Roberto Bachi: La Mobilitá della Popolazione all'intorno delle cittá europee

12. szám.

—— 1005 —— 1933

Európa egyes részei, illetve államai igen szoros gazdasági kapcsolatban vannak egymással. Európa országai összes kivitelének kétharmada Európában talál piacot s az európai

fele ugyancsak Európából ered. Európa ez autar- chiája különösen a készgyártmányok terén jelen- összbevitel nagyobbik

tős, itt 90%-ban látja el magát Európa belsö ter- melésből.

Európát a könyv ,,Kerneurópára" és ,,Rand- európára" tagolja. Az előbbi, amelyhez Németor- szág, Nagy-Britannia, Németalföld, Belgium, Luxem—

burg, Franciaország, Svájc, Olaszország, Ausztria és Cseh-Szlovákia tartozik, túlnyomórészt ipari jellegű, míg Európa szélső államai agrárjellegüek.

,,Kerneurópa" államai egymás közt igen élénk ke—

reskedelmet bonyolítanak le, összes kivitelük fele- részben önmaguk közt oszlik meg. ,,Randeurópá—

val" kereskedelmi nexusuk aránylag kisebb mérvű,

külkereskedelmük többi része inkább az Európán

kívüli államok felé irányul. ,,Randeurópa" államai

ellenben, minthogy terményeiket

egymásnál nem helyezhetik el, egymással arány- lag szük forgalmat bonyolítanak le. Nagymérték—

ben vannak azonban a központi ipari államokra ráutalva, amelyekkel forgalmuk úgy a kiviteli, mint a behozatali oldalon igen élénk. Figyelembe- véve még egyes részterületek relációit is, megálla—

pítható, hogy Európában a külkereskedelmi—gazda- sági kapcsolatok összeszövődése négy nagy szférát teremt. Az elsőbe tartoznak az Európa közepét elfoglaló ipari államok, melyek egymás nyersanya—

gait, félgyártmányait cserélik ki. A másik szoros kapcsolódás a szélső agrárállamoknak a központi ipari államokkal való forgalma, ez agrárállamok élelmiszereket, nyersanyagokat adnak ,,Kerneurópa"

ipari gyártmányaiért. A harmadik érdekhálózat a mezőgazdasági

germán államoknak és Cseh—Szlovákiának a Duna—

medenee államaival való kapcsolata. A negyedik szféra az északi államoknak Nagy—Britanniával való élénk kűlforgalmi viszonya. Részletesen tár- gyalja a munka az európai gazdasági integráció három esomópontjának, Németországnak, Francia—

országnak és Nagy-Britanniának gazdasági kap—

csolatait Európával s annak egyes részeivel, A könyv fejtegetéseinek tanulsága, hogy a nagy egymásrautaltság folytán Európa államainak közös érdeke a gazdasági együttműködés keresése, az áruesere egymás közötti korlátjainak lebontása.

A munkát gazdag statisztikai kommentár ki—

séri, részben az elsö kötet függelékeképen, részben a második kötetben, mely tisztára számanyag.

E. D. dr.

Roberto Bachi: La Mobilítá della Popolazione all'intorno delle cittá europee.

F ederazione Nazionale Fascista della Proprietá Edilizia kiadása. Roma, 1933. LI 4- 502 l. —- p.

Bachí professzor aránylag nehezen megfogható és eddig csak kevéssé feltárt statisztikai témát dol—

gozott fel tartalmas, analitikus könyvében. Műv'ét az olasz háztulajdonosok faseista nemzeti szövet- sége publikálta a háztulajdonosok VliI. nemzetközi kongresszusa alkalmából. A könyv azonban nem alkalmi kiadvány, hanem szigorúan tudományos alapon áll és objektív szemszögből pillantja át meg- lehetősen tág tárgykörét. Újszerű munka, mert a népesség egy város határain belüli mozgékonysága, belső vándorlása, más szóval a költözködési mozga- lom összefoglaló, nemzetközi ismertetésben még eddig alig részesült. Pedig a kialakulóban lévő várostudo—

many az ilyen vizsgálódásokat nem nélkülözheti.

