Rostás László dr.: Konjunktúraelmélet és konjunktúrapolitika

9. szám "838— 1937

Á. T. [. Kisatlasz.

Petit Atlas de M. T. 1.

A M. kir. Állami Térképészeti Intézet kiadása és nyomása.

Imprimé et publié mar [Institut de Cartographie de l'Etat Hongrois (A. T. I.).

VIII -t— 176 l. * pages 4— 32 térkép —— cartes 4— névmu- tató —— un index. Budapest. 1937.

Rég érze—tt hianyt kiván pótolni az Állami Tér-

képészeti Intézet Kiisatlaszának miegjelefntetésével, mert az utolsó, hasonló célt szolgáló atlasz —— a Cholnoky—féle —— már évek óta nincs könyvárusi forgalomban. Pedig az ilynemű atlasz iránti érdek- lődés a művelt magyar közönség körében nőttörn nö. Mind többen és többen lesznek olyanok, kik

részint a napi politikai események hatására, részint az ntazgatási kedv növekedése folytán a föld orszá—

gainak és népeinek viszonyairól gyors tájékozódást akarnak szerezni. Ezeknek a kivánságoknak szem- n'ieltartásr'ival állították össze a jelen Kisatlasztr

Két részből áll: a szöveges leíró részből és a terképgyüjteménybr'il, mely utóibbihoz terjedelmes néwnutató csatlakozik.

A leíró részben a világegyetemröl csillagászati ismeretei-nk felfrissítésére adott rövid tájékoztató után a Földtekének általános ismertetését kapjuk

a Földön élő emberiség összeségére vonatkozó leg—

fontosabb tudnivalókkal, majd Magyarország,

utána pedig az egyes földrészek és országaik abc rendbe szedett újszerű leírása következik. E szö-

veges leírásokban a legsziiksr'rgesebb politikai ismer—

tetés'ek és történeti áttekintések mellett az egyes földrészeknek és országoknak az olvasók szélesebb köreit szem előtt tartó fontosabb friss statisztikai adatai is fel vannak sorakoztatwa számos apróbb,

szövegközi ötletes tér—

kép kiséretében, ami a munka értékét statisztikai

szempontból is jelentékenyen emeli,

A szöveges ismertetés után 32 térkép követ—

kartogramim es gazdasagi

kezik területi sorrendben, a hozzácsatlakozó, mint- egy 30.000 helynevet tartalmazó névmntatöval. A hasonló természetű kiilitöl—di atlaszok térk—épeinek méreteiben tartott térképgyüjtemóny nagyjában meg is felel az iránta támasztott követelmények—

nek; azt hisszük azonban, hogy főleg a belföldön ntazgatóik, nyaralók és télisportolók előtt nagyban emelte volna az atlasz használhatóságát, ha az Csonka—Marfyarországot nem csupán egy, elég kis- méretű térképben, hanem nagyobb részletességgel

több szelvényben —— ak—ár az összes községeinket

feltüntető teljességgel — mutatná be. A térképek mutatósak, áttekinthetők; színezésiik a domborzati viszonyok éi'zézkeltetését s nem a közigazgatási tagozódás kifejezését szolgálják. Valamennyi az Állami Térképészeti Intézet nagyszerű szellemi és technikai felkészültségét dícséri. Használhatóságu—

kat megkönnyíti a térképeken szereplő valamennyi földrajzi név terjedelmes. betűrendes névmutatója, melynek újszerű rendszere a magyar kiejtéshe'z és nyelvliasználathoz igazo-dik s melynek összeállítá-

sánál szem előtt tartott elvek a névmutató beveze-

tes-eben megtalálhatók.

A szép kiállítasú s kifogástalan tipográzfiájú'

munka komoly nyeresége földrajz-statisztikai iro- dalmilmknrak s ezt annál szivesebben hangsúlyoz—

zuk, mert e Kisatlasz az első magyar nyelvű rt'ölvd—

rajz—statisztikai atlasz, melynek nemcsak szöveg—

közi és önálló térképgyüj'teménye magyar szellemi termék, hanem az értékes szöveges leíró része és kiejtést magyarázó n—éymutatój-a is magyar szak—

emberek munkája. G. G. dr.

Szécsi Ferenc: Statisztikai-földrajzi világ- atlasz.

