésk én t é rte a m egbízás, a k érd ő ív egy évvel korábbi m egválaszolása óta n em k a p o tt feladatot a K FK I-val kap cso latb an , n e m is ism erte az előkészítés állását. Kovács István jú liu s 5-én, balatoni nyaralása közben k a p ta m eg az MTA vezetőinek a táviratát:
"A kadém ia id eig len esen m egbízza Ö n t KFKI igazgatói teendőivel.
T iszteletd íjáró l g o n d o sk o d u n k .
H eted ik é n d élelő tt tíz ó ra k o r kocsi jelen tk ezik Ö n n él.
R usznyák elnök, Alexits főtitkár."
Szamosi Géza lett a m eg alak ítan d ó T u d o m án y o s T anács titkára. A n y ár elején eldőlt, hogy létrehozzák a Távközlési K utató In tézetet, K ahán T h e ó n em té r haza, Jánossy Lajos viszont a k o ráb ban tervezettnél előbb hazajön, ez ért m ódosítani kellett az előkészítő bizottság terveit.
Az O rszágos T ervh ivatal elnök e előterjesztéssel fo rd u lt a m inisztertanács
hoz, a javaslatot Osztrovszki G yörgy, az O T elnökhelyettese készítette elő:
"A fizika te rü le té n , elsősorban a kozm ikus sugárzásnak, az anyagszerkezet
nek, az elektrom ágnességnek és a spektroszkópián ak a körében folyó k u ta tások tu d om ányo s és gyakorlati jelen tő ség e egyre nő. Az iparilag fejlett országok ban ezeket a kutatásokat központi kutató intézm ények folytatják, vagy az idevágó tudom ányos és gyakorlati m u n k a összefogását más m ó d o n biztosítják. A hazai kapcsolatos k u ta tó m u n k a számos tudom ányos, illetőleg vállalati intézm énynél szétszórtan folyik, szükség van te h á t en n ek egy k u ta tó intézet k eretéb en való összefogására, célszerűen a T u d o m án y o s A kadém ia irányítása alatt."
A M inisztertanács augusztus 18-i ülésén elren deli "Központi Fizikai K u ta
tó In téz et létesítését a T u d o m án y o s A kadém ia irányítása alatt" (a N ép g azd a
sági T anács 49/25/1950.sz. h atározata). "Az intézet mindazokat a fizikai kutatáso
kat végzi el elméleti és gyakorlati téren, amelyekkel az M TA megbízza. Az intézet igazgatóját és osztályvezetőit - az utób b iak at az igazgató előterjesztésére - az A kadém ia elnöke nevezi ki. Az In téz et egyéb m unkavállalóit, az osztályveze
tők előterjesztésére, az igazgató alkalm azza. Az In tézet felügyeletét a T u d o m ányos A kadém ia elnöke gyakorolja, s a személyi és dologi szükségletek fedezéséről is az A kadém ia költségvetésében kell g ondoskodni. Az In tézet szervezeti és m űködési szabályzatát az A kadém ia elnöke állapítja m eg. Az In tézet m ellett tanácsadó szervk ént T u d o m án y o s T an ácsot kell alakítani, am elynek elnökét, titk á rát és tagjait - az igazgató előterjesztésére - az A kadé
m ia elnök e nevezi ki. A T anácsb a be kell hívni a nehézipari, valam int a vallás- és közoktatásügyi m iniszterek, végül az O rszágos T ervhivatal eln ö k é
nek kiküldöttjeit. Az intézet m ű k ö d ése során fokozott g o n d o t kell fordítani az é rd ek elt szakm ai kutató intézetekkel való együttm űködésre."
12
Ú t k e r e s é s a z e l s ő é v e k b e n ( I 9 5 0 - 5 5 )
A KFKI 1950. szeptem ber 1-én kezdte m eg hivatalos, költségvetési m ű k ö dését. Az intézet az indu lásk o r két osztályból állt: Spektroszkópiai Osztály (vezetője Kovács István) és Kozmikus Sugárzási Osztály (vezetője Jánossy L a
jos). Az MTA Elnöksége szeptem ber 21-én levélben közölte h atáro zatát a KFKI igazgatójával: "A dr. Jánossy Lajos irányítása alatt álló, jelen leg az Eöt
vös L o rá n d T udom án y eg y etem Fizikai Intézetében m űködő kozm ikus su gárzási k u tató csoportot, valam int a d r. Kovács István irányítása alatt álló és a M űszaki Egyetem Atomfizikai In tézetéb en m ű k ö d ő spektroszkópiai k utató csoportot" a K FK I-hoz csatolja, "m int a n n a k egy-egy osztályát". Az 1950.
évre csak szűkös létszám keret állt re n d elk ezére, ezért az egyetem i állással re n d elk ező m u n k atársa k at nem nevezték ki az intézet állom ányába. Szep
tem b er 1-én 4 fővel in d u lt az intézet: igazgató, gazdasági vezető, titk árn ő, gép író n ő . Az egyetem i dolgozók kinevezésére 1951. ja n u á r 1-i hatállyal ke
rü lt sor.