De a statisztika is hasznot húz a költözködési moz- galom intenzitását, irányait, alakulását stb. meg- világító adatgyüjtések kiépítéséből, amire az első lökést csak olyan munka adhatja meg, amely, mint Bachi könyve, az idevágó adatok tudományos és gyakorlati értékét és érdekességét kézzelfoghatóan bizonyítja. Igaz, hogy ma, az elővárosok fejlödésé- nek időszakában az olyan kutatás, mely a város- határokon megáll, csak részlegesen oldja meg fel- adatát: a nagyvárosi lakosság költözködési mozgal- mában észlelhető, lehetőleg minden jellegzetesség statisztikai megvilágítását; ezt Bochi is látja s könyve több helyén adatszerűleg is utal a város és környéke között folyó kétirányú költözködési mozgalmakra; de az is kétségtelen, hogy már az így korlátozott kutatási kör is jó lépéssel viszi előbbre a városi statisztikai, valamint a legszűkebb érte—

lemben vett belső vándormozgalmi ismereteket.

Ami Baclzi munkájának tartalmát illeti, meg—

említhetjük, hogy legalaposabb benne a Rómára, ill. a (Rómával együtt) 5 olasz nagyvárosra vonat-

kozó rész. Ezenkívül a kutatások zöme 6 német, 2

svájci, 2 belga és 1 svéd városra vonatkozik. Itt—ott azután tágul az olasz és az egyéb külföldi városok köre. Budapest adatával csak eléggé elvétve foglal—

kozik a szerző, holott nézetünk szerint a Székes—

fővárosi Statisztikai Hivatal kiadványainak kincses—

tárában bőségesen található idevágó (legalább is közvetett) számanyag. Bachi nagy érdeme egyébként, hogy az anyaghiányt és az egyéb nehézségeket le- küzdve könyvében a legtöbb városról háború előtti és háború utáni anyagot tudott szembeállítani.

A probléma fontosságát Bachí a mű elég terje- delmes bevezetésében vázolja, amelyben megvilá—

gítja a költözködési mozgalom gyakoriságát; majd a teoretikus és a tényleges lakáspiac adatainak egybemérésével törekszik okát adni annak, hogy a tényleges

kevésbbé

lakáspiacon a költözködési mozgalom miért élénk, mint elméletileg várható

12. szám.

—— 1006 — 1933

volna. Azután méltatja e mozgalom (lemograliai és gazdasági hatásait, valamint kutatásainak célját és forrásait, megemlékezve az e kérdéssel foglalkozó korábbi munkálatokról is. A mű első része a városi népesség mozgékonyságáról rajzol átfogó képet és pedig dinamikai számok (a költőzködések évi száma) és statikai adatok (a lakásban lakás időtartama) segítségével. Szerző itt mindkét szempontból nem- csak végeredményében tárja fel az európai (és kü—

lönösen az olasz) városokban észlelt költözködési mozgalmak sajátosságait, hanem a városi népesség egyes rétegei (a) a családok és az egyedül lakók, b) az egyes társadalmi osztályok) ebből a szempontból is eltérő tulajdonságainak legalább megközelítő megállapitására szintén kiterjeszkedik, sőt nem feledkezik meg a jellegzetes idényhullámzások kimu- tatásáról sem. A mű második fejezeteaköltözködé- egyes városokon belüli topograiiai megoszlását vetíti bő táblázatokban az olvasó szemei elé. A rövidebb befejezésben azután a felsorakoztatott adatok végsö mérlegeléseként szerző megemlíti az idevágó kutatások érdekességét, összefoglalja a költözködések gyakoriságáról el—

mondottakat s leírja a fontosabb irányokat, va—

lamint ehhez kapcsolódva az egyes városrészek seknek az

népességi mérlegét (a eityképződéssel és az elő—

városok fejlődésével) és a költözködések dinami—

kaját.

A szemünk előtt, nap-nap mellett lefolyó moz—

galom szinte közismert, de statisztikailag még kellő—

képen fel nem tárt sajátosságainak némelyikét legyen szabad Bachi zárószavai nyomán ideiktalni.

E szerint, bár a helyi viszonyok jelentős eltérése—

ket mutatnak az egyes városokban, a költözködési mozgalom bizonyos hasonlóságot mutat, nemcsak több európai városban, hanem időbelileg is. Álta- lában az egyedülállók költözködése gyakoribb, mint a családoké; a legkevésbbé mozgékonyak _— ért—

hetően ——- a népesebb családok. Az alkalmazottak mozgékonysága nagyobb, mint az önállóké, az ipar- forgalmi munkásoké meghaladja az őstermelőkét.