Frangois Szécsi : Atlas mondtal statistigue et ge'ogmphigue.

80 l. —— pages —t— 63 fő— és meltéktérkép —— cartes prin—

cipales ou accessoires 44341. —— pages. Budapest.

A fentebb ismertetett A. T. I. Kis*atlasz meg—

jelenése előtt csupán pár hónappal előbb került a:

könyvpiacra Szécsi Ferenc latlasza. Öss'zeálulítóiját szintén az a célkitűzés vezérelte, hogy a világ föld-

rajzi, népességi és gazdasági adottságaihafn gyors tájékozást kereső művelt magyar közönséget olyan világatlasszal lássa el, mely könnyen áttekinthető

térképei mellett a Földről, részeiről és egyes orsza- gairól rövidre fog—olt politikai- es gazdasági-töldrajzi

leírást ad a legfontosabb, újabb statisztikai adatok kíséretében. Mindezeken felül még az a Cél is vezette a szerzőt, hogy a fenti szempontokat szem előtt tartó atlasz olyan olcsó áron kerüljön forga—

lomba, hogya kisebb jövedelmű rétegek számára is elérhető legyen. Ez utóbbi célját úgy érte el, hogy németországi térképeket használt atlaszához, melyek,

inkabb közigazgatási színezésüek s melyeket rész—

leges feliilnyomz'issal

szamárra hozzati'lrhetőbhekké. Természetes, hogy ez cél a munka értékének rovására ment,

tettek a magyar közönség

az utóbbi

de így is eredményesen használhatja a nagyközön—

ség földrajzi és statisztikai ismereteinek felfrissí—

tésére és bővítésére Szécsi atlaszát, melynek szö—

veges leíró részében nem annyira a földrajzi leírá—

sok, mint inkább a körültekintéssel Összegyűjtött adatok a t'igyelemreméltóak.

G. G. dr.

statisztikai

Rostás László dr.: Konjunktúraelmélet és.

konjunktúrapolitika.

DV Ladislas Rostás : Théories de eonjo'nctwes et politigue de conjoncture.

Konjunktúraehnólet és konjunktúrakutatás. Irta Andreích Jenő dr. és Rostás László dr. I. kötet. Kiadja a Ma—

gyar Tudományos Akadémia.

Théories de conjonctm'es r,! recherche de ces derniéres.

Par les DV Eugéne Andreich et Ladislas Ros- tás. Tome I. Publié par l'Académie Hongroise des Sciences

Budapest, 1937. 339 l. —— p.

A statisztikai tudomány terebélyes fájának

egyik újabb, de fiatal kora ellenére is már rend- kívül erőteljes, hatalmas ággá lombosodott hajtása a konjunktúrastatisztika, amelynek eredményes!

9. Szám —839—— ^{T "1937}

művelhetésére vonatkozóan fokozottan áll az a mindennemű gazdasagstatisztikai munkára érvényes

tétel, miszerint megfelelő statisztikai eredmény a

vizsgált gazdasági jelenségek lényegének teljes at- értése nélkül, vagyis magasfokú gazdaságelméleti felkészültség nélkül nem érhető el. E készültség

megszerzése azonban éppen a konjunktúra jelensé—

geinek körében ezideig meglehetős nehézségekbe ütközött, minthogy a közgazdaságtanban számos

egymással

amelyek összeegyeztetése eddig csak kevéssé sike- rült, sőt átfogó kritikai áttekintés sem állt róluk a legutóbbi időkig rendelkezésre.

A szakkörökben régóta tapasztalt ezt a hiányt

akarta pótolni a Magyar Tudományos Akadémia

(a konjunktúrakutatás statisztikai módszereit tár-

gyaló átfogó kritikai munka tekintetében érzett hiánnyal együtt) midőn —— már tíz évvel ezelőtt,

amikor az Amerikában már valamivel régebben kifejlődött konjunktúrakutatás Európa legelőre-

haladottabb országaiban is valóban még gyermek- cipőben járt _". pályázatot hirdetett a következő

címmel: ,,A konjunktúraelmélet alapjai, a konjunk- túrakutatás módszere és eddigi eredményeinek

bírálata". A pályázóknak az egész munka terve- zetét és egy kidolgozott fejezetet kellett benyujta—

niok. Ezt a pályázatot nyerték meg 1931-ben

Andreich Jenő és Rostás László. Technikai akadá—

lyok következtében azonban csak mest jelenhetett

meg már régebben teljesen kidolgozott munkájuk

első kötete, amelyet rövid időn belül követni fog a második kötet is.