A ugusztus 15-re elkészültek a K ozm ikus Sugárzási Osztály építkezési és felszerelési tervei, szeptem ber 1-én b enyújtották a KFKI 1950. évi b e ru h á z á si terv é t az O rszágos T ervhivatalnak. E kkor a VATI m ár az első földszintes la b o ra tó riu m é p ü le t tervein dolgozott. O k tó b er 12-én a B udapesti M agasépí
tési V állalat m egbízást kapott a IV. szám m al jelö lt ép ü let kivitelezésére.
A ugusztus végén bizottság alakult az "Atomfizikai és radiológiai intézet"
felállításával kapcsolatos tudom ányos, tervezési és személyi kérdések ta n u l
m ányozására. A bizottság tagjai: E rd ey-G rúz T ib o r akadém ikus, az ELTE fizikai-kém iai tanszékének vezetője, Im re Lajos, a KLTE fizikai-kémiai ta n székének vezetője, Sim onyi Károly, a BME elektrotechnikai tanszékének vezetője S o p ro n b an , Bozóky László, az O rszágos O nkológiai In tézet fizikai osztályának vezetője, Faragó Péter, az E LTE fizikai intézetének ad ju n k tu sa, Szabó F eren c m érn ö k , aki ekkor a távol levő Szamosi Géza helyett az intézet tu d o m án y o s titkára. A bizottság szep tem b er 14-i ülésén tárgyalta m eg Im re Lajos és Sim onyi Károly közös előterjesztését: kétszintes é p ü le t felépítését javasolták, a földszinten len n e az Atomfizikai Intézet, az em eleten a R adioló
giai Intézet, lent az erős, fent a gyenge aktivitású laboratórium ok.
A T u d o m án y o s T anács feladatait az építkezés időszakában az MTA III.
osztályának bizottsága látta el. T agjai Kovács István igazgató, Szamosi Géza, a testület titkára, G om bás Pál akadém ikus, a M űegyetem fizikai tanszékének vezetője, E rdey-G rú z T ib o r ak ad ém ik u s, az ELTE fizikai-kém iai ta n székének vezetője, Szigeti György, az Egyesült Izzó lab o rató riu m án ak vezetője, K ónya Albert, a M űegyetem fizikaprofesszora, Simonyi Károly, a M űegyetem elektrotechnikai tanszékének vezetője, Pócza Jen ő , az ELTE kísérleti fizikai intézetének ad ju n k tu sa, H aim an O ttó, az ELTE kísérleti fizikai in tézetének tanársegéde, Szántó István vegyész, Nagy László, az MTA III. osztály új szaktitkára.
13
A Spektroszkópiai Osztály in d u ló létszám a 1951 végére 28 főre n őtt.
T u d o m án y o s prog ram ja: m olekulaszerkezet elvi kérdésein ek tan u lm án y o zása, kvalitatív és kvantitatív analitikai eljárások ip ari alkalm azása, ab sz o rp ciós színképek tanulm ányozása. Az ipari, más néven emissziós csoport m á r az első évben több m in t 20 vállalat és k utatóintézet szám ára n yú jto tt szolgál
tatásokat.
A leen d ő Kozmikus Sugárzási Osztály első szakmai m egbeszélését 1950. a u gusztus m ásodik felében a lillafüredi ü d ü lő b en ta rto tta Jánossy Lajos.
A cso p o rt tagjai ek k o r H aim an O ttó, Fenyves Ervin (ELTE Kísérleti Fizikai Intézet), Pál L én á rd és Ádám A ndrás (ELTE G yakorlati Fizikai Intézet) egyetem i tan árseg éd e k voltak. Fenyves Ervin és H aim an O ttó 1949-50-ben T ata b án y án 650 m é te r vízekvivalens m élységben a m ü o n o k abszorpcióját m érte, m in d k e tte n a B arnóthy J e n ő - F o rró M agdolna házaspár tanítványai voltak. (B arn ó th y és F o rró az 1930-as években világszínvonalú kozm ikus su gárzási k utatásokat folytattak, 1948-ban az Egyesült Á llam okban telep ed tek le.) Pál L é n á rd h am aro san a S zovjetunióba utazo tt a sp ira n tú rá ra . Az osztály
nak 1951 végén 32 m u n k atársa volt. M echanikai, elektrom os és ü veg tech n i
kai m űhely létrehozását kezdték m eg. A K FK I-ban szeptem ber 1-én ad ták át a földszintes IV. ép ü letet, az osztály szep tem b erb en költözött fel az eg y etem ről. A kísérletekhez földalatti ak n a -lab o ra tó riu m ill. faház épült. A h áro m , 10, 20 ill. 30 m é te r mély szintre telepített, összesen h at helyiségből álló labo ra tó riu m közös aknából nyílik. A faházat (V. épü let) 1952. jú n iu sb an ad ták át. Az osztály tu dom ányos p ro g ram ja: a kozm ikus sugárzás k iterjedt légizá
p o ra in a k vizsgálata, a m ezonok tu lajd o n ság ain ak m érése és fotoem ulziós vizsgálatok, ez utóbbi 1952-ben m egszű nt. H ozzákezdtek a G eiger-M üller csövek gyártásához, a m érőeszközök je le in e k regisztrálására és feldolgozásá
ra elektro n ik u s m ű szereket építettek. A kísérleti vizsgálatok 1952. m ásodik felében in d u lta k meg.