Gyakoribb a költözködési mozgalom a felnőttek körében, mint a gyermekek és serdiilőkorúak sorai—

ban; az újonnan alapított családoké és a rövid ideje

egyhelyben lakóké is élénkebb a régi családokénál.

A nagyobb népességű nagyvárosokban általában frissebb a lakásváltoztatási folyamat, mint a kiseb- bekben; s liasonlóbb tulajdonságokat mutat egy országon belül, mint nagyobb körben, az európai városok körében. Bár minden lehetséges irányban megfigyelhető hurcolkodási mozgalom, leggyakoribb a szomszédos lakóházak (lakóházcsoportok), to—

vábbá a hasonló szociális és gazdasági struktúrájú, természeti akadályok (pl. folyó) által el nem Vá—

lasztott városrészek közőtt. A centrifugális folyamat szinte az egész vonalon jóval erőteljesebb a centri- petálisnál; utóbbi gyakran csak ideiglenes központi megtelepedéseket jelez, melyeket hamarosan nyomon követ a cytiképződéssel kapcsolatban egyébként is általános centripetális lakóhelyesere: a külsőbb zónák felé húzódásl Elősegíti ezt a folyamatot a közle- kedési viszonyok fejlődése, mert ennek következ—

tében a munkahelytől távoleső lakóhely is alkal—

massá válik. Bachi itt a hasonló üzemeknek (fog—

lalkozásoknak, kereseti ágaknak) itt-ott határozot—

tan megfigyelhető városrészenkinti sűrűsödésxére is emlékeztet. A fokozatos, mondhatni lépcsőzetes ki—

feléhúzódás érvényesülését természetesen egyéb okok megakadályozhatják, de csak átmenetileg. Újabban a költözködési mozgalom a háború előttivel szem, ben meglassult; persze a háborús és háború utáni megkötöttségek megszüntetése óta a lakáspiac élén- kiilt, de a népesség mozgékonysága a nagy világ—

égés előtti nívót nem érte el. Szerző szerint az egy város területén belül lakóhelyet változtatok évi há—

nyadosa békeidőben ritkán szállt a 25% alá, vi—

szont sokszor az 50%—ot is meghaladta; az utóbbi x időben (a lakáskrízises időktől eltekintve) általá—

ban 10—20% között ingadozott ez az arányszám.

A békeévekkel szemben a legnagyobb csökkenés a

családok hurcolkodásánál, ill. a rövid távolságokra

történő, valamint a szokásos lakóhelyváltoztatási terminusok időpontjára eső költözködéseknél mutat—

kozott Bachí megállapítása szerint.

A fentiekben méltatott értékes mü behatóbb tanulmányozását gazdag táblaanyag, több grafikon

és térkép, valamint francia és német tartalommutató

könnyíti meg és teheti eredményessé. Th. L. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvmges arrive's a, la biblíothegue de l'Office central royal hongroz's de statistigue,

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dü'nlérét international et de théorie générale.) —— Balances des paiements, 1931/

1932. Société des Nations. Geneve.

Liimposition des entreprises étrangéres et na—

tionales. I. köt. Allemagne, Espagne, États—Unis diAmérigue, France, Royaume-Uni. ll. köt. Auiriche, Belgigue, Ville libre de Dantzig, Gréce, Hongrie, Italie, Leltom'e, Luxembourg, Pays-Bus, Roumanie, Suisse et Tchécoslovaguie. Ill. köt. Canada, Inde

Britannigue, Indes Orientales Néerlandaíses, Japan, Mexiguc, Union Sud-Africaíne, États de Massachu—

setts, de New—York el de Wisconsin. IV. köt. Caroll, Mitchell B.: Méthodes de ventilation des revenus imposables. V, köt. Jones, Ralph C.: Méthodes de comptabilité applicables () la ventilation du revenu imposable des entreprises industrielles. Société des Nations. Geneve.

Emploi des íemmes aux travaux souterraíns dans les mines de toutes catégories. Conférence in—