Kiemelendő, hogy a Magyar Tudományos Aka- démia által kiadott mű az említett nehézségek elle-

konjunktúramagyarázat áll szemben,

nére is, megjelenésében megelőzi a Népszövetség kiadásában megjelenő hasoncélú munkát.

Az előttünk fekvő első kötet, amelyet Rostás László, Navratil professzor kiváló fiatal tanítványa írt meg, mindenekelőtt a konjunktúra fogalmát

fejti ki, valamint a konjunktúraelmélet, konjunk-

túrakutatás és konjunktúrapolitika összefüggéseit vizsgálja. Majd az eddigi konjunktúramagyaráza- tok beható kritikai ismertetése következik a követ-

kező rendszerezésben: a túltermelési elméletek, a

túltőkésitési elméletek, a fogyasztáshiány elméletek,

a pénzszerű konjunktúraelméletek, a színtelen,

vagy többokú konjunktúraelméletek, az exogén konjunktúraelméletek. Ezeket a konjunktúra tünet—

tan elméleti problémáinak szemügyrevétele követi.

A szerző itt helyesen emeli ki azt a szoros kapcsot,

amely konjunktúraelmélet és konjunktúrastatisz- tika között fennáll és amelyre bevezetésileg mi is

utaltunk. Nem mulasztja el rámutatni arra a kon-

junktúratudományban nem ritkán előforduló eir- culus vitiosusra, hogy a konjunktúramozgásra jel- lemző tünetek kiválasztása bizonyos elméleti be-

állítottság alapján történik, viszont az elmélet csu-

pán a tünettan jelenségeinek megmagyarázását te-

kinti fe'ladatának. ,,A nehézségeken a vérbe—li sta-

tisztikus azon képessége segít, amellyel megérzi valamely tünet jelentőségét, illetőleg jelentéktelen- ségét a konjunktúraciklus megítélése szempont- jából."

Az eddigi részeken épül fel a szerzőnek saját

konjunktúraelmélete. A konjunktúrapolitika céljait és eszközeit tárgyaló fejezetekkel zárul az értékes

munka. _

N. V. el!.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrivés a la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois— de Statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dtintérét international et de théorie générale.) —— Annuaire des statistigues du travail, 1937. Bureau international du travail.

Geneve.

Annaaire international de législation agricole,

1936. Institut international diagriculture. Rome.

Comptabilité agricole: Recueil de slatistigues, 1932/3 et 1933/4. Institut international d*agri- culture. Rome.

Conférence internationale du travail. Projets de convention et recommandatíons adoptés par la conférence () sa vingt—troisiéme session, 1930. Bu-

reau international du travail. Geneve.

International cotton statistics. September, 1937.

International federation of master cotton spinners' and manufacturers associations. Manchester.

International whaling statistics. IX. 'évfi Com- mittee for whaling statistics. Oslo.

Uannée s'o'ciale, 1936/7, Bureau

du travail. Geneve.

international

La production mondiale et les prix, 1936/7.

Société des Nations. Geneve.

Les conditions de liagriculture mondiale,

1935/6. (Uagriculture mondiale: Situation et ten—

dances; marchés et prix; politigue agricole et situation de l'agriculture dans les diftérents pays.)

Institut international d'agriculture. Rome.

Monnaies et bangues, 1936/7. ll. köt. Les bangues commerciales. Société des nations. Geneve.

Projet de nomenclature douaniére. Edition re- visée sur la base des observations des gouverne—

ments. Société des nations. Geneve. 1937.

Remargues sur liétat actuel des relations éca- nomigues internationales. (Septembre 1937.) La réalisation du programme de la déclaration tri-

partite. Annexe: Liapaisement économigue. Société

des nations. Geneve.

Revue de la situation économigue mondiale, 1936/7. Société des nations. Geneve. ,

Csiky János dr.Gvitéz: Álmok és valóságok egy

nemzetközi világrend kialakitása körül. 25 ]. Sze—

60