Az M TA III. O sztályának fizikus bizottsága 1950. d ecem b er 15-én elfoga
d o tt határo zatában, két további osztály szervezését javasolta, egyetem i k u ta tócsopo rtok beolvasztásával. E szerint az "Elektromágneses Hullámok Osztálya"
az E LTE fizikai intézete két elektronikai csop ortján ak összevonásával, az
"Akusztikai és Ultraakusztikai Osztály" az E L T E fizikai intézetében m ű k ö d ő k u tató cso p o rt áthelyezésével h o zh ató létre. Az új osztályok 1951. m ájus
1-én létesültek. Az első, korai tervezetekb en a m ik ro h u llám ú fizika a KFKI nagy létszám ú, fontos részlegeként szerepelt. Új kísérleti eszközök h ián y á
b an az egyetem i m érések et folytatták (atom m agok m ágneses nyom atékának m érése), nem tu d ta k hozzákezdeni a rád ió tech n ik ai m érésekhez. A létszám:
6 kutató, 3 m űszerész és 3 egyéb alkalm azott. Az osztályt átm en etileg vezető Jánossy Lajos u tá n 1952. m árcius 1-én F aragó P étert nevezték ki osztályve
zetővé.
14
Az Akusztikai és Ultrahang Kutató Csoport az O rszágos T ervhivatal jav aslatá
ra k erü lt az E LTE Kísérleti Fizikai Intézetéből a KFKI állom ányába, T arnóczy T am ás vezetésével. Az indu lásnál 7 fős létszám az év végére 12-re nőtt. T u d o m á n y o s terveik: zajkutatás (zajm érő eszközök tervezése, zajm érés, zaj elleni védekezési m ódszerek kidolgozása), akusztika (beszédhangkutatás, hangelnyelő és szigetelő anyagok, építészeti h an g tan ), u ltrah an g k u tatás (in
tenzitásm érés, sugárzó fejek tervezése, gyakorlati alkalmazások), m űszaki részleg biztosítaná az összes szükséges m ű szer m egépítését. 1953. jú liu s 15-én az M TA főtitkára az Akusztikai és U ltra h a n g K utató C soportot á th e lyezte a Posta Kísérleti Állomásra. 8 főt helyeztek át, a többieket az intézet más osztályai vették át.
Az Atomfizikai Osztály a KFKI ötödik tu d o m án y o s osztályaként Sim onyi Károly vezetésével jö tt létre. Létesítésével m á r 1950 augusztu sában foglalko
zott a tanácsadó bizottság albizottsága. A so p ro n i elektrotechnikai tanszék kutatási eszközei az első félévben átk erü lte k a KFKI leltárába. Az osztály de facto 1951 n y arán m egkezdte m ű köd ését S o p ro n b an , a hivatalos m eg alak u
lás 1952 ja n u á r b a n tö rté n t, Sim onyit hivatalosan 1952. szep tem b er 1-én nevezték ki osztályvezetővé. 1952 őszén az osztály létszám a 11 fő, ebből 4 fő kutató, 6 p ed ig m űszaki segéderő. Az 1951 m ájusban kelt tu do m ány os ö t
éves terv b e n m egfogalm azott célkitűzések: részecskedetektáló berendezések (szám lálócsövek, W ilson-kam rák), 1,5 M eV-os V an de G raaff g e n e ráto r, nehézvíz-elektrolizáló berendezés és 4 M eV-os b e ta tro n építése. G yakorlati célok: ipari-, biológiai-, orvosi intézetek ellátása rövid felezési idejű radioktív izotópokkal, kem ény rö n tg en -su g ara k szolgáltatása ipari kutatásokhoz.
Sim onyi Károly vezetésével a so pron i egyetem en 1951. d ecem b er 22-én első ízben sik erü lt m esterségesen gyorsított részecskékkel atom m ag-átalakí- tást létreh o zn i M agyarországon, a saját ép ítésű gyorsítóban p ro to n n al b om bázott lítium atom m agok berillium m á alakultak.
E rő J á n o s visszaem lékezéséből: "T erv ü n k az volt, ho g y a h id ro g é n io n o k a t m integy félmillió volt feszültséggel gyo rsítju k fel és e zu tán egy lítium lem ezre irán y ítju k őket. A lítium ato m m ag jáb a ü tköző n a g y en e rg iá jú ionok m ag reak ció t hoznak létre, am elynek so rán erő s g am m a-sugárzás keletkezik. A m ag reak ció és ezzel a gam m a-sugárzás is p o n to sa n ak k o r in d u l m eg, am ik o r a fe
szültség eléri a 440.0 0 0 V-t. [...] A sikeres gyorsítás je le te h á t az volt, hogy az elek tró d á b a n ülő m egfigyelő su g á rzá st jelez, a m ik o r a feszültségm érő 440.000 V -t m u ta t [...] Éjfél felé j á r t az idő, am ik o r a szivattyúkat el leh e te tt indítani. M ost izgalm as percek következtek. M inden szem a v á k u u m m é rő t figyelte, az p e d ig kb. másfél ó ra m úlva lassan elin d u lt, és 2 ó ra k o r a v ákuum vég
re elé rte a 10'5 H g m m -t. E kkor m eg in d íto ttu k az io n fo rrást és m in d en k i elfoglalta a kijelölt helyét. A h o rd o z h a tó szám lálóval Sim onyi professzor ü lt be az elek tró d á k b a, S chm idt G y u rk a a g e n e rá to r tö ltő á ram át szabályozta, Karlovits Jó sk a a g e n e rá to r feszültségét m érte, Linka E rzsé
bet p e d ig a r r a ügyelt, hogy a szalag a h e n g ere k rő l le n e fusson. Én m agam az io n fo rrást kezel
tem és a g e n e rá to r feszültségét szabályoztam ... Részletek a jegyzőkönyvből: 3.30-kor Prof. beül.
4.10-k o r M o to r in d u l. 4.1 5 -k o r Feszültség be. Számol! C sővoltm érő állás 0,7. 0,7 állásnál élesen m eg in d u l a szám lálás. Kb 1000 imp./sec. 4.3 0 -k o r Prof. kiszáll."
1952. sze p te m b er 1-én létrejön a Radiológiai Osztály. L étrehozását m ár 1949-ben javasolta az előkészítő bizottság, 1950-ben albizottság foglalkozott az atom fizikai és radiológiai intézet m egszervezésével, Im re Lajos debrecen i
15
professzor készítette el az első terveket. A m esterséges radioaktív izotópok előállítását és k u tatását ta rto ttá k a terv ezett osztály fő feladatának. Volt olyan elképzelés, hogy a D ebreceni Egyetem fizikai-kémiai vagy kísérleti fizikai in tézetéből k erüljön ki a R adiológiai Osztály m agja, d e ez nem valósult m eg.
Ez az osztály lett a KFKI első, C sillebércen alakult osztálya, vezetésével Bozóky Lászlót, az O rszágos O nkológiai In tézet fizikai osztályának vezetőjét bízták meg.
1952. m ájus 2-án az MTA III. osztálya m egbízta a KFKI T u d o m án y o s T a nácsát, hogy dolgozza ki egy Elméleti Fizikai Osztály m ielőbbi felállításának tervét. Ezt m egelőzően Kovács István m ár tárgyalt G om bás Pál professzor
ral, a M űegyetem fizikai intézetén ek vezetőjével. Az osztály 1953. ja n u á r 1-én alakult m eg, G om bás Pál összesen 14 fős ku tatócsoportja a KFKI állo
m ány ába k erült, továbbra is a M űegyetem en dolgoztak. T u d o m án y o s p ro g ram juk : szilárdtestek elm élete, atom ok és atom m ag ok statisztikus elm élete.
1954. sze p tem b erb en MTA elnöki re n d e le tre az osztály kivált a KFKI-ból és az M TA Elm életi Fizikai K utató C so p o rtjak én t m ű k ö d ö tt tovább.
Pál L é n á rd vezetésével 1953 őszén alakult m eg a Feiromágneses Osztály.
Az előzm ények 1950-re nyúlnak vissza. Pál L én á rd 1950. szeptem bertől a S zovjetunióban volt aspiráns, a terv ezett m agfizikai tém ák tan ulm ányozásá
ra nem k ap o tt lehetőséget, a ferrom ágneses anyagok fizikájával kezdett fog
lalkozni. Az MTA III. O sztályának vezetősége a Fizikai Á llandó Bizottság o k tó b er 1-i javaslata alapján úgy d ö n tö tt, hogy "a Szovjetunióból rövidesen h az atérő Pál L én á rd vezetése alatt felállítandó osztály m in t M ágneses Osztály m űködjön." Az osztály hivatalosan 1954. ja n . 1-én kezdte m eg m űködését.
Az intézet vezetése 1952 tavaszán je le n té s t készített a KFKI tevékenységé
ről, céljáról és jövőjéről az M DP K özponti V ezetősége részére. N y árra két j e lentés készült el, az egyik a m agyar fizika helyzetéről, a m ásik a KFK I-ról.
A h atározati javaslatok közül az volt a leglényegesebb, am ely azt javasolta, hogy a KFKI fő profilja az atom m agfizika,és az elek tro nik a legyen. Kifogá
solták, hogy m ég senki sem h atáro zta m eg a KFKI feladatát.
H o rv á th M árton, az M DP KV Agitációs és Propagandaosztály vezetője n o v em b er 18-án terjesztett jelen tést a K özponti V ezetőség T itkársága elé "fizi
kai k u ta tó m u n k á n k helyzetéről". Ebben m egállapítja: "Az elért ered m én y ek [...] nincsenek arán y b an sem a ko rm án y által n y újtott tám ogatással, sem a re n d elk ezé sre álló k ád e rek ny ú jto tta lehetőségekkel. Jelen ték en y elm aradás é p p e n azokon a te rü le te k en m utatkozik, m elyek legszorosabb kapcsolatban v an n ak ipari term elésü n k időszerű problém áival [...] Fizikusaink je le n té keny rész m ég m in d ig úgy látja, hogy vagy m agas színvonalú "tiszta" tu d o m ányos m u n k a, vagy "ipari ru tin m u n k a" között kell választania. [...] A h iá
nyosságok legfőbb oka a fizikai k u tató m u n k a tervszerűtlensége, az elégtelen tudom ányszervezés, az irányítás hiánya az A kadém ia III. Osztálya és an n a k fizikus bizottsága részéről. [...] N em ja v íto tt a helyzeten a KFKI m egalakítá
16
sa sem . A KFKI vezetői (Jánossy, Kovács, Szamosi elvtársak) nem a m agyar fizikai k u ta tó m u n k a legfontosabb, h anem egyetlen centru m áv á akarták a gya
korlatban változtatni, mely függetleníti m agát az Akadém iától. [...] A KFKI m u n k áján ak hiányosságaiért súlyos felelősség terheli az MTA-t is. " (kiem e
lések az e re d e tib e n , J.L .)
Az M DP KV T itkársága 1952. no v em b er 19-i ülésén tárgyalta a jelentést, a h atáro zato t a KV nevében adták ki. "Ki kell fejleszteni az ed dig is elő tér
ben álló elm életi atom fizika m ellett a kísérleti atom fizikát és a vele szorosabb kapcsolatban álló tud o m án y o k at (kozm ikus sugárzás, m ikrohullám ok fiziká
ja , elektronika stb.) [...] T ekintettel az atom fizika m agasfokú igényeire és költségeire, en n e k fejlesztése elsősorban a K FK I-ban történjék." A h atáro za
ti javaslat 5. p ontja szerint "Az ugyancsak atom fizikai kutatással foglalkozó D ebreceni Kísérleti Fizikai Intézet Szalay S án d o r professzor vezetése alatt ugyancsak a KFKI keretében m űködjön." A T itk árság ebben a kérdésben nem d ö n tö tt, az M TA-ra bízta a kérdés vizsgálatát és javaslat készítését.
K urucz G yörgy gépészm érnö k a H onvédelm i M inisztérium ban a T e c h n i
kai Fejlesztő Bizottság titk árak én t foglalkozott a KFKI szervezésével. Jánossy Lajos kérésére az alezredest 1952-ben a K FK I-ba vezényelték. 1954-57 kö
zött az O rszágos T ervhivatalban dolgozott, m ajd 1957-től 1970-ig a KFKI m űszaki igazgatóhelyettese volt.
1952. végén C sen d es (f) szem élyében ad m in isztratív igazgatóhelyettest neveztek ki, csak n é hány h ó n a p ig tö ltö tte be ezt a posztot. Róla m esélik, hogy az egyik kutató cso p o rt vezetőjének szakkönyv beszerzési igénylését kézhez kapva m eg k é rd ez te a fizikust, hogy a k o rábban beszer
zett k önyveket m in d elolvasta-e m ár. A n em leges válaszra elutasította az új könyv beszerzését.
1952 m árciusban m egkezd ődött az I. é p ü le t tervezése. Az itt elhelyezni tervezett részlegek: spektroszkópia, elm életi fizika, elektrom ágneses h u llá
mok, akusztika és u ltrah a n g , központi igazgatás. Az épület egy részét az MTA vette volna igénybe az Alkalm azott M atem atikai Intézet elhelyezésére.
(Ez a mai M atem atikai K utatóintézet elődje). A tervek többször változtak, m ajd előtérb e került a Központi M űhely elhelyezésére szolgáló VI. ép ü let építése, ez 1953. végére készült el. N ovem b erben átad ták a KFKI m ásodik ép ü letét, a III. épületet. Az Atomfizikai Osztály szeptem bertől költözött be.
A B udafoki ú t 10/a. szám alatt 8 üzlethelyiséget és egy pincét utaltak ki az in
tézet központi igazgatása szám ára, itt m ű k ö d ö tt a központi an y a g rak tár is.
Az év elején felm erült, hogy az intézet kiépítésének terveiben m indig sze
replő központi m űhelyt egy precíziós m űszerek gyártására alkalm as, létező kisipari szövetkezetnek az MTA felügyelete alá helyezésével hozzák létre.
M egszületett az első együttm űködési m egállapodás az E lektronikus M érőké
szülékek G yárával. Az intézet vezetői 1952. őszén az MDP T itkárságához fordultak: "Nagy súlyt kell a rra fek tetn ünk , hogy - a Szovjetunió példáját kö
vetve - a nagyobb kutatóintézetek a saját speciális m űszergyártásukat m eg
szervezzék és segítsék a kisebb intézetek speciális m űszerellátását. Ezért a KFKI k eretéb en a kutatók közvetlen felügyelete alatt álló nagy kapacitású
17
m űhelyt kell létrehozni. E nnek a m űhelynek a feladata egyes, kutatásokhoz fontos m űszertípusok kidolgozása és szakszerű legyártása kis példányszámban."
V árosi au tó b u sz csak a svábhegyi Fogas v e ndéglőig já rt, először ponyvával fedett te h e ra u tó szál
lította a dolgozókat, 1952 őszétől két bél elt M A VAU T busz közlekedett. Ebédelni 1952 n y aráig a 2 k ilo m é te rre levő N o rm afa é tte re m b e jártak. K ésőbb az é p ítő ip ari kivitelező vállalat üzem i ko n y h áján étk ezh ettek .
A belső szállítást 1953 elejétől a T reszk a nevű sz ü rk e szam ár vontatta talyigával végezték, az ál
lat e g y éb k é n t szabadon k ó b o ro lh ato tt, m in d en k i kedvence volt. Állítólag egy h árm as ü n n e p idején elfelejtettek ivóvízéről g o n d o sk o d n i és az állat elpusztult.
A K F K I-ra m űködésének első h áro m évében jelentős összegeket fordított az állam . 1951-ben 13,5 MFt, 1952-ben 25,4 MFt, 1953-ban 38 MFt volt a rá fordítás, ebből b eru h ázá sra a háro m év alatt összesen 53 M Ft-t fordítottak.
Építési b eru h ázá sra ebből összesen 35 M Ft-ot költöttek, 26 ezer k öb m éter la
b o ra tó riu m i építm én y t hoztak létre, ez jóval több, m in t valam ennyi egyetem fizikai intézeteinek összes térfogata. A létszám az 1951. évi 92-ről 1953-ra 3 64-re nőtt.
1953. augu sztus közepén 4 millió Ft-tal csökkentették a folyó évi építési k eretet. O k tó b er végén leszerelték a KFKI m int kiem elt beruházás építésén dolgozó honvédalakulatot. A spektroszkópiai é p ü le t (I. épület) építését ab bahagyták, csak 1957-re készült el teljesen. 1954-ben a M inisztertanács irányelvei alapján az MTA 22 %-kal kívánta csökkenteni a KFKI létszám át, az intézet vezetősége a p árt- és korm ányszervek segítségével elérte, hogy a létszám ot csak 15 %-kal csökkentsék. Az irányelveknek m egfelelően az a d m i
nisztratív létszám csökkent a legnagyobb m érték b en , a kutatók száma 6 fő
vel csökkent (6 %). Az intézet létszám a az év végén 324 fő volt.
1953-ban az MTA 111. Osztálya új vezetőséget választott, újjáalakult a Fi
zikus Bizottság. Jánossy Lajos javaslatára ez a testü let vette át a KFKI nem m ű k ö d ő T u d o m án y o s T anácsának a funkcióit. Az osztály az eddigi félév h e lyett n egyed év en te szám oltatja be a hozzá tartozó intézetek igazgatóit.
Bizottságokat jelö ltek ki a/, intézetek félévenkénti látogatására.
1953-ban m egalakították a M űszaki Osztályt, am ely n éh án y h ó n ap m úlva főosztályi státuszt kapott, szervezeti egységei: központi m űhely, elek tron iku s üzem , szerkesztés. A K özponti M űhely létszám a 1953-ban 33 fő. Az április 1- én létreh o zo tt B eruházási Osztály átvette az ép ület-, gép-, m űszer b e ru h á zási tevékenység tervezését, szervezését és részben a bonyolítását. M egszer
vezték a tervszerű m egelőző k arb an tartást. A K özponti Igazgatás 3 osztályra vált szét: ügyviteli osztály, tervosztály, gondnokság. D okum entációs csopo rt alakul a könyv- és folyóirat-rendelés és nyilvántartás központosítására. Ké
sőbb m űködési k ö re fordítási, kiadási, sokszorosítási, kötészeti, fényképésze
ti feladatokkal is bővült.
18
1953-ban 52 tudo m ányos publikáció jelent meg. M egindult az "MTA KFKI Közlemények" kiadása, első, kettős száma ok tób er végén jelent meg, d ecem b erb en újabb kettős szám ot adtak ki. A m egjelent dolgozatok tem ati
kai megoszlása: kozm ikus sugárzás 5, spektroszkópia 4, elektrom ágneses hullám ok 2, elm életi fizika 1.
1953 d ecem b eréb en akadém iai körökben komoly form ában felm erült a KFKI négy in téze tre bontása (kozm ikus sugárzási intézet, atomfizikai és ra diológiai intézet, spektroszkópiai intézet, a negyedik egység a m űszergyártó üzem). A KFKI szétbontására vonatkozó javaslatokról 1954. első felében is tárgyaltak, őszre lekerült a n a p ire n d rő l a szétbontás.
Az MTA III. Osztály vezetésének jav aslatára 1954-ben az. MTA Elnöksége két tu d o m án y o s igazgatóhelyettesei beosztást létesített, am elyre Simonyi Ká
rolyt és Jánossy Lajost nevezték ki.
Jánossy Lajos 1975-ben így em lékezett a kezdeti időszakra: "A KFKI kez
deti célkitűzése az volt, hogy m o d ern kutatási m ódszereket fejlesszen ki.
Első feladatként az tű n t célszerűnek, hogy igyekezzünk reprodukálni azokat az ered m én y ek et, am elyeket m ár m áshol m egkaptak. Ez. a re p ro d u k álás szükségessé tette a m ár nem zetközileg használt m ódszerek itthoni elsajátítá
sát - és hogy ez valóban sikerült-e, azt le leh etett m érn i azon, hogy az e r e d m ények m egfeleltek-e a m á r ism ert ered m én y ek n ek . A m ódszer bevált, a n é
hány év folyam án a külföldi ered m én y ek sikeres re p ro d u k ció ja fokozatosan, m ajdnem észrevétlenül, átm en t új ered m én y ek elérésébe. B ekövetkezett az az időszak, am ik o r ered m én y ein k m agasszintű nem zetközi elism erésben ré szesültek."
At o m r e a k t o r é p ü l, á t a l a k u l a z i n t é z e t ( I 9 5 5 - 6 6 )
Az ato m en e rg ia békés felhasználásával foglalkozó genfi első nem zetközi ENSZ k on ferencia összehívásával egyidejűleg a Szovjetunió 1955 elején öt szocialista o rszágnak (Kína, Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Rom ánia) felajánlotta, hogy tu dom ányos és m űszaki segítséget nyújt a magfizikai k u ta
tások fejlesztését és az ato m en erg ia békés felhasználását szolgáló kísérleti esz
közök építéséhez. Az ajánlat könnyűvizes típusú k utató ato m re ak to rra és ciklotron típusú részecskegyorsítóra vonatkozott.
A M inisztertanács 4081/1955/111. 10. MT. szám ú határozatával ren d elte el a Kísérleti A tom reak to r felépítését, felügyeleti szerve a később létreh o zan d ó O rszágos A tom energia Bizottság (OAB). A m agyar M inisztertanács m árcius 10-i h atáro zatáb an kísérleti ato m re ak to r felépítése m ellett d ö n tö tt, m ajd a szovjet korm án y h o z fordult. A M inisztertanács d ö n tése előtt a kérdéssel fog
lalkozott az MDP Politikai Bizottsága. Az M T h atáro zat kim ondta: "1. H a
zánkban további lépéseket kell tenni a kísérleti atom m agfizika m űvelése te
ré n , és ebből a célból m eg kell indítani egy kis a to m re a k to r m egépítésének 19
előkészítését. Az a to m re a k to r m egtervezésével az MTA K özponti Fizikai K u
tató In téz etet kell m egbízni. A m u n k álato k at úgy kell irányítani, hogy a r e ak to r építése a II. ötéves terv során befejeződjék. 2. A m un kálato k irán y ítá
sa és a teen d ő k koordinálása céljából - "kísérleti re a k to r bizottság" elnevezés
sel - k orm ánybizottságot kell létrehozni, am ely közvetlenül a M iniszterta
nácsnak van alárendelve." A 7 tagú bizottság alelnöke Jánossy Lajos, tagjai között van Kovács István és Simonyi Károly.
A S zovjetunió április 29-én kiterjesztette aján latát M agyaroszágra és B ul
g áriá ra is. A szovjet korm ánynyilatkozat szerint a Szovjetunió 1955-56-ban m egtervezi és leszállítja a berendezéseket. M eg indultak a korm ányközi tá r
gyalások. Jánossy Lajos, Simonyi Károly, Pál L én árd szovjet m eghívásra k u tató in té zete k et látogatott m eg M oszkvában, L en in g rá d b an , Kijevben és H ark ovban. A m agyar szakértők azt javasolták, hogy M agyarország csak ato m re a k to rt építsen, nincs elegendő szakem ber két nagyberendezés m ű ködtetéséhez. (A többi szocialista ország m in d k ét nagy berend ezést felépítet
te. M agyarországon 1985-ben létesült ciklotron az MTA A tom m agkutató In tézetéb en , D ebrecenben.) A m agyar korm ány , a szovjet korm ány baráti ajánlatával élve, bejelentette igényét egy VVRSz típu sú k u tató re ak to rra .
1955. jú n iu s 13-án írták alá az állam közi egyezm ényt. A szovjet fél vállalta, hogy m ég abban az évben térítésm en tesen átad ja a re ak to r teljes m űszaki d o k u m en tác ió ját és a következő év végéig legyártja és önköltségi áro n leszál
lítja a re a k to r valam ennyi berendezését. Vállalta továbbá, hogy térítésm en tesen kiképzi a re a k to r leendő kezelőszem élyzetét és gondoskodik az é p ítk e zés m űszaki irányításáról és ellenőrzéséről, A m agyar fél feladata a b eru házás m egszervezése és finanszírozása volt.
Az állam közi egyezm ény aláírását követően, m ég júniusban, a K FK I-ban p ro g ra m o t dolgoztak ki a k u tató re ak to r létesítésére és felhasználására. 1957.
ja n u á r r a tervezték a re a k to r átvételét, a re a k to r üzem eltetésére és a k u ta tá sokra 150 fős létszám ot terveztek, ebből 60 kutatóval szám oltak. A b e ru h á z á sok költségét 160 millió Ft-ra becsülték. Javasolták, hogy hatósági jo g k ö rre l felru h ázo tt bizottság hangolja össze és irányítsa az atom en erg ia békés hasz
nosításával kapcsolatos tevékenységeket.
1955 n y arán bizottság alakult a re ak to r-b e ru h áz ás előkészítésére a V egy
ipari és E nergiaügyi M inisztérium ban. A M inisztertanács 1955. augusztus 26-án hagyta jóvá a KFKI R eaktor O sztályának létesítéséről szóló javaslatot és az ezzel kapcsolatos beruházási p ro g ram o t. A határo zat 93 millió Ft-ban jelölte m eg a költségeket, ebből 62 millió devizaforint szolgált az im p o rt fi
nanszírozására a szovjet adatok alap ján, a többi az építkezés és a járu lé k o s költségek fedezetéül szolgált. A h atáro zat 1957-re írta elő a prób aü zem et.
A KFKI vezetői d ö n tő szerep et játszottak az első m agyar ato m re ak to r létesí
tésében. A csillebérci telepítés javaslata is tőlük ered t. T öbbször sürgették az országos h atásk ö rű szerv létrehozását is, "az A tom energia Bizottság közvet
len felügyeleti hatósága lenne a K FK I-ban létesítendő R eaktor Osztálynak".
20
Jánossy Lajos a reaktor-előkészítő kollektíva vezetőjeként nov em b er 9-én H egedűs A ndrás m iniszterelnöknél sü rg e tte az A tom energia Bizottság m i
előbbi m egalakulását.
Az ENSZ 1955. aug usztusban G enfben re n d ezte m eg első nem zetközi konferenciáját az ato m en e rg ia békés felhasználásáról.
A k o n feren cián 84 o rszág képviselői vettek részt, a m ag y ar küld ö ttség et Sebestyén Já n o s vegy
ipari és e n erg iaü g y i m iniszterhelyettes vezette, a k ü ld ö ttsé g n ek Jánossy Lajos, Pál L é n á id , Sim onyi Károly és Szabó Ferenc, a M inisztertanács ip ari osztályának helyettes vezetője volt tag ja. A k o nferencia u tán a k ü ld ö ttség ellátogatott az angliai H anvell k u tatóintézetbe is. M agyar előadás nem h a n g zo tt el. a vitákban viszont többször felszólaltak. Ján o ssy Lajos kozm ikus su g á r
zási eg y ü ttm ű k ö d ési egyezm ényt kötött szovjet, lengyel, csehszlovák és NDK-s kollégákkal.
A m ag y ar sajtó k iem elten foglalkozott a konferenciával. C ím ek a Szabad N épben augusztus 28-án: "Jánossy Lajos: Szívélyes légkörben folytak a tárgyalások", "Pál L é n á id : Ip a ru n k n a k fel kell készülnie az ato m tech n ik á ra", "Simonyi Károly: M egerősödik a re m én y , hogy az em beriség a m aga h asznára fordítja az atom energiát". A M agyar N em zet főcíme: "M agyarországon is szé
les körben kell foglalkozni az. atom energiával." A ugusztusban az. ato m k u tatásró l tanácskozott E gerben a IV. fizikus v á n d o rg y ű lé s. S zep tem b erb en elő ad ásso ro zat kezd ő d ö tt a N é p h ad sereg központi tiszti h ázáb an az ato m e n erg ia békés felhasználásáról. N agy súlyt fektettek a közvéle
m ény tájékoztatására. 1955-ben Kovács István igazgató a "A KFKI szerep e a felszabadulás után i m ag y ar fizikai k u tatás kialakításában" c. filmvetítéssel eg y b ek ö tö tt előadást tarto tt a B udapesti P ártoktatók H ázában. N o v em b erb en "Az atom korszak hajnala" cím m el jelent m eg az O rszágos B éketanács legújabb külpolitikai füzete. A kiadvány közli Ján o ssy Lajos beszám olóját a genfi nem zetközi a to m k o n fere n c iá ró l és Ö veges Jó z se f írását az "atom felhasználás" lehetőségeiről és jö v ő jérő l. Pál L é n á id a T ársad a lm i Szemle októ b eri szám ában írt ism ertetést a genfi k o n fe re n
ciáról.
A M inisztertanács 1955. decem b er 15-i határozatával hozta létre az Orszá
gos Atomenergia Bizottságot. A h atározat m egszüntette a m árciusban létre h o zott Kísérleti R eaktor B izottságot és az MTA keretében m ű kö dő Központi Izotóp B izottságot, feladataikat az OAB-ra ru h ázta. Az O rszágos A to m en er
gia Bizottság eln öke H idas István, a m inisztertanács elnökének helyettese, alelnökök: Kiss Á rpád vegyipari- és energ iaügy i m iniszter és Jánossy Lajos akadém ikus, a KFKI igazgatóhelyettese. Az OAB további KFKI-s tagjai:
Bozóky László, Kovács István, Fái L én á id és Simonyi Károly. A bizottság tit
kárává Szabó F erencet nevezték ki. (1957-ben Szabó F erenc után Kökény Mihály lett az O rszágos A tom energia Bizottság titkára, Szabó Ferenc pedig április 15-től a KFKI m u n k atársa. ) A h atáro zat m egszületésének m ásnapján az OAB m eg tarto tta alakuló ülését. (M unkatervébe vette, hogy tervjavaslatot dolgoztat ki 50 - 100 m egaw att teljesítm ényű ato m e rő m ű 1956-60 közötti lé
tesítésére.)
A k o rm án y h a táro za t 8. pontja kim ondta: : "a MTA K özponti Fizikai K u
tató Intézet felett 1956. január 1-től kezdve az Országos Atomenergia Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia egyetértésben gyakorolja a felügyeleti jogot." A kö
zös felügyelet a tu dom ányos kérdések re és a kutatók kinevezésére korláto
zódik, a költségvetési és pénzügyi felügyelet jo g á t az egész intézetre vonat
kozóan az OAB gyakorolja. A beru házás irányítása eg y értelm ű en az OAB feladata, a h atáro zat 5. pontja: "a kutatásokkal és gyakorlati alkalmazással kapcsolatos nagyobb objektum ok beruházásait a B izottság keretében kell előirányozni..." Az 1958. decem beri k o rm án y h atáro zat 1959. jan. 1-i h a
21
